Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007

1215
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. június 11-én tartott nyílt
rendkívüli ülésének jegyzőkönyve
a./ tárgysorozata:
b./ határozatai:118-123/2007.
c./ rendelete:21 /2007.
Napirendi javaslat:
1./ Előterjesztés a közművelődési intézményrendszer átszervezésére,
integrációjára, racionalizálására
2./ Előterjesztés településrendezéssel összefüggő szerződések jóváhagyására
3./ Előterjesztés a 15/2006. (I.25.) számú határozat módosítására
4./ Előterjesztés az építészeti örökség helyi védelméről szóló többször módosított
21/2002.(VI.1.) KGY rendelet módosítására
5./ Előterjesztés Nyíregyháza településrendezési terveinek 2007. évi
felülvizsgálatára, és a 19/2005.(V.5.) KGY rendelettel jóváhagyott helyi
építési szabályzatának módosítására
6./ Előterjesztés a polgármester szabadságának engedélyezése
Nyíregyháza, 2007. június 11.
Csabai Lászlóné
polgármester

1216
JEGYZŐKÖNYV
Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2007. június 11.-én tartott
rendkívüli nyílt üléséről.
Jelen voltak: Csabai Lászlóné polgármester, Dr. Szemán Sándor jegyző, Nagy
László alpolgármester, Giba Tamás alpolgármester, Dr. Ajtay-Horváth
Magda, Dr. Bihari Albert, Dévényi József, Dr. Hajzer László, Dr.
Farkas Csilla, Felbermann Endre,Fesztóry Sándor, Földesi István,
Jászai Menyhért, Jánócsik Csaba, Dr. Jeney István, Jeszenszki
András,Lengyel Károly, Lőrincz Tamás, Marinka Viktor, Márföldi
István, Mikó Dániel, Dr. Moskovits Károly, Nagy Károly, Dr. Olajos
Judit, Palicz György, Szabó Attila, Szabóné Dr. Csiszár Gabriella,
Szabó Attila, Dr. Szilvai Mária, Dr. Szilassy Géza, Szokol Tibor, Dr.
Tirpák György, Turcsik László, Tormássi Géza, Dr. Veréb József, Dr.
Vinnai Győző képviselők
Meghívottként részt vettek: dr. Gál György aljegyző, László Géza, Czikóné Ling
Mária, Békési Elemér, Vattamány Terézia, Dr. Freidinger Renáta, Váradi
István, dr. Köteles István, Angyal László irodavezetők, Veres István
városi főépítész, Fülöp Péter tervező, Gyurján Bálint jogász, Dr. Fedor
Anett jogász, Kovács Edina politikai tanácsadó, Faragóné Széles Andrea
közgyűlési referens, Béres József Attiláné jegyzőkönyvvezető, Dombrády
László tűzoltó parancsnok, Tasnádi János Közterület-felügyelet vezetője,
Hámoriné Rudolf Irén Piac és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Gajdos
László Állatpark ügyvezetője, Szeiler Jánosné Német Kisebbségi
Önkormányzat elnöke, Kozma László érdeklődő állampolgár, Sipos
Mariann Kelet-Magyarország munkatársa, Saliga Péter Sunshine rádió
riportere.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Tisztelettel köszöntöm a Képviselő-testület tagjait a
kisebbségi önkormányzatok megjelent képviselőit, minden kedves érdeklődőt,
irodavezetőket, a sajtó képviselőit. Rendkívüli ülést hívtunk össze a pártokkal való
egyeztetés után, mert úgy gondoljuk, hogy az a téma, ami ma napirendre kerül, ez a
városlakók szempontjából fontos és megérdemli a figyelmet, az időt, hogy jó
döntések szülessenek. Ezért a mai ülésen két témacsoportban szeretnénk tárgyalni.
Az egyik a rendezési tervhez kapcsolódó témák, a másik pedig a művelődési
intézményeknek az átszervezése. Egy módosító indítványt szeretnék tenni a
szakemberek, a kollegák javaslata alapján, mégpedig azt, hogy a 4. napirendként
tárgyalja meg a közgyűlés az építészeti örökség helyi védelméről szóló többször
módosított önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztést.
Értelemszerűen a jelenlegi 4. napirend így 5. napirendé változna. Kérdezem, hogy a
napirendeket illetően kíván-e valaki véleményét nyilvánítani? Dr. Vinnai Győző.

1217
Dr. Vinnai Győző:(képviselő) A napirendek előtt szeretnék egy közérdekű kérdést
feltenni a városvezető koalíciónak. Városlakók bíztak meg azzal, hogy egy
beruházás, amely a Jósavárost érinti nagy közfelháborodást váltott ki.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Vinnai úr a napirendeket illetően kértem
hozzászólást, akinek a napirendekkel kapcsolatban van véleménye, azt szíveskedjen
megtenni. Az egyéb közérdekű bejelentéseket pedig az SZMSZ-nek megfelelően
tárgyaljuk, föl fogom szólítani a testület tagjait, akinek van ilyen jellegű bejelentése az
tegye meg. Kérdezem még egyszer, a napirendi pontokat illetően kíván-e valaki
véleményt nyilvánítani? Amennyiben nem, a módosítással együtt aki a napirendeket
elfogadja kérem szíveskedjen szavazni.
Szavazáskor jelen volt 32 képviselő.
A Közgyűlés 31 szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta a napirendet.
1./ napirend:Előterjesztés a közművelődési intézményrendszer átszervezésére,
integrációjára, racionalizálására
Előadó:Békési Elemér Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés?
Békési Elemér:(Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője) Szeretnék kiegészítést
tenni egyrészt annak kapcsán, hogy a Jogi Bizottság is megtárgyalta ezt a
napirendet és volt néhány javaslata módosításra. A határozat-tervezet második
oldalán a 6.) pontban azt írjuk be zárójelben, hogy hány szakalkalmazott van a
álláshelyek között. Azzal a kiegészítéssel élek, hogy a szakalkalmazott után tegyük
mellé, hogy álláshely, mert nyílván nem emberről van szó, hanem szintén az
álláshelyről. A 9.) pont úgy van megfogalmazva, hogy a Gazdasági Iroda vezetője
módosítsa a költségvetést. Nyílván ilyen jogköre nincs, tehát készítse elő a
költségvetési rendelet módosítását. Az alapító okiratnál az első oldalon a munkáltatói
jogokat vagy a felügyeletet gyakorolja fölötte kifejezés van. Kérte a bizottság, hogy
húzzuk ki a felette szót. Egyetértek vele. Van még egy, a megszüntető okirat. A
bizottság azt kérte, hogy készüljön megszüntető okirat. Úgy tudom, hogy ki lett
osztva az ülés kezdete előtt. Egyetértve azzal, akkor ez is bekerül igazából a
határozat-tervezet mellékleteként ebbe az egész anyagba. Amit még kiegészítenék,
itt beszélünk két közművelődési térről és ennek igazából álláshely vonzata is van, az
itt nem jelenik meg. Nyírszőlős és Oros. Szeretném jelezni, hogy június 25.-én jön a
közoktatási előterjesztés. Tekintettel arra, hogy ezek az álláshelyek intézményekben
lesznek és ott fog megjelenni, hasonlóan fogunk eljárni a kettős funkciójú könyvtárak
létrehozásánál Oroson és Kertvárosban. Szintén abba fog megjelenni a személyi
vonzata. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem a Kulturális és Civil Kapcsolatok
Bizottságának elnökét, hogy a bizottság véleményét szíveskedjen elmondani.
Dr. Veréb József:(Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke) A bizottság
megtárgyalta az előterjesztést. A 11 tagú a bizottság 6 igen szavazattal, 5 nem
szavazattal ajánlja a Közgyűlésnek elfogadásra. Azzal a javaslattal, azzal a
módosítással, hogy az előterjesztés mellékleteiben szereplő 3. számú mellékletet, a

1218
pályázati feltételeket egy d.) ponttal egészítse ki. Miszerint feltétel az 5 éves szakmai
vezetői gyakorlat. Kisebbségi vélemény volt, hogy ez ne szerepeljen benne,
tekintettel arra, hogy ez egyrészt nagyon nehezen értelmezhető, másrészt pedig
végtelenül leszűkíti a pályázók körét. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Dr. Bihari Albertet kérem, hogy a Jogi, Ügyrendi és
Közbiztonsági Bizottság véleményét szíveskedjen elmondani.
Dr. Bihari Albert:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság
megtárgyalta több menetben is az előterjesztést. Észrevételeinket az előterjesztő
applikálta az új változatban, ezért 5 igen, 2 tartózkodással javasoljuk elfogadásra.
Ami a Kulturális Bizottság indítványát illeti, a Jogi Bizottság ezt nem támogatja.
Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Nagy Károly
jelentkezett.
Nagy Károly:(képviselő) Az előterjesztőtől szeretném megkérdezni, hogy milyen
felmérés, konkrétan milyen felmérések történtek, ami szerint lehetővé válik, átfogóbb,
jelentősebb tevékenység elvégzése? Az a gyanúm, hogy itt ugyanaz történik mint az
iskoláknál, a tagiskolává való szervezésnél, hogy kimentek és közölték, hogy nem ez
lesz és tényleges felmérés talán nem is lehetet, hiszen felmérni csak azt lehet, annak
a működését, ami már működik. Ez az egyik kérdésem. A másik kérdésem.
Többszöri nekirugaszkodásra kerül ismét ez az előterjesztés a közgyűlés elé.
Kérdezem, hogy az áprilisban keltezett Közoktatásügyi Minisztérium Közművelődési
Főosztályának véleménye miért csak most kerül elénk? Ugyanúgy a Közművelődési
Tanács állásfoglalása is csak most kerül elő. Szerintem ezt eddig nem láttuk.
Köszönöm szépen.
Márföldi István:(képviselő) Egy kérdésem lenne, ezt pedig az anyagban található
létszámcsökkentéshez szeretném feltenni. Tudjuk, hogy az anyag 20%-os
létszámcsökkentést irányoz elő és gyakorlatilag megfogalmazza azt is, hogy ez az új
szervezet ezután hatékonyabban fog működni. Nem vagyok szakember ebben a
szakmában. Egy kicsit soknak tartom ezt a 20%-ot, ez nem kevés. Ettől függetlenül
nem vitatom azt, hogy ez jogos vagy nem jogos, mert nem értek hozzá. Azt viszont
szeretném megkérdezni, mert ez egy jelentős létszám, akkor eddig a városvezetés
ezt a jelentős létszámot fölöslegesen alkalmazta ezen a területen? Akkor nem merül
fel semmilyen felelősség? Köszönöm szépen.
Dr. Ajtay-Horváth Magda:(képviselő) Azt szeretném megkérdezni, hogy erre az
átszervezésre, integrációra, illetve konkrétan létszám leépítésre és az új intézményi
igazgató pályázatának kiírására miért az előtt kerül sor, mielőtt a kulturális és
közművelődési koncepciót felülvizsgálták volna? Nem az lett volna a logikus, hogy
először felülvizsgálják, a stratégiát meghatározzák, és ahhoz írnak ki pályázatot?
Konkrétan már tudni lehet, hogy mire keresnek vezetőt illetve alkalmazottakat?
Köszönöm szépen.
Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Egy kérdésem van az előterjesztéshez, de előtte
Polgármester asszonyt kérdezem. Ön az előbb azt mondta, hogy napirend előtt
közérdekű kérdést fel lehet tenni. Képviselői jogállásról szóló törvény és az SZMSZ-

1219
ünk is lehetővé teszi. Kérdezem, hogy mikor tehetem ezt meg, mert ha ezt nem
tehetem, meg akkor azt kell, hogy mondjam, hogy fél a nyilvánosságtól vagy fél a
városlakók véleményétől. Hiszen engem a városlakók bíztak meg azzal, hogy egy
nagy program, amely a Jósavárosban történik, Jósaváros rehabilítációja kapcsán
kérdezzem meg a városvezetést. Egy adott témakörben egy rövid kérdést kívánok
feltenni, és várom az Ön válaszát. Az előterjesztéssel kapcsolatban. A minisztérium
levele mellékletben tartalmazza azt, hogy miért nem értenek egyet az
átszervezéssel. Szeretném megkérdezni az előterjesztőt, hogy hogyan értelmezi azt
a mondatot, - idézem a minisztérium főosztály vezetőjének a véleményét - hogy az
előterjesztés alapján nem értünk egyet maradéktalanul az előterjesztéssel, mert az 8
művelődésszervezői álláshely megszüntetését is tartalmazza. Kérdezem, hogy mitől
lesz minőségibb, szakmaibb és gazdaságosabb a város közművelődési ellátása, a
város kulturális élete, amely sokszínű és színvonalas, ha szakmából bocsátunk el
embereket, pénzt vonunk ki a rendszerből? Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Sürgősségi indítványt írásban, a sürgősség tényét
megindokolva a polgármester, bármelyik képviselő, bizottság is, jegyző is
előterjeszthet. Legkésőbb a ülést megelőző munkanapon 13 óráig kell eljuttatni a
polgármesterhez. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a közgyűlés
első napirendi pontként tárgyalja. Az SZMSZ pedig azt mondja, hogy a közgyűlés
napirendjének a végén bárki közérdeklődésre számot tartó témában hozzászólhat.
Amikor az ülést megelőzően, 13 órakor Ön jelentkezett, akkor minden esetben szót
adtam és ez a következő időszakban is így lesz. Most pedig folytatjuk az ülést, dr.
Tirpák György jelentkezett.
Dr. Tirpák György:(képviselő) Az orosi fiókkönyvtár Herman Ottó Általános Iskolába
történő bevitelével, illetve átszervezésével kapcsolatosan szeretnék kérdéseket
feltenni. Mégpedig olyan kérdést, hogy milyen célra kívánják hasznosítani a
kirendeltség épületében felszabaduló könyvtárhelyiségeket? Nyilvánvalóan végeztek
valamiféle gazdaságossági számítást. Mennyit lehetne megtakarítani azzal, hogy ha
a könyvtár nem ott működne és bekerülne az iskolába? Mennyi ennek az
üzemeltetési, fenntartási költsége? Megvizsgálták-e azt, hogy a iskolában hol
tudnánk elhelyezni ezt a könyvtárat, mert jelenleg egyetlen egy üres tanterem sincs?
Az iskolának is van egy kis könyvtára, ebben a könyvtárban is rajzórát kénytelenek
tartani, mivel a rajzszakos tanár látja el egyben az iskolai könyvtárnak a vezetését is.
A szakvélemény kivonatosan van csatolva az előterjesztéshez. Arra szeretném
megkérni az anyag előterjesztőjét, hogy a szakvéleményből az orosi fiókkönyvtárra
vonatkozó részt legyen szíves ismertetni. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. A kérdéseket befejeztük, az
előterjesztőé a szó.
Békési Elemér:(Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője) Igenis, korábban voltak
felmérések, szakmai vizsgálatok. Nemcsak a mostani szakértőnek volt átfogó
vizsgálata a városban a kultúra területén. Kimentek és közölték, hogy mennyi a
létszám leépítés? Akkor talán meg kellene kérdezni az intézményvezetőket és
igazolni fognak bennünket, hogy ez nem így történt, mert szépen, végigtárgyaltuk a
feladatokat és azt is, hogy ez hány dolgozóval látható el. Figyelembe véve
természetesen azt, ami a lényege az egésznek, hogy integrációról beszélünk, a 3
intézmény helyett egy intézmény, egy vezetéssel, nem akarom ismételni az

1220
előterjesztést. Talán egyet, hogy nagyon sok párhuzamosság elkerülhető lesz. A
OKM véleménye és a Közművelődési Tanács véleménye nyilván azért vetődik fel,
hogy az április 23.-i közgyűlésre kiment egy anyag és abban ez nem szerepelt.
Rendes időben küldtük ki ezt az anyagot, és ha megnézzük a dátumot, akkor ez nem
állt rendelkezésre. A mostani anyaghoz már természetesen hozzátettük, hiszen
ekkorra már mind a két dokumentum, rendelkezésünkre állt. Ehhez annyit hagy
tegyek hozzá, hogy a szakvélemény az 42 oldalas, s ebből van az a rész szó szerint,
amelyik ehhez a témához kapcsolódik. Mi a szakértőtől ehhez kértünk szakértői
véleményt. Az már más kérdés, hogy egyéb más dolgokkal is foglalkozott. Márföldi
képviselő úrnak válaszolok a létszámcsökkentésre. Valóban, a közgyűlés 20%-ot
fogalmazott meg. Egyébként, ha ezt a létszámot megnézzük a 4 intézménynél, ez
18,2%-os, tehát ha a megszűnő álláshelyeket a meglévő álláshelyekhez viszonyítjuk,
ha a bér részét nézzük, hogy vajon bérben ez hány %, akkor 20% és ez azért van,
mert 7 fő nyugdíjba vonul és már magasabb bérek szerepelnek. Ha hozzáveszem
azt, hogy igazából a két fiókkönyvtárral, amikor bevisszük és kettős funkciójú
könyvtár lesz és visszaadjuk, az egy teljes állás és a 6 órás állás. Ha így számolom
ez a létszámcsökkentés 16,7%. Én azt gondolom, tekintettel arra, hogy valóban az
előterjesztés azt ígéri, hogy legalább ilyen színvonalon fog működni ez a rendszer,
akkor ha ezt kisebb létszámmal teszi, akkor hatékonyabban működik. A pályázati
kiírásnál annyit tudok mondani, az alapító okiratban egyértelműen meg vannak
fogalmazva a feladatok, pontosan lehet tudni, hogy mit kellett csinálni az
intézménynek ehhez. Megítélésem szerint a pályázat természetesen akkor kiírható
és nem gondolom azt, hogy akkor tehető meg, - ez az én véleményem - ha előbb a
kulturális koncepciót újratárgyaljuk, vagy új kulturális koncepciót készítünk. Vinnai
Győző úr kérdezi, hogy a minisztérium maradéktalanul nem ért egyet és hogy lesz
egyébként szakmaibb, minőségibb ez a tevékenység, hogy ha létszámot
csökkentünk? Én szeretnék idézni az előterjesztésből.
„A minőségi, szakmai, gazdaságosabb működtetés, valamint a kultúra közvetítés
eredményesebb megjelenése érdekében a közgyűlés az elmúlt években többször
foglalkozott az intézményhálózat átszervezésének kérdésével. „
Ez szó szerint így van benne. A másik, igazából két indok van még ugyancsak az
előterjesztésben, amivel már az előbb foglalkoztunk. A korábbi felmérések valamint
az időközbeni gazdasági, szakmai alapon elvégzett vizsgálatok szerint az eddig 3
önálló intézmény összevonása és az egyszemélyes vezetés lehetővé tenné
átfogóbb, jelentősebb tevékenységek elvégzését, egységesebb, minőségi rendezésű
kiállítások megszervezését. A városi rendezvény koordinációt, kiemelt
rendezvényeknek a gondozását és előkészítését. Az orosi könyvtárral kapcsolatban.
Azzal mi nem foglalkoztunk, hogy maga az épület mire lesz használva. Mi azzal
foglalkoztunk, hogy bevihető-e és ezt természetesen az intézményben igazgatónővel
egyeztettük. Rendelkezésre áll helyiség, hogy a meglévő könyvtárral együtt egy
olyan könyvtárat hozzunk létre, ami a lakossági szolgáltatást is elvégzi. Itt nem két
könyvtár lesz, egy könyvtár lesz, az állományokat át kell nézni, mert nyilván a
különböző könyvekből ismétlésre nincs szükség. Azt, hogy erről mit mond a szakértői
vélemény, ezt azt gondolom, hogy szünetben is meg tudjuk beszélni. Itt van 42
oldalon, ki kellene keresni. Köszönöm szépen.

1221
Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen, a Könyvtár igazgatóját
kérdezem, hogy kíván-e reagálni az orosi könyvtár témájára?
Nagy László:(Megyei és Városi Könyvtár igazgatója) Ez a megoldás azért merült fel,
mert két nagyon jó gyakorlati példa van Nyírszőlőn és Sóstóhegyen és nagyon
pozitív az együttműködés az iskolával. Ez a lehetőség a létszám leépítés kapcsán
azért merült fel, hogy a szolgáltatás megmaradjon a településrészen. Köszönöm
szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Újabb kérdés, Jászai Menyhért.
Jászai Menyhért:(képviselő) Ha jól értettem, akkor Nyírszőlőben az iskola
állománytáblájába lenne beszervezve a munkatárs. Mikortól? Rendelkezik-e önálló
kerettel és mi szabályozza a központtal való együttműködését? Tehát nyilvánvaló,
hogy szükség lenne a szakmai és technikai hátérre is. Még egy kérdésem lenne,
hogy az új SZMSZ-t nem lehetne-e hamarabb kialakítani? Hogy ne kelljen várni
március 31.-éig. Köszönöm.
Dr. Tirpák György:(képviselő) Az előterjesztés tartalmazza, hogy ezt más célra
kívánják hasznosítani, illetve üzemeltetési költségeket lehetne megtakarítani. Akkor
úgy gondolom, hogy ezekről az üzemeltetési költségekről nyilatkozni kell. Tekintettel
arra, mivel nem kaptunk rá választ én elmondom, hogy körülbelül fűtési szezonban
ennek a könyvtárnak az üzemeltetési költsége vízdíjjal, a villannyal együtt 10.000
forint havonta, fűtési szezonon kívül pedig 3000 forintba kerül ennek a fenntartása és
változatlanul kérném Békési úrtól, hogy a szakvéleménynek az orosi könyvtárra
vonatkozó részét szíveskedjen már ismertetni, nem szünetben, hanem itt a
közgyűlés előtt.
Nagy Károly:(képviselő) Szeretném megismételni az előbbi véleményemet a
felmérést illetően. Tehát felmérni nem lehet azt, ami még nincs. Nem lehet
összehasonlítani, hogy működött eddig és hogy működik majd, ha az összevonás
megtörtént. Magára a felmérés szóra volt kifogásom. Na most hivatkozik az
előterjesztés a kulturális színterek megvalósítása esetén az eddig is már szép
eredménnyel működő sóstóhegyi közösségi térre. Hudákné kolleganő az
iskolavezetéssel mindent meg tesz azért, hogy valamit összehozzon és ez a
semminél tényleg több, mert eddig nem volt. Most is állítom, hogy ezek a
közművelődési terek igazából a művelődési ház funkcióját nem tudja ellátni. Lehet,
hogy Polgármester asszonyt is meglepi, a 6. hónapban járunk, a sóstóhegyi
művelődési tér egy fillért nem kapott. Hudákné kolleganő vállalkozóktól helyben
szedett össze 200.000. forintot, hogy a színészek gázsiját és a kellékek ki - és
visszaszállítását ki tudják fizetni. A könyvtárral kapcsolatban szeretnék megjegyzést
tenni. Én ilyet csináltam már 1960-ban Ibrányban. Csak fordítva, én az összes
könyvtárt, a szakszervezetét, az iskolák könyvtárait vontam össze a községi
könyvtárral, mert ott volt a legjobb a feltétel. Az iskolában nem volt jó a feltétel.
Sóstóhegyen én is azt mondom, hogy jól működik a könyvtár, az iskolai könyvtár és a
közművelődési könyvtár összevonása. Számítógépekkel lehetne bővíteni, lehet azt
még korszerűsíteni, de az eredményesebben működik. Köszönöm szépen.
Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Az első oldalon az előterjesztő azt írja, hogy az
átszervezéssel megvalósulhatna a városi rendezvény koordináció,

1222
rendezvényközpont jöhetne létre, és a rendezvénymarketing összehangolttá válna.
3 sorban tömöríti az előterjesztés, hogy ezt hogyan képzeli el. Láttunk már ilyet a
Város - Kép létrehozásánál, hogy a nagyrendezvények és a marketing odatartozott
és nem a Művelődési Központhoz. Utána visszakerült a Művelődési Központhoz,
előtte bizonytalan volt, hogy van-e összehangolt rendezvénymarketing. Kérem az
előterjesztőt, hogy fejtse ki, hogy mit ért ez alatt? Ez is egy pár hónapig vagy 1 évig
fog tartani? Vagy egyáltalán mi ez a rendezvényközpont, ami kialakulhatna az új
egyesített intézményben?
Lőrincz Tamás:(képviselő) Rövid lesz a kérdésem. A határozat-tervezetnek a 6.)
pontjában a Lakókörzeti Művelődési Házaknál 5 fő +, a későbbiekben 1 fő van
meghatározva. Tudhatunk-e valamit róla, hogy melyik körzetre? Köszönöm.
Dr. Hajzer László:(képviselő) Alapvetően a kérdés az akár itt is elhangozhat, de más
előterjesztéseknél is. Megfigyeltem azt, hogy vannak azok az előterjesztések,
amelyek jóságosak, amelyek osztogatnak, amelyek adnak, amelyek létrehoznak stb.
Ilyenkor az előterjesztő mindig a polgármester, az alpolgármester és különböző
tisztségviselők, majd vannak azok az előterjesztések, amelyek kellemetlenek,
létszámot vesznek el, pénzt vesznek el, van még egy néhány ilyen kategória. Ott
pedig feltűnnek előterjesztőnek az irodavezetők. Na most ebben az ügyben én
keresem a Polgármester asszony nevét és nem találom sehol az előterjesztők között.
Azt gondolom, hogy ilyen súlyú előterjesztésnél, egy olyan döntésnél amikor egy
város intézményhálózatát átszervezzük, ebben az esetben nem kellene bebújni az
irodavezetők látszólagos szakmai jelmeze mögé, hanem ezt fel kell vállalni vagy az
alpolgármesternek vagy a polgármesternek vagy valakinek. Számomra ez nem
elfogadható és a kérdés ehhez kapcsolódik, hogy mi a véleménye Polgármester
asszonynak az előterjesztésről, miután nem előterjesztője ennek az előterjesztésnek,
és jó lenne, ha ilyen súlyú előterjesztéseket a polgármester terjesztene elő a
jövőben, és adná a véleményét hozzá. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Mielőtt Békési Elemérnek szót adnék, 3 kérdésre
szeretnék reagálni. Az egyik, hogy nekem Hudákné pénteken szólt, holnap László
Géza kiutalja az 500.000. forintot, személy szerint nem tudtam róla, hogy az átutalás
nem történt meg. Lehet, hogy ha hamarabb szól, akkor hamarabb megtörténik ez. Az
orosi könyvtár épületére nincsen elképzelésünk, ugyanúgy mint az orvosi rendelőre,
meg fogjuk kérni a részönkormányzatnak a véleményét és a részönkormányzat
véleményt fog nyilvánítani, hogy mi legyen ezzel az épülettel. Békési Elemér nem tud
a kérdésre válaszolni, mert nincs róla elképzelés, ezt önökkel szeretnénk együtt
meghatározni. Ami pedig Hajzer Lászlót illeti, bizonyára azért kérdez ilyeneket, mert
nem régen tagja ennek a testületnek, bár úgy gondolom, hogy a megyei testületnél
megtanulhatta volna, ahol sokáig képviselő volt, hogy a polgármester általában
rendeleteket, koncepciókat és szabályzatokat és a költségvetést szokta
előterjeszteni. Az alpolgármesterek szintén az ő hatáskörükbe tartozó hosszabb
távra meghatározó dolgokat. Tehát ebből adódóan már csak az elmúlt évek
gyakorlatát is ha végignézzük, akár a 16 éves gyakorlatot is és nem a 12 évest,
akkor is ez a rendező elv érvényesült és a következő időszakban is ezt a rendező
elvet szeretnénk érvényesíteni. Békési Eleméré a szó.

1223
Békési Elemér:(Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője) A további kérdésekre
válaszolnék, Jászai képviselő úr, a Kulturális Bizottság megszavazott 250 ezer
forintot a Nyírszőlősi Közművelődési Térre és emlékeim szerint ugyanígy az orosira
is. A 0,5 álláshely az iskolában lesz biztosítva, egyetlen egy kikötésünk van, hogy
szakirányú végzetséggel kell rendelkezni. Ismereteim szerint van is olyan
közalkalmazott az intézményben, aki ezzel a végzettséggel rendelkezik. Az alapító
okirat 2008. január 1-től fog megjelenni, és bejön egy közművelődési tér. Itt közben
azon gondolkodtunk, hogy a régit szabad-e módosítani. De úgy gondoljuk, hogy el
tud működni a hátralévő időben, hiszen az intézményvezetők mindegyike ebben az
évben marad külön-külön intézményvezető. Megítélésünk szerint ez működni fog.
Mint ahogy Sóstóhegyen is működni fog. A fiókkönyvtár üzemeltetése, hogy
mennyibe kerül, nagyon illetékes ember van itt, Nagy László igazgató úr, nyilván meg
tudja mondani. A másik részére Polgármester asszony válaszolt. Nagy Károly
képviselő úrnak válaszolva, ebben új momentum megítélésem szerint az volt, hogy a
közművelődési tér nem tudja ellátni azt, amit el kellene látni egy városrészben. 1 éve
lett létrehozva a sóstóhegyi, megítélésem szerint a korábbiakhoz képest sokkal
aktívabb rendezvényszervezés van. Olyan új rendezvény, szüreti mulatság jelent
meg, ami egyébként nem volt. Megítélésem szerint, mindez előre lépést fog jelenteni.
Az a dolgozó, aki ezzel foglalkozik, az iskolában van, de ennek a szakmai irányítása
az a Művelődési Központhoz tartozik és tartozik ma is szervezetileg. Rendezvény
koordináció. Tehát vannak városi nagyrendezvények, nagyjából be is határolható,
igazából az évszakokhoz kötődik, és a legfontosabbak meghatározhatók. Ebből, amit
a nem ebbe az újonnan létrehozott integrált intézménybe kellene koordinálni és
legyen központja és legyen irányítva és készítse elő az a Vidor, mert a Vidort az
mindig a Móricz Zsigmond Színház koordinálja. Ezt mi úgy gondoljuk, hogy hosszú
távon kell így tenni. Egyetlen probléma van, hogy végül is az integráció 2008. január
1-től szerepel itt. Ez évi nagyrendezvényeket nem lehetett így rendezni. Erre van is
egy utalás, hogy igazából emiatt más megoldást kellett keresni, és létre is jöttek a
megállapodások. Ez most nem fogja terhelni a Városi Művelődési Központot. Lesz az
intézménynek egy új vezetése. Nyílván meg fogja határozni, lesz egy olyan csoport,
majd ő elnevezi, akik ezzel foglalkozni fognak. Egyébként sok minden más teendő
mellett. De azt gondolom, azt nem nekünk kell megmondani - mint feladatot igen- és
nyílván ennek a részletesebb megvalósításáról lehet beszélni. A Lakókörzeti
Művelődési Házaknál Lőrincz képviselő úr kérdezte, igazából az anyagban benne
van, az, azért hosszabbodik meg, mert különálló intézményként működik december
31-ig, akkor ennek a vezetését el kell látni, tehát igazából akkor mondjuk, hogy a
Honvéd utcai Művelődési Házhoz kapcsolódó álláshelyről van szó. De azt hiszem,
már pontosan tudjuk, hogy név szerint kiről szól, de nem gondolom, hogy a nevet ki
kell külön mondani. Hajzer képviselő úrnak Polgármester asszony megválaszolt.
Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e vélemény, kíván-e valaki
véleményt megfogalmazni? Vinnai Győző.
Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Reméljük, hogy az előterjesztő is bejön, de
elmondhatom nélküle is, mert Hajzer László képviselőtársam felszólalásából
egyértelművé vált, hogy hogy is mennek itt a dolgok. Polgármester asszony azt
mondta, hogy Hudáknénak miért nem szóltak? Nem! Van egy működési rend, amely
a közművelődési tereknek a működését mutatja. Az előterjesztésről a következő a
FIDESZ frakció véleménye. Három mondatban, három súlyos mondatban el lehet

1224
mondani. Attól, hogy elbocsátunk embereket, nem lesz szakmaibb és minőségibb
egy város közművelődési ellátórendszere. Ez az egyik. Véleményem szerint
létszámleépítés és pénzelvonás történik. A másik súlyosabb mondat, hogy az
előterjesztőnek – legyen az Csabai Lászlóné vagy Békési Elemér vagy Nagy László,
teljesen mindegy – fogalma sincs, hogy mit akar ezzel a közművelődési
intézményrendszerrel. Hiányzik az előterjesztésből az a szakmai koncepció, amelyet
az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője hiányolt. Mellékletben végre
megkaphattuk, egy kis szépséghibával, április 21.-e van rajta, egy tollal írt dátum, ez
már 23-a előtt elvileg rendelkezésre állt, de nehéz ezt meghatározni, hogy mikor is
érkezett pontosan. Semmivel nem ért egyet a minisztérium. Azt mondja, hogy
általában az önkormányzatnak azt szokták tanácsolni, hogy a kulturális koncepció
felülvizsgálatakor hozza meg az átszervezést. Nem így történt Nyíregyházán. Azt
szokták mondani, hogy akkor értenek egyet az átszervezéssel, ha ez nem jár együtt
közművelődési szakemberek elbocsátásával. 8 álláshely szűnik meg, 8 embert
kivonunk egy kaotikusan működő rendszerből. Eddig több szakmai ellenőrzést
láttam. Mindenütt dicséret volt, mindenütt jól szerepeltek az intézményvezetők, ilyen
a Városi Galéria, a Váci Mihály Művelődési Központ. Akkor ki a felelős kérdezem én,
hogy ilyen párhuzamosságokat akarnak megszüntetni? Hogy odaférjenek a
munkához, ezért el kell bocsátani embereket. Sőt, el kell önöknek mondanom, és a
városlakókat is érdekli, hogy eljutott hozzám egy információ, amely azt jelenti, hogy
ha ilyen mértékű leépítés történik mondjuk a gazdasági poszton, - nem
közművelődési szakemberről van szó, bár a Közművelődési Tanács véleményét is
csak most ismerhettük meg – akkor például működésképtelenné válik a Váci Mihály
Művelődési Központ. Egyszerűen nem lesz arra ember, hogy ellássa a gazdasági
feladatokat, ellenjegyezzen és mellette a könyvelést és a pénztárosi munkát is
végezze. Magyarul azt akarom mondani, hogy működésképtelenné válik, ha ennyi
álláshelyet megszüntetnek a mindennapi gyakorlat, a pénz utalása, ami látjuk, hogy
azért nem folyamatos, mert szólni kell, ha valaki nem kapja meg időben a pénzét.
Összegzően azt tudom mondani, hogy Nyíregyháza város kulturális élete
véleményünk szerint színvonalas és sokszínű volt. Volt! Szakmai grémiumokkal
előtte ezt nem tárgyalták meg és a mi véleményünk, mint ellenzéki frakció véleménye
mindig is az volt, hogy nem lehet egyszerűen nekiesni és július 31.-ével zárolni az
álláshelyeket.Tárgyalni kell arról, hogy mennyire lehet hatékonyabbá tenni, vagy
hogyan lehet hatékonyabbá tenni. Többször elmondtuk azt, ha különféle funkciókat,
feladatokat próbálnak egy intézménybe integrálni, ez nagy körültekintést igényel, de
az előterjesztésből az derül ki számunkra, hogy fűnyíró elv érvényesül, pénzt vonnak
ki a kultúrából és jelentős humánerőforrást, mondjuk úgy, jelentős létszámleépítés is
várható. Nem értünk egyet és arcátlannak tartjuk azt az érvelést, hogy ettől
minőségibb, szakmaibb és gazdaságosabb lesz a működés mintha a Város - Kép
Kht.-nál hallottuk volna ezt az érvelést, hogy azért kell létrehozni, mert olcsóbb lesz,
jobb lesz, egyensúly lesz és a végén kiderült, hogy 2005-ben több mint 33 millió forint
veszteséget produkált, majdnem a teljes törzstőkéjét, közös vagyonát. Lehet ezen
csóválni a fejünket, de ez így történt, ezek tények. Nem tudjuk támogatni ezt az
előterjesztést. Ha megengedik, előterjesztő, irodavezető úr, hogy még egy mondatot
idézzek a minisztérium leveléből. „Kifejtettük azon véleményünket az
önkormányzatok számára, hogy intézmény megszüntetési, átszervezési, alapítási
kérdésekről tervezett önkormányzati intézkedésekkel egyetérteni, ha azok
végrehajtásával várhatóan nem csökken a településen a kötelező közművelődési
feladatellátás addig elért színvonala. Mi csak ebben az esetben tudunk egyetérteni”.

1225
Írja a minisztérium. Ez jelen esetben nem így történik. Mi nem tudjuk támogatni az
előterjesztést.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Dr. Hajzer László.
Dr. Hajzer László: (képviselő) Sokadszorra fordul elő, hogy a Polgármester asszony
jóságosan tudatlannak és balgának nevez engem, aki megismerhetné már a
szokásokat, aki megtanulhatná már, hogy mi a szokás ebben az önkormányzatban.
Aki tudhatná ezt, tudhatná azt, és hogy nem tudja, így, egészen elnéző mosollyal
helyre teszi ezt azzal, hogy majd megtanulja ez a kis balga fideszes képviselő egy
idő után. Megpróbálom gondolatébresztőnek elmondani Polgármester asszonynak
azt, hogy amikor kérdezek egy olyan kérdést, hogy ki egy előterjesztésnek az
előadója, ki az előterjesztő, akkor milyen gondolatok foglalkoztatnak engem és
Polgármester asszonynak ez a válasza miért nem elfogadható számomra, hogy majd
megtanulja, nem tudja. Itt az a szokás, hogy ez terjeszti elő, az terjeszti elő.
Elmondanám akkor a következőket. Ott ül a jobbján Polgármester asszonynak a
jegyző, aki a törvényesség őre. Polgármester asszonynak nem kell tudni, hiszen a
polgármester laikus elem ebben a testületben, viszont ott van a jegyző, aki az
SZMSZ-ből egyszer csak elolvashatná azt, hogy ki lehet előterjesztője egy
előterjesztésnek. Na most nem a szokások szabályozzák ezt Polgármester Asszony,
hanem az SZMSZ szabályozza. Én azt gondolom, hogy akár még azt is ki lehetne
olvasni belőle, hogy egy intézményeket érintő, emberi sorsokat érintő nagy
átszervezésnek az előterjesztése az akár még tartozhatna a polgármesterre is.
Nekem ez volt a feltevésem. És erre irányult a kérdésem. A második dolog az az,
hogy kitűnően kerülte meg Polgármester asszony a kérdésemre adandó választ,
nevezetesen azt, hogy egyetért-e az előterjesztéssel. Tudniillik a központi kérdés az
az, mint látjuk, hogy elég erőteljesen és nagy hangerővel itt megpróbál egy
álláspontot képviselni ez a frakció, hogy a másik oldalon nem nagyon hallunk
véleményeket sem, viszont ne tegyünk úgy, mintha ez Békési Elemérnek lenne az
előterjesztése. Azért ne tegyünk úgy, mert Békési Elemér egy irodavezető és ne adj
isten, ha itt az irodavezetők köztisztviselőként egyszer csak önálló életbe kezdenek
és olyan előterjesztéseket tesznek, amivel nem ért egyet a polgármester, az egy
egészen furcsa helyzetet teremtene. Vagy az egy egészen megmagyarázhatatlan
viszonyrendszert alakítana ki. Tehát én azt gondolom, hogy Békési Elemér adja
ehhez a nevét, de valójában az előterjesztés a várost vezető koalíciót vezető erőnek
az előterjesztése. És én azt gondolom, és emellett a véleményem mellett kitartok,
hogy nemcsak a népszerű intézkedéseket kell polgármesteri előterjesztésre az
önkormányzat elé hozni, hanem a népszerűtlen előterjesztéseket is. Ígérem
egyébként Polgármester Asszonynak, hogy igyekszem a jövőben nem hozzászólni
úgy, hogy azzal a tudatlanságomat, vagy a hozzá nem értésemet erősítsem. Jó
szándékkal teszem a hozzászólásomat és ennek a jó szándéknak az a lényege, –
még egyszer mondom – ne tegyük ki a köztisztviselőket annak, hogy
létszámleépítést ők terjesszenek elő, vállalja magára a politika. Vállalja magára az,
aki vezeti a várost, hogy létszámcsökkentés van, és a véleményt is vállalja e
tekintetben. Erre irányult volna a hozzászólásom. Elnézést, ha ez egy kicsit csípős
volt, de többedszerre hallom ezt a véleményt Polgármester asszonytól, amely
elnézően tudatlansággal gyanúsít meg ebben a dologban. Köszönöm szépen.

1226
Csabai Lászlóné: (polgármester) Dr. Veréb József.
Dr. Veréb József: (képviselő) Engedtessék meg, hogy egy személyes dologgal
kezdjem a hozzászólásomat. Pontosan 30 éve veszek részt a város
közművelődésében, vagy közvetetten, vagy közvetlenül. 1990-es évek elejéig
töretlenül fejlődött Nyíregyháza város kulturális élete és azt követően is sok értéket
őrzött meg és teremtett a kultúra területén. Volt egy időszak, amikor a közgyűlés, az
akkori közgyűlés bátorkodott minden kérdésben politikai döntést hozni, egyet
szeretnék – utána lehet nézni a jegyzőkönyvben – megemlíteni. Mikor politikai
döntést hozott arról, hogy 41-nek a fele az mennyi. Az igaz, hogy később ezt a
döntést a köztársasági megbízott megóvta, ezt a közgyűlés elfogadta, de ilyen típusú
döntések születtek. Én ezek közé sorolom azt a döntés sorozatot, amikor az addig
működő közművelődési intézményrendszert szétvertük. Ezt borzasztóan sajnáltuk,
akik akkor abban dolgoztunk, megszüntettük azt a hatékony integrációt, aminek
eredményeként virágzásnak indult nem egy terület, és a város színvonalas, országos
jellegű nagyrendezvényekkel volt tele. És ez nemcsak a Vidor Fesztivál volt, ami
akkor még nem létezett, amit azóta példaként emlegetünk, hanem sok más. Hagy
mondjak példát, mint a Video Szemle, az Amerikai Film Világa, vagy a Karikatúra
Biennálé, hogy mást ne mondjak a Népművészeti Kiállítás. Ezeket már nem lehet
megtalálni. Állandóan szorgalmaztuk, hogy állítsuk vissza az integrációt. Állítsuk
vissza, mert eredményesebb és gazdaságosabb. Nagy Károlynak természetesen
igaza van, hogy nem lehet egy intézményrendszertől elvárni azt, hogy attól lesz
eredményesebb, ha leépítjük a létszámot, de azt gondolom, hogy fordítva is igaz.
Attól sem lesz eredményesebb, ha emeljük a létszámot. Tehát nem önmagában az
eszközöktől lesz az, hanem a benne lévő emberek közötti viszonyoktól,
szervezettségtől, és a képességeiktől. Én a magam részéről úgy ítélem meg, hogy ez
az előterjesztés ennek a színvonalát fogja emelni, ha teljesül, ha a közgyűlés
elfogadja. A közgyűlésnek azonban mérlegelnie kellett már több alkalommal azt,
hogy a rendelkezésre álló eszközök és feladatok hogyan aránylanak egymással. Ezt
tulajdonképpen ’94 óta folyamatosan megteszi a közoktatási intézményrendszer
területén. Az előtt is megpróbálta, csak a polgármester kezdeményezését az akkori
FIDESZ és SZDSZ koalíció többsége leszavazta, amikor az iskolák szűkítéséről
beszélt. Egyedül maradt pozitív szavazattal és néhány tartózkodás volt még mellette.
Az akkor 41 tagú közgyűlésből két esetet kivéve, nem történt meg hasonló kísérlet a
közművelődési intézményrendszer kapcsán. Egyszer egy nagyon komoly
átszervezésen esett át a Móricz Zsigmond Könyvtár és egy fél komoly,
hangsúlyozom, kifejezetten fél komoly vizsgálat volt a művelődési otthonok kapcsán.
És egyébként az utóbbi esetben a létszámok mindig megmaradtak. Miközben a
közoktatás feladatait törvény írja elő az önkormányzatnak, itt pedig annyit szab meg
a törvény, hogy gondoskodnia kell közművelődési terekről, hol, mekkoráról, milyen
eszközökkel, ezt nem mondja meg, hanem ránk bízza, hogy hogyan tartjuk ezt
ésszerűnek és milyen lehetőségeink vannak. Nos, most ha ezt együtt mérlegeljük, a
múlt döntéseinek következményeit és a lehetőségeinket, akkor kifejezetten pozitívan
jöhetünk ki ebből. Ha végre sikerül egy működőképes szervezetet megteremtenünk.
Ami pedig a véleményeket illeti, amiket kaptunk, mindenki látja a szövegszerű
fogalmazáson, hogy érdekérvényesítésről van szó. Módja volt a bizottság tagjainak
olvasni a szakértői véleményt, aki kifejezetten személy mellett állt ki a
véleményében, amire sem joga, sem felhatalmazása nincs. A minisztériumi
vélemény helyteleníti, hogy nem kértük ki annak a megyei közművelődési

1227
szaktanácsadó rendszernek a véleményét, amiről alig tudunk valamit. Amit
egyébként nem is kellett volna kikérnünk. A minisztérium létszám melletti védelem,
tehát szakszervezeti feladatokat kezd ellátni, ami nem dolga. Ellenben viszont azt
nem mondja, hogy nem ért vele egyet, csak nem ért vele maradéktalanul egyet. De
egyébként nekünk meg az a dolgunk, hogy megkérdezzük a véleményét és ezt
megtettük. Van-e összehasonlítási alapunk? Természetesen van. Pontosan az 1990-
es évek elejének és az azt megelőző időszaknak az intézményrendszerének a
hatékonyságával van összehasonlítási alapunk. Amire lehet azt mondani, hogy egy
régmúlt szakigazgatás által irányított intézményrendszer volt, de amit én ismerek
belőle az nem volt már akkor politizált és működött. Tisztelettel ajánlom a
közgyűlésnek ezeket megfontolásra, és hogy fogadja el az előterjesztést. Köszönöm
szépen a szót.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Szemán Sándor kért szót.
Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Nem szívesen szólók hozzá érdemben egy vitához,
hiszen nekem ez nem tisztem. De tisztem az, hogy megvédjem a magam és a
szakmai előkészítők munkáját, hitelességét. Nem tehetek különbséget a képviselők
között sem politikai színük, sem pedig itteni előéletük és az alapján, hogy hány éve
dolgoznak itt. De azt mindenképpen meg kell tennem, hogy ha támadás ér a Hivatalt,
akkor ha tudom, röviden cáfolnom kell. Azt hiszem, hogy itt igen egyszerű esetről van
szó. Az SZMSZ 8.§-ra hivatkozott kimondatlanul is Hajzer képviselő úr, ezért
elmondanám, hogy mi van leírva benne. Előterjesztés benyújtására a polgármester,
az alpolgármesterek, a tanácsnokok, a bizottságok, a képviselők, a jegyző, a
Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői, és egyes átfogó
önkormányzati területekért felelős dolgozók jogosultak. Majd egy mondat még. Az
előterjesztés előadója, az előterjesztő megbízása alapján más is lehet. Csak annyit,
hogy nálunk, összehasonlítva más megyei jogú városokkal, amelyeknek a
gyakorlatát volt alkalmam tanulmányozni, egy rendkívül liberális és gyakorlatias
megoldás van. Nagyon sokan lehetnek előterjesztők és az előterjesztés előadója
pedig lényegében bárki lehet, aki szakemberként ezt a területet viszi is. Gondoljunk
rá, hogy ez így is megy évek óta. Gazdasági társaságaink vezetői is hányszor
visznek előadóként területeket. Azt sehol nem írja az SZMSZ, ezt elismerem, de
ezért nem is számon kérhető, hogy mely területnek ki legyen konkrétan az
előterjesztője. Erre vonatkozóan egy szokásjog él és mi ez alapján járunk el, de
hangsúlyozom, hogy törvényesen. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, Nagy László kért szót.
Nagy László: (alpolgármester Egy pár dolgot szeretnék mondani. Azzal kezdeném,
hogy én magam, bár nem kérdezte Hajzer László, én magam egyetértek az
előterjesztéssel. Ezt a városlakók előtt is vállalni fogom. Tehát nem arról van szó,
hogy valami népszerű vagy népszerűtlen és ahhoz képest vállalja-e valaki az
előterjesztést vagy nem. Az előterjesztést egyébként az új rend szerint az adott
területért felelős tisztségviselő is aláírja, aláírja az érintett belső szervezeti egység
vezetője, és természetesen aláírja az előterjesztés törvényességi felülvizsgálatát
végző személy is. Magyarul aláírja az előterjesztő, aláírja az adott tisztségviselő,
hogy ha az előterjesztés alpolgármestert érint, akkor ő, ha polgármester asszonyt,
akkor ő, illetve aláírja vagy a jegyző, vagy az aljegyző. Tehát ilyen értelemben nem

1228
lehet azt mondani, hogy az előterjesztést bárki nem vállalja, vagy vállalja, hogy attól
teszi függővé, hogy az előterjesztés népszerű vagy népszerűtlen, vagy kedvező,
vagy kedvezőtlen bárki számára. A másik dolog amit szeretnék elmondani és egy
kicsit az előterjesztésen kívül, hogy olyan üzenete volt egy – két hozzászólásnak,
egy – két megnyilvánulásnak, mintha a közgyűlés tárgyalna olyan dolgokat is,
amelyek egyébként a városlakókat nem érdekli, vagy nem érinti, csak éppen úgy a
saját szórakoztatása kedvéért behozza az előterjesztéseket és ezeket megtárgyalja.
Mert elhangzott ilyen, hogy a városlakók életét befolyásoló döntés – valaki mondta
ezt – kapcsán miért nem vállalja a polgármester asszony az aláírást? Én azt
gondolom, hogy a közgyűlés egyébként minden esetben olyan előterjesztéseket
tárgyal, ami a városlakókat érinti, ez így van a mai ülésen is és így volt a korábbiakon
is, és így lesz a későbbiekben is. Amit én fontosnak tartok a városi közművelődési
rendszer átalakítása kapcsán. Dr. Veréb József beszélt arról, hogy milyen volt az ő
általa nagyon régen ismert rendszer, és ez egyfajta összehasonlítási alap. Nekem
nincsenek ilyen összehasonlítási alapjaim, én csak az elmúlt 9 év kapcsán tudok
véleményt mondani, amióta valamilyen szinten kapcsolatban vagyok a közgyűléssel,
korábban bizottsági tagként, majd képviselőként. Én azt látom, hogy amióta a Megyei
Könyvtár felújításra került, átadtuk, azóta a Megyei Könyvtár nagyrészt szerencsére
átvett olyan feladatokat, amelyeket a közművelődésnek valamilyen más terén is meg
lehetett volna valósítani korábban. Azt látom, hogy a Könyvtár erőn felül teljesít olyan
feladatokat és vállal olyan feladatokat, amelyeket a kultúra, a közművelődés
közvetítése szolgálatában tesz. Azt látom, hogy a jelenlegi rendszerben, ahol a
Művelődési Központ, a Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatósága, és most
kihagyom ebből a Galériát, de ugyanazt a feladatot, nagyjából ugyanazt a feladatot,
alapfeladatot látja el, mégis külön teszi, még sincs megfelelő kommunikáció és
koordináció ebben a munkában. Azt látom, hogy a Lakókörzeti Művelődési Házak
Igazgatósága a saját területén, a saját intézményhálózatát próbálja meg üzemeltetni
és működtetni úgy, hogy minél több emberhez eljussanak. Erre eszközöket és forrást
is adtunk az elmúlt időszakokban, az előző ciklusban is, amikor kialakításra került
végre Örökösföldön egy emberrel, nem hárommal. Korábban már meglévő
aránytalanságokat feloldva vagy lehetőségeinket mérlegelve ezt nem tudtuk
megtenni, de végre Örökösföldön is került kialakításra, az elmúlt időszakban
lehetőség nyílott arra, hogy Sóstóhegy is kapjon egy ilyen státust, lehetőség nyílt
arra, hogy Nyírszőlősön is elinduljon egy ilyen munka. Tehát én azt gondolom, hogy
ezt az utat nekünk folytatni kell. Azt látom, hogy a Lakókörzeti Művelődési Házak
Igazgatósága a saját maga módján igyekszik megtenni minél többet azért, hogy a
városlakókhoz ne csak a belvárosban, hanem a saját lakókörzetükben is eljussanak
olyan programok, vagy eljussanak olyan rendezvények, amik az ő szórakoztatásukat,
vagy szórakozásukat szolgálja. És azt látom, hogy a Művelődési Központban megállt
egy picit az idő, és azt gondolom, hogy ez részint annak is köszönhető, hogy nem
volt teljesen koordinálva és nem volt teljesen együttműködésre késztetve ez a
rendszer. Azt gondoljuk, hogy a jelenlegi előterjesztésben, úgy ahogy Veréb József
is fogalmazott, meg van az a kényszerítő erő, amely az együttműködést helyezi
előtérbe, a koordinációt helyezi előtérbe és azokat a pontokat, ahol bizony nem lehet
megtenni azt, hogy két programajánló füzet készüljön el a városban, mert ma ez
történik. Kiadja a Művelődési Központ is és kiadja a Lakókörzeti Művelődési Házak
Igazgatósága is, hogy ő mit fog csinálni. Meg lehet ezt csinálni egy füst alatt is, meg
lehet ezt csinálni úgy is, hogy mindenki tudja, hogy mi történik az egyik, és mi történik
a másik helyen is. Azt gondolom, hogy akkor, amikor egy rendszer kialakult és az a
szándékunk, hogy ezt a rendszert tovább tudjuk bővítetni, hiszen nem akarunk

1229
megállni azon az úton, ahol Nyírszőlősig is eljutottunk és Sóstóhegyig, hanem
minden lakókörzetben lehetőséget akarunk adni arra, hogy legalább egy
közművelődési szakember – akár iskolában, akár nem iskolában – foglalkozzon az
ott élők gondjaival, bajaival és a közművelődési feladatok ellátásával. Akkor ez a
rendszer lehetőséget fog adni arra, hogy ez továbbfejlődjön. Nem gondolom azt,
hogy fűnyíró elv alapján történt az ami történt, vagy ami történni fog. Amint ez
elhangzott. Lehet, hogy persze ez hangzatosan és jól hangzik, lehet ezt mondani, de
egyébként az iroda végig egyeztette az összes érintett szervezettel ezt a
létszámleépítést és ezt a létszámváltozást. Ahhoz kérem a közgyűlés támogatását,
hogy ez a rendszer el tudjon kezdeni dolgozni január 1.-től és természetesen azzal
az állítással sem értek egyet, hogy ha elbocsátunk, akkor nem lesz jobb. Nem
hiszem, hogy a változatlan létszámok mellett lehet csak arról beszélni, hogy hogyan
lehet színvonalat emelni, nem attól függ, hogy hányan dolgoznak ebben a
rendszerben, hanem attól, hogy ezek az emberek, akik a rendszerben vannak, mit,
hogyan és milyen módon akarnak tenni. Nyilvánvaló, hogy az elbocsátás nem egy
népszerű dolog. Ezzel a mostani lépéssel, azzal, hogy a feladatellátásnak a
minőségét szeretnénk megváltoztatni nem elsősorban a létszám elbocsátással,
akarjuk ezt megteremteni, sokkal inkább a koordinációval, és az
összehangoltságával ennek az új szervezetnek. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Szokol Tibor.
Szokol Tibor: (képviselő) Halkabban kezdem, nem önt el az indulat politikai
indíttatásból, mert azt gondolom, hogy az előterjesztésnek – egyébként valóban
csúnyák ezek a szavak, hogy integráció, racionális átszervezés, valami jobbat
kellene kitalálni – mindenképpen az a célja a fontos, hogy egy tartalmában jobb
kultúra valósuljon meg Nyíregyházán. Nézzünk egy kis történelmet. Azért a
rendszerváltás óta nagyon sok város, falu leginkább a kultúrájában szenvedett
csorbát, tehát ez volt az a szelep, amit ha baj volt, akkor leengedett. Ez
Nyíregyházára természetesen nem igaz, és most sem erről van szó, de arról meg
igen, amit én személy szerint megéltem, hogy annak idején Bod Ferenc vagy Hok
Lajos idejében a kultúra egy és egységes volt. Azt jelenti, hogy egy igazgatóval
hetenként megbeszéltük a feladatokat és ha nem tudnák képviselőtársaim, akkor én
Jámbor Istvánnak voltam annak idején az elődje. Jó pár éve. Tehát Jámbor István
örömmel vette át tőlem ezt az intézményt, és tulajdonképpen tudott ilyen szép
eredményeket elérni, mert akkor alakítottuk ki, akkor alakítottuk át ezt az épületet.
Ezzel én csak azt akarom mondani, hogy azon a Nyíregyházán, ahol sajátos
településszerkezet van, a tanyai települések, ha még nem is itt fogalmazódik meg a
kulturális napirend kapcsán, de majd a következő, június 25.-i napirendnél is
gondolunk arra, hogy egy – egy településen, egy vagy fél ember legyen, aki a kultúra
helyi képviseletéről, közvetítéséről gondoskodik. Ez igenis azt jelenti, hogy egységes
szemléletet akarunk. Nagy László is és többen utaltak arra, hogy
rendezvénykoordináció. Én a rendszerváltás óta több ponton próbálkoztam, hogy
egyszer legyen egy rendezvénynaptár, mindegy ki kezeli ezt. Kezelheti egy
közhasznú foglalkoztatott személy is, mert lényegében egy általános intelligencia kell
hozzá. Ahova a Nyíregyházát érintő valamennyi rendezvény befut. Neki nem
minősíteni kell, neki regisztrálni kell, hogy az egészségügy tervez egy orvoskongresszust
Nyíregyházán. És akkor nem fordulhatnak elő azok a problémák,
amelyek gyakran előfordulnak és tudjuk magunkról, hogy naponta öt helyre kell

1230
szaladni, míg máskor pedig egészen jó pauzák vannak. Tehát én azt gondolom,
hogy nem a létszámok határozzák meg elsősorban, a közművelődésben mindig is
elhivatott emberek voltak. Tehát úgy érzem, hogy ezzel a létszámmal el lehet érni
azt, hogy a színvonal megmaradjon, erősödjön, fiatal emberek kerüljenek a
rendszerbe. Néhány ember megfáradt, megfásult, ezt is mondjuk ki őszintén. És az,
hogy a gazdasági életből tudjuk, hogy a gazdasági munkát egy Kft. ügyvezetője,
természetesen nem biztos, hogy fő tevékenységként végzi, – erről Felbermann
Endrével délelőtt beszéltünk – hogy egy gazdasági ember egy személyben sokszor
minden. Hát miért nem lehet azt elképzelni, hogy ezt a gazdasági munkát egy vagy
két ember, természetesen az ellenőrzés biztosításával el tudja végezni? Tehát én
ebben nem látok semmilyen olyan lehetetlent, amit nem lehet megoldani. Ezért így
látja a frakciónk is, hogy ez az előterjesztés ésszerű és támogatható és támogatni
fogjuk. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Jászai Menyhért.
Jászai Menyhért: (képviselő) A szakpolitikusok mélyenszántóan elemzik ezt a
beterjesztést, én most kifejezetten nyírszőlősi szemmel szeretnék hozzászólni.
Nyírszőlő most kap egy lehetőséget, szeretnénk, ha ettől még nagyobbat kapnánk.
Egyik utolsó helyszín, ahol nem volt közművelődési színtér, de most lesz. Ez
mindenképpen egy pozitívum. Ez nem azt jelenti, hogy eddig Nyírszőlőben nem volt
közművelődés. Az iskola nagyon sokat tett azért, hogy legyenek programok, a
különböző civilszervezetek, egyházak, és nem utolsósorban magánszemélyek is.
Pontosan tegnap volt egy sikeres lovas napunk, falunapunk, amit egy magánszemély
szervezett, az iskola odaállt mellé, de nagyon hiányzik az az összekötő elem, hogy
valaki ezt főállásban szervezze. És pénzt hozzárendelni, nem ez a legfontosabb
dolog, de valamennyi mindenképpen szükséges, és én szeretnék a kezdeti
időszakban pozitív diszkriminációt kérni Nyírszőlő irányába, mert azért én
utánanéztem és láttam, hogy a többi körzetben ezek a színterek sikeresen
működnek, van mit behozni. Azt szeretném kérni Irodavezető úrtól, hogy ha egy mód
van rá, akkor ne kössük meg az iskola vezetésének a kezét a tekintetben, hogy
kifejezetten csak már most végzettséggel rendelkező munkatárs lássa ezt el, legyen
nyílt ez a verseny, ha valaki vállalja, van most felsőfokú végzettsége, vállalja, hogy
beiskolázza magát, akkor adjunk lehetőséget. Én a végzettségtől fontosabbnak
tartom azt, hogy legyen helyi kötődése, referenciája és már bizonyított. Tehát ne
kövessük el azt a hibát, hogy csúnya szóval valaki oda bepottyan – még ha esetleg
ott is van – egy olyan területre, ahol nincs referenciája helyben. Tehát legyen nyílt a
dolog és az iskola vezetésnek ebben meghatározó szava legyen, hogy kit szeretne
ott látni ebben a pozícióban. Egy ilyen kis közösségben ennek kifejezetten
jelentősége van, hogy legitimációja legyen ennek a személynek, aki ezt a munkát
fogja végezni. Mindamellett engedjenek meg néhány gondolatot, kilépve kicsit a
nyírszőlősi mezőből. Nekem az alapító okirattal van egy – két gondom, röviden
megosztanám önökkel. Véleményem szerint a tevékenység keveredik a céllal.
Kifejezett cél nincs meghatározva, valahol ezzel kellene kezdődnie ennek az alapító
okiratnak, a törvényi hivatkozásokon túl. Ahol a tevékenységet sorolja fel az okirat,
ott egy tevékenység, egy cél. Egy tevékenység, egy cél. A képviseletnek a
szabályozása. Tehát a vezető az képviseli az intézményt, ez adott esetben
munkajogi kérdéseknél érdekes lehet. Évi beszámoló a költségvetésről, az elvégzett
feladatokról. Ez nekem nagyon hiányzik. Valahogy picit lóg a levegőben, a közgyűlés

1231
alapítja, a közgyűlés felügyeli, akkor évente adjon be egy munkatervet és hagyjuk
jóvá. Ha nem mi, akkor pedig a megfelelő szakbizottság. Egyetértek azzal, hogy jó
lenne azt számokban látni, hogy hány rendezvény, hány résztvevő, stb. Mi lesz a
viszony a telephely gazdákkal? Tehát ez furcsa, hogy most az iskola egész területe
be van „apportálva” ebbe az intézménybe. Valamilyen viszonynak lenni kell, mert ott
van helyben egy gazda, egy iskolaigazgató, lesz egy munkatárs, illetve az új
intézmény vezetése. Az ingatlanoknak a hasznosításának a módja, a módozata. És
még egyszer szeretném azt kérni és javasolni, hogy én nem várnék az SZMSZ-el
2008. március 31.-éig, itt most van 3 vezető, 4 is az intézetnek az élén, kezdjék el ezt
az SZMSZ-t kidolgozni. Lehet ezen módosítani, mert ez alapján az okmány alapján
fogunk majd dolgozni, vagy számon kérni, odafigyelni, hogy mit csinálnak. Tehát az
SZMSZ fontosabb annál, mint hogy elkezdjük szépen tologatni március 31.-ig. Az új
vezető majd alakíthat rajta, hogy ha lehet. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, Dr. Vinnai Győző.
Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Azt ígérték önök, hogy Oroson, Felsősimán,
Nagyszálláson, 2004 – 2005-re új művelődési házakat építenek. Oroson 2004.
október 31.-ig. Nem történtek meg ezek. Nagyszállás Borbányához tartozik, nem
történt meg, láttam ezt az épületet. Felsősimán láttam az épületet, többször voltam
ott, nem történt meg. Nem arról van szó, hogy népszerű, vagy népszerűtlen egy
előterjesztés, ez az előterjesztés rossz. Szakmailag nem előkészített, átgondolatlan
és a leépítéseken kívül az előterjesztőnek – legyen az a polgármester, az
alpolgármesterek, az irodavezető – halványlila gőze sincs, hogy hogyan fogják a
közművelődési feladatot ellátni. Felolvasom a minisztérium főosztályvezetőjének még
egy mondatát, mert én kihúztam, hogy hány ponton bírálja az önkormányzat
döntését. Veréb József! 13 éve önök vannak Nyíregyházán, 1994-től városvezető
pozícióban és visszamegy a ’90-es időkbe? Én úgy tudom, hogy ön köztisztviselő
volt, hogy nem sikerült megvalósítani? 13 év alatt miért nem sikerült önöknek egy jól
működő közművelődési feladathálózatot kialakítani? Erről beszéltem, hogy jól
működött, vannak bizonyos párhuzamosságok, hatékonyabbá lehet tenni, de nem
így, ahogy önök gondolják. Felolvasnám ezt az egy mondatot, talán még ennyi időm
van. Nagy Varga Melinda főosztályvezető jegyzi ezt a levelet, azt írja, „továbbá
indokolatlannak tartjuk, mindhárom nevezett költségvetési szerv megszüntetését,
elegendő lenne a gazdaságilag már eddig is a Váci Mihály Városi Művelődési
Központ és Gyermekcentrumhoz tartozó Lakókörzeti Művelődési Házak
Igazgatósága és a Városi Galéria integrálása a művelődési központba.” Erről van
szó. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Mivel nem látok más jelentkezőt, hozzászólóként
szeretnék szólni. Tisztelt Hajzer képviselő úr, amikor a költségvetési törvényt
beterjesztettem, és azt én írtam alá, mert az az én felelősségem és kötelességem,
akkor a rendeletet beterjesztettem, akkor abban benne foglaltatott az a feladat, hogy
mit kell tenni a közművelődési intézmények átszervezésében, és benne foglaltatott
az is, hogy körülbelül milyen létszámmal kell ott számolni. Ezt én írtam alá, tehát
természetes, hogy vállalom ezért a felelősséget és az egyértelmű, hogy
nyilvánvalóan a végrehajtást is vállalom. A második, volt olyan időszak ’90 és ’94-
ben amikor a Művelődési Házat is el akarták adni az akkori vezetők. Nem a mi

1232
önkormányzati vezetésünk volt, mert azt mondták, hogy a városnak erre nincs
szüksége. Azt mondták, hogy a városnak erre nincs szüksége. Volt időszak ’90 és
’94 között, amikor szinte valamennyi bokortelepülési művelődési házat vagy eladtak,
vagy megszüntettek. Tessék szíves utánanézni! 1994 és 2000 között az akkori
vezetéssel és Felbermann Endre volt akkor a területet felügyelő alpolgármester,
egyenként állítottuk vissza a bokortanyai művelődési házakat, Borbányától,
Vajdabokor, Felsősimán és Mandán keresztül valamennyit. Ezenkívül sok minden
változott az elmúlt néhány évben. Csak szeretném a figyelmükbe ajánlani. Létrejött
az önkormányzat támogatásával és az gondolom, hogy nyugodtan mondhatom, hogy
a személyes közreműködésemmel is, Sóstón egy szabadtéri színpad, amelyik ma
már minden hétvégén, nyáron előadásokat tart a Barbizonban. Létrejött egy olyan
csapat, amelyik nagyrendezvényeket szervez önállóan, ez a Mészáros Árpád és
csapata, hiszen ebben a csapatban többen vannak. Létrejött a Könyvtár, amelyre
még mindig kapom a neves és névtelen leveleket, hogy miért volt szükség a
Könyvtár átalakítására, és mért kellett arra pénzt fordítani, miközben a Könyvtár ma
konferenciákat szervez, könyvismertetőket szervez, író – olvasó találkozókat
szervez, kiállításokat szervez, gyermekrendezvényeket szervez, nagyon fontos
közművelődési feladatot lát el, amire korábban nem volt lehetősége. Nagyon örülünk
annak, hogy egy új főiskolai infrastruktúra alakult ki és ez az infrastruktúra
lehetőséget ad arra, hogy ezt a közművelődés szolgálatába is állítsuk, hiszen olyan
rendezvények vannak ma a Főiskolán, amelyek nem csak a főiskolai hallgatókat és
oktatókat szolgálja, hanem a városlakókat is. Ezt szolgálja a Bessenyei aulának a
működése és ezt fogja szolgálni az új konferencia központ működése. De ezt
szolgálja az Egészségügyi Főiskola Zilahy Termének a működése is, ahol a Zenei
Világnapon hangversenyt lehet tartani. Arról beszélünk, hogy tönkretettük a város
közművelődését? Mikor ez az önkormányzat a legnehezebb időszakban felvállalta
azt, hogy a Cantemus Kóruscsaládot független intézménnyé alakítja át, és erre
nagyon sok pénzt tett? De ennek az az eredménye, hogy a komolyzene legfontosabb
bázisa a Kodály Zoltán Általános és Zeneiskola lett. Nem nagyon szeretnék
emlékeztetni arra, hogy volt olyan frakció, aki egyébként ennek az iskolának és a
hangversenyteremnek az építését úgy gondolta, hogy nem kellene támogatni. Én
pedig azt gondolom, hogy ez az intézmény ma a komolyzene nyíregyházi bázisa, és
úgy gondolom, hogy büszkék kell hogy legyünk erre az intézményre. De ugyanígy
tudom mondani a Vikár Sándor Zeneiskolát is, amelyik a hangszeres zene
nyíregyházi központja. Nincs olyan hét, hogy ez az iskola, mert iskola, ne tartana
valamilyen előadást. Ne hívna külföldi és magyar, nagyon fontos, híres és ismert és
jó színvonalú előadókat. És ebbe sorba kell sorolnom – ami szintén nem volt
korábban – a Művészeti Szakközépiskolát, amelyik sokszínűségével szintén olyan
művelődési lehetőséget biztosít a városlakók számára, amellyel korábbi időszakban
nem, vagy ilyen mértékig nem volt. De nemcsak a Nyíregyházi Önkormányzathoz
közvetve, vagy közvetlenül kapcsolatban lévő intézmények léptek be, hanem a
magánszféra is. Elég csak beszélni a Bihari tanyáról, a Mazák István által rendezett
butykai rendezvényekről, a Juhász Találkozóról, a Pláza rendezvényeiről, amit lehet
néha pozitívan, vagy negatívan minősíteni, de vannak. A Borfalu rendezvényéről,
ami nem az Önkormányzat finanszírozásában történik vagy az, hogy a Korzó legfelső
emeletén konferenciaterem és rendezvényterem alakul ki, vagy az, hogy Ilona
Tanyán olyan művelődési tér, szabadtér alakul ki, amelyik szintén dísze lesz ennek a
városnak. Vagy pénteken avattuk az erdőben azt a körszínt, amelyik szintén egy
lehetőséget ad. Szóval, ha összerakjuk, akkor a művelődésre sem létszámában, sem
forintban nem hogy kevesebbet költene a Nyíregyházi Önkormányzat, hanem sokkal

1233
többet. Csak új szereplők vannak. És nem az a feladat, hogy a Művelődési Ház
intézményébe milyen rendezvényt hozzunk, hanem az a feladat, hogy a meglévő,
sokszor civil szervezetek, vagy mondjuk a Mandala vagy a Nyírség Táncegyüttes
által szervezett nagyon színvonalas előadásokat koordináljuk. És az utolsó gondolat
amit ebben szeretnék elmondani, kicsit húztuk az időt az átalakulással, vagy ennek
az anyagnak az előterjesztésével, mert azt reméltük, hogy kiírásra kerül az a
pályázat, amivel kapcsolatban szinte heti gyakorisággal van egyeztetésünk a
minisztériummal. Azt is tudjuk, hogy a brüsszeli adminisztráció mindent ki akart venni
a II. Nemzeti Fejlesztési Tervből, ami a művelődést szolgálja, mert az a véleményük,
hogy a művelődés az egy helyi dolog, nem azt kell a brüsszeli pénzeknek
finanszírozni. A legújabb információnk az, hogy benne maradt az az Agora program,
amelyik reményeink szerint lehetőséget ad a Művelődési Ház átépítésére,
felújítására és új tartalommal való megtöltésére. Lehet, hogy ez azzal jár, hogy más
művelődési teret érdemes megszüntetni és koncentráltan ebben a térben a
következő időszakban ezt a feladatot elvégezni. Miután ez nem jött ki, ezért úgy
gondoltuk, hogy nincs értelme várni és mindaddig, amíg a pályázatot is nem látjuk és
nem tudjuk, hogy tudunk-e ott nyerni és tudunk-e ott építkezést folytatni, azt
gondolom, hogy nincs értelme felülvizsgálni a mi művelődési koncepciónkat.
Amennyiben ez a dolog eldől, akkor erre az ismeretre alapozva és minden olyan civil
és szakmai kezdeményezést felhasználva, ami ma a városban van, és örüljünk neki,
hogy van, akkor úgy gondolom, hogy érdemes újragondolni ezt a dolgot. Szeretnék
elmondani valamit. Amikor beszéltünk a város 2007 – 2010-es programjáról, akkor
azt mondtuk, hogy elindítottunk egy folyamatot, ami a külső városrészek és a
bokortanyák művelődését szolgálja. Ennek vannak jó eredményei, és van, ahol
visszaléptünk, mert négy évvel ezelőtt jobb volt a helyzet, de mi azt szeretnénk, hogy
mindenhol legyen olyan felelős ember, aki a civil kezdeményezéseket a
településrészeken felkarolja. Aki a művelődést szervezi, aki segít az ott lakó
embereknek, hogy problémáikkal közvetve, vagy közvetlenül eljussanak a
Polgármesteri Hivatalhoz. Én azt gondolom, hogy ez a következő időszak komoly
feladata és a június 25.-i közgyűlésen ezekre a témákra is vissza fogunk térni.
Őszintén remélem, hogy elgondolkodtatta Önöket ez a felsorolás és az a koncepció
amit mi szeretnénk megfogalmazni, ezért kérem, hogy támogassák ezt az
előterjesztést. Veréb József kívánt szólni.
Dr. Veréb József: (képviselő) Frakcióvezető úrnak szeretnék reagálni a személyes
természetű megjegyzésére. Én nem gondolom, hogy bárki, aki ebben a városban
felelős helyzetben van és döntéseket hozhat, vagy készíthet elő, bármelyik
társadalmi alrendszernek, így a művelődésnek is rosszat akarna. Hiszen az a
városnak akarna rosszat. Nem tételezem fel, hogy a ’90-től működő, magát akkor
még liberálisnak valló koalíció szánt szándékkal tette volna olyanná a
közművelődést, amelynek eredményeit én ma rossznak ítélem és akkor is annak
gondoltam. Azt persze természetesen a frakcióvezető úr is tudja, hogy ezt
köztisztviselőként befolyásolni igen mértéktartó eszközökkel lehetett és nem is igen
sikerült, ezt a mellékelt ábra mutatja. Nem szeretném megismételni Polgármester
asszony felsorolását, bár erre készültem mielőtt megnyomtam a gombot azokban,
hogy hogyan, mi változott meg menetközben. De azt gondolom, hogy mivel itt
nagyjából ugyanazt akarjuk, akkor amennyiben ezt az előterjesztést a közgyűlés –
vélhetőleg többséggel, vagy remélem, hogy többséggel – elfogadja, akkor hogy
hogyan tovább épül ki ez az integráció, és kik lesznek ennek személyes résztvevői,

1234
akkor talán hozhatnánk közös megbeszélés alapján, ha nem is teljes konszenzussal,
de részterületek egyetértésével döntést. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztőt kérdezem
meg, hogy kíván-e valamire reagálni?
Békési Elemér:(Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője) Csak azért szólok, mert
az OKM-nek a véleménye már többször terítékre került. Azt azért tudni kell, hogy a
véleményét ki kell kérni, ez jogszabályi előírás, egyébként pedig nem kötelező
figyelembe venni. Többször volt rá hivatkozás. Ez egy érdekes meghatározás, hogy
csak akkor támogatják, ha a színvonal nem csökken. Én nem tételezem fel, hogy
csökkenni fog. Meglátásom szerint garanciát lehet arra vállalni, hogy a színvonal
nem fog csökkeni. És ha ezt gazdagnak, színesnek ítéltük, ez nem lesz szegényebb
a jövőben az én megítélésem szerint. Az meg hogy egy új intézményt hozunk létre
vagy egyikhez integrálunk másikat, az pedig ennek a testületnek a hatásköre és nem
a szakvéleményt megfogalmazóknak, de megjegyzem, hogy nem véletlen, amikor
azt javasoljuk, hogy a 3 intézményből egy teljesen új intézményt hozzunk létre. Ez
teljesen egyértelmű, hogy egészen más alapokon kell működtetni és nem arról szól a
történet, hogy van egy Városi Művelődési Központ és egyébként kibővítjük a
feladatát, hanem egy egységes városi intézményt szeretnénk, mert úgy gondoljuk,
hogy ez valóban hatékonyabban fog működni. És azért valljuk be, tessék megnézni,
hogy rengeteg a párhuzamosság, csak egy tételt említek, a kiállításokat. Minden
intézményben rendeznek kiállításokat. Ez még elvileg nem lenne baj, de lehet, hogy
az igazán színvonalas, városi szintű kiállításnak mondjuk - nem akarom lebecsülni a
Honvéd utcai intézményt - a helye a Városi Művelődési Központban lenne, azért
azon el kell gondolkodni. Tessék megfigyelni, ezek az intézmények adják ki a
különböző ajánló meg kínáló kiadványokat. Ennél sokkal jobb lenne, ha egy
intézmény van és színvonalas, olyan programot adunk ki, amiből egyébként
mindenki, nyíregyházi és nem nyíregyházi is tud tájékozódni. Tehát nem
forgácsolódnak szét az erők, az anyagi erők meg egyébként a humánerőforrás sem,
annak a kihasználtsága jobb lesz. Tehát ma, ha mondjuk a Lakókörzeti Művelődési
Házakat nézzük, nyílván neki az az érdeke, hogy lássa el a kerületi házakban, vagy
kinti városrészekben vagy bokortanyákon a feladatokat és nem igazán foglalkozik
azzal, hogy a város egészében hogy működik ez a rendszer. Nekem
meggyőződésem, hogy ezzel az átalakítással igenis még ilyen létszámcsökkentés
mellett is a színvonal megőrizhető és azt, hogy nem csökkentettük a tevékenységet
az teljesen biztos, hiszen egyébként új közművelődési terek jelennek meg. Tirpák
képviselő úrnak mondanám, hogy bekérettem ezt az anyagot, de azt kell, hogy
mondjam, hogy nincs nevesítve az orosi könyvtár, a kettős funkció, a szakértő nem
foglalkozik vele, így nem tudok felolvasni belőle semmit. Az is elhangzott, hogy nem
lehet ellátni a feladatokat, ha csökkentik a gazdálkodással foglalkozók számát. Erre
viszont már van gyakorlati tapasztalat, hiszen ilyen nagyságrendű költségvetés
mellett a közoktatásban is vannak integrálva intézmények, ilyen létszámokkal is elég
hatékonyan ezek a feladatok elláthatók. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Csak akkor adok szót, ha nagyon-nagyon
szükséges.

1235
Dr. Tirpák György:(képviselő) A szakértő a legjobb tudomásom szerint járt kint az
orosi fiókkönyvtárba, vizsgálódást folytatott le. Valamiféle megállapításra csak kellett
jutnia. Amennyiben nem jutott, és nincsen semmi, akkor úgy gondolom, hogy a
fiókkönyvtár átszervezésére szakmai indok nincs. És ha ilyen szakmai indok nincs,
akkor az a balsejtelem gyötör, hogy itt lehet, hogy más indok játszik főszerepet.
Gazdasági indoka sem lehetne, körülbelül 10.000. forint vagy legyen 20.000. a
fenntartása. Én felvállalom azt, hogy a képviselői tiszteltdíjamat felajánlom minden
hónapban ennek a könyvtárnak a fenntartására és a rendezésére, ez a könyvtár a
legjobb helyen van. A szakértő úr valahogy ilyesfajta nyilatkozatott tett. Posta van
közvetlen közelébe, két öregek otthona, orvosi rendelő, egy áruház van ott, egy
COOP Áruház. Ott van a kirendeltség épületében, ahol én is minden pénteken 14 és
18 óra között fogadó órát tartok. Tehát semmilyen szakmai és gazdasági indokát
nem látjuk annak, hogy megszüntetésre kerüljön. Való igaz, hogy 1994-98 között
Oroson le lett bontva a kultúrház, számos ígéret volt arra, úgy a Polgármester
asszony részéről és minden képviselő részéről, az én részemről is a tavalyi
kampányban, hogy megpróbálunk egy kultúrházat létrehozni, egy közösségi házat.
Ez nem sikerült, mert a közművelődés az be fog menni tulajdonképpen az iskolába.
Egy dolog egyféleképpen nem mehet be, hogy ha az iskolába a tanulóknak a
létszámát drasztikusan csökkenteni fogjuk. A tanulók onnan valahova máshova
fognak elkerülni. Ahogy azt a 2007-2010 közötti gazdasági terv is tartalmazza, én
szeretném átadni Polgármester asszonynak 294 választópolgárnak, lakótársamnak a
tiltakozó aláírását abban a reményben, hogy talán ez is valamit nyom a latba és arra
kérem a városvezető koalíció képviselőit, hogy miután úgy gondolom, hogy sem
szakmai, sem gazdasági indok nincs, politikai döntés meghozatalához ne
asszisztáljanak. És azt kérném, hogy az előterjesztésről amikor szavazunk, ez külön
kerüljön szavazásra ,az orosi fiókkönyvtárnak az átszervezése.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Az elhangzottak alapján 3 módosító indítvány
érkezett. Én úgy gondoltam, hogy a Jászai Menyhért javaslatát az előterjesztők
elfogadják, a javaslata az volt, hogy január 31. legyen a határidő új SZMSZ
elfogadására, hogy azt már az új vezető azért nézze át. Jó, ezt nem szavaztatom.
Ellentétes volt a véleménye a két bizottságnak a pályázati kiírásnál. A Jogi Bizottság
az előterjesztő javaslatát támogatta. A Kulturális Bizottság pedig szigorította a kiírás
feltételeit. Kérem, aki a Kulturális Bizottság javaslatával ért egyet az szíveskedjen
igennel szavazni. Pontos leszek, elmondom, a Kulturális Bizottságnak az volt a
javaslata, hogy 5 éves szakmai vezetői gyakorlata kell, hogy legyen a vezetőnek,
ezzel gyakorlatilag korlátozta a pályázhatóknak a körét. Kérem, aki ezzel egyetért,
szavazzon igennel.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 15 szavazattal, 15 ellenszavazattal és 4 tartózkodással nem fogadta el.
A másik javaslat, az orosi lakosok tiltakoznak az ellen, hogy a fiókkönyvtárat az
iskolába költöztessék. Aláírták többen, nem tudom mennyien, mert nem kaptam meg
időben. Képviselő úr ezt a módosító indítványt tette. Kérem, aki ezzel egyetért
szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 15 szavazattal, 14 ellenszavazattal és 5 tartózkodással nem fogadta el.
Az intézmények megszüntetésére teszek javaslatot, és egyenként szavaztatom.
Egybe lehet? Igen, lehet egybe. Kérem, aki az előterjesztést elfogadja és a
határozati javaslattal egyetért szíveskedjen igennel szavazni.

1236
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 19 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 1 tartózkodással meghozta az
alábbi határozatot:
A Közgyűlés
118/2007. (VI.11.) számú
h a t á r o z a t
a városi közművelődési intézményrendszer
átszervezéséről, integrációjáról, racionalizálásáról
1. az előterjesztést megtárgyalta és elfogadja.
2. a Váci Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrumot,
a Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatóságát,
valamint a Városi Galériát 2007. december 31. napjával jogutódlással
megszünteti, a 232/2005. (IX.28.) számú közgyűlési határozattal jóváhagyott
intézményi alapító okiratokat hatályon kívül helyezi, és a megszüntetett
költségvetési szervek megszüntető okiratait a határozat 1/a, 1/b és 1/c
mellékletei szerint jóváhagyja.
3. a 2. számú pontban megszüntetett költségvetési intézmények jogutódjaként
2008. január 1-jével megalapítja a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és
Gyermekcentrumot.
4. a Váci Mihály Kulturális Művészeti és Gyermekcentrum alapító okiratát a 2.sz.
melléklet szerinti formában jóváhagyja.
5. a) a jogutód Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum vezetői
feladatainak ellátására pályázatot hirdet a 3.számú melléklet szerint.
b) a szakmai bizottság feladatának ellátására felkéri a Kulturális és Civil
Kapcsolatok Bizottságát.
c) felkéri az intézmény Közalkalmazotti Tanácsát és a Közgyűjteményi és
Közművelődési Dolgozók Szakszervezetét arra, hogy e bizottságba egy-egy
tagot delegáljanak.
6. A Váci Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrum létszámkeretét
7 álláshellyel, (2 szakalkalmazott) a Városi Galéria létszámkeretét 3
álláshellyel, (ebből 1 szakalkalmazott) Lakókörzeti Művelődési Házak
Igazgatóságának létszámkeretét 5 álláshellyel (ebből 3,5 szakalkalmazotti
álláshely ) 2007. július 31. napjával csökkenti.
A fenti álláshelyeket 2007. július. 31. napjától véglegesen megszünteti, az
ennek megfelelő összeget az intézmények költségvetésében zárolja.

1237
A Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatóságának létszámkeretét 2007.
december 31-vel további 1 álláshellyel véglegesen csökkenti, az álláshelyet
zárolja.
Felelős: az érintett intézmények jelenlegi igazgatói
Határidő: 2007. július 31. illetve 2007. december 31
7. A végleges álláshely megszüntetés miatti létszámcsökkentéssel érintett
közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyának a megszüntetésére azért
kell, hogy sor kerüljön, mivel az önkormányzat költségvetési szerveinél a
meglévő üres álláshelyeken, az előreláthatólag megüresedő álláshelyeken
vagy a tervezett új álláshelyeken, illetve szervezeti változás, feladatátadás
következtében az önkormányzat fenntartóin kívüli munkáltatónál az érintett
munkavállaló – munkaviszonyban töltött ideje folyamatosságának
megszakítása nélküli – foglalkoztatására nincs lehetőség.
8. a.) utasítja a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum
igazgatóját, hogy az új intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát
készítse el.
Felelős: intézmény igazgatója
Határidő: 2008. január 31.
b) a működési bevételek növelése és a rendszer átláthatósága érdekében egyetért
azzal, hogy a szóban forgó intézményekhez eddig térítésmentesen, vagy
kedvezményesen elhelyezett szervezetek körét vizsgálja felül, tegyen javaslatot az
egységes bérleti rendszer kialakítására, és terjessze a Kulturális és Civil Kapcsolatok
Bizottsága elé.
Felelős: intézmény igazgatója
Határidő: 2008. április 30.
9. a) utasítja a Gazdasági Iroda vezetőjét a bekövetkező intézményi változások
miatt a költségvetési rendelet módosításának előkészítésére.
Felelős: Gazdasági Iroda vezetője
Határidő: 2007. augusztus 31.
b) utasítja a Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy intézkedjen az új intézmény
nyilvántartásba vételéről, a megszüntetettek törléséről.
Felelős: Gazdasági Iroda vezetője
Határidő: 2007. december 31.

1238
10. a) a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár engedélyezett álláshelyeinek
számát 8 álláshellyel - 6 szakalkalmazottal és 2 nem szakalkalmazottal – 2007.
július 31. napjával véglegesen zárolja és a költségvetési támogatást ennek
megfelelően csökkenti.
Felelős: A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatója
Határidő: 2007. július 31.
b) utasítja Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatóját, hogy
készítsen tervet a Kertvárosi és az Orosi fiókkönyvtár kettős funkciójú könyvtárrá
alakítására, a helyi általános iskolákba történő elhelyezésükre.
Felelős: Móricz Zsigmond Megyei- és Városi Könyvtár igazgatója
Határidő: 2007. július 31.
c) utasítja a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatóját, hogy az
intézményi szervezetben bekövetkező változások miatt a módosított alapító
okiratot terjessze a Közgyűlés elé.
Felelős: Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatója
Határidő: 2007. augusztus 31.
11. utasítja az Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetőjét Nyíregyháza város
kulturális koncepciójának átdolgozására és az érvényben lévő közművelődési
rendelet módosítására.
Felelős: az Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője
Határidő: 2008. december 31.

1239
1/a számú melléklet a 118/2007.(VI.11.) számú határozathoz:
MEGSZÜNTETŐ OKIRAT
A Váci Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrum (4400 Nyíregyháza,
Szabadság tér 9.) önálló jogi személyiségű, önálló gazdálkodási jogkörű
költségvetési szerv megszüntetéséről.
1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló
módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 88. § (3) bekezdése és a 90. § (1)
bekezdés c) pontja alapján a Váci Mihály Városi Művelődési Központ és
Gyermekcentrumot (4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9) 2007. december 31-
i hatállyal jogutódlással megszünteti.
2. A megszűnő költségvetési intézmény:
neve: Váci Mihály Városi Művelődési Központ és
Gyermekcentrum
székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9.
felügyeleti szerve: Nyíregyháza, Megyei Jogú Város Közgyűlése
4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.
Jogutódja:
Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum
4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9.
Az alaptevékenység jövőbeni ellátása:
A megszüntetett intézmény alapító okiratában felsorolt
feladatokat teljes körűen a jogutód Váci Mihály Kulturális, Művészeti és
Gyermekcentrum látja el.
3. A megszüntetett intézmény feladatellátását szolgáló – Nyíregyháza Megyei
Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő – ingatlan és ingó vagyon a
jogutód intézmény használatába kerül át.
4. Munkajogi intézkedések: A megszüntetett költségvetési szervnél
alkalmazásban lévő közalkalmazotti dolgozók további foglalkoztatását, illetve
a szükséges munkajogi intézkedéseket a jogutód Váci Mihály Kulturális,
Művészeti és Gyermekcentrum végzi.
A megszüntető okiratot Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 118./2007.
(VI.11.) sz. határozatával hagyta jóvá.
Nyíregyháza, 2007. június 11.

1240
1/b. számú melléklet a 118/2007.(VI.11.)számú határozathoz
MEGSZÜNTETŐ OKIRAT
A Városi Galéria (4400 Nyíregyháza, Selyem u. 12.) önálló jogi személyiségű
részben önálló gazdálkodási jogkörű költségvetési szerv megszüntetéséről.
1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló
módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 88. § (3) bekezdése és a 90. § (1)
bekezdés c) pontja alapján a Városi Galériát (4400 Nyíregyháza, Selyem u.
12.) 2007. december 31-i hatállyal jogutódlással megszünteti.
2. A megszűnő költségvetési intézmény:
neve:
Városi Galéria
székhelye: 4400 Nyíregyháza, Selyem u. 12.
felügyeleti szerve: Nyíregyháza, Megyei Jogú Város Közgyűlése
4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.
megszüntető szerv: Nyíregyháza, Megyei Jogú Város Közgyűlése
4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.
Jogutódja:
Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum
4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9.
Az alaptevékenység jövőbeni ellátása:
A megszüntetett intézmény alapító okiratában felsorolt
feladatokat, teljes körűen a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és
Gyermekcentrum látja el.
3. A megszüntetett intézmény feladatellátását szolgáló – Nyíregyháza Megyei
Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő – ingatlan és ingó vagyon a
jogutód intézmény használatába kerül át.
4. Munkajogi intézkedések: A megszüntetett költségvetési szervnél
alkalmazásban lévő közalkalmazotti dolgozók tovább foglalkoztatását, illetve a
szükséges munkajogi intézkedéseket a jogutód Váci Mihály Kulturális,
Művészeti és Gyermekcentrum végzi.
A megszüntető okiratot Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 118./2007.
(VI.11.) sz. határozatával hagyta jóvá.
Nyíregyháza, 2007. június 11.

1241
1/c számú melléklet a 118/2007.(VI.11.)számú határozathoz
MEGSZÜNTETŐ OKIRAT
A Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatósága (4400 Nyíregyháza, Honvéd u. 41.)
önálló jogi személyiségű részben önálló gazdálkodási jogkörű költségvetési szerv
megszüntetéséről.
1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló
módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 88. § (3) bekezdése és a 90. § (1)
bekezdés c) pontja alapján a Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatóságát
(4400 Nyíregyháza, Honvéd u. 41.) 2007. december 31-i hatállyal
jogutódlással megszünteti.
2. A megszűnő költségvetési intézmény:
neve:
Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatósága
székhelye: 4400 Nyíregyháza, Honvéd u. 41.
felügyeleti szerve: Nyíregyháza, Megyei Jogú Város Közgyűlése
4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.
megszüntető szerv: Nyíregyháza, Megyei Jogú Város Közgyűlése
4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.
Jogutódja:
Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum
4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9.
Az alaptevékenység jövőbeni ellátása:
A megszüntetett intézmény alapító okiratában felsorolt
feladatokat, teljes körűen a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és
Gyermekcentrum látja el.
3. A megszüntetett intézmény feladatellátását szolgáló – Nyíregyháza Megyei
Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő – ingatlan és ingó vagyon a
jogutód intézmény használatába kerül át.
4. Munkajogi intézkedések: A megszüntetett költségvetési szervnél
alkalmazásban lévő közalkalmazotti dolgozók tovább foglalkoztatását, illetve a
szükséges munkajogi intézkedéseket a jogutód Váci Mihály Kulturális,
Művészeti és Gyermekcentrum végzi.
A megszüntető okiratot Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 118/2007.
(VI.11.) sz. határozatával hagyta jóvá.
Nyíregyháza, 2007. június 11.

1242
2.számú melléklet a 118/2007.(VI.11.) számú határozathoz:
A VÁCI MIHÁLY KULTURÁLIS, MŰVÉSZETI ÉS
GYERMEKCENTRUM
ALAPÍTÓ OKIRATA
I.
Általános rendelkezések
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. §. (4) bekezdése, az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 96. §. (1) és (2) bekezdése, a
muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a
közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. (a közművelődési intézmények
esetében) 78. §. (1)-(5) bekezdése, az államháztartás működési rendjéről
szóló 217/1998. (XII.30.) korm. rendelet alapján a muzeális intézményekről, a
nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv.
(a közművelődési intézmények esetében) a 73. § (2) bekezdésében
meghatározott ellátási kötelezettség teljesítése érdekében Nyíregyháza
Megyei Jogú Város Önkormányzata közművelődési intézményt alapít.
Az intézmény neve:
Váci Mihály Kulturális, Művészeti és
Gyermekcentrum
Az intézmény székhelye: 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9.
Az intézmény jogállása:
önálló jogi személy
Alapítás éve: 2008.
Alapító és fenntartó:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város
Közgyűlése
Az intézmény vezetője:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város
Közgyűlése által pályázati úton
határozott időre megbízott igazgató.
A munkáltatói jogokat a Közgyűlés gyakorolja

1243
Az intézmény működési
területe:
Nyíregyháza város közigazgatási területe
Az intézmény felügyeleti
szerve:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése
Az intézmény telephelyei:
- Alvégesi Művelődési Ház Nyíregyháza, Honvéd u 41. hrsz: 4616., 4617.
- Borbányai Művelődési Ház Nyíregyháza, Margaretta u. 50.hrsz: 9652/2
- Butykai Közösségi Ház és Szabadidőközpont Nyíregyháza- Butyka, Benkő István
- u. 1. hrsz:17102.
- Felsősimai Közművelődési Színtér Nyíregyháza, Furulya u. 37.
- Jósavárosi Művelődési Ház Nyíregyháza, Május 1 tér 10.hrsz.:2263/131.
- Kistelekiszőlői Művelődési Ház Nyíregyháza, Koszorú u. 10. hrsz:26753
- Kertvárosi Közösségi Ház Nyíregyháza, Prága u. 7.hrsz:7186.
- Kölyökvár Dózsa György u. 25., hrsz: 95/2
- Mandabokori Művelődési Ház Nyíregyháza, Jegenye u. 19. hrsz:13724
- Nyírszőlősi Közművelődési Szintér Nyírszőlős, Kollégium u. 54.
- Orosi Közművelődési Színtér Herman Ottó Általános Iskola, Oros, Fő u.60.
- Örökösföldi Közművelődési Színtér Nyíregyháza, Fazekas János tér 8.
- Pál Gyula terem 4400 Nyíregyháza, Vay Ádám krt.18.
- Sóstói Művésztelep 4431 Sóstófürdő, Blaha L.stny. 41.hrsz:1510/1
- Sóstóhegyi Közművelődési Színtér Sóstóhegy, Igrice u. 6.
- Vajdabokori Művelődési Ház Nyíregyháza, Csendes u. 20. hrsz:13465.
- Városmajori Közösségi Ház Nyíregyháza, Városmajor u. 3/5 hrsz:777/21.
- Városi Galéria 4400 Nyíregyháza, Selyem u. 12. hrsz:

1244
II.
Az intézmény tevékenységi köre:
Az intézmény feladatai:
92180 Közösségi‐művelődési tevékenység
92320 Múzeumi tevékenység, kiállítások
Az intézmény feladata szakfeladat rend szerint:
92181-5 Művelődési központok, házak tevékenysége
92192-5 Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység
92171-6 Egyéb művészeti tevékenység
92182-6 Közösségi színterek tevékenysége
75192-2 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai
75195-6 A szórakozás, kultúra, sport ágazatban végzett kiegészítő tevékenység
92321-5 Múzeumi tevékenység
Az intézmény alaptevékenysége:
- Kulturális örökségünk megőrzése, gondozása, ápolása, népszerűsítése.
- A népművészeti hagyományok közismertté tétele. (néptánc, népdal, kézműves
stb. tevékenység).
- A közösségi művelődéshez méltó és arra alkalmas, esztétikus és
komfortérzetet ébresztő, művelődésre, kikapcsolódásra motiváló környezet és
infrastruktúra megteremtése.
- Kiemelt városi és önkormányzati, nemzeti, társadalmi, valamint helyi
ünnepségek szervezése, lebonyolítása.
- A városmarketing szempontból jelentős turisztikai vonzerővel rendelkező
város kiemelt nagyrendezvények szervezése, lebonyolítása.
- A részben vagy egészben közpénzekből megvalósuló hagyományos
városi nagyrendezvények lebonyolítása.
Újabb hagyományteremtő zenés, nyári esték programsorozatok szervezése.
- Külső, szabadtéri közművelődési színterek (Bujtos-Városliget, Kossuth tér,
Szabadság tér) idényszerű működtetése.
- PR és marketing szemléletű közművelődési tevékenység profitorientált hátterű
szakmai munka közvetítése
- Újabb közösségi színterek felkutatása, a helyi kultúra népszerűsítése
- Művészeti, művelődési csoportok, közösségek támogatása, befogadása.

1245
- Az ifjúság kulturális lehetőségeinek kiszélesítése, művelődési
kezdeményezéseik elősegítése, közéleti, közösségi és szociális tér
biztosítása
- Az időskorú népesség közösségi életének támogatása, a társadalomhoz
tartozás folyamatosságának fenntartása
- Az etnikai és kisebbségi kultúra szakmai támogatása, a kisebbségek kulturális
és humánértékének reprezentálása
- A lakosság igényeihez igazodó szórakoztató és rekreációs kezdeményezések:
műsorszolgáltatás, fesztiválok, találkozók, kiállítások szervezése
- Szakmai konferenciák és tudományos ülések teljes körű lebonyolítása
- A lakosság élet- és munkaképességének növelését célzó képzések,
tanfolyamok
- Városi kulturális információs központ működtetése
- A városba érkező vendégek szükségleteihez és elvárásaihoz igazodó
közhasznú, kulturális és idegenforgalmi információk gyűjtése, igény szerinti
kiszolgálása
- Kulturális információk internetes hozzáférhetőségének kialakítása
- Városi rendezvényekről teljes körű információk megadása
- Közhasznú információk szolgáltatása
- Kül- és belföldi szakmai kapcsolattartás, testvérvárosok együttműködésének
elősegítése, megerősítése
- A határon túli művészeti csoportok és együttesek kulturális értékeinek
bemutatása, gondozása
- A kulturális turizmus élénkítése
- Nyári, napközis jelegű, művészeti táborok rendezése
- A folyamatos szakmai kihívásokhoz és a változó kulturális körülményekhez
való progresszív alkalmazkodás lehetőségeinek biztosítása (tréningek,
szakmai továbbképzések)
- Az alaptevékenységgel összefüggő szolgáltatások (terem bérbeadása,
műszaki-technikai eszközök kölcsönzése, irodai szolgáltatások) biztosítása
- A város és az intézmény reklám- és marketing anyagainak rendszeres
propagálása a lakosság széles rétege felé, szakmai dokumentációk és
kiadványok összeállítása és megjelentetése

1246
- Váci Mihály és Krúdy Gyula emlékének ápolása
- A gyermek korosztály számára megfelelő kulturális, szórakoztató
rendezvények, csoportok szervezése, művelődés és önképzés igényük
felébresztése, ezek kielégítése
- A civil közösségek támogatása, létrejöttük elősegítése, a gyakorlati munka
során hatékony együttműködés kialakítása
- Felnőttképzések, felnőtt nevelési, ismeretterjesztő alkalmak, népfőiskolák,
tanfolyamok szervezése, élet- és munkaképesség növelését célzó képzések
szervezése, válságkezelési technikák, életvezetési ismeretek közvetítése
- A helyi közéleti élet elősegítése
- A vizuális kultúra kiszélesítése, kiállítások szervezése
- A Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep szervezése,
működtetése, gyűjteményes anyagának gondozása, helyi valamint bel- és
külföldi bemutatása
- Öntőműhely működtetése
- Kortárs képzőművészeti gyűjtemény létrehozása, a kialakítandó gyűjtemény
gondozása, bemutatása
- A Pál Gyula Terem működtetése
- Művészeti alkotások értékesítése, kiállításokra való kölcsön- illetve
bérbeadása
- Művészeti alkotások létrehozásához szükséges kellékek, anyagok és
eszközök értékesítése
- A helyi képzőművészek egymás közti és a közönséggel való találkozásainak
szervezése
III.
Az intézmény gazdálkodása
Az intézmény alapfeladatainak ellátására a fenntartó használatba adja az alapító
okirat első és második oldalán felsorolt ingatlanokat és a rajta álló épületeket,
valamint a Szent István u. 20. szám alatt található ingatlant.
Az intézmény a használatba adott ingó és ingatlan vagyonnal az államháztartási
törvényben (1992. évi XXXVIII. tv.) és végrehajtási rendeletében valamint az
önkormányzat rendeleteiben foglaltak szerint gazdálkodik alapfeladatainak ellátása
érdekében.

1247
Az intézmény önállóan gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szerv. Az
intézmény alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított
pénzeszközökből, munkaterve alapján látja el. Az intézmény költségvetését
felügyeleti szerve évente állapítja meg.
Az alapító okiratot érintő változásról a mindenkori intézményvezető 30 napon belül
bejelentési kötelezettséggel tartozik az alapító felé.
IV.
Záró rendelkezések
Az alapító okiratot a Közgyűlés a 118/2007.(VI.11.)számú határozatával jóváhagyta.
Ezzel egyidejűleg a Közgyűlés a 232/2005.(IX.28.)számú határozatával jóváhagyott
alapító okiratokat hatályon kívül helyezi.
Jelen alapító okirat 2008. január 1. napjával lép életbe.
2./ napirend: Előterjesztés településrendezéssel összefüggő szerződések
jóváhagyására
Előadó: Veres István városi főépítész
Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és
Üzemeltetési Iroda vezetője
Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítést az
előterjesztők nem kívánnak tenni, ezért a bizottságok véleményét kérem. Először a
Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság véleményét Jánócsik Csaba mondja
el.
Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A
Városfejlesztési Bizottság múlt héten csütörtökön tárgyalta a napirendet. Miután 3
függelék van, a 3 függelékről külön-külön hozott döntést a bizottság, ezt ismertetem.
Az 1. számú függeléket, tehát a határozat-tervezet 1. számú függelékét képező
településrendezési szerződést a bizottság egyhangú szavazással elfogadta és
támogatta. A 2. számú függelékkel kapcsolatban 8 igen szavazat és 1 tartózkodással
támogatta és a 3. számú függeléket 4 igen, 3 nem szavazattal és 2 tartózkodással
nem támogatta. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem a Költségvetési és Gazdasági Bizottság
vezetőjét Mikó Dánielt, szíveskedjen elmondani a bizottság véleményét.
Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalta
a településrendezéssel összefüggő szerződéseket. Külön-külön szavazott mind a 3
szerződésről. Az első két szerződést egyhangúlag, a 3. szerződést pedig többségi
szavazattal elfogadásra javasolja a közgyűlésnek, és értelemszerűen támogatja a

1248
határozat-tervezetek között szereplő egyik határozatnak a visszavonását, a
169/2006-os határozatot. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Végül kérdezem a Jogi és Ügyrendi és
Közbiztonsági Bizottság elnökét, dr. Bihari Albertet, hogy mi volt a bizottság
véleménye?
Dr. Bihari Albert:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A Jogi
Bizottság is támogatja a szerződéseket, és a határozat visszavonását. Köszönöm.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? dr. Hajzer László,
Nagy Károly, Márföldi István a sorrend.
Dr. Hajzer László:(képviselő) Lehet, hogy furcsa lesz és szokatlan, de meg kell
kérdeznem Polgármester asszonyt arról, hogy mi lenne a véleménye ha döntési
helyzetben lenne, hogy mondjuk valamelyik tisztes magyar állampolgár családi házat
építsen a Margit- szigeten? Támogatná-e a Margitszigeten egy családi ház építését?
Ehhez kapcsolódóan a második kérdésem az, hogy támogatná-e, hogy Sóstón a
gyönyörű tó közepén egy kis szigeten családi ház épüljön? Pont elférne egy családi
ház, és tegyük fel itt a Kossuth téren szintén. De fokozhatnám még ezt, mondjuk mi a
véleménye Polgármester asszonynak Pesten a Koós Károly sétány mellett egy
családi ház építéséről? Nyílván érti a kérdésnek a lényegét. Köszönöm.
Nagy Károly:(képviselő) Őszintén szólva meglepett, hogy a Sóstói erdő egy jelentős
területe magántulajdonban van. Én itt élek Nyíregyházán, soha nem tudtam róla.
Mondom meglepett, hogy az a 20 hektáros terület magántulajdonban van, én soha
nem hallottam arról, hogy Sóstói erdőnek egy nem kis területe magántulajdonba
került. Szeretném megkérdezni, hogy mikor és hogyan került ez magántulajdonba?
Ez az egyik. Megpróbáltam utána érdeklődni. Tudom, hogy a Nemzeti Földalapon
keresztül valami csereberével szerezte meg ezt a jelenlegi tulajdonos. A másik
kérdésem ugyanehhez a 3. szerződéshez szól. Van-e érvényes védettségi
határozata az önkormányzatnak a Sóstói erdőre vonatkozóan? És ha ez
magánterület, akkor a villa felépítése után esetleg várhatjuk-e azt, hogy a 20
hektárnyi területet körül keríti a tulajdonos és elzárja a város polgárai elől?
Köszönöm szépen.
Márföldi István:(képviselő) Előre is elnézést kérek, mert én a Gazdasági
Bizottságon nem tudtam egyéb elfoglaltságom miatt részt venni és egy pár kérdéssel
többet fogok feltenni a szokásosnál. Természetesen ezeket a kérdéseimet a
Gazdasági Bizottságon tettem volna fel, vagy kérdeztem volna meg, hogy ha erre
lehetőségem lett volna. Az első kérdésem nekem is az lett volna, hogy mikor
vásárolta meg ezt a területet a jelenlegi tulajdonos? A másik kérdésem ezzel
összefüggő, mivel mezőgazdasági művelési területről van szó, legjobb tudomásom
szerint ezt 2 hétig vagy 1 hónapig ki kell függeszteni az illetékes önkormányzatnál.
Tehát gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a Nyíregyházi Önkormányzat tudott róla, hogy
ez értékesítésre kerül. Már itt a Nyírerdő részére gondolok. Akkor miért nem

1249
vásároltuk meg ezt a területet? Következő kérdésem az lenne, hogy a telek jelen
pillanatban milyen besorolásban van? Az előterjesztésből ez sem tűnik ki. Mielőtt a
következő kérdésemet feltenném, azért annyit meg szeretnék ehhez az
előterjesztéshez jegyezni, hogy ebben a kategóriában a szokásos, a nagyon szűk
információt tartalmazó előterjesztéssel állunk szembe, aminek gyakorlatilag
gondolom a célja az, hogy egy ilyen mezei képviselő mint én, nehogy megértse azt,
hogy miről van szó. A 4. kérdésem a következő lenne. Milyen átsorolást kíván az
önkormányzat tenni, hisz az előterjesztésből úgy tűnik, hogy gyakorlatilag mi vállaltuk
ezt magunkra, hogy a tulajdonos által kért, ami nem pontosan definiálható
természetesen, lakóház megépíthető-e. Milyen nagyságú területekre vonatkozik a
változás? A 20 hektárra vagy attól kevesebbre, vagy mennyire, mert ez sem tűnik ki
az anyagból. Mit jelent az anyagban, egy mondatban oda van vetve, mit jelent az,
hogy biológiai aktivitás érték szinten tartása? Sejtem egyébként a dolgot, de azért
kíváncsi lennék rá. Mire fordítja az önkormányzat azt a 10 millió forintot, amit
valószínű, hogy a tulajdonos meg fog fizetni az önkormányzat számára? Azt hiszem,
hogy van egy nagyon nagy probléma, és ezt sem lehet az anyagból látni, én úgy
tudom, hogy az egyik fő vízvezeték ezen a telken jön végig a városba. Van-e
szorgalmi jog bejegyezve erre az ingatlanra az önkormányzat részéről? Ha nincs,
akkor mit szándékozunk ennek a védelmében tenni? Vagy esetleg átépítjük majd a
vízvezetéket? A 9. kérdésem az lenne, hogy mennyi adót fizetnek az önkormányzat
részére ennek a vállalkozónak a vállalkozásai? Mindenféle adóra gondolok!
Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester)Tirpák György és Dévényi József kért szót.
Dr. Tirpák György:(képviselő) Egy kérdést szeretnék feltenni szintén a 3.
településrendezési szerződéssel kapcsolatosan. Mégpedig azt, hogy a benyújtott
tanulmányterv alapján a családi-villa építéséhez mekkora erdőterület kiirtása lenne
szükséges? Sajnálattal kell azt mondanom, hogy az előző napirendi pontnál Békési
Elemér irodavezető azt mondta, hogy semmit nem tartalmaz az a szakvélemény. A
27. oldala kiemelten mondja ki azt, hogy fiókkönyvtárak technikai felszereltsége
változó, a peremkerületekben található könyvtárak fejlesztése indokolt lenne. És a
34. oldal is foglalkozik ezzel, úgy hogy én ezt 5 perc alatt végigfutottam, szomorú
vagyok hogy ő, mint az anyag előterjesztője talán nem is ismerte. Nem feltételezem
azt, hogy valótlanságot állított volna. Köszönöm szépen.
Dévényi József:(képviselő) Nem az én képviselői területemhez tartozik, de
ismeretség révén mégis engem kért meg a tulajdonos, hogy kérdezzem meg
főépítész úrtól, ez a Simonyi Óbester utca 5812 hrsz-ú ingatlan, amelyen kijelöltünk a
Tűzoltóság felé egy menekülési útvonalat az E-ON részére. Tudomásom szerint,
illetőleg a cég a Medion Kft. vezetője szerint.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Az előterjesztőké a szó.
Veres István:(városi főépítész) Sorban. Hajzer László képviselő úrnak szeretnék
válaszolni, bár költői volt a kérdés, hogy mit szólna Polgármester asszony ahhoz,
hogy a Margit-szigeten valaki családi házat akarna építeni. A Margit-szigeten ilyen
nagyságrendű magántulajdonú magánterület nincsen. Akkor én ezt a választ kint
hagyom. Hogyan került a terület magántulajdonba? Az előttünk lévő tulajdoni lap
másolatok alapján csere lévén 2005-ben, erről nekünk - magamról és az irodáról

1250
beszélek - tudomásunk nem volt. Tudomást akkor szereztünk arról, hogy ez a terület
magántulajdonban van, amikor ezt a területet be szerették volna építeni. Van-e
érvényes védettsége az erdőnek? Ebben a rendezési tervben javasoltuk, hogy
kerüljön védelem alá. Védelem alatt még nincs az erdő. Márföldi képviselő úrnak,
hogy mikor vásárolta meg a földet a tulajdonos? Szerintem az első válaszban benne
van, hogy ez 2005-ben történt cserével, és nem a várossal történt a csere, hanem a
Magyar Állammal. A telek milyen besorolásban van? A teleknek az a része, ami
valaha a FEFAG üdülője volt, az üdülőházas üdülőterület besorolásban van, és a
körülötte lévő terület az erdő besorolású. Az erdő besoroláson nem akarunk
jellemzően változtatni és épp erről szól a megállapodás. Hiszen a kérelem arról szólt,
hogy mintegy 6,3 hektárt bár erdőirtás nélkül, de erdőművelésből vonjunk ki.
Természetesen nem voltunk hajlandóak erre. Az erdő pedig egészségügyi erdő
besorolású. Tehát üdülőházas üdülőterület, ahol egyébként lakást is lehet építeni,
illetve egészségügyi erdő besorolású az a zölden jelzett terület itt körben. Az erdőn
keresztül vezet egy dűlő út, ami most a Berenát utcából föltárja ezt a területet. Ezen
az úton keresztül megy a városnak a kótaji vízvezeték hálózata. Erre a szolgalmi jog
bejegyzése nem történt meg a Nyírségvíz javára. Az egyik feltétel például az volt a
tárgyalások során, hogy a vízvezeték az ő költségére vagy kiváltásra kerül
közterületen, vagy pedig a szolgalmi jog bejegyzésre kerül. A szolgalmi jog
bejegyzését pedig a Nyírségvíz kérte a mi általunk kért levél és egyeztetés alapján,
hogy a szolgáltató által is megközelíthető kell, hogy legyen, bármikor, bármi történik
ott ezen az úton, illetve az út alatt lévő vízvezetéken. Milyen átsorolást kíván az
önkormányzat? Az átsorolásnál ennek a területnek egy geometrikusabb
kiegészítését javasoljuk, a csatornától feljebb toljuk mintegy 40 méter ezt a területet.
Nem kívánunk jelentősen változtatni, mert ez a durván 2000 m 2 érinti az erdőt, ahol
egyébként erdő kivágására nem kerülne sor. Azon kívül, ami most történik ott a
Nyírerdőnek az erdőművelési ág szerinti erdőgazdálkodási terve szerint, valamint a
mi Kht-nk kérte ugyanennek az erdőgazdálkodási tervnek megfelelően a fák
kivágását, és ott a visszatelepítési kötelezettség is megvan. Az erdőt gazdasági
erdőbe kívánjuk átsorolni, mégpedig azért, mert az egészségügyi erdőben 1%-ot
építhet 10 hektár fölött, így pedig 0,5%-ot a mi szabályzatunk szerint. Tehát az
erdőben is lehet építeni az erdőhöz szükséges építményt. Az erdő műveléséhez
szükséges építményt, ezt mi viszont szeretnénk korlátozni. Mit jelent az, hogy a
biológiai aktivitási értéket szinten kell tartani? Az építési törvény módosításakor
érvénybe lépett május 1-től tavaly, hogy a nemcsak itt az erdőben, hanem általában
a települések rendezési terve készítésékor a biológiai aktivitásérték változását
nekünk igazolni kell és ott nyilván egy olyan szintre kell hozni, hogy ne történjen az
igazgatási területen olyan jelentős változás, ami a levegőben jelentős változást
okozna. Amit döntően a talajterhelés meg a levegőterhelés változásából okozna.
Ennek a rendezési tervnek, ami a következő napirendi pontunk lesz, a mutatója
szerint mínusz 0,21%-os a biológiai aktivitási értékváltozás. Tehát nem jelentős a
változás, ez azt jelenti, hogy vannak területek, amelyeket besorolunk beépítésre és
vannak, amelyeket pedig átsorolunk meglévő vagy tervezett zöldterületbe, vagy be
nem építhető területbe. Ezeken a területeken a beépítéssel nyilván csökkentjük az
ott lévő élővilágnak az oxigéntermelő képességét valamint az életfeltételeit. Ezeket
mutatja ki a biológiai aktivitási érték, az építési törvénynek van egy melléklete, az 4
ilyen kitöltendő táblázatot is tartalmaz, ebben különféle besorolásokhoz különféle
mutatók tartoznak. Tehát lakóterülethez, üdülőterülethez, gazdasági területhez,
közlekedési célú, vízügyihez és ezeknek a kiszámításában lehet a biológiai
aktivitásértéket bizonyítani, illetve szinten tartást bizonyítani. Tehát ez a rendezési

1251
terv változása a biológiai aktivitásértéknél jelentős változást nem okoz. Behozzuk
egyébként a helyi építési szabályzathoz a biológiai aktivitásérték szabályozásunkat
tételesen. Azt, hogy mire fordítja az önkormányzat azt a kapott összeget? Nyilván
Sóstóra, illetve a csatlakozó területeknek a fejlesztésére. Van-e bejegyzett szolgalmi
jog? Erre már válaszoltam. Nincs, de ennek vagy a bejegyzése vagy a vezetéknek a
kiváltása a telektulajdonosnak a kötelezettsége kell, hogy legyen. Hogy mennyi adót
fizet erre, én nem tudok válaszolni. A családi villa építése mekkora erdőirtást jelent?
Nem kívánunk az erdőirtáshoz területet biztosítani. Az erdőnek a jogállását kívánjuk
megtartani. Azzal a kis módosítással, amit itt mondtam. 2000 m 2 és nem több. Maga
az erdő területe ezen a részen több mint 10 hektár, ami itt a dűlőutakig, meg a
csatorna meg az Erdőalja út mellett a lakóterületek között található. A Simonyi
Óbeste ügyére pedig a helyi építési szabályzatnál térnénk vissza. Köszönöm szépen.
Nagy Károly:(képviselő) Elnézést kérek, csak rövid kérdés. Többen megkérdezték
tőlem, meg állítólag látták, hogy igaz-e hogy termál kutat fúrt a tulajdonos, állítólag
már folyt a meleg víz, gőzölgött. A kérdésem tulajdonképpen az lenne, ha igaz, nem
sérti-e ez sóstói fürdő vízkivételét?
Csabai Lászlóné:(polgármester) Hajzer László már megszokott ironikus kérdésére,
a következő választ adom. Nem tudok választ adni, mert nem az én hatásköröm,
hogy a Margitszigeten mit tennék! Azt tudom mondani, hogy amikor én megtudtam, a
cserét, akkor Veres Istvánnal megreklamáltuk ezt a dolgot, és ellenvéleménnyel
éltünk. A törvények értelmében az ellenvéleményt nem fogadták el, mert erdő csere
történt, gazdasági erdőből, gazdasági erdőbe. És a csere az értékarányos volt. Tehát
nagyobb erdőterületet kapott a földalap vagy nem tudom, hogy pontosan ki tartja ezt
nyílván, mint amit a tulajdonos adott érte. Ez a válaszom erre a kérdésre. Elmentem
addig a határig, ameddig ebben a dologban el lehetett menni. Természetesen nem
volt kiírva eladásra, mert nem eladás történt, hanem csere. A második kérdésére a
második válasz. Én körülbelül fél éve húzom ezt a dolgot, és úgy gondoltam, hogy a
kollegák menjenek el a tárgyalásnak addig a határáig ameddig lehet és döntsön a
képviselő-testület ebben a kérdésben. Mert úgy gondolom, hogy miután erről
beszélnek jobb, hogy ha képviselő-testület dönt. A harmadik. Tudni kell, hogy a
jelenlegi törvények értelmében és ezt Veres István is elmondta, ez a ház a
hozzájárulásunk nélkül is megépülhet. Nem szükséges hozzájárulás, nem családi
ház lesz, hanem üdülő. Ugyanezzel a mértékkel, ugyanezzel a kontúrral. Ugyanezzel
meg tud valósulni. Kicsit rosszabb helyzetben, mert a főépítész úr arra törekedett,
hogy pontosan a vízvezeték miatt egy kicsit arrébb kerüljön az építési terület, mint
ahogy ez ma a rendezési terv szerint megépíthető. Tehát ő csak javított a helyzeten.
Nincsen lényeges különbség a két építés között. Egyik esetben üdülő, adót kell
fizetni, a másik esetben luxusadót kell fizetni, ennek a kettőnek körülbelül a
nagyságrendje is hasonló. Éppen ezért itt azt kell mérlegelni, amit nem, vagy
egyenlőre úgy tűnik, hogy nem tudunk megakadályozni, fordítjuk-e abba a helyzetbe,
hogy ebből a városnak haszna származzon, ez a kérdés. Nem örülök a dolognak! Ezt
többször elmondtam, az illetőnek is aki ezt kérte. Úgy gondolom, hogy rosszat tett,
magának is rosszat tett ezzel a kéréssel, de azt gondolom, hogy jobb ha ez
napirendre kerül és nyilvánosan napirendre kerül, mint ha titokban történne ebben
bármilyen lépés. Veres István főépítész szakmai válasza teljesen egyértelmű volt
ebben a dologban és úgy gondolom, hogy mindenkinek a szíve szerint kell ebben a
témában szavaznia. Ami pedig a pénzt illeti, azt természetesen a Sóstóközpont

1252
felújításának pályázati saját erejének szeretnénk felhasználni, hiszen a
Sóstóközpont, a tó körüli világítás, sétány kialakítása, ez benne van a
programunkban. Ennek a tervei elkészültek. Ezt 90%-os támogatással lehet
benyújtani és természetesen ezt szeretnénk a következő időszakban megoldani. Úgy
hogy ennyit szerettem volna ebben a kérdésben elmondani. Akkor csinálunk egy új
kört. Legközelebb le fogom zárni a vitát, mert ez így nem igazán jó, amit mostanában
csinálunk. Újra és újra nyitjuk a vitát. Márföldi István.
Márföldi István:(képviselő) Egy kérdésemre nem kaptam választ. Ez volt az, hogy a
város számára, az érdekeltségei fizetnek-e adót?
Csabai Lászlóné:(polgármester) Adótitok van és nem mondhatom meg!
Márföldi István:(képviselő) Jó, akkor majd én megmondom, ha hozzászólok. A
másik két kérdést pontosítani szeretném. Mivel jogászok is vannak itt, nem is
kevesen ebben a teremben, azt szeretném tudni, hogy mezőgazdasági terület
esetében tulajdonos váltáskor van-e kifüggesztési kötelezettség vagy nincs. Erre
kérnék egy határozott választ. A másik kérdésem pedig az lenne, csak felületesen
vannak információim, ha egy gazdasági erdővé minősített erdőt a tulajdonos máshol
pótol, abban az esetben milyen szituáció alakul ki? Mert erre lehetősége van
gazdasági erdő esetén. Máshol pótol, akkor gyakorlatilag utána arra használja, amire
akarja? Én szerintem ez a gazdasági erdő fogalom nem egészen jó kategória itt
ebben az esetben, ha védeni akarjuk az erdőt. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Vinnai Győző, Hajzer László.
Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Nem szakmai hozzászólást szeretnék tenni, mert ha
lehet én még inkább mezei képviselő vagyok, mint ahogy Márföldi István mondta.
Van egy indítványom, mert keveset tudok erről az ügyről és Polgármester asszony
elég sokat és el is mondta, hogy szíve szerint szavazzon mindenki. Én azt gondolom,
hogy lássák is az emberek, hogy ki szavaz a szíve szerint, név szerinti szavazást
szeretnék kérni, ez az SZMSZ szerint, jegyző úrral konzultáltam, 7 képviselő
támogatása, 7 képviselő együttes indítványa alapján lehetséges. Szeretném
bejelenteni, hogy a FIDESZ-KDNP frakció jelenlévő 15 tagja, mert Szilassy Géza egy
nagyon fontos kórházi elfoglaltsága miatt nincs itt, mindannyian vállaljuk azt az
SZMSZ szerint, hogy névszerinti szavazást teszünk ebben az ügyben és arra kérjük
a városvezető koalíciós képviselőtársainkat, mert erről szavazni fog a közgyűlés,
hogy támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Dr. Hajzer László.
Dr. Hajzer László: (képviselő) Ön az előző napirendi pontnál visszatért egy ’90-’94
között történt döntéssorozatra a közművelődési intézmények kapcsán, ez juttat
eszembe most, ennek a napirendi pontnak a kapcsán egy ’93-as történetet. Nagyon
tanulságos. Mádi Zoltán polgármester, én főkapitány voltam és központi pénzt
kaptunk arra, hogy egy rendőrtiszti szakközépiskolát létrehozzunk Nyíregyházán,
ebben a térségben és ne Miskolcon. Nyíregyházán üresen állt az Úttörőtábor, a

1253
későbbi nevén a Tókuckó a Blaha Lujza sétányon. Eljöttem Mádi Zoltánhoz és azt
mondtam neki, hogy kedves polgármester úr, szeretnénk megvásárolni ezt, egy
rendőrtiszti szakközépiskolát hoznánk ott létre, nagyon komoly beruházással. Mádi
Zoltán rám nézett és azt mondta, hogy a barátságunk továbbra is megmarad, de
rendőrcsizma nem való a Blaha Lujza sétányra. Azt mondta, hogy rendőrcsizma nem
való a Blaha Lujza sétányra! Na most én azt gondolom, hogy az erkölcsnek van
jelentősége, és azt gondolom, hogy a Sóstói erdőbe nem való néhány dolog.
Nyíregyházának nincsenek hegyei, nincsenek völgyei, nincsenek folyói, sok mindene
nincs, egy kis Sóstói erdeje van, ami gyönyörű, ami csodálatos. Én minden este ott
kerékpározom. Nyíregyházának a szépségét a Sóstói erdő adja. Nyíregyházán, ha
megengedjük azt, hogy különböző ideológiák mentén itt ilyen ranch-ek, helikopter
leszállók, körbekerített részek, kerítések, vadas parkok és nem tudom még mik
jöjjenek létre azon a helyen, amiről tudjuk, hogy szó van, akkor itt vége van minden
olyan erkölcsiségnek, amivel mi tartozunk a városlakóknak. Szeretném azt mondani,
hogy semmi bajom nincs ezzel a polgárral, aki ezt kéri, ez a polgár ez úgy jár el,
ahogy az ő érdekei ezt diktálják. A polgárt ne bántsuk ezért. Az nem lenne rossz, ha
idetelepítené a cégeit és fizetne is valami adót Nyíregyházán, de elfogadom azt,
hogy így is nagyszerű érzés, hogy ilyen polgárokkal vagyunk körbevéve
Nyíregyházán. Építsen bárhol, 20 ha föld van, amit a Kistelekiszőlőben, vagy kiváló
kollegám Nyírszőlősön tud neki felajánlani, vagy egyéb helyeken tudnánk ajánlani,
nagyszerű 20 ha-os helyek vannak. A Sóstói erdő az nem erre a célra való. Egy kis
érzelmet is vigyünk bele, onnantól kezdve már akkor ifjak nem sétálnak hóvirágot
szedni, gyöngyvirágot gyűjteni, onnantól kezdve ifjak már nem tudják az erdőt arra
használni. És akkor egy kicsit Jeney tanár úrnak, irodalmi hasonlatként, Krúdy Gyula
arról beszélt és itt vagyunk a Krúdy teremben, hogy Benczi Gyula és népi zenekara a
Sóstó teraszán amikor húzta, akkor a vidéki nép a terasztól messzebb hallgatta és
megcsodálta mindazt a szépséget, ami a teraszon az előkelőségek része volt. Nem
lehet a terasztól 100 m-re családi házat építeni és helikopter leszállót. Ez a
véleményem. Előrebocsátom, hogy legszívesebben azt mondanám, hogy zárt ülésen
ki ne ejtsük a polgárnak a nevét, mert a polgár nem tehet erről a helyzetről. Az ÁPV
Rt., a Magyar Állam, és mindazok, akik a Sóstói erdőből eladtak neki 20 ha-t, az
tehet erről. Ez egy méltatlan helyzet egyébként e tekintetben. Köszönöm szépen.
Tirpák György: (képviselő) Az itt előttem citált eset kapcsán az esélyegyenlőségről
szeretnék pár mondatot mondani. 2003. április 14.-én az én családom is érintve volt
egy ilyen ingatlan átminősítése kapcsán. Oroson lakunk a Deák Ferenc utcán, a déli
oldal be van építve, az északi oldalnak egy része is. Rá voltunk kényszerülve, hogy
megvegyünk ott két telket közösen, valamint jött egy harmadik ember, hogy
meglegyen a telekmélység, azért vettük meg, közvetlenül az utcához kapcsolódik ez
szervesen. Az idős tulajdonosok meghaltak, a gyerekeik nem művelték. Odahordta
mindenki a szemetet, és 2003-ban eszünkbe jutott az, hogy megkérnénk ennek a
három zártkerti teleknek az átminősítését. Nyertünk volna ha ez sikerül három építési
telket, három családnak. A lányom előtte ment férjhez, nem igazán szeretett itt benn
Nyíregyházán lakni. Beterjesztettük ezt a kérelmünket, Tóth László főépítész úrtól
megkaptuk a választ. Közgyűlés, rendezési tervek, épp akkor volt folyamatban a
módosítása, de közgyűlés kell ehhez, miért nem lehet ezt megcsinálni. Van elegendő
építési telek. Körülbelül ez lett a válasz ezzel kapcsolatosan. Én úgy gondolom, hogy
ez a kérés, ennek a tízezrednyi jelentőségét illetően, a tízezrednyi részével sem
mérhető. Nem is csináltunk ebből problémát, 2004-ben behozták ide a szennyvizet,

1254
Mikó Dániel úr aláírásával kaptunk egy levelet, hogy fizessünk be két szennyvíz
hozzájárulást. Most nekem ott lucerna van ezen a területen, tehát nem fizettük be,
mert még csak beállás sincs erre a területre. Én úgy gondolom, hogy semmit nem
sérült volna a város érdeke. Ez közvetlenül a Deák Ferenc utcához kapcsolódik. Víz-,
gáz-, most már a szennyvíz is ott van, a villany is ott volt. Most már egy kis zúzott
útalap is van. És ez nem történt meg. Ugyanakkor pedig a mi ügyünktől
hatványozottabban, sokkal nagyobb volumenű ügy idekerül. Én úgy gondolom akkor,
hogy valahogy nem vagyunk egyenlő állampolgárok, nem vagyunk egyenlő
helyzetbe és nem egyenlő eséllyel próbálunk meg valamit elérni, ami a családunk
egy bizonyos érdekének a kielégítésére szolgálna. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Lengyel Károly kért szót.
Lengyel Károly: (képviselő) Nem igazán akartam hozzászólni, de mégis úgy érzem,
hogy hozzászólok, mert én azt hiszem, hogy felvállalom a FIDESZ helyett, hogy én
azt hiszem, ha ebben az országban egy rendszerváltásra szavaztunk, akkor
kapitalizmus van. Nézzék, én egy roppant laikus emberként, fiatal generáció
tagjaként szeretném elmondani, hogy azt gondolom, hogy az embereknek teljesen
joguk van meggazdagodni ebben az országban, joguk van azt gondolom, hogy
normális, vagy a normálisnál nagyobb, akár luxus építményeket, lakásokat, házakat
építsenek. És nem hiszem azt, hogy a neokonzervatív, liberális beállítottságom ezt
mondja. Nem tudom, hogy önöknek a beállítottsága mit mond, de ezért meg kellett,
hogy szólaljak, mert én azt gondolom, hogy egy kapitalista társadalomban egy
embernek joga van gazdagnak lenni. Magyarországon jelen pillanatban, akinek két
autója és egy emeletes háza van, azt gazdagnak könyvelik el és lehet, hogy önök is
jól tudják, hogy mindenkinek rejteni kell amije van, mert akkor jön az irigység. Én azt
hiszem, hogy amikor elkezdenek az emberek igazán gazdag embereket látni, akkor
pedig kikattannak, jobb vagy baloldalra való tekintet nélkül. Tehát nyugodtan
kérhetnek névszerinti szavazást, én támogatni fogom ezt a dolgot, azzal a kitétellel,
amit szerettem volna mondani is, hogy a Sóstói erdővel kapcsolatban a beruházóval,
vagy az építtetővel, vagy a tulajdonossal egy egyezségre jussunk, hogy ott az erdő
sorsát megnyugtatóan rendezzük az önkormányzat számára. Ne az legyen, hogy
kivágják esetleg, ez egy érték. Nagyon szépen köszönöm.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Jánócsik Csaba, Márföldi
István.
Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Azt
hiszem, a Városfejlesztési Bizottság döntését én nem szoktam magyarázni, hiszen
többségében a bizottság egyhangúlag, vagy ehhez közeli álláspontokat szokott
kialakítani. Most mégis megosztott volt a társaság és erről szeretnék néhány
gondolatot elmondani. Már csak azért is, mert a bizottságban végül is hasonlóban,
hasonló témakörökről folyt a gondolkodás. Az első témakör, amit én szeretnék ha
valahol azért pontosítanánk, hogy az egészségügyi erdő és a gazdasági erdő mint
fogalom mit tesz lehetővé és mit takar. A kérdés most az, hogy az egész területnek
az átminősítése, vagy csak annak a bizonyos kicsi területnek ahol a lakóingatlan
kerülne kialakításra, a volt FEFAG üdülő területén lenne ez, vagy sem. Mert én azt

1255
gondolom, hogy ezek lényeges kérdések. És akkor ahhoz, hogy a döntéseket
meghozzuk, nem lehet olyan helyzetbe hozni saját magunkat, hogy miközben a
főépítész úrnak én azt érzem, és a bizottsági ülésen is azt éreztem a szavaiból, hogy
ha már így alakult, hogy egy csere révén valakihez hozzájutott, és ott valamit
szeretne építeni, amire egyébként meg bizonyos fokú lehetősége neki megvan, akkor
lehetőleg minél kevesebb gonddal, vagy problémával valósítsa meg azt, amit
egyébként meg a jelenlegi szabályozás számára lehetővé tesz. Tehát csak azért,
mert olyan látványos, hogy majd itt egyenként fogunk szavazni, azonközben azért
gondoljuk már végig, hogy ha nem támogatjuk ezt a módosító javaslatát a főépítész
úrnak, amit itt tesz, azonközben saját magunkat rosszabb helyzetbe hozzuk, mert
megtartjuk a jelenlegi szabályozást, ha ez így van. És ezért volt a bizottságban is egy
hosszabb beszélgetés, és született támogató, vagy éppen nem támogató, vagy
éppen tartózkodó szavazat, mert állítom, hogy akik tartózkodtak azok nem tudták
akkor ott eldönteni magukban, hogy most akkor ezzel hova is álljanak a maguk
szavazatával. Lehet olyan döntést hozni, hogy gazdasági erdővé csak azt a területet
minősítsük, ahol most lakóépületek épülnek, mert akkor utána a többi marad
egészségügyi erdő. De ezzel is vigyázni kell, mert az egészségügyi erdőnek viszont
a beépítettségi százaléka magasabb, mint a gazdasági erdőnek. Tehát én ezért azt
kérem, hogy ebben egy gondolat legyen, lehet, hogy erről még külön is érdemes
lenne szavazni és akkor talán kevesebb félelem és aggály lenne bennünk.
Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Márföldi István.
Márföldi István: (képviselő) Elöljáróban annyit jegyeznék meg, hogy az adóra
vonatkozóan azt hiszem Hajzer László képviselőtársam megadta a választ, már arra
vonatkozóan, hogy mennyit fizet. Két kérdésemre még most sem kaptam pontosító
választ. De nem ezért kértem most szót, hanem Lengyel Károly képviselőtársamnak
szeretném mondani, nem tudom, hogy jól idézem-e ezt a magyar közmondást, hogy
„ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna”. Lengyel úr! A FIDESZ frakciójának semmi
baja sincs a kapitalizmussal. Egyszer s mindenkorra. De ezt elmondta előtte Hajzer
úr. Az égvilágon semmi problémánk nincsen a vállalkozóval. Nagyon tiszteljük és
büszkék is vagyunk rá, hogy ő Nyíregyházán lakik, még ha vállalkozása nincs is
Nyíregyházán. Tehát ezt csak tisztázni szeretném, mert nem volt fair az a
hozzászólás, amit ön mondott. Nekünk egy gondunk van. Féltjük a Sóstói erdőt, és
nem szeretnénk ha az erdő bármilyen kárt szenvedne emiatt. Amiben viszont meg
vagyunk győződve, hogyha ehhez hozzájárul az önkormányzat, igenis kárt fog
szenvedni és befolyásolni, korlátozni fogja a város lakóinak – ahogy azt Hajzer úr
elmondta – bizonyos tevékenységét. Természetesen, még egyszer mondom, a
gazdasági erdővel külön problémám van, mert úgy érzem, hogy ott valamilyen akna
el van ásva, ami esetleg később robbanhat. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Nagy Károly.
Nagy Károly: (képviselő) Én is Lengyel Károly képviselőtársamnak reagálnék. Tehát
tényleg nem arról van szó, hogy irigyli valaki a befektető gazdagságát, tényleg az
erdőt féltjük. És itt már szó volt az esélyegyenlőségről. Én utána néztem, ez
valamikor nyíregyházi erdő volt, aztán államosították, és jelenleg a Nemzeti
Földalapban van. Az illető úrnak máshol voltak kisebb erdői, azokat kicserélte erre a
nyíregyházi erdőre. Az esélyegyenlőségről! Ha nekem volna valahol egy erdőm s

1256
jönnék ide, hogy cseréljék ki nekem a Sóstói erdőből ugyanazt a szakaszt, én vajon
megkapnám? Tehát ne vigyük félre a dolgokat. Itt tényleg az erdőről van szó, a
nyíregyházi erdőről. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Szeretném pontosítani Nagy Károly szavait, mert
nem jöttek ide, nem cseréltük el. Szeretném teljesen egyértelművé tenni, mi nem
cseréltük el. Ön azt mondta, hogy idejöttek és elcserélték az erdőt. Ez nem felel meg
a valóságnak, mert mi nem cseréltük el. Nem mi cseréltük! Akkor azt kell mondani.
Márföldi István. Már nem adok szót, mert letelt az 5 perc is és a 2 perc is. Kérdezem,
hogy kíván-e még valaki szólni. Szokol Tibor. Igen? Mert az kérdés volt? Akkor
Márföldi úré a szó. Szokol Tibor kért szót.
Szokol Tibor: (képviselő) Én úgy látom, persze ez hosszú hetek óta így van, hogy
ezzel a kérdéssel nem könnyítették a képviselők munkáját. Ez a vállalkozás nem
könnyítette a mi munkánkat. Egy kész helyzet van, egy tényhelyzet szinte, amit
valamiképpen meg kell oldani. Egy vállalkozót segítünk abban, hogy Nyíregyházán
és térségében telepedjen le, és építsen elképzelése szerinti ingatlant, de gondot és
fejfájást okoz mindenkinek, legalább két dologban, amit a vitában én így érzékeltem
és helyesen megfogalmazódott. A gazdasági erdő kérdése, pontosabban az erdőnek
a mikénti későbbi rögzítése, és nagyon fontosnak tartom a város ivóvíz vezetékének
a védelmét és ebben a tekintetben a szolgalmi jog bejegyzését szerződésben
rögzíteni. Tehát én azt gondolom, – akár ez lehet módosító indítvány is részemről, ha
ezt elfogadják – hogy a gazdasági erdő, vagy az erdő kérdésében és az ivóvíz
kérdésében a szerződés is térjen ki erre, amennyiben ennek jogi lehetőségei meg
vannak. Végezetül pedig a Vinnai úr kezdeményezte a nyílt szavazást. Én azt
mondom a frakciónk nevében, hogy egy szünetet kérünk, mi is megtárgyaljuk a
szavazás módját.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Dr. Bihari Albert.
Dr. Bihari Albert: (képviselő) Azt kérdezte, hogy ez a csere nem szorult-e
kifüggesztésre? A kérdés teljesen logikus, ugyanis az erdő és a szántóföld, termőföld
átruházása az magába vonja ezt a kötelezettséget. Ugye háromféleképpen lehet
átruházni egy tulajdont. Cserével, ajándékkal vagy adás-vétellel. Nos, a három
jogcím közül kettő esetben nem kell kifüggeszteni, ez az ajándék, illetve a csere,
mert nincs ellenértéke. Ennélfogva tehát ebben az esetben nem volt szükség
kifüggesztésre. És még valamit, elnézést, idéztél egy közmondást, ami nem magyar,
hanem latin és úgy szól, hogy „si tacuisses philosophus mansisses.” A többi stimmel.
Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy kíván-e még
valaki szólni? Akkor úgy látom, hogy az előterjesztett többi településfejlesztési
megállapodással kapcsolatban nincs vita, de ott sem szavaztatok. Az volt Szokol
Tibornak a javaslata, hogy szavazás előtt szünetet rendeljek el. Akkor 10 perc szünet
következik, de mielőtt ez megtörténne Köteles Istvántól fogok kérni választ a
termálkútra.

1257
Dr. Köteles István: (Hatósági és Építésügyi Iroda vezetője) Termálkút, hévízkút
vízjogi engedély alapján létesülhet, ennek az engedélyező hatósága a FETIKÖFE.
Környezetvédelmi és Vízügyi Hivatal. Ebben az évben adtak ki engedélyt.
Véleményezem, hogy az ő kompetenciájuk mérlegelni azt, hogy a kút alatt lévő
vízréteg, vízmennyiség bírja-e ezt a kutat, vagy nem bírja. Úgyhogy ők adtak ki erre
engedélyt.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Jó, tehát nem a város adta ki az engedélyt.
Dr. Köteles István: (Hatósági és Építésügyi Iroda vezetője) Nem, nem.
Csabai Lászlóné: (polgármestere) Köszönöm szépen 10 perc múlva találkozunk.
Szünet után:
Csabai Lászlóné:(polgármester) Szavazásra kerülhet sor. 3 szerződés van előttünk,
és 4 szavazás. Akkor, ha az első kettőt leszavazzuk, utána adok Veres Istvánnak
szót. Az első szavazás az a Bujtos Városligetnek az átminősítéséről szól. Itt egy
2006-os határozat visszavonására és a függelék jóváhagyására kell, hogy sor
kerüljön. Két szavazást fogok elrendelni. Kérem, aki ezzel egyetért szíveskedjen
igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 34 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:
119-1/2007.(VI.11.) számú
h a t á r o z a t
a 169/2006. (VI.28.) számú határozat visszavonásáról
A Közgyűlés
az előterjesztést megtárgyalta és a 169/2006. (VI.28.) számú határozatát
v i s s z a v o n j a.
Csabai Lászlóné:(polgármester) A bujtosi településrendezéssel összefüggő
szerződés jóváhagyásával aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 35 képviselő.
A Közgyűlés 35 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:
119-2/2007.(VI.11.) számú
h a t á r o z a t
településrendezéssel összefüggő szerződés jóváhagyásáról

1258
A Közgyűlés
az előterjesztést megtárgyalta és a határozat függelékét képező településrendezési
szerződést j ó v á h a g y j a.
Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt a
településrendezési szerződés, illetőleg az ingatlan-nyilvántartáson
való átvezetésre alkalmas majdani csereszerződés – aláírására.
Utasítja:
Felelős:
Határidő:
a Városi Főépítészt a szükséges intézkedések megtételére
Veres István városi főépítész
folyamatos
Függelék a 119-2/2007.(VI.11.) számú határozathoz
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZŐDÉS
mely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata
[4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz., KSH számjele: 1-5402006-7511-321-15,
képviseletében: Csabai Lászlóné polgármester és dr. Szemán Sándor jegyző, (a
továbbiakban: Önkormányzat)]
másrészről Hernádi János (anyja neve: Bodnár Ilona, született: Nyíregyháza,
1943. május 05. személyi azonosító jele: 1-430505 0182) 4400 Nyíregyháza,
Dózsa György u. 73. szám alatti lakos, Hernádi Béla (anyja neve: Bodnár Ilona,
született: 1946. június 18, személyi azonosító jele: 1-460618-2415) 4400
Nyíregyháza, Nyírfa u. 38/b. szám alatti lakos és Háda Nándorné (születési
neve: Hernádi Ilona, anyja neve: Bodnár Ilona, született:Nyíregyháza, 1940.
szeptember 10. személyi azonosító jele: 2-400910.-1694) Győr, Zechmeister u. 7
I/5. szám alatti lakos, mint a fejlesztési cél megvalósítói (a továbbiakban utóbbiak
hárman: Fejlesztők, a továbbiakban együtt: Felek)
között a mai napon, az alább megjelölt helyen és a következő feltételekkel:
I. Előzmények
1. Felek megállapítják, hogy a nyíregyházi belterületi 2945/37 hrsz-ú, 3105 m 2
területű, kivett beépítetlen terület megnevezésű, a 2948 hrsz-ú, 2449 m 2
területű, kivett beépítetlen terület megnevezésű, a 2949 hrsz-ú, 2392 m 2
területű, kivett beépítetlen terület megnevezésű, a 2950 hrsz-ú, 5725 m 2
területű, kivett beépítetlen terület megnevezésű és a 2951 hrsz-ú, 7390 m 2
területű, kivett beépítetlen terület megnevezésű ingatlanok az Önkormányzat

1259
1/1 arányú kizárólagos tulajdonát képezik.
2. Felek megállapítják, hogy a nyíregyházi belterületi 2952 hrsz-ú, 2612 m 2
területű, kivett beépítetlen terület megnevezésű, valamint a 2953 hrsz-ú, 1 ha
8587 m 2 területű, legelő megnevezésű ingatlanok a Fejlesztők osztatlan
közös tulajdonát képezik.
3. Felek megállapítják, hogy a Fejlesztők tulajdonát képező 2. pont szerinti
ingatlanok jelenleg csak igen korlátozottan építhetők be, ugyanakkor az
Önkormányzat érdeke megkívánja, hogy azok egy rész a későbbiekben se
kerüljön intenzív beépítésre. Ugyanakkor a térségben a Fejlesztők lakóparkot
kívánnak létesíteni, amely szükségessé teszi az Önkormányzat Szabályozási
Tervének módosítását.
II. Az ingatlancsere
4. A fentiek alapján a Felek megállapodnak abban, hogy az 1. és 2. pont szerinti
ingatlanokat egymással részben elcserélik, értékarányosan, úgy hogy egyik
Félnek sem keletkezik fizetési kötelezettsége, a következők szerint.
5. A Fejlesztők vállalják, hogy teljes egészében saját költségükön elvégzik az 1.
pont szerinti, illetőleg a 2952 hrsz-ú ingatlanokon a lakótelkek kialakításához
szükséges telekalakítást a Szabályozási Terv előírásainak megfelelően, ide
értve a szükséges kiszolgáló utak, gyalogutak és zöldsávok területének
kialakítását is. A telekalakítás elvégzéséhez az Önkormányzat, mint
tulajdonos a tulajdonában álló ingatlanokon hozzájárul, ez azonban nem
mentesít a szükséges hatósági eljárások lefolytatása alól.
6. Felek megállapodnak abban, hogy az 5. pont szerinti telekalakítás alapjául
szolgáló hatósági határozat(ok) jogerőre emelkedését követő 60 (hatvan)
naptári napon belül egymással csereszerződést kötnek a következő
tartalommal.
7. A megkötendő csereszerződés alapján teljes egészében az Önkormányzat
tulajdonába kerül a 2953 hrsz-ú ingatlan. Az Önkormányzat tulajdonába kerül
a 2952 hrsz-ú és a 2951 hrsz-ú ingatlanokon kialakítandó (várhatóan 5 db)
építési telek közük 2 db, legalább egyenként 720 m2 nagyságú
összközműves ingatlan, valamint kialakítandó kiszolgáló utak, gyalogutak,
zöldsávok.
8. A Fejlesztők tulajdonába kerül az 5. pont szerinti területen kialakítandó többi
építési telek.
9. Felek a csereszerződés végrehajtása során kölcsönösen együttműködnek, a
felmerülő költségeket érdekkörüknek megfelelően viselik.

1260
III. Az Önkormányzat kötelezettségvállalásai
10. Felek megállapítják, hogy az Önkormányzat a 3. pont szerint szükséges
településrendezési eljárást már megindította.
11. Az Önkormányzat vállalja, hogy a 10. pont szerinti településrendezési eljárás
lezárásaként az elkészült Szabályozási Terv módosítást – melynek
finanszírozása a Fejlesztők feladata és költsége – Nyíregyháza Megyei Jogú
Város Közgyűlése elé terjeszti, amelynek feladata a módosításról való
döntés. Felek rögzítik, hogy a Szabályozási Terv módosításával felmerülő
költségeket a jelen szerződés szerinti Fejlesztők csupán arányos részben
kötelesek viselni, melynek összege az előzetes kalkulációk szerint 600.000.-
Ft, azaz hatszázezer forint. Fejlesztők a fenti költséget kötelesek legkésőbb
2007. június 30. napjáig megfizetni.
12. Az Önkormányzat vállalja, hogy a Fejlesztők által átadandó 7. pont szerinti
területrészeket – melyek a később részletezendő módon kerülnek a
természetben kialakításra – átveszi és azok felhasználásával biztosítja a 8.
pont szerinti építési telkek megközelíthetőségét és a szükséges zöldsávokat,
ilyenképpen az utakat az Étv. 30/A. § (2) bekezdésének c) pontjában
meghatározott célra használva fel, figyelemmel a (4) bekezdésben
foglaltakra.
IV. A Fejlesztők kötelezettségvállalásai
13. Felek megállapodnak abban, hogy a Fejlesztők a jelen szerződésben foglalt
kötelezettségeikkel egyetemlegesen tartoznak az Önkormányzatnak, így az a
kötelezettségek teljesítését bármelyiküktől követelheti, ugyanakkor a jelen
szerződésből eredő jogosultságok is egyetemlegesen illetik a Fejlesztőket,
így azokat bármelyikük jogosult az Önkormányzattól követelni.
14. Fejlesztők vállalják, hogy legkésőbb a Szabályozási Terv 5. pont szerinti
módosításának 11. pont szerinti elfogadását követő 60 (hatvan) naptári
napon belül megrendelik a telekalakításhoz szükséges változási vázrajzot
(vázrajzokat). Ezek alapján kezdeményezik a szükséges telekalakítási
eljárást és annak jogerős lezárását követően megkötik az Önkormányzattal
az 5. pont szerinti csereszerződést a 6. pont szerinti határidőben.
15. Fejlesztők vállalják, hogy az 5. pont szerinti területen teljes egészében saját
költségükön kialakítják a Szabályozási Terv szerinti kiszolgáló utakat,
gyalogutakat és zöldsávokat legkésőbb a jelen szerződés aláírását követő 3
(három) éven belül, melyeket térítésmentesen az Önkormányzat tulajdonába
és a helyi közutak kezelőjének kezelésébe adnak, ide értve az utakkal
kapcsolatos garanciális jogoknak a közút kezelőjének való átadását
(engedményezés, vagy más megfelelő jogügylet keretében) is. Az
Önkormányzat, mint tulajdonos térítésmentesen hozzájárul a fenti munkák
elvégzéséhez a tulajdonában lévő ingatlanokon, ez azonban nem mentesít a
szükséges hatósági eljárások lefolytatása alól.

1261
16. Felek megállapodnak abban, hogy a 15. pont szerinti kiszolgáló út építési
munkálatok során a Fejlesztők a kivitelezést legalább két forgalmi sávval,
szilárd burkolattal, megfelelő közvilágítással és zárt rendszerű csapadékvízelvezetéssel
végzik el. A gyalogutat szilárd burkolattal, megfelelő
közvilágítással és megfelelő csapadékvíz-elvezetéssel kivitelezik. A
zöldsávokat a tájba illő, taposásálló növényzettel kivitelezik. Felek
megállapodnak továbbá abban, hogy a Fejlesztők által megvalósítandó
útépítési munkálatok magukba foglalják a szükséges csomópontok
kivitelezési munkálatait, valamint a szükséges tereprendezési munkálatokat
(ide értve a szintkülönbségek áthidalását) is, a hatósági előírásoknak
megfelelően.
IV. A fejlesztési cél megvalósulásának garanciái
17. Felek megállapodnak abban, hogy a Fejlesztők – szintén egyetemlegesen –
a 15. pontokban körülírt munkálatokra ugyanott megállapított határidő
elmulasztása esetére kötbérfizetési kötelezettséget vállalnak. A késedelem a
határidő leteltét követő napon kezdődik. A kötbér összege a késedelem
minden napja után 20.000. Ft., azaz Húszezer forint.
V. Vegyes rendelkezések
18. Felek megállapodnak abban, hogy a lakópark kialakításához szükséges
járulékos – így különösen az egyes ingatlanoknak a közútról való
megközelítését, valamint a kiszolgáló utak és a helyi közúthálózat
kapcsolatát biztosító – közlekedési kapcsolatok, csomópontok engedélyezett
műszaki megoldás szerinti kiépítése, valamint a szükséges
közműkapacitásokat biztosító vezetékeknek és egyéb létesítményeknek a
szakhatóságok, engedélyező hatóságok és üzemeltetők előírásai szerinti
megépítése a Beruházókat terhelik, ahogyan a Beruházók bármelyikének
érdekkörébe (tulajdonába) tartozó ingatlanok után igényelt közműkapacitások
után fizetendő közműfejlesztési hozzájárulások is. Az említett létesítmények
megvalósulását az I. fokú építési hatóságok a használatba vételi engedély
feltételéül előírják.
19. Felek megállapodnak abban, hogy az építési telkek közművesítése
kizárólagosan a Fejlesztők feladata és költsége, ahhoz az Önkormányzattól
hozzájárulást semmilyen formában nem igényelhetnek.
20. Amennyiben a lakópark megvalósításához előzetes környezeti
hatástanulmány készítése szükséges, annak költségeit Fejlesztők maguk
kötelesek viselni.
21. Az Önkormányzat tájékoztatja a Fejlesztőket, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú
Város közigazgatási területén a helyi közutak, közterületek, közlekedési
létesítmények kezelője a nyíregyházi Városüzemeltetési Kht. Erre tekintettel

1262
22. a 15. pont szerinti beruházások megvalósítása során a Fejlesztők a
Városüzemeltetési Kht. kijelölt szakemberével együttműködve tartoznak
biztosítani a kivitelezés folyamatos műszaki ellenőrzését, különös tekintettel
arra, hogy az eltakarásra kerülő munkarészeket a Városüzemeltetési Kht.
megbízottja kellő időben szemrevételezhesse. A Fejlesztők a
Városüzemeltetési Kht. megbízottjának minőségi, mennyiségi, műszaki
észrevételeit haladéktalanul egyeztetni és figyelembe venni kötelesek.
23. Felek megállapodnak abban, hogy a településrendezési eszközök
véleményezési eljárása során a véleményezők részéről felmerülő esetleges
észrevételek tükrében a jelen szerződést ismételten áttekintik, szükség
szerint módosítják a jogszabályok rendelkezéseinek – különös tekintettel
azok kötelező előírásaira – megfelelően. Amennyiben változtatás szükséges,
ismételt véleményeztetést kell végezni, amennyiben a véleményben
foglaltakat a Felek részben a véleménytől eltérően fogadták el.
24. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés teljesítésével
kapcsolatos valamennyi költség a Fejlesztőket terheli, ide értve – többek
között – a biológiai aktivitásérték szinten tartásából eredő esetleges
költségeket is.
25. Felek kölcsönösen kijelentik, hogy az Önkormányzat magyar honosságú jogi
személy, Fejlesztők pedig magyar állampolgárok, szerződéskötési
képességüket sem jogszabály, sem bírói, hatósági végzés, határozat nem
korlátozza, nem zárja ki.
26. A szerződő felek hozzájárulnak az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvény 15/B. §-a alapján, hogy jelen szerződés megnevezése
(típusa), tárgya, a szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, valamint
az említett adatok változásai közzétételre kerüljenek a szerződés létrejöttét
követő 60 napon belül.
27. A jelen szerződésben nem, vagy nem kellően szabályozott kérdésekben az
Étv., valamint a Ptk. rendelkezései irányadóak, különös tekintettel a
kötelezettségvállalás közérdekű célra törvényi szabályozására.
28. Felek jelen szerződésben foglaltak végrehajtása során mindenben
együttműködnek, ide értve különösen a kölcsönös kapcsolattartást. Az
esetleges vitás kérdéseket tárgyalásos úton kívánják rendezni. A tárgyalásos
rendezés esetleges eredménytelensége esetére kikötik a nyíregyházi
székhelyű, hatáskörrel rendelkező bíróság kizárólagos illetékességét,
melynek mindenkor alávetik magukat.
29. A jelen szerződést Felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal és
nyilatkozatukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták.
Nyíregyháza, 2007. június 11.

1263
Csabai Lászlóné:(polgármester) A következő Körtvélyfáy Barnabásnak a sóstói
Barbizon bővítésével kapcsolatos megállapodás-tervezete. Kérem, aki a
megállapodás tervezetet elfogadja szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 35 képviselő.
A Közgyűlés 35 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:
119-3/2007.(VI.11.) számú
h a t á r o z a t
településrendezéssel összefüggő megállapodás jóváhagyásáról
A Közgyűlés
az előterjesztést megtárgyalta és a határozat függelékét képező településrendezési
megállapodást j ó v á h a g y j a.
Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt a
településrendezési megállapodás aláírására.
Utasítja:
Felelős:
Határidő:
a Városi Főépítészt a szükséges intézkedések megtételére
Veres István városi főépítész
folyamatos
Függelék a 119-3/2007. (VI.11.) számú határozathoz
M E G Á L L A P O D Á S
mely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata
[4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz., KSH számjele: 1-5402006-7511-321-
15, képviseletében: Csabai Lászlóné polgármester és dr. Szemán Sándor
jegyző, (a továbbiakban: Önkormányzat)]
másrészről Körtvélyfáy Barnabás Kornél (anyja neve: Rácz Jolán, született:
Nagykálló, 1959. július 16., vállalkozói igazolvány száma: ES102011,
adószáma: 73848264-2-35) 4431 Nyíregyháza, Szódaház u. 14. szám alatti
lakos egyéni vállalkozó és a „MOBEX” Szolgáltató Korlátolt Felelősségű
Társaság (cégjegyzékszáma: Cg.: 15-09-066975, adószáma: 12666597-2-15,
statisztikai számjele: 12666597-5010-113-15, képviseletében: Mogyorós Judit

1264
vezető tisztségviselő) 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 46. szám alatti székhelyű
gazdasági társaság, mint a fejlesztési cél megvalósítói (a továbbiakban
utóbbiak ketten: Fejlesztők, a továbbiakban együtt: Felek)
között a mai napon, az alább megjelölt helyen és a következő feltételekkel:
I. Előzmények
1.Felek megállapítják, hogy a nyíregyházi belterületi 15174 hrsz-ú, 3250 m 2
területű, kivett üdülőépület és udvar megnevezésű, a természetben a
Nyíregyháza-Sóstófürdő, Szódaház u. 14. szám alatt található ingatlan
Körtvélyfáy Barnabás Kornél Fejlesztő és Körtvélyfáy Barnabás Kornélné
1/2-ed – 1/2-ed arányú osztatlan közös tulajdonát képezi.
2.Felek megállapítják, hogy a nyíregyházi belterületi 15035/3 hrsz-ú, 1633 m 2
területű, kivett üdülőépület és udvar megnevezésű, a természetben a
Nyíregyháza-Sóstófürdő, Blaha Lujza sétány 7. szám alatt található ingatlan
a „MOBEX” Kft. Fejlesztő 1/1 arányú kizárólagos tulajdonát képezi.
3.Felek megállapítják, hogy a Fejlesztők az 1. és 2. pontok szerinti
ingatlanokon meglévő felépítményeket a későbbiekben bővíteni kívánják,
amely szükségessé teszi az Önkormányzat Szabályozási Tervének
módosítását
II. Az Önkormányzat kötelezettségvállalásai
4. Felek megállapítják, hogy az Önkormányzat a 3. pont szerinti Szabályozási
Terv módosításhoz szükséges településrendezési eljárást már
megindította.
5. Az Önkormányzat vállalja, hogy a 4. pont szerinti településrendezési
eljárás lezárásaként az elkészült Szabályozási Terv módosítást
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése elé terjeszti, amelynek
feladata a módosításról való döntés.
6. Az Önkormányzat vállalja, hogy a Fejlesztők által – később részletezendő
módon –
átadandó fejenként 500.000. Ft. + ÁFA, azaz: Ötszázezer forint + ÁFA
(összesen
1.000.000. Ft. + ÁFA) összeget a Fejlesztőkkel közös projekt(ek)
keretében a Sóstófürdővel kapcsolatos marketingcélokra fordítja.
III. A Fejlesztők kötelezettségvállalásai
7. Fejlesztők vállalják, hogy legkésőbb 2008. május 31. napjáig megfizetnek
az

1265
Önkormányzat részére fejenként 500.000. Ft. + ÁFA, azaz: Ötszázezer forint
+ ÁFA (összesen 1.000.000. Ft. + ÁFA) összeget, melyet az Önkormányzat
a Fejlesztőkkel közös projekt(ek) keretében a Sóstófürdővel kapcsolatos
marketingcélokra fordít.
IV. Vegyes rendelkezések
8. Felek megállapítják, hogy a Fejlesztők ingatlanain megvalósítandó
fejlesztések az
Önkormányzat Szabályozási Tervének és a HÉSZ-nek a figyelembe
vételével
történhetnek.
9. Felek megállapodnak abban, hogy a településrendezési eszközök
véleményezési eljárása során a véleményezők részéről felmerülő
esetleges észrevételek tükrében a jelen szerződést ismételten áttekintik,
szükség szerint módosítják a jogszabályok rendelkezéseinek – különös
tekintettel azok kötelező előírásaira – megfelelően. Amennyiben
változtatás szükséges, ismételt véleményeztetést kell végezni,
amennyiben a véleményben foglaltakat a Felek részben a véleménytől
eltérően fogadták el.
10. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés teljesítésével
kapcsolatos valamennyi költség a Fejlesztőket terheli, ide értve – többek
között – a pénzeszköz-átadás kapcsán a maguk oldalán felmerülő
esetleges adókötelezettséget, valamint a biológiai aktivitásérték szinten
tartásából eredő költségeket is.
11. Felek kölcsönösen kijelentik, hogy az Önkormányzat magyar honosságú
jogi
személy, Körtvélyfáy Barnabás Kornél Fejlesztő pedig magyar állampolgár
egyéni
vállalkozó, a „MOBEX” Kft. Fejlesztő magyar honosságú gazdasági
társaság,
szerződéskötési képességüket sem jogszabály, sem bírói, hatósági
végzés,
határozat nem korlátozza, nem zárja ki.
12. A szerződő felek hozzájárulnak az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII.
törvény 15/B. §-a alapján, hogy jelen szerződés megnevezése (típusa),
tárgya, a
szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, valamint az említett

1266
adatok változásai közzétételre kerüljenek a szerződés létrejöttét követő 60
napon belül.
13. A jelen szerződésben nem, vagy nem kellően szabályozott kérdésekben a
Ptk.
rendelkezései irányadóak, különös tekintettel a kötelezettségvállalás
közérdekű
célra törvényi szabályozására.
14. Felek jelen szerződésben foglaltak végrehajtása során mindenben
együttműködnek,
ide értve különösen a kölcsönös kapcsolattartást. Az esetleges vitás
kérdéseket
tárgyalásos úton kívánják rendezni. A tárgyalásos rendezés esetleges
eredménytelensége esetére kikötik a nyíregyházi székhelyű, hatáskörrel
rendelkező bíróság kizárólagos illetékességét, melynek mindenkor alávetik
magukat.
15. A jelen szerződést Felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal
és nyilatkozatukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták.
Nyíregyháza, 2007. június 11.
Csabai Lászlóné:(polgármester) És az utolsó a sóstói volt FEFAG Üdülő építkezés,
ebben a kérdésben Veres István az előterjesztő kíván szólni.
Veres István:(városi főépítész) Sok olyan észrevétel illetve további kérdés vetődött
fel, amit az eddigi tárgyalásokon magunk is képviseltünk. Röviden néhány választ
szeretnék adni, illetve módosító indítványra teszek javaslatot. Több ok miatt. A
gazdasági kérdésekre meg a kifüggesztésre én nem szeretnék most reagálni, mert
mások már megtették helyettem. Volt egy kérdés hogy a gazdasági erdőben a pótlás
után, ha egy területet újra fásítanak, akkor annak mi a jogállása, mit lehet ott
csinálni? Ugyanazt, mint a gazdasági erdőben. Tehát gazdasági erdővé történik
akkor annak is az átminősítése. Most egy üres mezőgazdasági területet, ha
beerdősítenek, nyilván én erről beszélek, arról a plusz területről. Hajzer László
képviselőnek volt egy megjegyzése, hogy nem ide való ez a beruházás. Sóstóra,
hiszen annak van egy hangulata, egyébként egyetértek vele. Tirpák képviselő úrnak
a kérdései, azok részben a személyes tapasztalatai alapján a korábbi rendezési
tervekkel való összefüggésre vonatkoztak. Azt szeretném, mi is ezért hoztuk be
ezeket az előterjesztéseket, illetve később a tárgyalandó építési szabályzat meg a
rendezési terv módosításokat, hogy a testület döntsön róla azokon a helyeken, ahol
hozzájárult, illetve azokkal a kiegészítő listákkal, amelyek különféle okok miatt, itt
most 35 ilyen tétel szerepel még, amiről dönteni kell. Lengyel képviselő úrnak volt
néhány olyan kérdése, amihez nem szeretnék hozzászólni, szerintem nem a
szakmaiságára vonatkozott az előterjesztésnek. Jánócsik képviselő úrnak volt olyan
illetve Vinnai képviselő úrnak és ennek az oldalnak több olyan észrevétele, ami az
erdő jogállása miatti aggódás miatt tettek fel. Most megteszem itt azt a módosító

1267
javaslatomat és majd utalni szeretnék arra, hogy mit jelent az egészségügyi erdő és
mit jelent a gazdasági erdő. Azt mondtam, hogy a gazdasági erdőbe kerülő
átsorolásra, arra a kompromisszumra a beruházóval való tárgyalások
eredményeképpen azért került sor, hogy kisebb építményeket építhessen, kisebb, fél
százalékán ennek a területnek legyen joga építeni. A helyi építési szabályzatunk
viszont azt mondja az egészségügyi erdőről, hogy legalább 100.000. m 2 -t meghaladó
terület nagyságú telken, 10 hektáron, legfeljebb 1%-os beépítettséggel erdő
rendeltetésének megfelelő erdő helyezhető el, tehát az egészségügyi erdőben. A
beépített területekhez legfeljebb kétszer nagyobb közhasználat elől elzárt terület
tartozhat. Tehát azt a területet, amelyet ő beépít, azt kétszer akkora területre
vonatkozóan elkeríthet. Az így igénybe vett telekrészen kívüli területek tulajdoni
állapottól függetlenül közhasználat elől nem zárhatók el. Így szól jelenleg a helyi
építési szabályzatunk, ezért én az előterjesztésben arra teszek javaslatot, hogy az
egészségügyi erdő jogállása maradjon meg ennek a területnek, és a gazdasági
erdőre történő átminősítését visszavonom. Ez az egyik. A másik, mivel rendezetlen a
jogviszony a várost ellátó vízvezetékkel kapcsolatban, ennek a szolgalmi jognak a
bejegyzéséig és a szolgalmi jognak az ingyenes hozzájárulásához történő
bejegyzéséig ezt a megállapodás tervezetet tárgyalni nem lehet, hiszen nyilván az
építtetővel ezeket az új feltételeket mindenféleképpen kell egyeztetni, majd lesz
megállapodás, vagy nem lesz megállapodás. Ezt a két módosító javaslatot tenném
így akkor az előterjesztéshez, és mivel a másik érdekelt fél ezt a módosítást nem
ismeri, ezért úgy gondolom, hogy megállapodásról dönteni nem lehet. Köszönöm
szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Tehát megkíséreltük a másik felet fölhívni, ez nem
sikerült, mivel a másik fél nem tudja, hogy elfogadja-e ezt a megállapodás tervezetet,
amit Veres István mondott. Ezért nem tudunk ebben a témában dönteni. Dönteni
tudunk az egészségügyi erdőről a rendezési terv kapcsán, mert arról lehet dönteni.
Minden egyéb dologban pedig újra kell kezdeni az egyeztetést. A megállapodást kell
levenni napirendről és a rendezési terv, szabályozási terv elfogadásakor pedig
érvényesíteni kell azt, amit Veres István mondott, hogy a terület egészségügyi erdő
legyen. Az a következő szavazás . Vinnai Győző.
Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Egyetértünk abban, hogy a megállapodás tervezetet le
kell venni a napirendről és az egészségügyi erdőövezet besorolást támogatjuk.
Viszont jelenleg ez van hatályban, azt szeretném javasolni, hogy mivel ez
összefüggésben van, úgy került hozzánk a megállapodás tervezettel, hogy most ne
szavazzunk erről, hiszen ugyanazt az állapot tartjuk fent. A megállapodás tervezetet
levesszük és újra a képviselő-testület elé hozzuk úgy, ahogy Ön mondta. Amikor a
megállapodás másik részvevőjével sikerül tisztázni, hogy ezt a feltételrendszert
elfogadja-e vagy sem. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Valószínű, hogy itt nem fogunk egyetérteni. A
szabályozási terv az több hónapi egyeztetés után, szakhatósággal egyeztetve
létrejött. A szabályozási tervben, az írásban kiadott anyagban gazdasági erdővé való
átalakítása szerepel, ha most ezt nem hozzuk vissza egészségügyi erdővé, akkor azt
újabb, több egyeztetés után lehet visszahozni. Ezért nem a megállapodás részeként,
hanem a következő 5. napirendben ezt el kell fogadni. Ezt kell csinálni, és ezt
mondtam már most kétszer, tehát ezért szeretném kiegészíteni harmadjára. Kérem,

1268
aki egyetért azzal, hogy a további egyeztetőtárgyalások érdekében ne kerüljön.
Ügyrendi javaslat vagy normál egyszerű javaslat? Tessék.
Dr. Hajzer László:(képviselő) Tehát miután inog a bizalom és a bizalom a
legfontosabb minden előterjesztés kapcsán, ismert az a jogintézmény hogy
változtatási tilalom. Ugye ezt használják sokfelé, a változtatási tilalmat. Egy
állapotnak a fenntartására azt mondjuk, hogy változtatási tilalmat rendel el az
önkormányzat. Én azt mondom, hogy erősítsük meg az akaratunkat, mert volt itt az
előterjesztés alapján egy kis ingás. Lehet egészségügyi erdő és változtatási tilalom
és akkor ebben a pillanatban egészen nyugodt a lelkiismeretünk. Köszönöm.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem, aki egyetért azzal, hogy 3.
megállapodásban most ne szavazzunk, szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 32 szavazattal és 2 tartózkodással levette a témát napirendről.
3./ napirend: Előterjesztés a 15/2006.(I.25.) számú határozat módosítására
Előadó: Giba Tamás alpolgármester
Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés?
GibaTamás:(alpolgármester) A határozati javaslat II. pontjában sajnálatos okok miatt
kimaradt egy 4-es pont, amely az István utcán egy csapadékcsatorna megvalósítását
tartalmazza és az előző megállapodásnak ez része volt. Az előterjesztő, mivel
bizottsági üléseken ez felszínre került ezt elfogadta, kérem, hogy ezt úgy tekintsék,
hogy ez az előterjesztésnek a része. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) A bizottságok véleményét kérem! A Költségvetési
és Gazdasági Bizottság véleményét Mikó Dániel mondja el.
Mikó Dániel:(Gazdasági és Költségvetési Bizottság elnöke) A bizottság mind két
határozat-tervezetnél külön-külön szavazott. Az első határozat-tervezetet nem
támogatja elfogadásra a Közgyűlésnek. A másikat igen.
Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A bizottság a
sportpályára vonatkozó elképzeléseket támogatta.
Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A
bizottság az első határozatot 5 igen, 3 tartózkodással és 1 szavazattal fogadta. A 2.
számú mellékletet 3 igen szavazattal és 6 tartózkodás mellett nem fogadta el.
Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Fesztóry Sándor
Fesztóry Sándor:(képviselő) Különféle bizottságokban tárgyaltuk az előterjesztést. A
Sport Bizottságban is, a Gazdasági Bizottságnak is tagja vagyok, ott is. Egy dologra
azonban valamilyen úton-módon nem került sor, mégpedig annak a tisztázására,

1269
hogy a sportlétesítmény ha megépül, az üzemeltetés az milyen többletköltséget fog
a város irányában magával vonzani? Tehát mennyibe fog kerülni ezt üzemeltetni,
fenntartani a városnak?
Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Nem látok más jelentkezőt.
Alpolgármester urat kérem meg, hogy válaszoljon.
Giba Tamás:(alpolgármester) Többlet kapacitás belépéséről van szó ezen a
területen, tehát nem létező sportlétesítmény helyett létező létesítménynek a
működtetésére kerül sor, ez valóban többletként jelenik meg. A Nyírsuli kht.
vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az üzemeltetést legcélszerűbb erre a
szervezetre rábízni. 1 fő gondok alkalmazásával ezt a feladatot meg tudják oldani,
tehát az üzemeltetési költsége az egy minimális módon történne. Természetesen
számszaki adatot nem tudok mondani, sajnos. És azt tudom mondani, hogy 8 millió.
Értem én, sokallom egyébként. De azt figyelembe véve, hogy a mondjuk az MG
Főiskolán lévő pályának a működtetése az mennyiből oldódik meg, nyilvánvalóan ott
ez a fajta öltöző és egyéb dolog nincs mellette, de az utánpótlás bázis
kialakításához, illetve a biztosításához, létesítmény feltételek megvalósításához a
sportszakma egyértelműen fontosnak tartotta ennek a megvalósítását, úgy
gondolom, hogy ezt a többletet elő lehet irányozni a sportlétesítmények fenntartása
területén. Köszönöm szépen.
Fesztóry Sándor:(képviselő) Kicsit tamáskodva fogadtam Giba Tamás szavait, ez
nem szójáték volt. Egy gondnok már csak azért sem lehet szerintem, hiszen a nap 24
órájában nem lehet ott és akkor még nem beszéltünk arról, hogy mennyi lenne ennek
a pályának az éves fenntartási költsége illetve két pályának, mert kettő pályáról van
szó. A karbantartása a fűnek, a gondozása, egyebek, energiaköltség stb. Ezt az
előterjesztésben szerintem szerepeltetni kellett volna, hogy ha ez megfelelő
gondossággal van előkészítve.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönjük szépen a felvetést. Nagy Lászlóé a szó.
Nagy László:(alpolgármester) Az előterjesztésnek arra a részére kérdezett rá
Fesztóry Sándor, ami a későbbiekben üzemeltetési költségként jelentkezik a város
számára, azt azonban nem tette fel kérdésként, hogy a két pálya megépülésével a
jelenlegi pályák közül melyik váltható ki. Hogy ha ez a kérdés így felmerül, akkor azt
hiszem, hogy közelebb jutunk ahhoz, ami a valóságot majd később jelenti. Hiszen a 2
pályának a megépülésével, vagy a beüzemelésével, vagy akkor, amikor birtokba és
használatba veszik az utánpótláskorú sportolók, akkor nyilvánvalóan azon kell
gondolkodni és Bartha László bólintani fog, hogy érdemes-e továbbra is a főiskolától
bérelni a Mezőgazdasági Főiskolának a pályáját és mit kezdünk majd a VOLÁN
pályának a későbbi hasznosításával, hiszen jelenleg ott is folynak még utánpótlás
edzések. Tehát ezzel a 2 pályával ha számolunk is, akkor ennek a 2 pályának a
jelenlegi vagy bérleti szerződésben foglalt költségeit vagy pedig az üzemben tartási
költségeit szembe állítjuk a két új pályának a költségeivel, akkor már rögtön nem
olyan árnyalt a kép, mint amilyennek azt gondoljuk és nem biztos, hogy tamáskodva
kell fogadni azt, amit Giba Tamás elmondott. Arra válaszolt Giba Tamás
alpolgármester úr amit kérdésként feltettél neki. Nyilvánvalóan az üzemeltetési
költség az nagyjából ezt jelenti. Azért mondom, hogy a kettőt érdemes szembe
állítani egymással. Mi az ami felszabadul és mi az ami belép újként ebbe a

1270
rendszerbe. Én azt gondolom, hogy a két új pályának a belépésével a korábbi
utánpótlásbázisainkat vagy az utánpótlás nevelésre fordított pályáinkat át kell
gondolni és hogy ha ez megtörténik, akkor ez az üzemeltetési költség már közel sem
lesz olyan, amilyennek ezt gondoljuk. Köszönöm.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Azt nem mondta el Alpolgármester úr, hogy
tárgyalásokat folytatunk vállalkozókkal fedett műfüves pálya építésére vállalkozói
formában, ami ezt a komplexumot kiegészítené. És valóban egy nagyon jó
színvonalú utánpótlásbázis megteremtésének a feltételei alakulnának ki. Vinnai
Győző, Márföldi István.
Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Röviden azt szeretném Nagy Lászlótól kérdezni, hogy
mi örülünk, ha új pályák létesülnek, de szerződések is vannak a Főiskolával, a
Nyírsuli Kht. nem egyik pillanatról a másikra tudja ezt a pályát visszavenni.
Szeretném megkérdezni, hogy hány éves szerződések vannak, mert a bővüléssel
egyet is lehet érteni, hogy ha két pályát megépítünk hogy ha oda még műfüves
pályát is teszünk vállalkozói alapon, az az önkormányzatnak nem kerül pénzébe ha
jól értettem, csak megint egy van előkészítetlen előterjesztés. Mert az előterjesztés
arról szól, hogy ott építjük meg vagyis ott építi meg a SZÉSE pálya mellett a
befektető ezt a pályát, amiben tulajdonképpen nem sikerült megállapodásra jutni,
ezért merült fel új helyszín. Tudnunk kell azt, hogy ezek a pályák milyen többlet
költséget jelentenek. Tehát nem úgy van, hogy az egyik pillanatról megszüntetek egy
szerződést, mert az lehet, hogy többéves szerződés.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Ez az az alkalom, amikor ha van rajta sapka, akkor
az a baj, ha nincs rajta sapka, akkor az a baj. Én komolyan nem értem magunkat,
hogy ha van 10 dolog és ebben van egy olyan, amiben közösen örülhetnénk, akkor
miért nem tudunk örülni? Ne haragudjatok, miért vesszük el egymás örömét meg a
mások örömét? Akik örülnek ennek a dolognak. Visszatérve a kérdésre. Ha rajtam
állna, akkor én nem szüntetném meg a Mezőgazdasági Főiskola pályáját mindaddig,
amíg a Nyíregyházi Főiskola erre nem fog bennünket kényszeríteni. Vinnai Győző,
aki a Főiskola tanára azt pontosan tudja, csak idő kérdése és nagy valószínűsséggel
nem mi fogunk szerződést bontani, hanem a Főiskola fogja kezdeményezni, hogy
ezen a pályán az utánpótlásbázis szűnjön meg. Ha meg nem szűnik meg, akkor azt
gondolom, hogy a 3 pálya működési költsége megér annyit, hogy a gyerekeink jó
levegőn legyenek és a sport utánpótlásbázisa meglegyen. De nem is annyira az
utánpótlásbázis miatt hanem azért, hogy egy egészséges nemzedéket tudjunk
felnevelni. Én ha a sport közelében dolgoznék bármilyen minőségben, bizottságban,
vagy függetlenként, én nagyon örülnék annak, hogy végül is nem a Bujtoson az 1
pálya, hanem nagyon jó helyen, jó közlekedési feltételekkel a két nagy lakótelep
közvetlen közelében egy ilyen sportbázisnak az alapjait tesszük le. Aztán nem
muszáj azt folytatni csak akkor, ha lesz hozzá pénz vagy lesz hozzá vállalkozó, de jó
hogy ez a kérdés egyébként felmerült. Márföldi István és Fesztóry Sándor
Márföldi István:(képviselő) Úgy látom egy kicsit valóban félrevisszük a nótát.
Magam részéről ezzel szemben az előterjesztéssel szemben csak az a kifogásom,
hogy megint nem megfelelően kidolgozott az előterjesztés, és ebből vannak
problémáink. Az elvvel gyakorlatilag nekem az égvilágon semmilyen problémám
nincsen, ahogy az előterjesztésben le van írva. És elnézést kérek, mert egy kérdés is
lesz benne. Meg nagyon röviden megpróbálom a véleményemet is elmondom.

1271
Gyakorlatilag az anyagban, ha jól emlékszem rá az van, hogy a Hightech részére
leválasztott rész az jelen pillanatban a Kincstárnak a tulajdona 85%-ban és 15%-ban
már ennek az új tulajdonosnak a tulajdona, aki majd a fejlesztést az ingatlan
nagyobb részén el fogja végezni. Azt mondjuk az anyagban, hogy mindent
megteszünk annak érdekében, hogy ezt a területet a város megszerezze akkor,
amikor ez pénzügyileg és mindenféle vonatkozásban érdemes. Racionális ez a dolog
véleményem szerint, semmi probléma nincs. A kérdésem csupán annyi, hogy hogy
gondoltuk ezt a 15%-ot, most ugyanis már ez az új tulajdonosnak a tulajdona. Tehát
hogy gondoljuk ezt most? Visszavásároljuk tőle vagy mit csinálunk ezzel? Mert ez
gyakorlatilag ha a Kincstár akceptálja a kérésünket, magyarul az önkormányzatnak
átadja ezt a területet, ez a 15% akkor még nem a mienk. Ami ez alatt a helyrajzi
szám alatt van. Csak ennyi a dolog. Ezt nem tudom, erre valami választ kérnék. Na
most a fejlesztést illetően. Tavaly döntöttünk abban, amikor eladtuk ezt az ingatlant,
hogy milyen kötelezettségei vannak a fejlesztőnek. Gondolom ebben nincsen
változás. Bocsánat! Rosszul fejeztem ki magam a SZÉSE, elnézést igaz, igaz! A
SZÉSE eladta, akkor ki lett kötve az, hogy neki ott bizonyos feladata van még. Tehát
távhő vezeték, egyéb téma. Most is megmaradt a pálya, de egy más formában. Én a
magam részéről örülök neki, hogy nem 1 pályát építünk, hanem kettőt. Ha ezt vállalja
a fejlesztő, aki fejleszt. Ennek a költsége egy árnyalattal magasabb lesz
valószínűleg, mert két pályáról van szó. Ha más nem, akkor a festése a pályának
többe kerül, de később ezt lehet racionalizálni. Szerintem is ez a pálya a jó, ahol
elképzelte az, aki elképzelte mert nem tudom, ki találta ki. Gyakorlatilag nem rossz
helyen van, jól megközelíthető és az utánpótlás nevelésnek a dolgait jól fogja
szolgálni. A kérdésemre kérnék választ, hogy akkor ez hogy is lesz megoldva? Egy
helyrajzi számon nemcsak a Kincstárnak, hanem az új tulajdonosnak is tulajdonrésze
van. Az előterjesztés többi részével egyetértek, ha SZÉSE által értékesített
ingatlanrésznél a vállalásai a fejlesztőnek nem változtak és úgy tudom, hogy nem
változtak. Ha nem változtak, akkor nekem ezzel semmi gondom nincsen és azt
hiszem, hogy a FIDESZ frakciónak sincs úgy nagy baja ezzel. Csak még egyszer
mondom, egy kicsit információhiányosak voltunk. A magam részéről biztos, hogy
most már nem lennék információ hiányos, ha Gazdasági Bizottsági ülésen lettem
volna. De nem voltam ott és azért mondom, hogy azt hiszem, a frakció nevében is
beszélhetek. A FIDESZ körülbelül így közelítette meg a dolgot, különösebb gondunk
nincs ezzel. Köszönöm szépen.
Fesztóry Sándor:(képviselő) Véleményt szeretnék megfogalmazni az
előterjesztéssel kapcsolatban. Úgy érzem, hogy egy kicsit félrement ez a dolog, mert
én nem mondtam azt, hogy nem támogatjuk a sportpályának az építését. Úgy
emlékszem, hogy ez nem hangzott el. És egy kettősséget szeretnék most feloldani.
Tehát az egyik szemem sír, a másik pedig nevet, fogalmazhatok így. Mert Gazdasági
Bizottság tagjaként is már említettem, azzal kell foglalkozni, hogy mennyibe fog ez a
pálya kerülni a városnak. Elhangzott egy 8 millió forintos összeg, amitől több lesz. A
Sport Bizottság elnökeként a másik szemem nevet, tehát ezt hozzá kellett hogy
tegyem. Közgyűlés megnyitása után a közművelődési intézményrendszer
átszervezése kapcsán mi elleneztük azt, hogy 20%-os leépítés legyen. Amikor ez a
leépítés küszöbön áll, a Közgyűlés megszavazta, akkor azt hiszem, hogy a mi
frakciónknak az a dolga, hogy gazdasági érdekeket is szem előtt tartson. Még pedig
olyan formában, hogy a sportnál esetleg plusz kiadásokkal ne terhelje azt a
költségvetést, ami esetleg munkahelyek és állások megszűnéséhez vezethet. Én azt
gondolom, hogy egy picit lehet, hogy túlvállalta magát az önkormányzat ebben az

1272
esetben. Hiszen nem rég döntöttünk a műfüves pálya megépítéséről, most meg
fogjuk építeni ezt a két futballpályát, amit egyébként a Sport Bizottság elnökeként
örömmel fogadok, hiszen az utánpótlás nevelés dolgai megoldódnak, ahogy Nagy
László is említette és ezzel egyetértünk. Elsősorban a költségek azok, amelyek
számunkra illetve számomra aggasztóak. Az én frakcióm az minden továbbiak nélkül
meg fogja szavazni úgy gondolom, akkor pedig különös tekintettel, hogy ha esetleg a
közgyűlés úgy döntene, hogy ha ez a fejlesztés, beruházás megvalósul, akkor
esetleg a műfüves pálya megépítésre nem fog sor kerülni. Hiszen ez több 10 milliós
teher a városnak. Ennyi lett volna az én véleményem. Köszönöm szépen.
Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Csak egy 10 másodperces hozzászólás. Jeney István
kollegám itt ül aki a Főiskolának nemcsak tanára, hanem vezetője, a szenátus tagja.
Én csak egy tanár vagyok, akit nem köteles tájékoztatni arról a Főiskola vezetése,
hogy mit kíván tenni a Rákóczi úti épülettel. Én egyet kérdeztem, nem figyelt
pontosan Polgármester asszony, hogy mi tudjuk támogatni, de azt kérdeztem, hogy
milyen többlet költséget fog jelenteni ez, mert többéves szerződéseink vannak
mondjuk a Nyíregyházi Főiskola és Nyíregyháza Megyei Jogú Város között, ezt át
kell tekinteni. Egyébként az előterjesztéssel, úgy ahogy kollegáim mondták, nincs
különösebb gondunk.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Giba Tamásé a szó. Majd egy mondatot mondok
még a végén.
Giba Tamás:(alpolgármester) Erről a bizonyos 15%-ról szeretnék megemlékezni. A
területnek a sorsa az elég hányatott, az utóbbi több mint 10 évet ha figyelembe
vesszük. Először a SZÉSE megkapta teljes egészében az ingatlant a sportingatlan
kártalanításos törvény hatálybalépését követően. Majd aztán kiderült, hogy annak
egy része az mégsem sportcélokat szolgál. Hiszen egy diszkó működik benne és
onnantól kezdve volt egy kis pereskedés. A pereskedés végeredményeképpen a
Magyar Állam a diszkó ingatlanát és egy ahhoz tartozó földterületet visszaperelt a
SZÉSE-től. Létrejött egy osztatlan közös ingatlan, amely a Magyar Állam és a
Szabolcsi Építők Sport Egyesület között volt. És ennek csupán a használatban volt
egy megosztása. Valóságban nem volt, tehát fizikailag nem volt megosztva két
helyrajzi számra ez az ingatlan, elég rendezetlen volt ez a helyzet. Ehhez még hozzá
kell tenni, hogy mi Gazdasági Bizottságunk is elég éber volt és mi is igyekeztük volna
megtalálni, hátha még is inkább a városi önkormányzatot illethetné itt valamilyen
vagyon. Tehát perelt, el lehet képzelnil, perelt itt mindenki mindenkit. Mert, hogy az
ingatlan azért felkeltetette többeknek az érdeklődését. De lényeg az, hogy az
osztatlan közös tulajdonban egyértelmű volt, hogy mennyi az államé és mennyi a
Szabolcsi Építőkké. Igazság szerint a magyar állam tulajdonrészére, amit hogy ha
nevesítünk úgy cipőkanállal, egy futballpályát rá lehetne rakni. De hát az
egyeztetések során a mi sportszakmai témával foglalkozó társaink azért azt
mondták, hogy ha már futballpálya, akkor legyen meg az a szabványos méret annak
ellenére, hogy utánpótlásbázist akarunk rajta. Mégis legyen olyan méret, amelyen
azért bajnoki meccset is lehet játszani. Akkor kicsit próbáltuk növelni. Azt követően,
hogy a beruházó meg tudta a Kincstárral ezt értetni. Tehát nagy nehezen a mi
kérésünkre a Kincstár belement ebbe és a Kincstárnak ez nem okozott végül ilyen
borzasztó nagy gondot, hogy a SZÉSE tulajdonából átment ez a 15% arra a
tulajdonrészre és így jött létre egy akkora ingatlan, ami a sportszerű fejlesztéshez
lehetőséget biztosított. Tehát ez hogy mondjam a mi kifejezett kérésünkre történt, a

1273
mi sportszakmai programunkat ilyen módon lehetet elhelyezni és a Kincstár elfogadta
ezt a logikát és ilyen módon hozzájárult a teleknek a megosztásához. És ma már ez
két külön helyrajzi számon található. Tehát ez a történet és amennyiben mi
megigényeljük és sportcélokra igényeljük meg ezt az ingatlant, akkor nagyon sokféle
döntésünk lehetséges. Az egyik, amit hallottunk, hogy eredetileg is tekecsarnoknak
épült és a tekézők birtokba veszik. Ahogy én láttam a vívók is félszemmel
kacsingattak a létesítményre, a csarnokra, hogy ez esetleg az ő számukra is
megfelelő lehet. De tulajdonképpen nem vagyunk még ott, hogy megtörténne ez az
ingyenes vagyonátadás. Kétségtelen, hogy amikor ez megtörténik, a sportcélú
használatnak ilyen formában nem lesz lényeges és komoly akadálya és ilyen módon
én is azt gondolom, hogy egy ez egy támogatható elképzelés. Fesztóry úr polémiáira
azt tudom elmondani, hogy sajnálatos módon nem tud a Sport Bizottság tagja meg a
Gazdasági Bizottság tagja külön szavazni ebben a dologban. A mi feladatunk, a
képviselőnek a dolga az, hogy mérlegel és ha valami 51-49% akkor úgy gondolja,
hogy mégis ez inkább jobb mint kevésbé. Akkor nyugodtan vállalja az igen
szavazatot ebben a dologban és amikor ez később szóba fog kerülni, akkor
emlékezzen vissza, hogy pozitív oldalát látta erősebbnek, jobbnak és ezért szavazott
igennel. Én a magam részéről támogatni fogom az előterjesztést, erre buzdítom a
képviselőtársakat is, köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Néhány képviselőtársam információhiányról
panaszkodott. Akkor még egy információt szeretnék elmondani. Farkas László a
Városfejlesztési Iroda egyik dolgozója, aki ezzel a témával, foglalkozik letett egy két
oldalas értékelő anyagot, amelyik a labdarugó szövetség által számunkra elküldött
műfüves pálya szerződésére vonatkozik. Ebben a szerződésben sok megfontolandó
dolog van. Ezért az a javaslata, hogy gondoljuk át ezt a dolgot. Ezért a szerződés
aláírásához nem adtuk meg az engedélyeket. Tehát ritka eset, amikor én Fesztóry
Sándorral egyetértek, de ebben a kérdésben egyetértünk, amit segít az is, hogy
közben valóban elkezdtünk tárgyalásokat folytatni olyan vállalkozói csoporttal,
amelyik műfüves pályát saját üzemeltetésére akar építeni. És helyileg az lenne a jó,
ha egy helyen lenne, mert az üzemeltetés ebből a szempontból az ő és a mi
számunkra is gazdaságos lenne. Hogy ez be jön-e vagy nem, egyenlőre nem tudom
megmondani. Azt tudom, hogy Szatmárnémetiben voltunk 2 héttel ezelőtt.
Szatmárnémetiben 2 műfüves pálya van, amihez az önkormányzatnak semmi köze
nincsen, vállalkozó működteti és ez neki megtérül. Egyébként ez azt jelenti, hogy az
önkormányzatnak is megtérülne és nem lett volna olyan rossz az az üzlet, amit az
iskola javasolt. Egy biztos, hogy ez a téma vissza fog kerülni ide az asztalra, mert
egyenlőre sem pozitív, sem negatív dolgot erről a dologról nem tudok mondani. A
másik, ami egy picit eltér attól amit Giba Tamás mondott, és ha már ilyen információ
átadási szituációban vagyunk én csak az álmomat szeretném elmondani. Ha már így
alakult a helyzet, én abba az épületbe a Csodák palotáját tudnám elképzelni. Aminek
az előkészítését elkezdtük az Nyíregyházi Főiskola tanáraival, hiszen a budapesti
Csodák palotájának jó néhány berendezését a Nyíregyházi Főiskola készítette. És ez
is a gyerekekről szól, a gyerekek fejlesztéséről, természettudományi kapcsolatról és
az információnk szerint a budapesti Csodák palotája is működőképes és a
finanszírozása nullszaldós. Tehát lehet ezt gazdaságosan működtetni. Ez egy
variáció ami számításba jöhet, nyilván mind a két témában, akár sport, akár más
célra az ingatlant meg kell szerezni. Ha meg nem sikerül, akkor sem történt nagy
dolog. Nem látok más jelentkezőt ezért szavazást fogok elrendelni. Két határozatunk

1274
van. A 15/2006. számú határozat visszavonásáról és újabb határidők
meghozataláról.
Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 32 szavazattal, 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot:
120-1/2007.(VI.11.) számú
h a t á r o z a t
a 15/2006. (I.25.) sz. határozat visszavonásáról, újabb határozat hozataláról
A Közgyűlés
az előterjesztést megtárgyalta, és
I.) a 15/2006. (I.25.) sz. határozatát visszavonja.
II.) a Nyíregyháza, István u. – Szegfű u. térségében lévő 3092/2 hrsz-ú ingatlanon
megvalósítandó beruházás kapcsán az építtető köteles:
1) a városi távhővezeték Szegfű utcai, föld feletti szakaszát átépíteni föld alatti
elhelyezéssel
2) a Szabályozási Terv által előírt minimális zöldfelületet biztosítani
3) a létesítmény kiszolgálásához szükséges számú parkolóhelyet kialakítani
4) a beruház kapcsán kiépíteni a csapadékvíz-elvezetési koncepcióban szereplő
István utcán húzódó csapadékcsatornát.
III.) A Nyíregyháza – Örökösföld, Szalag u. – Törzs u. térségében lévő 01884/6 hrszú
önkormányzati tulajdonú ingatlanon a GALBOR Kft. által megépítendő
létesítményeknek az alábbi feltételeknek kell megfelelni:
1) 2 (kettő) labdarúgópálya:
- futósáv nélküli minimális területe 65 m x 105 m, füves pálya, 1 pálya
megvilágítással
- szükséges alépítménnyel, vízelvezető rendszerrel
- városképi szempontból megfelelő, legalább 2 m magas kerítéssel kell
körbehatárolni
- a szabványoknak megfelelő, 16 m x 4-6 m labdafogó-háló kerüljön
megépítésre
- az elektromos rendszer teljesítménye a pálya megvilágítás céljára
minimum 32 kW legyen
2) lelátó-öltöző:
- a lelátó minimum 250 fő befogadására legyen alkalmas
- a funkcióhoz kapcsolódó, az előírásoknak megfelelő szociális blokkal,
öltözőkkel
IV.) A létesítmény építése során a kivitelezést a Nyírsuli Kht. által kijelölt műszaki
ellenőr felügyelje, a fenti követelmények betartása érdekében.
V.) A létesítmény megépítéséhez, üzemeltetéséhez szükséges közművek és közúti
kapcsolatok kiépítése az építtető feladata és költsége.

1275
VI.) A megépített létesítményt a GALBOR Kft. térítésmentesen az Önkormányzat
tulajdonába adja.
VII.) Az érintett terület termelésből való kivonásának költsége az Önkormányzat
feladata és költsége.
Utasítja:
a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Irodát, valamint a Nyírsuli
Kht. ügyvezetőjét a szükséges intézkedések megtételére
Felelős:
Határidő:
Dr. Freidinger Renáta irodavezető
Bartha László ügyvezető
folyamatos
Csabai Lászlóné:(polgármester) A második határozat a 3092/3 helyrajzi számú
megnevezésű ingatlan állami tulajdon részére térítésmentes önkormányzati tulajdonú
kérelem benyújtására vonatkozik. Kérem, aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel
szavazni.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 33 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot:
120-2/2007.(VI.11.) számú
h a t á r o z a t
a Nyíregyháza, István utcán lévő 3092/3 hrsz-ú, kivett üzletház megnevezésű
9088/10710-ed tulajdoni hányadban állami tulajdonú ingatlan állami tulajdonú
részének térítésmentes önkormányzati tulajdonba adásáról
A Közgyűlés
az előterjesztést megtárgyalta, és
1. a Nyíregyháza, István utcán lévő, és a Magyar Állam tulajdonában, illetve a
Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében álló 3092/3 hrsz-ú üzletház
megnevezésű ingatlan állami tulajdonban lévő 9088/10710-ed tulajdoni
hányadának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata részére történő
térítésmentes tulajdonba adását kezdeményezi.
2. A képviselő testület felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert, hogy
tegye meg a szükséges intézkedéseket az ingatlanrész tulajdonjogának
Önkormányzat részére történő megszerzése érdekében.
3. Az ingatlanrészt az Önkormányzat az önként vállalt önkormányzati feladat
ellátása érdekében kívánja tulajdonba venni, és sport-célkitűzéseinek
megvalósításához tervezi felhasználni.
4. Az Önkormányzat saját költségén vállalja az ingatlanrész környezeti
állapotának felmérésére vonatkozó intézkedés megtételét, szükség esetén
kármentesítését, és annak vonatkozásában lemond az állammal szemben
támasztható bármely követeléséről.

1276
5. Az Önkormányzat vállalja, hogy a tulajdonba adás érdekében a jelen
eljárásban felmerült költségeket a vagyonkezelő részére megtéríti, valamint
tájékoztatja a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot az ingatlanrésszel kapcsolatos
értékesítési szándékáról.
Az Önkormányzat vállalja, hogy az ingatlanrész önkormányzati tulajdonba
adása esetén, a tulajdonba adásától számított 5 éven át évente, a tárgyévet
követő év első felétől kezdődően tájékoztatja a Kincstári Vagyoni
Igazgatóságot a hasznosítási cél megvalósításáról.
6. Az Önkormányzat nyilatkozik, hogy a vagyonigénylés összhangban van a
kistérségi területfejlesztési koncepcióval, illetve a területfejlesztési
programokkal, valamint a települési önkormányzatok egyéb fejlesztési
programjaival
Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt, az
állami tulajdonú ingatlanrész térítésmentes önkormányzati tulajdonba
adására kötendő megállapodás aláírására.
Utasítja:
A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét a szükséges
intézkedések megtételére.
Felelős: Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési
irodavezető
Határidő:
folyamatos
4. napirend: Előterjesztés a többször módosított, az építészeti örökség helyi
védelméről szóló 21/2002. (VI.1.) KGY rendelet módosítására
Előadó: Veres István városi főépítész
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Van.
Veres István: (városi főépítész) Csak annyi kiegészítést szeretnék tenni, hogy a
határozat-tervezetben a közgyűlés az épület esetleges bontása után az épületre egy
emléktáblát kötelezzen elhelyezni, illetve ennek az épületnek a felmérése történjen
meg, mint ahogy a múltkor a rendeletünk módosításakor elfogadta a testület, hogy
legalább egy felmérési dokumentáció készüljön. Egészítse ki ezzel a határozattervezetet,
hogy bontás után az idekerülő új épületre egy erre az épületre utaló
emléktáblát el kell helyezni. Mint ahogy megtörtént már ez a városunkban több olyan
épületen, ami bontásra és rá az az emléktábla elhelyezésre került. Köszönöm
szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy bizottság
tárgyalta-e?
Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A
Városfejlesztés Bizottság kezdeményezte ennek a napirendnek a megtárgyalását. A
Bizottság a levételt 6 igen, 1 nem és 1 tartózkodással támogatta. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e
kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Palicz György és Szokol Tibor.
Palicz György: (képviselő) Én a magam részéről nem tudom támogatni az
előterjesztést, utóbbi pár évben egymás után tűnnek el a védett homlokzatú
épületeink. Mindig van valami kifogás, egyszer bomba robban ott, egyszer valami

1277
más. Jobban kellene szerintem a városnak ezekre az épületekre vigyázni. Az egy
dolog, hogy nem kell senkinek, meg nem tudjuk felújítani, de ez nem az első eset,
amikor ez történik. Volt a Dózsa György utcai ingatlan, most nem olyan régen láttam,
hogy a legelső nyíregyházi kórház épületét is lebontották, pedig azt hiszem, hogy
annak is a homlokzata védelmet élvezett. Szerintem ez nem jó gyakorlat, nem jó,
hogy eltűnnek ezek a régi épületek. Biztos lesz valami indok amikor egy ilyet
lebontunk, de én nem tudom támogatni személy szerint. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Szokol Tibor.
Szokol Tibor: (képviselő) Képviselőként is, és városvédőként is úgy látom, hogy az a
javaslat, amelyet Veres úr tett nagyon fontos, azzal módosítanám és pontosítanám,
hogy az is fogalmazódjon meg, ugyanúgy, mint az Irányi Dániel emléktáblánál, hogy
domborművel jelenjen meg. Mert az, hogy egy márványtábla odakerül az semmit
nem mond a következő generációnak, de az, ha megjelenik az épület korábbi látképe
vagy képe, akkor abból lehet következtetni, hogy itt milyen épület volt. Ezt gondolom
a Rákóczi utcai kórház épületére is és ezt gondolom, a jelenleg tárgyban nevezett
épületről is. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Felbermann Endre kért szót.
Felbermann Endre: (képviselő) Nem sűrűn szoktam Veres István főépítész úrral
vitába szállni, de most kénytelen vagyok másodszor is. Sajnos az elsőben ő győzött,
ha lehet itt egyáltalán nyerteseknek nevezni valakit. A volt kórház épületének
lebontása ellen nagyon sokáig ellenálltam, és tiltakoztam. Aztán beadtam a
derekamat, hogy a homlokzat megjelenés az visszaköszönjön majd az új épületben.
Aztán most már ez sem lesz, mert valamilyen kereskedelmi célú létesítmény, egy
ilyen standard stílustalan valami fog szerintem majd odakerülni. Úgyhogy most nem
adom be a derekamat és nem fogom ezt az előterjesztést megszavazni. Hogyha
valaki ezt le akarja bontani, ezt az épületet és egy sarokházat akar ide építeni,
társasházat, akkor stílusában, hogy fog ez illeszkedni a 73-71 számú Bethlen Gábor
utcai szintén polgári stílusú épülethez, amelyet viszont már magántulajdonban
felújítottak? Tehát én semmiképpen nem javaslom ennek a védettségét eltörölni.
Egyetlen megoldást viszont tudok javasolni, ha ez háromszori, vagy többszöri
meghirdetésre nem talál vevőre, akkor tessék lentebb vinni az árát, hátha akkor
megéri felújítani valakinek. Tehát itt van a kezünkben a lehetőség, határozzon meg
akkor új árat, ha ez ilyen áron nem ment el és akkor újítsák fel. Lehet, hogy akkor
már megéri felújítani, ha olyan áron adjuk el, amilyen áron plusz a felújítás költsége,
majd gazdaságosan jön ki belőle a vállalkozó. Most nem tudom mivel lesz jobb a
helyzet, hogy ugyanilyen vagy magasabb sarokházat épít ide valaki és valaki itt fog
lakni a Bethlen Gábor utca kellős közepén a legnagyobb forgalomban. Tehát
ugyanezt az érzetet ez a ház is tudja, sőt jobbat, mert a külleme azért kellemesebb.
Egy régi stílusú épület, én nem javaslom ennek a levételét a védettségből.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönjük, nem látok más jelentkezőt. Az
előterjesztőt kérem, hogy reagáljon.
Veres István: (főépítész) Valójában én Szokol Tibornak a javaslatát szeretném
igazából választani, hogy igen, a domborművel való megjelenés. Hogyha a
védelemről való törléshez a közgyűlés hozzájárul, akkor ne csak egy emléktábla,

1278
hanem mondjuk domborművel történő, valamilyen táblás megemlékezés történjen
ezen az épületen. Ezt én támogatom. Azért mégis hozzá kell annyit tennem, hogy
természetesen ezeket az épületeket, – azt hiszem, hogy az elmúlt hetekben néhány
cikkben is próbáltam utalni rá – az értékeket védeni kell, viszont ez az épület az
épület az enyészeté lesz, ez az épület fizikailag megy tönkre. Ráadásul ez három
épület volt, itt három épület volt a Moszkva utcán. Ott volt a másik két épület, ami
szintén ikerház volt. Ez már bontásra került. Így a Moszkva utcának egy
rendezettebb képe alakul ki ott a sarkon. Az én információim szerint itt már az árban
is történt lejtés, tehát más áron történt meghirdetésre, ennek ellenére a piac nem
igazolta vissza, hogy ezt az épületet lehet használni, és maradna az, hogy a város
újítja fel. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Tudom, hogy nehéz döntés, de
döntenünk kell. Kérem, aki a rendelet módosításával egyetért szíveskedjen igennel
szavazni.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 16 tartózkodással nem fogadta el a
rendelet módosítását és meghozta az alábbi határozatot:
121/2007.(VI.11.) számú
h a t á r o z a t
a Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 75 szám alatti, 5618 hrsz.-ú ingatlanon
lévő épület védettségének megszüntetéséről
A Közgyűlés
a Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 75 szám alatti, 5618 hrsz.-ú ingatlanon lévő épület
védettségének megszüntetéséhez nem járul hozzá.
5./ napirend Előterjesztés Nyíregyháza településrendezési terveinek 2007. évi
felülvizsgálatára, és a 19/2005.(V.5.) KGY rendelettel jóváhagyott
helyi építési szabályzatának módosítására
Előadó: Giba Tamás alpolgármester
Veres István városi főépítész
Meghívott: Fülöp Péter várostervező, VÁTI Kft.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés?
Veres István: (városi főépítész) Igen, a következő. Van egy határozat, meg van egy
rendelet. Azt szeretném, a törvény is azt írja elő, hogy először a szerkezeti terv
módosításáról szóló határozatot tárgyalja meg a testület és majd csak utána a helyi
építési szabályzatot, meg a szabályozási tervet. A kiegészítésekben szereplő, a helyi
építési szabályzathoz majd szeretnék hozzászólni. Tehát először a
településszerkezeti terv módosításáról szóló határozatról való döntést kérem.

1279
Csabai Lászlóné: (polgármester) Giba Tamás alpolgármester úré a szó.
Giba Tamás: (alpolgármester) Az egyik, amit mindenképpen szóbeli kiegészítésben
el kell mondani, hogy a Jogi Bizottságon a Helyi Építési Szabályzatnak a számozása
az kritikát kapott, és éppen ezért egy módosított, illetve pontosított előterjesztésben a
szabályzatnak a szövege az helyszíni kiosztással került a képviselőtársak elé. Ez
gyakorlatilag a számozást pontosította, illetve az utolsó paragrafusban hatályba
léptető rendelkezéseket tartalmaz, ha jól emlékszem. Tehát ez mindenképpen egy
fontos információ. Végül is van két olyan témakör, amiről én úgy gondolom, hogy
meg kell emlékezni. Ez pedig az, hogy a szabályozási tervmódosításhoz az
egyeztetéseket lefolytattuk és ennek az egyeztetésnek az egyik fóruma az egy
lakossági meghallgatás volt. A lakossági meghallgatás eredményeképpen főépítész
úr elfogadta azt az indítványt, hogy a Közép utca térségében a 8 méteres építmény
magasság az 7,5 méterre változzon. Ez az egyik ilyen téma. A másik ilyen, ígéretet
tettem ezen a lakossági fórumon, hogy meg fogom említeni a képviselőtársaknak,
hogy természetesen a Kiskörút nyomvonalát azt 2003-ban külön előterjesztésen
megtárgyalta, elfogadta a képviselőtestület, a 2005-ös terv azt még egyszer
megerősítette, és ez az a szabályozási terv, ami újból megerősíti a Kiskörút
nyomvonalát. Tehát akinek változtatási gondolata van, annak tudnia kell, hogy ez a
mostani szabályozási terv változatlan formában tartalmazza a Kiskörútnak a
nyomvonalvezetését. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Még van szóbeli kiegészítés. Veres Istváné a szó.
Veres István: (városi főépítész) Azért szerettem volna hozzászólni, mert az mind
igaz, amit alpolgármester úr mond, csak most a településszerkezeti tervről kértem,
hogy beszéljünk és majd fogunk a Helyi Építési Szabályzatról. Az első
megjegyzése alpolgármester úrnak, ami a Közép utcára vonatkozott, az a helyi
építési szabályzatra illetve a szabályozási tervre vonatkozik. Én azt ott említettem
volna meg. Illetve a táblázat mellett mint említettem, lesz majd néhány
kiegészítésem a HÉSZ-hez. Köszönöm.
Csabai Lászlóné: (polgármester) A bizottságok véleménykérésénél azt kérem,
hogy a terv és a szabályzat véleményét egyszerre mondják el, a képviselőktől
pedig azt kérem, hogy külön fogalmazzák meg Nyíregyháza településrendezési
terveinek 2007. évi felülvizsgálatára vonatkozó észrevételüket, kérdésüket és
javaslatukat, és amikor ezt lezárjuk, akkor térjünk vissza a Helyi Építési
Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatra. Az egyik egy ilyen felsorolás és
egy ilyen térképpel ellátott rész, a másik pedig egy szöveges rész. Jánócsik
Csaba a Városfejlesztési Bizottság véleményét fogalmazza meg.
Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A
bizottság több szavazattal mondott véleményt a tervezetről. Először is azt
ismertetném, hogy miután ugyan jó pár, összesen 35 módosítási javaslat érkezett
be, ami a korábbi anyagban kiküldésre került, ebbe nagyon sok olyan vélemény
volt, amit úgymond a főépítész úr, mint támogatott javaslatot címkézett meg és így
ezáltal a bizottság első körben ebben döntött. A 2/9-es javaslat kivételével ezeket
a támogatott javaslatokat elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Egyhangú
szavazással. A 2/9-essel konkrétan az volt a módosító javaslata, hogy miután ez

1280
arról szól, hogy egy beépítési mérték 40%-ról 50%-ra módosuljon, ez akkor
kerüljön elfogadásra, ha a településrendezési szerződés megkötése megtörténik.
Tehát előzze meg ezt egy településrendezési szerződésnek a megkötése, és
utána kerüljön vissza majd a közgyűlésre és akkor meghozza majd a döntést a
közgyűlés. Ezt egyhangú szavazással hozta meg a bizottság. Ugyancsak a 2/17-
es jelű témakörnél – a Felhő utca és Ezüstfenyő utca, az Orosi úttal
párhuzamosan tervezett út, ami itt a lakossági fórumon is témaként felmerült - az
út 12 m-re való csökkentésére, és a korábbi nyomvonal visszaállítására volt
javaslat. Itt is egyhangú támogató javaslat született az eredeti javaslathoz képest.
Tehát itt ezt támogattuk. A bizottság a Törzs utca folytatásának keleti oldalán sport
terület kijelölését egyhangúlag támogatta, ez az előző napirendi ponthoz
kapcsolódik. Bethlen Gábor utca – Moszkva utca sarok telekszabályozási tervének
módosítását szintén egyhangúlag támogatta, de akkor most nem hiszem, hogy
aktuális. Az előző döntés alapján ennek már nincs jelentősége. A Bujtos, László
utca északi részén lévő jelenleg parkolónak használt terület beépítésre szánt
területté való nyilvánítását 7 igen és 1 nem szavazattal támogatta, ez arról szól,
hogy jelenleg parkolónak van használva egy terület és annak a minősítése is
legyen parkoló. Ennyi észrevétel hangzott el, amiről külön – külön dönteni kellett,
minden mást a bizottság támogatott, és végül magát a határozat-tervezetet és a
rendelet-tervezetet is a közgyűlésnek elfogadásra javasolta a bizottság.
Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Jogi Bizottság véleményét
kérem. Támogatja a Jogi Bizottság. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Látom, hogy a
lakosság részéről is vannak olyanok, akik kapnak lehetőséget a hozzászólásra.
Dévényi József.
Dévényi József: (képviselő) A kérdés az lenne, hogy a Simonyi Óbester utcán
van egy ingatlan, amelyet az ingatlan tulajdonosa és az E-ON közös
megegyezésével az E-ON-nak jelenleg biztosítja a tűzoltó menekülési útvonalat,
tekintettel arra, hogy az E-ON oly módon körbeépítette magát, hogy másfelé ezt
az utat nem lehetett kialakítani. Ebben a településrendezési tervben az
Önkormányzat ennek az ingatlannak a kellős közepére kíván egy utat nyitni,
aminek enyhén szólva a vállalkozó nem túlságosan örül, azért is, mert ez a bérleti
szerződés a két társaság között működik és jelenleg biztosított ez a bejárás.
Másrészről azért nem, mert van egy pályázata a vállalkozónak, és hogyha ezt a
másfél hektáros területet kettészeljük, akkor a beépíthetőséget a külön-külön
darabokkal már nem tudja úgy biztosítani, mint ahogy ezt eredetileg tervezte
volna. A kérdés az volna, hogy van-e arra lehetőség, hogy az érintett felekkel
tárgyalás folyjék és valami olyan megoldás szülessen, ami nem sérti a vállalkozó
érdekeit sem? Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Főépítész úrtól kérdezem, úgy jobb, hogy
azonnal válaszolsz, mert képet is tudsz mutatni, vagy összegyűjtöd?
Veres István: (városi főépítész) Én szerettem volna úgy, ahogy alpolgármester úrnak
mondtam, hogy én bevezettem volna a Helyi Építési Szabályzatnak a 35
módosítását, a lakossági fórumon elhangzottakat. Most a településszerkezeti tervről
kellett volna, hogy tárgyaljunk illetve beszéljünk. De úgy látom, hogy már a
bizottságok is átvették ezt a metodikát, minden esetre akkor együtt tárgyalni lehet,

1281
nyilván dönteni majd külön kell. Akkor nekem hozzá kellett volna tennem, amit a
bizottsági elnök úr itt már kiegészített, a 35 javaslatot, mert azt én szerettem volna
módosításként a testület figyelmét felhívni, mégpedig a következőkre. Az egyik ilyen
volt Bujtoson az a parkoló ügye. Ami azt jelenti, hogy ott a McDonalds fölött a
jelenleg is használt parkoló területet, azt nem a zöldterületbe sorolnánk, beépítési jog
nélkül, hanem beépíthető kereskedelmi-gazdasági szolgáltató telekbe. Ezt a várostól
most bérli ez a vállalkozás. A másik ilyen felvetés lett volna akkor a Bethlen Gábor
75. szám, ezt leszavazta a testület, ennek a védelemről való levételéről úgy döntött,
hogy marad. Lett volna még javaslatunk kettő, ami a lakossági fórumon elhangzott.
Az itt lévő táblázatban szereplő, az egyik a Pannónia utca, a másik pedig
Sóstóhegyen a tervezett új út, amelynek a Vagyonirodával illetve a lakossági
fórumon elhangzottaknak megfelelően a tervezett út, ami most nincs a CD-n, az
önöknél lévő dokumentációban, visszakerül. Tesszük ezt azért, mert a Pannónia utca
és térsége azt kérte tőlünk, hogy ott már olyan előrehaladott telekalakítási
tárgyalások vannak, hogy azok a telektulajdonosok akik ezzel érintettek, már több
mint 90%-ban ennek az útnak a megnyitását megvalósítják, vagy megvalósították és
kérik, hogy gesztusként kerüljön ez az út vissza a tervbe. Erre mind a bizottság is
igent mondott, mi pedig előterjesztőként elfogadtuk. A másik ilyen ez az Aranykalász
sor mellett tervezett utcának a visszaállítása. A harmadik ilyen terület, amit
alpolgármester úr is említett, a Közép utca. A rendezési tervben 8 méteres
építménymagasság szerepel, a lakossági fórumon is kérték, illetve levélben, több
aláírással kérték, hogy ennek az építménymagasságát vegyük le, tehát ott a sajátos
előírásokkal rendelkező tömbben ne 8 méter legyen az építmény magassága, hanem
7,5 méter. Ezt mi elfogadtuk, illetve azt is amit elnök úr említett, hogy a Pláza és
térségének a szabályozási tervben csak egy településrendezési szerződés
megkötése után, mint önálló településrendezési tervmódosítás kerüljön tárgyalásra.
Tehát ezek lettek volna azok a kiegészítéseim, ami most azért maradt el, mert
először a szerkezeti tervről kellett volna döntenünk, és majd utána a szabályozási
tervről. De nincs probléma, mert így akkor most mindegyik megtárgyalásra kerül.
Köszönöm.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Akkor további kérdések és
hozzászólások vegyesen, mert én most már nem tudom elkülöníteni egymástól.
Földesi István, Tirpák György, Jászai Menyhért és Nagy Károly. Ez a sorrend.
Földesi István: (képviselő) Egy kérdésem lenne, illetve másfél. Veres István az
előbb mondta az Aranykalász sorral párhuzamos út az az új Ezüstkalász út, akkor
a választ is megkaptam. Van egy 0110/17 hrsz.-ú telektulajdonos, aki megkért,
hogy kérdezzem meg, hogy 2006. december 18.-án adott be változtatáshoz
kérelmet, és nem találtam az előterjesztésben ennek a nyomát. A 0110/17-es
telek a Mogyoró utca legvégén a keleti oldalon, a horgásztó felé eső telek. Minden
körülötte lévő telek az építésre kijelölt, csak egyedül ezé az özvegyasszonyé nem.
Mi lehet ennek az oka? Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Tirpák György kért szót.
Tirpák György: (képviselő) A településrendezési tervnek a felülvizsgálatára
vonatkozó előterjesztés 2/17-es sorszámú tervezete, ahogy írja az előterjesztő
közgyűlési döntést igényelne. Van itt ez a bizonyos havária út, aminek most ha jól
értelmeztem, a szélessége lecsökkent 12 méterre. Illetve alternatív javaslatként

1282
szerepel ennek az útnak a megszüntetése. Ez 1999-től van így tervbe véve. A
telek az Ezüstfenyő utcán érintett tulajdonos az 1999-től van ebben a helyzetben.
Bejön ide az Építésügyi Irodára, hogy építési engedélyt szeretne rá kapni, nem
kap rá építési engedélyt, mert ez a havária út be van tervezve. Én azt szeretném,
hogy akkor hozzunk döntést erre vonatkozóan, ennek a havária útnak a törlésére.
Mert úgy tartalmazza az előterjesztés is, hogy ez közgyűlési döntést igényel.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Tudjuk, miről van szó. Jászai Menyhért és Nagy
Károly a sorrend.
Jászai Menyhért: (képviselő) Ezúton is szeretném megköszönni az Irodának az
eddigi hozzáállását a Pannónia utcához. Most olyan stádiumban vagyunk, hogy a
lakosok összefognak, megveszik azt a telket, ami akadályát képezte annak, hogy
kijussunk a Szőlőskert utcára. Még ne kiabáljuk el, de ez valószínű, hogy meg
lesz. Ha ez az utcanyitás megvalósul, akkor ez egy példaértékű dolog lesz, hiszen
teljes mértékben lakossági önerős beruházásban fog történni és ez nagyon fontos,
hogy az ottani lakosok előbbre lépjenek, boldoguljanak. Lenne egy kérdésem. D4-
es komposzttelep. Nem tudom, hogy tud-e valaki válaszolni, esetleg Mikó
képviselő úr tud-e válaszolni, hogy a régi komposzttelep akkor teljesen
felszámolásra kerül? Mikor lesz ez? Mert amiatt a régi komposzttelep miatt tilalom
van a Westsik Vilmos utca egy részén. Ezt tisztáztuk, több ok miatt is tilalom van
rajta. Erdősáv miatt, nyilván az ottani lakosok nehezen tudják ezt megérteni, hogy
az ő telkén nem lehet építeni, mellette pedig most 3 vadonatúj vállalkozói
telephely épült. Új üzemcsarnokkal. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Nagy Károlyé a szó.
Nagy Károly: (képviselő) Én sem értettem egészen a választ az Ezüstkalász
utcára. Az Ezüstkalász utcán most mi az akadály, hogy az befejeződjön? Úgy
tudom, hogy egy telekvásárlás ami kivezet az Arany János utcára. Ott van ilyen
alku, az önkormányzat és a telektulajdonos között. Kérnék erre választ. Két olyan
dolgot vetettek fel, amit már többször hallottak tőlem. A Nyírség út, amint már
mondtam, 70%/-osan beépített, teljesen közművesített, a lakosság aláírásokat
gyűjtve kéri, ismételten kéri a lakóterületté való nyilvánítását, illetve hiányzik még
a szennyvízcsatorna, de az is be van tervezve. Tavasszal megy. Egyszerűen
józan ésszel nem tudom megérteni, hogy egy teljesen közművesített, majdnem
teljesen belakott utcát, miért nem lehet lakóterületté nyilvánítani? A másikat is
hallották már tőlem. Mondhatom? Tetszik tudni figyelni? Egy fiatal házaspárról van
szó. Csillagpázsit utcán szeretnének lakást építeni. Annak idején bejöttek az
önkormányzathoz, megkérdezték a helyrajzi számot, azt a választ kapták, hogy
igen, lehet építkez.ni Eladták a lakásukat, banki kölcsönt vettek fel, utána jött ez a
bizonyos változás, tehát az önkormányzat hozott egy olyan határozatot, – ez
2005-ben kezdődött még, 2005. áprilisában – hogy csak teljesen közművesített
utca esetén adják ki az építési engedélyt. Egy ház még szerencséjére előtte
megkezdte az építkezést. Egy ház épült ott fel. Most tessék elképzelni, hogy ott
vannak albérletben, eladták a lakásukat, több mint félmillió forintot fizettek most a
banknak mivel nem tudta megkezdeni az építkezést. Így lehet egy fiatal házaspárt
anyagilag csődbe vinni. Mit csinálhat most? Maradjon albérletben? Adja vissza a
kölcsönt? Nem tudom, hogy mi az eljárás? Tulajdonképpen azt szeretném kérni,
hogy vegyük fel mind a kettőt még egyszer napirendre és szavazzon a közgyűlés

1283
mind a két javaslatomra. Tudniillik kivételesen indokoltnak tartom az esetet és
méltányosságból talán el lehetne fogadni. Nem hibázott az önkormányzat
tisztviselője, amikor azt mondta, hogy igen, oda lehet építeni, nem hibázott a
tulajdonos, amikor ott megkezdte az eljárást, a felkészülést az építkezésre. Tehát
annyira különleges eset, nem lehet arra hivatkozni, hogy akkor más is kéri majd.
Együtt benn voltunk főépítész úrral, a férjjel, feleséggel, akkor arról volt szó, hogy
lehet építkezni, előkerül a közgyűlésnél, zártrendszerű szennyvíztározót készít, és
ANTSZ által minősített kutat fúr. Tehát meg van az utca vonal, ha ennek a
kettőnek a feltételét teljesíti. Ne hozzuk már ilyen lehetetlen helyzetbe. Kérem a
közgyűlést, elsősorban Polgármester asszonyt, hogy vegyük napirendre és
szavazzon erről a közgyűlés. A Nyírség utca lakóövezetté való nyilvánítására és a
Csillagpázsit utcán az egy lakásnak a felépítéséről. Egyébként annyit
hozzáteszek, hogy maximálisan egyetértek a közgyűlésnek azzal a határozatával,
hogy előbb út, közmű és utána adják ki az építési engedélyt, de itt kialakult egy
ilyen sajnálatos helyzet.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Márföldi István kért szót, őt
követi Fesztóry Sándor.
Márföldi István: (képviselő) Én csak annyit szeretnék mondani, hogy azt hiszem,
hogy a kettő vagy hárommal ezelőtti napirendnél azt mondtuk, hogy a gazdasági
erdőt visszamódosítjuk, illetve a módosítást kivesszük az anyagból. Erre
szeretném a figyelmet felhívni. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Igen, Fesztóry Sándor.
Fesztóry Sándor: (képviselő) Képviselői körzetemből megkeresett egy hölgy és
az lenne a problémája, hogy a Verseny utcán rendelkezik egy telekkel, aminek
0524/31 a helyrajzi száma. Ő állítólag már több esetben érdeklődött és építeni
nem tud rá, mert állítólag zöldterületként van nyilvántartva. Én próbáltam ezt a
területet CD-n megkeresni, de lehet, hogy én voltam ügyetlen, de az is lehet, hogy
ott nagyon sok szám szerepel egymás mellett, mert ezt a területet nem találtam.
Ahova vélhetően beazonosíthattam, ott LKE az övezetszám száma nem pedig
zöldterület. Ezt szeretném a főépítész úrtól megkérdezni, hogy ezalatt a helyrajzi
szám alatt és itt ezen az utcán mi a jelenlegi állása ennek a területnek?
Szeretnének rá építkezni, közművesített állítólag.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Nem látok más jelentkezőt.
Az előterjesztőnek adom meg a szót, de van a lakosság részéről két jelentkező.
Tessék, hölgyem önnek adom meg a szót. Tessék szíves lenni idejönni valamelyik
asztalhoz, hogy mikrofonba lehessen beszélni, mert egyébként nem tudják
jegyzőkönyvezni.
Báratfalvi Lászlóné:.(Nyíregyháza, Aranykalász sor) Az Ezüstkalász utca
érdekében 2002 óta lobbizunk és sajnos még mindig nem értünk el semmit. Most az
önkormányzat, amit nagyon nagy köszönettel veszünk, segítségünkre sietett abban,
hogy tulajdonképpen a bekötőút, az egyik bekötőút megvásárlását magára vállalja és
ezzel mi megindíthatjuk saját erős beruházásban a többi részét. Tehát a közművesítését
és egyebeket. Arra szerettem volna kitérni éppen itt, az esélyegyenlőségre. Az
Ezüstkalász soron Sóstóhegy legszegényebb emberei laknak és ezért köszönjük,

1284
hogy esélyegyenlőséget kapunk mi is, a mi gyerekeink is, hogy lakáshoz jussanak.
Mi azt kértük, hogy a bekötő utat vásárolja meg az önkormányzat, azonban egy olyan
ajánlat érkezett a Vagyonirodától, ami a bekötő út tulajdonosának az egész telkét
kéri. Ami pillanatnyilag tulajdonképpen elfogadható is lenne a számunkra, ez egy
olyan megoldás, hogy a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad. Mert, hogy az
önkormányzat megveszi a bekötő utat, a másik részén, pedig az önkormányzat
hozzájut telekhez. Tehát tulajdonképpen szerintem nem sokat veszít. Mi elindíthatjuk
a beruházást, megkezdhetjük a beruházást. Azt hiszem, hogy nem nagy a
különbség. Pórtelekiné telkének a megvásárolásában annyi, hogy azt a kis
különbséget próbálják megszavazni nekünk. Ott az út tulajdonképpen egy üres
terület, amin ez az Ezüstkalász út menne, ami nem egy új út, ami egy megkezdett
útnak a folytatása, de van egy épület, aminek az út neki fog menni.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Még nincs meg az út, az út nem tudott nekimenni,
mert csak a tervben van.
Báratfalvi Lászlóné (Nyíregyháza, Aranykalász sor) Csak a tervben, azért mondom.
Nekünk ez akadály, hogy nem tudunk továbblépni, mert, hogy erre nem kapunk
választ, hogy hogyan oldjuk meg. Az önkormányzat eddig is áldozott tulajdonképpen,
a kiméréseket biztosította a számunkra. Azért a mi számunkra is az lenne a fontos,
hogy ne szakaszonként, hanem egészében valósuljon meg. Mert nyilvánvalóan a
beruházás megvalósítása szakaszonként vagy pedig egyszerre történik, sokkal
kevesebbe kerül. Tehát ezekbe kérném az építési osztályt, hogy segítsen. Mert ha a
Tóthné ügye megoldódik, akkor Bencze úr problémája is megoldódik, akkor már kettő
kiesett. Azt hittem Angyal úr itt van. És van még azon kívül 3 tulajdonos, akik közül
az egyik már olyan ügyes, hogy már fülest kapott állítólag, hogy mégiscsak fog
indulni az út. Ő ugyan megakadályoz bennünket, de ahonnan indulni szeretnénk, ott
már két telket akar megvalósítani. Ezt megpróbáljuk megakadályozni. Szerintem erre
én azt hiszem, hogy van jog. Akkor, amikor a közösség érdekét 2-3 ember aljas
indokból akadályozza, ott alkalmazni kell a jogot. Azt hiszem, hogy van olyan
lehetőség és azt hallottam, hogy lehet használni az ingatlanát tulajdonképpen és
nem akadályozhatja meg. Mondom, most szereztünk tudomást róla, hogy fillérekért
olyan embereket, idős embereket, akik nem tudják ennek a következményeit, meg
akar vásárolni. Lehet, hogy éppen ott is meg fog akadályozni, azt fogja mondani,
hogy nem fizet a közműbe és nem tudunk akkor megint továbblépni. De ez már azt
hiszem, hogy a mi témánk. Nem tudom, hogy az önkormányzat jogi segítséget ad-e,
mert két dolog is van, ki lehet sajátítani, ha az út megépül, az ő ingatlana sokkal
többet ér. Tehát akkor gyakorlatilag fizetünk egy kisajátítást, de fölszámítjuk azt,
amivel ő gazdagodik a beruházás által és azt pedig utalja számunkra vissza. Csak ez
nagyon hosszadalmas. Abban segítsen az építési osztály, ami az építési osztályra
tartozik, mert mi nem tudunk arrébb tenni utat, nem tudunk mást csinálni. Arra az
épületre az építési osztály a módosítás, a tervezés előtti évben adott engedélyt. Az
gyümölcstároló volt, lakóépületté nyilvánította. Ez nem a mi sarunk én úgy érzem, és
akkor ebben kérnénk az önkormányzat segítségét.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm.
Kurucz György:(MEDION KFT. ügyvezetője) Simonyi Óbester utca, aminek nagyon
rövid a története. Annak idején az E-ON körbeépítette önmagát és ezt az utat találta
legpraktikusabbnak megjelölni, hogy a tűzoltóság rajta keresztül tudjon áthatolni tűz

1285
esetén. Amivel semmi gondunk sincsen, ezt mi biztosítjuk jelenleg is az E-ON-nak,
viszont most az önkormányzat betervezett ide hivatalosan egy utat. Ezzel csak az a
problémánk, hogy innen kezdve mindenképpen a beépítési %-ot, a területet és egy
komplett megtervezett, jelenleg beadott építési tervet húzzák keresztbe. Ezzel most
jelenleg egy 100 milliós nagyságrendű hitel ketyeg már az egésznek a
megvalósítására. A kérdésem az, hogy miért nem csinálják a lehetőbb legesleg
egyszerűbb változatot? Az E-ON-nak mi a lényeges? Be tudjon jutni a tűzoltóság
hozzá. Tegye, megengedjük. Adunk neki szolgalmi jogot. Holnap reggeltől ezt fel is
kínáljuk neki. Éppen ezért én úgy gondolom, a legeslegegyszerűbb megoldás az, ha
hozzá sem nyúlunk, adunk egy szolgalmi jogot, nem kell 3 külön helyrajzi számra
megosztani. Ráadásul ha megnézzük a 71.966 számon a 9 az azt jelenti, hogy
nekem meg kell osztanom 3 db. Területre, viszont a 9 az azt jelenti, hogy 10.000.m 2
alatt nem oszthatom meg. Innentől kezdve elég érdekes szakmailag is a kérdés én
úgy gondolom. Én ennyit szeretnék a közgyűléstől kérni, hogy válasszuk a
legeslegegyszerűbb megoldást. Sima szolgalmi joggal, én ezt garantálom, bejuttatom
az E-ON-hoz, mindenki jól jár, nem teszünk tönkre egy céget, ugyanis a saját
cégemet ez teljesen tönkreteszi, a megvalósulásunk meg lehetetlené válik.
Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszöntöm Fülöp Péter urat, aki a tervező. Giba
Tamás úr figyelmeztetett, hogy Fülöp úr ott van az irodavezetők között, elnézést
kérek tőle. Nem látok más jelentkezőt, zárhatjuk a kört. Szeretném nem újra
megnyitni a vitát, hanem azt szeretném, ha ezeket a témákat lezárnánk. Az a
kérésem, hogy minden egyes felvetődött kérdésre adjunk választ, ha tudunk akkor
pozitív választ.
Veres István:(városi főépítész) Az E-ON szolgalmi joga jogos ügy, kétszer került
napirendre, az elején rögtön képviselő úr is felvetette. Most a tulajdonos is, aki
egyébként már nálunk sokszor egyeztetett. A problémánk a következő. Ennek a volt
TITÁSZ, most E-ON-os területre bejutáshoz a tűzoltóság, a katasztrófavédelem
ennek az útnak a kijelölését szükségesnek tartja. Az egyeztetés során nekünk ezt a
területet közterületként ki kell jelölni. Hogy ha ez a szolgalmi jog már bejegyzésre
került volna, ahogy nem került bejegyzésre, akkor magánútként is működhetne. Ha
szorgalmi jog van egy telken keresztül, azt a bíróság tudja megsemmisíteni és más
hasonló magánúttal vagy egyéb más jogintézménnyel tudná helyettesíteni. Ez a
kialakított út pontosan ezért kerül ennek a tervnek a módosítása során föl a piros
vonallal jelzett területre. A csatornán keresztül egyébként van egy híd is, azon
keresztül lehetet megközelíteni a volt E-ON-os területet és úgy lehet bejutni arra az
útra, amit szintén ki van jelölve baloldalt, az a citromsárga terület, ahol a kis
szálkereszt is mozog, azon keresztül lehet bejutni. Jelenleg nincs bejegyezve a
szolgalmi jog. A beruházás időpontját a szabályozási terv szerint megvalósíthatja. A
szakhatóságok viszont azokat elő fogják írni, amit vagy most megállapodással vagy
szolgalmi jog bejegyzéssel ott biztosítani kell.
Giba Tamás:(alpolgármester) Az a lényeg, hogy a szabályozási terv 2007. július 1-
én lép hatályba, a hatálybalépést követően indult ügyekben ezt a szabályozást kell
alkalmazni, a folyamatban lévő ügyekben pedig azt a szabályozást, amely az ügyfél
számára kedvezőbb elbírálást eredményez.

1286
Veres István: (városi főépítész) Köszönöm szépen, ez így korrekt, így van. A többi
pedig maradt az E-ON meg az ön közötti probléma. Az államigazgatási egyeztetés
során előírtakat be kell tartanunk. Tehát nekünk nem lehet megközelítetlen telket
biztosítani, hiszen az a telek akkor onnantól kezdve nem beépíthető szintén. Ennek
mi a gazdasági következménye, azt megint a bíróság fogja kimondani. Ráadásul
ezeket a közterületté nyilvánítandó utakat annak érdekében, akinek az érdekében
kell megvalósítani, az az ő költsége és nem az önkormányzat fogja ezt fizetni. Ennek
a költségét. Az viszont nem a szabályozási tervvel való hivatkozással történik, hogy
ha megfelel az akkor érvényes szabályozási tervnek. Ezt a tervet mi az
államigazgatási egyeztetések után nem tudjuk kivenni ebből. Hiszen nincs jogilag
rendezve. Ön viszont kaphat építési engedélyt A másik hozzászólás az új
Ezüstkalász sornak a 0110/17. hrsz-ú telkére vonatkozott. Ott az volt a kérdés, hogy
2006. decemberében kérelmet adott be és a rendezési tervben nem szerepelt ez a
terület, mind beépítésre szánt terület. Ezt nem támogattuk akkor sem és most sem
támogatjuk, hogy újabb beépítésre szánt terület legyen kijelölve. Ennek több oka
van. Az egyik az, hogy ha tervet alapvetően érintő módosító indítvány születik, ami
mondjuk törvényi akadályba ütközik, ugyanez igaz lesz a Nyírség utcára is. Ami azt
jelenti, hogy az építési törvény, ami tavaly módosult az előírja, hogy igazolnunk kell,
hogy a város közigazgatási területén a beépített területek növekedésével a biológiai
aktivitási érték is változik. Ráadásul indokolni kell azonkívül, hogy az egyéni
tulajdonosi érdek azt diktálja, hogy azt a területet is lakóterületté vagy más fajta
beépítésre szánt területté kéri kijelölni, ha a városban olyan terület nincs üres, nem
használható fel. Márpedig van lakóterület, rengeteg kijelölt lakóterület. Ugyanezt a
Nyírség utcai problémát már végigbeszéltük tavaly októberben. Hiszen ott is kérték a
lakók, hogy legyen lakóterület és nem támogattuk akkor sem, és a testület sem járult
hozzá ahhoz, hogy ez a terület is lakóterületté legyen kijelölve. Jelenleg akiknek ott
lakásuk van, mondjuk a Nyírség utcán, a lakását felújíthatja, bővítheti, 25m 2 -rel akár
még bővítheti. Hitelt is kaphat rá, ez nem jelenti azt, hogy legális plusz lakóterületté
kell kijelölni a területet. Ugyanez igaz a Verseny utcára. A Verseny utcán egy
teleksorral történő beépítést kért a tulajdonos. Ez a felülvizsgálat rendezési terv nem
arról szólt, amikor októberben is kértük önöktől, illetve amit mi kiegészítésként
javasolunk, hogy még bővítsük most a városnak a kijelölt lakóterületeit, a gazdasági
területeit és egyebeket. Hanem ott azokat a pontosításokat, hibákat javítsuk.
Amelyek a tervnek alaptérképi hibájából, emberi hibából vagy egyéb módon került a
tervre, illetve közben is építési engedélyezések folytak a városban. És ezért a
betervezett utak jelentős részére építési engedély került kiadásra, hiszen 2003-ban
úgy döntött a város, amikor elkezdte a városrendezési tervét módosítani, hogy nem
rendel el változtatási tilalmat az egész városra. Hanem mentek ki a régi rendezési
terv szerint építési engedélyek. Ezért néhány betervezett utca helyén új lakóépület
vagy áll vagy joguk van építeni a telkek tulajdonosainak, hiszen kaptak építési
engedélyt. Ezek a pontosítások kerültek a szabályozási terv jelenlegi módosításához.
Amit a gazdasági erdőben, emlékezzünk arra a vitatott területre, hogy a fél
százalékát be lehet építeni. A következő kérdés a havária útra vonatkozott. A havária
utat egyébként külön pontban tárgyalta októberben a közgyűlés és erre az útra azt
mondta, hogy ennek az útnak a fontosságát fenntartja. Meg is kezdődött ennek az
útnak, a havária útnak a két oldalán a telkek tulajdonosainak egy közigazgatási
hivatalnál egy ilyen kártérítési igénybejelentése. És azért tettük két alternatívába itt
és azt mondtuk, hogy közgyűlési döntést igényel. Részben 12 m-es út csökkentésére
tettünk javaslatot, valamint a betervezett útnak a folytatására. És a terv azt
tartalmazza, hogy lehetőleg maradjon meg az az épület ami délre van és tőle az

1287
oldalkertet elvéve lehetne ezt a havária utat megnyitni kelet-nyugati irányban. Ott a
másik oldalon lévő telektulajdonosok kérésére vagy eltörlésre kerül, vagy pedig
visszakerül a korábbi rendezési terv szerint vagy 3 m-el délebb irányba. Ez is érinti
egyébként és érinti ezt a lakóépületet, ami most ráadásul eladó. Nagyon nehéz
ebben dönteni, mert mondom, a testületnek volt egy döntése, hogy ennek a havaria
útnak a szükségességét fenntartja. Végül is a bizottsági ülésen azt kérdezték, hogy
én melyiket támogatom. Én azt mondtam, hogy tulajdonképpen 51-49 arányban
igazából az útnak a megmaradása mellett lehetne érvelni. Az eltörléssel viszont a
városnak a költségvetését tudná kordában tartani, nem kerülne pénzbe. Viszont
majdnem a déli oldalon a havária út biztosítható, 1 tömb megy fölé ez a kis keskeny
tömb, itt közvetlenül baloldalon, ahol nincs átkötve. De mindenhol át lehet kötni az
Orosi úttal párhuzamosan kis kiszolgáló utcákkal. A következő a Pannónia út,
köszönöm szépen, hogy köszönetet kaptunk, a másik, hogy a régi komposzt telep
teljesen felszámolásra kerül-e, illetve a régi komposzt telep miatt védőtávolság
igénye van ott főleg a szag miatt. Erre azt tudom mondani, hogy itt ebben a tervben
mi a betervezet erdőterületből javaslunk kibővíteni a szennyvíztisztító-telep
komposztáló telepének egy területet. Ami érdekes módon az ökológiai hálózat
szakmai módosítását is igényli, de ez megkaptuk a Hortobágyi Nemzeti Parktól,
illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Természetvédelmi Felügyelőségtől a
hozzájárulást. És cserébe beerdősítésre kerül a másik terület. Ez viszont már csak
annak a hatásnak a felmérése után, egy következő módosításkor csökkenthető a
védőtávolság, hiszen itt egy zártrendszerű komposztáló telep kerülne kialakításra. És
a másik oldalról természetesen meg kellene szüntetni, föl kellene számolni azt a
szaghatást illetve az egyéb környezeti kárt amit okoz. Most pályáznak ennek a
megvalósítására. Azt én nem tudom megmondani, hogy mikor, akkor tudunk rá
visszatérni, amikor a kijelölt új területen megépítésre kerülhet az új komposztálótelep,
felszámolásra kerül a régi. Azon megtörténnek a környezeti vizsgálatok, akkor
kiderül, ott semmi olyan nem történt sem a talajban, sem itt, sem ott. Onnantól
kezdve az akkori tanulmánynak megfelelően csökkenthető vagy esetleg megtartásra
kötelező lesz a védőtávolság. Ezt most nem lehet megmondani és ebben nem lehet
dönteni. Az Ezüstkalász utca kinyitásának hogy mi az akadálya, ez volt a kérdés,
illetve a Csillagpázsit utcán egy fiatal pár építési gondjairól beszélt Nagy Károly, és
volt egy javaslata, hogy vegyük fel újra napirendre azokat az újabb beépítésre szánt
területeket, foglalkozzon vele a közgyűlés. Magyarul, a Nyírség utcát jelöljük ki
lakóterületnek, ez az egyik, a másik pedig, hogy a korábbi testületi ülésen arra
utasították az irodát, hogy dolgozzuk ki azt, hogy nem teljes vezetékes
közműhálózattal legyen meg a részleges közművesítettséggel még előírt terület is
ellátva. Ezt a változatot mi kidolgoztuk. Ugyanakkor a város vezetésének a döntése
az, hogy mindenhol a városterületén ugyanolyan feltételekkel lehessen kertvárosias
lakóterületen is meg falusias lakóterületen is építeni. Ezek között a vezetékes
vízellátás szerepel, a falusias lakóterületen a vezetékes elektromos hálózat, nem kell
vezetékesen már az energiák közül a gázt, a fűtési energiát bevinni, hiszen az akár
árammal is pótolható és a szennyvízpótló az pedig jelenleg is előírás volt. Ezért nincs
a Helyi Építési Szabályzatban az a korábbi döntés szerint kidolgozott, módosított
közművesítettségi előírás, mert ezzel nem értett egyet a város vezetése. Tehát a
város minden területén ugyanazokat az építési feltételeket és jogokat kívánja
biztosítani, nem csak itt, hanem máshol is. Ezért nincs benne a helyi szabályzatban.
Köszönöm szépen Márföldi Istvánnak, hogy a korábbi döntésünknek megfelelően az
egészségügyi erdő, gazdasági erdő nem kerül be módosításként, hanem
egészségügyi erdőként marad itt a Sóstói erdő részeként. Ezt teljesen

1288
természetesnek vettem. Csak nem említettem, hogy innen is ki kell húzni. A Verseny
utcáról beszéltem, hogy itt is újabb egy teleksornyi lakóterület kijelölését kérik. Meg
nem csak itt. És a legnagyobb problémát az Ezüstkalász utca jelenti. Többek között
ezekért a vitákért nem akartuk benntartani kötelezően nyitandó útként. Sem itt, sem
azokon a területeken, ahol nem kezdődött még meg a kialakításra tervezet utak sora.
Mert mindig az önkormányzatra szállt vissza, hogy akkor sajátítsa ki, vagy előlegezze
meg, hasson oda, ön szerint a meglévő jogi eszközeivel próbálja meg biztosítani
ennek az útnak a helyét. Ön említett 3 olyan telket, amit egy kis elkerülő úttal talán ki
lehetne kerülni és akkor ők ebben az út nyitásban nem vesznek részt. Azt viszont
nem lehet megtenni, vagy a mostani területen, ami visszaállításra kerül, ami
korábban is szerepelt a szabályozási tervünkben. Mi visszaállítjuk ennek az útnak a
kötelező területi jellegét, akkor viszont ez a telektulajdonosoknak a Vagyonirodával
való megállapodás alapján kötelessége, hogy megvalósítsa. Ebben a város elég
jelentős anyagi szerepet is vállal, hogy az út kialakítható legyen és kinyitható legyen.
Én azt hiszem, hogy körülbelül ezekre a válaszra kellett válaszolni ugye.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Eljutottunk néhány témában a pozitív döntésig és
maradt néhány téma rendezetlen, amíg ezt a kört nem zárjuk le nem megyek tovább.
Giba Tamás:(alpolgármester) Polgármester asszony még itt a válaszadás közben
kérném a kollégákat, hogy a Nyírség utcát próbáljátok behozni a térképen. Az egyik,
amit Nagy Károlynak szerettem volna elmondani ezzel a Csillagpázsit utcai
történettel kapcsolatban, hogy ez számomra nem volt teljesen világos, ugyanis ha
valaki bankhitelt kap, a bankhitelnél építési engedélyt kell bemutatni. tehát ha ott
építési engedély már van, akkor nem tudom, hogy mi lehet a probléma. Ez az
egyetlen egy dolog, ami nekem nem volt világos ebben a történetben. És akkor a
Nyírség utcán a gázvezeték. A Nyírség utcának ott van az a gázvezeték fölötti
szakasza, ami itt évek, nem évek óta, 2 éve téma, hiszen korábban az beépítésre
szánt terület volt. És lakóterület volt és elég sok lakás meg is épült. És a 2005-ös
tervünk minősítette ezt vissza mezőgazdasági általános területté. Ezt feszegeti Nagy
Károly több alkalommal. Én a magam részéről megmondom őszintén szívesen
támogatnám az ő kérését, úgy hogy azt javaslom Polgármester asszonynak, hogy
ebben tartson egy szavazást és nézzük meg, hogy lehet ezzel esetleg előre jutni. A
többi kérdésre a főépítész úr reagált.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen, 2 képviselő jelentkezett,
Földesi István és Nagy Károly.
Földesi István:(képviselő) Nagyon jó szívvel tudnám támogatni Nagy Károlynak az
indítványát és azt, amit alpolgármester úr mondott. Ez sajnos nem 2002-es
probléma, hanem több mint 10 éves problémája ennek a területnek, mert csak a
6000 m 2 3%-át engedte a korábbi terv beépülni. De ez az utca szinte kiépült. Minden
közmű ott van. Nagyon tisztelem Veres főépítész urat, de nem tudom elfogadni az
érvelését. Azoknak az embereknek ott van tulajdona. A gyerekének ingyen oda tudja
adni építési teleknek. Hogy mondjam én nekik, hogy menjél odébb két utcával és
vegyél 7 millióért egy telket? Mikor neki van telke. Tehát ez azért érthetetlen az én
számomra. A másik és szeretném ezt a módosító indítványt tovább folytatni, amit én
javasoltam, a 0110/17 hrsz. a Mogyoró utca, amit képviselőtársam mondott, hogy az
esélyegyenlőtlenség. Ez nem is anyagi, hanem lelki sérelem az állampolgárnak.
Köszönöm szépen.

1289
Nagy Károly:(képviselő) Köszönöm szépen Alpolgármester úr támogató javaslatát,
nagyon megérdemlik. Meglepett az, amit a családról mondott, eljöttek, ezt mondták,
együtt mentünk be, ennek utána fogok nézni. De szerintem nem olyanok, akik
mellébeszélnek. Nem tudom, hogy honnan vettek fel, hogy vették fel a kölcsönt, csak
még ezt is mondták, hogy vissza kellett fizetni, mert nem kezdték meg az építkezést.
Bent voltunk főépítész úrnál, ott is ott megbeszéltük, hogy miért nem oldható meg az
amit most visszavont, mert korábban az engedélyezett volt. És úgy tudom, hogy a
városvezetés, főépítész úr is egyetértett, a városvezetés nem engedélyezte, hogy
most napirendre kerüljön. Nyilván sok ügyben nem tetszik emlékezni, de szavazás
elé kérem bocsátani.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Jeszenki Andrásé a szó.
Jeszenszki András:(képviselő) Csak egy rövid felvetésem lenne a Simonyi Óbester
utca kapcsán. A tulajdonosnak, a befektetőnek volt még egy kiegészítése, nem
tudom, hogy elhangzott-e itt. Ha ilyen szempontból a megosztás megtörténik, akkor
mi a helyzet a hitellel kapcsolatban? Hiszen banki hitellel terhelt a terület, és ebben
az esetben a megosztás esetén a bank valószínű nem fog ehhez hozzájárulni,
hiszen a hitelfelvétel az a megosztás előtt történt. Ezzel kapcsolatban érdeklődnék.
Megoldható esetleg ha valóban problémát jelent valamiféle időponti korlát
megszabásával a szolgalmi jog bejegyzési lehetősége a területen? Köszönöm
szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor visszafele megyünk, zárjuk le ezt az E-ON
témát. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy az úrnak a dolga is rendbe legyen és
az E-ON-nak is legyen menekülő útja?
Veres István:(városi főépítész) Lehet az is, hogy az úr eladja az E-ON-nak ezt a
területet vagy átjárási szorgalmi jogot biztosít. Ezek a megállapodások hiányoznak.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezzük Giba Tamás alpolgármester urat, hogy
van-e áthidaló megoldás? Tehát feltételes jóváhagyása a rendezési terv ezen
részének, illetve Fülöp urat is fogom ebben kérdezni.
Giba Tamás:(alpolgármester) Ilyen feltételes nincsen. De egyszerű a helyzet, ha ez
a szabályozási tervben jóváhagyásra kerül, holnap önnek nem kell itt megjelenni egy
megosztási vázrajzzal, ennek nem ez a lényege. Ennek az a lényege, hogy amikor a
következő építési engedély kérelmet előterjeszti, akkor kell ezt megosztani. Tehát
önnek be van adva egy építési engedélye, ha be van adva, akkor azt a régi szabály
szerint engedélyezni fogja az építési hatóság. Onnantól kezdve megépíti a
beruházását, a bankkal természetesen ami már rávan jegyezve terhelés, jelzálog azt
rajta tudja hagyni és hogy ha utána még valamire fog építési engedélyt kérni, akkor
meg kell osztani ezt a telket, de akkor már nyilván az ingatlana lényegesen
értékesebb mint most. Most itt egy üres telek van, akkor pedig már az épületek rajta
lesznek. Tehát a bankkal sem lesz önnek semmiféle problémája. Azért mondom,
hogy itt most vihar van egy pohár vízben. El kellene fogadnunk ezt a szabályozást
így ahogy van. Akkor ha az van, amit ön mond, akkor az ön programja végrehajtható.

1290
Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem az úrnak adom meg a szót, hanem vagy Nagy
Károlynak vagy Angyal Lászlónak. Nem tudom melyikkőtök tud rá válaszolni? Ha be
van adva az úrnak a terve, akkor ezt jóváhagyjátok-e? Ki mondja vagy ki ismeri a
témát?
Kurucz György:(MEDION KFT. ügyvezetője) A múlt héten, vagy 2 héttel ezelőtt
mentünk be és akkor derült ki, hogy rá van tervezve nekünk egy út. Én valószínűleg
tartom, hogy igen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor Giba Tamásé a szó. Nem megyek addig
tovább, amíg le nem zártuk ezt az ügyet.
Giba Tamás:(alpolgármester) Azért nem nekünk kellene pontosan tudni, hogy be
van adva ez az engedélykérelem vagy nem. Azért mondom, hogy ha be van adva,
akkor ez a dolog ilyen egyszerűen megoldható. Ha nincs beadva, akkor azt hiszem,
hogy az E-ON-nak prioritása lesz ebben a dologban.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Tehát a következő van. És senkit nem akarok
megbántani akár ebben a kérdésben, akár a Nagy Károly által felvetett kérdésben.
Olyan nincs, hogy hitelt lehet felvenni építési engedély nélkül. Jó, az engem nem
érdekel, hogy valaki uzsorára vett fel. Ha valaki banktól vesz fel hitelt hivatalosan,
annak előfeltétele az építési engedély.
Kurucz György:(MEDION KFT. ügyvezetője) Elnézését kérek, a hitel egy része ami
folyósítva lett, különböző gépvásárlásokra lett hitelezve, tehát semmi köze nincs az
építési engedélyhez.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor hogy tudom lezárni ezt a vitát, mert
szavaztatok, mert egyébként itt leszünk este 11 óráig.
Giba Tamás:(alpolgármester) Az én véleményem Polgármester asszony, hogy az E-
ON-nak ez a 10.000. köbméteres pakura tárolója az megközelíthető kell hogy legyen.
Itt nincsen mese. Ha azzal egyszer valami probléma van, akkor oda kell tudni menni
a tűzoltónak, ez szabályozási elemként úgy gondolom, hogy szükséges a
szabályozási tervbe. Amit az úr mondott, hogy neki van folyamatban lévő beruházása
és ez valóban olyan stádiumban van ahogy ezt mondja, akkor ezt meg fogja tudni
oldani, ha nem, akkor ennek a megváltozott feltételnek megfelelően fogja tudni
megoldani.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Tehát a következő van. Az se járható út, hogy most
ezt jóváhagyjuk, ezt a részt és az úr megoldja az E-ON-nal a szolgalmi jogot. Akkor a
következő rendezési terv módosításkor kivesszük?
Veres István:(városi főépítész) Ezt javasoltuk! Nem tudunk mást csinálni, mert
bennünket most a katasztrófavédelem előírásai köteleznek.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem tudjuk másként elfogadni az a dolognak a
lényege. Nem fogadhatjuk el, ha a katasztrófavédelem így véleményezte, mert ő
szakhatóság és a szakhatóság véleménye ránk nézve ebben a kérdésben kötelező.
Jól mondom? Azért, mert a szolgalmi jog nem volt bejegyezve. Tehát nem volt

1291
megközelíthetősége. Közvetítek önnek az E-ON felé, annyit tudok ebben csinálni.
Főépítész úr?
Veres István:(városi főépítész) Igen, így van.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Tehát most nincs más választásunk, mint ezt
elfogadni. Akkor szavaztatok. Aki a módosítással egyetért az szavazzon igennel, aki
nem ért egyet, mert nincs rá lehetőség hogy egyetértsünk, az szavazzon nemmel. Az
előterjesztő a nemet támogatja. Akkor most szavazzunk.
Szavazáskor jelen volt 26 képviselő.
A Közgyűlés 10 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 3 tartózkodással nem fogadta el a
módosítást.
Az ön módosítása nem kapott többséget, de felvállalom, hogy az E-ON-nal le fogok
ülni, hogy a szolgalmi jogot meg tudja szerezni. Egy biztos, hogy mi ott kisajátítani
nem fogunk. Abban az E-ON egészen biztos lehet. Menjünk akkor a következőre. Mi
volt visszafele a következő?
Veres István:(városi főépítész) Az előterjesztés támogatta a visszakerülő Pannónia
utcát illetve az Ezüstkalász utcának a tervét, hogy szerepeljen közterületként. A
harmadik az újabb lakóterületek kijelölése. Ezt törvényesen támogatni jelenleg nem
lehet.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor nézzük az Ezüstkalász utcát. Bocsássanak
meg, de szeretnék véleményt mondani. Én első perctől kezdve azon a véleményen
voltam, hogy ebben a témában az önkormányzatnak kell szerepet vállalnia, mert túl
nagy veszteség, amit Pórtelekinéék ott szenvednek, de azért azt én nem
mondhatom, hogy Pórtelekinéék telkéből önök semmit nem vállalnak fel, mert a
Pannónia utcán felvállalnak és mihelyt itt az összes pénzt kifizetjük, akkor ő azonnal
vissza fog lépni. Továbbra is ugyanazt tudom mondani. Mi igenis ott fel fogunk
vállalni a telek vételébe. De olyan nincsen, hogy önök a telekvásárlásra egyetlen
fillért nem akarnak adni. Bármennyire is szegény emberek laknak ott. Mert a
Pannónia utcán már végigtárgyaltak és 90%-ban letették a pénzt. És az egy
mértékadó és holnapután a másik utca is föl fogja vállalni, ha önöknek meg az utolsó
fillérig kifizetjük a Pórtelekiné két vagy három teleknek az árát, akkor még egyszer
nem lesz egy olyan utca, amelyik ezt az áldozatot felvállalja, amit a Pannónia utca
felvállal. Elmondtam már többször, szívesen kimegyek, az önkormányzat hajlandó
ebbe pénzt adni, nincsen benne gond. Ezt be fogjuk bizottság elé vinni. Ma a
közgyűlés felvállalta, de olyan nincs, hogy ebbe a telekvásárlásba önök egy fillért
nem hajlandók beletenni.
Báratfalvi Lászlóné:(Nyíregyháza, Aranykalász sor) Köszönettel vettük a Vagyoniroda
eddigi felajánlását és lehet, hogy félreértés volt és rosszul fejeztem ki magam.
Ezzel, amit a Polgármester asszonynak is elmondtuk, az ő telkének a megvásárlásával
mi lehetőséget kapunk egy szakasznak a kiépítésére, ahol minden-ki
hozzájárul a teljes közművesítésbe. Én nem azt mondtam, hogy azt nekünk kell megoldani,
hogy tulajdonképpen kisajátítást kell végezni. Nem azt mondtam, hogy további
segítséget kérünk az önkormányzattól, hiszen itt nekünk még egy bekötő utat kell
megvalósítani. Itt most arról van szó, hogy nem a már megkezdett úton haladunk,
hanem a másik részéről tudunk visszaindulni, egészen Pórtelekinéig. Ott mindenki
aláírta és mi azt szeretnénk megvalósítani. Én amit itt mondtam, hogy azok, ha

1292
elkerülik, azok bele szeretnének egyezni. Tehát minket nyüstölnek, hogy ha nem
megy neki az út a házamnak, akkor már írnám alá a megállapodást, hogy tovább
tudjunk menni. Csak belemegy 3 méterrel a lakásába az út. A tervezett út, tehát ezt
mondom én, hogy ő ezt már kérte és ezt folyamatosan mi jeleztük, a tervezés során
is jeleztük, hogy baj lesz, ott két épület van. Írd és mond, mind a kettőnek nekimegy
az út. És sajnos ez a baj.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor el tudod fogadni azt, hogy visszakerüljön?
Igen. Az előterjesztő elfogadta. Kell nekem erről szavaztatni? Nem. Akkor Nyírség
utca, tessék nekem szólni, hogy mit hagyok ki, mert megyek lépésről-lépésre.
Veres István:(városi főépítész) Nyírség utcát, a Verseny utcát és még a további
beépítésre szánt terület kijelölését ennek a rendezési tervnek a módosításával nem
lehet elfogadni, hiszen ez a tervnek egy sokkal nagyobb beépítésre szánt terület
kijelölését jelenti. Nem egyeztettük le senkivel. Ez egészen biztos, hogy törvényi
kifogás alá fog esni. Tehát az építési törvény szerint jelen pillanatban, mivel nem
támogattuk, eddig nem terveztük meg, nem egyeztettük le, ezért nem tudjuk
elfogadni.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Ha egy szimpátiaszavazást csináltatok és a
szimpátiaszavazás azt mondja, hogy az önkormányzat egyetért ezzel a módosítással
megcsinálni, akkor egy következő rendezési terv módosításakor van-e erre
lehetőség? Vagy erre nincs most lehetősége?
Veres István:(városi főépítész) Csak akkor van lehetőségünk, mint ahogy említettem
a Pláza esetében, hogy még kerül rendezési terv módosításra sor, illetve a kérelmek
naponta jönnek be, ezeket mindig felül kell vizsgálni, vagy engedi a közgyűlés, hogy
módosuljon a rendezési terv vagy nem. A Verseny utca meg a Nyírség utca
térségében meg a többi így kért utcák esetében. Ezt mi tételesen nyilván ki fogjuk
dolgozni és akkor ha módosulhat még újra a rendezési terv, akkor egy új eljárás
keretében.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Főépítész úr az a gond, hogy önnek az lesz a
véleménye, hogy ezt szakmailag nem jó. Nekünk pedig politikailag az a
véleményünk, hogy ezt a békát már le kellene nyelni és túl kellene ezen a dolgon
esni, mert ez állandóan visszatérő probléma. Függetlenül attól, hogy a képviselőnek
mi a színezete. Gyakorlatilag a 3. képviselőnk, aki ezzel a dologgal kínlódik és nem
tudunk előre lépni. Én azért szeretném kérni, hogy szimpátiaszavazást tegyünk, hogy
amikor legközelebb erre kerül a sor, akkor már ne Veres István szakmai
meggyőződése, hanem a képviselők szándéka szerint végezze el ezt a munkát, mert
egyébként ezt a következő rendezési tervnél se fogja a főépítész úr megtenni.
Szakmailag nagy valószínűsséggel igaza van, nem fog ehhez a dologhoz
hozzájárulni, de a képviselő-testület utasíthatja erre, hogy a következő időszakban
picit alkudjon meg ebben a kérdésben. Én egy szimpátiaszavazást szeretnék kérni.
Jegyző úré a szó.
Dr.Szemán Sándor: (jegyző) Polgármester asszonynak van egy módosító javaslata.
Mindig az utolsó módosítót szavaztatjuk először. A módosító javaslatnak
egyértelműen az a lényege, hogy a szavazással elfogadja a testület, hogy a hatályos

1293
rendeletben most ez a módosítás nem hajtható végre, de a jövőre vonatkozóan ezt
az utasítást adja a főépítész részére. Ezt kell először szavaztatni és csak azután a
Nagy Károly képviselő úrét. Ha megszavazta a Polgármester asszonyét a képviselőtestület,
akkor nincs miről tovább szavazni.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Az a javaslatom, hogy elfogadjuk azt, hogy a
szakhatóságok nem ennek a szellemében döntöttek, tehát ők nem látták, hogy a
Nyírség utca az belterületbe fog kerülni és beépíthetővé válik, de az a javaslatom,
hogy a következő rendezési terv módosításakor – ami azért napirendre fog kerülni –
a Nyírség utca beépíthetőségét a terv tartalmazza. Kérem aki ezzel egyetért
szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 26 képviselő.
A Közgyűlés 24 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadta a módosító javaslatot.
Menjünk tovább és annak a fiatal házaspárnak a dolgát nézzük meg. Úgy tűnik, hogy
ott valami nem lehet igaz abban, hogy felvették a hitelt, mert lakáshoz nem tud hitelt
felvenni, ha nincs építési engedélye. Tehát itt valami gond van. A közművesítettség a
probléma? Tessék ebben segíteni, hogy le tudjuk ezt az ügyet zárni.
Veres István: (városi főépítész) Mi korábban tettünk egy javaslatot, mert a testület
azt mondta, hogy vizsgáljuk meg, hogy lehetne a nem teljes és nem részleges
közművesítettségre vonatkozó előírást betartani. Illetve be kellene tartani, csak akkor
most a rendeletbe úgy kerüljön be, hogy a városnak ezen meg ezen a területein, ott
ahol a közelben nincs ez- meg ez, akkor a bevizsgált, nem vezetékes ivóvíz ellátásra
tettünk javaslatot a falusias lakóterületen, illetve a kertvárosias lakóterületen. Ez az
előterjesztésben viszont most nincs benne. Ugyanezt megtettük a szennyvízre. A
szennyvíznél a falusias lakóterületen eleve megengedtük, hogy legyen közműpótló, a
kertvárosias lakóterületen viszont csak a teljes közművesítés előírását. Viszont mivel
úgy döntött a város vezetése, hogy mindenhol, mindenkinek ugyanazt a feltételt írja
elő, függetlenül attól, hogy most a Csillagpázsit úton, vagy pedig másik utcán
található a területe, ezért az előterjesztésünkben ez nem szerepel. Amennyiben a
testület ezt kívánja visszahozni, az viszont most nincs előtte.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Igen köszönöm szépen. Giba Tamásé a szó.
Giba Tamás: (alpolgármester) A falusias beépítés esetén részleges
közművesítettséget ír elő a mostani szabályozási terv és ettől a mérséklés szerintem
egyáltalán nem indokolt. Az, hogy egy családi ház építéséhez az egészséges
ivóvízvezeték legyen jelen és hogy elektromos áramellátás, vezetékes hálózatról
meg legyen oldva, ez a minimum követelmény. Tehát e nélkül ma azért nem volna
szabad építési lehetőséget megteremteni. Ezzel olyan precedenst teremtenénk, ami
pillanatok alatt visszahull ránk. Tehát ebbe a csapdába nem szabad beleesnünk. Én
úgy gondolom, hogy nagyon sokat vitatkoztunk ezen, a részleges közművesítettség
az szerintem minden további nélkül elérhető. Tehát vezetékes gázt nem kérünk,
szennyvízcsatornát nem kérünk, hanem aknás szennyvízgyűjtést meg lehet

1294
valósítani, vezetékes víz és elektromos áramellátás ez viszont mindenképpen
szükséges. Ezen nem szabad enyhítenünk, ezen a feltételen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor Nagy Károly úrnak módosító indítványa van.
Szavaztatom és van egy ellenvélemény, ami részben kompromisszum, részben meg
egyértelmű és határozott. Alpolgármester úr ellenvéleménye amit szerintem oszt a
főépítész is, hogy ezen a területen is, mint a város más területén a vezetékes ivóvíz
és a villanyhálózati közművesítettség az egy alapvető feltétel legyen az
építkezéshez. Fenntartja-e ezek után is képviselő úr a módosító javaslatát?
Nagy Károly: (képviselő) Nem tudom, hogy a kölcsönt milyen formában vette fel, de
annyira egyedi az eset.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Mondja meg neki képviselő úr, hogy fogadóórámra
kérjen egy időpontot, jöjjön be és hozza be az összes iratot, hogy lássam. Én eléggé
el tudok igazodni a hitelszerződések között, látni akarom.
Nagy Károly: (képviselő) Jó, és akkor bejönnek és ha igazuk van, akkor mi van?
Csabai Lászlóné: (polgármester) Attól én most nem tudom megszavaztatni ezt a
dolgot.
Nagy Károly: (képviselő) Azért kérném a szavazást.
Csabai Lászlóné: (polgármester) De ha ilyen előélete van, akkor mint szerzett jog,
az egy olyan helyzet, amit nekünk valahogy kezelni kell. A képviselő úr szavazást
kér. Alpolgármester úr és főépítész úr nem ért egyet azzal, hogy legalább a víz- és a
villany ne legyen meg az építkezés feltételeként. Kérem aki a módosító javaslattal
egyetért, az igennel szavazzon.
Szavazáskor jelen volt 24 képviselő.
A Közgyűlés 8 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett nem fogadta el
a módosító javaslatot.
Nem kapott többséget, de szeretnénk látni a papírjait a családnak. Mi van még
rendezetlen?
Veres István: (városi főépítész) A 17-es.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Egészségügyi erdő. Tudjuk le az egészségügyi
erdőt.
Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Még a Mogyoró utca kérdésében is dönteni kell.

1295
Csabai Lászlóné: (polgármester) Főépítész úr támogatod, vagy nem támogatod?
Veres István: (városi főépítész) Nem támogatom. Már többször tárgyalta a
közgyűlés ezt és ezen a területen az erdő jogállását fenntartotta.
Csabai Lászlóné: (polgármester) És ha a képviselőtestület támogatja, akkor
valamilyen szakhatósággal haragban leszünk miatta? Megvétózhatja-e valamelyik
szakhatóság?
Veres István: (főépítész) Ha jóváhagyja, akkor igen. Ugyanabba tartozik szerintem,
amit polgármester asszony mondott a szimpátiaszavazásra, a következő rendezési
terv módosításkor behozhatjuk.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Ez hány telket érint?
Veres István: (városi főépítész) Minden új, beépítésre szánt terület kijelölését érinti.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Ez hány telket érint? Egy telket érint?
Veres István: (városi főépítész) Igen, de a terület nagysága viszont az több hektár.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Hány lakást épít?
Földesi István: (képviselő) Nem tudom, de legalább 10-et.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor nem támogatjuk. Ha ez egy telket érint, egy
embernek a sérelme, akkor szimpátiaszavazást kérek a következő rendezési tervre.
Veres István: (városi főépítész) Közel 1 hektár, egy kicsit nagyobb is ez a terület.
Csak szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy lakossági fórumon ezenkívül sokkal
több területnek a kijelöléséről volt szó. Tehát ennek nincs vége. Mindenhol vannak
tulajdonosok, mindenhol szeretnék felértékelni a telküket. Mindenhol
szimpátiaszavazással eldöntjük, hogy legyen lakóterület, vagy valami más. Egyszer
ennek úgy gondolom, hogy végének kell lenni. Az előbb a közművesítettségi hiányról
beszéltünk, hogy nem tudja az építtető a közműveket odavinni. Segítsünk rajta
egyedi döntéssel. Ennek a szétterülő városszerkezetnek ez a következménye. Tehát
nem lehet büntetlenül, következmények nélkül a világba, minden területet kijelölni
beépítésre.

1296
Csabai Lászlóné: (polgármester) Ebben az ügyben nem tudunk pozitív döntést
hozni. De szimpátiaszavazást tudunk tartani, ami a következő időszakban ezt
vizsgálandó és fontos tételnek tekintjük. Ez ugyanaz a szavazás, mint az előbb a
Nyírség utcánál. Kérem, aki ezzel egyetért, szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 26 képviselő.
A Közgyűlés 12 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadta el a
javaslatot.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Mi van még amiben döntenünk kell?
Veres István: (városi főépítész) A 17-es sorszámmal jelölt rész, ez a havária út.
Tehát ott két alternatíva van. Az út megmarad, de vissza, délebbre kerül a korábbi
rendezési tervben lévő területére, vagy pedig eltörlésre kerül. Az Orosi út déli
oldalán.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor itt a részönkormányzattal egyetértésben
vagytok, vagy vitátok van?
Tirpák György: (képviselő) Mint ahogy elöljáróban már említettem, az Ezüstfenyő
utcát a Felhő utcával összekötő úgynevezett szerviz út, vagy havária út megépítése
1999-től van napirenden. Az Ezüstfenyő utcán lévő 30637/1-es ingatlannak a
tulajdonosa tulajdonképpen, ha csúnyán fejezném ki magam azt mondhatnám, hogy
1999-be be lett ültetve a ringlispílbe és azóta sem tud kiszállni, csak ha
áramkimaradás van. És nem is látjuk annak a végét, hogy ebből az útból mikor lesz
valami. Tehát 1999-től van egy rendelettel tulajdonképpen korlátozva abban, hogy a
tulajdonosi jogosultságait gyakorolja. Nem hiszem, hogy az elkövetkezendő 5 évben,
mondjuk ez az út megvalósulna. Éppen ezért én azt kérném, hogy a havária utat ne
tervezzék be. Ez alternatív javaslatként szerepel is az előterjesztésben.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Giba Tamást kérdezem, hogy mondjon véleményt
erről a dologról.
Giba Tamás: (alpolgármester) Jánócsik Csaba elmondta, hogy a Városfejlesztési
Bizottságon ez téma volt. Mi a bizottság álláspontja?
Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A
bizottság azt javasolta, hogy 12 méterre való csökkentésével egyetértett azzal, hogy
a korábbi nyomvonal visszaállítására tesz javaslatot. Tehát nem az újra, hanem a
korábbi nyomvonalra tesz javaslatot. És akkor nem azon az újon lenne ami itt az
anyagban szerepel, hanem a korábbin, azzal meg viszont itt a lakossági fórumon
egyetértettek az itt lakók.

1297
Veres István: (városi főépítész) A Városfejlesztési Bizottság döntött, az pedig
maradjon meg ott, csak visszakerülne, ott ahol volt, egy kicsit délebbre. Tehát ott út
maradna, ott meg azt kérik, hogy út ne legyen.
Giba Tamás: (alpolgármester) Akkor most a Városfejlesztési Bizottság javaslatát én
megerősítem.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor két szavazást kell kezdeményeznem. Az
egyik Tirpák úr javaslata, és utána pedig a Városfejlesztési Bizottság javaslatát
szavaztatom, amiről azt mondják, hogy lakossági fórumon valamilyen egyetértés
kialakult. Tirpák úr javaslata, hogy ez az útszakasz ne kerüljön megtervezésre.
Kérem, aki Tirpák úr javaslatával egyetért szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 26 képviselő.
A Közgyűlés 13 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadta el a
javaslatot.
Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Szavazategyenlőség alakult ki ebben a kérdésben
ezért, az SZMSZ szerint ilyenkor újra kell szavazni.
Csabai Lászlóné: (polgármester) De hol van az új nyomvonal? És mivel jobb az, ha
lejjebb csúszik, kinek jó az?
Veres István: (városi főépítész) Ott van egy szerzett joga úgymond annak a
teleknek, ami most majdnem a teljes oldalkertjében érinti. Úgy épített korábban, hogy
nem ilyen mértékben érintette őt az út.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Tehát így megoldódik és annak az úrnak, aki itt
ilyen kiszolgáltatott helyzetben volt, annak a problémája megoldódik?
Veres István: (városi főépítész) Nem. Ezzel az úttal tengelyben szemben akarja
húzni. Amit azzal az úrral beszélnek, az pedig ez. Ez az út, ha megnyílik, ugyanitt
lehet csak kijönni. Ide nem kap építési engedélyt. És innen indítottunk egy töréssel
és lejjebb jövünk ezzel az úttal szemben. Így szerepelt a korábbi rendezési tervben.
Ahogy az elején mondtam, azt az ingatlant érintette akkor is, ez egy viszonylag rossz
állagú épület, de ide volt betervezve ez az út. Ezért hezitáltam én és azt mondtam a
Városfejlesztési Bizottság ülésén, hogy 59 – 41 arányban végül is az út megtartása
szavazok, mert szükséges is, viszont igen nagy anyagi áldozatokkal jár.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Giba Tamás?
Giba Tamás: (alpolgármester) A Városfejlesztési Bizottság javaslatát támogatom.

1298
Csabai Lászlóné: (polgármester) Ez azt jelenti, ha jól értelmezem, hogy egy
drágább megoldást támogatunk? De ez miért jó nekünk?
Veres István: (városi főépítész) Azért bíztuk a közgyűlésre, természetesen nem jó
nekünk, természetesen nekünk a lehető legjobb közlekedés lenne a városban, ez
viszont ilyen áldozatokkal jár. Tehát pénzbe kerül így is, úgy is.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Ott egy beépítetlen telket kell megvenni az első
esetben, itt meg egy házat kell megvenni?
Veres István: (városi főépítész) Nem beépítetlen telket, hanem egy beépített
teleknek az oldalkertjét, ami be van rendezve mindenfajta oldalkerti építménnyel,
uszodával, mert ő így kapott akkor engedélyt.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor erre fogják mondani azt, hogy a gazdag
embert támogatjuk, mint az előbb a másik témában. Azért jó lenne ezekben a
dolgokban következetesnek lenni.
Veres István: (városi főépítész) Azért nem nagy uszoda, ez egy oldalkertben lévő
úszómedence.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Miután a Városfejlesztési Bizottság végül
kialakította az álláspontját és ők a szakmai bizottság, ezért erre teszek javaslatot.
Kérem, aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 26 képviselő.
A Közgyűlés 11 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadta el a
javaslatot.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor maradt az eredeti, és egyelőre nem
csinálunk semmit.
Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Újra kell szavaztatni még egyszer Tirpák képviselő úr
indítványát, mivel szavazategyenlőség volt a kérdésben.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Jánócsik Csaba.
Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A
probléma két részből állt egyébként, hogy csökkentsük le a szabályozási
szélességét, mert 12 méterre tett a bizottság javaslatot. Tehát egyszer volt egy olyan

1299
javaslata, hogy a 16 méterről csökkenjen le a szélessége 12 méterre és a másik ilyen
javaslat volt, hogy akkor az eredeti nyomvonal kerüljön visszaállításra.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor ez egy harmadik módosító indítvány. A
módosító indítvány arról szól, hogy a kiadott anyagban meghatározott nyomvonalon
legyen, de ne 16 méter, hanem 12 méter szélességű. Alpolgármester urat kérdezem,
hogy ezt támogatja-e?
Giba Tamás: (alpolgármester) Támogatom.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki ezt a módosító indítványt támogatja,
szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 26 képviselő.
A Közgyűlés 15 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodással elfogadta a
módosító indítványt.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e még olyan, amit szavaztatnom kell?
Giba Tamás: (alpolgármester) Módosító szerintem nincs.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Az egészségügyi erdő van.
Veres István: (városi főépítész) Az egészségügyi erdő, de az eleve nem volt a
javaslatunkban benne.
Csabai Lászlóné: (polgármester) De előterjesztőként elfogadtad.
Veres István: (városi főépítész) Azt, hogy maradjon egészségügyi erdő, igen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor azt nem kell szavaztatnom.
Veres István: (városi főépítész) Még egyről kell tárgyalnunk, hiszen az benne volt a
9-esbe, amit a bizottság is kivételre javasolt, ez a Plaza bővítés. A 9-es sorszámmal
ott a táblázatban, hogy azt most nem tárgyaljuk.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Jegyző úré a szó.

1300
Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Az egészségügyi erdőnél valóban nem szükséges
szavazni, hiszen jelenleg is egészségügyi erdő. Azonban volt még egy módosító
javaslat, de akkor nem lehetett szavaztatni, mert nem a napirendnél tette meg a
javaslattevő. Hajzer képviselő úrnak volt egy indítványa, amely a változtatási tilalom
elrendelésére vonatkozott. Én megígértem neki természetesen, hogy akkor, amikor
ez szóba kerül, akkor erről döntenie kell a közgyűlésnek. Csak szeretném előtte
megkérdezni, mi erről Veres főépítész úrnak a véleménye.
Veres István: (városi főépítész) A változtatási tilalmat a Helyi Építési Szabályzat
módosításakor lehet rendelettel elfogadni, illetve a szabályzat mellékletében,
szabályozási tervben kell kijelölni azokat a telkeket, amelyeket a változtatási tilalom
érint. Ebben a leegyeztetett tervben ez ugyan az, mint amikor új területeket jelölnénk
ki, senkivel nem egyeztettünk a kötelezően egyeztetendő körből, semmilyen
államigazgatási szervvel. Tehát jelen pillanatban, mint ahogy az országban több
helyen látszik, a változtatási tilalom ilyen ad hoc jellegű változtatása nem áll meg a
lábán. Lehet megvizsgálni, hogy a városban hol lehet változtatási tilalmat elrendelni,
arra elkészül ez a tervezet, ezt a tervezetet ugyanúgy mindenkivel leegyeztetjük amit
a törvény előír, és úgy kerül be a testület elé egy önálló eljárásban, de most így
önállóan kijelölni egy-egy telket, azt nem lehet. Köszönöm.
Csabai Lászlóné: (polgármester) De azt, hogy a gazdasági erdőből, egészségügyi
erdő legyen, az nem okoz gondot?
Veres István: (városi főépítész) Azért nem, mert ott nem változtatnánk meg a
mostani tervet.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor a Pláza ügyében kell még szavaznunk. Kell
mind a kettőben szavaznunk?
Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Kell szavazni, de Hajzer képviselő úr, attól függetlenül,
hogy nem tartjuk támogathatónak törvényesen tett egy javaslatot, az előterjesztő azt
kéri, hogy utasítsa el a testület.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki egyetért azzal, hogy rendeljünk el
változtatási tilalmat igennel szavazzon.
Szavazáskor jelen volt 26 képviselő.
A Közgyűlés 7 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 3 tartózkodással nem fogadta el a
javaslatot.
A Plázára vonatkozóan az a javaslat, hogy a Pláza ne kerüljön most a pozitív
elbírálás kategóriájába, mert nincsen megegyezés. A Plázánál utat akarunk építtetni
a Család utca felé, van néhány olyan dolog, amit meg akarunk csináltatni és azt
gondoljuk, hogy addig nem szabad a rendezési terv módosítását elfogadni. Ők
egyébként elvállalták, hogy finanszírozzák a rendezési terv módosítását. Kérem, aki
ezzel egyetért szíveskedjék igennel szavazni.

1301
Szavazáskor jelen volt 26 képviselő.
A Közgyűlés 23 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadta a
javaslatot.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e más módosító indítvány?
Veres István: (városi főépítész) Nem módosító indítvány, hanem az előterjesztésnek
a melléklete, a helyrajzi számokkal jelölt nagyon sok építési tilalom, illetve
korlátozással terhelt helyrajzi számok jegyzéke. Ez a rendeletnek a melléklete.
Viszont ezután a jegyzőnek határozatban el kell rendelni a tulajdoni lapon a
bejegyzését, 361 telket érintően.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Alpolgármester úré a szó.
Giba Tamás: (alpolgármester) Az a javaslatom Polgármester asszony, hogy a tilalmi
listát azt fogadjuk el így, ebben a formában. Főépítész úr jegyző úrra vonatkozó
javaslatával nem értek egyet, ha lehet ne legyen benne, ennyi egérutat hagyjunk a
jegyző úrnak. Köszönöm.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Igen. Kérem, aki a tilalmi listát elfogadja,
szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 26 képviselő.
A Közgyűlés 19 szavazattal, 7 tartózkodással elfogadta a tilalmi listát.
Kérem, aki a határozat-tervezettel valamint az elfogadott módosító indítványok
alapján meghozott döntési javaslatokkal egyetért, szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 26 képviselő.
A Közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatokat:
122-1/2007. (VI. 11.) számú
h a t á r o z a t
Nyíregyháza településszerkezeti tervének módosításáról
A Közgyűlés
az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi
LXXVIII. törvény 6. § (3) bek. a.) pontjában kapott felhatalmazása alapján

1302
117/2005. (V. 5.) számú határozatával Nyíregyháza teljes közigazgatási
területére jóváhagyott településszerkezeti tervét a VÁTI Kht. által 4135/2006.
törzsszámon készített Településszerkezeti terv és a határozat mellékletét
képező leírás szerint elfogadja.
Melléklet a 122-1/2007. (VI. 11.) sz. határozathoz
A 117/2005. (V. 5.) sz. határozat mellékletében elfogadott településszerkezeti terv
leírása az alábbiak szerint változik.
3. A beépítésre szánt területek
• lakóterületek, ezen belül
6.8. Közlekedés
kisvárosias lakóterület
Lk
megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,2
• új gyűrűirányú főút hálózati elemekkel a sugárirányú főutak közötti országos
főúti kapcsolatot biztosító Nagykörút és a főutak bevezető szakaszának
tehermentesítésére kiegészül az alábbiakkal:
új sugárirányú mellékút-hálózati elemmel Kemecse és Nyírpazony
települések megközelítésére nyomvonalat jelöl ki;
Nyírtelek – Nyírszőlős települési összekötő út Nyírtelek elfogadott
településrendezési terveinek figyelembevételével a településszerkezeti
terv mellékút nyomvonalát módosítja.
A leírás egyéb pontjai változatlanok maradnak.

1303
122-2/2007. (VI. 11.) számú
h a t á r o z a t
Nyíregyháza 19/2005. (V.5.) KGY rendelettel jóváhagyott helyi építési
szabályzatának és szabályozási tervének módosítására vonatkozó kérelmekkel
kapcsolatos döntésekről
A Közgyűlés
1./ a határozat mellékletében II/9. sorszám alatt szereplő, a Plaza területét érintő, a
beépítés mértékének 40 %-ról 50 %-ra történő módosítását jelenleg nem
támogatja, erre csak egy elkészített tanulmányterv alapján megkötésre kerülő
településrendezési szerződés alapján kerülhet sor.
2./ a határozat mellékletében II/17. sorszám alatt szereplő Felhő utca és az
Ezüstfenyő utca között az Orosi úttal párhuzamosan tervezett utat a
korábbi szabályozási tervnek megfelelően, a 30578 hrsz.-ú telek rovására déli
irányban eltolva, és a szabályozási szélességét 12 m-re való csökkentéssel
fogadja el.
3./ a Törzs utca és a Szalag utca találkozásánál lévő Vt. Lke területet Ki sportolási
célú intézményterületté történő kijelöléssel fogadja el a Bujtoson, a 2722/9 hrsz.-ú
telek rovására Gk. területként jelöli ki.
4./ elfogadja azt, hogy a Nyírszőlősön lévő Pannónia utca, valamint a Sóstóhegyen
lévő, az Ezüstkalász utcától nyugatra tervezett lakóút a szabályozási tervben mint
kötelezően nyitandó magánút kerüljön vissza.
5./ egyetért azzal, hogy a Közép utcán az építménymagasság legfeljebb 7,5 m-re
változzon.
6./ a lakossági fórumon felvetett, a Kiskörút keleti szakaszának új alternatív nyomvonalait
kérő vizsgálattal nem ért egyet, megerősíti a korábbi döntését.

1304

1305

1306

1307
122-3/2007. (VI. 11.) számú
h a t á r o z a t
Nyíregyháza 19/2005. (V.5.) KGY rendelettel jóváhagyott helyi építési
szabályzatának és szabályozási tervének módosítására vonatkozó kérelmekkel
kapcsolatos döntésekről
A Közgyűlés
1./ A Nyírség utcának a meglévő nagynyomású gázvezetéktől északra lévő, az utca
két oldalán lévő telkek területének, valamint a Mogyoró utcának a védett területig
történő lakóterületté nyilvánításához a következő rendezési terv módosításakor
hozzájárulását adja.
2./ A Verseny utca északi oldalán az egy teleksorral történő beépítésre szánt
területté történő nyilvánításával nem ért egyet.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki a rendeletet elfogadja, szíveskedjen
igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 26 képviselő.
A Közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással megalkotta az
alábbi rendeletet: .
21/2007.(VI.12.) KGY
r e n d e l e t
Nyíregyháza 19/2005. (V. 5.) KGY rendelettel jóváhagyott helyi építési
szabályzatának módosításáról és egységes szerkezetű szövegének
megállapításáról
A Közgyűlés
az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi
LXXVIII. tv. 6. § (3) bek. a.) pontjában kapott felhatalmazása alapján az alábbi
rendeletet alkotja.
I. fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
AZ ELŐÍRÁSOK HATÁLYA
1. §

1308
(1) Az előírások hatálya kiterjed Nyíregyháza Megyei Jogú Város (a továbbiakban:
a város) közigazgatási területére.
(2) Nyíregyháza város közigazgatási területén építési tevékenységet folytatni, arra
hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni csak az 1997. évi
LXXVIII., az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló tv. (a
továbbiakban: Étv.), az e tv. alapján meghatározott, az Országos
településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított
253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, a VÁTI
Városépítési Kft. által 4135/2006 törzsszámon készített Szabályozási terv és
jelen előírások (továbbiakban: HÉSZ) együttes figyelembe vételével lehet.
A SZABÁLYOZÁSI ELEMEK TÍPUSAI
2. §
(1) A szabályozási terv, valamint a jelen építési szabályzat I. és II. rendű, ill. egyéb
szabályozási elemeket tartalmaz.
(2) I. rendű szabályozási elemek
- a zónahatárok és a rendeltetési zónák jele,
- az I.rendű szabályozási vonalak (I. rendű közterületekkel érintkező
határvonalak),
- az általános közlekedési zónán belül a szabályozási tervlapon jelölt (I.
rendű) szabályozási elemek
(3) II. rendű szabályozási elemek
- a zónaelőírások, az építési övezetek betűjelére vonatkozó előírásokat
kivéve,
- az II. rendű szabályozási vonalak (II. rendű közterületekkel érintkező
határvonalak),
- a szabályozási tervlapon jelölt (II. rendű) szabályozási elemek.
(4) a) Az I. rendű szabályozási elemek módosítása csak a településszerkezeti terv
felülvizsgálatával és módosításával engedélyezhető.
b) A II. rendű, szabályozási elemek módosítása a HÉSZ előírásain belül
belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb
egészére, külterületen, beépítésre nem szánt területen vagy a tömb
egészére, vagy a területfelhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv
készítésével történhet.
c) Az egyéb szabályozási elemek módosítása a zónaelőírások betartása
esetén engedélyezhető.
II.
fejezet
TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
3. §

1309
(1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén
- beépítésre szánt területet, ezen belül
- beépített területet, és
- további beépítésre kijelölt területet,
valamint
- beépítésre nem szánt területet jelöl ki.
(2) További beépítésre kijelölt területen – az OTÉK 1 szerint meghatározott
valamennyi építési övezetben és övezetben elhelyezhető építményeket kivéve
– építési engedélyt adni csak akkor szabad, ha
a) az övezetre előírt közművesítettség, a szabályozási tervlap szerint kialakított
közúti közterületi kapcsolat, ennek hiányában a jelen szabályzat szerinti
magánút-kapcsolat biztosított,
b) az a) pont szerinti közműellátási feltétel teljesül és az ellátandó telek
(terület) kiszolgálásához a kapcsolódó területek ellátására is méretezett
közműhálózat megépül,
c) a közterületi út, vagy magánút legalább 4 m széles útalappal, valamint az
előírások szerinti fasorral rendelkezik.
d) elsőrendű közterületen a c) pontban előírt és az építtetők által
megvalósítandó út terveit a Városfejlesztési Irodával egyeztetni kell.
(3) Beépített területen a (2) pont előírásai az alábbiak szerint változnak:
a) Ha az övezetben a korábbi építési előírások az építési engedély feltételét
csak részleges közművesítéshez kötötték, a szennyvízcsatorna kiépítéséig
tartó átmeneti időszakban zárt szennyvíztároló építésére engedély adható.
b) Az útburkolat és az utcafásítás megléte nem építési feltétel, amennyiben az
építési telken egyedi, 500 m 2 szintterületet meg nem haladó beépítés
történik.
(4) Az útszabályozással érintett telkeken – a szabályozási szélesség
megvalósítása érdekében – az építési engedély kiadásával párhuzamosan a
terv szerinti méretben a telekalakítást el kell végezni.
Olyan meglévő épület építési engedélyhez kötött építési munkái esetén, amely
épületeket a szabályozási vonal metszi, a telekalakítást első ütemben úgy kell
megvalósítani, hogy a kialakítandó telekhatár az épület utcai homlokzatának az
épület két sarokpontjából az oldalsó telekhatárok felé – a szabályozási vonallal
párhuzamosan – húzott vonal és az épület utcai homlokzat vonalából adódó
vonal legyen.
A szabályozási szélesség szerinti telekalakítást az épület bontása után, új
épület engedélyezési eljárás kiadásával párhuzamosan kell elvégezni.
(5) Új közterületi vagy magánúti feltárást igénylő telek építési feltételei azonosak a
(2) pont szerintivel.
(6) A (2) és (3) pontban előírt kötelezettségek kizárólag az építtetőt terhelik. Épület
építési engedélye csak az előírt kötelezettségek teljesítése, valamint a (4)
bekezdés szerinti telekalakítás elvégzése után adható
1
jelenleg OTÉK 32. §

1310
(7) Épülethomlokzatok felújítása, ill. tetőhéjazat cseréje Önkormányzati tervtanácsi
véleményezésre kötelezett területeken csak építési hatósági engedély alapján
és az egész épületre együtt kivitelezve engedélyezhető.
ZÓNAELŐÍRÁSOK FAJTÁI
A város területén a szabályozási terv
a) rendeltetési,-
b) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő zónák),-
c) értékvédelmi,-
d) tilalmi és korlátozási,
zónákat jelöl ki.
4. §
A RENDELTETÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI
A RENDELTETÉSI ZÓNÁK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
(1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén az alábbi rendeltetési
zónákat jelöli ki:
a) horizontális rendeltetési zónák
5. §
1. a beépítésre szánt területen
- lakó:(L)
- vegyes:(V)
- gazdasági:(G)
- üdülő:(Ü)
- különleges:(K)
2. a beépítésre nem szánt területen
- közlekedési és közmű:(KÖ)
- közpark:(Z)
- erdő:(E)
- mezőgazdasági:(M)
- vízgazdálkodási (VG)
b) vertikális rendeltetési zónák (3. sz. rajzi melléklet)
(2) A beépítésre nem szánt területek rendeltetési zónáiban a már meglévő épületek -
amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek – rendeltetésük
változtatása nélkül felújíthatók, illetve a meglévővel azonos nagyságban az
általános előírások betartásával átépíthetők.
(3) A közigazgatási területen az építési engedélyezésre kötelezett közterületi
reklámok terveit az Önkormányzati Tervtanáccsal véleményeztetni szükséges.

1311
(4) A(z építési) zóna területére előírt építménymagasságot meghaladó, legfeljebb 20
m magasságú, épületnek nem minősülő építmény, amennyiben egyéb
előírásokkal nem ütközik, Önkormányzati Tervtanácsi vélemény
figyelembevételével engedélyezhető. A zónára megengedett legnagyobb
építménymagasságot meghaladó építmény lakózónától (Ln, Lk, Lke, Lf) vegyes
zónától (V, Vk), üdülőzónától (Üü, Üh), valamint különleges intézményi zónától
(Ki) 500 m-nél közelebb nem helyezhető el.
LAKÓZÓNÁK
6. §
(1) Nagyvárosias lakózóna (Ln)
a) A terület jellemzően nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet
magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál.
b) A területen
- lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
sportlétesítmény, továbbá kivételesen
- szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület
rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény,
többszintes parkolóház, valamint ahhoz kapcsolódó, épület alatti
üzemanyagtöltő helyezhető el.
c) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor
telepíthetők, ha a szomszédos építési telek felőli határokon a háromszintes
növénytelepítés 10 m széles sávban biztosítható.
d) A zóna területén meglévő épület szintráépítéséhez az építési
engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyt kell benyújtani. Az
elvi építési engedélyezési terv Önkormányzati tervtanácsi véleményezésre
kötelezett.
(2) Kisvárosias lakózóna (Lk)
a) A terület jellemzően közepes laksűrűségű, általában több önálló rendeltetés
egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére
szolgál.
b) A területen
- lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó
épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
sportlétesítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró
hatású kézműipari épület, továbbá kivételesen
- szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület
rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény
helyezhető el.
c) A zóna területén elhelyezhető rendeltetési egységek (r. e.) számát a telek
területének (m 2 ) „x”-el való elosztása utáni, lefelé kerekített egész szám
adja.
„x” értéke:
- 7,50 m építménymagasságig: .................................................................... 60 m 2 /r.e
- 9,50 m építménymagasságig: .................................................................... 50 m 2 /r.e

1312
- 12,50 m építménymagasságig: .................................................................. 40 m 2 /r.e
d) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor
telepíthetők, ha a szomszédos lakótelek felőli határokon a háromszintes
növénytelepítés – az építés helyét kivéve – biztosítható.
(3) Kertvárosias lakózóna (Lke)
a) A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő kertes, legfeljebb két
önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek
elhelyezésére szolgál.
b) Az építési hely vonalában 20 m-nél keskenyebb telek esetén új épület
építménymagassága legfeljebb 5,5 m, 16 m-nél keskenyebb teleknél
legfeljebb 4,5 m lehet.
c) Ha a telek szélessége az építési hely vonalában 20 m-nél szélesebb, az
előírások szerinti oldalhatáron álló építési mód helyett szabadonálló épület
is építhető az egyéb övezeti előírások betartásával.
d) A területen
- legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási,
egészségügyi, szociális intézmény, és kivételesen
- a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény
helyezhető el.
e) A d) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor
telepíthetők, ha a szomszédos lakótelek felőli határokon – az építés helyét
kivéve – kétszintes növénytelepítés 5 m széles sávban biztosítható.
f) A területen nem helyezhető el a megengedett lakásszámot meghaladó
vendégszobaszámú épület, szálláshely szolgáltató épület és egyéb
közösségi szórakoztató, kulturális épület.
g) Erdővel közvetlen határos telkeken a hátsókert mérete 0,0 m is lehet.
h) A területen a zónára meghatározott legkisebb teleknagyságnál nagyobb
telkeken a rendeltetési egységek száma az övezeti előírások szerint
szabályosan kialakítható telkek arányában növekedhet. Ebben az esetben –
amennyiben a szabályozási terv ezt megengedi – a telken belül – az építési
helyen belül – több épület is építhető a vonatkozó előírások betartásával, de
egy épületben legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el. Két
épületnél több épület elhelyezése esetén az építés feltételeinek tisztázására
az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyt kell
benyújtani. Az elvi engedélyes tervet méretezett elvi telekalakítási tervlappal
ki kell egészíteni. Az elvi engedélyezési terv telepítési terve Önkormányzati
Tervtanácson bemutatásra kötelezett.
i) A területen hulladékudvar engedélyezhető.
(4) Falusias lakózóna (Lf)
a) A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő, nagykertes,
legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében
lakóépületek elhelyezésére szolgál.
b) A területen lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely, szolgáltató épület,
kézműipari építmény, helyi, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi,
szociális épület, sportépítmény helyezhető el.

1313
c) A területen hulladékudvar kialakítható.
KERTVÁROSIAS ÉS FALUSIAS LAKÓZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI
6/A. §
(1) Oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén saroktelken – amennyiben a
szomszédos közbenső telek beépítettsége ikres beépítésre nem ad lehetőséget,
és az építési hely szélességi mérete kevesebb, mint 10 m – az utcai telekhatárok
közül a hosszabb telekhatár és az építési vonal között az előkert mérete 2
méterig csökkenthető. Elsőrendű közterülettel határos telkeknél az előkert
csökkentésére nincs lehetőség.
(2) Két utcára nyíló teleknél két – egyenként egy lakást tartalmazó – különálló épület
is elhelyezhető az építési helyen belül – az övezetre vonatkozó egyéb előírások
betartása mellett – a telek mindkét utca felőli oldalán.
(3) Újonnan az előkert – ha egyéb előírással nem ellentétes –
a)I. rendű közterülettel határos teleknél belterületen minimum 5,0 m,
külterületen minimum 10,0 m,
b) II. rendű közterületekkel határos teleknél minimum 5,0 m.
VEGYES ZÓNÁK
7. §
(1) Településközpont vegyes zóna (Vt)
a) A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magában foglaló
lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely
szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint
sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek
zavaró hatással a lakófunkcióra.
b) A területen
- lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,
szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a
terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges,
egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény,
parkolóház, valamint ahhoz kapcsolódó, épület alatti üzemanyagtöltő,
helyezhető el.
(2) Központi vegyes zóna (Vk)
a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magában foglaló központi
igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére
szolgál.
b) A területen elhelyezhető
- igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely
szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény,
többszintes parkolóház, valamint ahhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő,
nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,

1314
- lakások, de csak az I. emelet feletti szinteken, és csak akkor, ha az
épületben elhelyezett összes lakószint-terület nem lépi túl az épület
összes szintterületének 50%-át.
c) A területen elhelyezhető épületeken belül a tulajdonos, a használó számára
szolgáló lakás engedélyezhető.
GAZDASÁGI ZÓNÁK
8. §
(1) Gazdasági zónákra vonatkozó általános előírások
a) Új épület elhelyezése során biztosítani kell annak legalább 6,0 m
szélességű gépjárműúttal való körüljárhatóságát.
b) A telekhatár mentén, amennyiben meglévő építmény nem akadályozza,
legalább fasorból és cserjesorból álló növénytelepítés biztosítandó.
c) Szomszédos lakó-, vegyes-, üdülő- és különleges területek telekhatára
mentén, amennyiben meglévő építmény nem akadályozza, 3 szintes
növényállományból álló növénytelepítés biztosítandó.

1315
d) Azokon a területeken, amelyeken az övezeti besorolás szerint a
megengedett legkisebb építési telek nagysága 2500 m 2 vagy az alatti, oldalhatáron
álló beépítési mód is alkalmazható a szakhatóságok hozzájárulásával, és nem kell
alkalmazni az a) pontban előírt feltételt

1316
e) (2) Kereskedelmi szolgáltató zóna (Gk)
a) A zóna a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat
szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt terület.
b) A területen
- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület,
gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet
számára szolgáló lakások, kereskedelmi, szolgáltatási épület, igazgatási
épület, parkolóház, sportépítmény, továbbá kivételesen,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális intézmény, egyéb közösségi
szórakoztató épület
helyezhető el.
c) A területen meglévő épületek a kivételesen elhelyezhető épületek funkciói
szerint is átalakíthatók.
(3) Zavaró hatású ipari zóna (Gip)
a) A terület a környezetét erősen zavaró gazdasági célú ipari építmények
elhelyezésére szolgál.
b) A területen
- a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyes), bűzös
vagy nagy zajjal járó gazdasági építmények
helyezhetők el.
c) A területen újonnan nem telepíthetők:
- lakások – még a tulajdonos, személyzet számára sem –,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális intézmény, továbbá
kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épületek,
d) meglévő épületek a c. pont szerinti funkciókra nem alakíthatók át.
(4) Egyéb ipari zóna (Ge)
a) A terület a védőtávolságot nem igénylő, jellemzően ipari,
energiaszolgáltatási és településgazdálkodási telephelyek elhelyezésére
szolgál.
b) A területen újonnan nem telepíthetők:
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális intézmények,
c) meglévő épületek a b. pont szerinti funkciókra nem alakíthatók át.
(5) Az övezetben az I. rendű utak mellett – amennyiben a szabályozási terv illetve
a területre vonatkozó sajátos előírások másképp nem rendelkeznek – az előkert
mélysége minimum 10,0 m.
ÜDÜLŐZÓNÁK
9. §
(1) Üdülőházas zóna (Üü)
a) A terület jellemzően üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
b) A területen
- olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el,
amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük,

1317
valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú
tartózkodásra alkalmasak.
c) A területen olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület üdülési
rendeltetését nem zavarják és az üdülési használatot szolgálják.
d) A területen
- ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem
rendelkezik, állattartó épület – a lovas turizmust szolgáló lóistálló
kivételével – állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett
anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – terepszint alatti, fedett
kialakítású kivételével –nem helyezhető el.
e) A területen hulladékudvar nem alakítható ki.
(2) Hétvégi házas zóna (Üh)
a) A terület legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek
elhelyezésére szolgál.
b) A területen
- csak olyan építmények helyezhetők el, melyek a terület rendeltetésével
összhangban vannak, ill. azt szolgálják.
- A területen
- állattartó épület – a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével –
állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-folyadékés
gáztároló melléképítmény – terepszint alatti, fedett kialakítású
kivételével –nem helyezhető el.
d) A területen hulladékudvar nem alakítható ki.
KÜLÖNLEGES ZÓNÁK
10. §
(1) Különleges kereskedelmi célú zóna (Kke)
a) A területen elsősorban a 10 000 m 2 hasznos bruttó szintterületet meghaladó
bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények,
vásárok, kiállítások, kongresszusi létesítmények számára kijelölt terület. A
hasznos bruttó területbe a gépkocsi tároló szintterület nem tartozik bele.
b) A területen kivételesen elhelyezhetők
1. a különleges rendeltetésű épületeken kívül szállás jellegű épületek,
irodák, továbbá
2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális intézmény, szórakoztató és
vendéglátó
épületek.
c) A területen az a) bekezdésben meghatározott építmény elhelyezését
engedélyezni csak környezeti hatástanulmány alapján szabad. 20 000 m2
hasznos bruttó szintterület alatti épület engedélyezéséhez
környezetvédelmi hatástanulmány készítése nem kötelező.
(2) Különleges közhasználatú építményi zónák (Ki)
a) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények
elhelyezésére szolgál.

1318
b) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú
építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges
egyéb építmények helyezhetők el.
c) A szabályozási terv az egyes ingatlanokon belül eltérő kizárólagos
használatot is rögzíthet és rendeltetést is meghatározhat.
(3) Különleges közhasználatú építményi zónák, 10%-nál kisebb beépítettséggel
(Ki0)
a) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények
elhelyezésére szolgál.
b) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú
építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges
egyéb építmények helyezhetők el.
c) A szabályozási tervlap az egyes ingatlanokon belül eltérő kizárólagos
használatot is rögzíthet az egyes építési helyekre írt rendeltetés
meghatározásával.
(4) Honvédelmi és belbiztonsági zóna (Kho)
a) A terület a honvédség és a belbiztonság számára kizárólagosan
igénybevett területeket foglalja magában.
b) A területen csak honvédelmi, ill. belbiztonsági célokat szolgáló építmények
helyezhetők el.
(5) Hulladék elhelyezésére szolgáló zóna (Kh)
A területen a hulladékok elhelyezésére, ártalmatlanítására és hasznosítására
szolgáló telephelyek és az azzal kapcsolatos építmények létesíthetők.
(6) Városüzemeltetési célokat szolgáló kertészeti zóna (Kk)
a) A terület városüzemeltetési célokat szolgáló kertészet számára fenntartott
terület.
b) A területen csak kertészettel kapcsolatos építmények helyezhetők el.
c) A területen a tulajdonos, a használó és a személyzet számára kivételesen
telepíthetők lakások is.
(7) Különleges közlekedési zóna (Kkö)
a) A terület csak a szabályozási tervlapon megnevezett közlekedési célokra
vehető igénybe.
b) A zónában csak az épületnek minősülő közlekedési építmények (pl.
parkolóház, autóbusz-pályaudvar stb.) területei, illetve nagykapacitású
parkolók engedélyezhetők.
KÖZLEKEDÉSI ZÓNÁK
11. §
(1) Közúti közlekedési zóna (KÖá)
a) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület.
b) A területen
1. az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjárművárakozóhelyek
(parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek

1319
csomópontjai, vízelvezetési rendszere, környezetvédelmi létesítmények,
a közművek és a hírközlés építményei, továbbá
2. a közúti közlekedést kiszolgáló
- közlekedési építmények,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató
épületek,
- igazgatási épületek,
- gazdasági célú épületek, azon belül a tulajdonos, a használó és a
személyzet számára szolgáló lakások
helyezhetők el.
c) Az elhelyezhető építményekhez önálló építési telket kell kialakítani. A telken
belül a beépítés nagysága legfeljebb 5% lehet. Az építmények magassága
a 7,5 m-t nem haladhatja meg.
(2) Vasúti közlekedési zóna (KÖk)
a) A területen a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési
építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató
épületek, igazgatási épületek, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos,
a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhető el.
b) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület legfeljebb a terület 2%-a
lehet.
KÖZPARK ZÓNA (Z)
12. §
(1) A közparkok céljára kijelölt területen a terület min. 50%-át zöldfelülettel, ill.
vízfelülettel fedetten kell kialakítani, amennyiben szabályozási terv ettől eltérően
nem rendelkezik. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak, szökőkutak
létesíthetők.
(2) A területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely,
tornapálya, köztéri szobor, gyermekjátszótér, nyilvános WC) helyezhető el.
(3) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(4) A zóna területén épület újonnan nem helyezhető el.
(5) A területen
a) terepszint alatti garázsok közpark vagy köztér területén elhelyezhetők,
melyeket legalább 50 cm földtakarással kell ellátni,
b) a terepszint alatti garázsok földtakarással együtt is legfeljebb 1,0 m-rel
emelkedhetnek a terepcsatlakozás fölé.
c) A terepszint alatti garázsok vagy parkolók részére építési telket kell
kialakítani. A garázs fölötti zöldterületet közterületként kell kezelni.

1320
ERDŐZÓNÁK
13. §
(1) Védelmi rendeltetésű erdőzóna (Ev)
a) A terület elsődlegesen védelmi (környezet-védelmi, ill. természetvédelmi)
rendeltetésű célokat szolgál.
b) A területen épület újonnan nem helyezhető el.
(2) Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőzóna (Ee)
a) A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai
rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál.
b) A 100 000 m 2 -t meghaladó területnagyságú telken - legfeljebb 1%-os
beépítettséggel - az erdő rendeltetésének megfelelő építmények
helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb kétszer nagyobb
közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybevett telekrészen
kívüli területek tulajdoni állapottól függetlenül a közhasználat elől nem
zárhatók el.
c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a
6,5 m-t.
(3) Gazdasági rendeltetésű erdőzóna (Eg)
a) A zónába az előző zónákba nem sorolható erdők területei tartoznak.
b) A 100 000 m 2 -t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os
beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők
el.
c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a
6,5 m-t.
(4) A szabályozási tervben erdőnek kijelölt korábban mezőgazdasági olyan
területeken, amelyeken a növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, továbbá
az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás létesítményei
helyezkednek el, az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb
építmények elhelyezhetők.
MEZŐGAZDASÁGI ZÓNÁK
14. §
(1) Mezőgazdasági kertes zóna (Mk)
a) A zónába a volt zártkertek, illetve zártkert jellegű kisüzemi művelésű,
jellemzően gyümölcs, szőlő, kert művelési ágú kistelkes területek tartoznak.
b) A zónába eső telkeken a növénytermesztés és az ezzel kapcsolatos
termékfeldolgozás és tárolás építményei, illetve a jelen előírásokban
rögzített feltételekkel lakóépületek is építhetők.
c) Az építmény-elhelyezés feltételeit a zónába eső telkeken az OTÉK 2
előírásai tartalmazzák.
d) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot. Önálló lakóépülettel a
telekterület legfeljebb 1,5%-a (de max. 300 m 2 ) építhető be. Lakóépület és
2
jelenleg az OTÉK 29. §

1321
gazdasági épület egy épületben nem helyezhető el. Az állattartó épület által
elfoglalt terület nem haladhatja meg a 100 m 2 -t. 600 m 2 -t meghaladó épület
építéséhez az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési
engedélyt kell benyújtani. Az elvi építési engedélyezési terv Önkormányzati
tervtanácsi véleményezésre kötelezett.
e) A telken újonnan elhelyezendő építmény
1. szabadon állóan,
2. legalább 10,0 m előkert biztosításával,
3. legfeljebb 3,5 m építménymagassággal,
4. magas tetővel, max. 40 tetőhajlásszöggel
telepíthető.
f) Állattartó telep a zónában nem létesíthető.
(2) Mezőgazdasági általános zóna (Má)
a) A zónába a jellemzően szántó művelési ágú mezőgazdasági területek
tartoznak.
b) A zónába eső telkeken a növénytermesztés, állattenyésztés, a halászat,
továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei,
illetve a jelen előírásokban rögzített feltételeknek megfelelő lakóépületek,
valamint a jelen előírás 15. §-ban felsorolt építmények helyezhetők el.
c) A zónába eső telken új építmény elhelyezése az OTÉK 3 előírásai szerint
engedélyezhető.
d) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot. Önálló lakóépülettel a
telekterület legfeljebb 1,5%-a, de max. 300 m 2 építhető be. 1000 m 2 -t
meghaladó épület csak szabályozási terv alapján helyezhető el.
e) A telken újonnan elhelyezhető építmények – kivéve a mezőgazdasági
technológiához közvetlen kapcsolódó építményeket - csak
1. szabadon álló beépítési mód szerint,
2. legalább 10,0 m előkert biztosításával,
3. önálló lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m építménymagassággal,
magas tetővel és max. 40 tetőhajlásszöggel telepíthetők.
f) Egy telken újonnan csak egy tanyaudvar alakítható ki, amelynek területe
(lakóépület, gazdasági építmények és a hozzátartozó udvar által elfoglalt
terület)
1. nem lehet nagyobb, mint 6000 m 2 és a telek 50%-a,
2. utólag sem alakítható át önálló telekké, ha a megosztás következtében
az újonnan kialakuló telek a legfeljebb 3%-os beépítettség előírásnak
nem felel meg,
g) Lakóépület és gazdasági épület egy épületben nem helyezhető el.
(3) Mezőgazdasági korlátozott használatú zóna (Mko)
a) A zónába a környezet és tájvédelmi, ökológiai okból nem beépíthető
mezőgazdasági művelési ágú területek tartoznak.
b) A zónában nyomvonal jellegű építményeken és műtárgyakon, a külön
jogszabályok keretei között a köztárgyakon, a kutatást és az
ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építményeken, a
honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyakon, a nyilvános
illemhelyeken, hulladékgyűjtőkön túl csak a természetvédelmi fenntartást,
kutatást és bemutatást, illetve a legeltetéses állattartást szolgáló legfeljebb
3
jelenleg az OTÉK 29. §

1322
3,5 m építménymagasságú épület létesíthető, min. 2 ha nagyságú telken, 2
ha-onként max. egy, legfeljebb 100 m 2 -es épület elhelyezésével.
MEZŐGAZDASÁGI ZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI
15. §
(1) Az Má és Mko mezőgazdasági zónában, ha azok nem esnek védett területbe,
kialakítható anyagnyerő bányatelek, ha annak területe nem haladja meg a 10
000 m 2 -t. A 10 000 m 2 -t meghaladó bányatelkek részletes környezeti
hatásvizsgálat elkészítését követően csak Má mezőgazdasági zónában
alakíthatók ki.
(2) A nyersanyag-kitermeléshez ily módon kialakított telkeken
a) csak a bányászatot kiszolgáló felvonulási épületek helyezhetők el,
b) az építmények által elfoglalt terület a telekterület 5%-át nem haladhatja
meg. Az építményeket, létesítményeket a bányászat befejezése után el
kell bontani, amely az üzemeltető kötelezettsége.
(3) A felhagyott anyagnyerő helyén a bányászatot felváltó területhasználat és építés
csak a terület egészére kiterjedő tájrendezési terv alapján végrehajtott
rehabilitáció után engedélyezhető.
(4) A mezőgazdasági zónákban szélerőmű a szakhatósági vélemények figyelembe
vételével elhelyezhető.
MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI
15/A. §
(1) A mezőgazdasági, ill. erdőzónákban a terv jóváhagyása előtt már meglévő, a
zónára vonatkozó előírást meghaladó nagyságú épületek amennyiben egyéb
hatósági előírásoknak megfelelnek a kialakult beépítettségtől függetlenül
megtarthatók és felújíthatók. A lakóépületek (tanyák) egy alkalommal legfeljebb
25 m 2 -rel bővíthetők. A bővítés új lakást nem eredményezhet.
(2) A lakóépületek (tanyák) a meglévő lakással megegyező nagyságban a vonatkozó
általános előírások betartásával átépíthetők.
VÍZGAZDÁLKODÁSI ZÓNA (VG)
16. §
(1) Vízfelülethez, vízfolyáshoz kötődő vízgazdálkodási zóna (VGf)
A területbe
- az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja,
- az állóvizek medre és parti sávja,
- a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
tartoznak.

1323
(2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint
és az alábbi feltételek teljesülése esetén szabad:
a. egyéni horgásztanyák csak a kezelő hozzájárulásával építhetők.
b. Az építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1%-át, és az új építmény
magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.
(3) Vízbeszerzési célú vízgazdálkodási zóna (VGb)
a) A területbe a vízbeszerzési területek tartoznak.
b) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak
szerint szabad.
VERTIKÁLIS RENDELTETÉSI ZÓNA (3. sz. rajzi melléklet)
17. §
A zóna területén újonnan létesítendő épületek földszintjén a közterület felőli
homlokvonalon közhasználatú funkciókat kell telepíteni.
ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI
ÉPÍTÉSI ZÓNÁK KATEGÓRIÁI
18. §
A szabályozási tervlap a város közigazgatási területén
- belvárosi
- polgárvárosi
- mezővárosi
- belső kertségi
- külső kertségi
- falusias / tanyabokros
- egyéb
építési zónákat határol le.
KIALAKULT SZABÁLYOZÁSI KATEGÓRIÁBA SOROLT ZÓNÁK KÖZÖS
ELŐÍRÁSAI
(TÁBLÁZATOK „K” KIALAKULT OSZLOP ALATTI ÉRTÉKEI)
19. §
(1) Az építési zónákon belül kijelölt, már kialakult és átalakításra nem szánt
szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban kialakult) területeken az
adottságtól függő „0” jelű építési övezetek paramétereit sajátos előírások (jelen
rendelet IV. fejezetében rögzített előírások) hiányában – az Étv. 18. § (2)
bekezdés szerintieket alkalmazva az adott kérdéskörtől függő területi
kitekintéssel - kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások
alapján az építési hatóság állapítja meg.
(2) Az építtető – az építési engedélyezési eljárást megelőzően – elvi építési
engedélyezési eljárás során az építési hatóságtól kérheti a vonatkozó
illeszkedési szabályok tételes meghatározását.

1324
(3) A legnagyobb beépítettséget a 20. § 2/a-b. sz. táblázat keretei között kell
meghatározni.
NEM KIALAKULT SZABÁLYOZÁSI KATEGÓRIÁBA SOROLT ZÓNÁK KÖZÖS
ELŐÍRÁSAI (TÁBLÁZATOK „T” – TERVEZETT OSZLOP ALATTI ÉRTÉKEI)
20. §
(1) Az építési zónákon belül kijelölt, még nem, vagy jellemzően nem beépített, vagy
átalakításra szánt, nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban
nem kialakult) területeken az új építési telkek kialakításának szabályait, a
beépítettség és a zöldfelületi fedettség mértékét, az újonnan elhelyezendő
építményekkel kapcsolatos előírásokat – beépítési módot, építménymagasságot
– az 1.-3. sz. táblázatok értékei határozzák meg.
(2) Az egyes városépítészeti karakter-zónákon építhető melléképületek,
melléképítmények elhelyezhetőségét a 4. táblázat tartalmazza.
A választható beépítési módok és telekméretek városépítészeti karakterek szerint
*
Beépítési
mód
Teleknagyság
Belvárosi
1.
Polgárvárosi
2.
Mezővárosi
3.
Belső kertségi
4.
Külső kertségi
5.
1/a táblázat
Falusias/
Tanyabokros
6.
Kialakult
Tervezett
K T K T K T K T K T K T K T
Kód 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1
1 sza- 7
badonálló 8 X
telepszerű 9 X
2 2
szabadon- 3 X
álló - 4 X
általános 5 X X X X
6 X X X X
7 X X X X
8 X X
3 3 X X
oldal- 4 X X
határon 5 X X X X
álló 6 X X X
7 X X X
8 X
4 3 X
ikres 4 X
5 X
6 X
7 X
5 1 X
zártsorú - 2 X X
általános 3 X X X
4 X X X
5 X X
6 X X
7 X X
8 X X
6 3 X
zártsorú - 4 X
keretes 5 X X
6 X X
7 X X
8 X X
0 0 X X X X X X X
adottságtól
függő
*A hatjegyű építési zónajelen belüli beépítési mód és teleknagyság kódok helye.
Egyéb
7.

1325
Az 1/a táblázat kódjainak értelmezése
táblázat
legkisebb
telekmélység
(m)
Újonnan kialakítható
legkisebb
telekterület
(m 2 )
A telekterület
kódja
Újonnan kialakítható legkisebb közbenső telekszélesség beépítési mód szerint m-ben
Szaba- Szaba– Oldal– Ikres Zártsorú Zártsorú
Adottságtól
donálló don álló- határon
általános keretes
függő
telep- általános álló
szerű
1 2 3 4 5 6 0
15 180 m 2 1 6 X
25 450 m 2 2 10 10 15 X
30 600 m 2 3 18 14 10 12 15 X
30 720 m 2 4 18 14 12 14 15 X
35 1000 m 2 5 20 18 20 25 X
40 1500 m 2 6 25 18 20 25 X
50 2500 m 2 7 35 30 18 30 X
50 4000 m 2 8 40 40 35 X
50 10 000 m 2 9 50 40 35 X
Adottságtól függő 0 X X X X X X X
A saroktelek legkisebb szélességi mérete: 20 m alatti telekszélesség esetén a kialakítható legkisebb telekszélesség mérete +2 m
20 m, ill. nagyobb telekszélesség esetén nincs különbség a közbenső és saroktelek között.
1/b
A választható beépítettségi mérték városépítészeti karakterek szerint
Beépítettség
kódja
Belvárosi
1.
*
Polgárvárosi
2.
Mezővárosi
3.
Belső kertségi
4.
Külső kertségi
5.
Falusias,
Tanyabokros
6.
2/a táblázat
K T K T K T K T K T K T K T
0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1
1 X X
2 X X X X
3 X X X X X X X X
4 X X X X X X X X X X
5 X X X X X X X X
6 X X X X
7 X X X X
8 X X X X
9 X X X X
*A hatjegyű építési zóna jelen belüli beépítettségi kód helye.
Egyéb
7.
A zöldfelületi fedettség meghatározása a beépítettség mértéke és a beépítési mód
függvényében
2/b táblázat
Beépítési %
Beépítettség
kódja
Újonnan kialakítható legkisebb zöldfelületi fedettség (%)
Szabadon álló- Szabadonálló- Oldalhatáron Ikres
Zártsorú- Zártsorútelepszerű
általános
álló
általános
keretes
1 2 3 4 5 6
5 1 60
15 2 55 50 60 60
20 3 50 50 55 55
30 4 40 50 50 50 20
40 5 30 20
50 6 20
60 7 10
80 8
A be nem épített
terület
50 %-a
100 9
Adottságtól
függő
0 X
A táblázat szerinti zöldfelületi fedettség értékeitől a sajátos előírások eltérő értéket is meghatározhatnak.

1326
A választható építménymagasság városépítészeti karakterek szerint
*
Építmé
nymagass
ág
kódja
Belvárosi
1.
Polgárvárosi
2.
Mezővárosi
3.
Belső kertségi
4.
Külső kertségi
5.
3/a táblázat
Falusias,
Tanyabokros
6.
K T K T K T K T K T K T K T
0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1 0 1
1 X X X X X X
2 X X X X X X X X X X
3 X X X X X X X X X X
4 X X X X X X
5 X X X X X X
6 X X X X
7 X X X X
0 X X X X X X X
*A hatjegyű építési zóna jelen belüli építménymagassági kód helye.
A 3/a táblázat kódjainak értelmezése
3/b táblázat
Építménymagasság
kódja
Építménymagasság*
m-ben
Max. terepszint feletti szintszámok
(a tetőtéri szinttel együtt)
1 3,5 1
2 4,5 2
3 6,5 2
4 7,5 3
5 7,5-9,5 4
6 9,5-12,5 5
7 12,5-16,0 6
0 Adottságoktól függően. Az illeszkedés
szabályait kell alkalmazni.
X
Egyéb
7.
Szabadon álló – telepszerű beépítési mód esetén
csak a felső értékre vonatkozó előírásokat kell
betartani
* Az épületnek nem minősülő építmények, műtárgyak egyéb előírás hiányában elvi építési engedélynek megfelelően az
egyéb előírások betartásával ennél nagyobb magassággal is építhetők.

1327
Melléképületek, melléképítmények elhelyezhetősége
M
e
ll
é
k
é
p
ü
l
e
t
e
k
M
e
ll
é
k
é
p
ít
m
é
n
y
e
k
Elhelyezhető melléképületek,
melléképítmények
Belvárosi
1.
Polgárvárosi
2.
Mezővárosi
3.
Belső kertségi
4.
Külső kertségi
5.
4. táblázat
Falusias
Tanyabokros
6.
Járműtároló X X X X X
Kiskereskedelmi üzlet X X X X X
Árusító pavilon X X X X X
Barkácsműhely X X X X
Kisipari műhely X X X X
Műterem X X X X X
Háztartási tároló X X X
Állattartó épület X* X*
Közműcsatlakozási műtárgy X X X X X X X
Közműpótló műtárgy X X
Hulladéktartály-tároló legfeljebb 2,0 m X X X X X X X
belmagasság
Kirakatszekrény legfeljebb 0,4 m-es X X X X X X X
mélység
Kerti építmény X X X X X X X
Kerti víz- és fürdőmedence,
X X X X X X
napkollektor
Kerti épített tűzrakóhely X X X X X
Kerti lugas, kerti tető 20 m 2 -ig X X X X X X
Háztartási célú kemence, húsfüstölő,
X
X
jégverem, zöldségverem
Állatkifutó X* X*
Trágyatároló, komposztáló X* X*
Siló, ömlesztett anyag tároló,
X X X**
folyadék- és gáztartály
Kerti szabadlépcső és lejtő X X X X X X X
Egyéb
7.
Szabadonálló és legfeljebb 6,0 m
magas szélkerék, antenna
X X X X
Zászló tartó X X X X X X X
*Ha a jelen előírások megengedik
**Kizárólag gazdasági zónák esetén
(3) Ha a telek jelenlegi jellemzői az (1) bekezdésben rögzített építési előírásoknak
nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább
felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni.
(4) Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a
meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek)
szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést,
amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a
szintterület növelése megengedhető a maximális terepszint feletti szintszámokra
vonatkozó előírások betartásával.
(5) Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a
zónára vonatkozó övezeti előírásokat kell alkalmazni.
(6) Ha a telek jelenlegi telekterülete nem felel meg az építési zónára vonatkozó
előírásoknak akkor a telekterület - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi
határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthető. A telek beépítése -
amennyiben a beépítés feltételei egyébként fennállnak - a vonatkozó egyéb
országos és helyi építési előírások betartásával engedélyezhető.

1328
(7) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az
építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az
épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások
betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők.
(8) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési
előírásokban előírt mértéket, a meglévő építmények az építési övezetre
meghatározott mértékig bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az
előírt értéket nem haladhatja meg.
ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI
21. §
(1) A jelen rendelet IV. fejezetének sajátos előírásait (továbbiakban sajátos
előírások) a vonatkozó területre lehet alkalmazni.
(2) Kialakult, a vonatkozó előírásokat nem kielégítő telken az építés az elő-, oldalés
hátsókertre vonatkozó előírások és a gépjármű-elhelyezésre vonatkozó
szabályok betartása mellett, legfeljebb az építési övezetben megengedett
legkisebb telek beépíthetőségének mértékéig engedélyezhető.
(3) A pinceszint, ill. terepszint alatti építmények - a terepszint alatti gépjárműtároló
kivételével - csak az építési helyen belül engedélyezhetők. Terepszint alatti
gépjárműtárolók az egyéb előírások betartása esetén a teljes telekterületet is
elfoglalhatják.
(4) A rendeltetési egységek meghatározásánál a garázsok számát nem kell
figyelembe venni.
(5) Ha meglévő épület építménymagassága nagyobb az övezeti előírásban
megengedett értéknél, és ennek közvetlen szomszédságában, vagy annak
bővítéseként új építési igény jelentkezik, a meglévő épület homlokzatának külső
vonala és a tető metszésvonalától húzott 30-os lejtésvonalon belüli
magasságra adható építési engedély az új épületre vagy épületbővítésre.(1.
számú melléklet)
(6) Ha a sajátos előírások, ill. egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként
nem rendelkeznek:
a) az építési telken elhelyezendő építmény bármely része – az ereszt kivéve –,
hirdető berendezés az épület járdaszintjétől mért 3,5 m magasság felett
közterület fölé, a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20
mértékéig, de legfeljebb 0,60 m-ig nyúlhat be;
b) amennyiben a szabályozási tervlap másként nem jelöli, épületrész kinyúlása
közterület fölé – az ereszt, az előtetőt és az áttört korlátú erkélyt kivéve – 12
m-nél keskenyebb utcákon nem engedélyezhető. 12 m-nél szélesebb
utcákon legfeljebb 0,6 m kinyúlással az épületrész építése engedélyezhető.
A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg
az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át. A szerkezet kinyúlása a
közterület fölé az épület előtti járda szintjétől számított 3,50 m magasság
fölött engedélyezhető.

1329
(7) Zártsorú általános beépítés esetén, amennyiben sajátos előírások másként
nem rendelkeznek
a) az épület megengedett legnagyobb mélysége utcai szárny esetén 15 m,
b) a második önálló épület építése mindaddig nem engedélyezhető, míg az
utcavonalon elhelyezett épület magassága az építési zónára előírt érték
70%-át nem éri el,
c) Ha a telek saroktelek, a beépítettsége az alábbiak szerint növelhető:
- zártsorú általános beépítési mód esetén további 20%-kal, ha a
teleknagyság legfeljebb az előírt legkisebb telekterület 1,5-szerese.
d) saroktelken a beépítettségi mértéket a 20. § 2/b. táblázata alapján kell
meghatározni, ha a telekméret nem haladja meg az építési övezetre
vonatkozó legkisebb telekméret 1,5-szörösét. Az így számított értékhez -
nagyobb telek esetében - a fennmaradó telekhányadra az építési
övezetre meghatározott beépítettség számítható.
(8) I. rendű közterületről kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók.
(9) Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság – ha azt a kialakult állapotok
indokolják – 6,5 m-nél nem magasabb lakó- és üdülőterületeken:
a) 4,0 m-ig csökkenthető beépítési módtól függetlenül, ha az egymást
átfedő, szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton
a nyílások helyiségenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak;
b) zártsorú beépítési mód esetén 2,5 m-ig csökkenthető, ha az egyik
homlokzat nyílás nélküli tűzfal.
(10) A közterület felőli tényleges építési vonal a szabályozási-, s egyben kötelező
építési vonaltól a telek irányába visszaléphet, de legfeljebb csak a homlokvonal
1/3 hosszán. Az így kialakult terület legfeljebb 80 cm magas, áttört jellegű
kerítéssel keríthető le.
(11) Az építési hely közterület felőli határát – ha a szabályozási tervlap másként
nem rendelkezik, az egyéb városépítészeti karakterbe sorolt, szabadonállótelepszerű
beépítési módú telkek közterület felőli határát kivéve – kötelező
építési vonalnak kell tekinteni az alábbiak figyelembevételével
a) az építési vonal az építési hely közterületi határvonalának 1/3 hosszán a
telekirányban visszaléphet,
b) amennyiben előkert nem alakítható ki, úgy a telekirányban az a) pontban
szabályozott módon kialakítható építési vonal és a szabályozási vonal
közötti területet a közhasználat elől nem szabad elzárni.
(12) Előkert nélküli új épület-elhelyezésnél huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség
közterület felőli padlóvonala nem kerülhet a közterületi járdaszintnél,
terepszintnél mélyebbre. A lakások padlóvonala a járdavonal felett 75 cm-nél
alacsonyabbra nem kerülhet.
(13) Ha az építési övezet határa nem esik telekhatárra, akkor az építési előírások
szempontjából az építési övezet határát a hátsókert megállapításánál és a
beépítési % kiszámításánál telekhatárnak kell tekinteni.

1330
(14) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki.
(15) Átmenő telkeknél:
a) a beépítést kötelezően mindig a magasabb rendű útvonal felőli oldalon kell
megvalósítani az építkezés első ütemeként,
b) gépjárművel történő kiszolgálása az ezen telek mellett lévő alacsonyabb
rendű útvonalról engedélyezhető,
c) azonos kategóriájú utak esetén elsősorban a védett épületet, fát és
facsoportot nagyobb számban tartalmazó útvonal felőli oldalon kell az
építkezés első ütemét megvalósítani.
(16) Tetőtér csak egyszintes hasznos tetőtéri szinttel építhető be. Új rendeltetési
egységet eredményező tetőtérbeépítés vagy szintráépítés esetén –
amennyiben a padlószint magassága a 13,65 m-t meghaladja – személyszállító
felvonót kell létesíteni.
(17) Manzárdtető építése csak abban az esetben engedélyezhető, ha azt a meglévő
épített környezethez való illeszkedés szabályai indokolják.
(18) Ha a terv Önkormányzati Tervtanácson bemutatatásra kötelezett, a Tervtanács
véleményét építészeti minőség, látvány, valamint építészeti igényesség és az
épített vagy táji környezethez való illeszkedés szempontjából az építési
hatóságnak bizonyítási eszközként kell felhasználni.
BELVÁROSI (1. jelű) ÉPÍTÉSI ZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI
22. §
(1) Újonnan előkert létesítése csak akkor engedélyezhető, ha azt a kialakult állapot
indokolja.
(2) A telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség. A csapadékvizet a
közterület felé a csapadékvíz elvezető csatornába be kell kötni.
(3) Új építés esetén a lakásokhoz gépkocsi elhelyezést saját telken belül kell
kielégíteni. A lakások gépkocsi tárolásának legalább 50%-át zárt tárolókban kell
biztosítani.
(4) Meglévő épületek lakásszámának bővítése esetén az (3) bekezdés előírásait
alkalmazni kell.
(5) A zónára meghatározott legnagyobb építménymagasság mértékét – ha a
sajátos előírások másként nem rendelkeznek – az épület utcai homlokzatánál
nem lehet túllépni.
POLGÁRVÁROSI (2. jelű) ÉPÍTÉSI ZÓNA
23. §
(1) Újonnan épületek csak zártsorú-általános beépítési mód szerinti építési helyen
belül helyezhetők el.

1331
(2) Újonnan előkert létesítése csak akkor engedélyezhető, ha azt a kialakult állapot
indokolja.
(3) Zártsorú beépítésnél az épület mélysége az utcai telekhatártól legfeljebb 15 m
lehet a hátsókertekre vonatkozó méretek figyelembe vételével.
(4) A zónában a telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség. A
csapadékvizet a közterület felé a csapadékvíz elvezető csatornába be kell kötni.
(5) Új építés, bővítés és építményrendeltetés megváltoztatása esetén a helyi
önkormányzati parkolási rendelet szerint kell eljárni. Lakások építése esetén
gépkocsi elhelyezést saját telken belül kell kielégíteni. A lakásokhoz tartozó
gépkocsi elhelyezést legalább 50%-ban zárt tárolókban kell biztosítani.
(6) A zónára meghatározott legnagyobb építménymagasság mértékét – ha a
sajátos előírások másként nem rendelkeznek – az épület utcai homlokzatánál
nem lehet túllépni.
MEZŐVÁROSI (3. jelű) ÉPÍTÉSI ZÓNA
24. §
(1) Újonnan épületek csak oldalhatáron álló, ill. zártsorú-általános beépítési mód
szerinti építési helyen belül helyezhetők el.
(2) Újonnan előkert csak akkor engedélyezhető, ha azt a kialakult állapot indokolja.
(3) A zónában az építés feltétele a teljes közművesítettség. A csapadékvíz elvezetést
vagy telken belül, vagy a csapadékvíz elvezető csatornába való bekötéssel lehet
megoldani.
(4) Új építés esetén a lakásokhoz gépkocsi elhelyezést saját telken belül kell
kielégíteni. A lakások gépkocsi tárolásának legalább 50%-át zárt tárolókban kell
biztosítani.
(5) A zónára meghatározott legnagyobb építménymagasság mértékét – ha a sajátos
előírások másként nem rendelkeznek – az épület utcai homlokzatánál nem lehet
túllépni.
BELSŐ KERTSÉGI (4. jelű) ÉPÍTÉSI ZÓNA
25. §
(1) Újonnan épületek csak szabadonálló-általános, oldalhatáron álló, ill. ikres
beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el.
(2) A zónában az építési feltétel a teljes közművesítettség, amelyet az építtetőnek
kell biztosítani.

1332
KÜLSŐ KERTSÉGI (5. jelű) ÉPÍTÉSI ZÓNA
26. §
(1) Újonnan épületek csak szabadonállóan, ill. oldalhatáron álló beépítési mód
szerinti építési helyen belül helyezhetők el.
(2) A zónában az építés feltétele a teljes közművesítettség, amelyet az építtetőnek
kell biztosítani.
FALUSIAS / TANYABOKROS (6. jelű) ÉPÍTÉSI ZÓNA
27. §
(1) Újonnan épületek csak oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen
belül helyezhetők el, amely telekmérettől függően lehetőséget biztosít a
szabadonálló épület elhelyezésére is.
(2) Újonnan az előkert mélysége minimum 5,0 m, a közterületre néző
építménymagasság legfeljebb 3,5 m lehet. A 3,5 m építménymagasságú épület
az utcai telekvonaltól 20 m távolság után 4,5 m építménymagassággal
folytatható.
(3) Ha a telek mélysége az 50 m-t meghaladja úgy az építési hely mélysége a
szabályozási vonaltól merőlegesen mért 50 m, amennyiben a szabályozási terv
másként nem rendelkezik.
(4) A zónában az építés feltétele részleges közművesítettség, ill. helyi
közműrendszer kiépítése. A közművek kiépítése az építtető kötelezettsége.
(5) Az építési zónában valamennyi melléképítmény elhelyezhető.
Állattartó épület a szabályozási vonaltól csak 30 m-en túl helyezhető el.
(6) Gazdasági célú épület csak a szabályozási vonaltól 30 m-en túl helyezhető el,
építménymagassága legfeljebb 6,5 m lehet.
(7) A védett településszerkezetű zónák (Rókabokor, Sulyánbokor) területein az
újonnan építhető épületek
a) építménymagassága legfeljebb 3,5 m,
b) az épületek elhelyezése a kialakult állapotnak megfelelő,
c) a közterület felé néző épületszélesség legfeljebb 8,0 m, az oromfalas
kialakítás a helyi hagyományoknak megfelelő,
d) a tetőhajlásszög 40 5, a tetőforma nyeregtető, a tető anyaga
hagyományos cserépfedés, vagy nádfedés
lehet.

1333
EGYÉB (7. JELŰ) ÉPÍTÉSI ZÓNA
28. §
(1) Újonnan épületek csak szabadonálló-telepszerű, szabadonálló-általános,
zártsorú-általános, zártsorú-keretes beépítési mód szerinti építési helyen belül
helyezhetők el. A meglévő és megtartható, önálló helyrajzi számmal rendelkező
úszótelken lévő beépítés a zóna területén belüli szabadonálló-telepszerű
beépítési módnak minősül.
(2) Az építési telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése, kivéve
a központi települési területeken kívüli területeket, ahol megengedett a részleges
közművesítettség is.
(3) Tetőráépítés esetén a többlet lakásokhoz szükséges gépjárművet 100 %-ban zárt
tárolókban kell elhelyezni, melyet terepszint alatt kell megvalósítani, az ott
meghatározott előírásokkal.
(4) A zónába tartozó meglévő lakótelepeken az építési előírásokat a szabályozási
tervlapon jelölt lakótelepi telektömb területére kell értelmezni.
(5) A zónába tartozó épületek szintterület növeléséhez az építési engedélyezési
eljárást megelőzően elvi építési engedélyt kell kérni. Az utólagosan készülő lift
miatt az úszótelek határainak átlépése engedélyezhető, melyhez elvi építési
engedélyezés nem szükséges. Az elvi építési engedélyezési terv Önkormányzati
tervtanácsi bemutatásra kötelezett.
(6) A zóna területén a 4000 m 2 -t meghaladó telkeken az egységes építészeti
megjelenés biztosítása és az előírásoknak megfelelő telekhasználat érdekében –
amennyiben az építés több ütemben történik – az építési engedélyezési eljárást
megelőzően elvi építési engedélyezési tervet kell benyújtani. Az elvi építési
engedélyezési tervben az építési helyeket, zöldfelületeket, burkolatokat, gépkocsi
elhelyezést is meg kell határozni. Az elvi építési engedélyezési terv
Önkormányzati tervtanácsi bemutatásra kötelezett.
(7) A panelprogram keretében felújításra kerülő homlokzatok terve építési engedélyre
kötelezett, melyet az Önkormányzati Tervtanáccsal véleményeztetni szükséges.
ÉRTÉKVÉDELMI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI
A TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM ZÓNÁJA
29. §
(1) Helyi települési értékvédelmi zónába eső telkeken építés, felújítás, átalakítás
csak az alábbiak szerint végezhető:
a) védett területen meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét,
telekrendszerét, utcavonal vezetését, a területre jellemző építményeket,
kerítéseket és kapuformákat.
b) új épület csak a környezethez illeszkedően az építészeti hagyományokhoz
igazodóan helyezhető el.
c) Védett épület homlokzatának átalakítása vagy felújítása csak teljes
homlokzatrekonstrukció keretében engedélyezhető.

1334
d) a védett területen melléképület, építmény építése csak akkor
engedélyezhető, ha az építendő épület, építmény nem rontja a városképet,
és formailag alkalmazkodik a lakóterület történelmileg kialakult képéhez.
(2) Régészeti értékvédelmi zónába eső telkeken építés, felújítás, átalakítás csak az
alábbiak szerint végezhető:
a szabályozási tervlapon jelölt régészeti terület határával érintett telkeken a
meglévő terepszinthez viszonyítva 30 cm-nél mélyebb földmunkával járó
minden tevékenység a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális
Iroda engedélyével végezhető.
(3) A szabályozási tervlapon jelölt régészeti terület határait a Kulturális
Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Iroda a régészeti kutatásoknak
megfelelően megváltoztathatja.
TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM ZÓNÁJA
29/A. §
(1) Nyíregyháza közigazgatási területén az alább természeti értékvédelmi területek
találhatók:
országos természetvédelmi terület (ex lege védett terület),
Natura 2000 terület,
természeti terület,
ökológiai hálózat,
helyi jelentőségű (meglevő és tervezett) természetvédelmi terület.
(2) Országos jelentőségű természetvédelmi terület
a) Az ex lege védett területek országos jelentőségű természetvédelmi
területnek minősülnek.
b) Országos jelentőségű védett természeti terület állapotának, jellegének
megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet a
természet védelméről szóló törvény előírásainak, a védetté nyilvánítási
rendeletnek és a természetvédelmi kezelési tervnek megfelelően. Az
országos jelentőségű természetvédelmi területen mindennemű tevékenység
(építési tevékenység, művelési ág változtatás) csak a természetvédelmi
hatóság engedélyével történhet.
(3) Natura 2000 terület
A Natura 2000 területen bárminemű tevékenység csak az európai közösségi
jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendelet
szerint végezhető.
(4) Természeti terület
a) A természeti területekre vonatkozóan a természet védelméről szóló törvény
előírásait kell alkalmazni.
b) Természeti területen mindennemű tevékenység (építési tevékenység,
művelési ág változtatás) csak a természetvédelmi hatóság engedélyével
történhet.

1335
(5) Ökológiai folyosó
a) Az övezetben mindennemű tevékenység csak az Országos Területrendezési
Tervről szóló törvény adott övezetre vonatkozó előírásai szerint végezhető.
b) Az ökológiai folyosók területén újabb beépítésre szánt területek kijelölése
illetve a folyamatosságot megbontó létesítmény elhelyezése nem
engedélyezhető. A természetes folyamatosság megtartását az építési
engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(6) Helyi jelentőségű természetvédelmi terület
a) A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken ipari és bányászati
tevékenység nem engedélyezhető. Lakó- és gazdasági épület létesítése az
építési övezeti szabályozásnak megfelelően és csak a természeti értékek
védelmével összeegyeztethető módon történhet.
b) A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre az illetékes
természetvédelmi szakhatóság által véleményezett kezelési tervet kell
kidolgozni. A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken folyó építési és
egyéb területfelhasználási tevékenység csak a kezelési tervben előírtak
betartásával történhet. A kezelési terv tartalmának összhangban kell lennie
a település Helyi Építési Szabályzatával.
c) A helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, természeti
állapotának megőrzéséről a tulajdonos köteles gondoskodni.
TILALMI ÉS KORLÁTOZÁSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI
TILALMI ZÓNÁK
30. §
A közcélú tilalmi zónába eső telkek a tervezett közcélú felhasználás megvalósítása
érdekében a jelen rendelet hatályba lépésétől számított legfeljebb 10 évig építési és
telekalakítási tilalom alatt állnak.
KORLÁTOZÁSI ZÓNÁK
31. §
(1) Gazdasági terület védőterületének korlátozási zónájába eső a szabályozási
tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken szállásjellegű, pihenési célú,
intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait
szolgáló építmény létesítése nem engedélyezhető.
(2) A vasút védőterületének korlátozási zónájában - a szabályozási tervlapon jelölt
telkeken, ill. telekrészeken a vasút védőterülete miatt építmény csak az
OTÉK-nak 4 , valamint a vonatkozó egyéb előírásoknak 4 megfelelően helyezhető
el.
(3) A közmű védőterületének korlátozási zónájában a telkek szabályozási tervlapon
jelölt részén közmű védőtávolsága miatt építmény csak szabályozási terv
alapján helyezhető el.
4
4
jelenleg OTÉK 36. § (7)
jelenleg 2005. évi CLXXXIII. tv.

1336
(4) Országos közút védőterületének korlátozási zónájában a szabályozási
tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken országos közút védőtávolsága miatt
építmény csak az OTÉK-nak 6 , valamint a vonatkozó egyéb előírásoknak 7
megfelelően helyezhető el.
(5) A repülőtér védőterülete miatti korlátozási zónában a repülőtér telkén belül a
belső védőterületre eső telekrészen csak a repülőtér működéséhez szükséges
építmények engedélyezhető a vonatkozó szabályok figyelembe vételével.
(6) Az elővásárlási korlátozás zónában a telkeken közcélú építmények
létesítésének biztosítása vagy a szabályozási terv megvalósítása érdekében az
Önkormányzat elővásárlási jogot tart fenn, melyet a Közgyűlés döntése alapján
az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(7) Beültetési kötelezettség zónájában a telkeken a szabályozási tervlapon jelölt
védőfásítások területén
a) ha a jelölt telekrész jelenleg beépített, a telekrészre eső épületek nem
bővíthetők. Az épületek bontását követő egy éven belül a védőfásítást a
szabályozási tervnek megfelelően végre kell hajtani,
b) A védőfásítás legalább kettős fasor telepítését jelenti, ha a szabályozási
tervlap másként nem jelöli.
(8) A városkapu korlátozási zónába eső telkeken az építési engedélyt megelőzően
elvi építési engedélyt kell kérni. Az elvi építési engedélyezési tervhez
látványtervet kell mellékelni. Az elvi építési engedélyezési terv Önkormányzati
Tervtanácson bemutatásra kötelezett.
III. fejezet
EGYÉB ELŐÍRÁSOK
ÁLTALÁNOS KÖZLEKEDÉSI ELŐÍRÁSOK
32. §
(1) A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott
területet kell biztosítani.
(2) Közlekedési célú közterületeken csak a közút létesítményei és berendezései,
környezetvédelmi műtárgyak, közművek, a közút működésével
összeegyeztethető egyéb építmények és műtárgyak létesíthetők, illetve
növényzet telepíthető. Egyéb építmények az OTÉK 8 szerinti "építmény
elhelyezése közterületen" előírásának betartása mellett a mindenkor hatályos
Nyíregyháza Megyei Jogú Város közterület-használat engedélyezéséről szóló
önkormányzati rendelet előírásai alapján helyezhetők el. A 6 m 2 feletti reklámok
engedélyezési terveit az Önkormányzati Tervtanáccsal véleményeztetni
szükséges.
6
7
8
jelenleg OTÉK 36. § (6)
jelenleg 1988. évi I. törvény 42/a §
jelenleg OTÉK 39. §

1337
(3) Az építési zónákban megengedett telken kívüli parkolási igényt a helyi parkolási
rendelet szerint lehet engedélyezni.
(4) Közterület és építési telek terepcsatlakozása építési engedélyezési terv keretén
belül sem közterületbe nyúló lépcső, rámpa, sem gépkocsi-lehajtó miatt nem
változtatható meg
(5) Gépjárműtároló rendeltetés változása csak a garázs telken belüli pótlása esetén
engedélyezhető.
(6) Közterületre vagy magánútra nyíló, egynél több rendeltetési egységet
tartalmazó sorgarázs vagy árusító pavilon homlokzatát érintő építési
engedélyköteles változtatása a vonatkozó előírások betartásával, csak az
épületegyüttes egészére kiadott engedély alapján az egész épületre együtt
kivitelezve engedélyezhető.
(7) Közlekedési közterületen belüli parkolókat fásítottan, a meglévő fasorok
megőrzésével kell megvalósítani. Amennyiben a fasor megtartásáról műszaki
megoldással gondoskodnak, szint alatti parkoló is létesíthető.
(8) Közlekedés céljára szolgáló közterületen belüli zöldfelületen csak a
beláthatóságot nem zavaró növényzet telepíthető, építmény, műtárgy, valamint
díszburkolat és utcabútorok helyezhetők el.
(9) Közlekedési közterületen belüli dísztér
a) gyalogos, kerékpáros és korlátozott kiszolgáló forgalom számára fönntartott
terület;
b) a dísztéren belül tömegközlekedési járművek korlátozott számban,
meghatározott nyomvonalon közlekedhetnek;
c) a dísztéren belül az alábbi létesítmények helyezhetők el:
1. járda, gyalogút, kerékpárút,
2. növényzet,
3. terepépítmények,
4. utcabútorok, köztéri műalkotások,
5. közművezetékek, térszint alatti közcélú parkolók az ágazati
szabványoknak megfelelően.
d) A növényzettel való fedettség aránya legalább 30% legyen.
(10) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjába eső, meglévő
épületeken végezhető építési munka csak az illetékes közlekedési szakhatóság
állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető.
(11) A szálló porterhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú
fasorok telepítéséről gondoskodni kell, melyet legkésőbb az út felújítása,
kiépítése során az út kezelője kell, hogy elvégezzen kertészeti kiviteli tervek
alapján.
(12) Közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló magánút céljára legalább a
küvetkező szélességű területet kell biztosítani:
a) 6,0 m, ha kettőnél nem több, 80 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telket
közelít meg,

1338
b) 10 m, ha 200 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg,
c) 12 m egyoldali fasorral, ha 400 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket
közelít meg.
(13) 150 m-nél hosszabb, zsákutcaként kialakított magánutat végfordulóval kell
megépíteni.
(14) 200 m-nél nagyobb hosszúságú magánút zsákutcaként nem alakítható ki.
(15) Kettőnél több telek megközelítésére szolgáló magánutat közforgalom elől
elzárni nem szabad.
(16) Építési telek kiszolgálását is biztosító magánút telkét csak a magánúttal érintett
teljes területre vonatkozó telekrendezési terv alapján lehet engedélyezni.
A magánúttal feltárásra kerülő tömbbelső telkeinek szélessége a kialakult
telekszélességek figyelembe vételével is engedélyezhető az övezetre
vonatkozó egyéb előírások betartásával.
(17) Közút és vasút szintbeni kereszteződése esetén a vonatkozó előírások szerint
meghatározott rálátási háromszög területén a beláthatóságot biztosítani kell.
ÁLTALÁNOS KÖZMŰELŐÍRÁSOK
33. §
(1) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, így
- a vízellátás,
- a szennyvízelvezetés,
- csapadékvíz-elvezetés,
- elektromos energia, közvilágítás,
- a földgázellátás,
- távhőellátás,
- a kábel-TV,
- a távközlés
létesítményei közterületen, közhasználatra megnyitott magánúton, vagy a
közmű üzemeltető telkén belül helyezhető el.
(2) Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az
illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.
(3) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a
csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű
rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(4) Ha a telek közterületi besorolása megszűnik, a közterületen lévő feleslegessé
vált közművek elbontásáról az üzemeltető gondoskodni köteles.

1339
(5) Közmű gerincvezetékek elhelyezése, megszüntetett közművek kiváltása csak a
szabályozási tervlapon jelölt közterületre, illetve az előírtaknak megfelelően
kialakított, közforgalom elől nem lezárható magánút területére engedélyezhető.
(6) Közműelhelyezés akkor engedélyezhető, ha az építmény a közlekedési,
zöldfelület-kialakítási, távlati közműhálózati szempontoknak is megfelel.
(7) Ha a telek mellett a szennyvízhálózat megépül, a szennyvízhálózatra való
csatlakozás kötelező.
(8) Klímaberendezést közterület felől nem láthatóan kell elhelyezni.
ÁGAZATONKÉNTI KÖZMŰELŐÍRÁSOK
33/A. §
(1) Vízellátás
a) A védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
b) Beépítésre nem szánt területen új lakóépület építése vagy meglévő épület
átalakítása, bővítése – amennyiben a terület vezetékes ivóvízzel nincs
ellátva – csak hatósági engedély alapján ivóvízként minősített fúrt kút
megléte esetén engedélyezhető.
(2) Vízelvezetés
a) A központi szennyvíztisztító telep védőtávolságát a szabályozási terv
szerint kell figyelembe venni.
b) Élővízfolyásba az iparterületekről ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok
által előírt, megfelelő kezelés után engedhető be.
(3) Villamosenergia-ellátás
a) A villamos - közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat
földbe fektetve kell építeni.
b) A falusias és a külső kertségi zónákban a hálózatok föld felett is vezethetők.
A hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni.
(4) Földgázellátás
a) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi
nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók
az építmények utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezéseket
telkek előkertjében (a kerítésbe építve), udvarán vagy az épület
alárendeltebb homlokzatára kell szerelni.
b) A biztonsági sávon, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése
nem engedélyezhető.
(5) Távhőellátás
a) A meglévő föld feletti távhővezetéket a szükséges rekonstrukció során föld
alá kell áthelyezni.
b) Új távhővezetéket csak föld alatt szabad elhelyezni.
(6) Hír- és távközlés

1340
a) Távközlési hálózatokat a települési értékvédelmi zónákon belül csak földbe
fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Azokon a
területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a
közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell
vezetni.
b) Távközlési tornyot a város területén elhelyezni kizárólag a Közgyűlés eseti
hozzájárulása alapján lehet. Távközlési torony I. rendű közlekedési terület
védősávjában, valamint a Kho, a Kh, a Kkö és a Ki jelű különleges
zónákban a közlekedési terület védősávjában való elhelyezéséhez a
Közgyűlés eseti döntését megelőzően az út kezelőjének és az érdekelt
szakhatóságoknak hozzájárulása szükséges.
ZÖLDFELÜLETI ELŐÍRÁSOK
34. §
(1) A szabályozási tervlapon jelölt vegyes építési karakterű nagyvárosias
lakózónákban a meglévő zöldfelületek (lakótelepi közkertek) tovább nem
csökkenthetők.
(2) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő utcai
sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell.
(3) Az új kialakítású, 10-14 m szabályozási szélességű utakat legalább egyoldali, a
14 m-t meghaladó szélességűeket kétoldali fasorral kell megvalósítani.
(4) Az építési telek minimálisan előírt zöldfelületébe a telek közlekedési
létesítményei, parkolói területe még hézagos /áttört/ burkolat létesítése esetén
sem számítható bele.
(5) A szabályozási terven a vízfolyások mentén jelölt fasort a vízfolyás parti sávjának
figyelembe vételével kell megvalósítani. Amennyiben a fasor építési telket érint,
azt a telekhatár mentén 3 m szélességű teleksávban kell megvalósítani, amely
terület nem építhető be.
ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK
35. §
(1) A város közigazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan
létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott
a) zajterhelés mértéke nem haladja meg az előírás szerinti 9 határértékeket,
b) levegőterhelés nem haladja meg a vonatkozó jogszabályokban 10
meghatározott határértékeket.
(2) A város területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az
állatok tartásáról szóló helyi önkormányzati, a jelen rendelet előírásai és a
9
10
jelenleg 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete
jelenleg 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben, ill. a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes
rendeletek

1341
vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével
engedélyezhető.
(3) A város igazgatási területén csak olyan állattartó telep üzemeltethető, ahol a
keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása a szakhatóságok által elfogadott
módon megoldott.
(4) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a külön
rendeletben szabályozott és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági
előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.
(5) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel,
a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával gyűjthető és
tárolható.
(6) A talaj- és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes
hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett,
szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
(7) Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz,
trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti
tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.
(8) A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak
közcsatornába, annak kiépítéséig – a jelen előírásokban meghatározott
területeken – zárt tárolóba vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz
közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi
szennyvíztisztító berendezés létesíthető.
Ez utóbbihoz a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Vízügyi és Természetvédelmi
Felügyelőség szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni.
(9) A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie a
vonatkozó országos előírásoknak 11 .
(10) Külterületen az élővizek partjától számított 50 m-es védőtávolságon belül
gazdasági építmény és lakóépület nem építhető.
11
jelenleg a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet

1342
IV. fejezet
A VÁROS EGY-EGY RÉSZÉRE ÉRVÉNYES SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
36. §
(1) A sajátos előírások területeit a szabályozási tervlap tartalmazza. A sajátos
előírások e rendelet II-III. fejezetének előírásait módosíthatják, ill. kiegészíthetik.
Azonos témában mindig a sajátos meghatározást kell alkalmazni.
(2) BELVÁROS KELETI (2. sorszámú) TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS
ELŐÍRÁSOK
a) A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon lehatárolt 2.
sorszámú területekre terjed ki.
b) A területre vonatkozó általános előírások
1. A különleges rendeltetésű zónák kivételével reklámtornyok és
reklámoszlopok építése nem engedélyezhető.
2. Közterületen épület és pavilon nem építhető.
3. Közterületen mobil építmények (kiülő teraszok, reklámvitrinek,
reklámtáblák, mobil elárusítóhelyek) csak a saját telephellyel rendelkező
vállalkozások számára engedélyezhetők a telkük közterülettel érintkező
szakaszán.
4. I. rendű közlekedési célú közterületi útvonalon és városképileg védett
útvonalon közterület felé garázskapu nem engedélyezhető.
5. I. rendű közlekedési célú közterületi útvonalon és városképileg védett
útvonalon, valamint 14 m, vagy attól keskenyebb utak mentén az
emeleti szinteken a telekhatártól, illetve a beépítés vonalától közterület
felé legfeljebb 50 cm-rel lehet eltérni.
c) A lakózónára vonatkozó általános előírások (Lk)
1. A kisvárosias lakózóna (Lk) telkein nem helyezhető el
- sportépítmény,
- kézműipari épület, még akkor sem, ha terület rendeltetésszerű
használatát nem zavarja,
- szálláshely szolgáltató épület,
- igazgatási épület,
- termelő kertészeti építmény,
- üzemanyagtöltő,
- és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb
gazdasági építmény.
2. A lakózóna építési telkein az elő- és oldalkertben önálló építményként
pavilon és 2 m 2 felületet meghaladó reklámtábla elhelyezése nem
engedélyezhető.
d) A lakózónákra vonatkozó építési övezeti előírások
1. Az Lk 215X65 jelű lakózónára vonatkozó építési övezeti előírások
1.1 legkisebb telekszélesség: 15 m,
legkisebb telekmélység: 40 m
legkisebb telekterület: 800 m 2
1.2 legnagyobb beépíthetőség: 50% sarokteleknél 60%
1.3 legkisebb zöldfelület: 30%

1343
2. Az Lk 215XYZ jelű lakózónára vonatkozó építési övezeti előírások
2.1 legkisebb telekszélesség: 15 m,
legkisebb telekmélység: 25 m
legkisebb telekterület: 500 m 2
2.2 legnagyobb beépíthetőség: 60%, amely a telekterület
függvényében a következő:
Ha a telekterület
< 350 m 2 , a megengedett beépítettség mértéke a telek területének
60%-a,
- 350-550 m 2 közötti, a megengedett beépítettség 220 m 2 ,
sarokteleknél 60%, ill. 220 m 2
- nagyobb mint 550 m 2 , a beépítettség legnagyobb mértéke 40%,
sarokteleknél 60%
2.3 legkisebb zöldfelület: 30%
2.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 6,5-8,0 m
2.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt
- 6,5 m-es építménymagasság esetén 2,
- 6,51 és 8 m építménymagasság között legfeljebb 3.
e) Településközpont vegyes zónákra vonatkozó általános előírások (Vt)
1. A Vt jelű zónán belül nem helyezhető el sportépítmény és
üzemanyagtöltő.
2. A településközpont vegyes zónákban nem helyezhető el
- gazdasági építmény,
- termelő kertészeti építmény.
3. A településközpont vegyes zónák zártsorú beépítésű övezeteiben
összetett tetőidomú magastető építhető utcával párhuzamos jelleggel,
melyet – a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben –
homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani.
4. Homlokzatok építészeti elemeinek szabályozása:
4.1 Homlokzati anyaghasználat:
- Nem használható fém- és eternit lábazat és burkolat
- Nem alkalmazható fém és eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas
kerámia (csempe), a homlokzatszélesség 1/3 részét meghaladó
mértéken felül.
- A tetőfedés anyagaként nem használható fém trapézlemez és
eternit hullámpala.
4.2 A homlokzati tetőfelületen az utca felé eső tetőszakaszokon álló
tetőablak nem építhető.
4.3 Az egyes épületek homlokzatfelületein a homlokzatszélesség 1/3
részét meghaladó mértékben összefüggő nyílásfelületek,
(szalagablakok, erkélysorok) nem jelenhetnek meg, de egyedi, a
szomszédos épületek arányait, valamint a védett, egyedi épületek
arányrendszerét követő, ahhoz igazított erkély, francia erkély
alkalmazható.
f) Településközpont vegyes zónákra vonatkozó építési övezeti előírások
1. A Vt 115X6Y jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások
1.1 legkisebb telekszélesség: 20 m,
legkisebb telekmélység: 40 m

1344
legkisebb telekterület: 800 m 2
1.2 legnagyobb beépíthetőség: 50%, sarokteleknél 75%
1.3 legkisebb zöldfelület: 20%
1.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 11-12,5 m
1.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt
- 11,0 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 4,
- 11,01-12,5 m építménymagasság között legfeljebb 5.
2. A Vt 115X6Z jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások
2.1 legkisebb telekszélesség: 20 m,
legkisebb telekmélység: 40 m
legkisebb telekterület: 800 m 2
2.2 legnagyobb beépíthetőség: 50% sarokteleknél 60%
2.3 legkisebb zöldfelület: 20%
2.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 9,5-11 m
2.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt
legfeljebb 4.
3. A Vt 21536Z jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások
3.1 legkisebb telekszélesség: 20 m, ha kisebb, tovább nem
csökkenthető
legkisebb telekmélység: 30 m, ha kisebb, tovább nem csökkenthető
legkisebb telekterület: 600 m 2
3.2 legnagyobb beépíthetőség: 50% sarokteleknél 60%
3.3 legkisebb zöldfelület: 20%
3.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 6,5-8,0 m
3.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt
- 6,5 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 2,
- 6,51-8,0 m építménymagasság között legfeljebb 3.
4. A Vt 200000 jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások
4.1 legkisebb telekszélesség: kialakult, tovább nem csökkenthető
legkisebb telekmélység: kialakult, tovább nem csökkenthető
legkisebb telekterület: kialakult, tovább nem csökkenthető
4.2 legnagyobb beépíthetőség: kialakult, tovább nem növelhető
4.3 legkisebb zöldfelület: 10%
4.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult, a meglévő
épületmagasság értéke a magasabb rendű út felé, az
épületmagasság nem növelhető.
g) Központi vegyes zónákra vonatkozó általános előírások (Vk)
1. A központi vegyes zóna (Vk) területén belül nem helyezhető el
üzemanyagtöltő.
2. Központi vegyes zónán belül szolgálati lakások építése engedélyezhető.
3. A központi vegyes zónák zártsorú beépítésű övezeteiben összetett
tetőidomú magastető építhető utcával párhuzamos jelleggel, melyet a
homlokzat szélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben
homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani.
h) Központi vegyes zónákra vonatkozó építési övezeti előírások
1. A Vk 1155XY jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások

1345
1.1 legkisebb telekszélesség: 20 m,
legkisebb telekmélység: 50 m
legkisebb telekterület: 1000 m 2
1.2 legnagyobb beépíthetőség: 75%
1.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a
1.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 16-18 m
2. A Vk 1155XZ jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások
2.1 legkisebb telekszélesség: 20 m,
legkisebb telekmélység: 50 m
legkisebb telekterület: 1000 m 2
2.2 legnagyobb beépíthetőség: 75%
2.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a
2.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 14-16 m
2.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt
legfeljebb 6.
3. A Vk 1156XY jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások
3.1 legkisebb telekszélesség: 25 m,
legkisebb telekmélység: 60 m
legkisebb telekterület: 1500 m 2
3.2 legnagyobb beépíthetőség: 75%
3.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a
3.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 11-12,5 m
3.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt
- 11,0 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 4,
- 11,01-12,5 m építménymagasság között legfeljebb 5.
4. A Vk 105060 jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások
4.1 legkisebb telekszélesség: kialakult, tovább nem csökkenthető
legkisebb telekmélység: kialakult, tovább nem csökkenthető
legkisebb telekterület: kialakult, tovább nem csökkenthető
4.2 legnagyobb beépíthetőség: 50%
4.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a
4.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult, a meglévő
épületmagasság értéke a magasabb rendű út felé, az
épületmagasság nem növelhető.
5. A Vk 702000 jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások
5.1 legkisebb telekszélesség: kialakult, tovább nem csökkenthető
legkisebb telekmélység: kialakult, tovább nem csökkenthető
legkisebb telekterület: kialakult, tovább nem csökkenthető
5.2 legnagyobb beépíthetőség: kialakult, tovább nem növelhető
5.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a
5.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult, a meglévő
épületmagasság értéke a magasabb rendű út felé, az
épületmagasság nem növelhető.
6. A Vk 7126XY jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások

1346
6.1 legkisebb telekszélesség: 30 m,
legkisebb telekmélység: 50 m
legkisebb telekterület: 1500 m 2
6.2 legnagyobb beépíthetőség: 80%
6.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a
6.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 9,5-12,5 m
6.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt
- 9,5 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 4,
- 9,51-12,5 m építménymagasság között legfeljebb 5.
i) Gazdasági zónákra vonatkozó általános előírások (Gk)
A kereskedelmi zónán belül nem helyezhető el
- parkolóház, üzemanyagtöltő,
- sportépítmény,
- egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület.
j) Gazdasági zónákra vonatkozó építési övezeti előírások
1. A Gk 21536Y jelű gazdasági zónára vonatkozó építési övezeti előírások
1.1 legkisebb telekszélesség: 20 m,
legkisebb telekmélység: 30 m
legkisebb telekterület: 600 m 2
1.2 legnagyobb beépíthetőség: 50%
1.3 legkisebb zöldfelület: 20%
1.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 6,5-8,0 m
1.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt
- 6,5 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 2,
- 6,51-8,0 m építménymagasság között legfeljebb 3.
2. A Gk 71207X jelű gazdasági zónára vonatkozó építési övezeti előírások
2.1 legkisebb telekterület: kialakult, tovább nem csökkenthető
2.2 legnagyobb beépíthetőség: 50%
2.3 legkisebb zöldfelület: 20%
2.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 11-12,5 m
2.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt
legfeljebb 5.
k) Különleges zónákra vonatkozó általános előírások
1. A terv különleges területei sajátos használatuk szerint nagykiterjedésű
sportolási területek (Ki).
2. A különleges terület szabályozott övezeteiben csak az 1. pontban
meghatározott funkció és az azok közvetlen kiszolgálását biztosító
épületek és építmények helyezhetők el. Az övezetben egy-egy szolgálati
lakás elhelyezhető.
3. A területek jelentősége miatt utcaképi és látványtervi kiegészítések
szükségesek az építés engedélyeztetéshez.
4. A Ki zónában a Hunyadi utca felé a megengedett építménymagasság
értéke legfeljebb 12,5 méter lehet.
l) Különleges zónákra vonatkozó építési övezeti előírások
1. A Ki 702057 jelű gazdasági zónára vonatkozó építési övezeti előírások
1.1 legkisebb telekterület: kialakult, tovább nem csökkenthető
1.2 legnagyobb beépíthetőség: 40%
1.3 legkisebb zöldfelület: 20%

1347
1.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 12,5-16,0 m
1.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt
- 12,5 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 5,
- 12,51-16,0 m építménymagasság között legfeljebb 6.
m) A belváros keleti (2. sorszámú) területén érvényes közterületi előírások
1. Új trafóházat a Vt és Vk zóna területével határos közterületen elhelyezni
nem szabad.
2. A közparkok területén belül közhasználat elől elzárt rész nem alakítható
ki.
3. Zöldterületen, valamint II. rendű, nem közlekedési célú közterületen
tornapályát, sportterületet nem szabad elhelyezni.
4. A terv zöldterületei ill. közterületi zöldfelületei beültetési kötelezettségű
területek, melyeket kertészeti engedélyes terv szerint a zöldfelület
részére fenntartott terület kialakítása után a fenntartónak kell
megvalósítani.
n) Környezetvédelem építési vonatkozásai
1. a terven kijelölt gk. parkolókat víz-átnemeresztő burkolattal kell
kialakítani, s a csapadékvizüket külön hálózattal gyűjteni, ami csak
kezelés után engedhető a csapadékvíz csatornába,
2. a gyalogos felületeket, díszburkolatokat úgy kell kialakítani, hogy róluk a
csapadékvíz a zöldfelületre folyjon.
3. I. rendű közlekedési célú közterületek mentén az útra nyíló, huzamos
emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeket fokozott zajvédelmi
paraméterekkel rendelkező nyílászárókkal kell ellátni.
o) Sajátos jogintézmények:
beültetési kötelezettség terheli a terv szerinti zöldterületeket és az építésre
szolgáló telekrész be nem épített részét az előírt legkisebb aktív zöldfelület
mértékéig, valamint a közlekedési területek zöldsávjait.
(3) BELVÁROS DÉLKELETI (3. sorszámú) TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS
ELŐÍRÁSOK
a) a sajátos előírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 3.
sorszámú területekre terjednek ki.
b) A területre vonatkozó általános előírások
1. Egy építési telken csak egy épület építhető.
2. Helyi gyűjtőutakon, városképileg védett útvonalak mentén, valamint 14,0
m vagy attól keskenyebb utak mentén az emeleti szinteken – a
terepszinttől mért 3,0 m-en felül – a telekhatártól illetve a beépítés
vonalától a közterület felé legfeljebb 50 cm-rel lehet eltérni.
3. A közterületen belüli építés, növénytelepítés szabályai:
- Épület építéséhez telket kell kialakítani.
- A terven kijelölt építési helyen belül a megengedett beépítettség
mértéke 80%, beépítési mód szabadon álló, megengedett
homlokzatmagasság 3,00 méter lehet.
- Az utcai zöldsávokat, védőfasorokat utcafásítási terv alapján kell
megvalósítani.
c) A lakózónákra vonatkozó általános előírások

1348
1. A kisvárosias lakózóna (Lk) telkein nem helyezhető el
- sportépítmény,
- kézműipari épület,
- termelő kertészeti építmény,
- üzemanyagtöltő,
- egyéb gazdasági építmény, még akkor sem, ha az egyébként a
terület rendeltetésszerű használatát nem zavarja.
2. Az épület megengedett legnagyobb mélysége utcai szárny esetén a
telek mélységének legfeljebb 2/3-a, de maximum 15 m.
d) Vegyes zónákra vonatkozó általános előírások
1. A településközpont vegyes zónában nem helyezhető el
- sportépítmény,
- parkolóház, üzmanyagtöltő,
- egyéb gazdasági építmény, még akkor sem, ha nem zavaró hatású,
- valamint termelő kertészeti építmény.
2. A településközpont vegyes zónában épített létesítmények földszintjén
lakófunkció nem engedélyezhető.
3. A településközpont vegyes zóna Kert utca felőli teleksoránál
kapubehajtó csak a szabályozási terven jelölt számban létesíthető.
e) Gazdasági zónára vonatkozó általános előírások
A kereskedelmi, szolgáltató zónában nem helyezhetők el
- parkolóház, üzmanyagtöltő,
- sportépítmény, tovább
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és
- egyéb közösségi szórakoztató épület.
f) Lakózónákra vonatkozó építési övezeti előírások
1. Az Lk jelű lakózónára vonatkozóan a megengedett legnagyobb
beépítettség a telekméretek függvényében a következő:
Ha a telekterület
< 350 m 2 , a megengedett beépítettség mértéke a telek területének
60%-a,
- 350-550 m 2 közötti, a megengedett beépítettség 220 m 2 ,
sarokteleknél 60 %, ill. 220 m 2
- nagyobb mint 550 m 2 , a beépítettség legnagyobb mértéke 40%,
sarokteleknél 60%
2. Az Lk 215XXX jelű lakózónára vonatkozó építési övezeti előírások
2.1 legkisebb telekszélesség: 12 m,
legkisebb telekmélység: 15 m
legkisebb telekterület: 400 m 2
2.2 legnagyobb beépíthetőség: 60%, ill. az 1. pont szerint
2.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a
2.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 9,0-9,5 m
2.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt
legfeljebb 4.
3. Az Lk 215XXY jelű lakózónára vonatkozó építési övezeti előírások
3.1 legkisebb telekszélesség: 12 m,

1349
legkisebb telekmélység: 15 m
legkisebb telekterület: 400 m 2
3.2 legnagyobb beépíthetőség: 60%, ill. az 1. pont szerint
3.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a
3.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 6,5-7,5 m
3.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt
- 6,5 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 2,
- 6,51-7,5 m építménymagasság között legfeljebb 3.
4. Az Lk 215XXZ jelű lakózónára vonatkozó építési övezeti előírások
4.1 legkisebb telekszélesség: 12 m,
legkisebb telekmélység: 15 m
legkisebb telekterület: 400 m 2
4.2 legnagyobb beépíthetőség: 60%, ill. az 1. pont szerint
4.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a
4.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,5-6,0 m
4.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt
legfeljebb 2.
5. Az Lk 215YXZ jelű lakózónára vonatkozó építési övezeti előírások
5.1 legkisebb telekszélesség: 12 m,
legkisebb telekmélység: 15 m
legkisebb telekterület: 300 m 2
5.2 legnagyobb beépíthetőség: 60 %, ill. az 1. pont szerint
5.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a
5.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,5-6,0 m
5.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt
legfeljebb 2.
g) Vegyes zónákra vonatkozó építési övezeti előírások
1. a Vt 215X7X jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások
1.1 legkisebb telekszélesség: 20 m,
legkisebb telekmélység: 20 m
legkisebb telekterület: 500 m 2
1.2 legnagyobb beépíthetőség: 60%,
1.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a
1.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 8,5-9,5 m
1.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt
- 8,5 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 3,
- 8,51-9,5 m építménymagasság között legfeljebb 4.
2. a Vt 215Y7Y jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások
2.1 legkisebb telekszélesség: 20 m,
legkisebb telekmélység: 20 m
legkisebb telekterület: 800 m 2
2.2 legnagyobb beépíthetőség: 60%,
2.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a
2.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 6,5-7,5 m
2.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt
- 6,5 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 2,
- 6,51-7,5 m építménymagasság között legfeljebb 3.

1350
3. a Vt 21555Z jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások
3.1 legkisebb telekszélesség: 40 m,
legkisebb telekmélység: 50 m
legkisebb telekterület: 1000 m 2
3.2 legnagyobb beépíthetőség: 40%,
3.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a
3.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,5-7,5 m
3.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt
- 6,5 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 2,
- 6,51-7,5 m építménymagasság között legfeljebb 3.
h) Gazdasági zónára vonatkozó építési övezeti előírások
1. a Gk 71257X jelű gazdasági zónára vonatkozó építési övezeti előírások
1.1 legkisebb telekszélesség: 40 m,
legkisebb telekmélység: 20 m
legkisebb telekterület: 1000 m 2
1.2 legnagyobb beépíthetőség: 60%,
1.3 legkisebb zöldfelület: 30%,
1.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,5-7,5 m
1.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt
- 6,5 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 2,
- 6,51-7,5 m építménymagasság között legfeljebb 3.
i) A közművesítés és a közművek létesítményei
A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított
építési területen kell megvalósítani.
j) Környezetvédelmi előírások:
A települési főutak mentén a főútra nyíló, huzamos emberi tartózkodásra
szolgáló helyiségeket fokozott zajvédelmi paraméterekkel rendelkező
nyílászárókkal kell ellátni.
(4) BELVÁROS, BENCZÚR TÉR KÖRNYÉKÉRE (4. sorszámú) VONATKOZÓ
SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
a) a sajátos előírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 4.
sorszámú területekre terjednek ki.
b) A területre vonatkozó általános előírások
1. A rendeltetési egységek számának emelése a megengedett beépítés
nagyságával arányos mértékben engedélyezhető.
2. A telekre megengedett legnagyobb rendeltetési egységek számára
vonatkozó előírást utólagos tetőtér beépítés (vagy ráépítés) esetén is be
kell tartani.
3. Terepszint alatti építmény a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó
mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó
legkisebb zöldfelület megvalósításával engedélyezhető.
4. Közterületen épület és pavilon nem építhető.
5. Új trafóházat közterületen a településképi védelem alatt álló, a műemléki
jelentőségű területen és a helyi értékvédelem alatt lévő területen nem
lehet elhelyezni.
6. I. rendű közlekedési terület, városképileg védett útvonal, valamint 14,0
m vagy attól keskenyebb utak mentén az emeleti szinteken – a

1351
terepszinttől mért 3,5 m-en felül – a telekhatártól illetve a beépítés
vonalától a közterület felé legfeljebb 30 cm-rel szabad eltérni.
7. A közparkok területén belül közhasználat elől elzárt rész nem alakítható
ki.
8. A közpark területén belül új épület nem helyezhető el. A meglévő helyi
védelem alatt álló volt Jereván felújítása csak a KÖH előírásai szerint
engedélyezhető.
9. A közpark területén tornapályák, sportterületek nem helyezhetők el.
10. A VIII. sz. főfolyás mindkét partján a karbantartáshoz szükséges 6-6 m
kezelési sávot biztosítani kell.
11. Az I. rendű közlekedési területek mentén a főútra nyíló, huzamos emberi
tartózkodásra szolgáló helyiségeket fokozott zajvédelmi paraméterekkel
rendelkező nyílászárókkal kell ellátni.
c) A lakóterületekre vonatkozó általános előírások
1. Nagyvárosias lakózónában nem helyezhetők el sportépítmények.
2. A kisvárosias lakózónában nem helyezhetők el
- sportépítmény,
- kézműipari épület, még akkor sem, ha az a terület rendeltetésszerű
használatát nem zavarja, továbbá
- üzmanyagtöltő.
3. Az épület megengedett legnagyobb mélysége utcai szárny esetén a
telek mélységének legfeljebb 2/3-a, de maximum 13 m.
4. Kisvárosias lakózónában lakásegységenként legalább 80 m 2
telekterületet kell biztosítani. Egyéb rendeltetés esetén, amennyiben a
lakás és egyéb rendeltetés együtt kerül elhelyezésre, a lakásra
vonatkozó előírást kell betartani.
5. A benyúló oldalszárnyak az építési helyen belül az oldalkertre vonatkozó
előírások betartásával engedélyezhetők.
6. Nagyvárosias lakózónában az építési övezetre előírt
építménymagasság +1,0 m-rel való megemelése engedélyezhető
lapostetős épületek magastetős átépíthetőségének biztosítására az
egyéb kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával akkor, ha a
telken belül az előírt gépkocsi elhelyezés biztosítható.
d) Vegyes zónákra vonatkozó általános előírások
1. Lakó- és vegyes zónák határánál lévő, vegyes zónába sorolt telkeken a
lakózóna felé benyúló oldalszárnyakra a lakózóna szerinti előírások
vonatkoznak.
2. Homlokzatok építészeti elemeinek szabályozása:
- A lábazat és burkolat elsősorban a környezetben kialakult anyagú
és képzésű lehet, melyet a kialakult építészeti karakterelemek
határoznak meg.
- Függönyfalszerűen alkalmazott üveg homlokzatburkolat a
homlokzatszélesség az Önkormányzati Tervtanács véleményének
figyelembe vételével, műemléki környezetben pedig csak a
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével alkalmazható.
- A tetőfedés anyagaként elsősorban a környezetben kialakult korcolt
fémlemez, vagy annak megfelelő, textúrájában azt mintázó korszerű
anyag, ill. cserép és pala használható, fém trapézlemez, eternit
hullámpala nem.

1352
- A homlokzati tetőfelületen az utca felé eső tetőszakaszokon álló
tetőablak nem építhető, de a homlokzattal együtt kialakított pártázat,
oromzat részeként megengedett. Az oromzat hossza a homlokzat
hosszának legfeljebb 1/3 lehet.
- Az egyes épületek homlokzatfelületein a homlokzatszélesség 1/3
részét meghaladó mértékben összefüggő nyílásfelületek (szalagablakok,
erkélysorok) nem jelenhetnek meg, de egyedi, a
szomszédos épületek arányaihoz, valamint a védett egyedi épületek
arány-rendszerét követő, ahhoz igazított erkély, francia erkély
alkalmazható.
e) Településközpont vegyes zónákra vonatkozó általános előírások
1. Településközpont vegyes zónában nem helyezhetők el
- gazdasági építmény,
- termelő kertészeti építmény és
- üzmanyagtöltő.
2. I. rendű közlekedési út mentén a zónában a földszinten lakófunkció nem
engedélyezhető.
3. A rendeltetési egységek maximális száma:
Az övezetben egy telken maximum 8 rendeltetési egység (lakás, üzlet,
iroda stb.) létesíthető az övezeti szabályozásban megadott minimális
telekterület esetében. Ha a telekterület ettől eltér, úgy a rendeltetési
egységek számát telekterület nagyságával arányosan kell
megállapítani. Ütemezett építés esetén a több ütemben építendő
építmény(ek)ben az elhelyezhető rendeltetési egységek számát az első
ütemben tervezett épület engedélyezési tervében kell meghatározni.
f) Központi vegyes zónákra vonatkozó általános előírások
1. Lakó- és vegyes zónák határánál lévő, vegyes zónába sorolt telkeken a
lakózóna felé benyúló oldalszárnyakra a lakózóna szerinti előírások
vonatkoznak.
2. A központi vegyes zónában nem helyezhető el
- sportépítmény és
- egyéb gazdasági építmény.
3. Központi vegyes zónában az épület földszintjén lakófunkció nem
engedélyezhető.
4. A központi vegyes zóna zártsorú beépítésű övezeteiben összetett
tetőidomú magastető építhető utcával párhuzamos jelleggel, melyet a
homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben
homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani.
5. A zártsorú beépítésű zónákban a teljes zártsorúsítás kötelező, kivételt
képez a műemléki, illetve a helyi építészeti értékvédelem alatt álló
épület melletti 1-1 telek esetében, ahol a kialakult épület-elhelyezési
mód is engedélyezhető..
6. Épületszárnyak szélességének szabályozása:
- Az épület megengedett legnagyobb mélysége utcai szárnyaknál
lakóépület, vagy lakás rendeltetési egységet tartalmazó épület
esetén 15 méter, a védett épületeknél a kialakult állapot szerint.
Nem lakás rendeltetési egység esetén 30 m, amennyiben az építési
hely ezt lehetővé teszi.

1353
g) Nagyvárosias lakózónára vonatkozó építési övezeti előírások
1. Az Ln 100070 jelű nagyvárosias lakózónára vonatkozó építési övezeti
előírások
1.1 legkisebb telekszélesség: kialakult,
legkisebb telekmélység: kialakult,
legkisebb telekterület: kialakult,
1.2 legnagyobb beépíthetőség: 60%.
h) Kisvárosias lakózónákra vonatkozó építési övezeti előírások
1. Az Lk 200064 jelű kisvárosias lakózónára vonatkozó építési övezeti
előírások
1.1 legkisebb telekszélesség: 18 m,
legkisebb telekmélység: 35 m
legkisebb telekterület: kialakult,
1.2 legnagyobb beépíthetőség: 50%, saroktelken 60%
1.3 legkisebb zöldfelület: 30%
1.4 legnagyobb építménymagasság: 7,5 m
1.5 a védelem alatt álló épületre szabadonálló beépítés
engedélyezhető.
1.6 kialakult beépítésű telekre szabadonálló beépítés engedélyezhető.
2. Az Lk 30506X jelű kisvárosias lakózónára vonatkozó építési övezeti
előírások
2.1 legkisebb telekszélesség: 18 m,
legkisebb telekmélység: 35 m
legkisebb telekterület: kialakult,
2.2 legnagyobb beépíthetőség: 50%, saroktelken 60%
2.3 legkisebb zöldfelület: 30%
2.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 6,0 m
2.5 maximálisan építhető szintek száma terepszint felett a tetőtéri
szinttel együtt legfeljebb 2
2.6 a védelem alatt álló épületre szabadonálló beépítés
engedélyezhető.
2.7 kialakult beépítésű telekre szabadonálló beépítés engedélyezhető.
i) A településközpont vegyes zónákra vonatkozó építési övezeti előírások
1. A Vt 115X65 jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások
1.1 legkisebb telekszélesség: 18 m,
legkisebb telekmélység: 30 m
legkisebb telekterület: 500 m 2
1.2 legnagyobb beépíthetőség: 50%, saroktelken 60%
1.3 legkisebb zöldfelület: 20%
1.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 7,5-9,5 m
2. A Vt 115Y6X jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások
2.1 legkisebb telekszélesség: 20 m,
legkisebb telekmélység: 25 m
legkisebb telekterület: 500 m 2
2.2 legnagyobb beépíthetőség: 50%, saroktelken 60%
2.3 legkisebb zöldfelület: 20%
2.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 7,5 - 10,5 m.
2.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt

1354
- 7,50-9,5 m-es építménymagasság között legfeljebb 4,
- 9,51-10,5 m építménymagasság között legfeljebb 5.
j) A központi vegyes zónákra vonatkozó építési övezeti előírások
1. A Vk 105X75 jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások
1.1 legkisebb telekszélesség: kialakult,
legkisebb telekmélység: kialakult,
legkisebb telekterület: 800 m 2
1.2 legnagyobb beépíthetőség: 60%
1.3 legkisebb zöldfelület: 20%
1.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 7,5-9,5 m
1.5 a védelem alatt álló épületre szabadonálló beépítés
engedélyezhető.
1.6 kialakult beépítésű telekre szabadonálló beépítés engedélyezhető.
2. A Vk 702630 jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások
2.1 legkisebb telekszélesség: kialakult,
legkisebb telekmélység: kialakult,
legkisebb telekterület: 1500 m 2
2.2 legnagyobb beépíthetőség: 40%
2.3 legkisebb zöldfelület: 30%
2.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: a meglévő
építménymagasság értéke a magasabb rendű út felé + 1 m-rel
növelhető.
3. A Vk 702000 jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások
3.1 legkisebb telekszélesség: kialakult,
legkisebb telekmélység: kialakult,
legkisebb telekterület: kialakult,
3.2 legnagyobb beépíthetőség: kialakult,
3.3 legkisebb zöldfelület: 20%
3.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: a meglévő
építménymagasság értéke a magasabb rendű út felé + 1 m-rel
növelhető.
(5) BELVÁROS, VAY ÁDÁM KRT. KÖRNYÉKÉRE (5. sorszámú) VONATKOZÓ
SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
a) a sajátos előírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 5.
sorszámú területekre terjednek ki.
b) A területre vonatkozó általános előírások
1. Közlekedési és közműterületen nem helyezhető el
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató
épület,
- igazgatási épület,
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a
használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
2. Beültetési kötelezettség terheli a terv szerinti zöldterületeket és az
építésre szolgáló telekrész be nem épített részét az előírt legkisebb
aktív zöldfelület mértékéig, valamint a közlekedési területek zöldsávjait.

1355
A beültetési kötelezettség építési telek esetében a tulajdonost,
közlekedési és közterület esetében a terület kezelőjét terheli.
3. Az építési telken belüli, beültetési kötelezettséggel terhelt, nem
közterületi zöldfelületek beültetéséről a telken megvalósított első
építmény használatba vételéig az építtetőnek kell gondoskodni.
4. A terepszint alatti építményhez a megközelítést szolgáló rámpa csak
építési helyen belül építhető.
5. Térszint alatti építmény terepszint alatt max. 3 szinten, legfeljebb 12 m-
es mélységig helyezhető el.
6. Közterületi térszint feletti építmény a terv szerint erre a célra kijelölt
területen belül a terület legfeljebb 1/3-ának igénybevételével építhető. A
terven kijelölt terület beépítésre nem kerülő része fényáteresztő tetővel
lefedhető.
c) A vegyes területekre vonatkozó általános előírások
d) Településközpont vegyes (Vt) és központi vegyes (Vk) zónákra vonatkozó
általános előírások
1. Településközpont vegyes zónában nem helyezhető el
- parkolóház és üzemanyagtöltő.
2. Központi vegyes zónában csak
- igazgatási,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató,
- egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,
- a földszint kivételével lakások,
- többszintes parkolóház és a hozzá kapcsolódó üzem-anyagtöltő
helyezhetők el.
e) A településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások
1. A Vt 706557 jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások
1.1 legkisebb telekszélesség: 25 m,
1.2 legkisebb telekmélység: 40 m
legkisebb telekterület: 1000 m 2
1.3 legnagyobb beépíthetőség: 40 %,
1.4 legkisebb zöldfelület: 30 %
1.5 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 12,5-16 m
f) A központi vegyes zónákra vonatkozó építési övezeti előírások
1. A Vk 7166XY jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások
1.1 legkisebb telekszélesség: 40 m,
legkisebb telekmélység: 30 m
legkisebb telekterület: 1500 m 2
1.2 legnagyobb beépíthetőség: 90 %
1.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített terület 50 %-a
1.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 16,5-20 m.
2. A Vk 7166YY jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások
2.1 legkisebb telekszélesség: 40 m,
legkisebb telekmélység: 50 m
legkisebb telekterület: 2500 m2
2.2 legnagyobb beépíthetőség: 65 %

1356
2.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített terület 50 %-a
2.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 16,5-20 m.
3. A Vk 7066Z7 jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési
övezeti előírások
3.1 legkisebb telekszélesség: 30 m
legkisebb telekmélység: 45 m
legkisebb telekterület: 1500 m 2
3.2 legnagyobb beépíthetőség: 70 %
3.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített terület 50 %-a
3.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 12,5-16 m
(6) BELVÁROS ÉSZAKI TERÜLETÉRE (6. sorszámú) VONATKOZÓ SAJÁTOS
ELŐÍRÁSOK
a) a sajátos előírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 6.
sorszámú területekre terjednek ki.
b) A területre vonatkozó előírások:
1. Az övezetben legfeljebb két telek összevonását lehet engedélyezni.
2. Az utcafront irányába csak tetősíkban elhelyezett ablak engedélyezhető.
A tetősíkot pártázattal, épületdíszítéssel meg szabad bontani.
3. I. rendű közlekedési célú közterület felé nézően a földszinten lakás, ill.
gépjárműtároló építése nem engedélyezhető.
4. Ha meglévő épület építménymagassága nagyobb az övezeti előírásban
megengedett értéknél, és ennek közvetlen szomszédságában, vagy
annak bővítéseként új építési igény jelentkezik, az építhető
építménymagasság a 22. § (6) pont szerinti lehet.
5. Előkert nélkül elhelyezett épület közterület fölé nyúlása legfeljebb 60 cm
lehet.
6. Az épület utcafronti homlokvonalának 1/3-ával a telek belseje felé is
elhelyezhető, a hátrahúzás értéke legfeljebb 3 m lehet. A hátrahúzott
épületrész előtti, közterület felé eső telekrészt nem szabad lekeríteni.
(7) PAZONYI ÚT ÉS KÖRNYÉKÉRE VONATKOZÓ (7. sorszámú) SAJÁTOS
ELŐÍRÁSOK
a) a sajátos előírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 7.
sorszámú területekre terjednek ki.
b) A területre vonatkozó előírások:
1. I. rendű közlekedési célú közterületre nézően lakás építése, ill. lakás
célú rendeltetés-módosítás nem engedélyezhető.
2. Legfeljebb 3 db építési telek összevonása engedélyezhető, kivéve, ha a
telekösszevonás I. rendű főút felől, és egy ütemben történik.
3. Kapubehajtók I. rendű főút felől közvetlenül nem nyithatók, azok a
szabályozási terven jelölt szervizúton közelíthetők meg.
(8) TOKAJI ÚT ÉS KÖRNYÉKÉRE VONATKOZÓ (8. sorszámú) SAJÁTOS
ELŐÍRÁSOK
a) a sajátos előírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 8.
sorszámú területekre terjednek ki.
b) A területre vonatkozó előírások:

1357
1. Amennyiben a kialakult állapot indokolja, hátsókert nélküli elhelyezést is
lehet engedélyezni.
2. Amennyiben a szabályozási terv másként nem rendelkezik, az az
építhető szintszám földszint + tetőtérbeépítés, az építhető
épületmagasság legfeljebb 6,0 m lehet.
(9) IPARI PARK TERÜLETÉRE (9. sorszámú) VONATKOZÓ SAJÁTOS
ELŐÍRÁSOK
a) a sajátos előírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 9.
sorszámú területekre terjednek ki.
b) A területre vonatkozó általános előírások
1. A közlekedési rendeltetésű területen csak közlekedési építmények és
közművek helyezhetők el.
2. A terv zöldterületeit és közterületi zöldfelületeit kertészeti kiviteli tervek
alapján a terület kezelőjének kell megvalósítani.
3. A zöldterületen épület építése nem engedélyezhető.
4. Az út menti fasorok beültetési kötelezettségű területek, amelyek
kialakításáról az út kiépítésével / rekonstrukciójával egyidejűleg az út
kezelőjének kell gondoskodni.
5. Az építési telken belüli, beültetési kötelezettséggel terhelt, nem
közterületi zöldfelületek beültetéséről a telken megvalósított első
építmény használatba vételéig az építtetőnek kell gondoskodni.
6. A VIII. sz. főfolyás melletti közparkok zöldfelületeinek kialakításához a
Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi
Felügyelőség előzetes állásfoglalása szükséges.
7. Az erdőterületeket beültetési kötelezettség terheli, amit az erdőterületek
területével szomszédos építési telkek kialakításától számított két éven
belül
védett erdő esetében az erdőterület tulajdonosának,
védőerdő esetében annak az építtetőnek kell megvalósítani,
amelytől a védelmet kell biztosítani.
8. Az útburkolat alá kerülő közművek megvalósításáról a burkolatok
megépítése előtt kell gondoskodni.
9. A meghatározott előkert minimális méretén belül a terepszint alatti
létesítmény megközelítését szolgáló lehajtó rámpa nem helyezhető el.
10. Az 1,0 m-t meghaladó terepszint-változást csak az egész tömbre
vonatkozó, az előírt műszaki tartalmú tereprendezési terv alapján lehet
engedélyezni.
11. Az előkertben portaépület és hídmérleg építése engedélyezhető.
12. Ha a csatorna menti zöldterület a szabályozási terv szerint 20 m, a
zöldterület melletti építési telek 10 m-es csatlakozó sávja zöldterületként
alakítandó ki, melyet nem lehet lekeríteni. Az építési telekhatáron belül
így kialakított terület a telek zöldfelületébe beszámítható.
c) Gazdasági zónákra vonatkozó általános előírások (Ge)
1. A gazdasági zónában jelentős mértékű zavaró hatású, és különlegesen
veszélyes (tűz-, robbanás, fertőzés-), bűzös, vagy nagy zajjal járó
gazdasági tevékenységet szolgáló építmények elhelyezése nem
engedélyezhető.

1358
2. Telken belül az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy azok gépkocsiközlekedésre
alkalmas, megfelelő szélességű és teherbírású úttal
körbejárhatók legyenek.
3. A zóna telkeinek beültetési kötelezettségű területeit az építtető a
használatbavételig köteles előnevelt fákkal, kertészeti kiviteli terv szerint
megvalósítani.
(10) A HETEROGÉN TERÜLETEK (10. sorszámú) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI
a) a sajátos előírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 10. sorszámú
területekre terjed ki.
b) az a) pontban megjelölt területen a gazdasági rendeltetésű zónákban
1. a kód szerint megadott építési zónákhoz tartozó zöldfelületi előírásnál
5%-kal magasabb fedettség biztosítandó;
2. Az 1 ha-nál nagyobb területű építési telkeken 1000 m 2 , vagy nagyobb
szintterületű új építés engedélyezésének feltétele a telek területének
legalább 5%-án igényes parkosított felület kialakítása, amelyet
legkésőbb az épület(ek) használatba vételének időpontjáig meg kell
valósítani;
3. az építési telek területén, ha nem gazdasági rendeltetésű építési
telekkel szomszédos, az előkert mélysége 10,0 m, a hátsókert legkisebb
mérete 10 m. Az előírás szempontjából szomszédosnak tekintendők
azok a telkek is, amelyeket II. rendű közterület választ el egymástól.
4. A 191-06. tömbsorszámú, Gk 711966 jelű építési övezetben a
Debreceni utca és a Tünde utca felőli telekhatárok mentén a
szakhatóságok hozzájárulásával az előkert mérete 0,0 m-re
csökkenthető.
(11) A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA (11. sorszámú) TERÜLETÉRE VONATKOZÓ
SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK
1. A sajátos előírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 11.
sorszámú területekre terjed ki.
2. Egy építési telken Vk övezetben több épület is építhető, de csak a kijelölt
építési helyen.
2.1Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekméretet
minden telekalakítással újonnan kialakított építési telek esetében be kell
tartani. A kialakított telek beépítése - ha telekalakítás nem történik - az
egyéb övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető, ha a telek
megközelítése és közműellátása biztosítható, és telek megszüntetési
szabályozás nem érinti.
2.2.A közterületen belüli építés, növénytelepítés szabályai: -közterületen
épület a közlekedési kiszolgáló létesítményeken kívül nem létesíthetőépítmény
a terepszint alatt. A terv közterületen létesíthető terepszint alatti
építési hely határán belül csak parkoló, garázs és közműépítmény
helyezhető el. A Sóstói úti védett fasort még a közlekedési építmények
miatt sem lehet megszüntetni.
3. A kisvárosias lakózóna (Lk) telkein nem helyezhető el önálló sportépítmény,
üzemanyagtöltő, termelő, kertészeti építmény, a terület rendeltetésszerű
használatát nem zavaró kézműipari épület és egyéb nem zavaró gazdasági
építmény.

1359
4. A kertvárosias lakózóna (Lke) telkein legfeljebb kétlakásos lakóépület
építhető. Nem helyezhető azonban a zóna telkein sportépítmény,
üzemanyagtöltő, kézműipari és egyéb gazdasági építmény.
5. A lakózónák telkein lévő rendeltetéshez tartozó gépkocsi elhelyezést a
telken belül kell biztosítani.
6. Az Lke övezet lakótelkei más övezet területének rovására nem
növekedhetnek.
7. A terv Vk övezeteinek kertjeiben és intézményi parkjaiban épület és
építmény nem helyezhető el.
8. A különleges zónákra vonatkozó általános előírások:
a) A területen lévő izraelita temető helyi védelem alatt áll
b) A Főiskola területén lévő botanikus kert csak az övezet telkein lévő
építési helyen belül építhető be.
9. Környezetvédelmi előírások
A Főiskola területének Ee övezetű területe a zajterhelés, a levegőtisztaság
védelme szempontjából védett terület, ahol a zajok tekintetében az övezetre
engedélyezett határértéknél 5 dB (A) értékkel kisebb határértéknek kell
teljesülni.
10. A vegyes zónákra vonatkozó építési előírások:
a) A Vk 71104X jelű zónákra vonatkozó építési övezeti előírások
- a legnagyobb beépíthetőség 30%
- a legnagyobb építménymagasság 24 m.
b) A Vk 71104Y jelű zónákra vonatkozó építési övezeti előírás
- a legnagyobb beépíthetőség 30%
- a megengedett legnagyobb építménymagasság 30 m
- a beépítési mód szabadonálló.
11. A Vk övezetek telkein elhelyezett új építmények gépjármű parkoló
igényének 50 %-a a szomszédos közlekedési terület terepszint alatti építési
helyén belül biztosítható.
(12) SÓSTÓI ÚTI VILLASOR (12. sorszámú) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI
a) a sajátos előírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 12.
sorszámú területre terjed ki
b) 1. Egy építési telken Lke övezetben legfeljebb 4 rendeltetési egység
építhető.
2. Egy telken legfeljebb egy épület helyezhető el.
3. Nem helyezhető el a zóna telkein sportépítmény, üzemanyagtöltő,
kézműipari és egyéb gazdasági építmény
c) Lke övezetben legfeljebb két telket lehet összevonni.
d) Az építési övezeti előírások:
- a területen az alkalmazható beépítési mód: szabadonálló
- Lke és Vk övezetben legalább 20 méter előkert zöldfelületként
biztosítandó.
(13) ÉSZAKI TEMETŐ (13. sorszámú) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI
a) Az Északi temetőben épületet építeni csak a kijelölt építési helyen lehet.
b) Az engedélyes tervek Önkormányzati tervtanácsi bemutatásra kötelezettek.

1360
(14) NAGYKÖRÚTON BELÜLI GARÁZSOK (14. sorszámú) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI
A zóna területén belül garázs rendeltetésének megváltoztatása csak abban az
esetben engedélyezhető, ha az előírt parkolóhely – ezen belül a lakások 50%-
ához a fedett gápjárműtároló – telken belül, a zónára meghatározott legkisebb
zöldfelület megtartásával biztosítható.
V. fejezet
SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
37. §
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT
BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK
(1) A terv szerint a közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az
elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés
jogintézménye alkalmazható.
(2) A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban
és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok
megvalósításához szükséges ingatlanok esetében.
(3) A terven jelölt telkek esetében városképi okokból a beépítési kötelezettség
jogintézménye is alkalmazható.
(4) A zöldterületek megvalósítása érdekében környezetalakítás és
környezetvédelmi célból a beültetési kötelezettség előírható az alábbiak szerint:
a) beültetési kötelezettség terheli a terv szerinti zöldterületeket és az építésre
szolgáló telekrész be nem épített részét az előírt legkisebb aktív zöldfelület
mértékéig, valamint a közlekedési területek zöldsávjait,
b) a beültetési kötelezettség építési telek esetében a tulajdonost, közlekedési
és közterület esetében a terület kezelőjét terheli.
38. §
ÉPÍTÉSI TILALOMMAL ÉRINTETT INGATLANOK
Az építési tilalommal érintett ingatlanok jegyzékét a 2. sz melléklet tartalmazza
A rendelet alkalmazása tekintetében:
VI. fejezet
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
FOGALMAK
39. §
- Adottságoktól függő beépítési mód: A kialakult karakterű építési zónákban
alkalmazott szabályozási fogalom, mely az építési zónára jellemző beépítési

1361
módra / módokra utal. Ilyen zónába eső telkeken az adott tömbben kialakult és
jellemzővé vált beépítési módot kell alkalmazni. Amennyiben a kialakult karakterű
építési zónában nem határozható meg a jellemző beépítési mód, akkor az adott
karakter zóna általános előírásai (1/a, 1/b táblázatok) szerint valósítható meg
beépítési mód.
- Építési övezet:
A jelen rendelet szempontjából az építési övezet azonos az építési zóna és a
rendeltetési zóna együttes előírási területével. Jele tartalmazza a rendeltetési
zóna betűjelét és az építési zóna számkód jelét.
- Építési zóna: Az építéssel kapcsolatos homogén előírások területei, ahol az építés
feltételeit és módját meghatározó szükséges előírások azonosak. Az építési zónák
kategóriái az építészeti karakterjegyek alapján csoportosíthatók, amelyek az
alábbiak:
- városközponti
- polgárvárosi
- mezővárosi
- kertvárosi
- külső-kertségi
- falusias / tanyabokros
- egyéb
zónacsoportok.
A fő zónacsoportokat altípusokba lehet sorolni, az előírt beépítési mód, a
telekméretek, beépítési % és építménymagasság alapján.
Az építési övezet annyiban tér el az építési zóna fogalmától, hogy az előbbi az
építési zóna előírásain túl tartalmazza a rendeltetési zóna előírásait is.
- Építmény-szintterület:
nettó: egy építményszint valamennyi helyiségének összes alapterülete,
bruttó: egy építményszint külső falsíkok által határolt területe,
összes: valamennyi építményszint alapterületének összege. Az összes építményszintterület
egyaránt lehet nettó vagy bruttó jellegű.
- Értékvédelmi zóna: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei.
Típusai aszerint különböztethetők meg, hogy
- a települési értékvédelemre, vagy
- a táj- és természetvédelemre vonatkoznak.
- Háromszintes növényállomány: olyan fásított terület, ill. területsáv, ahol legalább
egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy
örökzöld cserje telepített 15 m-ként és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy
talajtakaró növényzettel fedett.
- Helyi jelentőségű természetvédelmi zóna:
A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi
kategória.
- Hulladékudvar: a hulladékkezelés, elszállítás számára kialakított terület, ahová a
lakosság a feleslegessé vált háztartási eszközeit, tárgyait szelektív módon
elhelyezheti, és ahonnan rendszeres időközönként elszállítják azokat.

1362
- Ikres beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak ikres
építési helyen belül helyezhető el.
Az ikres építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az
- vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel,
- vagy hátsókerttel és egy oldalról oldalkerttel
határos és szomszédos telkek építési helye az egyik oldalhatáron érintkezik
egymással.
- Kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál
használt fogalom. Ez olyan építési zóna, amelynek építészeti karaktere kialakult
és az ahhoz történő további igazodás követelménye, mint építési előírás,
elfogadható. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás kevesebb elemet
tartalmaz, mint a nem kialakult területen.
- Kisgarázs: gépkocsibejáratonként 1 (de legfeljebb 2) férőhelyet tartalmazó
gépkocsitároló épület, épületrész.
- Közkert: A szabályozási tervlapon lehatárolt szabadonálló-telepszerű beépítési
módon belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, ill. nem
önkormányzati tulajdonú.
- Közlekedési célú közterület: Az a közterület, amely általában gépkocsi-közlekedés
célját szolgálja. De ilyen terület a gyalogos közlekedés célját szolgáló közterület is.
- Különleges használatú építményi zónák: A rendeltetési zónák egyik csoportja,
melyek csak a településszerkezeti tervben jelölt különleges terület megnevezésű
területfelhasználási egységen belül jelölhetők ki. Az ilyen zónákban a szabályozási
tervlap rögzítheti a kizárólagos használat jellegét.
- Kötelező erejű szabályozás (kötelező szabályozási elemek): A szabályozás
tervben alkalmazott jogi eszköz, amely építéssel összefüggő jogokat és
kötelezettségeket rögzít.
- Közhasználatra szánt terület: Ide a közterület fogalmába nem tartozó, de a
közhasználatban nem korlátozott területek tartoznak. Ilyen pl. az egészségügyiszociális-turisztikai
erdő, vagy a belterületi véderdő, ahol a tulajdoni állapotoktól
függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható.
- Központi települési terület: A központi belterület és a közvetlen hozzá csatlakozó
külterületi beépítésre szánt területek együttes területe.
- Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A
közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni.
Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy
a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás.
- Külterület: A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő,
elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya,
vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. Az OTÉK megengedi, hogy a
településrendezési terv külterületen beépítésre szánt területet kijelöljön.
- Lakótelepi telektömb területe: A szabályozási tervlapon a meglévő lakótelepek
szabályozási vonallal vagy övezethatárral lehatárolt területe. Az így lehatárolt
területre kell értelmezni az építési övezet előírásait.

1363
- Magánút: Telkek gépkocsi megközelítését szolgáló nem közterületi út, mely a
telkekre telepített épületek, építmények működéséhez szükséges közlekedési
forgalmat levezeti, és a közművezetékek kiépítéséhez szükséges területet
biztosítja. A jelen szabályzat által rögzített esetekben a magánutat közforgalom
elől elzárni nem szabad.
- Melléképületek: Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna
előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan
épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületek
építménymagassága legfeljebb 3,5 m, gerincmagassága legfeljebb 5 m lehet.
- Mezőgazdasági építmény: A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az
ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építménye.
- Nem jelentős zavaró hatású tevékenység: Hatása a kibocsátó telkének határán
nem haladja meg az övezetre vonatkozó környezetvédelmi határértéket.
- Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál
használt fogalom. Olyan építési zóna, amely vagy beépítetlen, vagy a kialakult
építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában a
beépítési mód, a beépítési % és/vagy építménymagasság változásával jár. Ilyen
helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult
területen.
- Oldalhatáron álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény
csak oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhetők el. Az oldalhatáron álló
építési hely a telektömb utcavonalán jellemzően a jobb vagy baloldali
telekhatárhoz csatlakoztatva úgy helyezkedik el, hogy
- vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel
- vagy hátsókerttel, és egy oldalról oldalkerttel
határos, és a szomszédos telek építési helyével nem érintkezik.
- Ömlesztett anyag tároló: Az ömlesztett anyagtárolás céljára létesített olyan
melléképítmény, amelynek területe a 2,0x2,0 m alapterületet és a 2,5 m
magasságot nem haladhatja meg.
- Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal
magában, épületszerkezete könnyűszerkezet legfeljebb 12 m 2 , valamint az
építmény magassága max. 3,0 m.
- Rendeltetési zóna: olyan telkek összessége, ahol a telkek használatára vonatkozó
előírások minden telekre azonosak.
- Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással szöget
bezáró határvonallal érintkezik.
- Siló: Takarmány tárolására szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem.
- Sorgarázs: egynél több rendeltetési egységet tartalmazó, közterületre vagy
magánútra nyíló, egymással összeépített épületegyüttes.
- Szabadon álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan az építmény
csak szabadon álló építési helyen belül helyezhető el.
A szabadon álló építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az
- vagy az elő- és hátsókerttel, valamint mindkét oldalról oldalkerttel,
- vagy a hátsókerttel és mindkét oldalról oldalkerttel

1364
határosak.
A jelen rendelet a szabadonálló beépítési mód két típusát különbözteti meg:
- szabadonálló-általános
- szabadonálló-telepszerű.
A szabadonálló-általános beépítési módnál egy építési hellyel meghatározható a
telek beépíthetősége.
A szabadonálló-telepszerű beépítési módnál egy építési hellyel nem határozható
meg a telek beépíthetősége.
- Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási
elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy
- szövegben, vagy csak
- rajzilag
rögzíthetők,
A szöveges szabályozási elemeket a Nyíregyháza Helyi Építési Szabályzata, a
rajzi szabályozási elemeket pedig a szabályozási terv részét képező szabályozási
tervlap és zóna tervlapok rögzítik. (Vertikális rendeltetési zóna tervlapja és
zajterhelési határétékkel védett területek tervlapja.)
- Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek
között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett
legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között.
- Szabályozási terv: A zóna tervlapok és a szabályozási tervlap összefoglaló
megnevezése. A szabályozási terv a Nyíregyháza Helyi Építési Szabályzat rajzi
kiegészítése és így annak elválaszthatatlan része.
- Tanyaudvar: Mezőgazdasági területbe sorolt telken kialakított, albetétben
elhatárolt telekrész, amelyet a mezőgazdasági művelésből kivontak. A
tanyaudvaron a rendeltetési előírások szerinti építés engedélyezhető. Újonnan
tanyaudvar csak mezőgazdasági kertes és mezőgazdasági általános területen
alakítható ki.
- Telek homlokvonala: Az utca vagy közterület felőli telekhatár.
- Telektömb: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy
részben más beépítésre nem szánt terület határol.
- További beépítésre kijelölt terület: A területbe azok a telkek tartoznak, melyek a
jelen előírás jóváhagyása előtt beépítésre nem szánt területbe tartoztak és a jelen
előírás azokat beépítésre szánt területbe sorolja.
- Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, ill.
épületrész.
- Úszótelek (meglévő): Az épület kontúrjával vagy attól 1,0 m-re meghúzott
határvonallal határolt terület, amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal
bejegyeztek.
- Védett településszerkezet: a Közgyűlés által védetté nyilvánított utcahálózat,
telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal
- Védett településkarakter: a Közgyűlés által védetté nyilvánított településszerkezet
és településkép jellegzetes elemei, formái, anyagai és színvilága együttesen.

1365
- Védett településkép: a Közgyűlés által védetté nyilvánított külső és belső
településkép és utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett
településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába
foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat,
növényeket, (kerteket), közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett
településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja.
- Védett épület, építmény: a Közgyűlés által védetté nyilvánított olyan épület,
építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá
építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszakiipari-agrár
szempontból jelentős alkotás.
A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó
kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját
– védelem illeti.
Az előírások alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak
használati módja is, amelyen a védett építmény áll.
- Védett épületrész: a Közgyűlés által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely
egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el.
Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete,
portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.
- Védett műtárgy: a Közgyűlés által védetté nyilvánított építmény, műtárgy –
különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
- Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett
értékek teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen
megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
- Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti
károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a
védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek
kiterjedését a védőtávolság határozza meg.
- Zártsorú beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak
zártsorú építési helyen belül helyezhető el. A zártsorú építési hely a telken belül
úgy helyezkedik el, hogy a telek oldalhatáraival érintkezik és a hátsó kerttel vagy a
hátsó telekhatárral határos.
A jelen rendelet a zártsorú beépítési mód két típusát különbözteti meg:
- zártsorú-általános
- zártsorú-keretes.
A zártsorú-általános beépítési módnál az építési hely a következő módon
állapítandó meg:
- építési sáv: az építési vonaltól számított 15 m telekmélységig,
- középszárny: az építési sáv udvar felőli, szomszédos telekhatároktól induló
széleitől a telek belseje felé húzott, az építési sávval 45-os szöget bezáró
egyenesek által határolt terület, amelyet az előírt oldalkert és hátsókert
méretekkel csökkenteni kell.
A zártsorú-keretes beépítési módnál az építési hely megegyezik a telek
területével.

1366
- Zóna: Olyan területegység, ahol egy-egy előírástémában a telkekre vonatkozó
előírások azonosak.
- Zóna tervlap: Egy-egy szabályozási előírást rögzítő tervlap, amely szövegesen
nem szabályozható előírásokat tartalmaz.
A HELYI ELŐÍRÁSOK RAJZI MELLÉKLETEI
40. §
(1) Szabályozási tervlapok
1. sz. melléklet: A közigazgatási terület szabályozási tervlapjai
2. sz. melléklet: A belterület szabályozási tervlapjai
(2) Zóna tervlapok
3. sz. melléklet: Vertikális rendeltetési zóna
4. sz. melléklet: Zajterhelési határértékkel védett területek zónalapja
A BELTERÜLETBE VONÁS SZABÁLYAI
41. §
A meglévő belterületi határvonalakhoz kapcsolódó beépítésre szánt területek
belterületbe vonását az önkormányzat saját hatáskörében egy ütemben vagy
ütemezetten is kezdeményezheti. A belterületbe vonás költségeit az érintett
tulajdonosokra átháríthatja.
A RENDELET ALKALMAZÁSA
42. §
(1) Jelen rendeletmódosítás 2007. július 1.-én lép hatályba. Rendelkezéseit a
hatálybalépést követően induló ügyekben alkalmazni kell.
Jelen rendeletmódosítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének
jóváhagyásáról szóló 19/2005.(V.5.) KGY rendelet 6.§ (2) bekezdés d.) pontja,
7.§ (1) bekezdés c.) pontja, 17.§ (2) bekezdése, 21.§ (3) bekezdése, 21.§ (5)
bekezdése, 21.§ (7) bekezdés c.) pontja, 22.§ (1) és (3) bekezdése, 23.§ (3)
bekezdése, 25.§ (2) bekezdése, 26.§ (2) bekezdése, 29.§ (1) bekezdés e.) és
f.) pontja, 32.§ (13) és (17) bekezdése, 36.§ (2) bekezdés c.) 2. pontja, 36.§ (2)
bekezdés e.) 2 pontja, 36.§ (2) bekezdés g.) 5. és g.) 6. pontja, 36.§ (3)
bekezdés b.) 2. pontja, 36.§ (3) bekezdés c.) 3. és c.) 4. pontja, 36.§ (4)
bekezdés b.) 4., b.) 5. és b.) 9. pontja, 36.§ (4) bekezdés c.) 6. pontja, 36.§ (6)
bekezdés b.)2., b.)3. és b.) 9. pontja, 36.§ (7) bekezdés b) 4. pontja, 36.§ (8)
bekezdés b.) 3. pontja, 36.§ (9) bekezdés c.) 2. pontja és a 36.§ (9) bekezdés
d.) pontja, valamint az 1. számú melléklet 1. ábrája.

1367
(2) A hatálybalépést megelőzően érkeztetett és jogerősen még el nem bírált
ügyekben jelen rendelet akkor alkalmazható, ha a rendelet a kérelem tárgyára
vonatkozóan kedvezőbb előírásokat tartalmaz.
Nyíregyháza, 2007. június 11.

1368
1 sz. függelék
A közművesítés és a közműelrendezés megvalósítására vonatkozó
kormányrendeletek és szabványok
Vízgazdálkodás – vízellátás – csatornázás
(1) 4/1981. (IV. 4.) OVH rendelet / Országos Vízgazdálkodási Szabályzatról
(2) 1995. évi LVII. törvény / A vízgazdálkodásról
(3) 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet / A közműves ivóvízellátásról és a közműves
szennyvízelvezetésről
(4) 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet / A vízgazdálkodási hatósági jogkör
gyakorlásáról
(5) 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet / A vízjogi engedélyezési eljáráshoz
szükséges kérelemről és mellékleteiről
(6) 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet / Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) a
létesítmények tűzi víz igényének előírásairól
(7) 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet / A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint
az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
(8) 10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet / A vízgazdálkodásról szóló 72/1996. (V. 22.)
Korm. rendelet módosításáról
(9) 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet / A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és
tisztítási Megvalósítási Programról
(10) 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet / A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és
–tisztító Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési
agglomerációk lehatárolásáról
(11) 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet / A szennyvizek és szennyvíziszapok
mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól
(12) 201/2001. (X. 15.) Korm. rendelet / Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az
ellenőrzés rendjéről
(13) 213/ 2001. (XI. 14.) Korm. rendelet / A települési hulladékkal kapcsolatos
tevékenységek végzésének feltételeiről
(14) 23/2003. (VII. 29.) KvVM rendelet / A biohulladék kezeléséről és a
komposztálás műszaki követelményeiről
(15) 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet / A közműves szennyvízelvezető és –tisztító
művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi
Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról
(16) 30/2004. (II. 28.) Korm. rendelet / A közműves ivóvízellátásról és a közműves
szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról
(17) 163/2004. (V. 21.) Korm. rendelet / A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet
módosításáról

1369
(18) 164/2004. (V. 21.) Korm. rendelet / A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
és –tisztítás Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési
agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet
módosításáról
Vízrendezés, vízhasznosítás, vízkárelhárítás
(1) 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet / A nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta,
valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, és a
hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének
csökkenésével kapcsolatos eljárásról
(2) 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet / A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól
(3) 232/1996. (XII. 26.) sz. Korm rendelet / A vizek kártételei elleni védekezés
szabályairól
(4) 10/1997. (VII. 17.) sz. KHVM rendelet /. Az árvíz- és belvízvédekezésről
Vízvédelem
(1) 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet ./ Avízminőségi kárelhárítással összefüggő
feladatokról
(2) 21/1999. (VII. 24.) KHVM-KöM együttes rendelet / A vízminőségi kárelhárítással
összefüggő üzemi tervek készítésének, karbantartásának és korszerűsítésének
szabályairól
(3) 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet / A felszín alatti víz
és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről
(4) 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet / A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát
szennyezéssel szembeni védelméről
(5) 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet / A használt és szennyvizek
kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól
(6) 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet / A felszín alatti vizek védelméről
(7) 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet / A felszíni vizek védelmének szabályairól
(8) 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet / A felszíni vizek minősége védelmének
szabályairól
(9) 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet / A használt és szennyvizek kibocsátásának
ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról
Villamosenergia-ellátás
(1) 22/2004. (X. 15.) GKM rendelet / A villamosmű biztonsági övezetéről
(2) 128/1999. (VIII. 13.) Korm. rendelet / A fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.)
Korm. rendelet módosítása
(3) 2001. évi CX. törvény / Villamosenergia törvény

1370
Gázellátás
(1) 6/1982. (V. 6.) IpM rendelet / A gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági
övezetéről
(2) 2003. évi XLII. törvény / A földgázellátásról
Hírközlés
(1) 29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet / A távközlési építmények engedélyezéséről
és ellenőrzéséről
(2) A 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet / A 0 Hz – 300 GHz közötti frekvencia
tartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra
vonatkozó egészségügyi határértékeiről
Hulladékgazdálkodás
(1) 2000. évi XLIII. tv. A hulladékgazdálkodásról
(2) 98/2001. (vi. 15.) korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos
tevékenységek végzésének feltételeiről
(3) A 22/2004.(XII.11.)KvVM rendelettel módosított 16/2001.(VII.18.)KöM rendelet
a hulladékok jegyzékéről
(4) A 241/2001.(XII.10.)Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és
hatásköréről
Közműelrendezést meghatározó, befolyásoló szabványok
(1) MSZ 7487/2-80 szabvány / Közmű- és egyéb vezetékek elrendezése
közterületen. Elhelyezés a térszín alatt
(2) MSZ 7487/3-80 szabvány / Közmű- és egyéb vezetékek elrendezése
közterületen. Elhelyezés a térszín felett
(3) MSZ 15 287/2000. szabvány / Településekről származó szennyvizek
tisztítótelepei, szennyvíztisztító kisműtárgyak és kisberendezések
(4) MSZ 7048/1. 2. és 3. – 83 szabvány illetve az ezt módosító Szabványügyi
Közlöny 8. száma (2002. VIII. 1.) (Sz. K. 8.) / A körzeti gázellátó rendszerek
védőtávolsága
(5) MSZ 151-1/2000. / Erősáramú szabadvezetékek, az 1,0 kV-nál nagyobb
névleges feszültségű szabadvezetékek létesítési előírásai

1371
2. sz. függelék
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének az építési engedélyezési
eljárással összefüggő rendeletei
(1) A közterületek használatának, valamint a közutak nem közlekedési célú
igénybevétele engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló 31/2001. (VI.
1.) hatályos KGY rendelet
(2) A parkolóhelyek létesítéséről szóló, valamint fizető parkolók üzemeltetésének
szabályozásáról szóló 44/2006. (XI. 28.) hatályos KGY rendelet,
(3) Az építészeti örökség helyi védelméről szóló 21/2002. (VI. 1.) hatályos KGY
rendelet,
(4) Az Önkormányzati Tervtanács működési rendjének megállapításáról szóló
11/2007. (II. 13.) hatályos KGY rendelet,
(5) Nyíregyháza város közhasználatú zöldfelületeinek használatáról, védelméről
és fenntartásáról szóló 37/2003. (VIII. 28.) hatályos KGY rendelet
(6) A reklámhordozók és hirdetmények elhelyezéséről, valamint közzétételéről
szóló 68/2003. (XII. 22.) hatályos KGY rendelet
(7) A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi
közszolgáltatásról szóló 35/2002. (IX. 2.) hatályos KGY rendelet
(8) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról szóló
36/2002. (2003. I. 1.) hatályos KGY rendelet

1372
1. számú melléklet
(21. § (5) bekezdéséhez)
t = a tető vetületi magassága
h = utcafronti homlokzatmagasság
sz 1 = meglévő épület telekszélessége
sz 2 = tervezendő épület telekszélessége

1373
2. számú melléklet
Építési tilalommal terhelt ingatlanok jegyzéke
20
1113
1273
2445
2468
2554
2567/1
2831
2833
2834
2836
2837
2842
2918
3112
3124
3135
3137
3153
3154
3155
3213
3220
3221
3240
3253
3270
3275
3392
3393
3428
3429
3434
3437
3524
3525
3576
3577
3578
3592
3682
3683
4371
4372
4911
4913
4914
4954
4955
4956
5336
5338
5377
5388
8139
8239
8240
8241
8242
8243
8331
8333
8334
8336
8337
8338
8383
8384
8487
8489
8490
8561
8866
8869
9255
9351
9437
9484
9486
9487
9913
9942
11240
11245
11345
11895
13267
13268
13286
13394
13620
14058
14168
16094
16113
16151
16397
16475
16515
16755
16844
16845
16847
16848
16849
17220
18101
18177
23042
23043
23068
23245
23336
26001/1
26190
26282
26306
26333
26534
26580
26581
26582
26794
27611
27795
27796
27797
27798
27802
27803
27804
27805
27806
27807
27808
28068
28208
28210
28407
28489
28608
29476
29506
29653
29654
29693
29694
29739
30502
30545
30554
30555
30587
30677
30682
30683
3684/1
3684/2
3698/1
3698/2
3698/3
3698/4
3698/5
3698/6
3698/7
3698/8
3698/9
4373/2
5002/3
5359/2
5360/1
5361/1
5362/2
5362/3
5806/2
7250/2
7696/1
8338/2
8399/4
9256/4
9432/1
9478/1
9483/2
9494/1
9494/3
9495/5
9537/1
9537/11
9715/3
9935/2
9993/4
11238/1

1374
11238/2
11242/2
1127/2
11343/4
11737/1
11737/2
11865/17
11865/18
11865/7
11866/3
11866/7
11877/4
11982/4
12404/3
12673/14
13306/1
13515/14
13521/26
13616/1
13616/2
13618/1
13618/2
14009/2
14026/3
14026/4
14182/2
14191/5
15266/1
16013/2
16218/2
16265/1
16315/2
16315/3
16340/1
16638/1
16646/1
16646/2
16714/1
16714/2
16843/1
16843/2
16843/3
17001/1
17001/2
17003/10
17218/2
17673/1
19101/2
23271/1
26147/1
26147/2
26241/3
26241/4
26338/2
26615/5
26793/1
26861/1
27799/1
27799/2
27800/1
27800/2
28083/6
28115/3
28146/2
28209/1
28209/2
28241/12
28241/16
28241/3
28241/6
28293/1
28419/4
28475/1
28501/22
28501/23
28505/33
28509/15
30522/2
30602/2
30602/3
30602/4
30653/2
30678/1
30678/2
31001/2
5809/20
5809/22
6705/27
7594/41
7992/65
7992/66
8434/22
01058/17
01185/2
01185/26
01185/27
01185/28
01185/30
0120/10
0122/68
0124/43
0124/44
0124/60
0124/9
0129/10
0129/104
0129/11
0129/115
0129/117
0129/119
0129/12
0129/13
0129/30
0139/4
01579/19
01719/3
01719/4
01720/58
0201/51
0201/52
02110/27
0219/4
02362/268
0250/112
0317/128
0321/43
0321/48
0323/76
0325/102
0337/6
0339/10
0386/70
0386/71
0449/19
0451/114
0500/1
0500/28
0500/29
0500/31
0500/32
0500/33
0500/38
0500/39
0500/53
0500/54
0616/13
0754/33
0761/58
0769/50
25830/2
26100/2
26242/2
26921/2
26921/4
28045
30537/1
30612/2
3255
7594/40
9262/12
9797
23339
1512
1328/1

1375
Csabai Lászlóné: (polgármester) Szeretném a képviselő-testület hozzájárulását
kérni, hogy június 22.-ig 5 nap szabadságot vegyek ki. Kérem, aki egyetért,
szíveskedjen ezt szavazatával megerősíteni. Én nem szavazok, kikapcsolom a
gépet.
Szavazáskor jelen volt 25 képviselő.
A Közgyűlés 25 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:
123/2007.(VI.11.) számú
h a t á r o z a t
a polgármester szabadságának engedélyezéséről
A Közgyűlés
Csabai Lászlóné polgármester részére 2007. június hó 18. napjától 2007. június hó
22. napjáig 5 munkanap szabadság igénybevételét engedélyezi.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Közérdeklődésre számot tartó bejelentése, akinek
van, szíveskedjen ezt megtenni. Turcsik László.
Turcsik László: (képviselő) Kicsit érdekes dologról szereztem tudomást.
Berendelnek valakit az APEH-hez 1 órára és igyekszik odaérkezni. Megveszi a
parkolójegyét és a parkolójegy 13 óra 07 perckor lett kiadva az automata és a
mellékelt dokumentum szerint, 13 óra 12 perckor pedig a közteresek, vagy a
parkolósok megbüntetik. Ezután ez az állampolgár bemutatja a jegyet, hogy kérem itt
van, 5 perccel hamarabb megvettem, és ez nem érdekli az ellenőröket, sőt a kézzel
írott fellebbezését elutasítják, hivatkozva az önkormányzati rendelet 220. §-ára. Azt
szeretném kérdezni, miért kell szórakozni a városlakókkal? Ide jön valaki esetleg
messziről, vagy távolról, és addig, amíg visszamegy a kocsijához és behelyezni azt
parkolójegyet, akkor meg kell, hogy büntessük? És utána miért kell pimasz, – nem
pimasz, bocsánat – cinikus hangon elutasítani? Miért nem kell adni egy néhány
perces türelmet, vagy pedig azt mondani, hogy kérem, ha bemutatta, hogy valóban a
parkoló őrök büntetőcédulájának időpontjától korábban vette meg a jegyet, miért nem
kell ezt elfogadni? Tehát ezt szeretném kérni, nem mondom az állampolgár nevét.
Nevezetesen egy olyan családról van szó, aki elég szép összeget fizet be helyi
adóba, iparűzési és egyéb adóba a város kasszájába. Miért kell ezzel a hangulatot
rontani? Idejön egy idegen ember, – ismételten kérdezem – milyen fényt vet a
városra, ha itt „levadásszák” azonnal? És levadásszák. Tessék utána nézni.

1376
Csabai Lászlóné: (polgármester) Giba Tamás alpolgármester úr fog válaszolni.
Turcsik László: (képviselő) Már tudom, hogy mi lesz a válasza.
Giba Tamás: (alpolgármester) Nem tudom, hogy történhetett ez az ügy. Nem
akarok kételkedni semmiben. Ezelőtt két héttel fogadtuk el a parkolási rendelet
módosítását. Pontosan ezt tettük bele. Emlékezzetek vissza, az volt benne, hogy aki
a jegyét – tehát az automatából váltott jegyet – ha bemutatja, akkor az a büntetés
alól milyen feltételek mellett mentesül. Tehát ez van benne. Azért mondom, hogy ha
ez a dolog megtörtént, akkor ez egyébként sajnálatos, másodszor pedig ha valóban
azok az események történtek, ahogy te mondod, akkor parkoló őrnek ott kellett lenni
10 méteren belül, ha ezek a percek így vannak, akkor biztos, hogy ott kellett volna
hogy legyen és akkor ezt tudták volna tisztázni. De ennek ellenére mondom, a
rendeletmódosításunk ezt tartalmazza, hogy milyen módon kell eljárni ebben az
ügyben. Úgy, hogy azt javaslom, hogy ezt kell végigjárni és be kell mutatni azon a
helyen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Nagy László is szeretne hozzászólni.
Nagy László: (alpolgármester) Csak egy mondatot, mindennel egyetértek és teljesen
jogtalannak érzem azt, amit elmondott Turcsik László. Egy mondatával, az utolsóval
nem értek egyet, hogy ráadásul elég szép adót fizet be a város kasszájába. Itt
beszéltünk arról, hogy ebből a szempontból nekem teljesen mindegy, hogy gazdag
vagy szegény ember, az eljárás az, ami érdekes.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Le fogunk ülni a Városüzemeltetési Kht.
vezetőjével, és még egyszer elmondjuk a magatartási szabályokat. Ennyit tudok
ebben az ügyben csinálni. Egyébként pedig neki feladata a rendelet végrehajtása.
Turcsik László: (képviselő) Én pontosan ezt szerettem volna kérni, hogy a stílus
nem mindegy, hogy milyen. Ennyit szerettem volna kérni. És nem tett panaszt a
jelzett állampolgár, egészen véletlenül akadt a kezembe ez a papír, beszélgetés
közben, és ez április 5.-i történés. Az háborított fel, hogy miért kell nekünk magunkról
egy ilyen képet kialakítani? Egyébként elfogadom, igazad van.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Nagyon sajnálom, hogy Vinnai képviselő úrnak
nem volt ideje, hogy közérdeklődésre számot tartó nagyon fontos bejelentését
megtegye, ezért az ülést bezárom és június 25.-én találkozunk.
Csabai Lászlóné
polgármester
k.m.f.
Dr. Szemán Sándor
jegyző