2009/9. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
2009/9. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
2009/9. - Országos MezÅgazdasági Könyvtár
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
488 NÖVÉNYVÉDELEM 45 (9), <strong>2009</strong><br />
Oregonban a harlekinkatica kétnemzedékes<br />
(Adriaens és mtsai 2008). Angliában két nemzedék<br />
fejlôdik, Görögországban 3–4 (Katsoyannos<br />
és mtsai 1997), Olaszországban maximum 4<br />
nemzedéke lehet (Bazzocchi és mtsai 2004).<br />
Ezek az adatok jól összeegyeztethetôk a<br />
Magyarországon általunk számított (és részben<br />
tenyésztéssel alátámasztott), jellemzôen három<br />
nemzedékkel. Magyarországhoz hasonlóan Belgiumban<br />
és Csehországban a lárvák októberben<br />
is megtalálhatók, ami a harlekinkaticák határozatlan<br />
nemzedékszámára, folyamatos szaporodására<br />
utal (Adriaens és mtsai 2008, Brown és<br />
mtsai 2008).<br />
Nem foglalkoztunk az egyes nemzedékek<br />
nagyságával. Valószínûsíthetô, hogy Magyarországon<br />
a második és harmadik nemzedék lárvái<br />
jelentôs táplálékhiánnyal szembesülnek. Júniustól<br />
a fás szárú növényeken a levéltetvek<br />
mennyisége csökken. Megfigyeléseink szerint<br />
nyáron és ôsszel a harlekinkaticák gyakran<br />
aggregálódtak levélbolhákon, melyek ekkor is<br />
nagyobb egyedszámban fordulnak elô. Júniusban<br />
(<strong>2009</strong>) selyemakácon selyemakác-levélbolhákon<br />
(A. jamatonica), szeptemberben (2008)<br />
körtefákon, körtelevélbolhákon (C. pyri) táplálkoztak<br />
harlekinkaticák nagy tömegben. A hétpettyes<br />
katicabogár (Coccinella septempunctata)<br />
fôként lágy szárú növényeken kifejlôdô<br />
imágói júliusban, táplálékot keresve tömegesen<br />
települtek be az általunk Budapesten megfigyelt<br />
selyemakácnövényekre, rövid idô alatt elfogyasztva<br />
a harlekinkatica-lárvák elôl az összes<br />
selyemakác-levélbolhát.<br />
Telelés<br />
Belgiumban 2002-ben, az elsô szabadföldi<br />
észlelést követô évben már elôfordult, hogy<br />
több ezer telelô egyed gyûlt össze egy elhagyott<br />
betonbunkerben (Adriaens és mtsai 2008). A telelô<br />
csoportok egyedszáma 2007-ig nemigen haladta<br />
meg a 10–500-at, és az Egyesült Államokban<br />
megfigyelt, a lakásokban kellemetlenséget<br />
okozó tömeges teleléssel nem találkoztak<br />
(Adriaens és mtsai 2008). Magyarországi adataink<br />
szerint, hasonlóan több külföldi megfigyeléshez,<br />
a harlekinkaticák gyakran telelnek épületekben,<br />
lakásokban. A jövôben nálunk is számíthatunk<br />
a telelni készülô imágók tömeges<br />
megjelenésére épületeken és épületekben.<br />
Táplálék és kötôdés a fás szárú növényekhez<br />
A harlekinkatica lárvái és imágói szinte minden<br />
lassú mozgású, lágy testû ízeltlábút elfogyasztanak.<br />
Eddig ismert fontosabb zsákmányállataik:<br />
viaszospajzstetvek (Pseudococcidae),<br />
bíborpajzstetvek (Margarodidae), kagylóspajzstetvek<br />
(Diaspididae), valódi levéltetvek<br />
(Aphididae), levélbolhák (Psyllidae), de gubacsszúnyogféléket<br />
(Cecidomyidae), lepketojásokat<br />
(Lepidoptera) és levéltetvek hiányában takácsatkákat<br />
(Tetranychidae) is zsákmányolnak<br />
(Koch és mtsai 2006). Saját megfigyeléseink ezzel<br />
összhangban vannak. Számos más, fôként<br />
levéltetûzsákmány mellett, tavasszal gyöngyvesszôn,<br />
kislevelû hárson és almafákon elôforduló<br />
levéltetveken, és a nyári idôszakban fôként<br />
selyemakácon és hársfákon gyûjtöttünk tömegesen<br />
harlekinkaticákat. A Magyarországon megfigyelt<br />
imágók többnyire fák lombkoronájában<br />
fordultak elô. Belgiumi vizsgálatok alapján legtöbbször<br />
csalánon (Urtica dioica) juharon<br />
(Acer-fajok), fûzfákon (Salix-fajok), hárson<br />
(Tilia-fajok), tölgyön (Quercus-fajok), nyíren<br />
(Betula-fajok), fenyôn (Pinus-fajok), galagonyán<br />
(Crataegus-fajok) és lágyszárúakon, köztük<br />
nádon (Phragmites australis) figyelték meg<br />
ôket (Adriaens és mtsai 2008). A csalánon való<br />
elôfordulás, hasonlóan az Adalia bipunctatához,<br />
valószínûleg inkább a vegetációs periódus második<br />
felére lehet jellemzô (Majerus 1994).<br />
Köszönetnyilvánítás, további adatok kérése<br />
Munkánkat több entomológus szakember és<br />
számos lelkes természetvédô segítette megfigyeléseivel.<br />
Jelentôs számú elôfordulási adat érkezett<br />
a Harlekin Projekt részére, ahova további<br />
adatokat is várunk (honlap: http://www.<br />
coleoptera.hu/harlekin; email: harlekin@<br />
coleoptera.hu).<br />
Külön köszönettel tartozunk Hegyessy<br />
Gábornak, Merkl Ottónak, Szeôke Kálmánnak,<br />
Keresztes Balázsnak, Linka Juditnak, Ábrahám
Change language