2009/9. - Országos Mezőgazdasági Könyvtár

NÖVÉNYVÉDELEM 45 (9), 2009 503
150
125
100
75
50
25
0
1998
1999
mutagén hatóanyag darab
2000
2001
2002
2003
3. ábra. Hazánkban az utóbbi tizenkét évben
a gyakorlati növényvédelemben alkalmazható
mutagén hatóanyagok száma
Magyarországon (1. táblázat). A 2,4-D,
captan, chlorothalonil, dimethoat, folpet, metil-bromid
és thiram (TMTD) azok a hatóanyagok,
amelyek haladéktalan kivonása javasolható.
Ezek közül a 2,4-D hatóanyagból készült
készítmények között jelentôs különbség lehet,
hiszen itt elsôsorban a dibenzo-dioxin szennyezettségi
profil felelôs a mutagén hatásért.
A chlorothalonil éppen mostanában került
a figyelem középpontjába azzal, hogy fejes salátában
fekete technológiaként használták: egy
barcsi termesztô árujában az MLR (maximális
maradékanyag-határérték) 200-szorosát mérte
a növényvédelmi hálózat. A metil-bromid felhasználását
mindenhol a világon be kívánják
tiltani, mivel ez a vegyület a freongázoknál
hatékonyabban rombolja az ózonréteget.
A captan, folpet, thiram valamint dimethoate
korábban házikertekben széleskörûen alkalmazott
hatóanyagok voltak, amelyek felhasználását
most jelentôsen megszigorították.
Ezek alapján állítható, hogy az Európai
Unió hatóanyag-revíziójának köszönhetôen
napjainkban használt hatóanyagok mutagenitási
összképe jelentôsen javult. A megmaradt
közel két tucat hatóanyag felülvizsgálatára várhatóan
szintén sor kerül.
Köszönetnyilvánítás
Munkánk az NKTH JÁP „Montabio TSZ
071128” számú támogatásában részesült.
2004
2005
2006
2007
2008
2009
IRODALOM
Anonymous (1997): Bacterial Reverse Mutation Test 471.
OECD Guideline for Testing of Chemicals, 21st
July 1997.
Ames, B. N., Lee, F. D and Durston, E. W. (1973a): An
improved bacterial test system for the detection and
classification of mutagens and carcinogens. Proc.
Nat. Acad. Sci. USA, 70: 782–786.
Ames, B. N., Durston, E. W., Yamasaki, E. and Lee, F. D.
(1973b): Carcinogens are mutagens: A simple test
system combining liver homogenates for activation
and bacteria for detection. Proc. Nat. Acad. Sci.
USA, 70: 2281–2285.
Bokán K. és Darvas B. (2009): Az Ames- és SMART-tesztek
alkalmazhatósága környezeti mintákon. In: Illés
Z. és Székács A. (szerk.) Környezetanalitikai és
toxikológiai indikációkon alapuló rendszer a fenntartható
talajminôségért. MONTABIO füzetek 1.
Közép-Európai Egyetem, Budapest, közlésre elfogadva
Brinkmann, C. and Eisentraeger, A. (2008): Completely
automated short-term genotoxicity testing for the
assessment of chemicals and characterisation of
contaminated soils and waste waters. Environ Sci
Pollut Res Int., 15: 211–217.
Darvas B. (1990): A zoocidek metabolizálásában közremûködô
enzimrendszerek rovarokban. Növényvédelem,
26: 49–63.
Darvas B. (1999): Janus-arcú peszticidek. Élet és Tudomány,
54 (4): 103–105.
Darvas, B. (2001): A critical ecotoxicological perspective
on pesticides used in Hungary. 349–356. In:
Vijgen, J., Pruszynski, S. and Stobiecki, S. (eds.):
Proc. 6th International HCH and Pesticides Forum
in Poznan. 20–22 March, Poznan
Darvas B. (2006): Mutagének az agrokemizálás gyakorlatában.
158–169. In: Darvas B. és Székács A.
(eds.): Mezôgazdasági ökotoxikológia. l’Harmattan,
Budapest
Darvas, B. and Polgár, L. A. (1998): Chapter 13: Novel
type insecticides: specificity and effects on nontarget
organisms. 188–259. In: Ishaaya, I. and
Degheele, D. (eds.): Insecticides with Novel Modes
of Action, Mechanism and Application. Springer-
Verlag, Berlin.
Darvas B., Bokán K., Fejes Á., Maloschik E. és Székács
A. (2009): Növényvédô szerek környezetanalitikai
és ökotoxikológiai kockázatai. 11–17. In: Németh
A. (ed.): Az ökológiai gazdálkodás szerepe a fenntartható
fejlôdésben. Magyar Biokultúra Szövetség,
Budapest
Fiskesjö, G. (1985): The Allium test as standard in
environmental monitoring. Hereditas, 102: 99–112.
Flückiger-Isler, S., Baumeister, M., Braun, K., Gervais,
V., Hasler-Nguyen, N., Reimann, R., Van
Gompel, J., Wunderlich H.-G. and Engelhardt