Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007

1232
önkormányzati vezetésünk volt, mert azt mondták, hogy a városnak erre nincs
szüksége. Azt mondták, hogy a városnak erre nincs szüksége. Volt időszak ’90 és
’94 között, amikor szinte valamennyi bokortelepülési művelődési házat vagy eladtak,
vagy megszüntettek. Tessék szíves utánanézni! 1994 és 2000 között az akkori
vezetéssel és Felbermann Endre volt akkor a területet felügyelő alpolgármester,
egyenként állítottuk vissza a bokortanyai művelődési házakat, Borbányától,
Vajdabokor, Felsősimán és Mandán keresztül valamennyit. Ezenkívül sok minden
változott az elmúlt néhány évben. Csak szeretném a figyelmükbe ajánlani. Létrejött
az önkormányzat támogatásával és az gondolom, hogy nyugodtan mondhatom, hogy
a személyes közreműködésemmel is, Sóstón egy szabadtéri színpad, amelyik ma
már minden hétvégén, nyáron előadásokat tart a Barbizonban. Létrejött egy olyan
csapat, amelyik nagyrendezvényeket szervez önállóan, ez a Mészáros Árpád és
csapata, hiszen ebben a csapatban többen vannak. Létrejött a Könyvtár, amelyre
még mindig kapom a neves és névtelen leveleket, hogy miért volt szükség a
Könyvtár átalakítására, és mért kellett arra pénzt fordítani, miközben a Könyvtár ma
konferenciákat szervez, könyvismertetőket szervez, író – olvasó találkozókat
szervez, kiállításokat szervez, gyermekrendezvényeket szervez, nagyon fontos
közművelődési feladatot lát el, amire korábban nem volt lehetősége. Nagyon örülünk
annak, hogy egy új főiskolai infrastruktúra alakult ki és ez az infrastruktúra
lehetőséget ad arra, hogy ezt a közművelődés szolgálatába is állítsuk, hiszen olyan
rendezvények vannak ma a Főiskolán, amelyek nem csak a főiskolai hallgatókat és
oktatókat szolgálja, hanem a városlakókat is. Ezt szolgálja a Bessenyei aulának a
működése és ezt fogja szolgálni az új konferencia központ működése. De ezt
szolgálja az Egészségügyi Főiskola Zilahy Termének a működése is, ahol a Zenei
Világnapon hangversenyt lehet tartani. Arról beszélünk, hogy tönkretettük a város
közművelődését? Mikor ez az önkormányzat a legnehezebb időszakban felvállalta
azt, hogy a Cantemus Kóruscsaládot független intézménnyé alakítja át, és erre
nagyon sok pénzt tett? De ennek az az eredménye, hogy a komolyzene legfontosabb
bázisa a Kodály Zoltán Általános és Zeneiskola lett. Nem nagyon szeretnék
emlékeztetni arra, hogy volt olyan frakció, aki egyébként ennek az iskolának és a
hangversenyteremnek az építését úgy gondolta, hogy nem kellene támogatni. Én
pedig azt gondolom, hogy ez az intézmény ma a komolyzene nyíregyházi bázisa, és
úgy gondolom, hogy büszkék kell hogy legyünk erre az intézményre. De ugyanígy
tudom mondani a Vikár Sándor Zeneiskolát is, amelyik a hangszeres zene
nyíregyházi központja. Nincs olyan hét, hogy ez az iskola, mert iskola, ne tartana
valamilyen előadást. Ne hívna külföldi és magyar, nagyon fontos, híres és ismert és
jó színvonalú előadókat. És ebbe sorba kell sorolnom – ami szintén nem volt
korábban – a Művészeti Szakközépiskolát, amelyik sokszínűségével szintén olyan
művelődési lehetőséget biztosít a városlakók számára, amellyel korábbi időszakban
nem, vagy ilyen mértékig nem volt. De nemcsak a Nyíregyházi Önkormányzathoz
közvetve, vagy közvetlenül kapcsolatban lévő intézmények léptek be, hanem a
magánszféra is. Elég csak beszélni a Bihari tanyáról, a Mazák István által rendezett
butykai rendezvényekről, a Juhász Találkozóról, a Pláza rendezvényeiről, amit lehet
néha pozitívan, vagy negatívan minősíteni, de vannak. A Borfalu rendezvényéről,
ami nem az Önkormányzat finanszírozásában történik vagy az, hogy a Korzó legfelső
emeletén konferenciaterem és rendezvényterem alakul ki, vagy az, hogy Ilona
Tanyán olyan művelődési tér, szabadtér alakul ki, amelyik szintén dísze lesz ennek a
városnak. Vagy pénteken avattuk az erdőben azt a körszínt, amelyik szintén egy
lehetőséget ad. Szóval, ha összerakjuk, akkor a művelődésre sem létszámában, sem
forintban nem hogy kevesebbet költene a Nyíregyházi Önkormányzat, hanem sokkal