2009/9. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
2009/9. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
2009/9. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
498 NÖVÉNYVÉDELEM 45 (9), <strong>2009</strong><br />
zik a vizsgált minta, sok esetben nem kerül sor<br />
a további tesztekre, így elkerülhetô az élô állatok<br />
felesleges felhasználása (Kirkland és mtsai<br />
2005). A különbözô mutagenitási tesztek áttekintése<br />
elôtt állíthatjuk, hogy az Ames-teszt<br />
napjainkban is a legszélesebbkörûen alkalmazott<br />
mutagén hatások tettenérésére (1. ábra).<br />
Ma az egészségügy a gerinceseken végzett<br />
vizsgálatokat tartja inkább fontosnak, a környezettudományi<br />
területen a talaj élôközössége miatt<br />
a mikrobiális tesztek és a gerinctelen állatok (maradványaprítók)<br />
eredményeit tekintik relevánsnak.<br />
Egysejtûeken végzett tesztek<br />
A prokarióta (körkromoszómás) egysejtûeket<br />
alkalmazó tesztek legnagyobb elônye,<br />
hogy a felhasznált tesztszervezetek egyszerûen<br />
kezelhetôk, és az eljárások viszonylag gyors<br />
eredményt adnak, így költséghatékonyak. Ezekkel<br />
az eljárásokkal génmutációkat detektálhatunk<br />
(kereteltolódás, bázispárcsere). A legnépszerûbb<br />
eljárásnak máig az Ames-teszt mondható,<br />
de mellette tért hódítanak egyéb tesztek is,<br />
mint az SOS Chromotest, az umu teszt, vagy a<br />
Mutatox-teszt (White és Claxton 2004).<br />
Az Ames-teszt nagy elônye, hogy hatalmas<br />
adatbázis áll a kutatók rendelkezésére az eddig<br />
vizsgált anyagokkal kapcsolatos eredményekrôl,<br />
ami megkönnyíti a további kísérletek tervezését.<br />
Emellett az elvégzett összehasonlító vizsgálatok<br />
is az Ames-tesztet találták a legérzékenyebbnek<br />
(Legault és mtsai 1994, White és Claxton 2004).<br />
A prokarióta tesztek népszerûsége napjainkban<br />
sem csökken, de sok kutató mindinkább a teljes<br />
automatizáltság elérésére törekszik. Ennek nagy<br />
elônye a munka leegyszerûsítése és gyorsítása<br />
mellett a sztenderdek könnyebb betarthatósága<br />
is (Brinkmann és Eisentraeger 2008).<br />
Mutatox-teszt<br />
A Mutatox-teszt a Vibrio fisheri baktérium<br />
sötét mutánsát használja, amely mutagén hatásra<br />
visszanyeri lumineszkáló képességét. A lumineszcencia<br />
luminométerrel detektálható, a vizsgált<br />
minta mutagenitásának mértéke pedig arányos<br />
a revertált (újra a vad típus tulajdonságait<br />
mutató) baktérium fénykibocsátásával. A teszt<br />
nagy elônye, hogy mindössze 2–3 óra szükséges<br />
az elvégzéséhez (Kwan, 1990).<br />
SOS Chromotest<br />
Az SOS Chromotest egy Escherichia coli<br />
törzset alkalmaz (PQ37), melyben az SOS<br />
operon egy β-galaktozidáz operonnal van összeépítve.<br />
Az SOS operon az SOS javítórendszer<br />
szabályozója, mely a károsodott DNS helyreállításáért<br />
felel. Így a mutagén hatás esetén történô<br />
SOS javítási folyamatokért felelôs enzimek<br />
transzlációja egyben a β-galaktozidáz transzlációját<br />
is jelenti, ez utóbbi folyamat pedig megfelelô<br />
szubsztrát hozzáadásával színes terméket<br />
ad, mely kolorimetriásan mérhetô (Quillardet és<br />
Hofnung 1993).<br />
Ames-teszt<br />
A mutagén hatású anyagok a tesztelésekben<br />
használt, eleve mutációt tartalmazó baktériumokban<br />
pontmutációt indukálva (revertálva a<br />
fennálló mutációt) helyreállítják azok kiesô aminosav-szintetizáló<br />
képességét. A reverzió populációt<br />
érintô gyakorisági értéke arányos a mutagén<br />
hatással.<br />
A baktérium reverz mutációs tesztben használt<br />
baktériumtörzsek (mint indikátorszervezetek)<br />
auxotróf mutánsok, egy-egy aminosavat kifejezetten<br />
igényelnek a szaporodásukhoz, mivel<br />
azt nem képesek szintetizálni. Ez az aminosav a<br />
Salmonella typhimurium törzsek esetében<br />
hisztidin, az Escherichia coli WP2 esetében<br />
triptofán. Ezek az auxotróf mutáns (fejlôdésre<br />
csak bizonyos készen kapott anyagok felvételével<br />
képes) baktériumok tehát nem képesek minimál<br />
táptalajon növekedni, csak akkor, ha valamilyen<br />
mutagén anyag hatására prototróf (vad<br />
típusú) baktériumokká revertálnak (Anonymous<br />
1997, Ames és mtsai 1973a).<br />
A tesztben felhasznált baktériumok több<br />
olyan mutációt is tartalmaznak (megnövekedett<br />
sejtfaláteresztô képesség, DNS hibajavító rendszer<br />
kiküszöbölése, SOS javító rendszer mûködésének<br />
növelése) melyek növelik a mutációs<br />
eseményekkel szembeni érzékenységüket.
Change language