1192 Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése ... - E-Városháza

1192
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2008. április 28 -án tartott nyílt
ülésének jegyzőkönyve
a./ tárgysorozata:
b./ határozatai: 109 -140/2008.
c./ rendeletei: 22 - 26/2008.
Napirend előtt:
„Nyíregyháza Város Közbiztonságáért” „Sztárek Ferenc díj” valamint
„Nyíregyháza Város Sportjáért” „Kovács (Bütyök) József” díj kitüntetés átadása
Napirend
1./ Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két közgyűlés
között
történt eseményekről
2./ Előterjesztés a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum
épületének
átalakítása, bővítése és rekonstrukciója beruházás jóváhagyására, az
önkormányzat saját erő biztosítására, az AGÓRA TIOP – 1. 2.1/08/1
kódszámú
támogatás megpályázására, valamint az intézményrendszer
racionalizálására
(II. forduló)
3./ Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről, a
közbiztonság érdekében 2007. évben tett intézkedésekről
4./ Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évi
költségvetésének
végrehajtásáról
5./ Jelentés a 2007. évben végzett belső ellenőrzések tapasztalatairól

6./ Előterjesztés a sporttörvényből adódó feladatok végrehajtásáról szóló
önkormányzati
rendelet megalkotására
7./ Előterjesztés a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának
rendjéről szóló rendelet megalkotására (II. forduló)
8./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2007. évi Környezetvédelmi
Cselekvési Tervében szereplő feladatok teljesítéséről és a 2008. évre
vonatkozó
terv jóváhagyására
9./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idősügyi Programjának
kiegészítésére
10./aElőterjesztés az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok 2007. évi
beszámolóinak elfogadására /Nyíregyházi Állatpark Kht., Nyírsuli Kht.,
Városüzemeltetési Kht., Nyírstadion Kft., Ipari Park Kft., Nyíregyházi
Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft., Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft.,
Térségi Hulladék-gazdálkodási Kft., Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Temetkezési Vállalat/
10./b Előterjesztés a Market-Partner Kft. beolvadására a Nyíregyházi
Városüzemeltető
és Vagyonkezelő Kft.-be
10./c Előterjesztés gazdasági társaságok alapító okiratának módosítására
11./ Előterjesztés a Kazinczy Ferenc Általános Iskola igazgatójának megbízására
12./ Előterjesztés Nyíregyháza településszerkezeti tervének, szabályozási
tervének és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló
21/2007.(VI.12.) KGY rendelet módosításának elkészítésére
13./ Előterjesztés az önkormányzati törzsvagyonba tartozó szilárd burkolatú utak

felújítására ÉA-TEÚT pályázat benyújtásra
14./ Előterjesztés az Észak-alföldi Operatív Program keretében meghirdetett
„A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz való
hozzáférés javítása, és a szolgáltatások minőségének komplex és/vagy
térségi szintű fejlesztése” című pályázat benyújtására és a szükséges saját
erő biztosítására
15./ Előterjesztés a Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány által
benyújtandó (ÉAOP – 2008. – 4.1.3. B.C.) pályázat támogatására
16./ Előterjesztés a „helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása
HÖF-
CÉDE 2008.” pályázati kiírásra pályázat benyújtására és a szükséges önerő
biztosítására
17./ Előterjesztés az Észak-alföldi Operatív Program ÉAOP-2007 – 4.1.3.B.C
komponens pályázati kiírásra pályázat benyújtására és a szükséges önerő
biztosítására
18./ Előterjesztés parkolóhelyek létesítéséről, valamint a fizetőparkolók üzemeltetésének
szabályozásáról szóló 44/2006. (XI.28.) KGY rendelet módosítására
19./ Előterjesztés a Nyíregyházi Vasutas Sport Club által működtetett
Tiszavasvári
úti MÁV Sportlétesítmények 2008. évi támogatási szerződés jóváhagyására
20./ Előterjesztés a Nyírsuli Kht. 2008. évi létesítmény – üzemeltetési és sporttámogatási
szerződéseinek jóváhagyására
21./Előterjesztés a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt.-vel megkötésre kerülő 2008. évi
úszósport szolgáltatás – vásárlási szerződés jóváhagyására
22./ Előterjesztés a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díj
minimumának
megállapítására

23./ Előterjesztés a Nyírségvíz Zrt.-vel megkötött vagyonkezelői szerződés
módosítására
24./Előterjesztés a Nyírségvíz Zrt. aktív pénzügyi szerepvállalásával induló
közmű beruházásokhoz megkötött háromoldalú megállapodás módosítására
25./ Előterjesztés a Nyírvíz Palota további hasznosítására vonatkozó döntés
meghozatalára
26./ Előterjesztés a Bocskai u. 29 és a Bocskai u. 31. szám alatti önkormányzati
tulajdonú házas ingatlanok, valamint a Közép utca 4. szám alatti önkormányzati
tulajdonú beépítetlen terület licit induló árának módosításra
27./ Előterjesztés a Nyíregyháza, Kemecsei úton lévő 27751/131 hrsz-ú
ingatlanok
elidegenítésre történő kijelölésére és a licit induló árának meghatározására
28./ Előterjesztés a Nyíregyháza, Pacsirta u. 27. szám alatti önkormányzati
bérlemény nem lakás célú bérleménnyé történő átalakítására
29./ Előterjesztés egyes pályázatokhoz szükséges okiratok jóváhagyására
30./ Előterjesztés az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szabolcs-
Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége törvényességi jelzésével kapcsolatos
állásfoglalásra
31./ Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. évi
költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló 4/2008.
(II.12.)
KGY rendelet módosítására
32./ Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány
Alapító Okiratának módosításáról szóló 60/2008. (III.3.) számú határozat
módosítására és kiegészítésére

Nyíregyháza, 2008. április 28.
Csabai Lászlóné
polgármester
JEGYZŐKÖNYV
Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2008. április 28-án
tartott nyílt üléséről.
Jelen voltak: Csabai Lászlóné polgármester, Dr. Szemán Sándor jegyző, Nagy
László alpolgármester, Giba Tamás alpolgármester, Dr. Ajtay- Horváth
Magda, Dévényi József, Dr. Farkas Csilla, Felbermann Endre, Fesztóry
Sándor, Földesi István, Dr. Hajzer László, Jászai Menyhért, Jánócsik
Csaba, Dr. Jeney István, Jeszenszki András, Lengyel Károly, Lőrincz
Tamás, Marinka Viktor, Márföldi István, Mikó Dániel, Dr. Moskovits Károly,

Nagy Károly, Dr. Olajos Judit, Palicz György, Szabó Attila, Szabóné Dr.
Csiszár Gabriella, Dr. Szilvai Mária, , Szokol Tibor, Dr. Tirpák György,
Tormássi Géza, Turcsik László, Dr. Veréb József, Dr. Vinnai Győző
képviselők
Hiányozott: Dr. Szilassy Géza képviselő (távolmaradását bejelentette)
Meghívottként részt vettek: Dr. Gál György aljegyző, Dr. Ráczné Dr. Kassy
Erzsébet, Czikóné Ling Mária, Markovics Attila, Dr. Köteles
István, Deme Dóra, Hajzer Gábor, László Géza, Váradi István,
Dr. Kádár Csaba, Dr. Freidinger Renáta Irodavezetők, Ilcsik
János iroda vezető h., Dr. Együtt Mihály városi főorvos, Veres
István városi főépítész, Dr. Béres József Attiláné
jegyzőkönyvvezető, Holp János minőség-biztosítási vezető,
Faragóné Széles Andrea közgyűlési referens, Czibere
Mariann Környezetvédelmi referens, Tasnádi János
Közterület-felügyelet vezetője, Belus Tamás Sóstó-
Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója, Gajdos László Állatpark Kht
ügyvezetője, Dr. Gere Zoltán Városi Rendőrkapitányság
vezetője, Dr. Illés László rendőr alezredes, kapitányság
helyettes vezetője, Tamás György Lajos főkapitány helyettes,
rendészeti igazgató, Romanovits István Térségi Hulladék-
Gazdálkodási Kft. ügyvezetője, Hámoriné Rudolf Irén
Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.
ügyvezetője, Gerda István Nyírtávhő Kft. ügyvezetője, Dr.
Pazonyi Péter Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő
Kft. osztályvezetője, Bartha László Nyírsuli Kht. ügyvezetője,
Szekrényes András Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Temetkezési Vállalat igazgatója, Bíró Dávid rendőr
törzszászlós kitüntetett, Neumann Gábor labdarúgó edző
kitüntetett, Csisztu Csilla sajtóreferens, Labossa Gusztáv a
Városvédő Egyesület elnöke, Sipos Mariann Kelet-
Magyarország munkatársa, Saliga Péter Sunshine rádió
riportere, Bednárik Mónika, Cservenyák Katalin, Haskó József,
Z. Pintye Zsolt újságírók
Csabai Lászlóné: (polgármester) Jó napot kívánok. Tisztelettel köszöntöm a
képviselő-testület tagjait, a rész- és kisebbségi önkormányzatok megjelent
képviselőit, a Hivatal vezetőit, dolgozóit, a sajtó képviselőit és minden kedves
érdeklődőt, aki figyelmével megtisztel bennünket. Mielőtt a napirendek
elfogadására kerül sor kedves kötelességünknek kell eleget tenni, hiszen a

Közgyűlés az elmúlt hónapokban két kitüntetésről döntött és a két kitüntetésnek
az átadása a jelenlegi közgyűlésen fog megvalósulni. Nagy László
alpolgármester úr fel fogja olvasni, hogy kik a kitüntetettek.
Nagy László: (alpolgármester) Tisztelt Közgyűlés! Kedves Vendégek!
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése Neumann Gábor részére
eredményes sportmunkája elismeréséül a Nyíregyháza Város Sportjáért „Kovács
(Bütyök) József„ díj kitüntetést adományozza. Neumann Gábor sportpályafutása
1966-ban kezdődött. 1969. szeptember 14.-én mutatkozott be a Spartacus felnőtt
csapatában. 1971-ben tagja lett a magyar ifjúsági válogatottnak. Élsportolói
pályafutása 1983-ig tartott. 1983-ban az akkor NYVSC-ben kezdődött edzői
pályafutása. 1988-ban az NYVSC labdarúgó szakosztályának vezetését bízták
rá. 1997-ben a Nyíregyházi Sportiskola igazgatója kérte fel a labdarúgó szakág
vezetésére. Újra ellátott edzői feladatokat is. Edzőként 2003 – 2007 között a
Magyar Labdarúgó Szövetség szövetségi edzője volt. 56 hivatalos nemzetek
közötti utánpótlás válogatott mérkőzésen, három Európa bajnoki selejtező tornán
ült különböző korosztályos válogatottak kispadján. 2007. januárjától augusztus
végéig Várhídi Péter segítőjeként a magyar labdarúgó felnőtt A válogatott
pályaedzőjeként dolgozott. 2001-től a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Labdarúgó Szövetségnek elnökségi tagja, edzőbizottságának elnöke. 2006-ig
vezette a megyében az UEFA edzőképzést. Jelenleg a Nyírsuli labdarúgó
szakágát vezeti. UEFA A. licences edző. 42 éves nyíregyházi sportpályafutással
büszkélkedhet, amellyel Nyíregyháza hírnevét öregbítette és öregbíti a mai napig
is. Gratulálunk a kitüntetéshez.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Jegyző úré a szó.
Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Polgármester Asszony! Tisztelt Közgyűlés!
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Képviselő-testülete egy másik kitüntetés
adományozásáról is döntött és a Nyíregyháza Város Közbiztonságáért „Sztárek
Ferenc” díjat idén Bíró Dávid rendőr törzszászlós úrnak, a Nyíregyházi Városi
Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztály őr- és járőrszolgálati alosztály
munkatársának adományozta. Bíró Dávid 1998-tól, 10 éve tagja a rendőrségnek.
Felszerelését követően először rövid ideig a Budapesti Rendőr-főkapitányság IV.
kerületi kapitányságán dolgozott, járőri feladatokat látott el. Saját kérésre került
1998-ban, 10 évvel ezelőtt a Nyíregyházi Rendőrkapitányságra, ahol azóta is az
első vonalban dolgozik, járőrként teljesít szolgálatot. Jelenleg a Nyíregyházi
Kapitányságon újonnan megalakult mobil ellenőrző csoport parancsnoka, mely
igen eredményesen működik. Idén január hónapban több mint 20 körözött
személyt fogtak el, mely nagyban köszönhető Bíró Dávid rendőr törzszászlós úr
széleskörű személy és helyismeretének.
Munkáját szakszerűen és igen magas színvonalon, nagy szorgalommal,
parancsnokai megelégedésével végzi. Fegyelmezett, parancsnokait,
munkatársait tiszteli. A kitüntetettnek nagy szerepe van abban, hogy az elmúlt 10

évben Nyíregyháza város közbiztonsága javult, megszilárdult, és az
állampolgárok szubjektív biztonságérzete is ezzel egyidejűleg növekedett.
Gratulálunk a kitüntetéshez.
Csabai Lászlóné: (polgármester) A képviselő-testület nevében szeretettel
gratulálok mindkét kitüntetettnek, jó egészséget és további munkájukhoz sok
sikert kívánok. A munkánkat a meghívóban megjelölt napirendekkel javaslom,
hogy folytassuk. Egy kiegészítésem van. A közgyűlés előtt a frakcióvezetőkkel
egyeztettünk, egy volános napirendet szeretnénk utolsó napirendként
megtárgyalni a nyílt ülésre. Az írásos anyagot ki fogjuk adni és a szünetben
egyeztetéseket kívánunk a témában folytatni. A frakcióvezetők hozzájárultak,
hogy pótlólag ez a napirend kerüljön a közgyűlés elé. Ezekkel a kiegészítésekkel
kérdezem, hogy elfogadják-e a napirendet, illetve van-e kérdés, kíván-e valaki
véleményt nyilvánítani?
Amennyiben nem, kérem aki elfogadja a napirendeket, szíveskedjen igennel
szavazni.
Szavazáskor jelen volt 32 képviselő.
A Közgyűlés 32 szavazattal elfogadta a napirendeket.
Szeretném tájékoztatásul elmondani, hogy írásban ezen kívül kiadtuk a
Tájékoztató a 2008. április 27-én megtartott Oros településrész leválása
tárgyában kezdeményezett népszavazás nem hivatalos eredményéről szóló
anyagot, javított határozat-tervezeteket az önkormányzati alapítású gazdasági
társaságok 2007. évi beszámolóinak elfogadásáról és a Nyírsuli Kht. felügyelő
bizottságának 2008. április 22-én tartott üléséről készült jegyzőkönyveket. Ezek
mindenkinek ott vannak az asztalán. Akkor először lássuk a filmet.
1./ napirend: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a két
közgyűlés
között történt eseményekről
Előadó: Csabai Lászlóné polgármester
Csabai Lászlóné: (polgármester) Szeretném kiegészíteni néhány olyan
dologgal, ami nem szerepelt a filmben. Több fordulós egyeztetés történt a NFÜ
szakembereivel, a Jaspers szakembereivel, akik az Európai Unió kiküldött
szakértői a szennyvíz témában, ma úgy tűnik, ha a héten megkapjuk az utolsó
engedélyt amelyik még hiányzik a szennyvízprogramban a környezetvédelmi
hatóságtól, akkor június 2-án készre jelentve le tudjuk adni a pályázatot és úgy
látszik a lehetősége, hogy december hónapban szerződést tudunk kötni. Szintén
több fordulós tárgyalás volt az AGÓRA programról. A program a jelenlegi
formájában napirendre kerül, ezzel kapcsolatban nagy valószínűséggel a külső
formáját illetően még további egyeztetésekre van szükség. A Magyar Vidék
címmel konferencia volt Budapesten, amelynek az önkormányzatok részéről én
voltam a megnyitója, az előterjesztője. Glatz Ferenc mellett több akadémikus és
politikus vett részt a programon és nagyon érdekes előadásokat tartottak.

Én őszintén remélem, hogy lesz arra lehetőség, hogy ezeknek az előadásoknak
egy részét elhozzuk Nyíregyházára, mert nagyon komoly tanulságokkal szolgál
az a gondolkodásmód, ahogy ők a vidékről, a vidékfejlesztésről gondolkodnak. A
múlt héten a Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóságnál voltunk egy újabb
egyeztetésen a honvédségi ingatlanok ügyében, és úgy látszik, úgy tűnik, hogy a
Berenát utcai üdülő, illetve az egyéb, eddig már az önkormányzatnak átadott
ingatlanokon túl van arra lehetőség, hogy a még honvédségi tulajdonban lévő
ingatlanokat az önkormányzat térítésmentesen vagy kismértékű térítéssel
megkaphassa. Ezek közé tartozik a Simai úti lőtér, a nagyszállási lőszerraktár, a
borbányai szintén lőtér, amiben nem tudtunk megegyezni, az egyelőre két terület.
Az egyik terület a Kállai háznak a hátsó része, tehát az udvari része, illetve a
Fegyveres Erők Klubja. Ezekben további egyeztetésekre van szükség.
Szeretném a testületet tájékoztatni, hogy az Európai Parlament Magyar
Szocialista Frakciójának a meghívására április 7 – 8 – 9-én egy megyei
delegáció volt Brüsszelben. Bemutatkozik Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye és
Nyíregyháza. Kultúrát, termékeket, filmeket vittünk ki, én egy napot voltam kint, a
bemutatkozás napján 8-án, számomra is meglepő volt az az érdeklődés, amit ott
tapasztaltunk. A Parlament frakcióvezetői, elnökhelyettesei, négy nagykövet vett
részt ezen a bemutatkozáson és én azt gondolom, hogy nagyon jól sikerült
bemutatni ennek a térségnek mindazt a sok értékét, amit mi tudunk, de jó lenne,
ha rajtunk kívül még sokan tudnák. A Regionális Fejlesztési Tanácsnak több
egyeztető fóruma és ülése volt, ezek az egyeztető fórumok elsősorban a
pályázatok kiírásával, a pályázatok előkészítő munkáival voltak kapcsolatban.
Erről most ennél többet igazán nem tudunk mondani. És tegnap lezajlott a
népszavazás, amely alapján Oros lakosságának 2/3-a úgy döntött, hogy
továbbra is Nyíregyháza része kíván maradni. Köszönjük szépen az orosiaknak
ezt a döntést, köszönjük szépen a bizalmat az orosi lakosság részéről és én
őszintén remélem, hogy jól együtt tudunk működni a további időszakban,
szolgálva ebben az Oroson lakók és a városban lakók, az orosi nyíregyháziak és
a nyíregyházi orosiak érdekét. A családoknak a jelenlegi helyzetét és a
családoknak a jövőjét. Úgy gondolom, hogy érdemes lenne majd felülvizsgálni a
részönkormányzatnak a működését, hogy kerüljenek be a részönkormányzatba
olyan tagok, akik nemcsak az egy oldalt képviselik, de ez természetesen a
lakosság és a részönkormányzatnak a feladata. Én mindenképpen fogok
kezdeményezni a részönkormányzattal egy egyeztetést Oros további fejlesztései
és az ott megvalósuló programokat illetően. Én ezzel szerettem volna még
kiegészíteni a két ülés között történteket. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Hajzer
László.
Dr. Hajzer László: (képviselő) A két ülés között történt még néhány lényeges
dolog. Ezek közül az egyikre vonatkozik a kérdésem. Nevezetesen az, hogy
hangos volt a sajtó attól, hogy a kormány kiterjesztette a titkosszolgálati védelmet
a megyei jogú városokra, önkormányzatokra, megyei önkormányzatra,

területfejlesztési tanácsokra. Tehát választott tisztségviselőknek ajánl
titkosszolgálati védelmet a kormány. Ez elég nagy felháborodást, felzúdulást
váltott ki az érintettek részéről. Nyíregyházát ugyan nem hallottam megszólalni e
tárgykörben, azonban Debrecen és több más önkormányzat tiltakozott ez ellen
és nem kért az ilyen fajta védelemből. Ezt követően értesültünk arról, hogy a
védelmet nem erőltetik ránk, hanem a polgármesternek a hatáskörébe teszik,
hogy a polgármester ha kéri, akkor adják ezt a védelmet.
Miután nem ugyanabban a frakcióban ülünk, és valószínűleg nem is ugyanazok a
gondolataink erről a védelemről, mondhatom a mi frakciónk nevében, hogy mi
nem nagyon kérünk ebből a védelemből.
Tehát mi magunk is úgy gondoljuk, hogy védelem nélkül is tisztességesen látjuk
el a munkánkat. Viszont miután bennünket nem kérdeznek meg, hanem a
polgármester asszonyt kérdezik meg ebben a tárgykörben, azért kérdezem a
polgármester asszonyt, hogy mi az álláspontja ezzel kapcsolatban? Azok közé
csatlakozik-e, akik az önkormányzatisággal és az autonómiával ellentétesnek
tartják ezt a kormányintézkedést, vagy azok közé akik ilyen módon akarják
megvédeni az állítólagos uniós pénzeknek a felhasználását? Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Ha ön megnézte a korábbi anyagokat, az
önkormányzatok az 1998-as és a 2002-ben érvényes jogszabályban is benne
voltak. Tehát nem új dolog a téma. Kaptunk egy tájékoztatást. A tájékoztatás
arról szólt, hogy ezt kiterjesztik. Semmilyen jele nem volt, hogy ebben bármi
történik, nem vagyok hajlandó beállni a kiabálók sorába. Nem vagyok hajlandó
Kósa Lajos mellé odaállni és ebből ügyet csinálni, mert olyanokat mond, ami nem
történik és nem történt, és én úgy gondolom, hogy az kiabál, aki az adott
helyzetben megtenné azt a lépést amit ő feltételez másokról. Ezért ha ön figyelte
a felháborodókat, ezek a felháborodott önkormányzatok csak a FIDESZ-es
önkormányzatok voltak. És mi nem kívántunk ebben a harcban részt venni. Sem
az egyik oldalon, sem pedig a másik oldalon. Ami pedig azt illeti, hogy van-e
valami félnivalónk, nincs félnivalónk ebben a témában. Tehát ha egyszer valaki
megfigyelne bennünket, akkor se lenne félnivalónk, mert minden ami ebben a
városban történik az nyilvános. És a nyilvánosságnak az erejét kibírja. Úgy hogy
tisztelt képviselő úr nem kívánok ezzel a témával a továbbiakban foglalkozni.
Palicz György, Hajzer László, Vinnai Győző.
Palicz György: (képviselő) Most az üzletközpont megnyitásával kapcsolatban
megjelent egy hatalmas nagy hirdetés a Művelődési Háznak az oldalában.
Véleményem szerint ez ízléstelen dolog, közintézményen ekkora, vagy
bármekkora hirdetést is elhelyezni, szeretném megkérdezni, hogy erre ki adott
engedélyt és miért? Köszönöm szépen.
Dr. Hajzer László: (képviselő) Természetesen nekem sincs személy szerint, de
gondolom a többi frakció tagnak sincs oka félni. Tehát nem a félelem mondatja
velem ezt a hozzászólást. Egyszerűen arról van szó, hogy az ízlésbeli dolog,

hogy mikor és mire hivatkozunk vissza. Tehát polgármester asszony már megint
kimondta azt a bűvös szót, hogy ’98 és 2002 között is létezett. Valóban létezett.
Ugye az a csúsztatási része ennek, hogy a titkosszolgálati védelem a hivatali
apparátusokra vonatkozott. Van róla véleményem, de ezzel különösebben én
nem akarok foglalkozni, hogy az állam az apparátusát hogyan ellenőrzi. Nekem
az a problémám és a csúsztatás ebben van, hogy a választott tisztségviselőkre
terjesztik ezt ki, tehát a népszuverenitás megtestesítői a választott képviselők. A
népszuverenitás megtestesítőit maximum a választóiktól kell megvédeni. Én nem
akarok ilyen bonyolult képekbe belemenni, de a hivatali apparátust, akit fizetnek,
azt ellenőrizni kell, ha akarja a kormány. Még egyszer mondom, ez ízlésbeli
dolog. Ez a változás arra vonatkozik, hogy a képviselőket akarják ellenőrizni és e
tárgykörben a polgármester persze megteheti, hogy nem fogalmaz meg
véleményt, de a polgármesternek kell szerződést kötni a titkosszolgálattal és én
amiatt kérdezem ezt meg, mert szerződést kötni meg vagy lehet, vagy nem lehet.
Tehát igennel vagy nemmel lehet rá válaszolni. Ha nem válaszolok rá, az ebben
az esetben hogy is mondjam, felkérik az embert táncolni, hogy egy ilyen
bonyolult képet alkalmazzak és sem igent nem mond, sem nemet nem mond, ott
áll a kérő és nem tudja, hogy akkor fog-e táncolni vagy nem fog táncolni. Erre
vonatkozik a kérésem. Köszönöm.
Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Szeretnék idézni egy mai cikkből, mert a két
közgyűlés között történt, hogy a Korzó Üzletházat a belvárosi sétánnyal együtt
átadták a nyíregyháziaknak és egy városlakó leveléből idéznék, a forrást is meg
tudom adni, de most nem hozom nyilvánosságra, mindenki elérheti. Becsaptak
minket. Ez a cikk címe. „Becsaptak, mert azt mondták, hogy lesz szép nagy
szökőkút, és lett is. Bizonygatták, hogy a víztől nem is fog látszani a fém akármi
– elnézést szó szerint idézem, ez van itt leírva, hogy akármi – látszik! Becsaptak,
mert azt mondták, hogy mélygarázs lesz 10 – 15 üzlettel és 800 – 900
parkolóval, végül készült 86 üzlet, és 600 parkoló. Tisztára szocreál építési
móddal.” Idézet vége. Kérdéseim a következők. Kivel volt egyeztetve ez a
szökőkút? Mert polgármester asszony nyilatkozatában azt mondta, hogy
mindenkivel, én nem emlékszem, hogy a képviselő-testülettel lett volna. Sőt, az
egyház képviselőit is megkérdeztem szombaton, tehát tessék majd erre figyelni,
hogy tájékozódtam. Nem illik a környezetbe. Ön hogyan ítéli meg, hogy a
környezetbe illik-e az a szökőkút, amely egy fém szökőkút, nagyon nehezen
megállapítható, hogy mit ábrázol, én sem tudtam eldönteni addig, míg nem
mondták meg, hogy ez egy életfa és 100 – 120 éves épületek környezetében,
egy társszékesegyház előtt található, Korona, Városháza, Takarékpalota
szomszédságában. És még valamit, amit a városlakók elmondtak, – kíváncsi
vagyok az ön véleményére – hogy a kivitelezése ennek, nemcsak a szökőkútnak,
egyáltalán a sétálóutcának kritikán aluli, állítják a városlakók vagy a városlakók
egy része. Kérdezem önt, hogy ki a felelős azért, hogy az a szökőkút ide került,
kivel és mikor egyeztettek és ön szerint illik-e a környezetbe vagy nem?
Köszönöm szépen.

Felbermann Endre: (képviselő) Én a napirendnél szeretnék maradni és a kiadott
írásos anyaggal kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Tájékoztatót kaptunk a
szociális és gyermekjóléti intézmények beszámolóiról, melynek értelmében a
bizottság előtt, a szociális bizottság előtt az intézmények beszámoltak az éves
munkájukról. Teljes körben megkaptuk ezt a tájékoztatót és ezzel kapcsolatban
szeretnék kérdezni, hogy az Árpád utcai épület elbontásának az ügye hol tart?
Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, Nagy László.
Nagy László: (alpolgármester) Ha már újságidézeteknél járunk, akkor én csak
egy sms-t hadd olvassak fel. „Nagyon szép a Korzó, köszi nektek, nagyon
hiányzott már valami, ami még városiasabbá tesz bennünket”. Ez volt a lényege.
Nem egyet kaptam ilyet, hanem sokkal többet. Tehát nemcsak az a fajta
vélemény van, aki a nemtetszését fejezi ki, hanem vannak másfajta vélemények
is. Amit én fontosnak tartanék a tegnapi nap kapcsán. Polgármester asszony
jelezte már, hogy a részönkormányzatnak talán újra kellene gondolnia egy-két
feladatot. Tanulságosnak tartom a tegnapi népszavazást.
Tanulságosnak tartom azt a fajta hozzáállást, amit a részönkormányzat képviselt
az elmúlt időszakban Oros esetleges leválásával kapcsolatban. Nyíregyháza
Megyei Jogú Város Szervezeti és Működési Szabályzata II. fejezetének 4. § -
ában van az eskü szövege, ami arról szól, így fejeződik be, hogy legjobb
tudásom szerint, minden igyekezetemmel Nyíregyháza javát szolgálom. Azt
hiszem, hogy megfigyelhető volt, hogy ez nem minden esetben volt így az elmúlt
pár hétben. Az a kérdésem, – nem polgármester asszonyhoz – hogy nem
gondolja-e a részönkormányzatnak a vezetője, képviselőtársunk azt, hogy
ellehetetlenült a munkája a tegnapi népszavazás kapcsán? Köszönöm.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Márföldi István.
Márföldi István: (képviselő) Nagyon röviden szeretnék reagálni arra, amit Nagy
László fölvetett az előbb. Én azt gondoltam tegnap, amikor az eredményt
meghallottam, hogy mi történt Oroson, hogy sem vesztesei, sem győztesei
nincsenek ennek az úgymond leválási szándéknak. És elég nehéz ilyen szavakat
ezután hallani. És most is reménykedem abban mint külterületi képviselő, hogy
azok, akik most netalán vesztesek voltak és idézőjelbe teszem ezt a szót, azok
az önkormányzat jövőbeni intézkedései kapcsán, illetve a városvezetés
intézkedései kapcsán is győzteseknek fogják érezni magukat. És senkinek sem
kell szemlesütve végigmenni Oros, vagy Nyíregyháza utcáján, annak, aki esetleg
le akart, vagy a leválókat támogatta. Ez az egyik oldala a dolognak. A másik
oldala, mint külterületi önkormányzati képviselő az utóbbi időben kicsit magam is
úgy érzem, hogy a külterületek nem igazán fontosak fejlesztés szempontjából a
városvezetésnek, illetve a városvezető koalíciónak. Nem lehet mindent a

szennyvízzel megmagyarázni. Vannak más dolgok is, amik a külterületeken élő
városlakók, állampolgárok, választópolgárok életkörülményeit javítják, vagy
rontják. Én nagy tisztelettel kérném a város vezetésétől, polgármester asszonyt,
alpolgármester urakat, ne próbáljunk most bűnbakot keresni. Próbáljunk meg
dolgozni és azt kérem, hogy nagyobb figyelmet tessék fordítani a külvárosi
területeknek a fejlesztésére. És valószínű, hogy akkor senkinek eszébe nem fog
jutni még egyszer az, hogy ilyen dolog történjen mint ami most Oroson történt.
Tisztelettel kérem, hogy amit kértem gondolják meg és fontolják meg. Köszönöm
szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Jeszenszki András, Nagy Károly.
Jeszenszki András: (képviselő) Én azt gondolom, hogy az orosi népszavazás
kapcsán kétféle viselkedést láthattunk Nyíregyháza városban az elmúlt hetekben.
Egyrészt egy erőteljesen érzelmi alapon politizáló csoportot, akik mint ahogyan
kiderült, jelentős kisebbséget képviselnek egyébként, másfelől pedig láthattuk a
városvezetés politizálását, korrekt, tényekre alapuló és helyzetelemzésre alapuló
lakossági fórumokon. Azt gondolom, hogy beszédesek ezek az adatok, hiszen
64,4%-kal szemben 35,6% áll. Ezek az adatok pedig azt mutatják, hogy a
nyíregyházi városvezetésnek felelősségteljes a munkája, nem hiábavaló ez a
munka és egyébként ezt a helyiek egyértelműen elismerték.
Azt gondolom egyébként egy olyan körzet képviselőjeként, ahol kül - és belterület
egyaránt található, illetve belvároshoz tartozó és külső városrészhez tartozó
problémákkal egyaránt szembe kell nézzek, hogy ez a vita, a külterület, belterület
fejlesztése, rendszeresen előkerül itt a közgyűlésen és úgy gondolom, hogy nem
igazán tudjuk egymást meggyőzni ebben, pedig az adatok beszédesek. Érdemes
megnézni a költségvetési beszámolót, érdemes megnézni az elmúlt évek adatait.
Én magam jó néhányszor végigsoroltam már és nem akarom most végigsorolni
azt a sort amelyben végigtekinthetünk az ivóvízfejlesztéstől kezdve az
útfejlesztéseken keresztül jó néhány területen, amely valóban a külterületeket
érintette. A felelősség kérdése egyébként nagyon érdekes ezzel a
népszavazással kapcsolatban, hiszen valóban, ahogy Nagy László mondta, a
FIDESZ soraiban is többen politizáltak, akik Nyíregyháza Megyei Jogú Város
szolgálatára tették le az esküt és bár kétarcúságot láthatunk soraikban, hiszen
nyilatkozataikban folyamatosan tagadták a részrehajlást, folyamatosan úgy
nyilatkoztak a FIDESZ politikusai, hogy nem kívánnak véleményt nyilvánítani.
Ugyanakkor aktív szerepvállalóik a közgyűlési illetve a közgyűlést segítő
bizottsági munkában azok, akik részt vettek egyébként ennek a népszavazásnak
az előkészítésében. Én azt gondolom, hogy ettől függetlenül ezt magunk mögött
kell hagyni, a jövő felé kell tekintenünk, az a célunk, hogy Nyíregyháza együtt és
közösen fejlődjön és nagyon köszönjük az orosiak felelősségteljes döntését.
Köszönöm szépen.

Nagy Károly: (képviselő) Én is mint külterületi, peremkerületi képviselő
szeretnék néhány megjegyzést tenni a szavazáshoz. Előtte beszélgettünk sok
emberrel, várható volt ez az eredmény. Várható volt, hiszen ugyanabban a
hajóban evezek nem csak én, hanem Borbánya is, Újkistelekiszőlő is, mindenütt
van a külső peremkerületeknek egy része, amelyik felvetette a leválás
gondolatát. Én ezt már jeleztem is többször, ott, ahol bokáig járnak a sárban,
ahol nincs vízelvezetés, nincs út, persze, hogy le akar válni, mert a szomszéd
településre hivatkozik, ahol mindenütt már aszfaltút van, meg minden. Tehát arra
kellene itt vigyáznunk, már a kampány alatt is mondtam, hogy nincs reális esélye,
nálunk se válna le Sóstó. De a külső területekkel bizony állandóan panasszal
vannak tele, állandóan jön a telefon, nézzem meg, hogy milyen pocsolyába megy
a szivattyú, szívja a vizet nagyobb esők esetében. Tehát én azt szeretném
mondani, hogy valóban nagyobb gondot kellene fordítani egy kicsikét a
peremkerületekre. Valahogy mindig úgy van, igaz, Sóstó – Sóstóhegy is szépen
fejlődik, kap pénzt, de felemészti a Sóstó – Sóstóhegy központja a Sóstó. Ahogy
kifelé megyünk annál inkább fogy a pénz és ez évek óta így megy. Most itt van
kapunk megint úthálózatra, javításra, fejlesztésre, de viszont azok a részek, amik
nagyon elhanyagoltak nem lépnek tovább. És ha ebben az ütemben fejlődik a
peremkerület, akkor 20 év múlva, 30 év múlva sem lesz ott normális út, járda és
csapadékvíz elvezetés. Nem szabad haragudni azokra, akik le akartak válni,
megmagyaráztam nekik, hogy miért nem lehet. Miért nincs rá esélyük, de erről
igenis tudni kell a városvezetésnek, hogy ezeken a területeken nagy az
elégedetlenség. Köszönöm szépen.
Dr. Tirpák György: (képviselő) Először is Nagy László alpolgármester úr
kérdésére szeretnék én válaszolni. Nem illik tudom kérdéssel válaszolni, de
megkérdezem én, hogy ha sikeres lett volna ez a népszavazás, most én is
feltehetném itt a kérdést, hogy a város vezetése mikor akar lemondani?
Mert így szólt ez a kérdés, hogy nem érzem-e magam, nem érzem magamat,
valahogy nem is így hangzott el ez a kérdés a kampány során. A kampány során
elmondta polgármester asszony azt, hogy bizonyos mértékben elhanyagolták
Orost. Elhangzott. Elhangzott ez a kérdés. Elhangzott az is, hogy bizonyos
fejlesztéseket illetően jobban lenne biztosítva a fejlődés. És akkor elmondanám a
részönkormányzatnak a szerepét ebben a dologban. Amikor megalakult ez az
előkészítő bizottság tulajdonképpen az volt a feladata, hogy megvizsgálja annak
a feltételeit, hogy van-e jogi, műszaki és gazdasági lehetőség arra, hogy Oros
visszanyerje az önállóságát. Ezt az elképzelést akkor a részönkormányzat
támogatta. Ezt követően, közel egy éves munka után letettek egy anyagot az
asztalra, amelyről az volt a városvezetésnek a véleménye, hogy megalapozott,
szakszerű és tartalmas anyag. Ezzel kapcsolatosan a részönkormányzat is
elmondta a véleményét, ő is így ítélte meg. Úgy ítéltük meg mi is, elmondtuk azt
is, hogy úgy látjuk, hogy Oros fejlődése önállóan jobban lenne biztosítva. Ezzel

Oros jobban járna és Nyíregyháza sem járna rosszabbul, hiszen vannak olyan
restanciák, amelyeknek az elmaradásának a tényéről, illetve megvalósításáról
polgármester asszony ígéretet is tett a kampány során, amelyek olyan
fejlesztések, beruházások, amelyek nem terhelnék Nyíregyháza költségvetését.
És tulajdonképpen a részönkormányzat végig arra kérte az embereket, hogy
menjenek el szavazni, és éljenek a demokrácia adta lehetőségeikkel.
Alakulhatott volna másképp is ez a szavazás és akkor már a kérdést is
tulajdonképpen nemcsak a saját, hanem az Előkészítő Bizottság véleményét
mondom el én, tudta azt mindenki Oroson, hogy ez tulajdonképpen egy Dávid
harca lesz a Góliáttal. Tudta mindenki, hogy milyen óriási médiafölényben van
Nyíregyháza város vezetése, élt is ezzel a médiafölénnyel. Így gondolom
mindenképpen. Meg kell nézni azokat a szereplési lehetőséget, meg kell nézni
azt médiafelületet, hogy milyen lehetőséget biztosítottak a városvezetésnek, és
százalékos arányban hogy oszlik el ez el. 10 – 90%, 15 – 85%, 20 – 80%, ezen
lehet vitatkozni. Úgy gondolom, hogy sem az esélyegyenlőség, sem a
kiegyensúlyozott tájékoztatás nem volt biztosítva. Mindezek ellenére azt mondja
az Előkészítő Bizottság, azt mondják azok az emberek is akik az igen mellett
álltak, azt mondjuk, hogy tiszteletben tartjuk az embereknek a véleményét. És
természetesen azon dolgozunk, hogy valahogy az az ellentét, vagy az a
véleménykülönbség, ami markánsan megnyilvánult most a népszavazás során,
tehát az új részen lakók és a régi részen lakók között, azon valamit enyhíteni kell
meg változtatni kell. Tehát, hogy tulajdonképpen az ún. régi Oros és az új Oros
szét van szakadva. 30 év alatt nem volt olyan településrendezés, olyan
településfejlesztési elképzelés, vagy koncepció, hogy valahogy ezt a két
településrészt közelebb hozzuk egymáshoz. Valamit megvalósítsunk úgy, hogy
legyen biztosítva az átjárhatóság, tulajdonképpen a két településrész között. Van
egy posta bent a régi részen, ahol nem tudjuk a posta vezetésével és az előző
részönkormányzati vezető sem tudta azt elérni, hogy úgy legyen már nyitva ez a
posta, hogy akik munkából hazamennek, azok el tudjanak menni, vagy reggel is
tulajdonképpen oda tudjanak menni. Nem tudtuk ezt elérni. Volt itt erre ígéret,
hogy lesz majd itt benn egy postahivatal ezen a részen. Volt ígéret sok mindenre,
ami úgy gondolom, hogy nem valósult meg és az orosi emberekben talán az
identitás is, a lokálpatriotizmus mélyebben gyökerezik tulajdonképpen. Mindenki
elfogadja, ez a világ legtermészetesebb dolga és azon vagyunk, azon leszünk,
hogy valamelyest ez a két településrész közötti nézetkülönbség, vagy
szétszakadás változzon.
Azt viszont nem tudjuk elfogadni, amikor az utolsó napon mondjuk Orosiak
Nyíregyházáért civil szerveződés – ez egy nem létező civil szerveződés – vagy
éppen névtelenül egy másik sárga kétoldalas újságot bedobnak az orosi
embereknek és ebből én szeretnék néhány tételt idézni. Több mint 120 millió
forintot fog felemészteni adóinkból az orosi hivatali apparátus fenntartása, lehet,
hogy az új orosi önkormányzat ezért idővel eltörölni kényszerül azt az
adókedvezményt, akik most adókedvezményt kapnak Nyíregyházától. Lehet,
hogy távolsági buszjárattal kell majd bejárni Nyíregyházára dolgozni és így két

érlet árát kell havonta megfizetni. Ugye ez tisztázva lett, hogy ez nem így van
és erre a Gazdasági, Közlekedési Minisztérium meg a VOLÁN Vállalat is
nyilatkozott. Tudja-e, hogy milyen ingatlanárak lesznek? Hasonlítják még itt
Nyírturához is meg Kálmánházához az ingatlanárakat. Nem lesz bölcsődei
ellátása az orosi kisbabáknak, mert Oroson nincs bölcsőde, nem lesz garantált
nyíregyházi óvodákban az elhelyezés. A nyíregyházi szociális ellátásban az
orosiak nem biztos, hogy részesülhetnek. Hát úgy gondolom, hogy ezek olyan
riogató tények voltak, amelyek alapvetően, – ebben biztosak vagyunk –
alapvetően befolyásolták ennek a népszavazásnak az eredményét. Nem tudjuk,
hogy kik állnak e mögött, én bízom benne, hogy idővel meg fogjuk tudni és az
Előkészítő Bizottság is meg fogja tudni. Mert az, hogy az új orosi részen olyan
fölénnyel szavaztak az emberek csak azért, hogy ők nyíregyházinak vallhassák
magukat a nemek mellett, azt el tudja az ember fogadni. Az, hogy az orosi
iskolában lévő szavazókörben is többségbe kerülnek a nemek, az mind ennek a
riogató kampánynak a következménye. Nem gyanúsítjuk a városvezetést azzal,
hogy bármi köze lenne, de tény az, hogy ez a városvezetőknek a szájíze szerint
keletkezett. Meg volt Oroson ugye a részönkormányzati választás, én is
elmondtam a falufórumon is, hogy sajnáljuk azt, hogy csak a Kezdő utcával
bezárólag lakik az új képviselőnk. Jó lenne az új részről is. Ezt szolgálta az
elmúlt évben mindazok a rendezvények, amivel próbáltuk az orosiakat
összefogni. Nyitottak vagyunk erre a kérdésre. De ha már itt tartunk, tettünk mi
egy előterjesztést az ún. gyűjtő utak nyitásával kapcsolatosan. Nem járta be azt
az utat, amit az SZMSZ szerint be kellett volna járni egy ilyen részönkormányzati
előterjesztésnek, hanem megválaszolta a főépítész úr, ugyanazon elvek alapján
elutasította, vagy ugyanazon állítások szerint, véleménye szerint, amint előzőleg
elmondott. Tehát én úgy gondolom, hogy az orosi emberekben talán joggal
vetődött fel ez a kérdés, és úgy gondolom, hogy polgármester asszony is
elmondta, hogy számít az Előkészítő Bizottság munkájára. Számít talán azokra a
tapasztalatokra, elvekre is, számít rájuk a külterületekre vonatkozó fejlesztések
során. Én úgy gondolom, hogy ezzel élni fog.
Palicz György: (képviselő) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Közgyűlés!
Tisztelt Jeszenszki képviselőtársam! Azért a frakciónk nevében ezt szeretném
visszautasítani, hogy itt a frakcióból valaki azért kampányolt volna, hogy Oros
elszakadjon. Ha valaki ismeri a politikai realitásokat és megnézi a 2006-os
választási térképet akkor tudja ezt. Mondja valaki, vagy mondjon Ön egy indokot,
hogy a FIDESZ-nek miért lett volna jó, hogyha elszakad Oros? Ez annyira
abszurd dolog. A másik, hogy az egyik bizottsági ülésen épp az önök egyik
képviselője mondta azt, nem tudom szó szerint idézni, de ez volt az értelme,
hogy ha az orosiak menni akarnak akkor hadd menjenek, legalább az ő belvárosi
körzetében több pénz marad. Ezt az orosi leválást az orosi lokálpatrióták
készítették elő, akiknél ez egy olyan érzelmi kérdés volt, amit ők fontosnak
tartottak.

Ebből politikai ügyet csinálni a pártok között, hogy most bárkinek bármilyen
felelőssége lenne ebben, akár annak az oldalnak, akár ennek az oldalnak az
nem igaz. Megpróbáljuk úgy kezelni mint politikai kérdést, politikának ehhez
semmi köze. Orosi lokálpatrióták kezdeményezték, a saját településrészükért
aggódó emberek és ebben semmi politikát ne keressünk. Köszönöm szépen.
Lengyel Károly: (képviselő) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Közgyűlés!
Megszólalok, mert a külterületi képviselők közül már szinte mindenki szólt. Én
azért azt gondolom, hogy ennél árnyaltabb a kép a külterületeken, hiszen én is
külterületi képviselő vagyok a 14. körzetben. Én azt gondolom, hogy ebben az
esetben nem teljesen igaz az, hogy a politikai paletta melyik oldalán ül valaki,
hogy éppen koalícióban külterületi képviselő, vagy ellenzékben külterületi
képviselő. Hogy ha összehasonlítom Orost, a mostani Orost Butykával, vagy
Mandával, vagy Felsősimával, akkor azt elmondhatom és gondolom, hogy így
van, hogy Oros jelenleg is jobb állapotban van, de mind emellett sem a
butykaiak, sem a rozsrétiek, sem a mandaiak, sem a felsősimaiak nem akarunk
leválni Nyíregyházáról. Természetesen, hanem azt az utat látjuk és azt az utat
gondoljuk, hogy ennek a városnak az energiájából, a lehetőségeiből minél többet
szeretnénk kiaknázni és odavinni. Igenis azt gondolom, hogy mindegy, hogy a
politikai paletta, egy szinten mindegy, hogy a politikai paletta melyik oldalán ül a
képviselő és én ezt mondhatom, nemcsak a magam munkájára, hanem a Jászai
Menyhért képviselőtársam munkájára is. Most lehet, hogy nehéz helyzetben lesz,
hogy megdicsérem, de azt gondolom, hogy az ő munkája például Nyírszőlőt is
előre mozdítja. Mert nem biztos, hogy az a jó, hogy az ellenzéki képviselő mindig
ellendrukker is. Itt van egy csapda, mert akkor, ha mindig ellendrukker, akkor
nem nagyon tudja fejleszteni saját területét. Ha normális dolgokban tudunk közös
pontokat találni, akkor mennek azok a dolgok előre. Butykán most május 1-én át
fogunk adni egy játszóteret, új játszóteret, ami a pihenő parknak egy része. Ezen
túlmenően ugyanezt a dolgot szeretnénk megcsinálni Mandán is és Felsősimán
is. És komoly tárgyalások folynak a csapadékvíz elvezetésről, a szennyvíz
programmal összekapcsolva és új utakkal, azt gondolom, hogy nagyon szép
városi, külvárosi részek lesznek ezek a részek. Én azt gondolom, hogy ez
minden egyes területen, Kistelekiszőlőben, ami egyébként beljebb van, Oroson
nyilvánvalóan elérhetőek, hiszen ezért azt gondolom, hogy csak dolgozni kell.
Oda kell menni egy kicsit a képviselőnek, nyilván exponálni kell magát, mutatni
kell magát és tenni a dolgát. Úgyhogy ezért én azt mondom, hogy egyrészt én
nem fogadom el, hogy a külterületi helyeket és körzeteket ez a koalíció nem
fejleszti, mert igenis fejleszti. És én azt gondolom, hogy partnerek vagyunk a
koalícióban az ellenzéki képviselők fejlesztési kérelmének is. Köszönöm szépen.
Jeszenszki András: (képviselő) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt
Közgyűlés! Tisztelt Palicz képviselőtársam! Én csak egyetlen dolgot szeretnék
Öntől kérni, azt, hogy ne forgassa ki a szavaimat és próbáljon meg arra reagálni,
amit mondtam, hiszen én nem azt mondtam, hogy itt a közgyűlésben folytattak
Oros leválása mellett szóló politikát. Én azt mondtam, hogy kényesen figyelve
arra, hogy a médiában szóló politizálásban még véletlenül se essenek ebbe a

hibába, azonban az egyértelmű, hogy az Önök külső bizottsági tagja illetve az
Önök egyik közgyűlési tagja ebben a szervező munkában tevékenyen részt vett
és ezt nehéz lenne letagadni. Köszönöm szépen.
Szokol Tibor: (képviselő) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt
Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ilyenkor megszólalni, amikor egy óra
eltelik, egy jól koreografált táncrend szerint folytatott dolog, ez mind azért van,
hogy a város lakossága a TV-n keresztül lássa ezt a szereplést. Van sok jogi
alapja is, vagy sok valóságos alapja. De egyébként nem ezért szólok, hanem
azért szólok, mert a Bencs iskola témája szóba került és a minap a VOLÁN-nal
más jellegű tárgyalást folytattunk, vagy folytattam és szóba került, tehát figyelem
felhívásul mondom, hogy következik az iskola beüzemelése, átadása, és
célszerű lenne az autóbusz közlekedésről tárgyalni.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Jánócsik Csaba.
Jánócsik Csaba: (képviselő) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Közgyűlés!
A két közgyűlés között történt eseményekről szeretnék még egy pár szót
mondani. Bizonyára emlékeznek képviselőtársaim arra, hogy a december 17-i
közgyűlésen én arról beszéltem, hogy a képviseleti demokrácia számomra egy
nagyon fontos dolog, mert a rendszerváltás egyik legfontosabb intézménye a
népfelség elve alapján és megkifogásoltam azt, hogy vannak olyan személyek,
akik hangos lármájukkal nem hagyják, hogy én a képviseleti demokráciában rám
ruházott jogokkal éljek. Ezek az emberek feljelentettek engem és Csabai
Lászlónét, nehezen élték meg azt, hogy véleményemet én kifejtettem ebben a
teremben. A bíróság hozott egy döntést, egy végzést, amelyben megszünteti ezt
a büntető eljárást, nem vagyok bűnös, sem én, sem Csabai Lászlóné, a
véleményünk nem sértett meg másokat, nem rágalmaztunk másokat, egy
jelenséget kifogásoltunk meg, és én azt kérem képviselőtársaimtól, hogy bátran
éljenek a képviselői mandátumukkal, ne féljék azt, hogy esetleg verbálisan
agressziót követnek el önök ellen. Ne rettenjenek meg attól, hogy esetleg
megfenyegetik, netalán tán fehér port tartalmazó borítékot kapnak. Netalán
Molotov koktélt dobnak az önök házára, vagy betörik az ablaküvegüket, hát nem
kell félni. A demokrata nem fél. De nem is szabad hallgatni. Nem szabad
hallgatni és én azt szeretném kérni tisztelt képviselő-társaimtól, hogy ha ilyen
kérdések napirendre kerülnek, akkor ne kacsintsanak össze cinkosan, ne
hunyjanak szemet a dolgok felett, nevezzék nevén a dolgokat. Mert azok
számomra egyértelműek. És én azt gondolom, hogy bennünket nem azért
küldtek ide, hogy asszisztáljunk, és nem azért küldtek ide, hogy kikapcsoljuk a
szavazógépeinket, hanem azért, hogy szavazzunk. Mert a szavazat is egy
döntés, egy véleményformálás. Tehát én bátran bíztatom önöket, hogy
legközelebb, ha ilyen kérdés terítékre kerül, ne kapcsolják ki a gépeiket, merjék
vállalni a döntéseiket. Én vállaltam, elmondtam, a bíróság szerint én nem vagyok
bűnös. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Palicz György kérdésére elmondom, amikor
megkeresték a Művelődési Ház vezetőjét és engem is megkérdeztek én is azt
mondtam, hogy lehet róla szó. Én magam nem gondoltam, hogy ekkora plakát
kerül oda és azt gondolom, hogy ez az utolsó alkalom, hogy ezt megengedjük.
Mert nagyon jó pénzt kapott ezért a Művelődési Ház bartellben, de azt gondolom,
hogy ezt most letudtuk, van egy megállapodás, már nem tudjuk visszavonni, de
nem fogjuk máskor engedni. Úgyhogy nincs ebben köztünk véleménykülönbség.
De tudtam róla, nem akarom letagadni, hogy én magam is hozzájárultam, én
magam nem gondoltam, hogy ez ekkora plakát lesz.
Hajzer László képviselő úrnak. Képviselő úr, ha majd megjelenik nálam valaki aki
ezt akarja csinálni és elmondja, hogy miért, és én úgy ítélem meg, hogy ez a
város érdekét szolgálja, akkor meg fogom engedni és meg fogom vele kötni a
szerződést. Ha úgy ítélem meg, – függetlenül attól, hogy bármelyik oldal vagy a
Hivatal bármely dolgozója lehet ebben a dologban érintett – akkor hozzá fogok
járulni a titkosszolgálati eszközökhöz. De miután nem kérdeztek meg, nincsen
ügy, ezért nem tudok az Ön kérdésére válaszolni, mert egy nem létező ügyre,
nem tudom, hogy fogok viselkedni. Mert fogalmam nincs, miután az elmúlt 20
éves munkálkodásom során soha ilyen téma nem merült fel, fogalmam nincs,
hogy milyen ügyek merülhetnek fel. Vinnai Győző. Tisztelt Képviselő úr, ha ön
vissza emlékszik tudja, hogy 2007. február 7.-én behoztuk a Dózsa György út
tervét a közgyűlésre. Itt volt a közgyűlésen. Ha ön visszaemlékszik, ezt a tervet
kb. 6 hónappal a megvalósítás előtt kitettük nyilvános vitára, sem ön, sem
képviselőtársai közül senki nem keresett meg azzal a dologgal, de a testületi
ülésen sem szóltak önök ellene, hogy ezzel valami bajuk volt, bajuk lenne. Én
szóltam ellene, nekem volt bajom, én ebben egyezető tárgyalást folytattam, a
Műemléki Tervtanács tárgyalta, igenis, az egyházzal volt egyeztetés, volt. Ne
haragudjon, de volt, a püspök úr jelenlétében. Meg fogom kérni, hogy
szembesítsen ebben. Én mentem át a püspök úrhoz, és megkérdeztem, hogy
hozzájárulnak-e. És a püspök úr azt mondta, hogy igen. És volt tanúm is,
úgyhogy tudok tanút hozni, és én nem feltételezem, hogy bármelyik egyházi
vezető nem mondana igazat, tehát nyugodtan megkérdezheti a püspök urat és
Mátyás atyát is, mert mind a ketten ott voltak és Tassi Tamás volt ott, amikor
rájuk kérdeztem és megkérdeztem, hogy engedhetem-e tovább ezt a programot,
és azt mondták, hogy igen. És a Műemlék Felügyelőség kifejezetten kérte az én
igényemmel ellentétesen, hogy egy semleges dolog kerüljön ide. Én sem örülök
neki, nem nagyon tetszik nekem ez a szökőkút, de én azt gondolom, hogy kell
várni egy évet, meg kell várni, hogy az emberek befogadják-e, vagy nem
fogadják. Az emberek, ha úgy döntenek, hogy nem fogadják be, akkor semmi
gond, le kell venni, el lehet máshová tenni és lehet helyette tenni másikat. De azt
gondolom, hogy az, hogy egy olyan embernek a cikke legyen mérvadó a mi
döntéseinknél, akinek egyébként ebben a városban semmi nem tetszik, én
ismerem, hiszen minden hozzászólását elolvasom, azt gondolom, hogy ez nem
lehet mérvadó egy képviselőnek. Egy képviselőnek kell tudnia hogy mondjam a

pozitív és a negatív dolgokat együtt értékelni. És természetesen most semmit
nem akarok tenni a Dózsa György út témájában, mert nincs tennivalónk ebben a
témában. Felbermann Endre képviselő úrnak mondom, hogy a legjobb tudásom
szerint holnap 10 órakor kezdődik a bontása az Árpád utcai épületnek.
Megígértük, – 9 órát mond a cég, ő jobban tudja – megígértük az embereknek, le
kell bontani, virágoskertet szeretnénk oda tenni, az a lakosság, aki ezt 10 évig
elviselte, az megérdemli, hogy szép környezet legyen előtte. Nagy László
képviselő úr. Azt gondolom, hogy a felvetés nem volt teljesen jó, én úgy
gondolom, hogy a dolognak úgy kellene most működnie, hogy Tirpák képviselő
úr kezdeményezze egy lakossági fórumon, hogy a Nyíregyházához közelebb eső
részek jelöljenek a részönkormányzatba tagokat és nincs annak semmi
akadálya, hogy ne 5 vagy 7 tagú legyen az a testület. Az lehet több is, az SZMSZ
–t lehet módosítani és akkor az arányos képviselet megvalósul Oros egészében.
Márföldi István képviselő úr. Én nagyon vigyáztam végig, hogy lehetőleg minél
kevesebb pártpolitika kerüljön az orosi előkészületbe, vagy a kampányba és
lehet azt mondani, hogy aránytalan volt a kampány, de Oros fél éve kampányol,
mi meg 3 hete.
Mert mi február, március közepénél előbb nem szólaltunk meg. Nem szólaltunk
meg, nem csináltunk fórumot, nem szólaltunk meg, az utolsó 3 hétben szólaltunk
meg, az utolsó 3 hétben csináltunk fórumot és nem reagáltunk olyan kérdésekre,
amire szívesen reagáltunk volna. Nem reagáltunk arra a kérdésre, amikor azt
mondták, hogy keresztre feszítik azt, aki nem Oros leválását akarja. Azt
gondolom, hogy a megjegyzés is méltatlan volt, mert, hogy egyébként nem ilyen
volt a viselkedésünk. Nem reagáltam arra a kérdésre, amikor mintegy úgy
keresték az 56 millió forintot a 41-es út korszerűsítésnél, mintha azt elloptuk
volna, pedig úgy gondolom, hogy erre lehet, hogy erősen kellett volna reagálni.
Elmúlt, vége a kampánynak. Dolgozni kell. És azt gondolom, hogy ennek az
eredményeként egy jó együttműködéssel egy olyan helyzetet kell teremteni, hogy
azt érezzék azok is, akik most igennel szavaztak, hogy nem volt rossz döntés az
a döntés, amit Orosnak a lakossága 2/3-os többséggel hozott. Jeszenszki
András. Ő mindig ilyen élő lelkiismeret, aki el szokta mondani, hogy mi történik a
külterületen, mert neki van külterülete is és belterülete is. És el tudom képzelni,
hogy milyen nehéz lehet neki, mint ahogy nekem is nagyon nehéz, hogy
eldöntsem, és azt mondom, hogy ez az egyik legnehezebb kérdés ma ebben a
városban, hogy a panelprogramot segítsük, vagy a külterületen utat építsünk.
Mert ez az igazán, ami egymással vetekszik, a két kérdés. És ez egy nagyon
valós alternatíva, hogy melyiket preferáljuk. Mind a kettőt kellene egyszerre,
ugyanabban az arányban nem tudjuk ezt megtenni. Azért döntött a testület úgy,
hogy bármennyire is van 6000 igénylő a panelprogramra, nem vállalunk többet a
következő három évben csak 3000-et, mert nem lehet minden pénzt odaadni,
oda kell adni a külterületek lakosságának is. Azért, hogy járda legyen, hogy út
legyen, hogy normális körülmények között tudjanak dolgozni. Úgyhogy
Andrásnak a hozzászólása ebből a szempontból helyén való, mert ő és még
néhány társa abban a helyzetben van, hogy egyszerre van belvárosi lakótelepi

észe és van külterületi része is. Nagy Károly képviselő úr. Én tegnap is voltam
Sóstóhegyen. Legyen büszke Sóstóhegyre. Legyen büszke. Gyönyörű. Az pedig,
hogy egy zártkertből nem tudunk egyik napról a másik napra minden
infrastruktúrával ellátott lakóterületet csinálni, ez meg egy teljesen természetes
dolog. Hiszen a legnagyobb gondunk Sóstóhegyen azon a részen van, ahol az
utóbbi időben van arra lehetőség, hogy új lakások épüljenek és egyébként az
igény egyre inkább bővül, hogy újabb és újabb lakás épüljön. Tehát én azt
gondolom, hogy mint ahogy Oroson, Sóstóhegyen is be tudjuk a szennyvizet
vezetni, meg fogjuk tudni az utat is építeni és minden évben fogunk – mint ahogy
most is van a költségvetés módosításában – újabb és újabb utakat építeni.
Annyira jó kettőnk között a kapcsolat meg a város vezetésével a kapcsolat,
őrizzük meg ezt a fajta hangnemet is. Próbáljunk közösen együtt dolgozni. Tirpák
György felvetésével kapcsolatban. Én láttam a sárga szórólapot, amit Ön
mutatott azt nem láttam, de szívesen veszem, ha megmutatja. De azt tudomásul
kell venni, hogy az Oroshoz közel eső rész sohase akarta, a nagy többség ott
sohase akarta, hogy leváljanak Orosról. És szerintem későn, kapkodva fogtak
össze, hogy ha egy ilyen anyag megjelent. Az meg, hogy a városnak az anyagát
használták fel, nyilvános volt, elmondtuk, tehát benne volt az újságba, azt
gondolom, hogy abban én nem látok igazán semmi problémát. És nekem
személy szerint végig jó kapcsolatom volt az Előkészítő Bizottsággal, én ezt
szeretném megőrizni. Én komolyan azt gondolom, hogy le kell ülnünk, végig kell
beszélni, el kell dönteni, hogy mi legyen az orvosi rendelővel. Ugye Önök sem
voltak egyetértésben. Ön azt mondta, hogy lehet hogy gyógyszertár, az
Előkészítő Bizottság azt mondta, hogy szó sem lehet róla.
A mi szakmai irodánk azt mondta, hogy le kell bontani, mert van egy gyönyörű
telek, azt nem szabad azzal a régi épülettel elrontani. Ez három vélemény.
Ebben a három véleményben vergődik a polgármester. Azt gondolom, hogy
ebből a három véleményből egy véleményt kell csinálni, azt, ami az orosiak
számára a legjobb, és utána senki sem beszél ki ebből a dologból. Sajnálom azt
a sok időt, meg azt a némi pénzt is amit erre a dologra ráfordítottunk, de a
demokrácia az pénzbe kerül, és én azt gondolom, hogy ha ez a demokratikus
összefogás ez nem a haragra, hanem az együttműködésre fog fordítódni a
következő időszakban, akkor ebből még akár jó is kisülhet. Lengyel Károly
képviselőtársammal teljes mértékben egyetértek. Azt tudom mondani, hogy
amikor a fél megyében bezárták a kultúrházakat, mi a bokortanyákban
kultúrházakat nyitottunk. ’90 – ’94 között az összes külterületi kultúrházat bezárta
az önkormányzat. ’96-ban újra nyitottuk a kultúrházakat. Ma nem úgy működik
ahogy szeretnénk, szeretnénk ha jobban működne, és ezért újra fogjuk indítani
ezeknek a szervezett dolgait. Olyan elmaradásunk volt ivóvíz témában, ami
szinte hihetetlen, hogy több mint 500 millió forintot költöttünk az elmúlt években,
nemcsak a bokortanyák, hanem a külső városrészek ivóvíz programjára. Állami
támogatás nélkül. Én azt gondolom, hogy ez is egy komoly teljesítmény. És ha
most tovább tudunk lépni a szennyvízzel és az úttal, akkor ez Kistelekiszőlő, meg
Borbányának, Orosnak, Sóstóhegynek és a bokortanyáknak is egy nagyon-

nagyon nagy fellendülést fog jelenteni. Szokol Tibor kérdésére alpolgármester úr
fog válaszolni, mert ő tárgyalt, nekem nincs információm róla. Jánócsik Csaba
elmondta, hogy a bíróság hogy döntött. Szeretném tájékoztatni a képviselőket,
hogy a Közbeszerzési Tanácstól is itt van az április 25-i döntés, amelyikkel a
Város-Kép Kht. szerződéskötését nem tartotta törvényellenesnek. Tehát ezt
gyakorlatilag jóváhagyólag tudomásul vette. Nem tudom, hogy kell ezzel
pontosan fogalmazni. Ez április 25-i. Én sem láttam, most adták a kezembe,
hogy a képviselőket tájékoztassam. Dévényi József, Hajzer László és Vinnai
Győző.
Dévényi József: (képviselő) Két olyan téma van, amihez hozzá szeretnék szólni.
Az egyik ez a nemzetbiztonsági kockázat, amit Hajzer László képviselő úr
említett. Én úgy gondolom, és a gyakorlat ezt igazolja, hogy a mai világban ma
már a nemzetbiztonsági kockázatot nem egyes személyeknek a megfigyelése
jelenti, főleg nem önkormányzati tisztségviselők, képviselőknek a megfigyelése.
Az igazi kockázatot a gazdasági kémkedés és az ipari kémkedés jelenti, ahol
nagyon komoly gazdasági, pénzügyi, forintban – dollárban – euróban kifejezett
hátránya származhat abból cégeknek, és ugyanígy önkormányzatoknak, hogyha
akár interneten keresztül, akár más formában stratégiai információk kerülnek ki.
Én úgy gondolom, hogy erre irányult az a szándék, – és nagyon korrekt volt –
hogy ezt mintegy lehetőséget kínált fel azoknak az önkormányzatoknak, akik úgy
érzik, hogy ilyen valós kockázat fennáll. A másik téma amiben hozzá szeretnék
szólni, az Márföldi István képviselőtársamnak a hozzászólása volt, és ennek
kapcsán szeretném Jeszenszki András képviselőtársamat is kissé védelmembe
venni, hiszen valóban, amikor hozzászólt arra utalt, hogy a leválást
kezdeményező Tirpák György képviselőtársunk a FIDESZ frakcióban ül, és
ugyanúgy az Előkészítő Bizottság egyik leghangosabb tagja Szuhóczky Gábor
pedig delegált tagja a bizottságnak. András erre utalt és én ebben nem találok
semmi kivetnivalót. Amit Márföldi úr mondott, ennek a népszavazásnak van egy
olyan olvasata is, hogy az emberek többsége úgy vélekedett, hogy igenis jó
nyíregyházinak lenni. Szeretnek nyíregyházinak lenni és arra szavaztak, hogy
továbbra is Nyíregyházához szeretnének tartozni.
Ebben részben elismerték azt, ami ebben a városban az elmúlt időszakban
történt, beleértve azt a 4 évet is, amikor FIDESZ – SZDSZ koalíció vezette a
várost. És természetesen beleértve azokat a terveket is, elképzeléseket, amit a
város az elkövetkezendő időszakban, akár a Bencs Program, akár az uniós
ciklusban tervezett. Én úgy gondolom, hogy ez a legfontosabb üzenete ennek a
népszavazásnak és az, hogy össze kell fognunk, nem szabad, nem lehet a
polgárok közé a jövőben ékeket verni. Köszönöm szépen.
Dr. Hajzer László:(képviselő) Nagyon röviden szeretnék Jánócsik Csaba
hozzászólására reagálni. Olyan területre tévedt Jánócsik Csaba, amire reagálni
kell. Nevezetesen azzal büszkélkedett, hogy nem bűnös. Azt gondolom, hogy
sokan büszkélkedhetünk még ezzel, hogy nem vagyunk bűnösök, de a levont
következtetései annyira tévesek és annyira hibásak, hogy megpróbálom

megértetni Jánócsik Csabával talán még egyszer azt, hogy miért is szóltunk ezen
a december 17-i ülésen. A politikai nézetek alapján mindenkinek tiszteletben
tartjuk a nézeteit, még azoknak is, akik ott tüntetnek a Kossuth téren és nem
szokás politikai terroristáknak nevezni a Kossuth téren tüntetőket. Én kizárólag
azért szóltam akkor, hogy ne nevezze a Kossuth téren tüntetőket és ezt a
véleményemet ma is fenntartom. Tehát azért annyira ne legyen büszke erre a
véleményére Jánócsik Csaba. Az pedig különösen sérelmes számomra, hogy
egy összemosással olyan mondatokat mond utána Jánócsik Csaba, hogy nem
kell félni, de nem is szabad hallgatni, ne kacsintsunk össze cinkosan,
kikapcsolják a szavazógépet, – utalva itt ránk – tehát a Kossuth tér azon az
oldalán lévő tüntetőket egy költői hasonlattal össze is mossa velünk és az
ártatlan képviselő pedig büszke arra, hogy nem bűnös. Én azt tudnám mondani,
hogy továbbra is fenntartom azt a véleményemet, hogy én nem nevezném őket
politikai terroristáknak, olyan embereknek nevezem, akik bár értékeket
képviselnek mint én, nem feltétlenül értek egyet mindenben, vagy lehet, hogy
semmiben sem velük. Jut eszembe Szokol képviselő úrnak egy nagyszerű
hasonlata, ha már ott ül Jánócsik képviselő úr mellett, Szokol képviselő úr
remekbe szabott hasonlatában azt mondta, hogy olyan volt ez, mint a hideg
dézsa a szaunában. Tehát ez a Jánócsik féle következtetés egy kicsit olyan mint
a hideg dézsa a szaunában. És nagyjából az is a szerepe, mint a hideg
dézsának a szaunában. Elpárolog. Tehát én azt gondolom, hogy ez a
hozzászólás el fog párologni és nem marad sok minden belőle meg. Köszönöm
szépen.
Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Nem tudom elfogadni azt a választ, amit
polgármester asszony mondott, mert nem is válaszolt minden kérdésemre. Ez az
egyik, a kivitelezésről mélyen hallgatott. Hamar munka ritkán jó. Ugye, akár a
burkolatot megnézzük, akár az ülőkéknek a fa részét, ahol nagyon sok esetben
úgy húzták meg a csavart, hogy egyből berepedt a fa, támlafal nincs, az egy
másik dolog. Ízlés dolga, hogy milyen a belváros, tudom, hogy ízlések és
pofonok között különbségek vannak. De egyetlen egy dolgot engedjen meg,
tipikusan jellemző önre az, hogy összemossa a válaszában, hogy volt-e
egyeztetve vagy sem. Mert én 2007. februárjában itt voltam ezen a közgyűlésen,
meg is szavaztuk a látványterveket, de a szökőkút formája nem volt, mert akkor
vita volt arról, hogy az egyház előtti részt hogyan fogjuk megvalósítani.
Gondolom, emlékeznek erre kedves képviselőtársaim.
A másik pedig, hogy ez egy bravúros húzás volt, hogy nekem se tetszik, ha
érdemi egyeztetések vannak és meg tudjuk beszélni, hogy a környezetbe mi illik,
politikától függetlenül, most hogy ki ül a baloldalon vagy ki ül a jobboldalon, akkor
én azt mondom, hogy lehetett volna olyan szökőkutat tervezni ide, amely ha nem
is mindenki megelégedésére, de a többség megelégedésére szolgál. Én magam
legalábbis lehet, hogy én egy kivételes eset vagyok, de 95%-ban vagy 99%-ban

csak kritikát hallottam arról a szökőkútról és örülök, ha polgármester asszony azt
mondja, hogy neki sem tetszik. Amikor először látta, akkor valószínűleg tetszett,
de remélem a közös pontot meg fogjuk találni, hogy hogyan lehet ezen a
helyzeten változtatni, ha nem szokták meg a nyíregyháziak. Köszönöm.
Márföldi István: (képviselő) Meglepetéssel hallgattam, amit Dévényi úr
mondatokat és megállapításokat nekem ajándékozott, én nem mondtam ilyen
dolgokat. Tehát valaki más mondhatta, én nem mondtam ilyet, nem is vagyok
annyira hasonló itt senkihez, hogy összetévesztettél volna valakivel. Elnézést
kérek, én ilyet nem mondtam. Már ha nálam van a szó, egy mondatot hadd
fűzzek még Lengyel Károly képviselőtársam hozzászólásához. Azt szokták
mondani, hogy ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna. Na, most pontosan ez a
probléma amit ő fölvetett, hogy ő ebben az évben 4 darab játszóteret fog építeni.
Na, most pontosan ez a problémám, hogy én nem tudok egyet sem. Tisztelt
Lengyel úr, ez a problémám! Te azon az oldalon ülsz, te tudsz építeni, én nem
tudok egyet sem. Hidd el, hogy nálunk is legalább annyira szükség lenne rá.
Tehát ez a különbség kettőnk között. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Szívesen venném, hogy ha leülnének velem
elolvasni a jegyzőkönyvet az ülés után. Hajzer képviselő úr és Márföldi képviselő
úr is. De nyugodtan tudom mondani erről az oldalról is, nem kell ilyet mondani,
nem kell minősíteni, hogyha nem szóltál volna, bölcs maradtál volna. Miért kell
minősíteni a másikat, mire jó ez, hogy minősítem a másikat? Elmondom a
véleményemet, és a két véleményből majd aki hallja valamilyen döntést hoz. De
nem kell minősíteni. Boldogabbak vagyunk, hogy ha a másikon ütünk egyet?
Jobb érzés? Jobb érzéssel fogunk hazamenni? Hát mire jó ez? Hát mi a
csodának jó ez? Vinnai képviselő úr én tévedtem, 2006. december 18.-án a 281.
számú határozatban képileg volt itt a Dózsa György út a szökőkúttal is, és
mindjárt meg fogom nézni, hogy milyen véleményt nyilvánított ön erre a dologra,
kifogásolt-e valamit ebben a témában, második alkalommal 2007. június 24-én
volt itt, amikor a KOMTERV tanács állásfoglalását is a testület elé hoztuk. Én azt
mondtam, hogy nekem is volt félelmem és természetesen lehet, hogy egy más
szökőkutat képzeltem ide, de én elfogadom ezt a szökőkutat és nem vagyok
hajlandó beállni azoknak a sorába, akik mindig és mindent kifogásolnak. És
tisztelettel kérem, hogy ne vegye el azok örömét – lehet, hogy csak 10%-ban
vannak, lehet, hogy 20%-on vannak – akik meg örülnek neki. Ne vegye el
azoknak az örömét. Mert azt gondolom, hogy igenis van ebben a városban
néhány ezer, néhány tízezer ember, aki meg örül annak, hogy a Dózsa György
utca megépült. Nagyon szeretném, hogy ha nem folytatnánk a vitát, ezért én egy
fél percre megállok, és aki úgy gondolja, hogy nem folytatja a vitát és kikapcsolja
a gépét annak nagyon hálás lennék. Akkor még egy válasz erejéig, amíg
gondolkodnak a képviselő urak, Giba Tamásnak adok szót a Bencs iskola
témájában.

Giba Tamás: (alpolgármester) A VOLÁN-nal kötött közszolgáltatási
szerződésünk értelmében egy egyeztető bizottság működik, amely a VOLÁN-os
szolgáltatások témájában folyamatosan egyeztetéseket hajt végre. A legutóbbi
megbeszélésnek a napirendjén szerepelt ez a kérdés, a volt Vay Ádám laktanya
területén történő felújítás eredményeképpen egy 150 férőhelyes
tehetséggondozó kollégium kezdi meg működését szeptember 1-től, és a 150
diáknak a középiskolákba történő reggeli közlekedését meg kell oldanunk, és ezt
a VOLÁN egy autóbuszjárattal meg fogja oldani. Ezzel a kertvárosiaknak az a
régi vágya fog teljesülni, hogy a középiskolák, tehát a Zrínyi, Kölcsey irányába,
Vasvári Gimnázium irányába el fognak jutni reggel egy direkt járattal. Ez tehát
napirenden van. Látják majd a képviselőtársak, hogy a nyílt ülés utolsó
napirendjén a VOLÁN üzleti tervével kapcsolatban van egyeztetni valónk, tehát a
pontos technikai részeit ennek ismeretében fogjuk a következő három hétben
kidolgozni. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Szeretnék két hozzászólást felolvasni.
December 18.-án a közgyűlés hiteles jegyzőkönyve. „Köszönöm szépen, nagyon
rövid véleményt nyilvánítanék a frakció nevében, mert a sétálóutca terveit
igényesnek, szépnek és ízlésesnek tartjuk, de ez sem feledteti velünk azt, hogy a
Jókai tér és a Nagy Imre tér 95%-os beépítettségét nem támogattuk anno és
most sem támogatjuk. Az lett volna az igazi megoldás, ha egy ilyen igényes
kialakítás, a Városkapu, újabban Korzó Üzletház nélkül került volna kialakításra,
a tájékoztatót elfogadjuk. Köszönöm szépen. A másik. „Nagyon köszönöm tisztelt
polgármester asszony, nekem ott van az irodám, tehát a térburkolatokra
lemenően ismerem ezt a problémát. Arra szeretnék javaslatot tenni, hogy
fogadjuk el ezt a nagyszerű, ezt a csodálatos, ez a szép, ezzel minden rendben
van, de kötelezzük Veres Istvánt és csapatát, hogy tegyenek meg mindent az 5-
7. szám alatti ingatlanokkal a határidőre való felújítással. Itt valami felelősséget is
meg kellene állapítani, tudniillik, ha ez be fog következni, hogy ilyen szökőkutak
fogják övezni ezt a szép korzót, meg a régi nyomda épületét, akkor városi
botrány lesz belőle, márpedig a Dózsa György út. 5-7. szám alatti ingatlanok
határidőre nem készülnek el”. A két hozzászóló Vinnai Győző és Hajzer László.
Jánócsik Csaba.
Jánócsik Csaba: (képviselő) Mindig van egy olyan, hogy én hozzászólok és van
egy olyan ember, aki valahogy másképp látja az én hozzászólásaimat. Úgy
látom, hogy Hajzer képviselőtársam már rendszeresen kiszúrt magának és úgy
gondolja, hogy nekem feltétlenül osztani kell az okosságot és az észt. Én azt
gondolom egyébként, hogy ennek az egész polémiának az volt a lényege ott,
akkor december 17-én, hogy a hangoskodásnak nem a véleménynyilvánítás volt
a célja. A hangoskodásnak a megfélemlítés volt a célja. Hogy húzzuk meg
magunkat, maradjunk csendbe, ne tudjunk élni a képviselői mandátumunkkal. Én
azt gondolom, hogy ennek a pernek meg nem a megfélemlítés, hanem a
megszégyenítés a célja. Azért a megszégyenítés a célja, mert ha engem
elmarasztal a bíróság, akkor talán mégiscsak befogom a számat. És én nagyon
nem szeretném befogni a számat. Ne mondja nekem senki, hogy ne legyek

üszke. Hadd legyek már egy kicsit büszke. Uraim, legyünk már egy kicsit
büszkék! Magunkra is, erre a városra is, erre az országra is. Köszönöm szépen.
Dr. Tirpák György: (képviselő) Dévényi József képviselőtársam megjegyzésére
szeretnék nyilatkozni. Nem én kezdeményeztem Oros leválását, hanem az
Előkészítő Bizottság. Mert így hangzott el a hozzászólásokból, hogy én
kezdeményeztem. Szuhóczky Gábor valóban tagja ennek a bizottságnak, az
Előkészítő Bizottságnak. Talán nem úgy mondanám, hogy a leghangosabb tagja,
hanem egy olyan ismert és elismert közgazdász, aki ezt felvállalta. Nem tagja
egyébként tudomásom szerint a FIDESZ-nek, egy keresztény, nemzeti,
konzervatív gondolkodású ember, talán nem is a pontosítás érdekében mondom.
Lengyel Károly képviselőtársamhoz talán annyit, hogy nem igazán szerencsés
dolog én úgy gondolom Mandát vagy a Butykát Orossal hasonlítani, vagy nem
lehet megalapozottan összehasonlítani, így fogalmaznék inkább Orossal. Oros
1973-ban nagyközségi rangot kapott, tehát én úgy gondolom és úgy gondolja
talán az az 1227 ember is, aki igennel szavazott itt a népszavazáson, hogy nem
ilyen helyzetben kellene Orosnak lennie, élhetőbb helynek kellene lenni ennek a
településrésznek. Márföldi István hozzászólásából, annyiból, hogy Oroson
megtörtént az iskolában a játszótér felújítása, köszönettel vettük és az iskola
vezetői és a gyerekek is nagyon köszönik. És akkor megkérdezem, hogy Oroson
még hány játszótér fog épülni? Ha Mandán és Butykán 4 épül, ennyi lenne
tulajdonképpen a kérdésem, lehet, hogy akkor mi is rossz helyen ülünk itt?
Dr. Moskovits Károly: (képviselő) Engem a Dózsa György utcával kapcsolatos
vita sarkallt arra, hogy felálljak és egy-két gondolatot elmondjak. Nekem az a
véleményem, hogy teljesen felesleges ilyen ízlésekkel kapcsolatos vitát itt a
közgyűlésen lefolytatnunk. Én úgy gondolom, hogy április 15-én átadtuk a Dózsa
György utcát, meg a Korzót, és én megmondom őszintén, hogy miért vagyok erre
büszke attól függetlenül, hogy természetes az, hogy nem mindenkinek tetszett és
kritikai vélemények vannak. És vitatkoznék azzal is, mikor polgármester asszony
mondta a 10-20%-ot, mert számomra nem is ez az érdekes benne. Az az
érdekes, hogyha feljövünk ide a belvárosba, akkor körülbelül ötször annyi ember
van itt mint eddig volt. Ennek a Dózsa György utcának, függetlenül a kinézetétől,
a közösség teremtő erejére vagyok büszke és úgy gondolom, hogy az, hogy a
belvárosunk ennek a célnak az eszköze legyen, nagyon jó irányba haladunk és
ez erre egy megfelelő lépés volt. Mindig lesznek olyanok, akiknek ez tetszik, az
nem tetszik, még itt testületen belül is. Én is láttam ezt a cikket a mai egyik
internetes weboldalon főcímként, én úgy gondolom, hogy néha főcímként le
kellene hozni azoknak a véleményét is majd, akik ezzel a Dózsa György utcával
elégedettek. Illetve lehetne olyan fotókat is csinálni néha, amikor tele van
emberrel, mert minden délután körülbelül ezt látjuk. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Vinnai Győző.

Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Mi a látványtervet láttuk, ezt mindenki tudja.
Támogattuk. De ezt a szökőkutat ilyen formában egy látványterven, tegyük a
szívünkre a kezünket, én nem láttam. Én nem láttam, ha önnek akkor tetszett és
most megváltoztatta a véleményét, akkor lehet, hogy jó úton jár. De én ezt a fém
szökőkutat nem láttam. És a képviselőtársaimat is megkérdeztem, senki nem
emlékszik erre. De egy kérdésre nem válaszolt, a kivitelezéssel elégedett-e ön,
ami a sétányt, a Dózsa György sétányt vagy a sétálóutcát és az egyéb
létesítményeket illeti?
Csabai Lászlóné: (polgármester) Szeretnék visszakérdezni képviselő úr. Ön
műszaki szakember? Ezért én nem fogok erről véleményt nyilvánítani. Én
mérnök vagyok, nem humán végzettségű, mint ön. De nem érzem magam
felhatalmazva, hogy ebben a kérdésben én nyilvánítsak véleményt, mert ez nem
a szakmám. Ez a szakmának a véleménye és a feladata. Ön tudom, hogy
mindent jobban tud, mint bárki más, nagyon sajnálom, hogy ön mindenhez ért,
van olyan közmondás, hogy aki mindenhez ért az lehet, hogy semmihez nem ért,
de én természetesen ezt önre nem gondolom. Egyelőre a szó nálam van tisztelt
képviselő úr! Ez a szokásos, minden közgyűlést megelőző dolog, ha ezt letudjuk,
akkor reméljük, hogy tudunk normálisan dolgozni. Akkor szavazunk. Kérem, aki a
két közgyűlés között történt eseményekről és a lejárt határidejű határozatokról
szóló beszámolót elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 32 képviselő.
A Közgyűlés 18 szavazattal, 4 ellenszavazattal, 10 tartózkodással meghozta az
alábbi határozatot.
109/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t
a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, valamint a két közgyűlés
között történt eseményekről szóló beszámoló elfogadásáról
A Közgyűlés
I.
a polgármester által - a felelősök jelentései alapján - adott előterjesztés szerint a
- 264/2007.(XII. 17.) számú határozat,
- 45/2008.(III.3.) számú határozat,
- 48/2008.(III.3.) számú határozat,

- 50/2008.(III.3.) számú határozat,
- 58/2008.(III.3.) számú határozat végrehajtásáról szóló beszámolót
elfogadja
II. a 265/2007.(XII.17.) számú határozat végrehajtási határidejét 2008. december
31-
ig meghosszabbítja.
III. a két közgyűlés között történt eseményekről szóló beszámolót elfogadja.
2./ napirend: Előterjesztés a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és
Gyermekcentrum épületének átalakítása, bővítése és
rekonstrukciója beruházás jóváhagyására, az önkormányzat saját
erő biztosítására, az AGÓRA TIOP – 1. 2.1/08/1 kódszámú
támogatás megpályázására, valamint az intézményrendszer
racionalizálására (II. forduló)
Előadó: Csabai Lászlóné polgármester
Csabai Lászlóné:( polgármester) Én vagyok az előterjesztő, mert egy nagy ügy,
de természetesen az előterjesztésben Markovics Attila, Nagy László, Giba
Tamás és Hajzer Gábor is részt vett. Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Akkor
a bizottságok véleményét kérem, Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága.
Dr. Veréb József:(Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke) A bizottság
az előterjesztést megtárgyalta, és 4 igen szavazattal, és 3 tartózkodással
támogatta azt, és javasolja a Közgyűlés általi megtárgyalását és elfogadását.
Csabai Lászlóné:( polgármester) Gazdasági Bizottság Mikó Dániel, Közlekedési
és Városüzemeltetési Bizottság Tormássi Géza, Jánócsik Csaba Városfejlesztési
és Környezetvédelmi Bizottság.
Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság
megtárgyalta az előterjesztést és a Közgyűlésnek elfogadásra javasolja a II.
fordulós anyagot.
Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke)
Bizottságunk is megtárgyalta és 5 igen, 4 tartózkodás és 1 nem szavazat mellett
nem kapott többséget.

Jánócsik Csaba:( Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A
bizottság hosszan vitatta ezt a napirendi pontot, nagyon sok észrevétel, gondolat
elhangzott az előterjesztés kapcsán, 6 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett
elfogadta és elfogadásra javasolja az előterjesztést.
Dr. Vinnai Győző: (Oktatási Bizottság elnöke) A bizottság a mai ülésén az
anyagot megtárgyalta. Tartalmas vita alakult ki, és egyhangúlag támogatta.
Csabai Lászlóné:( polgármester) Az Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi
Kapcsolatok és Idegenforgalmi bizottságot kérem Dévényi Józsefet.
Dr. Vinnai Győző:( Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és
Idegenforgalmi Bizottság tagja) Az Európai Uniós Bizottság pénteken tárgyalta az
anyagot és többségi határozattal támogatta.
Csabai Lászlóné:( polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki
véleményt nyilvánítani?
Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Három gyors kérdés. Az egyik kérdésem. Milyen
plusz költségekkel jár a beruházás? Az önkormányzat már döntött az önerőről,
egy 500 milliós önerőről, amelyet az előterjesztés most 200 millió forint plusz
költséggel told meg. Ezen kívül vannak plusz költségek, illetve mit jelent a
városnak ez a plusz 200 millió? Második kérdésem. Vannak-e számítások a
költséghatékonyságra vonatkozóan, hiszen itt az épület átépítéséről és
bővítéséről van szó. Fizikai bővítéséről és funkcióbővítéséről, és természetesen
minden ilyen átépítésnél számításokat kell végezni, hogy mennyi idő alatt térül
meg. Bizottságokban erről rendkívül élénk vita folyt, illetve, hogy mennyire
lesznek kihasználtak ezek az új tervek? Főleg a 600 fős hangverseny és színház
teremre gondolok. És még egyet szeretnék kérni, mert kezembe került egy anyag
most a közgyűlés előtt. Általános kérdésekről szól, amelyek megkérdőjelezik az
előterjesztés előkészítésének korrektségét. Ezt Polgármester asszony ismeri-e?
Minden képviselő megkapta ezt az anyagot? Igen, látom, hogy nem mindenki
kapta meg. Én itt találtam az asztalomon és szerintem ezt érdemes lenne
átgondolni. Nincs aláírva! Saját példányomat átadom és nagyon izgalmas
kérdések találhatók ott, hogy ha tanulmányozná ezt az előterjesztő akkor azt
megköszönném.
Markovics Attila: (Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője) Amikor azt a
javaslatot tesszük, hogy az Agóra nem véletlenül azzal a kiírással és azzal a
pályázati anyaggal számol, hogy a közművelődés intézményben lehetőleg a
humánerőforrásokat és a pénzügyi erőforrásokat is beleértve mindenféle tárgyi
eszközt, ezeket központosítsuk. Lehetőleg oly módon, hogy azért az ott lakók
érdeke ne sérüljön, amikor az intézkedési terv arról szól, hogy a Kölyökvár, a
Galéria, a Jósavárosi Művelődési Ház és a borbányai a funkciói nagy részét az
Agórába, illetve a közeli oktatási intézményben szeretnénk elhelyezni, akkor azt
a pénzügyi számítást tettük, hogy 2008. évben ezekre az intézményekre,

leszámítva a munkabért és a munkabért terhelő járulékokat, akkor ezzel mi 48
millió 700 ezer forintot költünk most. Abban az esetben, hogy ha a Kölyökvárat,
a Galériát, a Jósavárost és a Borbányai Művelődési Házakat, tehát tisztán a
rezsiköltséget veszem le, az egy évben 18 millió 600 ezer forintos megtakarítást
jelent. Ezt a megtakarítást a pénzügyi fenntarthatóság szempontjából nyilván
beszámítjuk az Agórába és akkor úgy néz ki, hogy jelenleg 48 millió 700 ezer
forintot költünk a rezsi költségekre, akkor 12 év múlva 3%-os inflációval és a
kiszervezéssel számolva 52 millió 842 ezer forintba fog kerülni az épületnek a
rezsi költsége. Ebbe beletudtuk azokat a hő technikai eszközöket és dolgokat,
amelyek a hatalmas nagy üvegfelületnek a kiváltását jelentené. Majd tehát egy
abszolút energia hatékony és energia racionalitás szempontjából jelentene a
rezsi költségeknek az időben való megtérülését. Ami azt jelenti, hogy 700 millió
forintot, ha egy évi 50-55 millió forintos bevétellel számolunk, jelen pillanatban 39
millió forint az intézménynek a bevétele, a működési bevétele, ha a 600
férőhelyes multifunkciós nagyrendezvény teremre havi 2 alkalommal 70%-os
kihasználtsággal 2. 000 forintos átlagárral számolunk, akkor 1 évben több mint
50 millió forintos bevételünk származhat. Tehát akkor azt mondjuk, hogy a
kulturális szférában a megtérülés az körülbelül 14 évet jelent, ami azt jelenti, azt
kell mondani, hogy egyáltalán nem egy rossz dolog a kulturális ágazatban,
mondjuk ellentétben a gazdasági szféra más ágazataival.
Tehát mi azt látjuk, hogy a megtérülése a szokásos kulturális ágazathoz
viszonyítva nem rossz, hogy a kultúra várost épít és Nyíregyháza kultúrát épít
vagy a kultúra Nyíregyházát építi, nyilván ez attól is függ, hogy a képviselőtestület
magára a kultúrára a működési támogatásából mennyi összeggel kíván
majd hozzájárulni. A döntést hozók korrektségén múlik nyilván, hogy a kultúrát
mennyi összeggel szeretné majd a jövőben támogatni. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem a képviselőket, hogy kielégítő volt-e
a válasz? Köszönöm szépen. Akkor hozzászólásra van lehetőség.
Márföldi István:(képviselő) A Gazdasági Bizottságon tettem fel ezt a kérdést és
nem igazán kaptam rá választ, véleményem szerint nem megfelelőt. Én még
egyszer megkérdezném azt, hogy miért nem készült számítási anyag arra
vonatkozóan, hogy különösen a megváltozott környezet miatt nem az lenne a
jobb megoldás, hogy új multifunkcionális épületet építünk a jelenlegi művelődési
ház helyére? Ugyanis amikor hazamentem a Gazdasági Bizottság üléséről,
hangsúlyozom, nem vagyok szakember hasonló illetve az alap az rendben van
csak tehát nem vagyok szakember, próbáltam számolni, hogy mennyivel került
volna többe, ha újat építünk. És meglepődtem, természetesen azokat a
számokat használtam, amiket ott a szakemberek mondtak a Gazdasági Bizottság
ülésén. Meglepett, hogy nem annyival kerülne többe, ha újat építünk, és ez
netalán a környezetbe illik, mint hogy meghagyjuk a régit és gyakorlatilag egy

olyan épület marad ott, amilyen majd ez lesz. Ami számomra nem annyira
meggyőző, ami ott ki fog alakulni. Köszönöm szépen.
Dr. Tirpák György:(képviselő) Az előterjesztés 3. oldalán szerepel a Kölyökvár,
ide van írva, 1 épület 1080 m 2 aztán felsorolják a funkciókat, majd a végén írják,
hogy a fentebb felsorolt funkciók maradéktalan ellátása a főépületben ellátható,
ezért javasolt a Kölyökvár épületének más célra történő hasznosítása. És akkor
van itt főépület, melléképület vagy szerepel, egy épület szerepel 1080 m 2- en,
akkor azt kérdezném hogy hány m 2 az másik épület, ha meg van osztva, amit
tulajdonképpen más célra történő hasznosítása van és tulajdonképpen ez mit
jelent értékesítést? Értékesítést mondjuk? Milyen célra fogják felhasználni az
értékesítést követően? Ennyi lenne a kérdésem.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Mióta tudjuk, hogy az Agóra program lesz,
azóta téma, hogy mi legyen a háznak a sorsa. Hosszú ideig vitatkoztunk róla és
egyébként többpártin is meg máshol is beszéltünk arról, hogy lebontásra
kerüljön-e a mostani Művelődési Ház vagy ne kerüljön. Én magam a
nyilvánosság előtt beszéltem először a 2007. februárjában a 2006.évi értékelőn
erről. Egy olyan problémám ez, amit szerettem volna bedobni a köztudatba, hogy
beszéljenek róla az emberek, hogy ez a ház megmaradjon vagy lebontjuk, vagy
mi történjen vele. A lebontás az nem kevés gondba és nem kevés pénzbe kerül.
Tehát ez az egyik szempont volt, amikor azt mondtuk, hogy próbáljuk meg
lakhatóvá és funkciójával jóvátenni ezt az épületet. Az egyik a költség, a másik
az egy másik szempont volt, hiszen ez a ház annak a kornak az építészétének
egy jellegzetes darabja, akkor az egész építészeti társadalom ide járt, hogy lehet
ilyet építeni. Ez egy olyan különleges dolog volt.
És arra próbáltunk kísérletet tenni, hogy a ház funkciójában ki tudja-e elégíteni
azokat az előírásokat, amiket az Agóra program előírt számunkra, hiszen
mindaz, amit funkciójában ide beletettünk ez nem a mi szándékunk, hanem egy
előírás, amivel egyébként szakmailag egyet lehet érteni, hiszen a szakma
egyetértett ezzel a dologgal. A szakmai fórumok sokaságán tárgyaltuk, szerintem
legalább 1 évvel ezelőtt tárgyaltunk először erről. Volt aki azt mondta, hogy az
egész házból kiállítótermet kellene csinálni. Volt aki azt mondta, hogy isten őriz
még egy színházat csinálni, erre nincsen szükség, a városnak éppen elég az az
egy színház. Volt, aki csak színházat akart csinálni ebből a házból és semmi
mást nem akart csinálni. Képzőművészekkel leültünk az én tudomásom szerint
lehet hogy kettő, de lehet hogy három fórum is volt. Tehát nagyon sok fórumon
tárgyaltuk. Egy picit kiszaladtunk az időből a tervezésnél, ebből nem csinálok
vitát, ez a vezetésnek is meg a szakmának is a hibája, hogy kevés időt adtunk a
tervezésre. Ennek egy magyarázható vagy nem magyarázható szempontja volt.
Amikor a szakmai vezetésnek az a problémája volt, hogy vannak jogok, amik
ehhez az épülethez kötik a régi tervezőt. Bán Ferenc nagyon korrekt volt,
leültünk, megkérdeztük és azt mondta, hogy ő tudomásul veszi, hogy meghívunk

építészeket. Akkor felmerült, hogy legyen egy teljesen szabad pályáztatás, vagy
Bán Ferenchez méltó építészeket hívjunk meg. Az volt a szakmának a
véleménye, hogy egy Kossuth-díjas építésznek az épületéhez nem lehet most
végzett fiatalokat meghívni, hanem Kossuth-díjasokat kell meghívni. Ezért Bán
Ferenc mellett két olyan Kossuth-díjast hívtunk meg, akik már színházat
terveztek. És ebből az egyik került ide. Tehát lehet, hogy még másképp is
lehetett volna ezt a dolgot csinálni. Én azt gondolom, hogy a hivatal a legjobb
tudása szerint készítette el az anyagot. Ott érzek egy kis problémát, hogy egy
picit elhúzódott a pályázati kiírás, a meghívásos pályázat a tervezésnél, de
szerencsére a két tervező komolyan vette a pályázatot és egy jól átgondolt tervet
adott be. És amikor most vitatkozunk róla, akkor azt gondolom, hogy
egyértelművé kell tenni dolgokat. Én már mondom, hogy jegyzőkönyvbe kerüljön,
ne úgy mint a szökőkútnál, hogy mást mondunk és mást kifogásolunk meg a
megvalósítás után. Nekem az ablakok nem tetszenek! Mindent meg fogok tenni,
hogy ne ilyen ablakok legyenek, és kérem, hogy ez kerüljön be a jegyzőkönyvbe.
Én azt gondolom, hogy ez egy korrekt álláspont. Az nem korrekt, hogy mást
mondok amikor látom a tervet és utána mást kifogásolok. Tehát ennek a mai
napnak többek között ilyen feladata is van. Ami pedig a pénzügyi dolgokat illeti!
Látom ezt a névtelen, akármilyen levelet, ebben semmi új nincs. Ezek a kérdések
a bizottsági ülésen az ellenzék képviselői részéről megfogalmazásra kerültek.
Szinte én mindegyeikkel találkoztam. Tehát az eredetében nincsen kétségem,
hogy az eredete honnan származik ennek a névtelen levélnek. Ha aláírta volna,
akkor most elkezdenék rá válaszolni, de mivel nem írta alá, nem fogok rá
válaszolni. De a pénzre arra válaszolnom kell. Bármennyire is mi azt kértük, hogy
az 500 millió forintba férjen bele, nem fért bele, ezt el lehet hallgatni. Lehet olyan
számokat csinálni, amivel belefér. Ha nem 310 ezer forint/m 2 -t írunk, hanem 290-
et, akkor most senki egy szót nem szól, én nem engedtem. Én nem engedtem
meg. Én azt mondtam, hogy olyan nincs, hogy becsapjuk a képviselő-testületet.
Tudjuk, hogy nem férünk ebbe bele, akkor igen is el kell tudni mondani és a
testületnek el kell tudnia dönteni, hogy akar-e ezen a pályázaton indulni vagy
nem és természetesen ez azt jelenti, hogy nincs más választásunk. Ezt a pénzt
elő kell teremteni, és ennek az előteremtésnek többek közt az egyik eszköze,
hogy a Kölyökvár minden funkcióját bevisszük ebbe a házba és a Kölyökvárat
meg fogjuk hirdetni eladásra. Olyan funkcióra, amire megfelelő áron vevő lesz.
Mert ez a korrekt, erről beszülünk. Nem igaz ez a Galériára és nem igaz a két
művelődési házra, nem eladni akarunk, hanem ki akarjuk vinni a civil szférába,
ha lesz rá olyan értelmes és jobb programmal jelentkező civil szervezet, amelyik
ezt ki is veszi és ezzel az önkormányzat költségeit tudja csökkenteni.
Mindenkinek válaszoltam-e? Azt hiszem, hogy igen. Köszönöm szépen. Kérem
akinek véleménye van szíveskedjen elmondani.
Marinka Viktor:(képviselő) Ebben az előterjesztésben két olyan dolog is benne
van, amit véleményem szerint két külön előterjesztésben tárgyalhattunk volna.
Egyrészt maga az épület, másrészt az intézményrendszernek a racionalizálása.

Én az utóbbiról szeretnék beszélni, hogy már a bizottsági ülésen is erről szó volt,
vita volt. Ennek ellenére, azért Polgármester asszony nem gondolja komolyan,
hogy ide behozunk egy ilyet névtelenül és kiosztunk? Ha valamit akarunk, akkor
megkérdezem, ha egyéni képviselőként akkor felállok és azt fogom mondani amit
akartam is, egyébként azért tudom, mert pénteken is elmondtam, hogy a
Jósavárosi Művelődési Házért én kiállok. Na de akkor nem hozok ide ilyen, nem
tudom, hogy ki írta, én úgy tudom, hogy frakció ülésen még csak véletlenül sem
volt erről szó, nem a mi játékszabályaink szerint van az, hogy valaki behoz
közölünk egy levelet és letesszük ide. Tényleg nem tudom, hogy ki volt, biztos
nem a frakcióból, senkiről nem tudok. Most kaptuk meg ugyanúgy, ahogy önök.
Jó, nem tudom, akkor csak mi kaptunk, a FIDESZ-esek. Én erről nem tudok. A
racionalizálással kapcsolatban ha jól értem ezt az anyagot akkor a borbányai, a
jósavárosi művelődési ház illetve a Kölyökvár, Pál Gyula terem megszűnik, ha jól
értem. Mert tagozódik majd egy nagy központba és akkor majd megkérem, hogy
pontosítsa Polgármester asszony. Tehát nem biztos, még számomra nem biztos
az előterjesztés, hogy ezeknek a hasznosítása tovább él és a sorsa mi lesz. Én
azt szeretném, ha ezek továbbra is ugyanilyen funkcióban működnének. Úgy
gondolom, hogy szükség van ezekre a város különböző pontjain található
közművelődési színterekre, intézményekre. Nekem azt mondták, volt aki
bizottsági ülésen úgy fogalmazott, hogy mi a gondom, csak 2 megállóra van
Jósaváros, be tudnak majd jönni az emberek a művelődési házba. Szerintem itt
többről van szó. Azt is aláírom, azt is elfogadom, hogy például a Jósavárosi
Művelődési Ház nem erre a célra készült, egy felvonulási épület volt. Nem olyan
már az állaga, de én mégis azt szeretném, ha ez megmaradna és ugyanilyen
közművelődési szintér lenne. Ha nem, a Váci Mihály Gyermekcentrum fogja
üzemeltetni. Civil szervezeteknek az átadása olvasom itt, vagy egyesületeknek
az átadása azt lehet, hogy meg lehet próbálni, de azt szeretném még egyszer
mondani, hogy ezek továbbra is ezt a funkciót töltenék be.
Dr. Hajzer László:(képviselő) Az előterjesztéssel kapcsolatban javaslattal
szeretnék élni. Nevezetesen azzal a javaslattal, hogy a belvárosban dolgozó,
Nyíregyházán lakó és talán mint önkormányzati képviselő, magam is felelősséget
érzek úgy gondolom, hogy ez egy nagy jelentőségű döntés, hogy döntés
szülessen a pályázattal kapcsolatban. Az a véleményem, hogy nagyon
elrontottuk a belvárosnak azt a részét. Egy kis falusi házzá, egy kis lerobbant
házzá változott a Művelődési Ház a hatalmas Pláza vagy nem tudom hogy
hívják, a Korzó mellett. Rossz ránézni, a tömegek olyan nagyon különböznek
egymástól, a szintek több méterrel lekerültek a mélybe, a Művelődési Ház
siralmas látványt nyújt.
Az a véleményem, hogy akár még kritikát is gyakorolhatna az építész szakma,
hogy vagy az egyiket rontották el vagy másikat rontották el, a kettő együtt az
biztos, hogy szánalmas helyzetet teremtett most a belvárosnak azon a részén.
Az a véleményem, hogy fel kell újítani azt az épületet, de ismerve az épületet és

ismerve azt a műszaki megoldást, hangsúlyozva, hogy nem vagyok mérnök,
ezért nehogy a Polgármester asszony rám süsse azt, hogy rossz területre
tévedtem, mint Vinnai Győzővel tette ezt, ezért mondanám azt, hogy fel kell
újítani természetesen, de én el nem tudom képzelni, hogy ízlésesen ide 4700
plusz m 2 területet be lehet építeni.z előterjesztésben az van, sikeres pályázat
esetén városunknak lehetősége nyílik a Váci Mihály Kulturális Művészeti és
Gyermekcentrum épületének rekonstrukcióján túl mintegy 4700 m 2 –rel bővített
funkcionális komplex közösségi szintér létrehozásával közművelődési
rendszerünk hatékonyabb stb. stb. Tehát 4700 m 2 új beépítés keletkezik. Én erre
azt mondom, hogy fel kell újítani a régit, a tervezés olyan volt, hogy ezt fel kell
újítani, de ott új 4700 m 2 azon a területen véleményem szerint nem alakítható ki.
Ezt a 4700 m 2 ezt, olyan helyre kell vinni, ahol olyan funkciót lehet neki találni és
olyan beépítést és környezetet lehet neki találni, ami szolgálja a célokat. Az
emlékeimben a 4700 m 2 az egy Nyírfa Áruházi terület. 3 szinten a Nyírfa Áruház
4700 m 2 emlékeim szerint ez körülbelül annyi. Egy ilyen hatalmas fejlesztést ott
nem szabad csinálni, ezt máshová kell vinni. Ez egy jó szándékú jogász
véleménye volt, akinek a mérnöki tudományokhoz nincsen köze és tekintsék ezt
jó szándékúnak. Köszönöm szépen.
Jánócsik Csaba:(képviselő) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi
Bizottságban szerencsére műszaki és építész végzettségű személyek is vannak,
akik ezt az egész pályázatot 1 tartózkodás kivételével mégis egyhangúan
támogatták. Most ki, hogy tekinti az épületet? Az építészek úgy tekintik, hogy ez
egyfajta hídszerű építmény, egy fajta lebegést kölcsönöz azáltal, hogy két
nagyobb tartóoszlopon helyezkedik el. Tehát nem biztos, hogy építészetileg ez
valóban olyan, amilyen csúnyának mondják mások. Még így idős korára való
tekintettel is egy szép matróna, hogy így fejezzem ki magamat. Szépasszonynak
nevezhetném, nőneműnek tartom, mert olyan kecses, könnyed lábakon áll. A
bizottságban ezért azt gondoljuk, hogy 700 millió forintot, mint ahogy elhangzott,
amúgy is rá kellene költeni, hogy az állagát megóvjuk, mert ennyit kellene
rákölteni. Mondjuk az üvegfelületeket hőálló üvegre kellene kicserélni és így
tovább, hogy az energetikai szempontoknak mai világban megfeleljen, hogy
minél olcsóbb legyen a rezsije. Akkor is 700 millió forintot rá kell költeni. Erre a
700 millióra, amit nekünk kell beletennünk ebbe a kalapba, és majd utána, az
Agóra program keretében még kapunk sok-sok 100 millió forintot. Azt gondolom,
hogy az nem volt kérdés, hogy ezt meg kell-e lépni vagy nem kell meglépnünk.
Meg kell lépni. És ezek a tervek, amelyek egy kicsikét így az aljának a
beépítésével kapcsolatban valósulnának meg ezek pedig kifejezetten
szimpatikusak voltak. Maga az épület egyébként, mivel a bizottságnak
lehetősége volt arra, hogy felmenjen a Korzó tetejére még mikor az építkezés
zajlott, és ezt Hajzer úrnak mondanám, kérem ne menjen ki a teremből, az
épületek síkja teljesen egybe van. Tehát mind a Korzó, mind a VMK-nak a síkja
egybe van. Oldalt is, felül is. Ezt egyszerű rálátással meg lehet állapítani, hogy
ha felmegy a tetejébe az épületnek. Tehát teljesen szinkronban van egymással.

A harmadik dolog, amit én szeretnék elmondani, hogy a bizottságban hangzottak
el olyan vélemények is, hogy talán azok a közművelődési funkciók, amelyek
átkerülhetnek mondjuk a 200 m-re lévő iskolába vagy átkerülhet egy másik
közegben lévő intézménybe, nem biztos, hogy rosszabbul jár a térség lakossága,
mert jobb körülmények közzé kerülnek mint a mostani. Annak idején a
Jósavárosi Közösségi Ház hiszen egy felvonulási barakk volt és úgy alakult, hogy
ebből majd valamit akkor is kezdeni akartak ezzel a megmaradó, meglévő
épületekkel. Tehát nem biztos, hogy a közművelődési funkció sérül, hanem
éppen ellenkezőleg, kiteljesedhet, vagy civil szervezet működtetheti az épületet,
ezzel a bizottság is egyet tudott érteni. Egy kérése van csak, hogy olyan
megállapodás szülessen, írásos, amit vagy a Kulturális Bizottság vagy az
Oktatási Bizottság vagy a Közgyűlés is lásson. A befogadó intézménnyel egy
együttműködési megállapodás keretében életképesen kell működtetni.
Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Ritka pillanat, egyetértünk abban, hogy át kell
tervezni azt a Frédi, Béni barlangokat, mert végül egy ilyen Flintstones család jön
ki belőle. Én azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy felújításra kerüljön ez a
ház, mert ilyen formájában nem maradhat. Felvetettük azt is, és most olvasom,
mert nem volt érdemi egyeztetés, hogy vagy lebontjuk és újat építünk vagy
átépítjük és bővítjük. Most van egy pályázat előttünk, amely az átépítésről és a
funkcióbővítésről szól. Én azt gondolom, hogy valódi alternatívát ugyan nem
kaptunk, az a véleményem, talán nem vagyok ezzel egyedül, hogy be kell adni a
pályázatot. Hiszen elnyerhetünk egy olyan európai uniós forrást erre közel 2
milliárd forint értékben, amellyel funkciót bővítünk, nyílt közösségi teret, oktatást,
hangverseny termet építünk ki. Az már egy nagyon komoly kétely és aggály
bennem, hogy abban a környezetben sikerül-e majd megtölteni ezt a civil teret.
Reméljük, hogy a civil szervezetek visszajönnek a belvárosba, mert ez nem
mehet a külterületi közösségi terek rovására. Szeretném aláhúzni a jegyzőkönyv
számára, hogy korábban Polgármester asszony azt nyilatkozta, hogy azokat az
épületeket, akár Borbányán vagy Jósavárosban, de mondhatnám, hogy a
Kertvárosban vagy Vajdabokorban meghagyjuk közösségi térnek, meghagyjuk
közművelődési térnek, mert a külterületen lakók igénylik azt, hogy közel a saját
életterükhöz lehessen közösségi életet élni. Teljesen más egy ilyen épületbe
bemenni, mert biztos vannak olyan funkciók amelyek jól működnek egy ilyen
épületben és teljesen más egy adott belsőséges közösség, nyugdíjas klub, civil
szervezet, sportegyesület számára egy adott városrészen közösségként élni.
Nekem van még egy saját fenntartásom, a 600 férőhelyes hangverseny és
színház terem. Ha megnézem, hogy a Színházat felújítottuk, ha megnézem,
hogy a Nyíregyházi Főiskolán van egy 1200 fős Kodály terem, mellette van egy
Bessenyei aula, ha azt nézem, hogy vannak közösségi terek, akkor én örülök
annak, hogy modern technikájú hangversenyterem lesz, csak bennem van a
kérdőjel, hogy ki fogja megtölteni? Lesznek-e olyan programok, amelyek
megfizethetők a városlakók számára, mert ha egy színvonalas, minőségi,
mondjuk opera gála program van, akkor ott bizony-bizony a bevétel az a
belépőjegyek egy részéből és több ezer forintos belépőjegyekből fog összeállni.

Másfelől pedig látom a város anyagi helyzetét, nemsokára tárgyaljuk a következő
napirendi pontot, hogy mennyit tudunk mi oktatásra, közművelődésre, kultúrára,
sportra biztosítani a jövőben. Ez nem fog bővülni, ez a városi lehetőség, nem
fogjuk tudni azt a sokszínű kultúrát támogatni, ami jellemző Nyíregyházára, a
sokszínű kultúra a kis együttesektől, a nagy együttesekig.
Azt gondolom, hogy megint az érdemi egyeztetés hiányzott. Ebben az anyagban
benne van amit kaptunk, hogy a szakmai közösségekben megtörtént-e az
egyeztetés? Ezt nem mi tettük fel, Önök azt mondják, hogy igen, mi pedig egy
kicsit bizonytalanok vagyunk, hogy tényleg mindenre kiterjedően megtörtént-e?
Úgy hogy ilyen kételyekkel, aggályokkal azt gondolom, hogy talán megújuljon az
épület, tudjuk támogatni ezt a pályázatot.
Palicz György:(képviselő) Köztudomású rólam, hogy nekem sem a szívem
csücske a Művelődési Ház jelenlegi épülete, nekem is nagyon sokáig az volt a
véleményem, ami Márföldi István képviselőtársamnak, csak most eszembe jutott
hirtelen, hogy mi van ha lebontjuk, hisz a mostani trend alapján építenek helyette
egy újabb kockát és akkor semmivel sem vagyunk előrébb mint a mostani
épülettel. Amikor megláttam az újságban a látványterveket, akkor megmondom
először hirtelen elborzadtam azon az építészeti megoldáson. Ezt egy kicsit
árnyalta a kép, amikor bizottsági ülésen láttuk a belső átépítését, ami úgy látom,
hogy nagyon jó és az eddigi épületnek a sokkal jobb kihasználtságát teszi
lehetővé. Úgy gondolom, hogy a külső kinézetét át lehet egy kicsit gondolni vagy
meg lehet a tervezőirodával beszélni, hogy egy kicsit gondolják át. Akkor ez az
épület így, ebben a formában, ezzel az átalakítással számunkra támogatható
lesz, minden további nélkül. Viszont úgy gondolom, hogy a két dologról, tehát az
Agóra program benyújtásáról meg a művelődési házak további hasznosításáról
lévő előterjesztést nem egyben, hanem külön kellene szavazni, mert nem biztos,
hogy aki támogatni tudja azt, hogy ezt az épület felújítást végrehajtsuk, ugyanaz
támogatni tudja a művelődési házaknak az új módon történő hasznosítását is.
Úgy hogy nekem az a javaslatom, hogy ha ez megtehető, akkor a kettőről külön
szavazzunk.
Dr. Veréb József:(képviselő) A Váci Mihály Kulturális Művészeti és
Gyermekcentrum jelen pillanatban szinte azt az egész közművelődési
infrastruktúrát és intézményrendszert felöleli, amiért az önkormányzatunk felelős.
Nem az egészet, de majdnem az egészet. Ezért azt gondolom, hogy ez egy elég
szerencsés helyzet, hogy ennek az Európa Uniós pályázatnak a keretében a
közgyűlés most és ezentúl valószínűleg később is kénytelen foglalkozni ezzel az
egész infrastruktúrával, hiszen az egészet érinti ez a pályázat akkor is, ha a
központi épület felújítása van a tervben. Ez a Váci Mihály Kulturális Művészeti és
Gyermekcentrum a központ nélkül 18 telephelyen működik, tehát vele együtt 19-
en. Ez a rendszer még a ’70-’80-as évek terméke és 1990-től egy kicsit leépült
majd a ’90-es évek végétől visszaépült, sőt nagyobb intézményrendszerré vált
mint a ’90-es évek előtt volt. Ennek a tartalmi tevékenységéért most már egyetlen

intézmény felel. Az ő egyébként szerény költségvetésével. És ez az egyetlen
intézmény kénytelen e szerény költségvetésből nemcsak működtetni ezeket a
helyi igényeknek megfelelően, hanem a felújításával és a műszaki feladataival is
foglalkozni, ami a jelenlegi kondícióit ismervén nyilván meghaladja az erejét.
Ezek az intézményegységek eltérő műszaki állapotban vannak és eltérő
igénybevételnek is vannak kitéve még akkor is, ha a helyi lakosságban vannak
olyan csoportok, amelyek egyik vagy másik ilyen intézményt használják. Mivel
ennek a pályázatnak a feltétele az, hogy a fenntarthatóságot biztosítsa a
pályázó, nyílván ha ezt bővíti, akkor a rendszer más pontokon kell hogy
csökkenjen. Mégpedig olyan módon, hogy nem tartozhatnak bele azok az
elemek az egész intézményekben teljes egészében, amik ebben benne voltak.
Ez egyébként nem csak azokra az intézményekre vonatkozik, amelyek most az
előterjesztésben vannak, hanem óhatatlan az a feladata a közgyűlésnek, hogy a
többi intézményegységek helyzetét is végig gondolja a későbbiekben. De igaza
van Marinka úrnak akkor, amikor azt mondja, hogy az egy másik előterjesztés. A
bizottsági vitában is erről volt szó, hogy megjelölje ez az előterjesztés azt, hogy
most a pályázat keretében mi az amit az intézményből kivesz, de nem jelöli meg
azt, hogy mit kezd a többivel és még azt sem jelöli meg, hogy mit kezd ezekkel.
Hiszen ez a közgyűlés feladata és nem része ennek a napirendnek. Az 1970-es
évek végén épült ez az intézmény, ez a központi intézmény, s ha jól emlékszem
1980-ban adták át. Ez 28 év. Ezalatt az idő alatt nemcsak műszakilag avult el
természetesen meg használódott el különböző használati okok miatt, hanem
funkcionálisan is elavult. Igaz, ebben a városban több nagyterem van. Igaz! De
amikor be akarunk menni egy olyan terembe, olyan rendezvényt akarunk
csinálni, kellene 1000 néző ahhoz, hogy rentábilis legyen a rendezvény és az
1000 nézőhöz képest 3-4 ezer áll sorban. Vegyük csak a Vidor Fesztivál
eseményeit, amit mindenki ismer. Akkor nem tudjuk hova bevinni. Kénytelen a
vállalkozó vagy a vállalkozói intézmény vagy az önkormányzat ezeket
gazdaságosan megcsinálni. Tehát egy ilyen térre egyébként meg szükség volna,
reménykedem benne, hogy itt lesz ez a tér. De magának a felújítására is szükség
van. Az valóban egy érdekes kérdés, hogy nem kellett volna-e lebontani. De
most független attól, hogy ez mibe kerül és mennyi összeg van egy új
felépítésére, akár tetszik nekünk a hidat formáló, sokszor funkciójában vitatott
intézmény, akár nem, mégis csak hozzá nőt a nyíregyháziakhoz, mégis csak
hozzá nőt a városhoz. A Kölcsey Művelődési Központot egyik pillanatról a
másikra le dózeróltatta Debrecen városa és egy nagyon szép, nagyon
működőképes modemet épített helyette és mégsem volt olyan rossz az az
épület. Úgy gondolom, hogy nem követünk el hibát, amikor ezt megőrizzük. És
befejezésül az esztétika kérdéséről. Azt gondolom, hogy ez egy 3. fejezete
ennek a dolognak és nem szeretném, ha politikai döntést hoznának arról, hogy
ami nekünk tetszik az jó. Ami nem az nem jó. Nyílván nekem is van véleményem
az ablakokról, és az egészről is. Nem gondolom, mint képviselő, hogy a saját
ízlésem alapján meg kellene szavazzam. Az más, hogy figyelembe kell vennem
a városban élők ízlését, de azt gondolom, hogy magánemberként mondom, hogy

teszik, nem tetszik. Képviselőként pedig bízom azokban a szakemberekben,
akiknek ez a dolga, erről kaptak megbízást, erről vannak referenciáik, és
segítsünk nekik abban, hogy ismerjék meg a városlakók ízlését is. Köszönöm a
szót.
Dr. Ajtay - Horváth Magda:(képviselő) Jó 20 perccel ezelőtt Tirpák
képviselőtársam megkérdezte azt, hogy mi a városnak a szándéka a
Kölyökvárral és akkor Polgármester asszony azt mondta, hogy el szeretnék adni.
Emlékeztetnék az I. fordulós bizottsági tárgyalásra, amikor az előterjesztésben
az volt benne, hogy értékesítésre kerül. Ezt mindnyájan kifogásoltuk, mindkét
párt képviselői és abban egyeztünk meg, hogy ezt módosítani fogjuk. Egyébként
ez meg is történt, irodavezető úr ezt átfogalmazta és a tervezetben illetve az
előterjesztésben már úgy jelent meg, hogy más funkciót talál neki a város. Ez a
más funkció a mi értelmezésünkben, és akkor ez nagy konszenzus volt, nem
eladást jelent. Mert mindnyájan azt kifogásoltuk, hogy egy olyan gyönyörű
épületről van szó, amelynek nem sok párja van a nyíregyházi központban.
Ha minden karaktert adó épületet elad a város, akkor végképp nem fogunk tudni
már semmiről rendelkezni a jövőben, ez így is kerül be. Nagyon sajnálom, hogy
ezért kerül be, hogy konszenzus legyen ez ügyben és gyakorlatilag nincs így,
most ezzel szembesültem, miután a Polgármester asszony azt mondta, hogy ezt
az épületet, ezt a nagyon szép épületet, a Kölyökvárat a város el akarja adni.
Köszönöm szépen!
Dévényi József:(képviselő) Elsősorban a Jósavárosi Művelődési Háznak a
dolgához szeretnék hozzászólni, hisz ez az anyag nagyon röviden, 1-2
mondatban érinti a művelődési ház jelenét, így sem a képviselő-testület, sem aki
a kezébe veszi ezt az anyagot nem kap reális képet arról, hogy mi is folyik a
művelődési házban. Ez a művelődési ház azért van két telephelyen, mert
valamikor a régi felvonulási épület lett átalakítva művelődési ház funkcióra,
illetőleg korábban, azt hiszem könyvtár működött az Ungvár sétány 33. alatt,
amelyet most részben a nyugdíjas klubok használnak rendszeresen, részben ki
van adva bérletbe különböző kereskedőknek egy-egy napra a hétfolyamán.
Működik benne egy Internet kávézó, az egyetlen Jósavárosban, ahol a
jósavárosiak, akiknek nincs esetleg forrásuk arra, hogy önálló internetes
számítógéppel rendelkezzenek, azok le tudnak menni ebbe az Internet
kávézóba, nem mondom hogy kávézó, mert nem kávézó, de ebbe a térbe is
tudják használni az internettet. Míg a volt felvonulási épületben pedig egyrészt
művészegyüttesek tartanak, a város művészegyüttesei tartanak próbát
másrészről olyan csoportok, akik erősen kötődnek a Jósavároshoz és
környékéhez. El kell hogy mondjam, hogy ez a művelődési ház 4 képviselői
körzetet lát el. Ez egy igen nagy terület, a város 1/5-e, ezért elég nehéz szívvel
tudom azt kimondani és megszavazni, hogy úgy integráljuk be a nagy
rendszerbe, hogy más funkciót rendelünk hozzá. Én úgy gondolom, hogy ez az
anyag most hétvégén érkezett meg és a frakciónak sem volt lehetősége arról,
hogy ezeket a dolgokat kitárgyalja. A borbányai képviselőtársam sincs itt, hogy

ezt megvitassuk. Ha a jósavárosi központtól távol eső művelődési házak nem
fontosak a pályázat sikeréhez, akkor ebben most ne döntsünk, vizsgáljuk meg,
nézzük meg, hogy lehet ott megtartani, fenntartani akár egyesületi, akár más
formában a művelődési ház jelleget, a kulturális funkciót.
Földesi István:(képviselő) A függetlenek frakciója elfogadásra javasolja a
pályázat beadását. Mi is úgy gondoljuk, hogy ennek az épületnek, ha szabad azt
mondani, hogy a kultúra palotájának az átalakítása, a felújítása időszerűvé vált.
Éppen ezért támogatjuk és örömmel támogatjuk azt is, hogy területben 1000 m 2 –
rekben gyarapszik. Másfél, két éve volt olyan szakember, aki nagy kiállító teret
szeretett volna Nyíregyházán máshol csinálni belőle és azóta Debrecenben
megvalósult a Da Vinci kiállítás és a környékünkön máshol is, Miskolcon,
Egerben. Sokan kételkedve nézték, hogy lesz-e ott látogató ilyen művészeti
attrakciókhoz. Nagyon sokan látogatták, Nyíregyházáról is nagyon sokan
átmentek. Úgy hogy szükséges ehhez hasonló létesítmény, és éppen ezért jó
szívvel tudjuk támogatni. Ami a kis művelődési házak, kultúrházak, mindegy hogy
minek nevezzük, közösségi házak sorsát illeti. Valóban politikai döntés az, hogy
mi történjen vele, hogy milyen irányba mozduljunk el, de a frakciónk óva int
elhamarkodott lépésektől. A szakma bevonásával ezeknek a tereknek a
működtetéséről, valamifajta közösségi helyről továbbra is gondoskodni kell, mert
a különböző rétegeknek, az ifjúságnak szükségük van rendszeresen olyan
helyre, ahol ki tudják beszélni dolgaikat, ahol találkozni tudnak és ezekre
továbbra is szükség van. De azt is kell látni minden képviselőtársamnak, hogy az
a kultúra, amiben mi felnőttünk még és az a kultúrház képzet az eltűnt.
Nagyon sok olyan dolgokra egyáltalán nincs igény. És ha ezt túlhaladta, a mai
igényekhez szükséges alkalmazkodnunk és így tudjuk együtt támogatni a
pályázat beadását.
Dr. Veréb József:(képviselő) Most nem a képviselő asszony által említett
konszenzus keresés igénye mondatja velem amit mondok, hanem amit olvasok
az előterjesztésben. Ugyanis az egyik dolog az az előterjesztésben, hogy be
kívánja az önkormányzat nyújtani ezt a pályázatot, a másik dolog pedig, hogy mit
tartalmaz a melléklet, ami részben ennek feltétele természetesen. Nos, a
második résszel szeretnék foglalkozni. Említi a Kölyökvárat, a Borbányai
Művelődési Házat és én a szövegből indulnék ki, hogy továbbá keressük annak
lehetőségét, hogy a helyszínek üzemeltetését civil szervezeteknek adhassuk át.
Másodszor az is szerepel, hogy a intézményi szervezetből való kiszervezés. Mit
jelentenek ezek a mondatok? Jelenti egyrészt azt, hogy nem a Váci Mihály
Kulturális és Művészeti Gyermekcentrum része. Nem jelent semmi mást, ha az
intézményi szervezetből kiszervezzük, csak ennyit jelent. A második, hogy jelente
többet? Az, hogy más célú hasznosítás az jelenthet többet és jelenthet többet
az, hogy civil szervezetek valamilyen módon hozzájutnak? De kérdezem én,
történhet-e ez a dolog a közgyűlés tudta és akarata nélkül? Nyilvánvalóan nem
történhet. Tehát ezért kell, hogy legyen egy másik előterjesztés. Nem lehet,

semmiféle jogszabály nem engedi meg. Tehát nyilvánvaló, hogy az a vita,
amelyik itt elkezdődött és ésszerű és érthető vita, az le kell, hogy folytatódjék. De
nem vagyok benne biztos, hogy ennek a napirendnek a keretében, akadályozván
esetleg az egyébként úgy tűnik, hogy konszenzusos szándékot, hogy a város
beadja ezt a pályázatot. Azt szeretném mondani, hogy a Kölyökvár, a Jósavárosi
Művelődési Ház és a Borbányai Művelődési Ház esetében történjék meg az
intézményi rendszerből való kivonás és későbbi előterjesztésekben szülessen
ezeknek a jövőjéről döntés, tartalmi és fenntartói döntés. Köszönöm szépen.
Marinka Viktor:(képviselő) Csak ehhez akartam én is csatlakozni, amit már
Dévényi úr is megfogalmazott. Akkor most szét tudjuk választani a kettőt és most
csak az épületről döntünk és akkor ezeknek a művelődési házaknak a további
sorsáról pedig majd később, ha jól értelmeztem. Támogatni tudjuk természetesen
ezt is.
Felbermann Endre:(képviselő) Én ugyan nem olvastam végig a pályázati kiírást,
de a vezetői értekezleten elhangzott tájékoztatások alapján úgy vagyok
informálva, hogy a pályázat egyik alapfeltétele, hogy bizonyos racionalizálásokat
el kell végeznünk, mert a pályázat nem lesz sikeres, hogy ha nem igazoljuk azt,
hogy ezzel egy integrációt is végzünk. Amelynek eredményeképpen
hatékonyabban fogjuk a közművelődési feladatokat a városban ellátni. Tehát ez
egy kényszerű helyzet, én azt mondom, hogy legyünk taktikusak annak
érdekében, hogy megnyerjük a pályázatot. A taktikusság pedig abban rejlik, hogy
ezeknél a létesítményeknél úgy gondolom, hogy nem eladásban kell
gondolkodni, hanem civil szervezetekre való bízásban kell gondolkodni, és ezek
a civil szervezetek olyan térségi közösségi feladatokat tudnak ellátni, amely
szerintem megfelel az európai uniós normáknak is.
De ugyanakkor bizonyítjuk azt, hogy integrálást és feladat átcsoportosítást
végzünk. Tehát én azt kérném, hogy egy taktikusság legyen a testületben annak
érdekében, hogy sikeres legyen ez a pályázat.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Két dologra szeretnék reagálni. Igen, én
valóban azt mondtam, hogy a Kölyökvárat el kell adni. Azért, mert nem akarok
hazudni, mert a 200 millió forintot úgy gondolom, hogy nem hitelből, hanem
valamiből hozzá kell tenni. Ha nem a Kölyökvárból, akkor valahonnan
máshonnan. Lehet ezt máshonnan is. Egyet nem tudok elképzelni, hogy emellett
a 4000 m 2 -es bővítés mellett a Kölyökvárat ugyan úgy közművelődési célokra
használjuk. Ezt nem tudom elképzelni, mert akkor nem csináltunk semmit, hiszen
az egész arról szól, hogy egy házba vigyünk be nagyon sok funkciót és lehetőleg
takarékosabban gazdálkodjunk, de Veréb József tökéletesen igaza van és

Felbermann Endrének is. Úgy látom, hogy egy konszenzus is kialakul ebből,
hogy ez az óvatos megfogalmazás, amit itt a kollegák csináltak ez alkalmas arra,
hogy beadjuk a pályázatot és alkalmas arra, hogy a következő 6 hónapban
végiggondoljuk hogyan működjenek a körzeti művelődési házak, hiszen azt kell
tudni, hogy ez egy 2 fordulós pályázat. Egy a kettő arányban, hogy ezt meg lehet
nyerni. Semmi nem bizonyítja, hogy ezt meg fogjuk nyerni. Nem a lobbi
erőképességünk, hanem maga az a tény, hogy van-e hasonló funkciójú épület a
városban, ilyeneket nyilván fognak vizsgálni. A legkevesebb pénzből a
leghatékonyabb megoldást tudtuk-e választani és sok minden egyéb lesz a
vizsgálatnak a tárgya. Ebből a szempontból most nekünk nem biztos, hogy előny
a főiskolának az ilyen jellegű kiépítettsége. Miközben természetesen örülünk,
hogy a főiskola gazdagodott ezekkel a létesítményekkel. Akkor sincs tragédia,
hogy ha nem nyerünk, akkor lehet, hogy néhány 100 milliót erre a házra rá kell
fordítani, mert akkor se lehet ezt a házat így hagyni. Csak akkor nem biztos,
hogy ennyit, hanem egy kisebb beruházást kell csinálni. Kérem, hogy most
értsen egyet ezzel a testület, hogy be tudjuk adni a pályázatot, hiszen lesz 6
hónapunk, amikor ha befogadják, akkor egy ilyen egyeztetés, beszélgetős
előkészítő munka lesz. Ugyan úgy, mint az Állatparknál volt és ennek az
eredményeként fogjuk a II. fordulóra beadni a pályázatot. Addig el lehet dönteni a
Jósavárost, a Kölyökvárat, a működési formáját a Galériának meg az összes
művelődési háznak, és lehet, hogy nem is ezeket a művelődési házakat, hanem
még másokat is lehetne a jelenleginél gazdaságosabb, jobb megoldásban
használni. Kérem a tisztelt képviselőket, hogy miután a témában volt egy
egyeztetés, ezért fogadják el ezt a mostani határozati javaslatunkat. Dévényi
József, Vinnai Győző.
Dévényi József:(képviselő) Könnyű azt elfogadni, hogy a városközpontban, hisz
logikus is, integráljuk az intézményeket és miután 10 perc sétára vannak
egymáshoz, talán még annyira sem, amiről itt beszélünk. Teljesen logikus, hogy
az új intézmény vállalja fel ezt a funkciót és a felszabaduló ingatlanokat más
célra hasznosítsuk. Természetesen itt elhangzott Veréb József
képviselőtársamtól és másoktól, hogy ez is, az is van az anyagban, de azért a
határozat az anyagban szó szerint erről szól, hogy ezeket az intézményeknél az
Agóra intézmény épületébe történő integrálásával valamint ezen intézmények
épületeinek más célra történő hasznosításával egyetért.
Ez van a határozati javaslatban, én személy szerint nem értek azzal egyet, hogy
a Jósavárosban más célra, akár értékesítésre kerüljön a mostani ingatlan, amely
kulturális célokat szolgál. Tehát a határozati javaslatból arra garanciát kapunk,
hogy a közművelődési feladat továbbra is fennmarad egy ekkora lakótelepen.
Ami nem hiszem, hogy a külterületi és lakótelepi intézmény megszüntetése
annyira fontos lehet a pályázat nyeréséhez. Egyébként erre a kérdésre még nem
kaptam választ, azt várom, hogy mondják meg, valóban, ezzel vagy e nélkül is
lehet nyertesen pályázni? Én erre teszek javaslatot. Köszönöm szépen.

Dr. Vinnai Győző:(képviselő) A javaslatot támogatjuk. Tehát itt két különböző
dolog van. A határozat-tervezet így marad, akkor ezeknek az épületeknek
megszűnik a nemcsak civil szervezetek által működtetett más funkciójú, hanem
mindenféle közösségi, közművelődési feladata. Tehát így nem tudjuk támogatni,
úgy tudjuk támogatni, hogy megfelelően taktikusak legyünk. Felbermann Endre
nagyon jó szót talál, mert ő már ismeri e taktikát, hogy támogatjuk a pályázatot,
mert Brüsszelben nem látják Nyíregyháza sajátos településszerkezetét, mert
olyan kicsik vagyunk, képviselő úr nem látják, hogy milyen sajátos
bokortanyarendszer van, külterületi rész van. Adjuk így be a pályázatot, mert az
épülettel kezdeni kell valamit, szerintem ez a konszenzus egyik alapja és még
utána a második fordulóban lehet szólni, de úgy hogy ezeknek a funkciója benne
marad, hogy integráljuk a belvárosi művelődési központba vagy ebbe az
Agórába, de meghagyjuk városi tulajdonban vagy civil szervezetek fogják ezeket
a közösségi tereket működtetni. Ehhez további egyeztetéseket folytatunk. Tehát
úgy nem maradhat, ahogy Dévényi József felolvasta, márpedig pontosan olvasta
fel a határozat-tervezetben, mert akkor megint az lesz, hogy egymásra fogunk
mutogatni, hogy mi nem így értettük, hogy mi nem úgy, de képviselő úr ez van a
határozat-tervezetben. Rosszul emlékszik! Döntsük el és egyezzünk meg és
akkor tudjuk támogatni az Agóra program pályázat beadását.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Az a kompromisszumos javaslatunk, hogy az
5. pont a következőképpen hangozzon. Az intézményrendszer racionalizására
készített intézkedési tervet elfogadja, egyben a Kölyökvár, a Pál Gyula terem, a
Jósavárosi Művelődési Ház illetve a Borbányai Művelődési Ház jelenlegi
tevékenységének, a Városi Galéria egyes funkcióinak az Agóra intézmény
épületébe történő integrálásával egyetért. Rendben? Szavaztathatom egybe a
határozati javaslatot? Kérem aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 30 szavazattal, 3 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.
110/2008. (IV.28.) számú

h a t á r o z a t
a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum épületének
átalakítása, bővítése és rekonstrukciója beruházás jóváhagyásáról, az
önkormányzati saját erő biztosításáról, az AGÓRA TIOP-1.2.1/08/1
kódszámú támogatás megpályázásáról, valamint az intézményrendszer
racionalizálásáról
(II. forduló)
A Közgyűlés
1. a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum épületének
átalakítása, bővítése és rekonstrukciója bruttó 2.450.000 e Ft
összköltségű beruházásnak, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív
Program keretében AGÓRA – multifunkcionális közösségi központok és
területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek
kialakítása című – TIOP-1.2.1/08/1 kódszámú támogatás pályázati úton
történő megvalósításával, valamint a kétfordulós pályázat benyújtásával
egyetért.
2. vállalja, hogy a támogatással létrehozott AGÓRA intézményt az üzembe
helyezést követően minimum 12 évig az eredeti funkcióinak megfelelően
fenntartja és üzemelteti.
3. a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében AGÓRA –
multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési
tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása című – TIOP-
1.2.1/08/1 kódszámú pályázaton maximálisan elnyerhető 1.750.000 e Ft
összegű támogatást figyelembe véve, a megvalósításhoz szükséges
összesen 700.000 e Ft összegű saját forrást, a megkötendő támogatási
szerződésben rögzítésre kerülő ütemezés szerint a költségvetési
rendeleteiben biztosítja.
Felelős: László Géza, a Gazdasági Iroda vezetője
Határidő: az éves költségvetési rendelet készítésének határideje
4. utasítja a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Irodát a beépítéshez
szükséges terület biztosítása érdekében a területmegosztás elvégzésére.

Felelős: dr. Freidinger Renáta, a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési
Iroda vezetője
Határidő: 2008. augusztus 31.
5. az intézményrendszer racionalizálására készített intézkedési tervet
elfogadja, egyben a Kölyökvár, a Pál Gyula Terem, a Jósavárosi
Művelődési Ház, valamint a Borbányai Művelődési Ház jelenlegi
tevékenységeinek, a Városi Galéria egyes funkcióinak az AGÓRA
intézmény épületébe történő integrálásával egyetért.
6. megbízza a polgármestert a pályázat benyújtásával.
Melléklet a 110/2008. (IV.28.) számú határozathoz
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának
Intézkedési Terve
A városi közművelődési intézményhálózat racionalizálására
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújt be az Európai
Unió Új Magyarország Fejlesztési Terven belül Társadalmi Infrastruktúra
Operatív Program keretében – multifunkcionális közösségi központ és területi
közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása
címmel – TIOP-1.2.1/08/1. kódszámmal meghirdetett programra.
A benyújtandó pályázat kötelező mellékletét képezi a megyei jogú város elmúlt
években megtett és jelenleg tervezett intézményi racionalizálási intézkedéseinek
bemutatása, összhangban a program szakmai elképzeléseivel és a
fenntarthatósággal.
Az 1996 óta változatlan formában létező kulturális intézményhálózatban az első
módosítást a 2005 tavaszán a 37/2005. (II.23.) sz. határozattal végrehajtott
gazdasági integráció jelentette, mely során a Lakókörzeti Művelődési Házak
Igazgatósága, valamint a Váci Mihály Művelődési Központ önállóan gazdálkodó
költségvetési intézményekként való besorolását 2005. március hó 31-ével

megszüntette és 2005. április hó 1-től teljes jogkörrel rendelkező részben
önállóan gazdálkodó költségvetési intézményekként besorolta.
A Közművelődési Intézmények Gondnoksága, mint önállóan gazdálkodó
költségvetési intézmény 2005. április 1-től ellátta a Lakókörzeti Művelődési
Házak Igazgatósága, a Váci Mihály Művelődési Központ és a Városi Galéria,
mint teljes jogkörrel rendelkező részben önálló gazdálkodó intézmények
gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat is.
A jelenlegi közművelődési hálózat szervezeti kereteit Nyíregyháza Megyei Jogú
Város Közgyűlése a városi közművelődési intézményrendszer
átszervezéséről, integrációjáról, racionalizálásáról szóló 118/2007. (VI.11.)
számú határozatával alakította ki, mely során a korábban részben önálló
költségvetési szervként működő Városi Galériát, a Lakókörzeti Művelődési Házak
Igazgatóságát, valamint az önálló költségvetési intézményként működő Váci
Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrumot megszüntette, majd a
fentiek integrálásából létrehozta jogutódként a Váci Mihály Kulturális, Művészeti
és Gyermekcentrumot.
A racionalizálás során az intézményi létszámkeret 2007. július 31-től 15 fővel,
majd 2007. december 31-ig további 1 fővel csökkent.
A centralizáció jelentős párhuzamosságok kiküszöbölésére ad lehetőséget,
hatékonyabb fenntarthatóbb működtethetőséget biztosít, nagyban elősegíti a
koordinációt, valamint egységes PR és marketing elemekkel átláthatóbbá és
megjeleníthetővé teszi Nyíregyháza kulturális arculatát.
A 2008. január 1-jétől Szabadság tér 9. szám alatti székhelyen létrejött új
integrált intézmény, mely elvben szinte átfogja a város teljes művelődésikulturális
spektrumát, 47,5 fős létszámmal (17 fő szakmai) működik, és az alábbi
kulturális színterek munkáját koordinálja.
Az intézmény jelenlegi
telephelyei:
Alvégesi Művelődési Ház
4400 Nyíregyháza, Honvéd u. 41
Borbányai Művelődési Ház
4400 Nyíregyháza, Margaretta u. 50
Butykai Közösségi Ház
4400 Nyíregyháza-Butyka, Benkő István u.1
Felsősimai Közművelődési Színtér
4400 Nyíregyháza, Furulya u. 37.

Jósavárosi Művelődési Ház
4400 Nyíregyháza, Május 1 tér 10.
4400 Nyíregyháza, Ungvár stny. 33.
Kistelekiszőlői Művelődési Ház
4400 Nyíregyháza, Koszorú u. 10.
Kertvárosi Közösségi Ház
4400 Nyíregyháza, Prága u. 7.
Kölyökvár
4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 25.
Mandabokori Művelődési Ház
4400 Nyíregyháza, Jegenye u. 19.
Nyírszőlősi Közművelődési Színtér
Nyírszőlős, Kollégium u. 72.
Orosi Közművelődési Színtér –
Herman Ottó Tagiskola
Oros, Fő u. 60.
Örökösföldi Közművelődési Színtér
4400 Nyíregyháza, Fazekas János tér 8.
Pál Gyula terem
4400 Nyíregyháza, Vay Ádám krt. 18.
Sóstói Művésztelep
4431 Sóstófürdő, Blaha Lujza sétány 41.
Sóstóhegyi Közművelődési Színtér
Sóstóhegy, Igrice u. 6.
Vajdabokori Művelődési Ház
4400 Nyíregyháza, Csendes u. 6.
Városmajori Közösségi Ház
4400 Nyíregyháza, Városmajor u. 3/5
Városi Galéria

4400 Nyíregyháza, Selyem u. 1
Az Agórák létesítésének egyik fő célja multifunkcionális közösségi központ
létrehozása a városi közművelődési intézmények racionalizálásával, valamint a
közösségi képzési és élményfunkciók egy komplexumba telepítésével.
A jelenlegi intézményhálózat további racionalizálásával, a szolgáltatások minél
szélesebb körének egy helyre integrálásával költséghatékonyabb és
fenntarthatóbb működtetésre van lehetősége az önkormányzatnak.
Az üzemeltetési költségek csökkentése alapjául az intézményi infrastruktúra
részleges kiváltása, egyes telephelyek más területen történő alkalmazásával
valósulhat meg.
Ez alapján részletes a lehetőségek és a feltételek áttekintése után összhangban
az Agóra épületének rekonstrukciós terveivel az alábbi telephelyek funkcióinak
integrálását javasoljuk:
Kölyökvár (1 épület 1080 m2)
Nyíregyháza, Dózsa u. 25.
(2 fő szakalkalmazott, 2 fő technikai alkalmazott)
A Kölyökvár épületének fenntartása és szakmai tartalommal való feltöltése
jelenleg is az intézmény feladata. Az itt működő és fellépő bábcsoportok,
kézműves és kreativitást növelő foglalkozások célcsoportja a legfiatalabb
korosztály. Tevékenysége között a népszokások, hagyományok ismertetése,
gyakorlati játszóház működtetése szerepel.
Legfontosabb városi szintű programja a Holle anyó háza, a Kölyöknap, a Határon
túli Magyar Anyanyelvű Bábszínházak találkozója. Szakemberek nemzetközi és
országos, valamint családi bábos hétvégék színtere. Jelenleg helyszíne az
országosan is egyedülálló bábtörténeti állandó kiállításnak, mely a Mesekert
Bábszínház 60 éves hagyományaira építve érdekes színfoltja a városnak. Itt
működik Montazs-Art mozi, mely a rendszeres filmvetítések mellett
társadalomtörténeti előadásoknak is helyet ad.
A fentebb felsorolt funkciók maradéktalanul elláthatók a főépületben, ezért
javasolt a Kölyökvár épületének más célra történő hasznosítása.
Városi Galéria/Pál Gyula Terem (2 épület, összesen: 661,2 m2)
Nyíregyháza, Selyem u.12.

Nyíregyháza, Vay Ádám krt. 18.
(3 fő szakalkalmazott, 5,5 fő technikai alkalmazott)
A Városi Galéria és a Pál Gyula Terem évente 15-22 időszaki kiállításnak ad
otthont. Éves terv alapján múzeumi gyűjteményes kiállítások, egyéni és
csoportos tárlatok kerülnek bemutatásra helyi, hazai és külföldi alkotók
részvételével. A kiállítások szervezése és a múzeumi tevékenység mellett az
intézmény feladatkörébe tartozik a kortárs képzőművészeti gyűjtemény
bemutatása, művészeti alkotások értékesítése, kölcsönadása, a helyi
képzőművészek találkozóinak szervezése. A fentieken túl gondozza a Sóstói
Nemzetközi Művészeti és Kisplasztikai Alkotótelep, valamint a Nemzetközi
Fametsző Művésztelep anyagát.
Tekintettel arra, hogy az AGÓRA épületében egy korszerű, nagy alapterületű
kiállítótér lesz kialakítva a felújítás után, nincs akadálya, hogy a Pál Gyula Terem
tevékenysége teljes mértékben a fő intézménybe integrálódjon. A Városi Galériát
a jövőben az intézményrendszerből kiemelve közgyűjteményi funkcióját
megtartva üzemeltetjük. Ezzel párhuzamosan keressük a megoldást a
magántőke bevonására a működtetésben.
Borbányai Művelődési Ház (1 épület, 406 m2)
Nyíregyháza, Margaretta u. 50.)
(1 fő szakalkalmazott, 1 fő technikai munkatárs)
A Borbányai Művelődési Ház, mely korábban a Lakókörzeti Művelődési Házak
Igazgatóságához tartozott, 1 önálló épülettel a városhoz tartozó külterület
központjában helyezkedik el. Tevékenységi körét a helyi lakosság igényeinek
megfelelően alakította ki. Segíti az alapvető információk beszerzését,
lehetőséget biztosít az iskolán kívüli művelődésre, szórakozásra. Az itt működő
kulturális programokon túl helyet biztosít a Fanat-X Táncsport Egyesületnek és a
Váci Mihály Irodalmi Kávéháznak irodalmi összejövetelekhez, könyvbemutatókon
kívül egészségügyi előadás-sorozatok szervezése és a kulturális
megemlékezések alkotják tevékenységeinek fő gerincét.
Jósavárosi Művelődési Ház (2 épület, összesen: 416,9 m2)
Nyíregyháza Május 1 tér 10/A.
Nyíregyháza Ungvár stny. 33.
(2 fő szakalkalmazott, 1 fő technikai munkatárs)

A Jósavárosi Művelődési Ház a városközponthoz közel eső lakótelepen – két
telephelyen – működik. Két művészeti együttes, a Dongó és a Dalszövő Együttes
próbál benne.
A különbféle szakkörök, klubok, játszóházak és egészségmegőrző programok
mellett a Jósavárosi Napok című rendezvénysorozat megszervezése képezi
feladatait.
Tekintettel arra, hogy a fenti helyen zajló rendezvényeknek, szervezeteknek
helyet ad az AGÓRA, lehetőséget látunk a Borbányai Művelődési Ház és a
Jósavárosi Művelődési Ház intézményi szervezetéből való kiszervezésére, és az
épület más célra történő hasznosítására.
Továbbá keressük annak lehetőségét, hogy a helyszínek üzemeltetését –
pályázati eljárás keretében – civil szervezeteknek adhassuk át.
A fenti telephelyek szakalkalmazotti létszámára a tevékenységek sokszínűsége
miatt szükség van az AGÓRA-ban, de a kisegítő személyzetnél létszámleépítés
várható.
Az intézkedési tervben foglalt újabb racionalizálási javaslatok végrehajtására –
sikeres pályázat esetén – legkésőbb az épület átadásáig kerülhet sor, figyelembe
véve azt a tényt, hogy az építkezés idején bizonyos feladatok külső helyszíneken
való ellátását meg kell oldani.
Csabai Lászlóné:(polgármester) 15 perc szünetet rendelek el.
Szünet után.
3./ napirend: Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város közbiztonságának
helyzetéről, a közbiztonság érdekében 2007. évben tett
intézkedésekről
Előadó: Dr. Gere Zoltán Nyíregyházi Városi Rendőrkapitány
Meghívott: Szepesi István rendőr dandártábornok, rendőrségi
főtanácsos, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság
vezetője
Dr. Gere Zoltán:(Nyíregyházi Városi Rendőrkapitány) Nagyon rövid kiegészítést
szeretnék tenni. A Nyíregyházi Rendőrkapitányság 2007. évi beszámolóját tartják
kezükben. Úgy gondolom, bár igyekeztem egy jó, részletes, mindenre kiterjedő
beszámolót készíteni, természetesen a kérdésekre adott válaszok ezt a

eszámolót még ki fogják egészíteni. Annak örülök, hogy 2007-ben nem nőtt
látványosan a bűncselekmények száma, ismerve a kapitányság létszám gondjait.
Az elért eredmények természetesen nem személyes, hanem a kapitányság teljes
állományához kötődnek. Ebbe beleértve azokat is, akik az év végével nyugdíjba
mentek. Külön szeretném megköszönni helyettesemként dolgozott Szilágyi
Mihály alezredesnek tevékenységét, illetve dr. Tóth Illés rendőr alezredes
Közlekedés-rendészeti osztályvezetőnek a tevékenységét is. Komoly változás
történt a kapitányság vezetésében, egyrészt mert ők elmentek, másrészt mert új
szervezeti egységek alakultak. Ezért nem rendhagyó módon bemutatnám
kiegészítőként a kapitányság vezetését, azokat, akik a város közrendjéért és
közbiztonságáért felelnek. Ezért szeretném először Brekov Zsolt rendőr őrnagyot
az Igazgatás-rendészeti Osztály vezetőjét bemutatni, végül is teljes egészében
hozzátartozik a igazgatás-rendészeti tevékenység irányítása. Utána szeretném
bemutatni Görög László rendőr alezredest, a Közlekedés-rendészeti Osztály
vezetőjét, aki a város közlekedésrendjéért felel. Szeretném bemutatni Ferenc
Róbert őrnagy urat a kapitányság Közrendvédelmi Osztály vezetőjét, viccesen
meg lehetne jegyezni, az összes mérkőzés biztosításának az egyik vezetőjét.
Szeretném bemutatni bűnügyi területről Kiss Sándor rendőr századost, a
Felderítő Osztály vezetőjét, tőle függ az ismeretlen tettesek felderítése.
Szeretném bemutatni Papp Sándor rendőr alezredes urat, az Érkerti Rendőrőrs
parancsnokát, illetve szeretném bemutatni a mellettem ülő dr. Illés László rendőr
alezredes urat, a kapitányság vezető-helyettesét. Annyi kiegészítésem lenne
még, hogy a beszámolónak a leges legutolsó oldalán egy téves mondat került
bele. Szeretném ezt önöknek annyiban módosítani, azt írtuk, hogy a napi
tevékenységeink mellett az első igazán nagy megmérettetésen már túl vagyunk,
de még jó pár hátra van 2008-ban. Ez úgy helyes, ez a mondat, hogy a napi
tevékenységek mellett az első igazán nagy megméretetésen - és ide bejönne a
határőrség és a rendőrség integrációja - már túl vagyunk, de biztos vagyok
benne, hogy lesz még jó pár hátra 2008-ban. Köszönöm szépen, várom
kérdéseiket.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Bizottságok véleményét kérem. A Jogi
Ügyrendi Bizottság véleményét kérem.
Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A
bizottság hosszasan tárgyalta a napirendet, sokféle kérdés merült fel, amelyeket
Kapitány úr maradéktalanul meg tudott válaszolni és így végül a bizottság
egyhangúlag támogatta az előterjesztés elfogadását.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Az Európai Uniós Ügyek Bizottságát kérem.

Dr. Vinnai Győző:(Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és
Idegenforgalmi Bizottság tagja) Pénteki ülésén az Európai Uniós Bizottság
megtárgyalta a beszámolót. Tartalmas vita bontakozott ki. Közel 1,5 órás
napirend volt, és a bizottság többségi határozattal támogatta a beszámoló
elfogadását.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Más bizottság tárgyalta-e? Köszönöm szépen.
Van-e kérdés? Ebben a sorrendben fogok lehetőséget adni a kérdésekre.
Fesztóry Sándor, Tirpák György és Márföldi István.
Fesztóry Sándor:(képviselő) Egy rövid kérdésem lesz és természetesen
érintené a sportot. A legutóbbi Spartacus-Diósgyőr futballmérkőzéssel
kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy úgy érzi-e hogy, kellő
határozottsággal lépett fel a rendőrség a vandalizmus ellen? Hogyan, lehet-e
javulást elérni ezen a területen illetve nagyobb rendőri jelenléttel a megelőzésre
lehet-e valamilyen olyan jellegű hatást gyakorolni, ami elrettenti attól a
szurkolókat, hogy már mondjuk a vonatról leszállva esetleg mások
vagyontárgyaiban kárt okozzanak?
Dr. Tirpák György:(képviselő) Orossal kapcsolatosan lenne nekem egy-két
kérdésem, mint hogy valamikor működött, az elmúlt ciklusban egy körzeti
megbízott. Akkor talán még volt olyan ígéret is, hogy talán a rendőrőrs
visszaállításra kerül. Aztán ez a körzeti megbízott is el lett onnan helyezve, most
körülbelül 2 hónapja jár ki két rendőr, aki ha jól tudom munkájuk mellett, a
Nyíregyházi Kapitányságon végzett munkájuk mellett látják el ezt a feladatot,
hetente általában kétszer kijönnek. Nagyon jó a részvételük, hogy ott vannak és
a szükséges igazoltatásokat, egyéb dolgokat elvégzik. Lehetőség van-e arra,
mivel lenne a lakosság részéről ilyen igény, hogy a körzeti megbízotti és
szolgálat visszaállításra kerüljön?
Márföldi István:(képviselő) Az egyik kérdésem az lenne, hogy mi indokolta azt,
hogy különösen a külterületi rendőrőrsöket azt hiszem bezárták. Vagy a körzeti
megbízottak megszűntek.
A másik kérdésem az fél kérdés, mert ehhez egy kicsit kapcsolódik. Ugyanis
évek óta a beszámolások során mindig hangsúlyozza a rendőrség és nekünk is
ez a kérésünk, egyéni képviselőknek, különösen akik olyan körzetnek a felelősei
mint mondjuk Borbánya, Kistelekiszőlő, hogy mondjuk a látható rendőrséget
biztosítjuk, hogy minél jobban megjelenítjük, most ezzel az intézkedéssel úgy

érzi a lakosság, hogy ez így itt egy kicsit csorbát szenvedett. Mi ezzel
kapcsolatban a véleményük?
Csabai Lászlóné:(polgármester) Tormássi Géza, Jeszenszki András és dr. Ajtay
– Horváth Magda.
Tormássi Géza:(képviselő) Kérdésem az lenne, hogy bűnügyileg melyek a város
legfertőzöttebb területei, illetve a másik, hogy a térfigyelő kamerák mennyiben
segítik az önök munkáját? Köszönöm szépen.
Jeszenszki András:(képviselő) Három kérdésem lenne. Az első, a
hajléktalanokra vonatkozóan milyen terveik vannak, a Nagykörút mentén
kéregető hajléktalanokkal szemben, hiszen többször előfordul, hogy
balesetveszélyes helyzeteket okoznak. Mind önmagukra veszélyesek, mind az
arra közlekedő nyilván autósokra is. És többszörösen előfordul egyébként, hogy
a járőrök a Körúton a piros lámpánál átkelő gyalogosokat megbüntették,
miközben a kéregetőket a balesetveszély okozás ellenére figyelmen kívül
hagyták. Ez lenne az első kérdésem. A következő kérdésem, az Északi körút
mentén szintén elég sok kollégiumunk van és kollégiumi estén, éjszakába nyúló
rendezvény során nagyon sokszor történik rongálás a környéken. Van-e
valamilyen javaslatuk a helyzet kezelésére? A polgárőrök egyébként járőröznek a
környéken, de úgy gondolom, hogy ez kevés ebben az esetben. A harmadik, a
Dob utcához hasonlóan most már kialakult az Eszperantó parkban egy hasonló
péntek esti találkozóhely, ahol gyakorlatilag ha péntek este arra sétál az ember,
akkor látja, hogy szabad padot nem lehet találni és tele van az esti szórakozásra
készülő fiatalokkal. Nagyon nagy a hangzavar és a rongálások. Közben
egyébként a Szolgáltatóházban egy éjjel-nappali üzlet található, ahova gyakran
egyébként több járőr érkezik és a környéken lakók elmondása szerint nagyon
sokszor nem foglalkoznak a parkban randalírozó fiatalokkal és figyelmen kívül
hagyják őket. Köszönöm szépen.
Dr. Ajtay-Horváth Magda:(képviselő) Három kérdésem lett volna eredetileg, de
mivel már erre a megmérettetést megválaszolta, emiatt csak kettő maradt. Az
első az, hogy a tavalyi év folyamán néhány millió forinttal járult hozzá
Nyíregyháza városa a belvárosban szolgálatot teljesítő járőrök
finanszírozásához. Mi ezzel kapcsolatban a tapasztalat, valóban segített a
helyzeten? A másik pedig az, hogy a 28. oldalon ön azt írja, hogy alig több mint
30 év az egyenruhás állomány átlagéletkora és ez szükségszerűen kihat a
szakmai és gyakorlati ismeretek alaposságára, az elvárható, magabiztos rendőri
intézkedésre. Egy szakmai testületben mindig jó az, hogy ha idősek és fiatalok
vegyesen vannak, a szakmaiságot, a tapasztalatot inkább az idősek adják, az

erőnlétet, a frissességet a fiatalok. Hogyan lehetne ezen javítani? Köszönöm
szépen.
Dévényi József:(képviselő) Próbáltam visszaemlékezni, hogy mikor is volt, nem
olyan régen lehetet, amikor a tévében egy riportot láttunk arról, hogy roma
egyenruhás rendőrök milyen nagyszerűen tudják ellátni a feladatukat és milyen
könnyen értenek szót a roma lakossággal. A kérdésem erre irányul, hogy állunk
ezzel a dologgal Nyíregyházán? Úgy tudom, hogy még országos program is
indult arra, hogy minél több roma származású fiatal menjen rendőrnek. Egy
korábbi közgyűlésen az ön egyik elődje, és itt hivatkoznék Tormássi Géza
kérdésére azt mondta a közgyűlés előtt, hogy annyira nincs ember a
rendőrségen, hogy még azokat a monitorokat sincs akik figyeljék, amelyek a
kamerák képeit mutatnák. Kérdezném, hogy állunk ezzel, a város már korábban
kinyilvánította azon szándékát, hogy ezzel a technikával szeretne tovább lépni.
Ugye itt van egy gyönyörű főtér, több olyan pontja van a városnak, ahol fontos
lenne egy ilyen technikának az üzemeltetése is. Valamint azt szeretném
megkérdezni, hogy most az új digitális rádiórendszer bevezetésével a régi URH
készülékek felszabadultak, lát-e ön arra lehetőséget, van-e ilyen szándék akár
központilag is, hogy a polgárőrségeknek ebből a technikából átkerüljön a régi
készülék? Köszönöm szépen.
Nagy László:(alpolgármester) Két közlekedés biztonsági kérdéskörhöz
kapcsolódó kérdésem van. Az egyik az, hogyan ítélik meg, hogy az autópálya
megépítésével hogyan változatott meg városnak a közlekedés kultúrája?
Változott-e és hogy ha igen, akkor milyen irányban és milyen hatásai vannak az
autópályának, akár jó, akár rossz hatásai vannak-e az autópálya belépésének? A
másik kérdésem az, hogy elkezdtük kettő darab sebességkijelző készülékkel a
várost úgymond felszerelni, ezeknek a készülékeknek milyen hatásuk van a
gépjárművezetőkre? Köszönöm.
Giba Tamás:(alpolgármester) Nekem csak egyetlen egy kérdésem lenne.
Örvendetes volt itt a beszámolóban olvasni, hogy ha jól számoltam, akkor 77
fővel nőtt a kapitányság létszáma. Szeretném megkérdezni, hogy ebből a
létszámból hány fő teljesít szolgálatot Nyíregyháza közigazgatási területén belül?
Köszönöm szépen.
Urbán Judit: (képviselő) A prostitúcióval kapcsolatban szeretnék kérdezni két
dolgot. Itt írják, hogy nem alkotott a város rendeletet illetve a türelmi zóna
kijelölését sem végezte el. Ez valamiben segítené az önök munkáját, illetve a
prostitúció visszaszorítását? Azt látom, hogy a szabálysértési feljelentések
száma az rendkívüli módon megugrott. Mi ennek az oka, egyszerűen csak a
lakossági nyomásra alakult így? Azt ott olvastam, hogy a lakók nem igazán
tolerálják ezen területen, főleg az Érkertben ezt a tevékenységet. Korábban nem

volt erre példa, hogy szabálysértési eljárás keretében itt az őrizetbe vételt is
növelték. Ez most hatásos módszer úgy látják? Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kapitány úré a szó válaszadásra.
Dr. Gere Zoltán: (Városi Rendőrkapitány) Köszönöm szépen. Ez is kérdésként
érkezett hozzánk. Rendőri jelenléttel kapcsolatosan. Labdarúgás. Gondolom,
hogy erre ezredes úr is fog válaszolni, mert ezt jelenleg is vizsgálják. Maradjunk
abban, hogy a labdarúgásnál általában kettő kiemelt mérkőzés az, ami nagyon
veszélyes a városban. Ez a debreceni és a diósgyőri mérkőzések. Ennek
évtizedes hagyományai vannak egyébként, annak ellenére, hogy aránylag innen
kevesen mennek szurkolók, nyíregyháziak, ide biztos, hogy több száz, az ezret is
meghaladó létszám érkezik. Határozott a rendőri intézkedés, szerintem a
Diósgyőr mérkőzésen is határozott volt a rendőri intézkedés és úgy gondolom,
hogy jól is kezeltük, de mivel a vizsgálat zajlik ebben az ügyben, én inkább majd
megkérem ezredes urat, hogy válaszoljon erre valamit. Annyi történt még az
elmúlt időszakban, hogy megkerestük polgármester asszonyt, hogy egy
megbeszélést kellene összehoznia. Erre ígéretet is kaptunk, ő megtette az első
lépéseket, hogy gyakorlatilag ez a középkori módszer, az egyik interneten így
jellemeztek bennünket, hogy ilyen középkori módszerrel kísérjük be a
szurkolókat az állomástól a Stadionig és gyakorlatilag ezt rajtunk kívül már senki
nem csinálja. Ezért mi kértük, hogy jó lenne, ha mi is számíthatnánk akár úgy
mint Miskolcon, hogy busszal, autóbusszal szállítják, akár úgy mint
Debrecenben, ahol trolibusszal szállítják a szurkolókat. Tehát rengeteg
feszültség keletkezik az úton. Egyrészt a szurkolók hergelik önmagukat, egy
kicsit a rendőröket, a rendőrök nem mondom, nyilván nem hergelik egy kicsit a
szurkolókat. Ilyen kölcsönös beszólások előfordulnak, illetve a nyíregyházi
lakosokat ingerli ez a legjobban, és a nyíregyházi szurkolók is. Komoly
feszültségforrás ezek a kísérések. És mire beérkezünk hatalmas feszültség van
mindenkiben, egyébként is, és ez kihat a mérkőzéseken. Nagyon gyakran a 15.-
16. percben már be kell avatkozni a rendőrségnek. Tehát ha ez a feszültség már
elmúlna, hogy buszra tudnánk őket esetleg felrakni az állomáson, ami szintén
nem könnyű egyébként, tudnánk biztosítani esetleg a busznak az épségét, illetve
mérkőzés után időben kijönnének és netán-tán még fel is lennének hajlandóak
szállni a buszra, akkor egy feszültségforrással kevesebb lenne. És
természetesen a mérkőzés időpontja is jó időpontban lenne, mert a diósgyőri
mérkőzés időpontja most a lehető legrosszabb volt, különböző okai voltak,
majdnem két óra hossza volt a diósgyőri szurkolóknak, hogy az Állomáshoz
kivigyük őket. Végül is eredményesen megoldottuk, majd ezredes urat meg
fogom kérni, hogy mondja el. A rendőri jelenlét. Több olyan kérdés lesz majd a
rendőri jelenléttel, hogy együttesen válaszoljak majd. Felvetődik majd a körzeti
megbízottakkal kapcsolatosan is. Oros körzeti megbízotti iroda, és az majd
később felvetődik egyébként, hogy a külterületeken irodákat is megszüntettünk.

Azzal egyetértek időnként, hogy Borbányával majd lesznek döntések. Az a
lényeg egyébként, hogy amikor idejöttem, leült a kapitányság vezetése illetve
polgármester asszonynak is az volt a kérése, illetve több külterületi képviselő is
jelezte felénk, hogy a bokortanyáknál, ezeken a településeken komoly gondok
vannak. Nem lehet látni rendőröket. Érzékeltük azt, hogy a városban lévő – igaz,
hogy 8 körzeti megbízotti hely volt, de csak 4 volt betöltve abban az időszakban
– ez meg kevésbé tölti be, mert 4 rendőr nem tudja megváltoztatni a város
közbiztonságát. Az a döntés született, hogy ezt a négyet is kivezényeljük
időnként vidékre, később lesz állománytábla, amit módosítottunk. Összesen 12
körzeti megbízott helyett 26 körzeti megbízottat hoztunk létre. És ez igaz, hogy
ebben a városban egy gyalogot nem hagytunk, ami egyébként is utólag már,
főleg a bizottsági ülésen értékelve nem biztos, hogy teljesen jó döntés volt, de
jelenleg a városban nincsen körzeti megbízott és ez igaz Borbánya területére.
Mindenkit kivittünk innen és négy körzeti megbízottat hoztunk létre, körzeti
megbízotti csoportot hoztunk létre a 26 fővel.
Ezt fel is tudom sorolni. Ez Nyírtelek, Nagycserkesz, Sóstóhegy illetve Oros,
napkori székhellyel. Ezért kellene egyébként elméletileg Oroson ez a két
megbízott, ahogy mondtam más munkakör mellett. Egyébként ők körzeti
megbízottak, csak egy csoportban dolgoznak és ezért vannak többet gondolom
Oroson. Főleg, hogy ott megugrott a betöréses bűncselekmények száma. Azóta
az egész csoport dolgozik, csak te kettővel találkozol, de lehet, hogy megy öt fő,
lehet, hogy a többi éjjel, a bűnügyi állománnyal együtt ilyen rejtett figyeléseket
végeznek. Az első pontnál volt szó, hogy a külterület elhanyagolódik, ilyen
mondatok hangzottak el. Mi pont megerősítettük úgy gondolom a külterületet és
ezért van a városban kevesebb rendőr. Itt is megígérem, bár ez teljesen jó
döntés volt, lehet, hogy ezt felül kell bírálni. Létszámfejlesztésre, ha lenne 3-4-5
fő, ha ezt megérnénk, akkor megígérem, hogy visszaállítjuk a városban a körzeti
megbízotti szolgálatot is. Igazán hatalmas nagy igény a polgárőrök részéről van,
főleg a lakótelepen a körzeti megbízottak irányában. Ilyen 10 fős körzeti
megbízottat ha tudnánk működtetni a városban, az biztos, hogy a kívánt célt az
el fogja érni. Márföldi képviselő úr, a külterületi KMB csoport. Szerintem meg
megerősítettük a körzeti megbízottakat. Nem megszüntettük. Lehet, hogy nincs
egyes településen, ahogy eddig volt, hanem ez a négy körzeti megbízotti
csoportba van beosztva. Tehát Nyírtelek, Nagycserkeszen jelenleg 14 körzeti
megbízott dolgozik az alosztályvezetővel együtt. Csak a bokortanyákat próbáltuk
mi ezzel megerősíteni. Ők már nyomoznak, nagyon szép felderítéseket
csinálnak, hirtelen megugrott az egyenruhások általi felderítéseket száma. És itt
van a válasz, hogy Borbányán talán ezért van kevesebb. Az, hogy ezeket a
területeket rendőr nélkül hagytuk, hisz jelentősebben nőtt 74 fővel a kapitányság,
és ebből megerősítettük a járőr illetve a bűnügyi szolgálatot és most a járőr
állomány az, ami a városban el kell, hogy lássa a közrendvédelmi feladatokat,
illetve a közlekedési állomány is folyamatosan kinn van az utcán, ha nincs
baleset, akkor ők is üldöznek. Területi illetékességgel, nagyon gyakran két
autóval. Bűnügyileg melyik a legfertőzöttebb terület? Világos, ahol a legtöbb

űncselekmény történik. Most egyébként sajnos Oros környéke az, amely
problémát jelent. A városban elsősorban most is talán, bűnügyileg nem biztos,
mert egyébként nagyon szép felderítések vannak, de látvány szempontjából,
mint a képviselő is megkérdezte, elsősorban a prostitúció, meg hajléktalan
kérdések miatt talán a Vasútállomás környéke, de bűnügyi számok tekintetében
ez nem ilyen. Hol itt tűnik fel egy lakásbetörés sorozat, hol ott. Általában szép
felderítésekkel dolgozunk, egyébként mindig vándorolnak a bűnözők a város
különböző részein. Úgy gondolom, hogy nincs igazán fertőzött terület. Szó
szerint bűnügyileg, most csak itt törnek be, most például van a városközpontban
ilyen táska letépési sorozat, ami reméljük a közeljövőben felderítésre kerül, a
rendőrség nyomon van. Most hirtelen ez tűnik nekünk olyan bűnügyi
fertőzöttségnek, hogy néha a hölgyekről letépik a táskát, meglesz az elkövető
remélem nagyon rövid időn belül. Hajléktalanok. Csak azt tudom mondani erre
egyébként, amit eddig az előző testületi ülésen, amikor beszámolt a kapitány.
Úgy gondolom, hogy ez elsősorban szociális probléma. Ha van olyan rendőr, aki
elmegy a kéregető, autók között járkáló mellett és nem intézkedik, az problémás
egyébként, biztos ez saját tapasztalat. Intézkedési kötelezettsége van a
rendőrnek. Egyébként meghaladta a 200-at az ilyen feljelentések száma. Ennek
80%-a munkaidőben van, gyorsított eljárással megbüntetve engedik ki a
kapitányságról. Van olyan hajléktalan, akinek több százezer forint büntetés
tartozása van, előbb – utóbb elzárásra kell bevonulnia.
Úgy gondolom, többet nem tudok tenni, őszintén mondom egyébként, nem
tudom, hogy mi a megoldás ezen a területen. Én köszönöm szépen ezt a
felvetést, a Dob utcát és az Északi körúti kollégiumot, megígérem, egyébként
meg a kollégák jegyezték meg, megígérem, hogy fog arra rendőr menni. Vagy
bevesszük a járőri útirányokba, bár meggyőződésem, hogy benne is van. Életkor,
tapasztalat, 30 éves az átlagkorosztály. Tényleg sokkal jobb lenne egyébként, ha
idősebbek lennének a rendőreink. Itt szeretném elmondani egyébként, hogy
kezdetben az a 32 – 33 éves idős rendőrnek számító korosztály egy kicsit
kételkedve, feltételekkel fogadta azt a 64 volt határőrt. Nagyon kellemes
tapasztalatokkal rendelkeznek a kollegák. Szívesen dolgoznak már a volt határőr
kollegákkal együtt. Nincs is már lassan rendőr – határőr különbség. Ők is fiatalok,
akik ide jöttek, ők sem javították az átlagot. A hivatásos állományt tekintve még
én is messze vagyok az 50-től, én vagyok a kapitányság legöregebb rendőre.
Még véletlenül sincs 50 éves rendőr a kapitányságon. Nyugdíj feltételek ilyenek
voltak, elmentek. Ehhez kell egy pár év egyébként, hogy utolérje magát, a
tapasztaltabbakat. Most jelenleg az 5 éves rendőr a tapasztalt és ő vezeti az 1
éves rendőrt. Ennek ellenére remélem, hogy sokkal pozitívabb eredményekről
tudok jövőre beszámolni, hogy csökkent a betöréses lopások száma ebben az
évben már és például 30%-kal esett vissza a közlekedési balesetek száma, ami
gondolom, hogy később az autópályánál szóba kerül. Roma rendőrök. Tényleg
nincs a kapitányságon. Úgy tudom, hogy egyébként jár szakközépiskolába a
megyéből roma rendőr több is. De mivel a szakközépiskolákból egyetlen-egy
rendőrt nem kap a megye, a rendőrség és határőrségi integráció miatt mi fel
vagyunk töltve, ezért nem javul ez a helyzet. A megyében van egyébként roma

endőr Mátészalkán, még én vettem fel roma rendőröket, de jó lenne egyébként.
Tényleg jó lenne, filmekből látjuk, hogy milyen jók ezek a kapcsolatok. Jó lenne,
de végül is nem biztos, hogy az a célkitűzésük nekik. Egyébként a felvételi
rendszerben ugyanúgy meg kell felelniük bárkinek. Tehát mindenféle
propaganda tevékenység fejtődik ki, de a felvételi rendszer ugyanaz. Úgy látszik,
hogy ezeket a megmérettetéseket kevesebben vállalják. Monitorok figyelése. Az
Érkerti őrsön vannak bekötve a monitorok. Jelenleg a kapitányságon önálló
ügyelet alakult. Most dolgozunk azon, hogy lehetne 4 – 5 kamerát legalább
közvetlenül az ügyeletnél bekötni, és ha lenne egy szabadideje, akkor az ügyelet
is figyel. Ha mást nem, fixálásban a buszpályaudvart, az Állomás belső területét
és így tovább. Illetve Nagykállóban, mert Nagykállót is bekötnénk. De egyébként
figyelgeti vagy figyeli, ez a jó szó egyébként, az igazsághoz tartozik talán az
Érkerti rendőrőrs. De nem biztos egyébként, hogy azt állandóan nézni kell, mert
nem történik olyan gyakran bűncselekmény, hogy az utcáról elvegyek két
rendőrt, és tegyem be, vagy egy rendőrt, hogy figyelje a kamerát. Ha történik
esemény akkor az az első, hogy irány be és akkor nézik a kamerát, hogy a
kamera mit rögzített. De ha olyan eseményre készülnek, vagy van információ,
akkor természetesen be tudnak ülni, egyébként rendszeresen figyelik, sőt
kimondottan parancsnoki feladat is egyébként, hogy ezt ellenőrizze. Rádiók. A
kollégám majd megválaszolja, ez már anyagi kérdés, ez nem a kapitányság
tulajdona. Tovább passzolom. Autópálya rendőrség megalakulása.
Sebességjelzők. Érezhetően csökkent a városban a teherautó forgalom, tehát ez
mindenképp pozitív hatással van a közlekedésre. Tavaly talán ez még kevésbé
érződött.
Meglepő módon jó az idei statisztikánk. 34%-kal csökkent a közlekedési
balesetek száma, a városban szó szerint csak egyetlenegy halálos baleset volt,
az is nem tudjuk, hogy hogyan következett be, mert egyedül volt az úton és
mégis átment az Orosi útról a másik sávba, ami szinte teljesítménynek is elég
nagy volt, tehát igazán önhibás halálos balesetünk volt, idegen hibás nem is volt.
Még ha megépülne a másik elkerülő, akkor még kevesebb lenne ebben a
városban, akkor még csodálatosabb lenne a városnak a közlekedése. Szerintem
pozitív hatással van az autópálya mindenképpen. Kettő darab sebesség kijelző.
Tőlünk gyakran megkérdezik azt, hogy ha a rendőr aláállna, akkor nem tudná-e
megbüntetni az embereket? Ez nem a rendőrség irányába, hanem lakosság
irányába tájékoztató jellegű. Azért látni lehet egyébként, amikor átadás után mi is
voltunk kinn többet, hogy amikor hirtelen kiírja neki, hogy 65-tel megy, és kiírja,
hogy lassíts, azért hirtelen rálépnek a fékre, sokan a gázra. Ez a kijelzők
automatikusan alkalmasak arra, hogy jelezzék a sebesség túllépést, ha több lesz
a városban, gyakorlatilag Rakamaz irányába már majdnem végig lesz ilyen
sebesség kijelző, csökkenteni fogja a baleseteket. Létszámhelyzet. Tehát
gyakorlatilag 321 fő volt a minimális létszám. Kiegészült, most 398 fő a
kapitányság létszáma. Most még többen is vagyunk egy picivel, mert vannak
olyan központi státuszon lévő rendőreink, többen, 20-an legalább készülnek

nyugdíjba. Gyakorlatilag ezzel megerősítettük az őrsöket, de 64-en itt maradtak
egyébként a városban a 74-ből. Egyébként a városban szolgálatot teljesítők
száma, a közrendvédelmi állomány az 107 fő, illetve van egy 24 fős közlekedési,
na ők az egyenruhások, akik itt vannak és akkor van a bűnügyi osztály, akik
illetékessége az más, de ők is olyan 75 fő körül van a három szervezeti egység.
Prostitúció, türelmi zóna. Feljelentés, őrizet. Tehát mi azt írjuk egyébként, hogy
nincs a városban türelmi zóna. Mi nem írjuk azt, hogy kellene. Szerintem sem
indokolt egyébként a türelmi zóna. Én bízom benne, hogy elhangzik olyan pozitív
vélemény, hogy kevesebb lett a városban a prostitúciót elkövető személyek
száma. Voltak olyan intézkedések, ami befolyásolta azt, hogy a háttérből is
három sikeres büntetőeljárást folytatott le a kapitányság. Jelenleg is több,
mögöttük lévő prostitúcióra épülő személyek vannak előzetes letartóztatásban és
várják a bírósági jogerős döntéseket. Tehát ez is egy pozitív hatással volt, ilyen
nem nagyon volt mostanában, meg ez az állandó „piszkálgatás” az, hogy most
megnyolcszoroztuk a feljelentések számát csak az év második felében, szintén
ez arra tehető, illetve több személyt vettünk őrizetbe. Úgy tűnik, mintha
kevesebben lennének a városban. Legalábbis ilyen visszajelzéseket kapunk.
Nekem úgy tűnik, hogy kevesebben vannak, remélem, hogy önnek is ez lesz a
véleménye.
Szepesi István: (Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság
vezetője, rendőr dandártábornok, rendőrségi főtanácsos) Tisztelt Polgármester
Asszony! Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! Először azzal kezdeném, hogy a
rendőrség életében az elmúlt évben egy jelentős változás következett be, hiszen
a határőrség és a rendőrség integrációja az a megyénkre is, de azt kell
mondanom, hogy a megyei rendőrállományára is, de azt kell mondanom a
lakosságra is jelentős kihatással van. Országos viszonylatban is a megyei
rendőrkapitányság ami a létszámát illeti, a második legnagyobb rendőrfőkapitányság
lett, hiszen a létszámunk megyei szinten megduplázódott a
határőrséggel. Nem titok, 2756-an vagyunk pillanatnyilag. Ugyanakkor
megkaptuk a határnak a teljes őrizetét is és azért ez jelentős feladatot képez. És
jelentős erőt is köt le.
Ez azt jelenti, hogy idáig, hiszen jó negyedév telt el, már több mint 300 migráns
személyt fogtunk a határ körzetében, bizonyára hallják, tapasztalják, az
újságokból elsősorban. Itt a szomáliai állampolgártól kezdve a pakisztániig, a
világ minden tájáról jönnek az emberek és nekünk elsődleges tevékenységünk
az a határterületen, hogy ott egy szűrőtevékenységet töltsünk be. A megye
részére se nagyon, a megye belsejébe se tudjanak ezek az állampolgárok
bejutni. Tehát lényegében a határőri erőket, amit kaptunk azt a térségben kell,
hogy alkalmazzuk. Én őszintén és büszkén mondom el, hogy itt Nyíregyháza
területén még nem sok szomáliai állampolgárt érzékeltek a lakosok. A
határkörzetekben sikerül elfognunk. Egy részüket természetesen vissza is adjuk,
az ukrán félnek elsősorban, hiszen most Ukrajna felől jönnek, másrészt ha
fiatalkorú, akkor Bicskére, ha nem, akkor pedig Békéscsabára szállítjuk és ez

jelentős anyagi és más leterhelést is jelent. Ezt csak azért mondom, mert több
helyen is részt vettem képviselő-testületi üléseken, kapitányságokon és ott
mindig felvetik nekünk a kérdést, hogy nem ezt ígérték, több rendőrt ígértek meg
egyéb mást. Azt látnunk kell, hogy tényleg most már mindenki rendőr, azt kell
mondanom a rendőrségen belül, de a határőrizet, a határrendészeti munka az
egy rendkívül fontos tevékenységünk és én azt hiszem, hogy meg kell
becsülnünk azt a tevékenységet, mert mondom ez a szűrő tevékenység ez
nagyon fontos a megye biztonsága, de az ország biztonsága érdekében is. Ez az
egyik dolog. Mindezek mellett azért sikerült felállítanunk és ezt szóval úgy kell
mondanom, hogy egyrészt visszaadtunk a kapitányságnak egy jelentős
létszámot, amit korábban elvettünk, amit ide vagy odatettünk a megyében. Ez a
létszám ahogy kapitány úr is elmondta, ez a létszám most már Nyíregyházán
megjelent. Ugyanakkor mi létrehoztunk egy autópálya alosztályt. Igaz ez nem a
Nyíregyházi Rendőrkapitányság szervezett ügyeletén belül van, hanem a Megyei
Rendőrkapitányságon belül, de 24 fő gyakorlatilag Nyíregyháza külső övezetét
védi. Ezek szolgálatot az autópályán, illetve az autópályát lekerülő útszakaszon
teljesítenek. Ők végzik az egész balesetmegelőző, megelőző illetve úgy kell
mondanom felderítő munkát, de hozzátehetem még nyugodtan, hogy bűnügyi
tevékenységet is folytatnak. Tehát még ezt a 24 főt is ide lehetne számolni a
kapitányság területére. Ezenkívül van ez az úgynevezett bevetési szolgálat is,
amit létrehoztunk, elsősorban határőrökkel, amit mondtam, hogy kik vannak a
határ térségében ilyen 20-30-40 km-es övezetben. Ha a lehetőségek úgy
adódnak, akkor ezeket mindig bentebb szoktuk hozni, ez attól függ, hogy milyen
a nyomás a külső határról. Ha érezzük, hogy kevesebb akkor hozzuk bentebb és
nyilvánvalóan közterületi szolgálatot is ellátnak. Akkor rátérek a labdarúgó
mérkőzés biztosítására. Például labdarúgó mérkőzések biztosításakor már
jelentősebb erők vettünk igénybe. Elsősorban a kiemelt kockázatú labdarúgó
mérkőzésekről van szó. Nagyon nehéz a rendőri állomány dolga. Ezt el kell
mondanom, szakmailag mi úgy szoktuk mondani, hogy csapatszolgálati
tevékenység keretén biztosítjuk ezeket a mérkőzéseket. Jómagam is részt
vettem a legutóbbi eligazításon is és kihangsúlyozzuk a rendőröknek, hogy
parancsra lehet használni minden kényszerítő eszközt. Kezdve a gáztól, egészen
a gumibot használatáig, vagy akármi. Mindezek ellenére mindkétszer, egy kicsit
már elhíresültek lettünk az országban, hiszen sajnos egy-két labdarúgó szurkoló
ilyen tekintetben áldozatává vált a rendőri intézkedésnek, legalábbis nem a mi
szemszögünkből, hanem a túloldal szemszögéből nézve, hiszen most az a hír
járja, hogy Nyíregyházára már drukkolni jönni sem érdemes, hiszen itt a rendőrök
minden ellenszurkolót valamilyen formában bántalmaznak. Nekünk itt komoly
vizsgálatokat kell tennünk ennek érdekében, hogy hogy tudunk rendet tartani.
Nekünk a labdarúgó mérkőzések biztosításakor nincs – ezt országos rendőr
főkapitány felé is jeleztük – nincs nyíregyházi szurkoló és nincs diósgyőri
szurkoló, vagy nincs debreceni szurkoló. Egy van, rendbontó szurkoló. És ha a
rendbontó szurkoló nyíregyházi lesz, avagy diósgyőri vagy debreceni, elő fogjuk
állítani. Amennyiben viszont olyan helyzet van, mint legutóbb is, hogy

kényszerítő eszközöket kellett használni, sajnos sérülések érték a szurkolókat,
amivel nekünk sajnos el kell számolnunk, de én úgy gondolom, hogy mi ezzel el
is tudtunk számolni. Mindezeken felül persze azt kérem a kapitány úrtól a
későbbiek során is, hogy azért a - nem mondom ki, mert nem nevezhetem ezt
rendőri brutalitásnak, - de a rendőri brutalitást minden szinten el kell kerülni.
Hiszen ezek a gyerekek ezek 16 – 17 – 18 évesek. Tehát ők egy ilyen
csapatszellemben dolgoznak, nem ritka amikor ittasak, akkor is vigyáznunk kell
rájuk. Akkor is vigyáznunk kell rájuk, ne legyen elhíresült város Nyíregyháza
azért, mert itt a szurkolókat megverik. Tehát egy kicsit a rendőreink
tűrőképességét is fokoznunk kell. Pszichológusokat kell bevonnunk, hogy ezeket
a kérdéseket kezeljük. Ugye bejöttek az esti mérkőzések, a szurkolói elvonulás
most is este, éjszaka már azt mondom, hogy sötétben történt. Ezért történhetett
meg, mikor lemegy a rendes mérkőzés, utána az elvonulásuknál van gond.
Ezeket még nekünk is meg kell tanulni. Ezeket a szituációkat nekünk hogy kell,
még egyszer mondom, hogy törvényesen, szakszerűen, határozottan biztosítani.
Melyik szurkolótábort engedjük ki először, a nyíregyházit vagy az idegent, ugye
ez is egy dolog. Mert ha a nyíregyházit, akkor a nyíregyháziak reklamálnak, ha a
másikat akkor a másik. Tehát ilyen tekintetben nekünk is oda kell figyelni.
Mindezek mellett azért azt kell mondanom, hogy mind a két vizsgálat során a
Megyei Rendőrkapitányság azt állapította meg, hogy igenis, az intézkedés
törvényes és szakszerű, és határozott volt. El tudunk valamennyi
intézkedésünkkel számolni. Még egyszer mondom, egy kicsit toleránsabban kell
majd a jövőben nekünk ezeket a dolgokat kezelni, hiszen még lesz kiemelt
mérkőzésünk. A városnak a tűrőképességét meg kell köszönnöm, mert
egyébként a város szerintem kimagaslóan jól viszonyul ezekhez a
mérkőzésekhez. Már ami a közterületet illeti. Autópályáról beszéltem, a rádiók
tekintetében úgy gondoljuk, hogy ez a digitális rendszer ami most bevezetésre
kerül, már megy, 80%-os lefedettséggel működik, a zártkörű digitális
rendszerünk, ez tökéletesen jó, tökéletesen tudjuk most már alkalmazni. A
lekerült régi rádióinkat én úgy gondolom, legalábbis tehetem ezt a részemről,
felelős ígéretet, hogy el fogjuk juttatni ahova a lehetőségeink vannak, a
polgárőröknek. Fel fogjuk szerelni a polgárőröket bizonyos mértékben ezekkel a
rádiókkal. Akkor a körzeti megbízottakról. Kapitány úrral ebben vitám van, nem
kellene ezt idehoznom, de én a körzeti megbízotti rendszernek nagyon-nagy híve
vagyok. Én a kapitány urat is arra igyekszem rávenni, hogy a körzeti megbízotti
rendszert azt állítsuk vissza. Körzeti megbízottak nekünk az első számú
rendőreink. Azt kell mondanom, hogy volt a megyében, – itt Hajzer úr még a
tanúm mikor főkapitány volt – amikor 225 körzeti megbízott volt. Most jelenleg
169 van. És én ezt a 169-et mindenféleképpen szeretném megtartani rövid
pályafutásom alatt, ami még hátra van. De azt szeretném, hogy ha Nyíregyházán
is igenis lennének körzeti megbízottak, mert ezek a körzeti megbízottak a
külterületeken, de akár a belvárosban is, mint ahogy a kapitány úr is említette a
polgárőrséget, legjobban tudják tartani a kapcsolatot. Ott van egy felelős ember,
aki nap mint nap találkozik és területe van. Emlékezzünk csak vissza, Sóstón
legendás körzeti megbízottak voltak.

Reha Mihályt mondhatnám és sorolhatnám sorban a különböző területeken,
Szabó úrtól kezdve mindenkit, tehát akit elismertek, mint körzeti megbízottat. Ami
pedig a hajléktalanokat illeti. Hajléktalanokkal szemben ki van adva egy
intézkedésünk. Az az igazság, hogy a hajléktalanoknál már ott tartunk, mint a
prostitúcióval, ha rendőrt látnak akkor szaladnak, ha nem látnak rendőrt akkor
pedig pofátlanul a gyalogátkelő helyen odamennek a kocsikhoz. Egyszerűen
előállíthatjuk őket, de nem tudunk velük mit csinálni. De ez akkor sem megoldás.
Akkor is ki kell majd olyan dolgokat találnunk, amivel rendet kell tennünk ebben a
kérdésben mindenféleképpen. Ha még nem is sikerül teljes mértékben. Én bízom
benne, hogy az a néhány KMB-s, akit most felvetettek, hogy hiányként jelenik
meg a közterületen, ezek vissza fognak állni. Erre mindenféleképpen biztosítjuk a
kapitány úrnak is a lehetőséget. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy kielégítőek voltak-e a
válaszok? Köszönöm szépen. Jelentkezők vannak, ők véleményt kívánnak
nyilvánítani. Akkor a kérdéseket lezártam, a kérdésekre adott választ lezártam és
sorrendben fogom mondani, Hajzer László, Márföldi István és Vinnai Győző.
Dr. Hajzer László: (képviselő) Tisztelt Polgármester Asszony! Tisztelt Hölgyeim
és Uraim! Minden elismerésünk a rendőrségé, dicsérjük és minden dicsérő szót
megérdemel a rendőrség. Nem azért jöttünk össze, hogy másfél órát azzal
töltsünk el, hogy kölcsönösen szembedicsérjük egymást, hanem próbáljunk meg
más-más szempontból, más-más nézőpontból olyan ötletekkel, olyan
javaslatokkal előjönni, ami javítja az emberek biztonságérzetét, vagy amit
elvárnak tőlünk a választók. Nyílván a rendőrségi feladat a rendőrségre tartozik,
a képviselők feladata a képviselőkre, ezért engedtessék meg részemről, vagy
engedjétek meg nekem volt kollegák, hogy néhány bíráló szót is mondjak a
dicséret mellett. Nagyjából a dicséret ezzel véget is ért, amit az elején
elmondtam és a bíráló szavak következnek. Kezdjük azzal, hogy a beszámoló 50
oldalas, terjengős, bőséges, tele van ábrával és táblázatokkal, azonban hagy
menjek végig azon, hogy miért tartom ezt egy kicsit bulvárosnak. Bulvárosodik a
rendőrség beszámolója azért, mert és akkor nézzünk néhány ilyen bulvár
fordulatot benne. Rögtön az elején, a rendőrség beszámolóján én nem rendőrt
látok, hanem itt valami gépelő embert látok. Hát mondjuk azt, hogy szép ez a
testhelyzet, de civil ruhában ott gépel valaki rajta, ez sok mindenütt tudna
gépelni. Ezt most már ki lehetne cserélni, ezt az emblémát. Aztán mondjuk egy
rendőrre. Menjük el rögtön a címlap után, Nyíregyháza térképét úgy ábrázolják,
ahogyan ábrázolják, de hát ezt valójában a valóságban ismerjük, hogy mi a
hatóterülete vagy a hatásterülete Nyíregyházának. De üssük fel a 4. oldalon
rögtön az ismerté vált elkövetőknek a táblázatát. 2120 volt 2006-ban és 2124 volt
2007-ben, azaz 4 fővel nőtt. Én azt gondolom, persze lehet ilyen táblázatot
csinálni a 4 főről, ahol háromszor akkora az a növekedés, de én azt gondolom,

hogy ez egy kicsit bulváros és akkor finoman fogalmazok. Menjünk tovább, a 10.
oldalon rögtön van 2 táblázat is megint a bulvárosodás jegyében. Az 1000
lakosra jutó bűncselekmények számának alakulása, 57,8%-ról 61,9%-ra nőtt. Itt
megint sikerül a táblázattól a növekedést ábrázolva olyan 2,5% növekedést
sugallni az embereknek. Tehát én azt gondolom, hogy megint egy
aránytévesztés van.
Nagyon szép egyébként. Az ismeretlen tettesek ellen indított nyomozások száma
ott alul a lap alján azt a táblázatot nézzük meg, 4298 és 4416 között 200 a
különbség durván, itt megint sikerült dupla mértékben sugallni a változást az
olvasóközönség számára. De ha a 12. oldalt felütjük, a személyelleni
bűncselekményeknél, a személyelleni bűncselekményeknél az ismertté vált
bűnelkövetők száma pontosan 14-el nőtt. Itt meg azt sugallják, mintha valami a
12. oldalon, mintha megháromszorozódott volna a személyelleni
bűncselekményeknek a száma. Az aranyos, amikor azt akarják érzékeltetni, hogy
jobbak az arányok, a 13. oldalon, a vagyonelleni bűncselekményeknél ha
megnézitek, a 4018 és a 4800 közötti ezret már csak egy ilyen kis különbséggel
ábrázolják. Persze így is lehet ezt ábrázolni, ugye itt a másik irányba
befolyásolnak éppen bennünket és akkor nem szólok a többiről. Még egy nagyon
aranyos ábra van számomra, Nyíregyháza baleseti térképe a 26. oldalon. Na hát
ezeket a kis pontokat pedig vizsgálhatjuk napestig, hogy azzal mit akarunk
mondani. Gyakorlatilag semmit nem mond ez az ábra. Ugyanez vonatkozik
számomra két érdemi észrevételre. Az egyik számomra teljesen elfogadhatatlan,
ahogyan a beszámoló a hajléktalan kérdésről beszél Nyíregyházán. A hajléktalan
kérdésnek külön fejezetet szentel és az jellemző, hogy a rendőrség ilyen
dialektikusan foglalkozik ezzel a kérdéssel, hogy ennek is igaza van, annak is
igaza van, a télnek is meg van az igaza, a nyárnak is meg van az igaza. Ősszel
más a helyzet. Nem lehetne véletlenül a rendőrségnek azzal foglalkozni, hogy ha
a közterületen pisil a hajléktalan akkor fogja és megbünteti? Tehát ez a zéró
tolerancia. És még egy mondatot ha megenged a polgármester asszony. Még
egy apró bírálat. Mérhetetlenül rossz döntés utólag a Stadion utcára kihelyezve a
rendőrség. Tudniillik a belvárosban nem látni rendőrt. Sem napközben, sem este,
sétálgató rendőröket kellene látni ebben a gyönyörű sétálóutcában, mostanra a
közterület felügyelők jobban láthatóak.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Márföldi István.
Márföldi István: (képviselő) A beszámolót áttanulmányoztam, én úgy érzem,
hogy igyekezett a kapitányság bemutatni azt a munkát, azt az erőfeszítést, amit a
rend biztosítása érdekében tesz. Természetesen azok a gondok, problémák,
feszültségek is kiérződnek, érzékelhetők ebből a beszámolóból, amiben gondjaik
vannak. Ennyit a beszámolóról, a magam részéről a beszámoló elfogadását
támogatni fogom. Futball huliganizmusról két mondatot. Én azt kérem a jelenlévő
kapitány uraktól, hogy a jövőben is legyenek szívesek védjék meg Nyíregyházát,

javait, értékeit, és ne engedjék még a futball huligánoknak sem azt, hogy
szétverjék. Természetesen én tisztában vagyok azzal, hogy a törvényes
eszközöket be kell tartani, de mindenkivel szemben olyan eszközt kell
alkalmazni, amivel ezt biztosítani lehet. Tehát mindenkivel olyan eszközt kell
alkalmazni, amilyet kell, vagy amit megérdemel. Még egyszer mondom, én a
magam részéről, mint a nyíregyházi képviselő-testület tagja azt kérem, hogy a
jövőben is szíveskedjenek biztosítani azt, hogy itt senki a javainkat, értékeinket
ne verje szét, mert erre senkinek semmilyen oka nincs. És az, hogy most hallom,
hogy így el kell számolni, meg a mi rendőrségünknek kell majdnem
szégyenkeznie ezért, én azt hiszem, hogy ez egy kicsit furcsa dolog.
Furcsa dolog, természetesen én nem azt mondom, hogy túlkapásokat kell
csinálni, de én azt hiszem, hogy nem volt itt túlkapás, ahogy itt a felvételeket
láttam. Malomkert, Kistelekiszőlőnek vagyok az egyéni képviselője. Mind a két
körzetben polgárőrség működik. Amióta ez az intézkedés megtörtént, hogy a
körzeti megbízottak megszűntek, ugyanis Kistelekiszőlőn külön nem volt körzeti
megbízott, hanem Borbányán volt két fő, addig, amíg ez a rendszer működött
addig volt egy együttműködés a polgárőrség között is folyamatosan, és a
polgárőrség valóban segítette a rendőrségnek a munkáját. Illetve a rendőri
jelenlétet is én magam is tapasztaltam, és a lakosság is úgy érezte, magam is
szinte minden nap találkoztam a rendőrökkel. Nem is az a baj, hogy én nem
látom a rendőrt, hanem a lakosság érzi úgy, különösen ez Kistelekiszőlőre
vonatkozik, hogy nincs rendőri jelenlét, legalábbis nagyon kicsi a rendőri jelenlét.
A lakosságnak a kérését tolmácsolom, hogy ők kérését tolmácsolom, nem
ismerem a statisztikát részleteibe, de ahogy én magam is érzékelem, meg
növekedett a betöréses lopásoknak a száma a Kistelekiszőlőbe. A városi
kapitány úrnak címzem a kérésemet. Amennyiben lehet ebben szíveskedjen a
körzetnek vagy a térségnek segítségére lenni. Az a megoldás is jó, amit
természetesen korábban mondott, nem azt mondom, hogy a Kistelekiszőlőnek
önálló megbízottja legyen, az úgy nagyon jó volt, hogy két személy ellátta mind a
két körzetnek a területét, de jelen pillanatban a lakosság valóban úgy érzi, hogy
nincs igazán rendőri jelenlét a térségben.
Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Köszönöm a szót! Szintén folytatom Márföldi
István gondolatait. Én három kérdés körről szeretnék röviden beszélni. És
nemcsak egy körzetre, hanem Nyíregyházára vonatkozóan. Az egyik, hogy mit
értékel a városlakó, tehát amikor a látható rendőrség, a rendőri jelenlét
megjelenik-e. Szerintem az utca nyugalma a közrend. A vagyonelleni
bűncselekmények, itt elsősorban az autó feltörések, betöréses lopások, ezek
szervezettek-e vagy sem? És a harmadik véleményem szerint az a közlekedés.
A közlekedésben azt is mondhatnám, hogy az intézkedő rendőr az mennyire
felkészülten, mennyire kulturáltan látja el feladatát, ez nagyon fontos akkor,
amikor egy rendőri állomány ilyen fiatal, amikor a rendőri állománynál a

tapasztalat hiánya jelenik meg vagy legalábbis lehet még tapasztaltabbá tenni
még ezt. Nem pejoratívan értettem az állományra és azt gondolom, hogy ezt
kapitány úr is elismerte, amikor a kérdésekre választ adott. Én azt szeretném
kérni, hogy gondolják végig ami itt elhangozott, hogy hogyan lehetne a város
településszerkezetéhez igazítva dolgozni, hiszen a nyíregyházi
rendőrkapitányság nemcsak Nyíregyházáról szól, hanem Nyíregyháza
térségéről, a Nyíregyházához tartózó településekről. A rendőri állomány létszáma
növekedett, a rendőrséget, határőrséget összevonták és azt hallottuk kapitány
úrtól hogy pozitív tapasztalatok vannak. Vagy legalábbis jól együtt tudnak
működni, hiszen most már egy szervezet van, nem együttműködéséről van szó,
hanem egy szervezetről. Hogyan lehetne a technikai felszereltségen javítani és
tulajdonképpen még a nyugdíjtörvényt írtam ide. Amely azt mutatja, hogy nagyon
sok rendőr elment nyugdíjba bizonyos szolgálati idő után, nem tudták átadni a
tapasztalatotokat a fiataloknak. Egyetlen gondolat csak a szurkolói
magatartásról, látszik, hogy mennyire sokszínűek vagyunk azzal, hogy
határozottan kell fellépni a törvények adta keretek között, de én egy másik oldalt
kiemelnék.
Tudva azt, hogy ekkor nagyon feszült a viszony a szurkoló és a farkasszemet
néző rendőr között. Fel kell készíteni a rendőröket, hogy mindig tudják, hogy ők
azok, akik az embereket védik, akik kvázi a hatalmat vagy az államhatalmat vagy
az önkormányzatot ott képviselik és mindig szakszerűen, határozottan kell
fellépni, de soha ne túlkapással tegyék azt. Egyetértek azzal, hogy
elszabadulnak az indulatok. Emlékszem erre a Debrecen - Nyíregyháza
mérkőzésre, tehát én azt kérem önöktől, hogy úgy készítsék fel az állományt,
hogy mindig tudjanak mérlegelni, hogy mikor kell szakszerűen, határozottan
intézkedni. Nagyon nehéz, hogy mondjam, egy ilyen pallón megyünk át vagy egy
kötélen egyensúlyozunk, hogy kinek van igaza. Akkor itt súlyos sérülések voltak
pro és kontra, tehát nem mondom azt, hogy a rendőr nem sérülhet meg
intézkedés közben, mint ahogy volt már erre példa. Talán még egy szót
bedobnék a köztudatba, bár már részletesen elemezték, hogy a megelőzésre a
fiatalok bűncselekményénél, a drognál, az ittas vezetésnél a megelőzésre
kellene helyezni a hangsúlyt. Legalábbis a megelőzésnek is fontos szerepet
kellene kapni a rendőrség munkájába. A körzeti megbízotti rendszert magam is
támogatom. Legalább úgy, hogy a város szerkezettét illetően legyenek olyan
járőrök, akik ismerik az adott területet, az adott területen élőket és hatékonyabb
munkát tudnak végezni.
Turcsik László:(képviselő) 4 dologra szeretnék koncentrálni. Arról volt szó, hogy
itt Hajzer képviselőtársam mondta, hogy talán használható ötleteket elfogad a
rendőrség, gondolom ez így is van. Elmondanám, hogy vannak használható
ötleteim, úgy gondolom, hogy használható, de nem mindig fogadják meg a város
vezetése részéről. Most elmondom még egyszer, már elmondtam ebben a

terembe egyszer. Vasvári Pál utcáról balra kanyarodó sávnál célszerű lenne, ha
a Közlekedés-rendészet is megvizsgálná, hogy miért kell olyan sok embernek a
piroson áthajtani. Nemcsak fegyelmezetlenség ez, hanem olyan rövid az idő,
hogy 2-3 autón kívül más nem tud átmenni. Ha netalán egy tanulóvezető vagy
egy kicsit mazsolavezető van elől, akkor egy autó megy át. Akkor ismételten
elmondom, addig fogom mondani, míg nem csinálnak valamit. Meg kell nézni,
oda kell küldeni szakembereket, nem jól van a lámpa összehangolva. Láttam
egy-két várost életemben. A következőn, amit elmondtam és azt mondta a jegyző
úr, hogy nem kell interpellálni, meg fogják vizsgálni. Semmi nem történt ebben az
ügyben. Közlekedéshez értő szakemberek hátha meghallgatják. A 4-es út
Debrecenbe vezető szakaszáról rá tudunk a felüljáró alatt átmenve kanyarodni
az autópályára Nagykálló illetve a Keleti elkerülő irányába. Az a különleges
helyzet állt fenn, hogy a balra kanyarodónak van elsőbbsége, a Debrecen felől
jobbra kanyarodni szándékozókkal szembe. Tessék csak végig gondolni! Tehát
aki jobbra kanyarodik általában annak van elsőbbsége, itt viszont fordítva van. Ez
rengeteg balesetveszélyes helyzetet vagy veszély helyzetet jelent tudniillik
automatikusan mennek az emberek jobbra kanyarodva, élve a vélt
elsőbbségükkel, de vakon vezetnek nagyon sokan és nem látják az
elsőbbségadás kötelező táblát. Vagy erősebb figyelemfelhívásra lenne szükség,
vagy pedig változtatni kellene ezen a kialakult renden, amíg nagyobb, komoly
baleset nem lesz. Ez szokatlan forgalmi szituáció egyébként. Az Erdősor a
következő problémám és éppen az Apáczai Gyakorló Iskola előtti állapotok
reggelenként főleg. Zöldhullámot kapnak a körúton és számtalan esetben voltam
annak a tanúja, hogy a gyerek visszalép, de anyuka halált megvető bátorsággal
becibálja, berángatja az autók közzé, mert annyira kell sietni.
Nagyon rossz ott a közlekedési rendszer, tudniillik két oldalt van gyalogátkelő, a
Vasvári Pál és a Kossuth utca kereszteződésében. Nem mennek el arra a szülők
akik a gyerekeket viszik, hanem megkockáztatják a legrövidebb út között, a két
pont között az egyenes módon az úttesten a gépkocsik között ezt az áthaladást.
Tessék reggel megnézni, már a tévé is volt kint nem egyszer, nem kétszer
felvételek készültek, semmi érezhető megoldás akár egy korlát a járdán akár
elválasztó korlát az elválasztó sávnál és ott van a tűzoltósági kihajtás! A tűzoltók
amikor indulnak, akkor ott jönnek ki a kapun az autók, tovább fokozva a baleseti
veszélyt. Ideje lenne, hogy ezen valamilyen változás történjen. A következő nagy
téma a motorosok megjelenése. A motorozás az egy csodálatos élmény, akinek
ez megadatott az tudja, hogy miről beszélek. Én magam is élek ezzel a
lehetőséggel elég gyakran csak az a baj, hogy nálunk az autósok és a motorosok
között nincs megegyezés. És az igazság az, hogy bármilyen nehéz leviselni az
egykerekező, őrülten száguldó néhány fiatal gyereket akkor is vigyázni kell a
motorosokra. Tehát a motoron két kerék van, nagyobb a baleseti veszély, a
sérülésveszély és valahogy arra kellene törekedni, hogy több toleranciát erősítő
kampánynak vagy reklámnak kellene megjelenni, hogy nem éri meg annak a
másiknak az életét kockáztatni, hogy most 1-2 perccel hamarabb odaérjen.
Nagyon nagy baj ez, egy részt nagy baj, hogy 14 éves gyereknek már motort

adnak és ezek a kis motorok nincsenek rendszámmal ellátva. Feltunningolják
őket és tesznek bele mindenféle technikai újításokat, 100 km sebesség fölött is
képesek menni a kis robogók, és a gyerekeknek még nincs meg a
veszélyérzetük. Élvezik a sebességet, valahogy jobban kéne tudni vigyázni rájuk,
és ehhez a felnőtteknek az összefogására lenne szükség és nagyobb
toleranciára. És ha megnézzük Olaszország városait, akkor ott teljesen
természetes, hogy a motorosok bemennek előre és mondjuk a motorosok
elmennek akkor indulnak az autósok. És nincs ökölrázás, nincs anyázás, nincs
dudálás, és nincs leszorítás. Tehát ebben valahol valamiféle okos előrelépésnek
kellene történni. Egyetlen mondat a rendőrök és a randalírozók ügyében, én itt a
rendőr mellett vagyok. Nem tudom, hogy hogyan lennénk képesek tolerálni azt,
hogy ittas, félőrült, állati módon viselkedő ember keményfa bottal ránk támad, és
akkor mérlegeljük, hogy mennyire vagyunk toleránsak. Hát kérem, ki - ki döntse
el, hogy mennyire lehet toleránsnak lenni ebbe az esetbe. Köszönöm szépen.
Palicz György:(képviselő) Én azt utóbbi időben kétféleképen találkoztam az
önök szervezetének munkájával. Egyik a munkámmal volt kapcsolatban, sajnos
két bűncselekmény is történt a munkahelyemen, én úgy gondolom, hogy a lehető
leggyorsabban, legprecízebben, nagyon jól intézkedtek az ön kollégái. De viszont
én is szeretnék egy-két kritikai megjegyzést tenni, mivel minden nap szoktam
találkozni ezzel. Az egyik ilyen dolog, nem vagyok benne biztos, hogy a
rendőrséghez vagy a közterülethez felügyelethez tartozik, de én ugyanúgy mint
Turcsik László elmondom és két éve akár bizottsági ülés akár közgyűlés is el
szoktam mondani. A Nyírvíz Palotánál a forgalomtól elzárt helyen reggeltől estig
ott parkolnak az autók, és soha senki nem szól hozzájuk, nem tudom, hogy a
közterület-felügyelethez tartozik vagy a rendőrséghez. De többször láttam, hogy
rendőrautó ment el úgy és amíg a szegény Opel Astrás megveszi a drága
parkolójegyet, addig a 10 milliós autók ott állnak a Nyírvíz Palota előtt a
forgalomtól elzárt területen és senki nem szól rájuk. Napi 2-3-szor járok el ott,
reggeltől estig ott állnak mindenféle zavarás nélkül. A másik dolog a hajléktalan
kérdés, ez múlt héten történt meg velem.
Tényleg örülhetünk, van szép új sétálóutcánk, kiültünk egy kávéra feleségemmel
és 5 hónapos gyerekemmel. Oda jött hozzám egy hajléktalan és miután tényleg
nagyon udvariasan közöltem vele, hogy sajnos nem áll módomba anyagilag
támogatni és elköszöntem tőle, nekiállt ordibálni, attól lehetett tartani minden
pillanatban, hogy tettlegességre folyamodik. Szétnéztem, sehol nem volt rendőr,
azóta eltelt 3 nap jó párszor végig mentem itt a Kossuth téren és egyszer sem
találkoztam járőröző rendőrrel. Én azt mondom, hogy most, hogy már van ilyen
sétálóutca nyugodtan elbírná itt a környék akár 2 járőrt is, hogy folyamatosan
jelen legyen itt a jelenlét a területen. Harmadik ilyen neuralgikus pont, amit
szintén minden nap tapasztalom, ez a volt Gösser söröző előtti járda vagy a
zebra. Már régóta mondom, hogy szerintem ide egy közlekedési lámpát kéne
felállítani, de amíg nincsen, oda megérné rendőrt állítani. Nem rég hallottam a
híradóban, hogy az egyik városban a zebrához kitelepítettek járőröket, akik

egésznap a zebrát figyelték, szerintem a Gösser előtti zebra is egy ilyen terület,
mert nap mint nap, kétszer háromszor látom, ahogy az autók gyalogosok között
cikáznak. Az összes KRESZ előírást figyelmen kívül hagyva
balesetveszélyesen az emberek között ott cikáznak. Azt gondolom, hogy
megérné, ha folyamatos rendőri felügyelet lenne. Végül pedig itt a labdarúgó
mérkőzéssel kapcsolatban véleményem szerint ez nem a rendőrségnek lenne a
dolga, az MLSZ-nek kellene azt mondani, hogy egy-egy ilyen mérkőzés után
szankcióként azt mondja, hogy a vendég együttes szurkolótáborát nem engedi
be a meccsre, tudjuk, akik szurkolni járnak azoknak az a legnagyobb büntetés,
hogy nem nézhetik meg a meccset, nem mehetnek be. Úgy gondolom, hogy nem
a rendőrségnek kell ezzel kapcsolatban, nem a rendőrségnek kéne a fejének
fájnia az ilyen ügyek miatt, hanem az MLSZ-nek kéne úgy fellépnie, hogy ha
ilyen eset megtörténik, akkor vagy nem engedi be a szurkolók táborát vagy
elrendeli, hogy zárt kapuk mögött játsszák le a mérkőzést, főleg, ha ez minden
évben megismétlődik ugyanazoknál a mérkőzéseknél.
Marinka Viktor:(képviselő) Egyetlen egy témával szeretnék foglalkozni, ami már
szóba került itt is többször és nagyon kényes, ez a hajléktalan kérdés
Nyíregyházán. Már tavaly is beszéltünk róla, és az véleményem, úgy látom, hogy
a rendőrkapitány urak is szétteszik a kezüket, azt mondják, hogy nincs a kezükbe
semmi eszköz erre igazán, hogy ezt megoldják, mert ilyen a törvényi
szabályozás Magyarországon. Nem csak Nyíregyházán probléma ez, tudjuk ezt,
majdnem minden városban probléma, de én úgy gondolom, hogy ez a kéregetés,
ez a koldulás arról már nem is beszélek, hogy ezek milyen balesetveszélyes
helyzeteket tudnak teremteni. Önmagában már az, ami a belvárosban, a Kossuth
téren vagy Hősök terén van, de más kerületekben is, nem akarom ezt a
belvárosra leszűkíteni, ez nagyon nagy probléma. Polgármester asszony már
többször elmondta nekünk más összefüggésben, hogy ő azt szeretné, hogy itt
élet legyen, el tudjanak jönni ide a belvárosba is akár az édesanyák a
gyermekeikkel vagy az idősebbek. Őket korlátozzák ezek az emberek sajnos,
nem tudnak leülni, nem tudják használni a játszóteret a gyerekek. Vagy ha
tudják, annak a higiéniás következményeiről már nem is akarok beszélni. Én
radikális vagyok ebben a kérdésben, mert ez magánvélemény hangsúlyozom,
nem a frakció véleménye. Tehát Hajzer képviselő úr azt mondta, hogy elnézést,
ha pisil az a hajléktalan oda kell menni a rendőrnek és meg kell büntetnie.
Szerintem ez nem megoldás, hogyan bünteti meg? 5 perc múlva megint ott van.
Egy megoldás van sajnos vagy nem sajnos, hogy ezeket eltávolítjuk a városból,
ez nem egyszerű tudom. Tehát a polgármesternek sem egyszerű, nem a
rendőrségé, most a képviselő-testület gondoskodik erről. Legfeljebb
felhatalmazzuk, eszközt adunk a rendőrnek kezébe, hogy fel tudjon lépni. Még
egyszer mondom, hogy nem egyszerű meghozni egy ilyen döntést. De el kell
dönteni, hogy a többség érdekeit kívánjuk nézni vagy pedig egy kis csoportot,
nem tudom hányan vannak. De azért eléggé meg tudják keseríteni napról napra

az embereknek az életét. Egyetlen egy mondat még ezzel kapcsolatban, ha jól
tudom majd Polgármester asszony elmondja, hogy Szegeden azt hiszem, hogy
hoztak egy ilyen rendeletet. Ezt szerettem volna megkérdezni, hogy mondja már
el, hogy ha van valamilyen információja ezzel kapcsolatban, hogy milyen viszony
vagy milyen tapasztalatok vannak ezzel kapcsolatban, hogy egyáltalán mit
tehetnénk ezért? Mert tényleg úgy látom, hogy ez nagyon sok embert irritál most
már Nyíregyházán. Valamilyen eszköz valóban kell, úgy látom, ezekkel az
emberekkel kapcsolatban nem megfelelő az eljárás. A Fidesz frakció kész együtt
gondolkodni erről a másik oldallal. Úgy látom, hogy máshol is probléma ez, mert
Jeszenszki képviselő úr is nem véletlenül kérdezte meg, hogy az Északi körúton
miért folyik ami folyik, Az állomás környékén, mert sok helyen van. Azt
szeretném, ha valamivel előbb jutnánk a közeljövőben. Köszönöm szépen.
Dr. Farkas Csilla:(képviselő) Azzal szeretném kezdeni a hozzászólásomat, hogy
itt nagyon részletesen kifejtette mindenki a véleményét az írásban foglalt
táblázatokkal, az elhangzott kérdésekkel kapcsolatosan, de én azt mondhatom,
és szerintem a frakciónk nevében ki is jelenthetem, hogy köszönetünket kell
kifejeznünk elsősorban azért a szakmai és nagyon áldozatos munkáért, amelyet
évekre visszamenőleg és így az előző évben is kifejtett a rendőrség és ezért
szeretnénk köszönetünket kifejezni. Jó érzéssel olvastam az előterjesztésben
írtakat, mert egy gondolat megfogalmazódott bennem, mégpedig az mind a
képviselő-testület tagjai, a város vezetése és természetesen az ellenzéki oldalon
ülő képviselőtársaink is azt gondolom, valamint a rendőrkapitányság is közösen
gondolkodik. Méghozzá abban gondolkodik közösen, hogy semmi más nem
fontos a közbiztonság szempontjából Nyíregyházán, mint az, hogy az
állampolgároknak a szubjektív érzete javuljon a városban. Az intézkedések
aktivitása és a rendőrkapitányság eredményessége pedig növekedjen. Amikor a
közbiztonságról beszélünk akkor önkormányzati képviselőként két körülményt
kell, hogy előtérbe helyezzek és figyelembe vegyek. Egyrészt a város
szempontjából kell megvizsgálnunk azt, hogy megvalósulnak-e Nyíregyháza
Megyei Jogú Városban a bűncselekmények elkövetésének a megelőzését célzó
preventív intézkedések? Hatékonyak-e a felderítésre fordított energiák, tehát ez
a mutatóban megjelenik-e? És sikerül-e együttműködni egyéb olyan
szervezetekkel, amelyek a bűnmegelőzési tevékenységet szolgálhatják.
Nemcsak a város szintjén kell ezt a kérdéskört megvizsgálnunk, hanem
természetszerűen minden egyes egyéni képviselőnek is és a saját körzetében is
figyelnünk kell arra, hogy biztonságos-e az ott élés lehetősége, a gyermekek, a
családok értékeinek a biztonsága az megvalósul-e? Én azt gondolom és a
válaszom erre az, hogy igen, a mutatók azok jók és az eredményességet és a
hatékonyságot mutatják. Jó az együttműködése a rendőri szerveknek a
polgárőrségekkel, a Közterület-felügyelettel valamint a Tűzoltósággal. Többen
érintették képviselőtársaim közül a polgárőrséggel történő együttműködésnek a
lehetőségét.

Én azt gondolom, hogy erre talán még nagyobb hangsúlyt kellene fektetni és ezt
kapitány úr is szerintem meg tudja erősíteni. Jogi Bizottságon erről nagyon sokat
beszéltünk. Az 1 polgárőr 1 rendőr vagy a 2 polgárőr és 1 rendőr
kezdeményezést a továbbiakban is nagyon fontosnak tartanám erősíteni. És azt,
hogy a valóságban is ez megvalósuljon. Tehát ne csak akkor, amikor úgy
gondolja a polgárőrség, hogy igénybe szeretné venni még hatékonyabban a
rendőrség közreműködését, hanem ez folyamatos legyen. Intézményesített
keretek között valósuljon ez meg. Akár együttműködési megállapodás keretében
is. Polgárőrség együttműködésről annyit szeretnék még szólni, hogy
városunkban több területen működik polgárőrség. Oroson, Sóstóhegyen,
Sóstófürdőn, belvárosban, Örökösföldön, Jósavárosban is működik, hiszen a
belvárosban is most már működik. Kérnénk arra a rendőrkapitányságnak az
illetékes képviselőjét, hogy a további együttműködés érdekében mindent
tegyenek meg és részesítsenek bennünket abba, hogy ez a továbbiakban is
hatékony legyen. Ami az irányvonalakat illeti és azt gondolom, hogy ezt frakciónk
nevében is kijelenthetem, véleményem szerint jó az irányvonal, hiszen a
megelőzésre helyezi a hangsúlyt a rendőrség. Civil szervezetekkel, az oktatási
intézményeknek a vezetőségével. Ha csak az adatokra gondolok, bármely más
olyan programra, ami kifejezetten azt szolgálná, hogy a gyermekeknek a
figyelmét felhívja arra, hogyan kell biztonságosan közlekedni. Vagy éppen a
kábítószer megelőzés, a kábítószer fogyasztás ellenes programban
kapcsolatosan is nagyon jó előadások hangzanak el. Jogi bizottságon is több
alkalommal felvetődött kérdésre adott választ a tisztelt kapitány úr amikor
elmondta, hogy gyakorlatilag 4 járőr körzet működik a városban, ami a
rendőrségnek a jelenlétét biztosítja, és ezáltal a közbiztonság érzetett erősíti meg
a város lakosságában. A lakótelepi nyomozó alosztályként működik az a
rendszer, amelyet nagyon sokan lakótelepi rendőrségként ismernek, ennek az
elnevezését pontosítottuk. Arról is említést tett és ez szerintem nagyon jó dolog,
mi a járőr pároknak a száma a városban. Egy dolgot szeretnék még említeni,
valóban átalakításra került az a szervezeti rendszer ami a körzeti
megbízottaknak a munkájával kapcsolatos és említésre is került, hogy melyik az
a 4 külterület, amelynek a munkáját most segítik a körzeti megbízottak. Kérem,
újra gondolják át ennek a lehetőségét, hogy hogyan lehetne a településen belül
egyéb belvárosi részeken is körzeti megbízotti rendszer összeállítani. További
működéshez a frakció nevében is nagyon sok jó munkát kívánok.
Aranyos Gábor:(képviselő) Örülök, hogy elment a tévé, hiszen én alapvetően
rengeteg negatív hozzászólással készültem. Valószínűleg életkoromból adódóan
több negatív tapasztalat ért mint pozitív, én ezt a folyosón szívesen elmondom, itt
bent azért nem teszem meg, mert frakció ülésen is elhangzott és ezzel a
véleménnyel tudok egyetérteni, hogy rendőrségnek az erkölcsi színvonalát még
magasabbra kell helyezni. Még nagyobb társadalmi elismertséget kell
megteremteni, és ehhez pedig két szót írtam fel, az egyik a tolerancia és a másik
az empátia, ebből egy kicsit több kellene a zéró tolerancia mellé tenni. Amit pedig
el szeretnék mondani az pedig a polgárőrség, amit sokat emlegettünk, egyetlen

egy dolog lenne ami igényként jelentkezett a részemre, ez a rendszám figyelő
program. Ehhez a technikai feltétel meg van, csak a szoftveres nincs.
Ebben kérnék segítséget valamint Fesztóry úr nem mondta, de a diák
polgármesteri iroda is úgy gondolja, hogy szeretne a rendőrséggel
együttműködni, és kérem, hogy vegyék fel a kapcsolatot az Oktatási Iroda
vezetőjével és rajtuk keresztül több olyan programot megszerveztek előre, ami
segítségére számítanának. Köszönöm szépen.
Jánócsik Csaba:(képviselő) Amiről én akarok beszélni az a közparkok rendje. A
tavalyi évben már a rendőrséget megkeresve polgármester asszony segítségét is
kértem abban, hogy a Dob utcai holokauszt emlékmű környéki térség játszótere
körül zajló eseményeket nagyobb figyelemmel kísérjék. Már tapasztaljuk, ahogy
Jeszenszki képviselőtársam elmondta, gomba mód szaporodnak azok a helyek,
egy sajátos péntek esti láznak szoktam én nevezni ezt a fajta tevékenységet, ami
fiatalok körében egyre inkább elharapódzik. Sejtem én, tudom én hogy ennek
anyagi okai vannak, ami gyakorlatilag úgy néz ki, hogy a fiatalok megveszik az
éjjel-nappal nyitva tartó boltokban az italárut, a környező egy-két
szendvicsbárban megveszik a gyrost, szépen megterítenek a ping-pong asztalon
vagy a közpadokon piknikelnek vagy nem tudom minek nevezzem. Perszepersze
a szemetet otthagyják maguk után, persze az elfogyasztott ital hatására
emelkedett hangulatba kerülnek, nótázgatnak, kurjongatnak, óbégatnak. Lehet,
hogy mondjuk ez egy erődben nem biztos, hogy akkora problémát okoz. De egy
olyan belvárosi részen ami sűrűn lakott, ott egy idő után idegesítő és zavaró
azoknak az embereknek a számára, akik mondjuk másnap a gyerekkel le
akarnak menni a játszótérre és egy szemét hegyet találnak ott, törött üveggel és
így tovább. Tehát más az a fajta szórakozási módszer, ami mondjuk a mi
fiatalkorunkban volt, akkor szombat esti láz volt és nem péntek esti. Nem a
közparkokban műveltük ezt a műfajt. Annyi azért a jó benne, hogy a fiúk azért
most is a lányokkal foglalkoznak a lányok meg a fiúkkal, tehát nem történik
mondjuk késelés vagy verekedés. Na most én azt gondolom, hogy van egy
olyan, hogy csendrendelet, ezt régen csendnek mondták, most indokolatlan
zajkeltésnek hívják ezt. Van egy ilyen törvényi tényállás. És indokolatlan
zajkeltés. Tehát én azt gondolom, hogy ez alapján a hatóság is fel tud lépni. De
azt gondolom, hogy nem olyan kampány jelleggel, hogy egyszer tartunk majd
egyfajta bejárást, tudom, hogy a tavalyi évben rendőrautóval oda álltak,
megfigyelést folytattak. Tehát hogy történik-e valami atrocitás, ami miatt közbe
kell avatkozni. Inkább a megfigyelésre hagyatkoztak. Nem történt véleményem
szerint igazoltatás, nem történt véleményem szerint valamilyen intézkedés,
szabálysértési vagy bármilyen hatósági eljárás nem indult ezekben a
kérésekben. Én azt gondolom, hogy a lakosság önvédelmi reflexe beindult

egyébként. Tőlem azt szokták kérni, hogy vitessem el a ping-pong asztalt, nem
kell oda ping-pong asztal. Ez nem megoldás. Mert aki ping-pongozni akar az
meg nem tud ping-pongozni. Vigyem el a köztéri padokat. Nem kellenek köztéri
padok, ha megnézik, akkor alig van néhány köztéri pad. Ahol ezek az estélyek
vannak a hajléktalanok sem mindig tudnak ráfeküdni, mert ilyen vaskorlátokat
raktak fel ezekre a köztéri padokra, hogy ne lehessen végig feküdni rajta, de ez
sem igazából megoldás. Azt kell tenni, amit a képviselőtársaim is elmondtak,
hogy a polgárőrséggel együtt, nem így egy-egy akciószerűen, hanem minden
pénteken menni kell. Ahogy a közterülettel kapcsolatban korábban a
Városüzemeltetési Kht., most a Vagyongazdálkodási és Városüzemeltetési Kht.
minden szombat reggel a Dob utca játszótér környékét kitakarítja. Minden reggel
megteszik szombat reggel.
Mert hogy péntek este történik a dolog. Én azt kérném önöktől, nem tudok
különbséget tenni a fiatalok között, van itt élő nyíregyházi fiatal, van itt lakó,
iskolába ide járó, kollégiumba vagy albérletben lakó fiatal, és vannak fiatalok,
akik mondjuk a környező településen élnek és bejönnek péntek este mert buli
van Nyíregyházán. Na most ez a buli lehet egy normális buli is. Azt kérném, hogy
egyszer, csak egyszer együtt mi ketten induljunk el mondjuk pénteken 10 órakor
vagy 11 órakor, nézzünk szét itt az én térségemben is meg mondjuk a belváros
más térségén is. Lehet, hogy akkor könnyebb dolgom lesz majd és nem kell
annyit beszélnem és győzködni arról, hogy hathatós intézkedés kell. Azt a sok
aláírást azt oda adtam, az alapján látja, hogy ez egy komoly jelzés a lakosság
részéről.
Dr. Jeney István:(képviselő) Én olyan szigorúan nem tudom megítélni ezt a
beszámolót vagy ezt a fogalmazást, munkát, amit kaptunk itt előterjesztésként.
Ahogy ezt Hajzer képviselő úr szakmailag megítélte, én őszintén megmondom,
hogy nekem tetszett, szép színes ábrák vannak, itt a laptopon szépen kisérem.
Nekem látványos, nekem magyarázó, nekem a bulváros típus érthető stílus és
én semmi olyat nem találok ebben a beszámolóban, még a mondatfűzésekben
sem, ami úgy engem felborzolna vagy felidegesítene egy kicsit. Hagy jegyezzem
meg Kapitány úrnak hogy magyar tanár vagyok. Jónak tartom a beszámolót
akkor is, ha az a sugallata, hogy nő a szabálysértést elkövetők száma. Itt van
előttem egy grafikon a közrendvédelmi feljelentések alakulásáról. Ahol 2006-hoz
képest közel 300-zal nőtt a szabálysértők száma. És itt van a helyszíni birság
alakulása, én bekalkuláltam azt, hogy bizonyos inflációs és áremelkedés és stb.
van. De azért 20 valahány millióról 32 millióra nőtt a helyszíni bírságoknak az
értéke, ez azért azt hiszem elgondolkodtató. Elgondolkodtató azért, mert egyre
nagyobb a szabálysértők száma, egyre jobban nem tarjuk be vagy nem tartják be
a törvényeket. Tehát vannak prevenciónak és a nemcsak a bűnmegelőzésnek,
hanem a bűnelkövetőknek a számontartása és elfogása is. Ezek a

közrendvédelmi adatok. Azt fogalmaztam itt és elnézést, hogy ha csak
gondolatjelek közzé szorítva beszélek, hiszen előttem már mindent elmondtak.
Nem is tudtam, hogy mit fogok tudni a végre elmondani, hogy a rend őrei a rend
őrei legyenek. Azok legyenek és itt túlkapásokról szoktak beszélni, ennek vannak
pszichológiai összetevői, a kapitány urak kiegészítésükben ezeket elmondták. A
SZON-on a tilosban parkoló rendőrautókról láttunk egy képsorozatot.
Elgondolkodtam rajta, hogy rendőrautókat fényképeznek le és nem tudják azt,
esetleg nem gondolják és nekem itt az irodalmár fantáziám kezdett mozogni,
hogy mi van akkor, ha éppen bűncselekményt követtek el? A rendőrnek
helyszínre kellett menni és mondjuk nem a megállni tilos vagy a várakozni tilos
táblát vette figyelembe, hanem minél hamarabb a bűncselekményt felszámolja.
Tehát azért több oldalról kell megítélni bizonyos jelenségeket. Nem a rendőrség
védelmében, hanem úgy általában jegyezném én ezt meg. A következő
gondolatköröm a rendőrséggel vagy a rendőrséget képviselő rendőröknek az
udvariassága és a megjelenése. A mi rendőreink az utcán jó megjelenésű
rendőrök, a külföldi példákat vesszük. Lehet, hogy van igazítani való a
felszerelésen, a ruházaton, de összességében jó és bizalomgerjesztő. Tehát oda
tud menni az a külföldi. Nem tudom milyen az idegen nyelvtudás Nyíregyházán a
rendőrség állományában. Tud-e eligazítani vagy alapszókincse van-e, angol,
német, olyan, amivel esetleg eligazítást tud adni.
A rendőrség a fiataloknak meddig vonzó? Meddig tartanak ki, erről is szólt a
kapitány úr. Kérdésem az, hogy milyen a rendőrség és a biztonsági szolgálatok
közötti együttműködés, hiszen rengeteg biztonsági szolgálat működik a
városban? Akik majdnem ugyanazt a feladatot vállalják magukra mint amit a
rendőrség vállal. Ezekről nem tudunk. Rendőrök, polgárőrök együttműködéséről
volt szó, Sóstóhegyen lakom, ezért mosolyogtam amikor Kapitány úr a Reha
urat emlegette, hiszen Sóstóhegyen Reha úr az szimbólum. Én azt mondanám,
hogy itt ebből a beszámolóból is látszik, romló közbiztonsági helyzetben a
rendőrségnek nagy feladata van, de egyet tartsunk szem előtt, mégpedig azt és
itt Arany Jánost hagy idézzem, hisz idézni kell. A 4. énekből, a Farkas kalandból:
„Semmi baj az, néki a tulajdonsága, hogy ha nő veszélye, nő a bátorsága”.
Legyen ez a mottója a mi rendőreinknek. Nőjön a bátorságuk, dolgozzanak
hatékonyan. Eddigi munkájukat pedig köszönjük.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Hozzászólóként zárom, három témában
szeretnék szólni. Az a ritka alkalom van, hogy én Hajzer Lászlóval egyetértek.
Tehát nincs szükségünk a diagramoknál túlozni az eredményeket. Tisztelettel
kérjük, hogy tiszteljük meg annyival egymást, hogy nem kell hármat olyannak
tekinteni, mint hogy ha dupla lenne. A szöveggel semmi bajom nincsen. A
táblázatok egy kicsit, nem kicsit egyértelműen célirányosak, az igazság, hogy
néhány párt kampányában láttam még hasonlókat. Nem akarom elmondani,
hogy kik voltak azok, de a szakma ne kövesse ezt az utat, a szakma maradjon a
szakmánál én azt gondolom, hogy ez igaz. A következő, a futballnál vissza
fogunk térni a buszos szállításra, meg fogjuk oldani. Én egyszer láttam a

fradisokat kísérni és viszolyogtam tőle, rossz érzésem volt. Nem jutottam el
odáig, hogy más módszert keresek, mert nem gondoltam hogy ez az én dolgom,
de a javaslat az teljesen kézenfekvő, ezt meg kell oldani és közösen meg fogjuk
oldani. És a harmadik. Tisztelt Kapitány úr, tisztelt rendőrségi, városi állomány,
visszakérjük a körzeti megbízottakat. Nagyon egyértelmű, visszakérjük,
visszavárjuk, lakossági igény, a képviselő-testület igénye, akarjuk őket segíteni.
De elvárjuk, hogy ebben intézkedés legyen. Átadom a szót kapitány úrnak.
Dr. Gere Zoltán:(Nyíregyházi Kapitányság vezetője) Először szeretném
megköszöni a rengeteg hozzászólást, a rengeteg javaslatot. Nem is azt mondom
egyébként, hogy diagramok nem voltak szándékosak, ezek voltak egyébként a
rendőrség beszámolójában, amit a kapitányságon csináltunk és onnan másoltuk
át őket csak a szám maradt. Tényleg köszönöm a Polgármester asszonynak és
Hajzer képviselőnek, semmilyen szándékunk nem volt, hogy most ezt
kinagyítsam. Nekem az a jó, hogy minél kisebb a különbség. Erre is oda kell
figyelni, mennyi mindenre kell figyelni. Engedjék már meg, hogy ne menjek végig
mindenkin egyébként, mert az újabb órákat venne igénybe. Én megköszönöm
tényleg mindenkinek a javaslatokat, felírtuk amit fel tudtam, úgyis a
jegyzőkönyvben benne lesz egyébként és ezt megkapjuk. Én ígérem, hogy ami a
rendőrségre tartozik abban intézkedünk. Egyet azért szeretnék elmondani. Olyan
sokan elmondták a körzeti megbízottakat. A polgárőrséget és a körzeti
megbízottakat, ez így szorosan összefügg, tényleg nem volt jó döntés, a szakma
egyébként nem érzékeli. Önök jobban. Visszaáll egyébként a városban a
közrendvédelmi szolgálat, ez azt jelenti, hogy kevesebb járőr lesz. Több körzeti
megbízott fog egyébként hasonló feladatokat ellátni, nyomozati jogkört fogunk
nekik adni.
És akkor kisebb bűncselekményeket ők fogják felderíteni. Ezt megígérem
egyébként a következő hónap 15.-től kísérletképpen valamilyen módszert ki
fogunk rá dolgozni, hogyan álljon vissza a városba a körzeti megbízotti szolgálat.
Egyébként a szakmai vezetésnek is ez az elvárása, megnézzük. Nagyon jó,
egyre jobb a polgárőrséggel való együttműködésünk, kijelöltük minden egyes
szervezetét, kijelöltük egyébként a kapcsolattartókat, kvázi a kmb-sek annyiban
nem hiányoznak ennél. A parancsnokoknak kijelöltük, telefont cserélgettünk,
minden egyes városban működő 15 polgári szervezettel azóta voltak
felderítésünk, hogy a parancsnokot kell közvetlenül hívni a polgárőr
szervezeteknek. Még egyszer mondom, vissza fogom ezt kísérletként állítani, az
állománytáblán meg valamikor majd rendeződik. Remélem, hogy a következő
állománygyűlésen ilyen probléma nem lesz. Köszönöm szépen.
Csabai László:(polgármester) Kérem aki a beszámolót elfogadta szíveskedjen
igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 31 képviselő.
A Közgyűlés 31 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

111/2008. (IV.28.) számú
h a t á r o z a t
Nyíregyháza Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről, a
közbiztonság
érdekében 2007. évben tett intézkedésekről szóló beszámoló
elfogadásáról
A Közgyűlés
Nyíregyháza Megyei Jogú Város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság
érdekében 2007. évben tett intézkedésekről szóló beszámolót elfogadja.
4./ Előterjesztés a Kazinczy Ferenc Általános Iskola igazgatójának megbízására
Előadó: Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
Csabai Lászlóné: (polgármester) Egy napirendet javaslok a szünet előtt
megtárgyalni, mert 15 órára hívtuk a Kazinczy igazgató jelöltjeit. A Kazinczy
Általános Iskola igazgatói pályázatára 2 pályázat érkezett, az egyik pályázó
visszavonta a pályázatát, az Oktatási Bizottság javaslatát kérem.
Dr. Vinnai Győző: (Oktatási Bizottság elnöke) Az Oktatási Bizottság múlt hétfőn
megtárgyalta a pályázatot, mint ahogy hallottuk az előbb, hogy a két pályázó
közül az egyik visszavonta pályázatát. Egy pályázó maradt, Ördögh Jánosné, aki
jelenleg megbízott igazgatója az intézménynek és köszöntöm a képviselő-testület
ülésén. Hosszú beszélgetés volt, hadd használjam ezt a kifejezést, hiszen
nagyon aktívak voltak a bizottsági tagok. Sok kérdés hangzott el. Nagyon jól
tudjuk, hogy az Árok utcai Kazinczy Ferenc Általános Iskola kompetencia alapú
mérésre tért át, de az elmúlt évek történését ismerjük, aztán még egy fontos
eseményt el kell mondanom, hogy a Nyírturai Általános Iskola tagiskolája lett a
Kazinczy Ferenc Általános Iskolának. Azt mindannyian tudjuk, akik itt ülünk, hogy
Nyíregyháza gyereklétszáma, a beiratkozott első évesek, első osztályosok
száma hogyan alakult, azt is tudjuk, de ha valaki nem tudná akkor elmondom,

hogy körülbelül minden harmadik gyerek, majdnem 1/3-a, 31%-a nem
önkormányzati iskolába jár a nyíregyházi gyerekeknek, sőt nemcsak a
nyíregyházi gyerekeknek, mert a térségből is hoznak be ide általános iskolába
gyerekeket. A törvényi szabályozás a szabad iskolaválasztást lehetővé teszi.
Most magáról a pályázatról, nem tudom majd, hogy Ördögh Jánosné szeretne-e
szólni, én a bizottság véleményét elmondom. A bizottság a pályázatot támogatta,
13 tag közül 12 támogatta a pályázatot, 1 fő tartózkodott. Most még az
illetményről nem szólnék. Amennyiben vannak a pályázóhoz kérdések vagy
véleménynyilvánítás akkor erre lehetőség nyílik.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy kíván-e valaki kérdést
feltenni? Véleményt nyilvánítani? Amennyiben nem, akkor az írásban kiadott
határozati javaslat elfogadására teszek javaslatot, amelyik a következő 5 évre
Ördögh Jánosnét bízza meg a Kazinczy iskola igazgatói állásával és a
határozati-javaslatban a bér és a pótlék is benne van. Kérem, aki egyetért
szíveskedjen igennel szavazni. 185.000.- Ft. bér és 48.000.- Ft. pótlék.
Turcsik László: (képviselő) Ismételten gyalázatosan kicsi bért állapít meg a
közgyűlés egy egyébként jól dolgozó iskola igazgatójának. Szégyenteljes ez a
bér. Ezt nem kellene megszavazni és ezt nem is szavaznám meg. Az igazgatói
megbízást pedig igen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Turcsik László mindig eljátssza ezt a
megoldást, ez a bér a közalkalmazotti bér, ha ezt másképp csináljuk, akkor a
közalkalmazottak teljes létszámára kell béremelést csinálni, arra pedig nincsen
pénzünk. Kérem, aki a határozati javaslatot a benne foglalt bérrel együtt
elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 28 szavazattal, 5 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.
112/2008. (IV. 28.) számú
h a t á r o z a t
A Kazinczy Ferenc Általános Iskola igazgatójának megbízásáról

A Közgyűlés
a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. §. (4) bekezdése,
valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
végrehajtására kiadott 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 5. §. (2) bekezdése
alapján
1./ megbízza Ördögh Jánosnét, a Kazinczy Ferenc Általános Iskolában 2008.
augusztus 01. napjától 2013. július 31. napjáig terjedő időre az igazgatói
teendők ellátásával.
Illetményét 185.103 Ft-ban, magasabb vezetői pótlékát 48.000 Ft -ban
állapítja meg.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Eszter kívánsz-e szólni?
Ördögh Jánosné:(Kazinczy Ferenc Általános Iskola igazgatója) Szeretném
megköszönni a bizalmat és igyekszem az elkövetkezendő 5 évben ezt a bizalmat
megszolgálni. Nagyon szépen köszönöm még egyszer.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Jó egészséget és sok sikert kívánunk a
munkádhoz. 20 perc múlva találkozunk.
Szünet után
5./ napirend: Beszámoló Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007.
évi
költségvetésének végrehajtásáról
Előadó: Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
László Géza, Gazdaság Iroda vezetője
Csabai Lászlóné: (polgármester) Az anyagban minden benne van, szóbeli
kiegészítésem nincsen. Köszöntöm könyvvizsgálónkat, László Géza
Irodavezetőt, és kérem a Pénzügyi Bizottság és a Költségvetési és Gazdasági
Bizottság véleményét. Márföldi Istváné a szó.
Márföldi István: (Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság ma tárgyalta
meg a napirendet és elfogadásra javasolja.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Mikó Dániel.

Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és
Gazdasági Bizottság is megtárgyalta az előterjesztést és elfogadásra javasolja a
Közgyűlésnek.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy kinek van kérdése? Tormássi
Géza.
Tormássi Géza: (képviselő) Egy kicsit frusztrált vagyok az anyag olvasásakor, a
városüzemeltetési adatokat néztem meg, és későbbi napirendi pontként szerepel
a környezetvédelem és a környezetgazdálkodási terv, illetve a 2007-es évi
elszámolás, ami szintén elvileg a költségvetésből vett számokkal dolgozik. A
kettő egyáltalán nem ér össze. Mondok egy példát. Városszépítő akció. Elvileg
5.735.000 Ft volt, ez 100%-ban 2006. évről áthúzódó, mert a 2007. évi terv az 0
Ft. volt. Ennek ellenére itt az anyag 9. 175.000.-Ft.-os teljesítést hoz és
ugyanakkor a környezetvédelmi program 2007. évi beszámolója 0 eredménnyel
hozza ezt. De ugyanez vonatkozik adott esetben köztisztasági feladatra,
zöldfelület fenntartásra, nem beszélek már a játszótéri berendezések
beszerzésénél itt az anyag hoz 46.112.000.-Ft.-ot, míg a környezetgazdálkodási
terv, környezetvédelmi, környezetgazdálkodási terv mind a Városüzemeltetési
Kht. mind a Városfejlesztés vonatkozásában 0 ténnyel számol. Nem tudom, hogy
akkor mind a kettő elvileg ugyanebből az anyagból indul és alapadatokból, hogy
fog összeérni? Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Fesztóry Sándor.
Fesztóry Sándor: (képviselő) Azt szeretném megkérdezni, hogy 2007. évben
először úszósport szolgáltatásvásárlásra 87 millió forint volt az előirányzat, aztán
ezt módosította a Közgyűlés 147 millió forintra. Úgy tudom, hogy itt történtek
kifizetések is. Azt szeretném megkérdezni, hogy annak ellenére, hogy a
Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság nem hagyta jóvá ezt a szerződést, nem
fogadta el, milyen szerződés alapján történt ennek a kifizetése, hiszen
Nyíregyháza jelenleg hatályos rendelete szerint a sportcélú tartalék felosztásáról
a bizottság jogosult dönteni? A bizottság hatáskörében, átruházott hatáskörben
kellett volna ezt a döntést meghozni. Van-e egyáltalán ilyen aláírt szerződés, ami
alapján Nyíregyháza szolgáltatást vásárolt nagyon komoly összegért? Van-e
érvényes szerződés? Köszönöm szépen.
László Géza: (Gazdasági Iroda vezetője) Tormássi Gézának a kérdésére azt
tudom válaszolni, hogy nálunk a pénzügyi elszámolásban bizonylatok alapján kell
könyvelni, mi annak alapján könyveltük le. Ebben a kimutatásban szereplő
adatok valósak, ezek ténylegesen felmerült kiadások. Az lehet, hogy amit említett
Tormássi úr itt a játszótéri berendezéseknél, hogy 42 millió 612 ezer forint a

felhasználás és valóban, ha megnézzük a városfejlesztési kiadásokat, ott ezen a
címen nincsen kiadási teljesítés elszámolva.
Nem tudom, ezt a beszámolót mi készítettük, könyvelési bizonylatok alapján,
könyvelt dokumentumok alapján készült a beszámoló. Nem tudom, hogy mi az
eltérésnek az oka. Tehát az ebben szereplő, a beszámolóban szereplő adatok
valósak.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Én nem tudok válaszolni, mert nem néztem
végig ezt a részt, de könnyen lehet, hogy a környezetvédelmi felelős végignézte
az áthúzódó tételeket. Akkor meg fogjuk nézni. Nem tudunk rá válaszolni.
Fesztóry Sándornak az a válaszom, hogy a Közgyűlés döntése alapján én
engedélyeztem a kifizetést, mert egyébként engedélyeznem kellett, mert a
szervezet működését biztosítani kellett. A bizottság nem tárgyalta, a bizottság
elnöke utána nem vitte vissza a bizottságra, ennek ellenére a szervezetnek
működnie kellett és én engedélyeztem a kifizetést a Sóstó Rt-nél. Kérem, akinek
véleménye van, szíveskedjen elmondani.
Tormássi Géza: (képviselő) Javaslatom az lenne, hogy a későbbiekben, éppen
úgy a tervezésnél, a költségvetés tervezésénél, mint a tényadatoknak az
elszámolásánál célszerű lenne az adott évi és adott évre vonatkozó tételeket
látnunk, mert itt 2006. a bázisév, amit még ismerünk és utána az áthúzódó
tételek mindig hozzáadódnak a módosított előirányzathoz. Ténylegesen igazán
nem látunk tisztán, hogy ez évben, egy adott szakterületre mennyit fordítottunk.
Célszerű lenne véleményem szerint, mint ahogy a Bbzottság külön kérésre meg
is kapta a korábban városüzemeltetés vonatkozásában ezt a pluszsort mellé, az
elszámolásnál is illetve a tervezésnél ezeket a számokat egzaktul látni és akkor
tudjuk, hogy adott évben szakfeladatok vonatkozásában milyen összeget jelent.
Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Fesztóry Sándor.
Fesztóry Sándor: (képviselő) Csak azért jelentkeztem újra, mert egyrészt nem
tudom elfogadni ezt a választ, hiszen Nyíregyháza Megyei Jogú Város
Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti, hogy ezt milyen formában lehetne
megtenni. Másodszorra pedig azért sem, mert tárgyalta a bizottság, nem kapott
többséget ez a szerződés, ezt tárgyalta a bizottság, erről jegyzőkönyv van. Nem
szavazta meg a bizottság. Köszönöm szépen.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Fesztóry Sándor, ön pontosan tudja, hogy
azért nem szavazta meg a bizottság mert négyen-négyen voltak, nem azért nem
szavazta meg a bizottság mert elutasította és a későbbiekben nem vitte vissza a
bizottság elé.
Fesztóry Sándor: (képviselő) De Polgármester Asszony! Ha valamit nem szavaz
meg a bizottság, azt vissza kell vinni? A bizottság szavazhat nemmel is,
nemcsak igennel úgy gondolom.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Képviselő Úr! Ez köztünk, kettőnk között egy
örök ellentét lesz. Ha ennek valami következménye van, azt én vállalom. Igen, én
engedtem kifizetni. A bizottság véleménye ellenére mert a bizottság ebben a
dologban nem volt partner. Ha ezzel van valami kifogása, akkor menjen a
hatóságokhoz és megteheti az intézkedéseit. Kérdezem, hogy elfogadják-e a
2007. évi költségvetésről szóló beszámolót? Aki igen az szíveskedjen igennel
szavazni.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 19 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett
megalkotta az alábbi rendeletet.
22/2008. (IV. 29.) KGY
r e n d e l e t
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2007. évi
költségvetési gazdálkodásának végrehajtásáról
A Közgyűlés
1. §
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. évi
költségvetési gazdálkodásáról szóló beszámolót elfogadja.
2. §
1. Az Önkormányzat 2007. évi eszközeit és forrásait az 15. számú
melléklet szerint 126.286.874 eFt összegben hagyja jóvá.

2. Az Önkormányzat 2007. évi tárgyévi helyesbített pénzmaradványát
1.999.981 eFt összegben, a módosított pénzmaradvány összegét
1.858.120 eFt összegben a 17. számú melléklet, az intézmények
pénzmaradványát a 14. számú melléklet szerint hagyja jóvá.
3. Az önkormányzat 2007. évi vállalkozási tevékenységből származó
eredményét a 18. számú melléklet szerint hagyja jóvá.
4. Az Önkormányzat 2007. évi költségvetési előirányzatainak
teljesítését a 1. számú melléklet szerint 38.037.626 eFt bevétellel és
36.288.887 eFt kiadással 1.748.739 eFt egyenleggel hagyja jóvá.
5. A rendelet 2. § (4) bekezdésében megállapított bevételeit
intézményenként és bevételi forrásonként az 5.1. számú és a 3.
számú mellékletek szerint hagyja jóvá.
6. A rendelet 2. § (4) bekezdésében megállapított kiadásokat
intézményenként és kiemelt előirányzatonként az 5.2. és 4. számú
melléklet szerint tudomásul veszi.
7. A felújítási kiadások teljesítését 536.768 eFt főösszegben, valamint
annak célonkénti részletezését a 9. számú melléklet szerint
elfogadja.
8. A városfejlesztési kiadások teljesítését 2.004.465 eFt
főösszegben,1.863.915 eFt felhalmozási és 140.550 eFt működési
kiadással, valamint annak feladatonkénti részletezését a 7. számú
mellékletben foglaltak szerint elfogadja.
9. Az Európai Uniós támogatással megvalósuló feladatok bevételeit
és kiadásait a 8. számú melléklet szerint elfogadja.
3. §
1. A kisebbségi önkormányzatok 2007. évi bevételeit és kiadásait az
10.1; 10.2; 10.3; 10.4; 10.5; 10.6; 10.7. számú mellékletek szerint
tudomásul veszi.
2. Az Önkormányzat 2007. december 31-én fennálló hitelállományát
9.649.898 e Ft összegben, betétállományát 1.431.985 e Ft
összegben a 20. számú melléklet szerint tudomásul veszi.
3. A többéves kihatással járó feladatok kiadásait a 21. számú
melléklet szerint tudomásul veszi.

4. A helyi adórendeletekben szabályozott és az adózók által
igénybevett adókedvezmények összegét a 23. számú melléklet
szerint tudomásul veszi.
4. §
E rendelet 2008. április 30. napján lép hatályba.
Nyíregyháza, 2008. április 28.
E rendeletet 2008. április hó 29. napján kihirdetem.
Excel táblázat van hozzá megtalálható: excel tábl. 2007. évi
költs.gazd.végrehajt.
6./ napirend: Jelentés a 2007. évben végzett belső ellenőrzések tapasztalatairól
Előadó: Csabai Lászlóné polgármester
Csabai Lászlóné: (polgármester) Váradi István az előterjesztő, van-e szóbeli
kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincs. Pénzügyi Bizottság, Márföldi István.
Márföldi István: (Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság elfogadásra
javasolja.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e
kérdés, kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem aki elfogadja szíveskedjen
igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 19 szavazattal, 14 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.

113/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t
a 2007. évben végzett belső ellenőrzések tapasztalatairól szóló
jelentés elfogadásáról
A Közgyűlés
a 2007. évben végzett belső ellenőrzések tapasztalatairól szóló jelentést
elfogadja.
7./ napirend: Előterjesztés a sporttörvényből adódó feladatok végrehajtásáról szóló
önkormányzati rendelet megalkotására
Előadó: Nagy László alpolgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés?
Szóbeli kiegészítés nincsen. Bizottságok véleményét kérem. Gyermek, Ifjúsági
és Sport Bizottság véleményét.
Fesztóry Sándor: (Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A bizottság
megtárgyalta és 6 igen szavazattal 3 tartózkodás mellett elfogadta.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Jogi Bizottság véleményét
kérem.
Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A
bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Köszönöm.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e
kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Fesztóry Sándor.

Fesztóry Sándor: (Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) Csak azért
szólok hozzá, mert megtettem ezt bizottságban is, de szeretném arra kérni a
Közgyűlést, illetve a Közgyűléstől kérni egy olyanfajta józan belátást, hogy
ezeknek a pénzeknek az elosztásánál korábban szó volt arról a
sajtótájékoztatón, jobbról – balra, balról – jobbra, hogy a bizottságban öncélúan
történik a pénzosztás. Nekem olyan jellegű módosító javaslatom volt a
bizottságban, amely úgy szólt, hogy ne vehessen részt a döntéshozatalban az a
bizottsági tag, aki a támogatást igénylő sportszervezetnek képviselője, vagy
valamilyen funkcionáriusa. Ezt a bizottságban a koalíció részéről nem voltak
hajlandóak megszavazni. Én most a Közgyűlés elé szeretném ezt vinni. Hozzon
ebben döntést a Közgyűlés. Szerintem így lenne tisztességes. Nem tartom azt
helyénvalónak, hogy a bizottságban szavaznak a saját támogatásukról a
bizottsági tagok. Kérem a Közgyűlést, hogy döntsenek ebben.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Tisztelt Képviselő Úr! Ezt el kell a bizottságnál
dönteni. Tehát nem kérem, hogy a testület ebben állást foglaljon és remélem,
hogy ez a csak a Sport Bizottságnál létező probléma, ez lekerül a napirendről, ha
az önszerveződő csoportoknak a támogatási rendszerét elfogadjuk. Mert
őszintén remélem, hogy egyre kevesebb hatásköre lesz a bizottságoknak és a
képviselő-testület fog érdemi döntéseket hozni és akkor nem fogjuk ide-oda
dobálni ezt a kérdést. Dr. Szemán Sándor.
Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Szeretném megerősíteni polgármester asszonyt,
hogy az önkormányzati törvény egyébként szabályozza normatív módon a
képviselőtestületi, illetve bizottsági döntéshozatalból való kizárás kötelező illetve
lehetséges eseteit. Úgy gondolom, megfelelő alkalmazással ezt meg lehet tenni.
Mindkét esetre van szabályozás. Arra is, ha maga jelzi ezt a képviselő, arra is ha
nem jelzi ezt a képviselő, de a bizottság egyébként dönteni szeretne a
kizárásáról. Ez a kérdés tehát szabályozott. Ami miatt eredetileg szót kértem, az
pedig a következő lenne. Nem törvényességi, egyszerűen célszerűségi
észrevételem van. Ez a határozati javaslat, amely megelőzi a sportrendelet
tervezetét, szerintem szükségtelen, nem kell ebben szavazni szerintem, magát a
rendeletet kell elfogadni.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kíván-e valaki szólni?
Kérem, aki a sportrendeletet jóváhagyja, szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 19 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 13 tartózkodással megalkotta az
alábbi rendeletet.

23/2008. (IV.29.) KGY
r e n d e l e t
a sporttörvényből adódó feladatok végrehajtásáról
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) –
támogatva az egészségmegőrzést, a szabadidő tartalmas eltöltését célzó, a
diáksport, a szabadidősport, az utánpótlás-nevelés, valamint a verseny- és
élsport körébe sorolt sporttevékenységeket – a helyi önkormányzatokról szóló,
többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, továbbá a
sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: sporttörvény) 55. § (6)
bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
I. Általános rendelkezések
A rendelet célja
1. §
A rendelet célja, hogy megalapozza és létrehozza Nyíregyháza Megyei Jogú
Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) sportkoncepciójának
megvalósításához szükséges feltételrendszert és szerkezeti keretet adjon a sport
támogatására biztosított összegek felhasználásának.
A rendelet hatálya kiterjed:
A rendelet hatálya
2. §
a.) az Önkormányzat által kötelezően ellátandó és önként vállalt feladatokra
és a sport támogatásához biztosított pénzeszközök felhasználására;
b.) Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén működő, az
Önkormányzattal együttműködést igénylő és azt elfogadó, valamint az
általa támogatott testneveléssel és sporttal foglalkozó természetes
személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetekre.

II. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatai
3. §
(1) A helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése
szerint a települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében,
többek között, különösen a sport támogatása.
(2) Az Önkormányzat – a vonatkozó jogszabályokkal összhangban, figyelemmel
a város középtávú sportkoncepciójára – kiemelt feladatának tekinti:
a.) a helyi sportfejlesztési koncepció meghatározását, annak
megvalósításáról történő gondoskodást;
b.) a városi sporttevékenység anyagi lehetőségeitől függő támogatását;
c.) a sporttal foglalkozó városi szervezetekkel való együttműködést;
d.) a tulajdonában lévő sportlétesítmények fenntartását, működtetését;
e.) az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlási
feltételeinek megteremtését;
f.) az önkormányzati iskolai sportkörök működési feltételeinek biztosítását;
g.) a városi alapfokú sportági és iskolai versenyrendszerek kialakítását, illetve
az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolításának segítését, különös
tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetű társadalmi
csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára;
h.) a sport népszerűsítésében történő közreműködést, a mozgásgazdag
életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység
szervezését;
i.) a szabadidősport támogatását, a lakosság ösztönzését a sportolásra, a
rekreáció és az egészségmegőrzés céljából;
j.) a nemzetközi sportkapcsolatokban a város adottságainak megfelelő
részvételt, a testvérvárosi és más kiemelkedő sportrendezvények
támogatását;
k.) saját forrás, valamint állami (pályázati) pénzeszközök bevonásával a
tulajdonában lévő sportlétesítmények, közterületi sportpályák fejlesztését,
illetve külön jogszabályban meghatározott nemzeti sportszabvány alapján
új, korszerű sportlétesítmények megépítését.

III. Sportfinanszírozási rendszer
Sportfeladatok költségvetési előirányzata
4. §
(1) A sportfeladatokra fordítható összeget, valamint ennek tételes felosztását az
Önkormányzat adott évi költségvetési rendelete tartalmazza.
(2) Az önkormányzati sportfeladatok finanszírozását a város költségvetésében a
következő fő előirányzatok alkotják:
a.) éves sport célfeladatok (Sportcélú tartalék);
b.) a Nyírsuli Kht. támogatása,
c.) Városi Lőtér üzemeltetési támogatása
d.) Bujtosi Szabadidő Csarnok üzemeltetési támogatása
e.) a Tiszavasvári úti MÁV-sportlétesítmények üzemeltetési támogatása
f.) beruházási-fejlesztési feladatok
(3) Az Önkormányzat a mindenkori Sportcélú tartalék közvetlen sportfeladatainak
támogatására minden évben a város éves eredeti költségvetésének 1 %-át
kívánja fordítani, amely nem tartalmazhatja a közvetett sportfeladatokat
(sportszolgáltatás-vásárlás, kiemelkedő nemzetközi sportrendezvény
támogatása), valamint a sportlétesítmények üzemeltetési támogatását.

Az éves sport célfeladatok felosztási keretei
5.§
(1) Az éves sport célfeladatok közvetlen sporttámogatásra vonatkozó
összegének felosztási, támogatási keretei a következők:
a.)
b.)
c.)
d.)
e.)
f.)
g.)
h.)
i.)
j.)
k.)
l.)
m.)
kiemelt csapatsportágak
labdarúgás
kiemelt egyéni sportágak
parasport
Városi Olimpiai Alap
egyéb csapat- és egyéni sportágak
Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület
szabadidősport
utánpótlás-nevelés
egyéb sporttámogatások
kiemelkedő sportrendezvények
világ- és Európa-bajnokságokon elért eredmények
támogatási rendszere
sportösztöndíj rendszer
(2) Az egyes tételek keretösszegeinek felosztását, átruházott hatáskörben, a
sportkoncepcióban előírt feltételek, szempontok figyelembe vételével a Gyermek,
Ifjúsági és Sport Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) végzi és működteti a sport
célfeladatok rendszerét.
(3) Az éves sport célfeladatok közvetett sporttámogatásra vonatkozó tételeinek
keretösszegét a Közgyűlés fogadja el.
A versenysport, élsport támogatása
6. §
(1) Az Önkormányzat – a városi sportkoncepcióban elfogadott szempontok
alapján – kiemelt, valamint egyéb csapat- és egyéni sportágak kategóriában
támogatja a városi versenysport-szervezetek működését.
(2) A kiemelt csapat- és egyéni sportágak körét a Közgyűlés, az elfogadott
szempontok alapján a városi sportkoncepcióban határozza meg, melyek
működési mellett eredményességi támogatásban is részesülnek.

(3) Csapatsportágak közül azok részesülhetnek támogatásban, amelyek az
országos bajnokság első, vagy második vonalában szerepelnek, egyéni
sportágak közül pedig azok a sportszervezetek, amelyek országos sportági
szakszövetség, sportszövetség versenyrendszerében szereplő sportolókat
foglalkoztatnak.
(4) Egy sportágban nemenként csak egy sportszervezet kaphat támogatást.
(5) A Városi Olimpiai Alap és a sportösztöndíj-rendszer pályázati formában kerül
meghirdetésre és a támogatottak köréről, valamint a támogatási összegekről a
Bizottság dönt.
A diáksport támogatása
7. §
(1) Az Önkormányzat a város diáksportéletét koordináló, a különféle versenyek,
bajnokságok, rendezvények szervezését és lebonyolítását végző Nyíregyházi
Városi Diáksport Egyesület (a továbbiakban: NYVDSE) részére éves működési
alap-, eredményességi támogatást biztosít.
(2) Az Önkormányzat az NYVDSE részére nyújtott működési támogatáson
keresztül biztosítja:
a.) a Magyar Diáksport Szövetség által kiírásra kerülő országos sportági
diákolimpia városi versenyrendszerének működtetését, lebonyolítását;
b.) a diákolimpián kívüli, nem felmenő rendszerű városi versenyek,
bajnokságok, rendezvények lebonyolítását;
c.) különféle pályázati lehetőségek működtetését;
d.) az NYVDSE működéséhez szükséges feltételrendszert.
(3) Az Önkormányzat az eredményességi támogatáson keresztül biztosítja:
a.) az érvényben lévő általános és középiskolai pontrendszer működtetését,
b.) a pontrendszer szerint, az adott iskolai tanévben eredményesen
tevékenykedő alap- és középfokú oktatási intézmények, diáksportszervezetek
anyagi elismerését.
(4) Az országos szintű diákolimpiai versenyek városi megrendezésének
támogatásáról a hozzá benyújtott kérelem alapján a Bizottság dönt.
(5) A Bizottság a tanulók egészségmegőrzése és testi képességeinek fejlesztése
céljából úszásoktatási pályázatot működtet.

Szabadidősport
8. §
(1) Az Önkormányzat a Nyírsuli Kht.-val megkötött közhasznú szerződés alapján
támogatja a lakosság rendszeres testmozgását segítő különféle szabadidősport
jellegű városi versenyek, bajnokságok, valamint egyéb sportrendezvények
lebonyolítását.
(2) A sportkoncepcióban meghatározott elvek és szempontok szerint a bizottság
támogatást nyújt a kiemelkedő városi szabadidő sportszervezetek
működéséhez, rendezvényeik lebonyolításához.
(3) Kiemelt támogatásban részesülnek a lakóterületi szabadidő sportszervezetek.
Az utánpótlás-nevelés támogatása
9. §
(1) Az Önkormányzat a Nyírsuli Kht. keretein belül – meghatározott sportágakban
- sportiskolai jellegű városi utánpótlás-nevelési, képzési rendszert működtet,
melyek éves támogatásáról a koncepcióban elfogadott elvek, valamint a Kht.
vezetésének véleménye, javaslata alapján a Bizottság dönt.
(2) A Kht. keretein belül működtetett szakágakkal, sportágakkal kapcsolatos
döntést - felvétel, megszüntetés - a társaság ügyvezető igazgatója csak a
bizottság véleményének kikérésével és támogatásával hozhatja meg, melyet
kezdeményezhet a Kht. ügyvezető igazgatója, a Bizottság, illetve városi
sportszervezet a Bizottság megkeresésével.
(3) A sportszervezet működési célú önkormányzati támogatásának
megítélésekor kiemelten kell figyelembe venni a szervezet utánpótlás-nevelés
területén végzett tevékenységét, ennek színvonalát, mind mennyiségi (a
rendszeresen sportolók számát), mind pedig minőségi (elért versenysport
eredmények, a felvevő bázisegyesületbe történő átigazolások) szempontból.
(4) A városi utánpótlás-nevelési rendszerben nem szereplő sportágak utánpótlásnevelését
a sportszervezetek saját hatáskörben végzik, mely tevékenységhez az
Önkormányzat az éves működési alaptámogatás nyújtásával járul hozzá.
Egyéb támogatások
10. §

(1) Ezen a tételen belül a Bizottság többek között további sportpályázatokat
működtethet, sportszervezeteket, rendezvényeket, iskolai sportági műhelyeket,
valamint egyéb feladatokat támogathat, illetve a tételen belül éves tartalékalapot
képezhet, amely a rendkívüli, előre nem látható sportcélú kiadások
finanszírozására szolgálhat.
(2) Rendkívüli támogatás odaítélése csak a tartalékalap terhére történhet.
Kiemelkedő sportrendezvények
11. §
(1) Az Önkormányzat támogatja a Nyíregyházán lebonyolításra kerülő
nemzetközi és országos szintű, reprezentatív, hagyományos és jelentős
nézettségre számot tartó sportesemények megrendezését, amennyiben azok
szerepelnek az országos sportági szakszövetség, vagy sportszövetség
versenynaptárában.
(2) Világ- és Európa-bajnokságok városunkban történő megrendezéséről, illetve
a csapatsportágak nemzetközi kupákban történő részvételének közös
támogatásáról a Megye-Város Egyeztető Bizottság javaslata alapján az illetékes
közgyűlések döntenek.
(3) A támogatásban részesülő kiemelkedő városi sportrendezvények köréről,
valamint a támogatás mértékéről a hozzá benyújtott kérelem alapján a Bizottság
dönt. A támogatás mértéke legfeljebb a rendezvény összköltségének 50%-áig
terjedhet.
Olimpián, Paralimpián, világ- és Európa-bajnokságokon elért eredmények
támogatási rendszere
12. §
(1) Az Önkormányzat támogatja a nemzetközi szinten kiemelkedő eredményeket
elért sportolókat, sportszakembereket, azonban ezek közül csak az adott
sportágban világ- és Európa-bajnokságokon elért eredmények kerülnek
elismerésre jelen rendelet mellékletében szabályozott támogatási rendszer
alapján.
(2) Az olimpián és a paralimpián elért eredmények elismerését, formáját a
játékokat követően a bizottság javaslatára a Közgyűlés határozza meg.

(3) Eredményességi támogatás csak a sporteredmény elérését követően, az azt
igazoló versenyjegyzőkönyv hiteles másolatának, vagy az országos sportági
szakszövetség, sportszövetség igazolásának benyújtásával adható.
(4) A támogatási rendszert a Bizottság szükségszerűen felülvizsgálhatja és
módosíthatja.
Sportszolgáltatások vásárlása
13. §
(1) Az Önkormányzat a sportolási lehetőségek bővítése érdekében a nevelésioktatási
intézmények tanulói számára a téli időszakban a városban működő
műjégpályán jégidőt vásárol, valamint a városi úszósport szervezetei részére
edzés és versenyzés céljából uszodai medencét bérel.
(2) A sportszolgáltatások vásárlása szerződés keretében történik és az összegek
kiegyenlítése a sport célfeladatokról a teljesítést követően számla alapján
történik.
IV.
Önkormányzati sportirányítás, sportigazgatás
Az önkormányzat sportfeladat ellátásának struktúrája
14. §
(1) Az Önkormányzat a sportfeladatok ellátása érdekében az önkormányzati
sportigazgatás, sportszabályozás, sportközszolgáltatás során az alábbi
szervezeti, feladat-végrehajtási megosztást alkalmazza:
a.) a Közgyűlés, polgármester, alpolgármester(ek), bizottság(ok)
sportigazgatással kapcsolatos feladatait az Önkormányzat Szervezeti és
Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg;
b.) az Önkormányzat számára a sporttörvényben előírt, a városi
sportkoncepcióban, valamint jelen rendeletben meghatározott feladatok
koordinálását, igazgatási és szervezési feladatait, továbbá a Bizottság
titkári feladatait az SZMSZ-ben meghatározott szervezeti egység, az
Oktatási, Kulturális és Sport Iroda, illetve annak sportreferense látja el.

c.) az Önkormányzat a tulajdonában lévő sportlétesítmények fenntartását,
működtetését, a városi sportkoncepcióban meghatározott sportágakban
az utánpótlás-nevelést, valamint egyes szabadidősport rendezvények
lebonyolítását a Nyírsuli Kht. keretein belül látja el, a társasággal
megkötött közhasznúsági és sporttámogatási szerződések szerint,
d.) az iskolai testneveléssel és diáksporttal kapcsolatos önkormányzati
feladatokat a Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület, valamint az
oktatási intézmények, iskolai sportkörök és diák-sportszervezetek látják
el.
Sportlétesítmények fenntartása, működtetése és fejlesztése
15. §
(1) Az Önkormányzat fenntartja, működteti a tulajdonában lévő
sportlétesítményeket, melyek üzemeltetési költségeihez való támogatás
nyújtásáról – a költségvetési rendelet elfogadásakor - a Közgyűlés dönt.
(2) Az Önkormányzat az éves költségvetésében, a városfejlesztési ágazat
keretein belül, lehetőségei függvényében biztosítja a tulajdonában lévő
sportlétesítmények és a közterületen lévő sportpályák felújításának,
fejlesztésének költségeit.
(3) Az Önkormányzat lehetőségei szerint önrészt biztosít a nemzeti
sportszabvány alapján épülő városi sportlétesítmények megvalósításához.
(4) A Nyírsuli Kht. által működtetett városi sportlétesítményeket edzés és
versenyzés céljából rendszeresen használó sportszervezetek köréről, a
létesítmény-használat paramétereiről a Kht. ügyvezető igazgatójának szakmai
előterjesztése alapján a Bizottság dönt.

V.
A sporttámogatások igénylése
Támogatás igénylése kérelem esetén
16. §
(1) A támogatásra jogosult igényét „sporttámogatási kérelem” formájában a
Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottsághoz címzetten, Nyíregyháza Megyei Jogú
Város Polgármesteri Hivatalának Oktatási, Kulturális és Sport Irodájához
előterjesztve nyújthatja be.
(2) Működési támogatás csak akkor adható, ha a támogatásra jogosult a tárgyév
január 31.-ig azt az (1) bekezdés szerint kérelmezte
A működési célú támogatási kérelemnek tartalmaznia kell:
a.) a kérelmező pontos megnevezését, képviselője nevét, címét;
b.) a sportolók létszámát születési évük szerinti bontásban,
c.) a kérelmező előző évi költségvetését és sportszakmai adatait,
eredményeit,
d.) a tárgyév tervezett költségvetését, sportszakmai adatait, versenynaptárát,
e.) az illetékes bíróság a kérelmező nyilvántartásba vételét elrendelő, 30
napnál nem régebbi jogerős végzésének másolatát, vagy a működését
igazoló bírósági kivonatot és alapszabályát;
f.) a kérelmező bankszámlaszámát, adószámát;
g.) a verseny- és élsport szervezeteknél a köztartozásokra vonatkozó, 90
napnál nem régebbi igazolásokat (APEH, VPOP, Városi Adóiroda)
(3) Eredményességi támogatás csak akkor adható, ha a támogatásra jogosultak
az alábbi időpontokig azt írásban kérelmezték az illetékes szervnél:
- kiemelt csapat- és egyéni sportágak a támogatási szerződés szerinti
időpontig a Bizottságnál;
- diák-sportszervezetek a tárgyév szeptember 30.-ig a Nyíregyházi Városi
Diáksport Egyesületnél;
- világ- és Európa-bajnokságokon eredményesen szerepeltek a tárgyév
november 30.-ig a Bizottságnál.

A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell:
a.) a sportrendezvény megnevezését, időpontjának, helyének megjelölését;
b.) az elért eredmény és helyezés ismertetését;
valamint a (2) bekezdés a.), e.) és f.) pontjaiban meghatározottakat.
(4) Rendezvénytámogatás csak akkor adható, ha a támogatásra jogosult a
tárgyév január 31.-ig azt az (1) bekezdés szerint kérelmezte.
A támogatási kérelemnek tartalmaznia kell:
a.) a sportrendezvény megnevezését, időpontjának, helyének megjelölését;
b.) a sportrendezvény szakmai bemutatását, a rendezvényt megelőzően
legkésőbb 30 nappal annak hivatalos versenykiírását, költségvetéstervezetét,
külön megjelölve az igényelt önkormányzati támogatás
összegét és annak tervezett felhasználását;
c.) a rendezvényen résztvevő csapatok, sportolók várható létszámát és a
várható nézőszámot;
d.) a sportrendezvény lebonyolításáért, elszámolásáért felelős nevét, címét;
valamint a (2) bekezdés a.), e.) és f.) pontjaiban meghatározottakat.
(5) Rendkívüli sporttámogatás odaítéléséről kérelem alapján a sport célfeladatok
meghatározott tételén belül a Bizottság, ezen túlmenően a Közgyűlés dönt. A
kérelmek benyújtásának időpontja:
- működési támogatási kérelem esetén a tárgyév január 31.-ig, vagy július 31.-ig;
- rendezvénytámogatási kérelem esetén a rendezvényt megelőzően legalább 60
nappal
(6) A rendkívüli sporttámogatásra vonatkozó kérelmeknek a (2) és (4)
bekezdésben foglaltakat kell tartalmazniuk.
Támogatás igénylése pályázat esetén
17. §
(1) A Bizottság által kiírt és nyilvánosan meghirdetett pályázat feltételeinek
megfelelő pályázó akkor részesíthető támogatásban, ha jelen rendelet 18. § (3)
bekezdésében meghatározott feltételeknek is eleget tesz.

A sporttámogatások engedélyezése, elszámolása
18. §
(1) A sporttámogatások odaítéléséről az éves költségvetési rendeletben
meghatározott támogatási kereteken belül a Bizottság dönt.
(2) A támogatás szerződés alapján vehető igénybe. A szerződés megkötésére,
teljesítésére, az abban foglaltak ellenőrzésére a sporttörvény és az
államháztartás működési rendjéről, valamint a számvitelről szóló jogszabályokat
kell alkalmazni.
(3) A döntéshozó a támogatás kifizetését csak abban az esetben engedélyezheti,
ha:
a.) ha a támogatás felhasználása kizárólag a sport céljait szolgálja;
b.) a támogatást a rendeletben meghatározott módon és időben kérelmezték;
c.) a támogatandó a tárgyév január 31.-ig, vagy a szerződésben
meghatározott időpontig elszámolt az előző évben kapott önkormányzati
támogatás cél szerinti felhasználásáról, a kiemelt sportágak pedig
elszámoltak a támogatási szerződésben meghatározott egyéb
dokumentumokkal is,
d.) a támogatandó sportszervezet 1.000 eFt alatti összeg esetén hitelesített
számlamásolatokkal, 1.000 eFt feletti összegnél pedig pénzügyi
számlaösszesítővel elszámolt az előző évi támogatással,
e.) működési alaptámogatások átütemezése, megelőlegezése csak kérelem
és az abban megfogalmazott nyomós indokok alapján, valamint
tisztségviselői engedélyezést követően történhet,
f.) eleget tett az állami adatszolgáltatási kötelezettségének;
g.) felelősséget vállal az általa szolgáltatott adatok valódiságáért és biztosítja
az ellenőrizhetőséget;
h.) nincs lejárt köztartozása;
i.) a jogszabályi előírásoknak megfelelően gazdálkodik.
(4) Nem kaphat támogatást:
a.) az a sportszervezet, sportvállalkozás, amellyel szemben végelszámolási,
csőd-, vagy felszámolási eljárás van folyamatban,
b.) az a sportszervezet, amelynek működését a bíróság felfüggesztette,
valamint amelynek megszüntetésére az egyesülési jogról szóló 1998. évi
II. törvény szerint eljárás van folyamatban.

(5) A támogatást nyújtó a támogatási szerződéstől köteles elállni, ha a támogatott
szervezet:
a.) a támogatás igénylésekor valótlan adatot szolgáltatott,
b.) a (3) bekezdés szerinti feltételeket nem teljesítette, illetve a (4) bekezdés
szerinti helyzetbe került;
c.) köztartozással rendelkezik és arra fizetési halasztást nem kapott;
d.) a támogatást nem a szerződésben megjelölt célra használta fel.
(6) A támogatások jogszabálysértő módon, vagy nem rendeltetésszerű
felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli.
VI.
A város sportkitüntetése és adományozási rendje
19. §
(1) Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a város sportéletében
kiemelkedő sporttevékenységet folytató, vagy folytatott személyek megbecsülése
és elismerése jeléül 48/1995. (1996. I. 1.) számú rendeletével „Nyíregyháza
Város Sportjáért Kovács (Bütyök) József -díj” elnevezéssel kitüntetést alapított.
(2) A kitüntetés adományozási rendjét a Közgyűlés az 1/2006. (I. 26.) KGY
rendelete szabályozza.
Értelmező rendelkezések
20. §
Jelen rendelet alkalmazásában a sporttörvény 77. §-a az irányadó, továbbá:
(1) támogatásra jogosult: minden Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási
területén működő, hivatalosan bejegyzett, sporttevékenységet végző, jogi
személyiséggel rendelkező sportszervezet, ha jelen rendeletben megfogalmazott
feltételeknek eleget tesz,
(2) rendkívüli támogatás: év közben befogadott, de előre nem tervezhető
kiemelkedő sportesemény megrendezését, önhibáján kívül hátrányos helyzetbe
került sportszervezet működését, valamint valamely sportszervezet
eredményességét, tevékenységét kiemelkedően fejlesztő támogatási forma,
(3) sporteredmény: az adott sportág versenyszabályai szerint kiírt versenyen,
mérkőzésen a hivatalos jegyzőkönyvben szereplő eredmény,

(4) kiemelt sportág, vagy sportszervezet: a sportkoncepcióban meghatározott
sportág, sportszervezet az elért eredmények és a város sportéletében betöltött
szerep alapján,
(5) sportlétesítmény: sporttevékenység céljára épült, adott sportágak
szabályainak megfelelő objektum, amely hitelesítéssel rendelkezik.
Záró rendelkezés
23. §
Jelen rendelet 2008. május 2 -án lép hatályba.

Melléklet a 23/2008. (IV.29.) KGY rendelethez:
Világ- és Európa-bajnokságokon elért eredmények támogatási rendszere
(olimpiai és nem olimpiai sportágak)
Felnőtt sportolók (eFt)
Csapatsportág
(olimpiai)
Egyéni
sportág
(olimpiai)
Egyéni
sportág
(olimpiai)
Egyéni
sportág
(nem
olimpiai)
VB Két évente Két évente Évenként Két évente
I. 180 360 240 60
II. 135 270 180 45
III. 105 210 140 35
IV. 75 150 100 25
V. 60 120 80 20
VI. 45 90 60 15
VII. 30 60 40 10
VIII. 15 30 20 5
EB Két évente Két évente Évenként Két évente
I. 90 180 120 30
II. 75 150 100 25
III. 60 120 80 20
IV. 40 80 60 15
V. 30 60 40 10
VI. 20 40 30 7.5
Egyéb rendelkezések
1./ Eredményességi támogatásban kizárólag a Nemzeti Sportszövetség által
nyilvántartott szakszövetségek, országos sportszövetségek sportolói, valamint
ezek felkészülését segítő sportszakemberek részesíthetők.

2./ A támogatandó személyekre a városi sportszervezetek a meghatározott
határidőig tesznek javaslatot, amelyek alapján a Bizottság meghatározza a
támogatandók névsorát, illetve a támogatási összegeket.
3./ Eredményességi támogatás az országos sportági versenynaptárban
meghatározott világbajnokságon elért 1.-8., illetve Európa-bajnokságon 1.-6.
helyezést elért sportolók és az azok felkészülését segítő sportszakemberek
részére állapítható meg.
4./ Abban a sportágban, amelyben az összetett eredmény mellett a
részteljesítményeket is értékelik, a bizottság a sportoló azon eredményét veszi
figyelembe, amely alapján magasabb összegű támogatásban részesíthető.
5./ Azokban az olimpiai, paralimpiai sportágakban, amelyekben hivatalos
világbajnokság, illetve Európa-bajnokság keretén belül olimpiai, paralimpiai
versenyszámokat nem olimpiai, paralimpiai körülmények között rendeznek meg,
illetve az olimpiai sportág, nem olimpiai versenyszámában elért eredményeket
csak nem olimpiai, paralimpiai versenyszámnak megfelelően lehet
eredményességi támogatásban részesíteni.
6./ Azokban a csapatversenyszámokban, amelyekben a csapateredményt az
egyéni eredményeket összegezve állapítják meg, a sportoló a
csapateredményért eredményességi támogatásban csak akkor részesíthető, ha
egyéni eredményéért nem kapott támogatást.
7./ 10.000 Ft alatti támogatási összeg esetén a sportolók és a sportszakemberek
tárgyjutalomban részesülnek.
8./ Egyéni sportágakban az egy olimpiai, paralimpiai ciklusban ugyanolyan
bajnokság azonos versenyszámában ismételten elért első helyezés esetén a
sportoló 25%-al nagyobb eredményességi támogatásban részesül.
9./ A sportolók felkészülését segítő sportszakemberek részére megállapított
eredményességi támogatás nem haladhatja meg a sportágban a sportolóknak
nyújtott eredményességi támogatások 50%-át, duatlon és triatlon sportágakban a
70%-át.

10./ Ha a sportoló több sportágban, vagy egy sportág több versenyszámában ért
elhelyezést, az eredményességi támogatást mindegyik helyezés alapján különkülön
kerül megállapításra és ezt a megoldást az edzőknél is alkalmazni kell.
11./ Súlyemelés sportágban világ- és Európa-bajnokságon érvényes összetett
eredmény nélkül, csak a fogásnemenkénti helyezés alapján, eredményességi
támogatás nem állapítható meg.
12./ Ha a sportág versenyrendszerének jellege szerint az V.-VII. helyezéseket
egyenként nem döntik el, az eredményességi támogatás szempontjából a
helyezések mindegyikét VI. helyezésnek kell tekinteni.
13./ A junior korosztályú sportolók a felnőtt versenyzők eredményességi
támogatásának a 75 %-át, az ifjúságiak az 50 %-át, míg a serdülők a 25 %-át
kapják.
8./napirend:Előterjesztés a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi
támogatásának rendjéről szóló rendelet megalkotására (II. forduló)
Előadó: Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
Csabai Lászlóné: (polgármester) Valamennyi bizottság tárgyalta. Gazdasági
Bizottság.
Mikó Dániel: (Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság több
fordulóban tárgyalta az előterjesztést és elfogadásra javasolja azzal, hogy a most
pótanyagként megkapott módosított anyagot nem állt módjában tárgyalni.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kulturális Bizottság.
Dr. Veréb József: (Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága elnöke) A bizottság
ugyancsak megtárgyalta és elfogadta, hasonlóképpen nem állt módjában ezt a
pótanyagot tárgyalni.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Oktatási Bizottság.

Dr. Vinnai Győző: (Oktatási Bizottság elnöke) Az Oktatási Bizottság nem
támogatta a javaslatot 6 igen és 6 tartózkodás mellett.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Közlekedési Bizottság.
Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A
bizottság egyhangúlag támogatta.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Városfejlesztési Bizottság.
Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A
bizottság egyhangúlag támogatta.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Sport Bizottság.
Fesztóry Sándor: (Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A Gyermek,
Ifjúsági és Sport Bizottság azt a verziót, ami elé került azt támogatta.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Pénzügyi Bizottság.
Márföldi István: (Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság a módosított
változatot elfogadásra javasolja.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Jogi Bizottság? Az Eu-t
hagytam ki úgy látom.
Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) Én
ügyrendiben szerettem volna elmondani, de akkor most így mondom el, hogy
azután nyilatkoznék a bizottságnak a nevében, ha a szóbeli kiegészítését az
előterjesztőnek meghallgatnánk. Mert annyi kiegészítés volt a rendelettel
kapcsolatban, hogy én csak azt mondanám el, amit nem fogadott be az
előterjesztő, hogy arról szavazzunk és utána mondanám el.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. EU. integrációs Bizottság.

Dr. Vinnai Győző: (Európai Uniós Ügyek, Nemzetközi Kapcsolatok és
Idegenforgalmi Bizottság tagja) Az Európai Uniós Bizottság pénteken tárgyalta.
Nagyon sok módosítás érkezett, főleg civil szervezetek részéről, pontosabban a
Nyírség Civilház vezetője részéről. Most nem tudom, hogy mennyiben
tartalmazza ezt a módosított rendelet-tervezet, egyébként többségi határozattal
támogatta a bizottság.
Csabai Lászlóné: (polgármester) A Szociális Bizottságot kérdezem.
Jeszenszki András: (Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság
tagja) A Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság egyhangú
szavazatával támogatta az előterjesztést. Javaslatunkat a 6.§ elhagyására az
előterjesztő elfogadta. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor szeretném megkérdezni Jegyző urat,
vagy Nagy Lászlót? Igen, parancsolj.
Nagy László: (alpolgármester) A Közgyűlés előtt lévő módosított rendelettervezet
minden olyan változást tartalmaz, amit a múlt heti bizottsági üléseken
megbeszéltünk. Tehát én ezeket most külön – külön hadd ne soroljam fel. A
bizottsági üléseken valamennyiről szóltunk. Én azt kérem a közgyűléstől, hogy a
változásokat, miután ki is emeltük a rendelet-tervezetben, vegye figyelembe és
ennek megfelelően hozza meg a döntését. Ezek a változások egyébként csak
azok a változások, amelyeket a múlt héten bizottsági üléseken Dr. Fedor Anett
kolleganővel végigmondtunk minden bizottsági ülésen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor a Jogi Bizottság véleményét kérem.
Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A
Jogi Bizottság is támogatta azokkal a módosításokkal, amik ebben az anyagba
már beépítésre kerültek. Arra szeretném a figyelmet mégis felhívni, és ebben
nem tudott egyértelműen a bizottsági ülésen nyilatkozni az előterjesztő, és itt a.
és b. verzió található az előterjesztésben, ami arra vonatkozott, hogy a február
28.-i határidő túl korai volt, mert február 15-ig kell az önkormányzatnak is a
költségvetését elfogadni illetve még a civilek is ilyenkor ezen dolgoznak. Ezért mi
egy április 1-ét javasoltunk, de itt lehet látni benne, hogy egy a. meg egy b.
változatnak megfelelően egy halasztott pályázati határidő került már
megjelölésre. Tehát ez az egy olyan pontunk volt, amiről akkor még az
előterjesztő nem tudott benne nyilatkozni. Köszönöm szépen.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Fesztóry Sándor ügyrendi
kérdésben kért szót.
Fesztóry Sándor: (Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) Elnézést kérek,
hogy ilyen makacs vagyok, de én elővettem a Szervezeti és Működési
Szabályzatunkat. A 16. § h. pontja szó szerint így szól: Az előterjesztések feletti
szavazás során előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokat,
javaslatokat kell egyenként szavazásra bocsátani, majd az előterjesztésben
szereplőket. Szerintem ezt meg kellett volna az előbb szavaztatni. Ezt kértem. Az
előző napirendi pontnál volt egy javaslatom a Közgyűlés felé is polgármester
asszony.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Tisztelt Képviselők! Akik egyetértenek azzal,
hogy most értsünk egyet azzal, hogy az SZMSZ–t hogy alkalmazzuk a bizottsági
ülésen Fesztóry Sándor javaslata alapján, szíveskedjen igennel szavazni.
Nevetségessé teszi a közgyűlést kedves Fesztóry Sándor. Olyan kérdésben, ez
nem módosító javaslat a napirendhez, nem ez a napirend, egy eljárásjogi
kérdésben kér javaslatot az Önkormányzattól, olyan eljárásjogi kérdésben, ami
teljesen egyértelműen tisztázott. És ez nem első alkalommal történik,
gyakorlatilag egyetlen bizottságnak nincs ezzel a kérdéssel problémája csak
önöknek. Nem tartozik a napirendhez. A napirend az a sportrendeletről szól, ön
pedig egy eljárásjogi kérdésben kérte a képviselő-testület állásfoglalását.
Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) Ez így nem
szerepel ahogy elhangzott, nem szerepel, én átnéztem az összeférhetetlenségre
vonatkozó szabályokat is.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Dr. Moskovits Károly.
Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) Nem
akarom Jegyző urat megismételni, de az önkormányzati törvény valóban
tartalmazza ezt, hogy a képviselő saját magára nézve bejelentheti, akkor kérhet
saját magával szemben szavazást. Határozatképesség szempontjából
figyelembe kell venni, mert nem szavazhat és ugyanez vonatkozik arra, ha
bárkinek a bizottságban tudomása van arról, – vagy itt a közgyűlésben – hogy az
illető képviselő érintett, akkor bárki kérhet szavazást, hogy élhet-e a szavazati
jogával a képviselő. És ha leszavazza az adott testület, vagy a bizottság, vagy a
közgyűlés, akkor nem élhet a szavazati jogával. Ennyi. De a törvényben benne
van.

Erről tényleg felesleges szavazni. Köszönöm. Abban az esetben, – már elnézést
hadd egészítsem ki – ha elnök úr azt tapasztalja, hogy a bizottsági ülésen olyan
személy akar a szavazásban részt venni, aki érintve van benne, akkor kér egy
szavazást arról, hogy xy élhet-e a szavazati jogával. Ha a bizottság leszavazta,
akkor nem fog szavazni az illető. Viszont határozatképesség szempontjából
jelenlévőnek kell lenni. Köszönöm.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Módosító indítványt nem az eljárási rendhez,
hanem a napirendhez lehet tenni. Ez nem tartozik a napirendhez. Nem a
napirendre tett ön módosító indítványt, hanem egy olyan eljárásjogi rendhez kért
szavazást, ami egyébként a törvényben egyértelmű. Azt alkalmazni kell, jó
szándékkal és tisztességgel. Ennyi a dolognak a lényege, úgyhogy folytatjuk az
ülést. Ezek szerint a bizottságok nagy része támogatta. Egy része a módosító
indítványokat nem ismerte, de a Jogi Bizottság, amely nyilván a törvényesség
szempontjából igen jelentős, az a módosító indítványokkal együtt elfogadásra
javasolja, mert az előterjesztő elfogadta a módosító indítványt. A határidők közül
a b. verziót. Kell-e hogy külön megszavaztassam a b. verziót? Igen. Kérem, aki a
b. verzióval egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Fesztóry Sándor nem
szavazott. Lezártam a napirendet képviselő úr! Tessék kikapcsolni a gépet!
Fesztóry Sándor kért szót.
Fesztóry Sándor: (képviselő) Köszönöm szépen, de inkább nem mondom el
polgármester asszony.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, nagyon hálás vagyok
önnek. Akkor szavaztathatok. Kérem aki egyetért a b. verzióval, szíveskedjen
igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 22 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 11 tartózkodással elfogadta a b.
verziót
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem aki az egész rendelettel egyetért
szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 20 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 13 tartózkodás mellett
megalkotta az alábbi rendeletet.

24/2008.(IV.29.) KGY
r e n d e l e t
a helyi önszerveződő közösségek pénzügyi támogatásának rendjéről
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése (továbbiakban Közgyűlés) – élve a
Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. § (2) bekezdésében kapott eredeti
felhatalmazással –, figyelemmel a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.
törvény (Ötv.) 8. § (5) bekezdésében és 16. § (1) bekezdésében, valamint az
államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 13/A.§ (2)
bekezdésében, továbbá a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI.
törvény 14.§ (2) bekezdésében foglaltakra, a helyi önszerveződő közösségek
pénzügyi támogatásának rendjéről az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET
Általános rendelkezések
1. §
A rendelet célja
(1) A Közgyűlés elismeri és támogatja azt a tevékenységet, amelyet a
településen élő állampolgárok önszerveződő közösségei végeznek
az önkormányzati feladatok megvalósítása, a polgárok közéletbe
való bevonása, a település fejlesztése és szépítése, a
környezetvédelem, a közbiztonság mértékének növelése, az arra
rászorulók támogatása, a kultúra és a hagyományok ápolása, a
lakosság művelődése, szórakozása, sportolása, egészségvédelme
érdekében.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt cél megvalósulása érdekében a
Közgyűlés az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló
rendeletében - a város anyagi lehetőségeitől függően -
keretösszeget állapít meg az önszerveződő közösségek pénzügyi
támogatásának céljára, és az önszerveződő közösségek közötti
esélyegyenlőség biztosítása érdekében támogatási-pályázati
rendszert vezet be, melynek feltételeit, az eljárás rendjét e
rendeletében szabályozza.

2. §
A rendelet hatálya
(1) A rendelet hatálya kiterjed Nyíregyháza Megyei Jogú Város
közigazgatási területén székhellyel rendelkező, illetve
tevékenységét ezen területen kifejtő - bíróság által -
nyilvántartásba vett önszerveződő közösségekre, mint
támogatható szervezetekre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat kötelező
feladatát feladat-ellátási szerződés alapján ellátó szervezetekre,
valamint azon sportszervezetekre, amelyek támogatási rendjét a
Közgyűlés sporttörvényből adódó feladatok végrehajtásáról szóló
23/2008.(IV.29.) KGY rendelete szabályoz.
Értelmező rendelkezések
(1) E rendelet alkalmazásában
3. §
a.) önszerveződő közösség
aa.) az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött,
jogi személyiséggel bíró társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a
pártot, a politikai tevékenységet folytató szervezetet, a munkaadói és
munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, az
egyházat),
ab.) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján
létrejött, jogi személyiséggel bíró alapítvány (ide nem értve a
közalapítványt)
b.) közérdekű feladatot ellátó önszerveződő közösség: az olyan
közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú önszerveződő közösség,
amely az Önkormányzat Ötv.-ben vagy más törvényben előírt
kötelező vagy önként vállalt feladatainak ellátásában vesz részt, vagy
azt segíti.

II. FEJEZET
A támogatás formái
4. §
(1)Az Önkormányzat az önszerveződő közösségek részére a támogatást
a költségvetéséből biztosított pénzügyi alapokból biztosítja.
A megpályázható pénzalapok
5. §
(1) Az Önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza
meg az önszerveződő közösségek támogatására szolgáló
keretösszeget.
(2) Az Önkormányzat évente az alábbi alapokra ír ki pályázatot:
a) Közbiztonsági Alap: a támogatási keret 10%-a
b) Kulturális és Civil Alap: a támogatási keret 35%-a
c) Szociális és Egészségügyi Alap: a támogatási keret 35%-a.
d) Városfejlesztési és Környezetvédelmi Alap: a támogatási keret 10%-a
e) Pályázati önerő és Tartalék Alap: a támogatási keret 10%-a.
Az egyes alapok támogatási területei
6. §
(1) Közbiztonsági Alap: a lakosság biztonságérzete, a személyi- és
vagyonbiztonság mértéke növelésének támogatására
(2) Kulturális és Civil Alap: városi ünnepségek programjainak,
színvonalas lebonyolításának, városi rendezvények, egymást követő
naptári napokon lebonyolított rendezvénysorozatok megszervezésének
és kivitelezésének, valamint az önszerveződő közösségek kiemelkedő
szakmai programokon történő részvétele, működési költségei
finanszírozásának, alkotások, kiadványok megvalósításának
támogatására
(3) Szociális és Egészségügyi Alap: a lakosság különleges törődést
igénylő rétegei - pl.: fogyatékkal élők, hátrányos szociális helyzetben
élők – segítése, valamint a lakosság egészségmegőrzésének,
egészségvédelmé-nek támogatására
(4) Városfejlesztési és Környezetvédelmi Alap: a város szépítésének,
egyes városrészek rendezésének, parkosításának, virágosításának,
valamint a környezet állapotának javítását elősegítő tevékenység,
esemény, továbbá a környezet tudatos életmód népszerűsítésének
támogatására

(5) Pályázati önerő és Tartalék Alap: nem az Önkormányzat által
meghirdetett pályázathoz szükséges önerő biztosításának
támogatására, amennyiben az önszerveződő közösség valószínűsíti,
hogy a nem Önkormányzati pályázat eredménye később a város
hasznára válik, valamint váratlan, kiemelkedő jelentőségű események
támogatására
III.
FEJEZET
A pályázatok benyújtása
A támogatások odaítélésének eljárási rendje
(1) Az önszerveződő közösségek pénzügyi támogatása iránti
pályázatokat a tárgyévi költségvetéséről szóló rendelet kihirdetésével
egyidejűleg Nyíregyháza város honlapján, a Polgármesteri Hivatal
hirdetőtábláján, valamint a Nyíregyházi Napló című lap soron következő
számában a pályázatok véleményezésére - jelen rendelet 9.§ (2)
bekezdése szerint – jogosult közgyűlési bizottság hirdeti meg.
(2) A Pályázati önerő és Tartalék Alap esetén az (1) bekezdésben
meghatározott módon a pályázat meghirdetéséről a Polgármester
gondoskodik.
(3) Az önszerveződő közösségek pénzügyi támogatása (a
továbbiakban: pénzügyi támogatás) iránti pályázatokat írásban, jelen
rendelet 1. számú mellékletében szereplő „Pályázati Adatlap” című
formanyomtatványon, a pályázatot meghirdető közgyűlési bizottsághoz
minden év március 31. napjáig lehet benyújtani.
(4) Az önszerveződő közösségek pályázhatnak ún. rendkívüli pénzügyi
támogatás iránt is, mely esetben a pályázatokat minden év szeptember
30. napjáig a (3) bekezdésben meghatározott módón lehet benyújtani.
(5) A Pályázati önerő és Tartalék Alap esetén pályázatot a (3)
bekezdésben meghatározott módon - a (3) és (4) bekezdésben
meghatározott benyújtási határidőkre tekintet nélkül - a pályázati
hirdetményben előírt határidőig a Polgármesterhez lehet benyújtani.
(6) A pályázathoz csatolni kell:
a) az önszerveződő közösség működésének igazolására: az önszerveződő
közösség székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróság által az önszerveződő
közösség hatályos adatairól kiállított 30 napnál nem régebbi kivonatát és az
önszerveződő közösség – képviselője által hitelesített − alapszabályát vagy
működésének egyéb alapdokumentumát;
b) az önszerveződő közösség tárgyévi pénzügyi támogatásra irányuló
kérelmét, amely részletes tájékoztatást tartalmaz különösen az alábbiakról:
7. §

Az önszerveződő közösség tárgyévi tervezett céljai, feladatai.
Az önszerveződő közösség tárgyévi tervezett céljaihoz,
feladataihoz kapcsolódó tagdíj, önrész vállalásának tervezett
mértéke.
Az önszerveződő közösség tárgyévi tervezett céljaihoz,
feladataihoz kapcsolódó, más pályázati források, lehetőségek
bemutatása, kiemelése, más pályázati alapokból tervezett
igénylés mértéke.
Az önszerveződő közösség által pályázott összeg tervezett
időbeni felhasználásáról, az Önkormányzattól kért támogatásra
alapított várható költségeket - főbb jogcímenként - részletezve.
Nem az Önkormányzat által meghirdetett pályázat esetén, a
pályázat rövid ismertetését valamint annak eredményessége
esetén a város tekintetében várható haszon valószínűsítését
tartalmazó leírás.
c) az önszerveződő közösség tárgyévet megelőző évi tevékenységéről szóló
tájékoztatót, különös tekintettel a végzett feladatokra, elért eredményekre,
valamint az önszerveződő közösség a tárgyévet megelőző – amennyiben ez
nem áll rendelkezésre, az azt megelőző – üzleti évről szóló számviteli
beszámoló egyszerű másolatát.
(7) Amennyiben a pályázat benyújtása hiányosan történt, a pályázatot
meghirdető közgyűlési bizottság illetve a Polgármester írásban felhívja a
pályázót arra, hogy a felhívás kézbesítésétől számított 8 napon belül a
hiányosságot pótolja. Amennyiben a pályázó a hiánypótlást felhívás
ellenére sem teljesíti, a pályázat nem terjeszthető a Közgyűlés elé.
A beérkezett pályázatok véleményezése
(1) A beérkezett pályázatokat a pályázati időszak zárónapját – március 31.
illetve szeptember 30. – illetve Pályázati önerő és Tartalék Alap esetén a
pályázat benyújtásának napját követő 30. napig a Közgyűlés hatáskörrel
rendelkező szakbizottsága megvizsgálja és indoklással ellátott javaslatot tesz
a támogatás odaítélésére, valamint annak összegére, illetve a támogatás más
– nem pénzbeli − formában történő biztosítására.
8. §

(2) A Közbiztonsági Alapra benyújtott pályázatokat a Jogi Ügyrendi és
Közbiztonsági Bizottság, a Kulturális és Civil Alapra benyújtott
pályázatokat a Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága, a
Szociális és Egészségügyi Alapra benyújtott pályázatokat a
Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság, a
Városfejlesztési és Környezetvédelmi Alapra benyújtott
pályázatokat a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, a
Pályázati Önerő és Tartalék Alapra benyújtott pályázatokat a nem
Önkormányzati pályázat tárgya vagy a kérelem tárgya, illetve a
váratlan, kiemelkedő esemény tárgya szerint - a Közgyűlés és
Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata alapján - hatáskörrel
rendelkező közgyűlési bizottság véleményezi.
(3) A szakbizottságok ezen ülésén az Önkormányzat hivatalának illetékes
munkatársa – jelenleg: civil referens – tanácskozási joggal részt vesz.
(4) A szakbizottságok vizsgálata kiterjed arra, hogy az önszerveződő
közösség tevékenysége mennyiben közérdekű, illetőleg a támogatásban
részesítendő célkitűzés a közjavát mennyiben szolgálja és szakmai
szempontból mennyiben megvalósítható.
(5) A szakbizottságok vizsgálata különösen arra terjed ki, hogy
a) az önszerveződő közösség az előző évben kapott pénzügyi támogatással
megfelelően elszámolt-e;
b) a támogatásban részesítendő cél megvalósításához – a támogatás
esetleges összegét is figyelembe véve – rendelkezik-e a megfelelő
pénzügyi és egyéb feltételekkel;
c) a támogatásban részesítendő cél eléréséhez az önszerveződő
közösségnek vannak-e más partnerei és egyéb támogatói;
d) a támogatásban részesítendő cél megvalósítása igényli-e az önkormányzat
egyéb támogatását;
e) a támogatásban részesítendő cél megvalósítása pénzügyi támogatás
helyett támogatható-e más, alkalmasabb módon.

A pályázatok elbírálása
(1) A Polgármester a pályázati időszak zárónapját – március 31. illetve
szeptember 30. – illetve a Pályázati önerő és Tartalék Alap esetén a
pályázat benyújtásának napját követő 45. napig gondoskodik a
szakbizottságok indokolással ellátott javaslatait összesítő előterjesztés
elkészítéséről. Az előterjesztést úgy kell elkészíteni, hogy abból a
képviselők számára világos legyen a szakbizottságok véleménye,
javaslata. A Közgyűlés az előterjesztésről a soron következő ülésén
dönt.
(2) A pénzügyi támogatások megállapítása során a Közgyűlés előnyben
részesíti azt a közérdekű feladatot ellátó önszerveződő közösséget, amely a
lakosság különleges törődést igénylő rétegeit célozza meg (például:
fogyatékkal élők, hátrányos szociális helyzetben élők).
(3) A pályázatok elbírálása során a Közgyűlés dönthet úgy is, hogy pénzügyi
támogatás helyett a kért támogatást más formában biztosítja, feltéve, hogy a
támogatás más módja a pályázó által megjelölt cél megvalósításának
támogatására alkalmas és ahhoz az önszerveződő közösség hozzájárul.
(4) A Közgyűlés kedvező elbírálása esetén a pénzügyi támogatás
megállapításáról szóló költségvetési rendeletében meg kell jelölni azt is, hogy
a támogatás felhasználása milyen célra történhet.
9. §
10. §
A támogatásban részesülő önszerveződő közösség a kapott támogatást
csak a Közgyűlés által meghatározott célra használhatja fel.
11. §
(1) Nem részesíthető pénzügyi támogatásban négy naptári év
időtartamban az az önszerveződő közösség
a) amely az előző évben kapott pénzügyi támogatással nem számolt el,
és ezt a Közgyűlés határozatában megállapította;
b) az előző évben kapott támogatást a jóváhagyott céltól eltérően
használta fel.
(2) Nem részesíthető pénzügyi támogatásban kettő naptári év
időtartamban az az önszerveződő közösség, amely az előző évben
kapott pénzügyi támogatással nem megfelelően számolt el, és ezt a
Közgyűlés határozatában megállapította.

IV. FEJEZET
A támogatás kifizetése és felhasználásának elszámolása
12.§
(1)A Közgyűlés által megállapított pénzügyi támogatás folyósítására,
felhasználására és elszámolására vonatkozóan az Önkormányzat a
támogatott önszerveződő közösséggel - jelen rendelet 2. számú
melléklete szerinti – támogatási szerződést köt.
(2)A támogatási szerződés a pénzügyi támogatás odaítéléséről
rendelkező közgyűlési határozat mellékletét képezi.
13. §
(1) Az önszerveződő közösség a kapott támogatás felhasználásáról
köteles elszámolni.
Az elszámolás határideje:
a) a tárgyévet követő év március 31. napjáig;
b) amennyiben a tárgyévet követő évben pénzügyi támogatás iránti
pályázatot nem nyújt be, a tárgyévet követő év május 31. napjáig
(2) Az elszámolás magában foglalja
- a részletes szakmai, tartalmi beszámolót (továbbiakban
szakmai beszámoló),
- a pénzügyi beszámolót és annak mellékleteként a támogatás
összegének felhasználásáról szóló eredeti számlák -
támogatási szerződésben meghatározott módon - hitelesített
másolati példányát (továbbiakban pénzügyi beszámoló).
(3) A szakmai és pénzügyi beszámolót a támogatásra benyújtott
pályázatot véleményező szakbizottsághoz kell benyújtani.
(4) A szakbizottság az elszámolási időszak záró napját - tárgyévet
követő év március 31. illetve május 31. napja - követő 30. napig az
elszámolást ellenőrzi és véleményezi.
(5) A Polgármester az elszámolási időszak zárónapját - tárgyévet
követő év március 31. illetve május 31. napja - követő 45. napig
gondoskodik a tárgyévi elszámolásról alkotott bizottsági
véleményeket összesítő előterjesztés elkészítéséről. Az
előterjesztést úgy kell elkészíteni, hogy abból a képviselők számára
világos legyen a szakbizottságok véleménye, az elszámolások
elfogadásával kapcsolatban tett javaslata. A Közgyűlés az
elszámolások elfogadásáról a soron következő ülésén dönt.

(6) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei a támogatás
felhasználására vonatkozó elszámolást pénzügyileg ellenőrzik. A Hivatal
belső ellenőrzési szervezete a helyszínen is jogosult ellenőrizést
folytatni.
(7) Az elszámolás késedelme, illetve elmaradása esetén az
önszerveződő közösség a támogatási szerződésben meghatározottak
szerint kötbér fizetésére köteles.
Egyéb rendelkezések
14.§
(1) A Közgyűlés által az önszerveződő közösségek részére
megállapított pénzügyi támogatásokról a Polgármesteri Hivatal
Gazdasági Irodája valamint a támogatások odaítélésében érintett belső
szervezeti egység nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a támogatásban részesült szervezetek
megnevezését, nyilvántartási azonosítóját, a támogatás forrását, a
döntési jogkör gyakorlójának megnevezését, az elszámolási
kötelezettség előírását, határidejét, annak teljesítését, továbbá a
támogatás - jelen rendelet szabályainak és a támogatási szerződésben
foglaltaknak - megfelelő felhasználására vonatkozó megállapítást.
15. §
(1) Az önszerveződő közösségek részére megállapított pénzügyi
támogatásokról, valamint a támogatott célokról tájékoztatót kell
közzétenni
a) a Nyíregyházi Napló című újságban, a döntést követően megjelenő
lapszámban,
b) Nyíregyháza város honlapján, a döntést követő 5 napon belül.
A honlapon megjelenő tájékoztató elérhetőségét 5 évig biztosítani kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint tájékoztatót kell közzé
tenni a Közgyűlés azon határozatairól is, amelyekben a megállapított
pénzügyi támogatások felhasználásáról szóló elszámolásokról dönt.
(3) A közzétételről a Jegyző gondoskodik.
16. §
Jelen rendelet 2009. január 1. napján lép hatályba.

1. számú melléklet a 24/2008. (IV.29.) KGY rendelethez
Pályázati Adatlap
önszerveződő közösségek pénzügyi támogatása iránt
Az önszerveződő közösség neve:
Az önszerveződő közösség címe:
A szervezet jogállása:
Képviselőjének neve, címe, telefonszáma, e-mail címe:
A bírósági nyilvántartásba vételéről szóló jogerős végzés száma, kelte:
A nyilvántartott tagok létszáma:
Kért-e az előző évben pénzügyi támogatást?
Az előző évben kapott támogatás összege:
A jelen pályázatban kért támogatás összege:
A kért összeg tervezett felhasználása (célja):
(Felsorolás konkrét meghatározott tevékenységenként) :
Összeg:
1)
2)
3)
Stb.
A tervezett cél megvalósításának egyéb (meglevő) forrásai:
A pályázathoz csatoljuk a következő mellékleteket:
a) az önszerveződő közösség működésének igazolására: az önszerveződő
közösség székhelye szerinti megyei (fővárosi) bíróság által az önszerveződő
közösség hatályos adatairól kiállított 30 napnál nem régebbi kivonatát és az
önszerveződő közösség – képviselője által hitelesített − alapszabályát vagy
működésének egyéb alapdokumentumát;
b) az önszerveződő közösség tárgyévi pénzügyi támogatásra irányuló
kérelmét, amely részletes tájékoztatást tartalmaz különösen az alábbiakról:
Az önszerveződő közösség tárgyévi tervezett céljai, feladatai.
Az önszerveződő közösség tárgyévi tervezett céljaihoz,
feladataihoz kapcsolódó tagdíj, önrész vállalásának tervezett
mértéke.
Az önszerveződő közösség tárgyévi tervezett céljaihoz,
feladataihoz kapcsolódó, más pályázati források, lehetőségek
bemutatása, kiemelése, más pályázati alapokból tervezett
igénylés mértéke.

Az önszerveződő közösség által pályázott összeg tervezett
időbeni felhasználásáról, az Önkormányzattól kért támogatásra
alapított várható költségeket - főbb jogcímenként - részletezve.
Nem az Önkormányzat által meghirdetett pályázat esetén, a
pályázat rövid ismertetését valamint annak eredményessége
esetén a város tekintetében várható haszon valószínűsítését
tartalmazó leírás.
c) az önszerveződő közösség tárgyévet megelőző évi tevékenységérő szóló
tájékoztatót, különös tekintettel a végzett feladatokra, elért eredményekre,
valamint az önszerveződő közösség tárgyévet megelőző – amennyiben ez
nem áll rendelkezésre, az azt megelőző – üzleti évről szóló számviteli
beszámoló egyszerű másolata.
Nyíregyháza, 200................
.................................................................
a szervezet képviselőjének aláírása

2. számú melléklet a 24/2008. (IV.29.) KGY rendelethez
TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS
amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város
Önkormányzata,( 4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz., képviselője:
Csabai Lászlóné polgármester) mint Támogató, másrészről
………………………………….Szervezet,( …..cím, képviselője:…,
Támogatónál vezetett nyilvántartásban rögzített azonosítója:….) mint
Támogatott között alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel:
1) Támogató kötelezettséget vállal arra, hogy a … évi költségvetése
……. terhére ……..- Ft., azaz ……… forint összegű támogatást nyújt
Támogatott részére az Önkormányzat ……… Alapra benyújtott
támogatási kérelme, Támogató Közgyűlésének …/…. (…...) KGY
rendelete, valamint a ….../….(…) számú határozata alapján.
2) Támogató kötelezettséget vállal arra, hogy az 1. pontban
meghatározott
…………Ft.-, azaz ……………..forint összegű támogatást Támogatott
részére Támogatott…….….-nál vezetett ……… számú számlájára
20….. ……. napjáig átutal.
3) Támogatott köteles a támogatás összegét egyéb pénzeszközeitől
elkülönítetten nyilvántartani, valamint a hatályos számviteli, pénzügyi,
adó és egyéb gazdálkodási jogszabályok szerint kezelni, s ezen
szabályokat gazdálkodási tevékenysége során megtartani.
4) Támogatott a támogatás összegét jelen szerződésben foglaltak
szerint 20.... december 31-ig, kizárólag az alábbi célra/célokra
használhatja fel:
…………………………
…………………………
…………………………
5) A 4. pontban foglalt támogatási cél/célok meghiúsulása esetén
Támogatott köteles - 3 munkanapon belül - Támogató Közgyűlését
írásban értesíteni, valamint a támogatás felhasználásának
megszüntetésére azonnali intézkedést tenni, és a támogatás
összegét zároltan kezelni.
Támogatott a támogatási cél/célok meghiúsulása esetén köteles
továbbá a bejelentéstől számított 8 napon belül a támogatás teljes
összegét Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal
…………-nál vezetett…………..számú költségvetési elszámolási
számlájára visszafizetni.

6) Amennyiben Támogatott a támogatást nem a jelen támogatási
szerződésben meghatározott célra használja fel, azt a felek
szerződésszegésnek minősítik, melynek alapján Támogatott köteles
a támogatás összegét a folyósítás napjától a visszatérítés napjáig
számított jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi
kamattal növelten Támogató költségvetési elszámolási számlájára
visszafizetni.
7) Támogatott a támogatás jogszerű felhasználásáról köteles elszámolni
a) a tárgyévet követő év március 31. napjáig;
b) amennyiben a tárgyévet követő évben pénzügyi támogatás iránti
pályázatot nem nyújt be, a tárgyévet követő év május 31. napjáig.
Támogatott kötelezettséget vállal arra, hogy a szakmai és pénzügyi
beszámolót írásban megküldi Támogatónak.
A szakmai és pénzügyi beszámoló része a jelen támogatási
szerződés mellékletét képező „Elszámolás” című formanyomtatvány,
valamint a támogatás összegének felhasználásáról szóló eredeti
számlák, a kifizetés tényét igazoló bankszámlakivonat, illetve kiadási
pénztárbizonylat – Támogatott által – hitelesített másolati példánya.
Támogatott kötelezettséget vállal arra, hogy az eredeti számlákra
rávezeti Támogató által vezetett nyilvántartásban rögzített
azonosítót, valamint arra, hogy az eredeti számlák másolati
példányait a következő nyilatkozattal hitelesíti: „Az eredetivel
mindenben megegyező másolat, a támogatási összeg más célra nem
lett elszámolva”.
8) Az elszámolás késedelme esetén, Támogatott köteles a
késedelembe esés napjától a szakmai és pénzügyi beszámoló
benyújtásának napjáig a támogatás összege 1% o -nek megfelelő
mértékű napi késedelmi kötbért Nyíregyháza Megyei Jogú Város
Polgármesteri Hivatal …..-nál vezetett …….számú költségvetési
elszámolási számlájára megfizetni. A késedelmi kötbér mértéke nem
haladhatja meg a támogatás összegének 10%-át.
9) Amennyiben Támogatott a szakmai és pénzügyi beszámoló
benyújtását a 7.) pontban meghatározott határidő lejártát követő 100
napon belül sem teljesíti, az elszámolást a Felek elmaradtnak tekintik
és Támogatott – a késedelmi kötbéren felül – köteles a támogatás
összege 5%-nak megfelelő mértékű meghiúsulási kötbért
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal ……..-nál
vezetett ……….számú számlájára megfizetni.
10) Támogató – közgyűlésének a helyi önszerveződő közösségek
pénzügyi támogatásának rendjéről szóló 24/2008.(IV.29.) KGY
rendeletében valamint a részletes pályázati kiírásban foglaltak szerint
– jogosult a szakmai és pénzügyi beszámolót elbírálni.

Támogató tudomásul veszi, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város
Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységei a támogatás
felhasználására vonatkozó elszámolást pénzügyileg ellenőrizik, és a
Hivatal belső ellenőrzési szervezete a helyszínen is jogosult
ellenőrzést folytatni.
Támogatott a támogatás összegének felhasználásához köteles az
ellenőrzéshez szükséges adatokat, dokumentumokat az ellenőrzést
végző rendelkezésére bocsátani. A támogatás összegének
felhasználását az Állami Számvevőszék is jogosult vizsgálni.
11) Jelen támogatási szerződésben nem szabályozott kérdésekben felek
magukra nézve a Ptk. Szabályait tekintik irányadónak. Vitás
kérdésekben felek Támogató Közgyűlése előzetes egyeztető
döntését követően a hatáskörrel rendelkező nyíregyházi székhelyű
bíróság illetékességét kötik ki.
12) Jelen támogatási szerződést a felek elolvasás és értelmezés után
jóváhagyólag aláírták.
Nyíregyháza, 200…….
………………………………
Támogató
…………………………….
Támogatott
A támogatási szerződés 1. számú melléklete
_____________________
szervezet neve

E l s z á m o l á s
A 200. .évi önkormányzati támogatás felhasználásáról
A 200.. évi támogatás összege:……………………………Ft
A támogatás összegét a szerződésben meghatározott célra használtuk fel, az
alábbi számlák szerint, melyek másolatait mellékeljük.
Számla
száma
Számla
kelte
Termék,
szolgáltatás
megnevezése
Kifizetés
dátuma
Kifizetés módja
(kp./ átutalás)
Számla bruttó
összege (Ft)
Összesen:
Melléklet:………..db
Nyíregyháza, 200.…………………………..
……….……………………………..
Támogatott szervezet képviselője

9./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2007. évi
Környezetvédelmi Cselekvési Tervében szereplő feladatok
teljesítéséről és a 2008. évre vonatkozó terv jóváhagyására
Előadó: Felbermann Endre Környezetvédelmi tanácsnok
Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Felbermann
Endréé a szó.
Felbermann Endre: (Környezetvédelmi tanácsnok) A múlt évben is tárgyaltunk
egy környezetvédelmi cselekvési tervvel kapcsolatos anyagot és akkor olyan
kritikák értek bennünket, hogy másképp kellene tagolni ezt a beszámolót és
ennek megfelelően mi átstrukturáltuk ezt a beszámolót és a különböző
fejezeteket szétbontottuk. Annak megfelelően, hogy akkor az észrevételek hogy
szóltak. Annyit szeretnék elmondani, hogy több forrásból származnak ezek az
anyagok. Részben a cégeink, ahol környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat
végeznek, a Térségi Hulladék-Gazdálkodási Kft. a Városüzemeltető és
Vagyonkezelő Kft. a Nyírtávhő Kft., a Nyírségvíz Zrt., az ő költségvetésükben a
környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokat itt megjelenítettük és minden
évben úgy, hogy bekérjük tőlük a beszámolókat és ezeket a beszámoló
fejezeteket egyenként beépítjük ebbe az anyagba. Ugyancsak a Hivataltól
származó információk, a Vagyongazdálkodási és Városüzemeltetési Irodától a
panelprogrammal kapcsolatos, Nyitás programmal kapcsolatos dolgokról kapunk
információt, és természetesen a Városfejlesztési Irodától átvesszük azokat az
információkat és pénzügyi adatokat, amelyek az ő költségvetésükben
szerepelnek. Gyakorlatilag a környezetvédelmi alap, amelyik legfontosabb eleme
számunkra a beszámolónak, annak a külön fejezetbe való megjelenítése is úgy
szerepel az előterjesztésben, ahogy korábban önök kérték és ennek megfelelően
alakítottuk ki a struktúrát. Amire én szeretném felhívni a figyelmet, hogyha
ezekben számszakilag hibák vannak, ahogy Tormássi Géza is jelezte a
költségvetési beszámolóval kapcsolatban, azokat mi nem ellenőriztük, hisz a
megfelelő irodáktól és a cégeinktől kaptuk ezeket az információkat.
Nyilvánvalóan nem sejthettük azt, hogy esetleg ezek nem passzolnak össze a
költségvetési beszámolóval. Jövőben akkor úgy látszik, hogy ezt is figyelnünk
kell, hogy ezek az adatok megegyeznek-e a beszámolóban szereplő adatokkal.
Én a beszámolóból néhány gondolatot szeretnék kiemelni, amelyre a hangsúlyt
szeretném fordítani. Ezek nem nagy dolgok, legalábbis pénzügyi szempontból
nem nagy dolgok. Szellemi érték szempontjából azt gondolom, hogy nagyon
fontosak. És elsősorban a környezetvédelmi alap felhasználásával függnek
össze. Ezek közül kiemelném a nevelésre, a környezetnevelésre fordított
összegeket. Tehát az iskolák, óvodák környezetnevelési programjait emelném ki
először is, amelyet mi nagyon fontosnak tartunk és játékos formában, vetélkedők
formájában, pályázat formájában igyekszünk fenntartani ezt a rendszert, és
nagyon sikeresek ezek a pályázatok.

Itt a Díszteremben szoktuk az eredményeket megosztani a diákokkal,
gyerekekkel és borzasztóan örülnek mindig ezeknek az eseményeknek. A másik,
egy újdonságra szeretném felhívni a figyelmet. Még nem olyan régen folyik az
úgynevezett elektronikai hulladék begyűjtési akció. Erre a jövőben is szeretnénk
fokozottabban odafigyelni és pénzügyi forrásokat fordítani erre, mert ez ma kezd
egyik éles problémává válni minden városban. Egyre növekszik az elektronikai
termék és ennek az elhelyezése problémát okoz. Próbáltunk kreatívan valamit
kitalálni, hogy legyen valami újdonság is és most arra kérnénk a Testületet, hogy
abban döntsön, a környezetvédelmi alapból kezdjünk meg egy graffiti akciót is, a
falfirkák felszámolásával kapcsolatosan szeretnénk valamit tenni ebben a
városban. Ez egy újdonság lenne, amennyiben a képviselő-testület elfogadja az
ezzel kapcsolatos elképzelésünket. Képzeljük el, hogy a környezetnevelési
akcióinkba be kellene vonni most már a felnőtteket is. Méghozzá úgy, hogy a
gyerekeken keresztül. A felnőtt, a szülő kin keresztül fogható meg? A gyermekein
keresztül. Eddig az általános iskoláknak, az óvodáknak tartottunk ilyen
programokat, ilyen játékos programokat, most szeretnénk családi
rendezvényeket csinálni, hogy a gyerekek hozzák magukkal a két szülőt is és a
szülők játékos formában próbáljanak meg megismerkedni a környezetnevelés
kérdésével és a környezetünk védelmével és ezen keresztül szeretnénk, hogy ha
a felnőttek, akik szerintem szintén rászolgálnak arra, hogy egy kicsit formáljuk a
tudatukat, bekapcsolódnának ezekbe az akciókban. Én ennyit szeretnék kiemelni
és akkor várom az önök észrevételeit, kérdéseit.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Tormássi Géza. Az ülés vezetését átadom
Nagy László alpolgármester úrnak.
Tormássi Géza: (Városüzemeltetési és Közlekedési Bizottság elnöke) Az
anyagot a bizottság megtárgyalta, végül is a jó szándékot látjuk benne, de van
egy olyan érzésem, hogy nem minden vonatkozásban vesszük elég komolyan
ezt a dolgot. Az egyik a számoknak a nem pontos ismerete ebben az anyagban.
A másik, maga a 2007. évnek a tárgyalásánál tervként 5 milliárd 450 millió forint
szerepel, itt tényként 3 milliárd 239 millió a felhasználás. Elviekben, mert
ténylegesen nem tudom. Ezek alapján tárgyaltuk 4. napirendi pontként a
költségvetést, tehát itt a számokat nem tudom igazán összehasonlítani, hogy
most mi az igaz. Egy módosító javaslata lenne a bizottságnak, a 2008. évi
tervben 47-es pontként szerepel a tervben a közvilágítás a szökőkutak,
közintézmények kivilágítása. Ez nem tudni, hogy mennyiben környezetvédelmi,
környezetgazdálkodási kérdés. Úgy tudom, hogy az előterjesztő is akceptálta ezt
a kérdést. Néztük a közutak, hidak fenntartását, de itt bizonyos anyagok
újrahasznosítása alapján létjogosultsága van a pontnak.

Összességében a későbbiekben az a kérése a bizottságnak az előterjesztők
illetve maga az Önkormányzat irányába, hogy ne egy elvi pipával történő
elintézése legyen ennek a kötelező önkormányzati feladatnak azzal, hogy egy
ilyen programot elkészítünk, hanem ténylegesen figyeljünk oda arra is, hogy
mennyit tervezünk ebből, ténylegesen, mennyit használunk fel ezekre a dolgokra
és akkor az anyagot is jóval egzaktabbul és komolyabban lehet későbbiekben
venni. Köszönöm szépen.
Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Jánócsik Csaba bizottsági
véleményt mond.
Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A
Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság is megtárgyalta ezt a napirendet
és a bizottság alaposan tájékozódott és hosszan szemezgetett az anyagban.
Megállapította, hogy végül is a panelprogramnak az a sajátossága, amivel egyik
évről a másikra áthúzódó tételként jelenik meg, az egy jelentősebb tétel és annak
van egy ilyen hatása, hogy majdnem 1 milliárd forinttal torzítja tulajdonképpen itt
a számadatokat. Mindezek figyelembevételével a bizottság egyhangú
szavazással elfogadta ezt a cselekvési tervet és elfogadásra javasolja.
Nagy László: (alpolgármester) Köszönjük szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés
az előterjesztéshez? Előterjesztőkhöz? Észrevétel? Palicz György parancsolj.
Palicz György: (képviselő) Mindig nagyon fontosnak tartottam a
környezetvédelmet, de úgy gondolom, hogy ez a terv egy kicsit ilyen
önbecsapás, hogy ha megnézzük elmondhatjuk a végösszegnél, hogy
Nyíregyháza költségvetésének csaknem több mint 10%-át környezetvédelemre
és környezetgazdálkodásra költi. És akkor szerepelnek benne ilyen dolgok most
azon kívül, amit Tormássi Géza elmondott, hogy játszóterek építése
közterületen. Hogy ennek mi a köze a környezetvédelemhez igazából nem tudom
és azzal, hogy a környezetvédelem mellé berakjuk ezt a környezetgazdálkodást,
az lehetőséget ad arra, hogy bele lehessen ilyet rakni, hogy közutak és hidak
fenntartása. Tehát én azt mondom, hogy inkább csináljunk egy tisztán
környezetvédelmi tervet, amiben lehet, hogy egy kisebb összeg fog szerepelni,
nem 4 milliárd forint, legalább nem álltatjuk magunkat, hogy tényleg ilyen
kiadásokra költi az Önkormányzat a költségvetésének a 10%-át, ami jól hangzik,
csak nem mutatkozik meg úgymond eredményekben. Mondom, én nem igazán
tudom elfogadni, hogy a hidak és utak fenntartása az valójában
környezetvédelmi kiadás. Köszönöm szépen.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Az ülés vezetését visszaveszem. Kérdezem,
hogy van-e még kérdés?
Felbermann Endre: (Környezetvédelmi tanácsnok) Azt szeretném elmondani az
elhangzottakra, különösen hogy önbecsapás vagy nem önbecsapás, döntés
kérdése, hogy mi a cselekvési terv tartalma. 2001. decemberben megalkotta –
nem ez a képviselőtestület, hanem az akkori képviselőtestület – a
környezetvédelmi programot, koncepciót és annak alapján a cselekvési tervet.
Tehát a cselekvési tervbe tételesen jóváhagyta a testület, hogy milyen pontokat
és milyen tartalmat kell figyelembe venni. Tehát mi addig, ameddig a
képviselőtestület nem változtatja meg a cselekvési terv tartalmát, pontjait, addig
nem tudunk mást csinálni, mint a cselekvési terv alapján pontról – pontra
végigmegyünk és rögzítjük, hogy ezen a ponton milyen forrás lett felhasználva és
milyen feladatokat végeztünk. Tehát ha ez az igény, hogy szűkítsük és
közvetlenül környezetvédelemmel kapcsolatos dolgokat tegyük csak bele, akkor
vissza kell hoznunk a környezetvédelmi koncepciót átdolgozva azzal, hogy a
cselekvési tervnek a teljes tartalma egy szűkített tartalom lesz és a jövőben
annak megfelelően fogjuk a beszámolót elkészíteni. Ehhez nekem nincs jogom,
egyetlen képviselőnek sem, hogy a közgyűlési koncepciót és az az alapján
felállított cselekvési tervet megváltoztassa tartalmilag. Tehát ha erre igény van,
akkor mi elkészítünk a következő időszakban egy ilyet és akkor megvitatjuk,
hogy melyik legyen a cselekvési terv tartalma. Ha Testület úgy dönt, hogy a
közvilágítás ne legyen benne, a játszóterek ne legyenek benne, az utak ne
legyenek benne, akkor nem fogjuk beletenni. De addig, amíg ez így van, addig
nem tudok mit tenni. Egyébként azt meg kell, hogy jegyezzem, hogy a
környezetvédelem nem egy egzakt tudomány, gyakorlatilag mindennek, amit
teszünk, amit cselekszünk, amit az ember tesz, a környezetre valamilyen
hatással van. Ilyen szempontból minden emberi cselekedet a környezetre
gyakorolt hatásán keresztül bizonyos kárt, vagy hasznot teremt a természetben
és ezáltal bele lehet magyarázni mindenbe, hogy ez környezetvédelem vagy
természetvédelem, vagy környezetgazdálkodás. Az energia, a közvilágítás az
hogyne lenne környezettel kapcsolatos, hisz az a célunk, hogy minél kevesebb
energiát használjunk fel, ennek pedig tudjuk, hogy milyen a környezetre gyakorolt
hatása. Bármilyen energiáról beszélek, mert a villanyáramot is elő kell valamiből
állítani, valamilyen energiaforrásból. Tehát nagyon nehéz ezt megmondani, hogy
valójában kinek van igaza. De ha a Testület úgy dönt, hogy szűkítsük ezt a
dolgot, és közvetlenül a környezetvédelemmel kapcsolatos,
természetvédelemmel kapcsolatos dolgokat írjuk csak be, ehhez joga van és a
jövőben így készül el. Én azt gondolom, hogy ezt kell megfontolni, ha ez a döntés
születik mi szívesen átdolgozzuk. Köszönöm szépen.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Azt javaslom, hogy csak annyit csináljunk,
hogy fogadjuk el ezt a beszámolót és a 2008-as tervet. Felbermann Endrének
meg a szakmának pedig azt javaslom, hogy üljünk le és gondolkodjunk, hogy
átdolgozzuk ezt a cselekvési programot és akkor visszahozzuk. Tormássi Géza
nem hallottam a bizottsági módosító javaslatot.
Tormássi Géza: ( képviselő) A 47-es sort javasoltuk kivenni, de Felbermann
Endre véleménye alapján elméletileg bármi benne maradhat ami a koncepcióban
szerepel. Egy viszont ténylegesen gond, hogy meghatároztunk bizonyos
összegeket a korábbi évben erre és a számok valamilyen módon nem
stimmelnek a tavalyi évi számokkal. Tehát ha lehet azt mondani, hogy
megszavazunk valamit, csak annak a beltartalma az eléggé valótlan. Azok a
sorok amik benne vannak azok valósak, de hogy mi mögötte a valós szám, mire
használtunk és mennyit azt én egyelőre ebből az anyagból nem minden esetben
látom.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Mi a módosító indítványod?
Tormássi Géza: (képviselő) Ezek után, hogy Felbermann Endre elmondta, hogy
végül is a közvilágítás ilyen módon a koncepció alapján benne maradhat,
miközben erre egy fix összeget tervezünk és semmiféle olyan programunk nincs,
amivel mondjuk korszerűsítenénk a közvilágítást, változatlanul fenntartanám a
véleményemet.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen.
Tormássi Géza: (képviselő) Egyébként elfelejtettem mondani, a bizottságnál 5
igen és 5 tartózkodás mellett nem kapott többséget.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki elfogadja a beszámolót és a 2008-
as programot vagy tervet, szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 19 szavazattal, 14 tartózkodás mellett meghozta az alábbi
határozatot.

114/2008. IV. 28.) számú
h a t á r o z a t
Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2007. évi környezetvédelmikörnyezetgazdálkodási
tervében szereplő feladatok teljesítéséről és a 2008. évre vonatkozó terv
jóváhagyásáról
A Közgyűlés
1. Nyíregyháza Környezetvédelmi Programjához készített 2007. évi
környezetvédelmi-környezetgazdálkodási tervének beszámolóját elfogadja
és a 2008. évre vonatkozó tervet jóváhagyja.
2. Utasítja a Környezetvédelemért felelős Tanácsnokot, lássa el a feladatok
végrehajtásának felügyeletét.
Felelős: Felbermann Endre, környezetvédelmi tanácsnok

Melléklet a 114/2008. (IV.28.) számú határozathoz
Környezetvédelmi – környezetgazdálkodási terv
2007. évi beszámoló
Költség [eFt]
Feladat, cél Felelős és együttműködő fél 2007. Év
terv
2007. Év
tény
1
Környezetvédelmi fejlesztés, környezeti
nevelés
Nyíregyháza oktatási intézményeiben oktatási
program bevezetése
Báthory I. laktanya monitoring rendszer
telepítése, illetve környezeti kármentesítése
Városüzemeltetési Kht.
Városfejlesztési Iroda
2 Városfejlesztési Iroda 50 000 32 951
3 Borbányai hulladéklerakó tényfeltárása Városfejlesztési Iroda 14 400 8 647
Szelektív hulladékgyűjtő zsák beszerzés Városfejlesztési Iroda
4
(pályázati önerő)
Városüzemeltetési Kht.
20 726 20 794
A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő
5 Hulladékért virágot akció tavaszi és őszi Városüzemeltetési Kht. 4 000 4 000
szervezése 2-2 héten keresztül
Jósaváros Ungvár stny közterületi
6
rekonstrukciója I. ütem
Városfejlesztési Iroda 343 145 343 135
Biomonitoring rendszer további üzemeltetése,
7
laborvizsgálatok
Városfejlesztési Iroda 3 000 90
8 Fásítási akció
Városüzemeltetési
Kht.Városfejlesztési Iroda
3 000 382
Óvodai, általános iskolai játszóterek
9
rekonstrukciós programja
Városfejlesztési Iroda 5 000 0
10 Ipari park fásított területének éves fenntartása Városfejlesztési Iroda 800 400
Környezetvédelmi Alap célfeladatok
"Környezeti nevelés támogatása" című pályázat
11
kiírása
Városfejlesztési Iroda,
3 000 3 000
Lakossági tájékoztatás, ,média megjelenés PR
tevékenység.
12
700 700
Környezetvédelemhez kapcsolódó ”jeles napok”
Városfejlesztési Iroda,
szervezése, rendezvények
13 Hulladék kommandó működése támogatása
Városüzemeltetési Kht.
E-misszió Egyesület
Közterület -felügyelet
Polgárőrség
Mezőőrök
Rendőrség
500 500

14 Karácsonyfagyűjtő akció megszervezése
Városüzemeltetési Kht.
Városfejlesztési Iroda
100 138
15
Általános iskolásoknak meghirdetett
italoskarton-doboz gyűjtő akció megszervezése
Városüzemeltetési Kht.
Városfejlesztési Iroda
200 235
16 Lakossági veszélyes hulladék gyűjtő akció.
17 Illegális hulladéklerakatok felszámolása,
18
19
20
Általános iskolások számára vetélkedősorozat
szervezése szelektív hulladékgyűjtés
témakörében, az elkülönítetten történő gyűjtés
gyakorlatának elmélyítése.
A környezetvédelmi világnap alkalmából egy
napos szelektív hulladékgyűjtést szorgalmazó
akció a hulladékudvarban, E-hulladék gyűjtő
lakossági akció
Általános iskolás gyerekeknek szóló pályázat
kiírása a környezetvédelem témakörében.
Városüzemeltetési Kht.
Városfejlesztési Iroda
E-misszió Egyesület
Városüzemeltetési KHT.
Városfejlesztési Iroda
Városüzemeltetési Kht.
Városfejlesztési Iroda
Városüzemeltetési Kht.
Városfejlesztési Iroda
Városüzemeltetési Kht.
Városfejlesztési Iroda,
Környezetvédelmi referens
800 797
1 500 1 189
200 177
21 Kerékpártárolók kihelyezése Városfejlesztési Iroda 2 000 1 995
22 Köztéri virágszobrok készítése Városfejlesztési Iroda 1 500 922
23 Igrice mocsár kezelése, fenntartása
Városfejlesztési Iroda, Felső-
Tisza Alapítvány
1 000 1 000
Környezetgazdálkodás, városüzemeltetés
24 Városszípítő akció Városüzemeltetési Kht. 5 735 0
25 Állategészségügyi feladatok Városüzemeltetési Kht. 52 373 41 183
26 Köztisztasági feladatok Városüzemeltetési Kht. 84 138 147 903
27 Egyéb városüz. Feladatok Városüzemeltetési Kht. 28 850 23 567
28 Zöldfelület fenntartás Városüzemeltetési Kht. 322 611 239 211
29 Játszótéri berendezések beszerzése Városüzemeltetési Kht. 30 383 0
30 Belvízelvezetés Városüzemeltetési Kht. 229 756 139 439
31 Település vízellátás Városüzemeltetési Kht. 21 634 16 199
32 Közvilágítás, szökőkutak közint. kivit. Városüzemeltetési Kht. 383 472 300 000
33 Intézményi világítás korszerűsítés Városüzemeltetési Kht. 321 842 217 700
34 Közutak, hidak fenntartása Városüzemeltetési Kht. 830 918 346 423
35 Játszóterek építése közterületeken Városfejlesztési Iroda 15 000 0
36 Utcai szemétszelencék telepítése, pótlása Városfejlesztési Iroda 1 200 1 186
37 Szelektív hulladékgyűjtés PR (Norvég Alap)
Városüzemeltetési Kht.
Városfejlesztési Iroda
13 500 0
Energiagazdálkodás, fejlesztés
38
Panel pályázatok beadása, lebonyolítása a
lakóépületek energiatakarékos felújításának
támogatása
Vagyongazdálkodási és
Üzemeltetési Iroda
200
300
2 084 952 1 103 248
39 „Nyitás” Program Nyírtávhő Kft. 30 000 28 758
40 Távfűtési alapvezetékek rekonstrukciója Nyírtávhő Kft. 19 000 22 144
Integrált minőség- és környezetirányítási
41
rendszer működtetése
Nyírtávhő Kft. 3 500 2 896

Önkormányzati intézmények energetikai auditja
42
és hatékonyság javító beruházás
Nyírtávhő Kft. 15 500 23 192
Vízgazdálkodás, fejlesztés
Alsóbadur, Lóczibokor, Mandabokor,
43 Kordovánbokor, Bálintbokor ivóvízhálózat Városfejlesztési Iroda 2 800 770
építése
Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és
Városfejlesztési Iroda,
44 tisztítási program megvalósítása (Kohéziós
Nyírségvíz zrt
alap)
497 000 164 190
Hatósági, ellenőri feladatok
Környezetszennyező, illegális tevékenységek
Jegyző
45 bejelentésének kivizsgálása a szükséges
Hatósági és Építésügyi Iroda
hatósági intézkedés megtétele
Parlagfűvel kapcsolatos lakossági bejelentések Városüzemeltetési Kht.,
46
kivizsgálása, intézkedések
Közterület felügyelet
A roncsautók elszállításával kapcsolatos
47 önkormányzati rendelet jogharmonizálása, a Közterület - Felügyelet
város megtisztítása a roncsautóktól
A kötelező hulladékszállítási közszolgáltatás
48
igénybevételének ellenőrzésre
Közterület - Felügyelet
Folyékony hulladék szállító gépjárművek
49
ellenőrzése
Közterület - Felügyelet
Ö s s z e s e n : 5 450 235 3 239 061

Környezetvédelmi- Környezetgazdálkodási Cselekvési Terv
Beszámoló a 2007. évről
Környezetvédelmi fejlesztés, környezeti nevelés
1. Nyíregyháza oktatási intézményeiben oktatási program bevezetése
A 2007/2008-as évben is folytatódott Nyíregyháza Megyei Jogú Város
Önkormányzata és a Városüzemeltetési KHT. szelektív hulladékgyűjtést
népszerűsítő oktatóprogramja, amelynek keretében a Városüzemeltetési KHT.
munkatársai 8 általános iskolában tartották meg szemléletformáló előadásaikat.
A 2007/2008. tanévtől 2 óvoda is csatlakozott a szelektív hulladékgyűjtés
ösztönzését célzó programhoz, ahol az óvodapedagógusok kaptak tájékoztatást
a szelektív hulladékgyűjtésről.
2. Báthory laktanya területén a környezeti kármentesítés műszaki
beavatkozás folyamatban van. 2007. év tavaszán lefolytatott közbeszerzést
követően a nyertes Báthory 2007. Konzorcium megkezdte a területen lévő
szennyezett talaj kitermelését, szennyeződés mentesítését, földalatti olajtartályok
eltávolítását. A munka végzésével egyidejűleg megkértük a Felső-Tisza-vidéki
Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől a korábbi
műszaki terv módosítását, melyet a hatóság jóváhagyott. A terület
kármentesítése várhatóan 2009. áprilisáig tart.
A konzorcium a megbízási szerződésben vállalt szakaszfeladatokat határidőre
elvégezte, a részszámla év végén teljesítve lett.
3. Nyíregyházán a borbányai volt hulladéklerakó területére vonatkozó
tényfeltárási terv elkészült és a tényfeltárási záródokumentáció határidőre
benyújtásra került a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
Vízügyi Felügyelőség részére. A Felügyelőség a tényfeltárási dokumentációra
vonatkozóan hiánypótlást kért, amelyhez további vizsgálatok váltak szükségessé.
A munkafolyamat a hiánypótlás miatt áthúzódott a 2008. évre.
4. Szelektív hulladékgyűjtő zsák beszerzés (2006. évi DEC-TEHU) pályázati
támogatással megvalósuló pályázati projekt befejeződött, a program keretében
beszerzett szelektív hulladékgyűjtésre használatos zsákok szétosztása a
lakosság körében megtörtént a város családiházas övezeteiben.

5. A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő Hulladékért virágot akció
Az előző évhez hasonlón a Városüzemeltetési KHT. a 2007. évben is két
alkalommal hirdette meg a „Hulladékért virágot” akciót, mely során a lakosságtól
átvett, elkülönítetten gyűjtött papír, műanyag, fém és üveg hulladékért, valamint
italoskarton dobozokért komposztot, vagy utalványt adtak a Városüzemeltetési
KHT. munkatársai, mely utalványok beválthatóak voltak a KHT.- nál, a Tulipa Kft
üzleteiben, az Aquarius élményfürdőben.
Tavaszi akció: 2007. március 5. – március 14. e között. Az akció 10 átvevőhelyen
összesen több mint 175 t papírt 30 t üveget, 4 t fémet és 12,5 t műanyagot és 64
kg italoskarton dobozt adott át közel 2000 lakos.
Őszi akció: 2007. szeptember 17. – szeptember 29. a Hulladékudvarban
összesen 85 t papírt, 5 t műanyagot, 7 t üveget és 600 kg fémet adott át 1008 fő.
6. Jósaváros, Ungvár stny közterületi rekonstrukció
Pénzügyi adatok:
- 90 %-os támogatással megvalósult beruházás
- kivitelezésre szerződött összeg bruttó 343,144,898,- Ft
Kivitelezés:
1.) Közművek:
Közvilágítás felszámolás 350 fm; új közvilágítás 718 fm,
Csapadékvíz elvezetés 1300 fm
Csapadékcsatorna bontás 225 fm
Vízvezeték új 132 fm; vízvezeték bontás 85 fm; vízvezeték átépítés 200 fm;
tűzcsap kihelyezés 2 db
Gázvezeték bontás 113 fm; új vezeték 203 fm
Elektromos vezeték bontása 175 fm, új vezeték építése 168 fm
Kábel TV áthelyezés 100 fm
2.) Burkolatok:
Burkolatbontás 5675 m2; új burkolat 4616 m2
3.) Látványpatak:
Látványpatak vízfelülete 335 m2

4.) Zöldfelület:
Megszüntetett zöldfelület (kiemelt raszterek) 1441 m2
Új gyepfelület megerősített ráccsal 1840 m2
Megmaradó és felújításra került zöldfelület 597 m2
Új cserjefelület 357 m2 (=2884 db)
Virágfelület (évelő) 705 m2 (=997 db)
Zöldfelület a munkaterületen összesen 3499 m2
ZÖLDFELÜLET VÁLTOZÁSA 242,8%
Kivágott fa 13 db
Őszi fapótlás 38 db
A zöldfelület öntözőhálózattal ellátva (csöpögtető + szórófejes)
Megjegyzés:
- a területen az Unió előírásainak megfelelő nyilvános WC készült
- a fedett sétány alatt zárható közösségi helyiség (kiállítás, stb.)
7. Biomonitoring rendszer további üzemeltetése
A rendszeren belül a fás növényzet ültetésén túl elkészült a város 2007. évi
légszennyezettségi térképe.
8. Fásítási akció
Az akción + a biomonitorig programon belül 206 db. túlkoros fa elültetésére került
sor. (Pl: Ügyészség parkolója; Krúdy-ház; Arany J. utca; Városháza előtt, stb.)
A fásítási akción belül a Deák F. utca páros oldalán az úttest és járda közötti,
magasra halmozódott földsáv elbontása és termőfölddel történő pótlása történt
meg. A munkák után megkezdődött egy új, egységes fasor (túlkoros gömbakác)
telepítése. Új ültetések az Érkertben (ANNO étterem és Marika fagyizó mellett),
az Nyíregyházi Főiskola Eötvös József Gyakorló Általános Iskola udvarának
Ungvár stny. felőli kerítése mellett, illetve pótlások (a Michelin háta mögötti
véderdő önkormányzati tulajdonú területén a nyárfákat) történtek az
előirányzatból.
9. Óvodai, általános iskolai játszószerek rekonstrukciós programja
Az elmúlt évben az óvodák udvarán található játszószerek felülvizsgálata, a
közvetlen balesetveszélyt megszüntetése, illetve a gazdaságosan nem javítható
játszószerek elbontása, néhány játszószer pótlása megtörtént. Az általános
iskolai játszószerek rekonstrukciós programjában ugyanez a program folytatódik
az általános iskolákban. A kivitelező kiválasztásához szükséges közbeszerzési
eljárás lezárult. A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság döntése
alapján a kivitelezést áthúzódó munkában, ez év tavaszáig kell elvégezni.

10. Az Ipari Park fásított területének fenntartását a Városüzemeltetési Kht.
elvégezte (pótlás, a meglévő fák locsolása, tányérozása, növényvédelme,
kaszálás).
Környezetvédelmi Alap célfeladatok
11. Környezeti nevelés támogatása címü pályázati kiírás keretében
eszközbeszerzésre, környezetvédelmi programok megvalósítására hírdettünk
pályázatot általános iskolák és non-profit szervezetek körében 2007 év őszén.
A pályázati keretösszegből 21 db pályázatot tudtunk támogatni. A pályázatok
megvalósítása, a támogatási összegek kifizetése, a pályázat elszámolása 2008
évi feladat lesz.
12. Lakossági tájékoztatás, média megjelenés, PR, környezetvédelmi jeles
napok
A környezetvédelmi beruházásokról, programokról, akciókról, aktualitásokról a
lakosság széles körű folyamatos tájékoztatást kapott az írott sajtón és az egyéb
médiákon keresztül.
A környezetvédelmi jeles napok rendezvényeiről tájékoztattuk a lakosságot. pl.
Autómentes nap, környezetvédelmi világnap, takarítási világnap, föld napja,stb.
13. Hulladék kommandó működésének támogatása
Továbbra is meghatározó a Közterület-Felügyelet tevékenysége a Hulladékkommandó
munkájában. 2007-ben 58 esetben intézkedtünk illegális
szemétlerakás miatt, ebből 12 esetben tetten értük, vagy felderítettük az
elkövetőt.
14. Karácsonyfagyűjtő akció megszervezése
2007. január 8.-a és január 20.-a között Nyíregyháza Megyei Jogú Város
Önkormányzata és a Városüzemeltetési KHT. nyereményakciót hirdetett a
hulladékká vált karácsonyfák begyűjtésre „Karácsonyfa gyűjtés értékes
ajándékokért” elnevezéssel. Az akció keretében 617 fenyőfát szállított be 232
lakó a Hulladékudvarba.
A gyűjtés két hete alatt minden egyes fáért 1 nyereményszelvényt kaptak a
lakosok, amelyek közül az akciót lezáró sorsoláson - január 20.-án – 10 db került
kihúzásra.
Az akció kiemelt célja a fahulladék visszagyűjtése mellett a helyszínt biztosító
Korányi F. u. 3. sz. alatt található Hulladékudvar népszerűsítése volt.

15. Általános iskolásoknak meghirdetett italoskarton doboz gyűjtő akció
megszervezése
Többféle versenyt valósítunk meg ezen a kiíráson belül.
Egyrészt 2007. decemberétől általános iskolai diákoknak, valamint óvodásoknak
hirdetünk meg italoskarton doboz gyűjtést, másrészt általános iskolásoknak fém
csomagolási hulladék gyűjtést. Az akcióban, amelynek alapvető célja a
gyermekek szelektív hulladékgyűjtésre való nevelése és ösztönzése, az iskolák
2008. március végéig gyűjthetik az italos kartondobozokat.
A felhívásokra 13 vállalkozó szellemű és a környezettudatos nevelés mellett
elkötelezett iskola ás 18 óvoda válaszolt, akik az eddigi tapasztalatok alapján
lelkesen vetették bele magukat a gyűjtésbe.
16. Lakossági veszélyes hulladékgyűjtő akció
Az akció célja a veszélyes hulladékok környezetkárosító hatásának
megakadályozása, valamint kommunális hulladékkal való keveredésének
megelőzése.
A 2007. évben két alkalommal adhatták le a városlakók térítésmentesen a
háztartásokban keletkező veszélyes hulladékokat Nyíregyháza Megyei Jogú
Város Önkormányzata, a Városüzemeltetési KHT., valamint egy alkalommal az
E-misszió Természet– és Környezetvédelmi Egyesület közös szervezésében
meghirdetett akciója során.
2007. június 9.-én szombaton, 10 helyszínen 3468 kg veszélyes hulladék gyűlt
össze.
2007. október 13.-án 3037 kg veszélyes hulladékot adtak át a lakók 10
helyszínen.
Az összegyűjtött hulladékokat a Városüzemeltetési KHT. munkatársai az Oros
Szállási u. 72 sz. alatti Regionális Hulladékkezelő telepre szállították, ahonnan
átmeneti tárolás után elszállításra kerültek végleges ártalmatlanítási helyükre.
17. Illegális hulladék felszámolása
A Városüzemeltetési KHT., Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, az
önkormányzati választókerületek képviselői, Nyíregyháza Megyei Jogú
Város Polgármesteri Hivatal - Közterület Felügyelete, valamint az E – misszió
Természet- és Környezetvédelmi Egyesület a Takarítási Világnap alkalmából,
2007. szeptember 15.-én 240 nyíregyházi városlakóval közösen 20 helyszínen
végzett gyommentesítést, szemétszedést, valamint illegális hulladéklerakat
felszámolást.
A pár órás takarítás során összesen 108 m 3 (22, 7 tonna) hulladék gyűlt össze.
A helyszínek megjelölése és a lakók mozgósítása a jelentkező önkormányzati
képviselők közreműködésével valósult meg.

Ezen kívül a Lőtér u. környékén is végeztük a szabálytalan lerakatok
felszámolását, ahonnan munkagépekkel 386 t hulladék elszállítása és
ártalmatlanítása történt meg.
18. Általános iskolások számára vetélkedősorozat szervezése a szelektív
hulladékgyűjtés témakörében, az elkülönítetten történő gyűjtés
gyakorlatának elmélyítése
A szelektív hulladékgyűjtés ismereteinek mélyítése volt a célja a 2007. október 1-
2-án megrendezett 2. „Válogatós válogatott” elnevezésű játékos versenynek. A
vetélkedő a Városüzemeltetési KHT, Nyíregyháza Megyei Jogú Város
Önkormányzata és az ÖKO – Pannon Kht. közös együttműködésének
eredményeként jött létre, most második alkalommal.
Nyíregyháza város 20 általános iskolájának 630 tanulója a Kossuth téren
mérhette össze tudását csapatokban 2 napon keresztül.
A gyerekek a versengés során egyrészt gyakorlati tapasztalatokra, másrészt
értékes nyereményekre is szert tehettek. Nyíregyháza Megyei Jogú Város
Önkormányzata és a Városüzemeltetési KHT. évfolyamonként díjazta a legjobb
csapatokat. Az eredményhirdetésre és a díjak ünnepélyes átadására 2007.
október 5.-én került sor a Polgármesteri Hivatal Krúdy termében.
19. A környezetvédelmi világnap alkalmából egy napos szelektív
hulladékgyűjtést szorgalmazó akció a Hulladékudvarban. E-hulladék gyűjtő
lakossági akció
A környezetvédelmi világnap alkalmából 1 napos akciót hirdetett meg az ÖKO-
Pannon Kht., az Electro-Coord Magyarország Kht. a Városüzemeltetési KHT., és
a ReProduct Kft., „Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának
Környezetvédelmi Alapja támogatásával”.
Az akció kedvező fogadtatását mutatja, hogy 188 lakó érezte úgy, hogy a
szelektív hulladékgyűjtés segítségével tesz egy lépést környezetünk
megóvásáért a környezetvédelmi világnapon is.
Szorgalmukért és a szelektíven gyűjtött újrahasznosításra alkalmas csomagolási
és elektronikai hulladékukat, jelképes ajándékot kaptak az akció helyszínéül
szolgáló a Korányi F. u. 3. sz. alatt található Hulladékudvarban.
20. Általános iskolás gyerekeknek szóló pályázat kiírása környezetvédelmi
témakörben
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Városüzemeltetési KHT.
2007. novemberében pályázati felhívásokat hirdetett meg a város közigazgatási
területén működő valamennyi alapfokú oktatási intézmény tanulója számára
környezetvédelmi témákban.
A pályázatok beadási határideje 2008. május 5.

21. kerékpártárolók kihelyezése
A kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására, a lakosság kiszolgálására 21db
kovácsoltvas kerépártárolót helyeztünk ki az alábbi helyszíneken:
- Bessenyei tér 2db
- Benczúr tér 2db
- Zrínyi ilona u 1db
- Hősök tere 1db
- Október 23. tér 2db
- Nyírfa tér 1db
- Szabadság tér 2db
- Sóstói u. 3db
- Állatpark bejárata 1db
- Sóstói játszótér 1db
- Sóstó Svájcilak 1db
- Sóstó Élményfürdő 2db
- Zelk Z. Iskola előtt 1db
- Sóstó Strandfürdő 2db
22. köztéri virágszobrok készítése
A környezetvédelmi világnap alkalmával a Kossuth téren köztéri virágszobrot
helyeztünk el.
23. Igrice mocsár kezelése fenntartása
Az Igrice mocsár kezelését, fenntartását , kaszálását a Felső –Tisza Alapítvány
végezte el az éves megbízási szerződés és kezelési tervnek megfelelően.
Környezetgazdálkodás, városüzemeltetés
28. 24. 29. Zöldfelület fenntartás, Városszépítő akció, Játszótéri
berendezések beszerzése
Zöldfelület fenntartás:
2006. évhez viszonyítva a 2007. évre biztosított keretösszeg bruttó 800 eFt-al
több, ami nem fedezi a 6%-os infláció mértékét sem.
Hatékonyabb munkaszervezéssel, illetve városi virágfelületek csökkentésével
viszont meg tudtuk őrizni a parkfenntartás eddig megszokott gondozottsági
színvonalát.
Az utcai sor és parki fák fenntartására (kivágás, tuskózás, gallyazás) 2007.
évben kapott keretösszeg nem bizonyult elegendőnek. Az elöregedett fasorok
ifjítása illetve cseréje egyre sürgetőbb feladat.
2007. évben a parkerdő fenntartását főleg saját erőből oldottuk meg, így a Sóstó
melegstranddal szemben lévő kilátó teljes felújítását is elvégeztük, de sajnos
zöldfelület felújítást -fedezet hiányában- nem tudtunk kivitelezni.

Játszóterek építése – mivel beruházás jellegű feladat – átkerült az Önkormányzat
hatáskörébe.
Ugyanígy a fásítási akció keretösszege is a Városfejlesztési Irodánál maradt.
25. Állategészségügyi feladatok
Feladataink közé tartozik Nyíregyháza város közigazgatási határán belül
közterületen található állati hulladék és melléktermékek begyűjtése, kóbor ebek
befogása, ezek ártalmatlanná tétele.
Gyepmesteri telep tevékenységei körében az alábbi feladatokat láttuk el:
- Elszállított veszélyes hulladék mennyisége: 50.274 kg
- Összaltatás (eb, macska): 717 db
Egyre jobb a kapcsolat az Állatbarát Alapítvánnyal, közösen figyelemmel kísérjük
az állatvédelmi törvények betartását, betartatását, minden segítséget megadunk
a Gyepmesteri telepen elhelyezett, befogott állatok gazdára találásához,
ivartalanítási akcióhoz anyagilag is hozzájárultunk: 438,5 eFt
Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a médiával melynek, köszönhetően egyre
több városlakó ismerte meg a Gyepmesteri telepet. Lehetőséget biztosítunk az
állatok akár többszöri- megtekintésére, ennek következtében a tavalyi évben
gazdára talált 72 db egészséges, jámbor eb.
- Ebrendészeink 136 esetben tettek bejelentést a Polgármesteri Hivatalnak -
feljelentés továbbításra- be nem oltott eb miatt, ennek feldolgozása egész évben
folyamatos munkát igényel.
- Szunyogirtásra 9.945 eFt, kullancsirtásra 2.400 eFt, rágcsálóirtásra 2.229 eFt
összeget költöttünk, melyeket a város különböző területein, Nyíregyháza
közigazgatási határán belül végeztük. A turisták által látogatott frekventált helyek
pótlólagos irtására a Magyar Turizmus Rt-től nyert 2.000 eFt összeget is
felhasználtuk.
Évente több alkalommal -városrészenként- közös eb befogási akciót tartottunk a
Közterület-Felügyelettel, melynek következtében a kóborló ebek számát
rendszeresen csökkentettük.
26. Köztisztasági feladatok
2007. évben a téli síktalanítási feladatok végzésére a keretösszeg elegendőnek
bizonyult az enyhe tél miatt, viszont halaszthatatlan igény merült fel egy több
funkciót ellátó nagy teljesítményű hószolgálati toló – szórógép beszerzésére.
A városi takarításokra biztosított keretösszeg nem fedezi Nyíregyháza
belvárosában rendszeresen megtartott rendezvények utáni takarítást, melyre
2008. évben külön keretösszeget tervezünk igényelni.
2007 évben a város köztisztasági állapota elfogadható volt, de gondot okozott az
utak mentén elhelyezett hulladék-tárolóedények mellett hagyott
kommunálisszemét feltakarítása.

27. Egyéb városüzemeltetési feladatok
Parlagfűvel kapcsolatos lakossági bejelentések, Hulladék Kommandó
működésének támogatása
Áprilistól szeptember végéig folyamatos közös járőrözésben vettünk részt a
Hulladék Kommandóban. Az illegálisan lerakott hulladékokat minden esetben
átvizsgáltuk, szükség esetén átadtuk további eljárás lefolytatására a Közterület
Felügyeletnek. A mezőőri szolgálat 46 esetben szólította fel az elhagyott hulladék
tulajdonosát hulladéka elszállítására, az elszállítást minden alkalommal a
helyszínen ellenőriztük.
A közterületi bútorok telepítése 2007 évben az Önkormányzat Városfejlesztési
irodájához került. Az illegális szemétlerakatok felszámolása egész évben
folyamatos volt, melynek során közel 2.000 m 3 hulladékot szállítottunk el és a
lerakatok helyére szemételhelyezést, tiltó táblát helyeztünk, valamint
megfigyelési és ellenőrzési rendszert helyeztünk ki.
Folyamatosan üzemeltettük a Nyíregyháza, Hősök terén lévő illemhelyet, nyári
időszakban Bujtoson valamint Jósaváros Ungvár sétányon lévő illemhelyet, 2 db
mobil WC–t helyeztünk el Sóstó játszótér, valamint Kossuth u. buszmegálló
közelében.
Illemhelyek üzemeltetésénél lakossági igény merült fel nagyobb forgalmú
játszóterek mobil illemhelyek elhelyezésére, mely terveinkben szerepel, de a
keretösszeg sajnos a 2007. évi szinten maradt.
Idén lehetőségünk van a városszépítő akció folytatására, melynek során
tavasszal ellenőrzött és szervezet módon földet és fűmagot, ősszel
növényanyagot biztosítunk a jogosan kérelmező városlakók részére.
30. Belvízelvezetés
Belvízelvezető csatornák és szivárgók kaszálása, a folyási akadályok
megszüntetése közhasznú foglalkoztatás bevonásával folyamatosan biztosítva
volt. A karbantartás során biztosítani tudtuk a szabad vízelfolyást, és ezzel
egyúttal az allergén növények pl.: parlagfű irtását is.
31. Település vízellátás
A város 752 db ejektoros kúttal, 33 db ivókúttal, 6 db mélyfúrású kúttal és 1 db
diszkúttal rendelkezett.
Kiemelt feladat volt több száz ejektoros kút elzárása, üzemen kívül helyezése. A
kutak elzárása -hat hónap előkésztő munka után-, október 15-ig került
végrehajtásra. Lakossági, illetve képviselők kérésére, 34 db kút ismételten
üzembe helyezésre került 2007 év végére. A város 390 db üzemelő és 362 db
elzárt kúttal rendelkezik. A kutak karbantartását a Nyírségvíz Zrt. végezte.

A 6 db mélyfúrású kút közül egy kút le van zárva, a többi üzemel és kiszolgálja
az adott körzet lakóit.
Az ivókutak játszótereken, parkokban vannak elhelyezve, szolgálják a pihenő,
játszó állampolgárok ivóvíz igényét.
32. Közvilágítás, szökőkutak közintézmények kivitelezése
A közvilágítási naptár szerint biztosítottuk a város közvilágítását. Negyedévente
komplex ellenőrzést hajtottunk végre. Fogadtuk a hibákkal kapcsolatos lakossági
bejelentéseket, intézkedtünk azok kijavítására. A hibák kijavítása az E-ON
rendszer lehetőségeit figyelembe véve 2-3 hetet vett igénybe. Az ellenőrzés
tapasztalatai alapján, megállapítható, hogy a város közvilágítása rendben van,
kábelhibák és egyedi lámpatestek hibái együttesen nem érték el az 5%-ot.
A 2007. év és megelőző évek jogos fejlesztési igényeit, csak minimálisan tudtuk
teljesíteni, a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek miatt. Felszerelésre került
54 db lámpatest.
33. Intézményi világításkorszerűsítés
Intézményeknél az önkormányzati felújításokon kívül, korszerűsítésre nem került
sor. Folyamatosan biztosítottuk az intézményeknél felmerült előző évi
fejlesztésekből fakadó garanciális javításokat, valamint az egyedi
meghibásodások elhárítását.
34. Közutak, hidak fenntartása
Az év folyamán INERT beton és aszfalt hulladékból 80 e m 2 útalapot, stabilizált
utat építettünk a város külterületein, ez által a bontások során keletkezett
hulladékok hasznosan kerültek felhasználásra, és egyben biztosítani tudtuk az
érintett földutak járhatóságát.
35. A közterületi játszóterek építésére és felújítására megtörtént a helyszínek
kiválasztása. A Kossuth-Dob-Rákóczi-Vasvári utcák által határolt területen lévő
játszótéren túl Butykán a művelődési ház udvarán, illetve Oroson a Herman Ottó
Tagintézmény udvarán újjáépítésre kerülnek a játszóterek. A Városfejlesztési és
Környezetvédelmi Bizottság döntése alapján a kivitelezést áthúzódó munkában,
2008. év tavaszáig kellett elvégezni.
36. Utcai szemétszelencék telepítése, pótlása
80 db hagyományos (zöld henger) alakú szemétszelencét pótoltunk a
természetes elhasználódás és sajnos a vandalizmus miatt.
37. Szelektív hulladékgyűjtés PR ( Norvég Alap )
A pályázatot a Városüzemeltetési Kht. benyújtotta, 2008 évi döntés alapján a
pályázatot nem támogatták.

Energiagazdálkodás, fejlesztés
38. Panel program
A 2007-es évben is folytatódott az iparosított technológiájú épületek
pályázatainak megvalósítása.
2007.12.30-ig 139 épület (5628 lakás) nyertes pályázatából 110 épület (4401
lakás) felújítása fejeződött be.
2007. január 1.-én 51 épület (2114 lakás) felújítása volt folyamatban. Ebből 17
idei indítású. Az év végére befejezésre és pénzügyi lezárásra került 21 projekt.
A felújításokra eddig 1.103.248 eFt bruttó kifizetés történt, ehhez 457.278 eFt
állami támogatást kaptunk. A lakosságtól 369.666 eFt pénzeszközt vettünk át,
míg az önkormányzati támogatáshoz 302.863 eFt Panel Plussz Hitelt vettünk
igénybe. A teljes önkormányzati tehervállalás 351.911 eFt volt.
39. „NYITÁS” Program
A „NYITÁS” programnak nevezett szekunder oldali rekonstrukcióval lehetőséget
biztosítunk fogyasztóink számára a hőfelhasználással arányos díjfizetésre. A
távfűtéssel ellátott 15.625 lakásból 2007-ben 297 csatlakozott programunkhoz,
így már több mint 13.421 lakásban valósulhat meg az energia – és
költségtakarékos fűtés. A „NYÍTÁS” programra jelentkező lakóközösségeknél az
elvégzendő rekonstrukciós munkák keretében a primer oldali technológiai
kapcsolás átalakításán kívül fűtési körönként korszerű szabályozó szelvények és
berendezések beépítése történik, amellyel alkalmassá válnak a hőközpontok a
telemechanikai rendszerbe történő bevonásra, valamint a gazdaságosabb
üzemeltetésre. A technológiai kapcsolások átalakítása, valamint a szabályzó
szerelvények beépítése – eltérő műszaki tartalommal – a primer oldali változó
térfogatáramú kapcsolás kialakítását jelenti.
A rekonstrukcióra szánt hőközpontok címeit az alábbi táblázat tartalmazza.
Sorszám Hőközpontok Ellátott lakások címei
címei
1. Mező u. 9. Mező u. 9
2. Mező u. 5-7. Mező u. 5-7
3. Ungvár stny 29/a
Eperjes u. 10-16;
Ungvár stny. 29-35.
4. Toldi u. 60. Toldi u. 60.
5. Ószőlő u 77/a Garibaldi u. 16-24.
6. Ferenc krt. 19-25
Ferenc krt. 19-45.;
Pazonyi tér 1-2.

A 2007-re tervezett illetve a megvalósult „NYÍTÁS” programunkban részt vevő
lakások, lépcsőházak, épületek és radiátorok darabszámát az alábbi táblázat
tartalmazza.
Sorszám Épület címe
Épület Lépcsőház Lakás Radiátorok
(db) (db) (db) (db)
1 Garibaldi u. 16-22. 2 4 54 280
2 Korányi F. u. 64-
70.
2 4 60 240
3 Kórház u. 1-3. 1 2 30 100
4 Körte u. 3. 1 1 6 54
5 Május 1. tér 1. 1 1 20 67
6 Mező u. 5-7. 1 2 16 75
7 Nyár u. 1-3. 1 2 24 155
8 Toldi u. 60. 1 1 87 310
Összesen: 10 17 297 1.281
40. Távfűtési gerincvezeték rekonstrukciója
A távfűtési gerinchálózatunk hőveszteségének csökkentése érdekében a Mező
utcai NA400 méretű távvezetékünkön 80 fm nyomvonalhosszon hajtottunk végre
vezetékcserét, több mint 14,7 M Ft-os beruházás keretében (ezáltal ennek a
szakasznak a rekonstrukciója be is fejeződött).
A Kiskörút (NA125) építése során a régi vezetékünk korróziója miatt 2007-ben 45
fm vezetékszakasz cserét fejeztük be. A Sóstói úton (NA100 méretű 35 fm) is
vezetékcserét hajtottunk végre.
Az új, korszerű előszigetelt csővezetékrendszer alkalmazásával jelentős
energiamegtakarítást tudunk elérni ezeken a korábban problémás szakaszokon
Az OBI-MediaMarkt építése kapcsán a Nyíregyháza, Szegfű u. – László u. –
István u. – Mák u. által határolt területen az Örökösföld városrészt hőenergiával
ellátó NA400 méretű primer távfűtési vezetékpár 2x310 m nyomvonalon a
beruházó költségén kiváltásra került. A korábbi bakon vezetett csőpár szintén
terepszint alatt fektetett előszigetelt csővezetékkel lett új nyomvonalon
helyettesítve.

Ezek összes hőigénye: 1.500 kW.
A munkálatok 2007. évben befejeződtek.
Folyamatban van a Jókai tér – Nagy Imre tér térségében a Korzó üzletház
építése. Ennek teljes hőigénye 3.600 kW, amely kielégítése szintén a városi
távfűtési hálózatról történik.
A kapcsolódó primer távfűtési vezeték építési munkálatai a Beruházó
finanszírozásában történt.
41. Integrált minőség és környezetirányítási rendszer működtetése
Nyírtávhő Kft. céljai közt fogalmazta meg a 2001. augusztusban bevezetett ISO
9001:2000 (MSZ EN ISO 9001:2001) szabvány folytatólagos működtetését,
2004-ben kibővítve azt a környezetvédelmi követelményeket magában foglaló
ISO 14001:1996 (MSZ EN ISO 14001:1996), majd 2005-ben az ISO 14001:2004
szabvány szerinti környezetirányítási rendszerrel, létrehozva egy egységes,
Integrált Minőségügyi és KörnyezetIrányítási Rendszert (IMKIR).
Az új szabvány bevezetésében nagy segítséget és előnyt adott, hogy
kulcsfolyamataiban sok mindenben hasonlított a már működő rendszerhez.
Nyírtávhő Kft. fontos tényezőnek tartotta egy megfelelően felkészített, hozzáértő
belső auditor team létrehozását illetve kibővítését, ezért a betervezett képzést az
ütemezésnek megfelelően folytattuk le, így hét kollégánk tett sikeres belső
auditori vizsgát.
A belső auditorokkal a BELSŐ AUDIT-TERV szerint végezzük a
főtevékenységünk ellenőrzését, illetve a kapcsolódó korrekciók, helyesbítő
tevékenységek végrehajtását.
Mindezek eredményeképpen 2007. év novemberben volt az ISO 14000:2004
szabvány szerinti környezetirányítási rendszerünk sikeres megújító auditja és
készülünk a 2008. januárban történő ISO 9001:2000 szabvány szerinti
minőségirányítási rendszer megújító auditjára.
42. Önkormányzati intézmények energetikai rekonstrukciója
Nyírtávhő Kft. kiemelkedő feladatként kezeli, és önálló üzletágként működteti a
2005. évtől tulajdonunkba került gázüzemű kazánházi technológiákkal ellátott
önkormányzati intézményeket. Különös figyelmet fordítunk üzemeltetésük során
a meglévő, illetve a szükségszerű rekonstrukciók során beépített
berendezésekkel az energiamegtakarításra.

Tevékenységünk során közel száz intézmény fűtési rendszerét vizsgáltuk meg és
mértük fel energetikai sajátosságait az alkalmazott technológia
figyelembevételével, fényt derítve az esetleges hiányosságokra, a hatékony,
mégis energiatakarékos fűtés megvalósításának lehetőségeire. 2007-ben több
intézmény kazánházában végeztünk részleges vagy teljes felújítást, melynek
költsége meghaladta a 20 M forintot.
Ebben a témakörben is tanulmányt készítettünk, amelynek célja, hogy a
Nyíregyháza város és vonzáskörzetében található 3 db intézmény (Q=900-2850
kW) hőforrás oldali korszerűsítése során környezetbarát, energiatakarékos
megújuló energiaforrásokat installáljuk. Ennek egyik lehetséges megvalósítási
módja a pellet tüzelés.
Vízgazdálkodás, fejlesztés
43. Alsóbadur, Lóczibokor, Mandabokor II., Kordovánbokor, Bálintbokor
ivóvízhálózat építése kapcsán, néhány szakaszon, magánterületen haladt a
vezeték. A geodéziai munkarészek elkészültek, a szolgalmi jog bejegyzéshez a
megállapodások megkötését a NYÍRSÉGVÍZ Zrt. végezte el.
44. Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási
programjának előkészítő munkái 2007. évben is folytatódtak. A 2006 évben
elkészített engedélyes tervek minőségbiztosítását és korrekcióját követően
megkezdődött a vízjogi létesítési eljárás. A beszámolási időszakban a vállalkozó
leszállította a csatornahálózat, a rekonstrukciós munkák, a hálózatracionalizálás
megvalósítására, valamint az átemelők szaghatásának megoldására vonatkozó
tender tervdokumentációkat, melyeknek a felülvizsgálata folyik. Az elmúlt időszak
egyik legjelentősebb és a legtöbb vitát kiváltó munkarésze volt az
útszabályozásokkal összefüggő feladatok elvégzése. Ennek keretében újabb
lakossági fórumok meghirdetésére került sor és szórólapokkal, levelekkel
valamint a média bevonásával mintegy 700 ingatlantulajdonost kerestünk meg. A
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség költségvetési támogatásából – a konkrét
tervezési feladatokon kívül – menedzsment költségek kifizetésére is volt
lehetőség. A menedzsment feladatok keretében indítottuk el a program önálló
honlapját, ennek keretében készültek a programot megismertető rádió és tv
riportok, újságcikkek, hirdetések, hírlevelek és reklámspotok. A Képviselőtestület
2007. szeptemberi ülésén döntést hozott a szennyvízcsatornázási program
víziközmű társulata szervezőbizottságának személyi összetételéről. A
szervezőbizottság alakuló ülésén javaslatot tett az egyes városrészek küldötteire,
illetve a társulatszervezésben közreműködő társaság bevonására. A
társulatszervezési munkában közreműködő N-Alexander Kft. ajánlatkérését
követően megkezdődtek az OTP Lakás-takarékpénztári szerződések megkötése,
a víziközmű társulat szervezése. A szervezési munkák eredményeként 2007.
november 30-án a szennyvíztársulat megalakult. Az engedélyezési eljárás
elhúzódása miatt a tervezési díj engedély megszerzéséhez kötött része 2008
évben kerül kifizetésre.

A KEOP pályázat szeptemberi kiírásával összefüggően módosítani szükséges a
pályázat kiegészítő dokumentumait, melynek minőségbiztosítása és így a
pénzügyi elszámolása is áthúzódott 2008-ra.
Hatósági, ellenőri feladatok
45.Környezetszennyező illegális tevékenységek kivizsgálása, hatósági
intézkedések megtétele
Nyíregyháza MJV jegyzője, valamint a Hatósági és Építésügyi iroda az alábbi
ügyekben intézkedett 2007. évben:
Közterületi illegális hulladéklerakás ( 17 db ügyirat )
5 esetben történt kötelezés (a kötelezett végrehajtotta a kötelezést)
5 esetben a hulladék tulajdonosa a kötelezés előtt intézkedett
4 esetben a Városüzemeltetési Kht elszállította a hulladékot
2 esetben a hulladéklerakóra érkezett bejelentés
1 esetben a területre a tulajdonos trágyát pakolt le, be lett szántva
Zaj ( 12 db ügyirat)
5 esetben határérték megállapítás történt
7 esetben történt zajmérés, az eredmény alapján kötelezés és tájékoztatás az
Okmányiroda felé
1 esetben hatáskör hiánya miatt a bejelentési ügy át lett téve a Felső- Tisza
vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi felügyelőséghez
Szennyvíz ( 77 db ügyirat )
1 esetben csapadékvíz szennyvíz csatornába történő bevezetés- a tulajdonos
kötelezve lett a csapadékvíz saját területen történő elszikkasztására
1 esetben illetékesség hiánya miatt ügy áttéve Nyírpazony Polgármesteri
Hivatalához
A többi esetben figyelmeztetve lettek a tulajdonosok a szennyvízkezelés
szabályainak betartására
Levegőszennyezés ( 9 db ügyirat )
Az ügyekben, ahol szükséges volt , szabálysértési feljelentést tettünk.

46. Parlagfűvel kapcsolatos lakossági bejelentések, intézkedések
Ingatlan előtti parlagfű és egyéb gyommentesítés elmulasztása miatt 320
alkalommal végzett a Közterület- Felügyelet intézkedéssel járó ellenőrzést. Ebből
109 esetben feljelentéssel intézkedett, 211 esetben továbbította a problémát más
szervhez.
47.Roncsautók elszállításával kapcsolatos intézkedés
A Közterület- Felügyelet fontosabb eredménynek tartja, hogy a város mentes a
hulladékká vált, elhagyott roncs autóktól. Míg 2005-2006. között az eltávolított
roncsok száma 329 db-ról 66 db-ra csökkent, addig 2007-ben jelentős
emelkedést regisztrálva 258 db-ot kellett elszállíttatni.
48. Kötelező közszolgáltatás igénybevételének ellenőrzése
A Közterület- Felügyelet továbbra is részt vesz a Hulladék- Kommandó
munkájában,illegális szemétlerakás miatt 58 esetben történt intézkedés, ebből 12
esetben sikerült tetten érni vagy felderíteni az elkövetőt.
49. Folyékonyhulladék szállító gépjárművek ellenőrzése
Örvendetes tény, hogy 2007-ben folyékonyhulladék szállítással kapcsolatos
illegális hulladékszállítás miatt nem kellett intézkedni.

Környezetvédelmi – környezetgazdálkodási terv 2008. év
Költség [eFt]
Feladat, cél
Felelős és együttműködő fél
2007. Évről
áthúzódó
feladat
2008. Évi
terv
Környezetvédelmi fejlesztések, közterületek
1 Biomonitoring rendszer további üzemeltetése Városfejlesztési Iroda 3 000
2 Báthory I. laktanya környezeti kármentesítése Városfejlesztési Iroda 55 078
3 Borbányai hulladéklerakó tényfeltárása Városfejlesztési Iroda 7 753
4 Folyékony hulladékgyűjtés kompenzáció Városfejlesztési Iroda 2 000
5 Helyi természeti területek védetté nyilvánítása Városfejlesztési Iroda 6 500
6 Környezetvédelmi program készítése Városfejlesztési Iroda 9 600
7 Hulladékgazdálkodási program felülvizsgálata Városfejlesztési Iroda 2 500
8 Vay Ádám laktanya környezeti állapotfelmérése Városfejlesztési Iroda 5 000
9 Repülőtér környezeti hatásvizsgálat Városfejlesztési Iroda 5 000
Települési szilárd hulladék gazdálkodási
10 rendszerek fejlesztése
Városfejlesztési Iroda 200 000
KEOP pályázat
Nyíregyháza-Oros Térségi Hulladékkezelő telep
11 Városfejlesztési Iroda
depónia magasítás
12 000
12 Fasorrendezések Városfejlesztési Iroda 20 500
13 Zöldfelületi felmérések Városfejlesztési Iroda 2 000
14 Játszóterek építése közterületeken Városfejlesztési Iroda 35 000
15 Utcabútorok építése, pótlása Városfejlesztési Iroda 2 400
16 Utcai szemétszelencék pótlása Városfejlesztési Iroda 1 200
17 Fásítási akció Városfejlesztési Iroda 3 000
18 Játszóterek rekonstrukciós programja Városfejlesztési Iroda 25 000
19 Fazekas J. tér tevezése, építése Városfejlesztési Iroda 100 000
Ungvár stny 2.-6.sz. előtti burkolat, zöldfelület
20
felújítása
Városfejlesztési Iroda 28 000
21 Deák F. utca zöldfelület rekonstrukció folytatása Városfejlesztési Iroda 6 000
Integrált városfejlesztés
22
ÉAOP5.1.1/B pályázat
Városfejlesztési Iroda 100 000
Gyalog- kerékpárút építés ( Pazonyi u.)
23
ÉAOP pályázat
Városfejlesztési Iroda 66 033
24 Jósaváros közterületeinek rehabilitációja Városfejlesztési Iroda 10 300
Környezetvédelmi Alap célfeladatok
25 Környezeti nevelés támogatása
26
Nyíregyháza oktatási intézményeiben oktatási
program bevezetése
Városfejlesztési Iroda,
3 000
Városfejlesztési Iroda 2 000

27
Nyíregyházi Főiskolával való együttműködési
környezetvédelmi programok
28 Grafiti- elleni akció
Városfejlesztési Iroda 1 000
Városfejlesztési Iroda
Ny. Városüzemeltető és
Vagyonkezelő Kft.
2 000
29
Lakossági tájékoztatás, ,média megjelenés PR
tevékenység.
Környezetvédelemhez kapcsolódó ”jeles napok”
szervezése, rendezvényeken való részvétel,
szponzorálás
Városfejlesztési Iroda,
400
30 Hulladék kommandó működése támogatása
Ny. Városüzemeltető és
Vagyonkezelő Kft.
E-misszió Egyesület
Közterület -felügyelet
Polgárőrség
Mezőőrök
Rendőrség
600
31 Karácsonyfagyűjtő akció megszervezése
Térségi Hulladék-
Gazdálkodási Kft.
Városfejlesztési Iroda
150
32
Általános iskolásoknak meghirdetett
italoskarton-doboz gyűjtő akció megszervezése
Térségi Hulladék-
Gazdálkodási Kft.
Városfejlesztési Iroda
500
33 Lakossági veszélyes hulladék gyűjtő akció.
Térségi Hulladék-
Gazdálkodási Kft.
Városfejlesztési Iroda
850
34
Általános iskolások,családok számára
vetélkedősorozat szervezése szelektív
hulladékgyűjtés témakörében, az elkülönítetten
történő gyűjtés gyakorlatának elmélyítése.
Térségi Hulladék-
Gazdálkodási Kft.
Városfejlesztési Iroda
1 800
35
A környezetvédelmi világnap alkalmából egy
napos szelektív hulladékgyűjtést szorgalmazó
akció a hulladékudvarban, E-hulladék gyűjtő
lakossági akció
Térségi Hulladék-
Gazdálkodási Kft.
Városfejlesztési Iroda
300
36
Általános iskolás gyerekeknek szóló pályázat
kiírása a környezetvédelem témakörében.
Térségi Hulladék-
Gazdálkodási Kft.
Városfejlesztési Iroda
300 400
37 Kerékpártárolók kihelyezése Városfejlesztési Iroda 2 000
38
Falra szerelhető műanyag hulladék tömörítő
berendezések beszezése oktatási intézmények
számára
39 Igrice mocsár kezelése, fenntartása
Környezetgazdálkodás, városüzemeltetés
40 Városszípítő akció
41 Állategészségügyi feladatok
Térségi Hulladék-
Gazdálkodási Kft.
Városfejlesztési Iroda
Városfejlesztési Iroda, Felső-
Tisza Alapítvány
Ny. Városüzemeltető és
Vagyonkezelő Kft.
Ny. Városüzemeltető és
Vagyonkezelő Kft.
1 500
1 000
10 000
41 183

42 Köztisztasági feladatok
Ny. Városüzemeltető és
Vagyonkezelő Kft.
170 149
43 Egyéb városüz. Feladatok
Ny. Városüzemeltető és
Vagyonkezelő Kft.
27 567
44 Zöldfelület fenntartás
Ny. Városüzemeltető és
Vagyonkezelő Kft. Kht.
302 211
45 Belvízelvezetés
Ny. Városüzemeltető és
Vagyonkezelő Kft. Kht.
150 239
46 Település vízellátás
Ny. Városüzemeltető és
Vagyonkezelő Kft. Kht.
16 199
47 Közvilágítás, szökőkutak közint. kivit.
Ny. Városüzemeltető és
Vagyonkezelő Kft. Kht.
300 000
48 Intézményi világítás korszerűsítés
Ny. Városüzemeltető és
Vagyonkezelő Kft. Kht.
217 700
49 Közutak, hidak fenntartása
Ny. Városüzemeltető és
Vagyonkezelő Kft. Kht.
400 923
Energiagazdálkodás, fejlesztés
Panel pályázatok beadása, lebonyolítása a
Vagyongazdálkodási és
50 lakóépületek energiatakarékos felújításának
Üzemeltetési Iroda
támogatása
771 558 1 200 000
51 „Nyitás” Program Nyírtávhő Kft. 20 000
52 Távfűtési alapvezetékek rekonstrukciója Nyírtávhő Kft. 40 000
Integrált minőség- és környezetirányítási
53
rendszer működtetése
Nyírtávhő Kft. 3 000
54
Önkormányzati intézmények energetikai auditja
és hatékonyság javító beruházás
Nyírtávhő Kft.
Vagyongazdálkodási és
Üzemeltetési Iroda
32 000
Vízgazdálkodás, fejlesztés
55 Csapadékvízelvezetési koncepció végrehajtása Városfejlesztési Iroda 185 000
56 Ívóvízhálózat fejlesztések Városfejlesztési Iroda 25 000
Nyíregyháza és Térsége szennyvízelvezetési
57
és tisztítási program megvalósítása
Városfejlesztési Iroda 136 860
Hatósági, ellenőri feladatok
58
59
60
61
62
63
Környezetszennyező, illegális tevékenységek
bejelentésének kivizsgálása a szükséges
hatósági intézkedés megtétele
Parlagfűvel kapcsolatos lakossági bejelentések
kivizsgálása, intézkedések
A roncsautók elszállításával kapcsolatos
önkormányzati rendelet jogharmonizálása, a
város megtisztítása a roncsautóktól
A kötelező hulladékszállítási közszolgáltatás
igénybevételének ellenőrzésre
Társasházak szemétszállító edényzete
mennyiségének felülvizsgálata
Folyékony hulladék szállító gépjárművek
ellenőrzése
Jegyző
Hatósági és Építésügyi Iroda
Városüzemeltetési Kht.,
Közterület felügyelet
Közterület - Felügyelet
Közterület - Felügyelet
Közterület - Felügyelet
Közterület - Felügyelet
Ö s s z e s e n : 775 358 3 999 895

10./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idősügyi Programjának
kiegészítésére
Előadó: Nagy László alpolgármester
Csabai Lászlóné: (polgármester) Nagy László az előterjesztő kérdezem, hogy
van-e szóbeli kiegészítés?
Nagy László: (alpolgármester) A Város Idősügyi Programjának kiegészítéséről
két dolgot szeretnék mondani. Az egyik az az, hogy a kiegészítésben
igyekeztünk azokat a korábbi hiányosságokként megfogalmazott adatokat
feltüntetni, amelyeket fontosnak tartottunk az idősek életének minősége
szempontjából. Ezek tartalmazzák azokat az egészségügyi helyzetből fakadó
feladatokat, amelyeket a bizottság kifogásolt, tartalmazza azokat az idősek
élethelyzetéből adódó egyéb statisztikai adatokat, amelyeket a bizottság szintén
kifogásolt. Ehhez kapcsolódóan szeretném elmondani, hogy korábban azt is
megfogalmaztuk az Idősügyi Program készítése során, hogy szükség lenne a
városban egy olyan átfogó szociológiai felmérésre, amely nemcsak az Idősügyi
Programhoz, hanem minden más szociológiai jellegű tényfeltáró dokumentum
készítéséhez megfelelő alapot biztosít a város vezetése, a szakiroda számára,
hogy ezeket az anyagokat össze tudja állítani. Ennek a kérdőívnek az
összeállítása megtörtént, ennek a kérdőívnek a sokszorosítása elkezdődött,
terveink szerint 2000 fővel szeretnénk egy olyan, több mint 40 oldalon keresztül
összeállított szociológiai felmérést a városban lebonyolítani, amelyet utána 2
évente tudnának megismételtetni az Egészségügyi Főiskolával karöltve. Ez
megfelelő alapot jelenthetne a későbbiekben arra, hogy bármilyen szociológiai
vagy egészségügyi, vagy szociometriai felmérést a városban adekvát módon
tudnánk megfelelő adatokkal alátámasztva elkészíteni. Ennyit szerettem volna
kiegészítésképpen elmondani. Köszönöm.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. A bizottság véleményét
kérem.
Jeszenszki András: (Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság
tagja) A Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság az
előterjesztést megtárgyalta, egyhangú szavazással elfogadásra javasolja. Két
területen kértünk kiegészítést, az egyiket előterjesztőként Nagy László
alpolgármester úr már elmondta, tehát itt az adatokat, a szociológiai vizsgálatot
fogalmazta meg a bizottság, másik terület pedig egy táblázatos mellékletnek az
igénye volt, amelyben az elkövetkezendő időszaknak a feladatait kérte a
bizottság megfogalmazni egy vázlatos formában. Köszönöm szépen.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e
kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Szabóné Dr. Csiszár Gabriella.
Szabóné Dr. Csiszár Gabriella: (képviselő) Az Idősügyi Program második
olvasatban valóban tájékoztat bennünket és életszerűbb képet ad arról, hogy a
szociális intézmények hálózata mit nyújt az idősek számára. Elmondja azt, hogy
milyen segítséget tud nyújtani a beteg, szociálisan rászorult időseknek a város.
Ez egy nagyon dicséretes dolog, hiszen közel 28.000 nyugdíjasnak az ellátásáról
és a jövőbeni sorsáról is gondoskodik. A Nyíregyháza és Térsége Nyugdíjas
Szövetség megtárgyalta az első olvasatos előterjesztést és véleményeit,
javaslatait kiegészítését eljuttatta az előterjesztőknek. Ennek bizonyos részei
megtalálhatók a második olvasatban is, amit nagyon köszönünk, hiszen most
már látszik az is, hogy az idősek, a szociálisan nem rászorult, vagy
egészségügyileg nem rászorult idősekkel, nyugdíjasokkal is megfelelően
foglalkoznak. Hiszen az idősügyi szervezetek, az egyesületek illetve a szövetség
mindent megtesz, annak érdekében, hogy az idősek ne érezzék magukat
egyedül, illetve a kulturális, sport és egyéb igényeik kielégítésére is megfelelő
programokat szerveznek. Mint ahogyan az anyagban is olvasható, az élethosszig
tartó tanulásnak az igénye már korábban is felmerült az idősek részéről, ezért a
Szociális Gondozó Központ segítségével létrehoztuk az Idősek Akadémiáját,
amely egyre nagyobb részvétellel működik. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a napi
eseményekről, hanem a tudomány előrehaladásáról is tájékoztatást kapnak az
idősek. Tehát, úgymond lépést tartanak az élettel. A másik, ami a
sportrendezvényeket, illetve a sportolási igényeiket illeti, itt a Nyírsuli jött
segítségünkre és létrehozta a Szépkorúak Sportegyesületét, egyre több klubtag
van, akik nemcsak az egészségmegőrzés szempontjából lényeges és fontos
mozgást, sportolási lehetőséget biztosítják az időseknek, hanem még bizonyos
területeken a versenysportba is bekerülhetnek a nyugdíjasok. Ez mind olyan
dolog, amely gyakorlatilag azt mutatja, hogy az idősek, a nyugdíjasok, részesei
próbálnak lenni a városnak. Ez a program ez gyakorlatilag a szövetségnek a
gondolatait, az óhajait is bizonyos mértékben megfogalmazza. Viszont mi akkor
tartanánk tökéletesnek ezt a programot, és akkor lenne igazán mindenre kitérő,
hogy ha mint ahogy a bizottságba is elhangzott, egy feladatterv lenne mellé
csatolva, mert nyilván azokat a felvetéseket, amelyeket az egyesület illetve a
szövetség kért, ezeknek a megvalósítása időt és pénzt igényel. De jó lenne tudni,
hogy mikorra lehet ezeket megvalósítani, ki az, aki ennek a megvalósításáért,
végrehajtásáért felelős, hogy tudjuk, hogy mit várhatunk a várostól és mi az amit
az egyesületeknek, a szövetségeknek maguknak kell megvalósítani. Így például
az anyag megfogalmazza, hogy meg kell oldani az egyesületeknek a helyiség
gondját. Igen, nagyon sok problémát jelent a helyiség gond a szövetségeknek és
az egyesületi tagoknak. Mikor, milyen formában, ki? Vagy ehhez hasonló
feladatok meghatározása. Mint ahogy az Ifjúsági Koncepció mellé is tettünk egy
feladat meghatározást, amit nem olyan régen aktualizáltunk, ehhez hasonló
feladat meghatározást kérnénk az Idősügyi Programnak is.

Nagy Károly: (képviselő) Sok kérdést felírtam, de ez különösen érdekes volna
és nagyon elment az idő. Itt a demencia kórkép indokolja nagyon sok idős
embernek az intézeti elhelyezését. Ezt értem, de itt szó szerint olvasom, a
bennlakásos intézményi elhelyezést igénylők, az ellátásra szoruló idős emberek
száma magas, ezért foglalkozni szükséges a jövőben a kis alapterületű, speciális
infrastruktúrával felszerelt, kedvező fenntartású önkormányzati bérlakások
építésének kérdésével. Hogy függ ez össze az időskorúak intézeti
elhelyezésével?
Csabai Lászlóné: (polgármester) Urbán Judit.
Urbán Judit: (képviselő) Csak egy nagyon rövid véleményt. Benne van az
anyagban a generációk közötti szolidaritásnak az erősítése. Ezt nagyon fontos
dolognak tartom. Úgy tudom, hogy a Szent Imre Katolikus Gimnáziumban ez a
dolog működik. Tehát, hogy a fiatalok segítenek az időseknek, ezt talán többi
iskolában is meg lehetne próbálni, hogy lehetne kiterjeszteni. Illetve a másik
nagyon rövid gondolat az, hogy természetesen minden idősek otthonában illetve
az ott dolgozóknak szerintem nagyon – nagy szerepük van abban és
mindannyiunk nevében megköszönhetjük azt a munkát, amit ott ők kifejtenek,
mert biztos, hogy nem egyszerű dolog és külön még a Szociális Gondozási
Központnak, mert a múlt alkalommal a bizottság ülésén itt volt a két közgyűlés
között történteknél, hogy minden szociális intézmény beszámol tulajdonképpen a
tevékenységéről. Én úgy vettem észre és szerintem a bizottság minden tagja
osztja a véleményemet, hogy a Gondozási Központnál itt azért komoly gondok
voltak a létszámmal kapcsolatban, hogy tényleg meg kellene vizsgálni, hogy vane
arra lehetőség, hogy azt a létszámot, amit igazgatónő úgy fogalmazott meg,
hogy elvettünk tőle azt valamilyen módon visszaadni, mert a feladataik illetve az
ellátandó idősek köre az folyamatosan bővül. Tehát nekik nagyobb segítségre
lenne szükségük. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Előterjesztőnek adom meg
a szót.
Nagy László: (alpolgármester) Az első kérdésre válasz. Hogyan függ össze a
kislakások, a kis önkormányzati lakásoknak a kérdése az Idősügyi Programmal?
Úgy függ össze, hogy a Megyei Nyugdíjas Szövetségnek már korábban is volt
egy olyan elképzelése, amelyben azt jelezte, hogy akár az ő koordinálásával is,
hogyha az Önkormányzat tud egy olyan területet biztosítani, ahol kicsi,
nyugdíjasok számára elérhető árú, kis alapterületű önkormányzati lakásokat
tudnának ők közösen építeni, akkor ez nagy segítséget jelentene az időseknek.

Nem abban, hogy az idősek, mondjuk a Szivárvány Idősek Otthonába vagy
bármelyik más otthonba menjenek, hanem olyan kis lakásokba tudnának
átmenni, amely a saját feltételeiket ugyanúgy tudja biztosítani. Másik lehetőség
az az, hogy a Pacsirta utcán meglévő nyugdíjas háznak akár a bővítését is
elképzelhetőnek tartjuk. Nyílván ezt az Önkormányzat lehetőségeihez hozzá kell
igazítani, hiszen ez tipikusan egy olyan befektetése lehet az Önkormányzatnak,
ami a későbbiekben meg is térül. Hiszen ennek a költségeit az idős emberek
vissza tudják fizetni, ez hosszabb távon jó befektetés. Az Urbán Judit által
elmondottakról. Egyetértek a generációk együttműködésével. Az Idősek
Otthonában minden dolgozónak ezt egyébként folyamatosan meg is szoktuk
tenni, megköszönjük a munkájukat, hiszen valóban sokszor emberfeletti
tevékenységet látnak el és a létszámban pedig, amit Román Demeterné jelzett
többször is már, természetesen igyekszünk minden feladatellátáshoz szükséges
létszámot biztosítani. De miközben azt is tudjuk vele együtt, hogy az ellátásban
vannak olyan pluszfeladatok, amelyek megjelennek az ő munkájukban és az ő
munkaterületükön és ezt természetesen minden évben a létszámegyeztetésben
figyelembe vesszük és igyekszünk a létszámot a feladatellátással együtt
párhuzamosan figyelembe venni. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Urbán Juditnak azt szeretném válaszolni, hogy
csináltunk összehasonlító vizsgálatokat óvodában, bölcsődében, iskolában, más
városokhoz képest ezen a területen fajlagosan jóval drágábbak vagyunk mint a
megyei jogú városok átlaga, valószínűleg azért, mert több szolgáltatást
biztosítunk. Ha teljesen látjuk a mi költségeinket, akkor én partner vagyok a
további létszámban, amíg nem látom, hogy legalább olyan fajlagos költséggel
dolgozunk, mint más megyei jogú városok, addig én nem adom a nevemet a
további szolgáltatás és létszámbővítéshez. Úgyhogy rajtam lehet keresni ezt a
témát, mert veszteséget nem szabad termelni. Bármennyire is tudom, hogy
kellene ide több pénz. Szabóné Dr. Csiszár Gabriellának a kérdésére pedig azt
gondolom, hogy előterjesztőként el kell fogadni, hogy ezt az intézkedési tervet el
kell készíteni, de nem gondolom, hogy vissza kellene hozni a Testület elé,
hanem a bizottság megtárgyalja és a bizottság elfogadja. Amennyiben ezt
elfogadod, akkor kérem, hogy így tekintsük. Nagy Károly.
Nagy Károly: (képviselő) Én tanulom ezt a szociális bizottsági munkát,
bámulatosan széleskörű, egyrészt az az érzésem, hogy sokszor kötve van a
bizottság keze. Rendeletekkel, szabályokkal annyira körülhatárolt a lehetősége,
hogy nem tud lépni. Viszont szeretnék néhány kritikai megjegyzést tenni,
elnézést, tudom, hogy mindnyájan sietünk, de azért tényleg a végén 37. vagy 38.
napirendnek fogok javasolni egyet. Papírt kap mindenki és le fogja írni, hogy mire
emlékszik bizonyos kérdéseknél. Egy ilyen cetlit írunk, mint iskolában szoktunk.
A következő, egyrészt az idősek tehertétele túl van hangsúlyozva. Ezt a
tömegkommunikációban, mindenütt azt hallja az ember, hogy így az öregek, úgy
az öregek, ugyanakkor nincs szó arról, – és a statisztika az nem következetes,
nem pontos – amikor azt mondjuk, hogy 6%-kal nőtt az időskorúak aránya. Hogy
is nevezik ezt, hogy öregedési index?

Ehhez egy fővel sem kellett növekednie az idősek számának, sőt csökkenhetett
is, ha ugye a 0 – 19 éves fiataloknak a száma csökkent. Akkor az index nő,
annak ellenére, hogy egyáltalán nincs több idősebb ember. Aztán kevés szó esik
a nyugdíjasok szegénységéről. Itt elhoztam egy cikket, hogy szegények a
magyar nyugdíjasok. Nem tudom mi ez az AXA, csak ez derült ki az AXA csoport
megbízásából készült nemzetközi felmérésből. Mi ez az AXA azt majd
megtudom. Lényeg az, hogy 101.500 forintos összeget állapítanak meg
Magyarországon a megélhetési alapnak, ezzel szemben ha itt megnézem a
kimutatást, akkor a nyugdíjasok átlagnyugdíja 62.000.- Ft. Az AXA szerint
73.072.- Ft. nálunk, tehát a megyét mondom, 62.000.-Ft. és a nyugdíjszerű
járadékot kapók 54.000.- Ft. Ez vagy 170 – 180.000 embert érint a megyébe
állítólag. Magyarország a legutolsó ezek között, átszámítva itt forintosítva.
Néztétek itt többen ezt a táblázatot. Egyedül a csehek azok, akiknél a szükséglet
kevesebb, mint a nyugdíj, tehát meg is tudnak takarítani a nyugdíjból. Viszonylag
jó a helyzet a szlovákoknál, náluk csak 5% hiányzik, a lengyeleknél 16%, nálunk
27%. Akkor, ha a 73 ezer forintos átlagnyugdíjat vesszük. Na most ez a sok
program. Nekem ez feltűnik, igaz, hogy több mint 40 civil szervezet van, nagyon
sok a jól hangzó elnevezés, a sok irányvonal, kérdés, hogy hol lehet ezt majd
tetten érni? Kérdés, hogy a sportban, számítógépes programba a Sóstó-
Sóstóhegyi nyugdíjasokat hol lehet bevonni? Szóval sok olyan tényleg jól hangzó
dolog van. Nincs kifejtve, hogy miből, hogyan, és nincsen szó arról, hogy a 700
valamennyi férőhelyre 300 valamennyi tehát kb. 50%-nyi ember vár elhelyezésre.
És nincs szó arról, hogy hányan bírják fizetni a most megemelt térítési díjat az
intézményeknél. Kapkodtam egy kicsit, de talán ennyi elég.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Melyik újságból vette ezt ki képviselő úr? ezt
kivenni? Csak azért, mert szeretnék utánanézni. Ezeket az adatokat.
Nagy Károly: (képviselő) A Magyar Nemzet azt hiszem.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen.
Nagy Károly: (képviselő) De akkor én kérek elnézést, miért? Én a
Népszabadságot olvasom, a Magyar Nemzetet, meg a Heti Világgazdaságot.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Azért, mert meghívom önt majd Szlovákiába
egy útra. Nyugdíjasokhoz és nyugdíjas közösségekhez és a szociális ellátás
tanulmányozására. Tehát ha valaki ma a szlovák rendszert jobbnak minősíti mint
a magyart, akkor nekem kételyem van a vizsgálat tisztaságát illetően. Ha valaki a
szlovák rendszert jobbnak ítéli, mint a magyart, akkor az egész vizsgálatban van
kétségem. A lengyelt nem minősítem, mert azt nem ismerem.
Nagy Károly: (képviselő) Úgy tudom, hogy Ukrajnába megyünk Polgármester
Asszonnyal.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Nincs távol tőlünk, hogy holnapután kiderül,
hogy az ukrán rendszer is jobb mint a magyar. Jó. Egy gondolatom van. Én
Amerikában voltam az Amerikai Külügyminisztérium vendégeként a Regionális
Fejlesztési Tanács tagjaként szeptemberben. Szívesen adok tájékoztatást az
amerikai nyugdíjrendszerről és az ott tapasztaltakról. Én azt gondolom, hogy az
összes hibánkkal együtt is értékelnünk kell ami itt van Magyarországon. És
természetesen lehet többet kérni, csak akkor többet kell adózni. A kettő csak
együtt működik. Olyan nincsen, hogy többet kérek, és a másik oldalon meg nem
akarok többet adni. És ezt mindenkor és mindig figyelembe kell venni amikor
igényeket fogalmazunk meg. Akik elfogadják az Idősügyi Koncepciót azzal a
kiegészítéssel, hogy az intézkedési tervet a bizottság vizsgálja meg és fogadja
el, kérem szíveskedjenek igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 23 szavazattal, 10 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.
115/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t
Nyíregyháza Megyei Jogú Város idősügyi Programjának
kiegészítéséről
A Közgyűlés
1./ Nyíregyháza Megyei Jogú Város 2007-ben elfogadott Idősügyi Programjának
kiegészítéséről szóló előterjesztést megtárgyalta és annak tartalmával, az
abban meghatározott cselekvési irányokkal egyetért és azt a határozat
mellékletében foglaltak szerint elfogadja.
2./ az Idősügyi Programban meghatározottak végrehajtására intézkedési terv
készítését tartja szükségesnek.
Felelős: Deme Dóra, Szociális Iroda vezetője
Határidő: 2008. június 30.

Melléklet a 115/2008. (IV.28.) számú határozathoz
Nyíregyháza Megyei Jogú Város
Idősügyi program
- 2008 -

Bevezetés
A népesség összetételében lezajló demográfiai változások, a 60 éven felüli
populáció számarányainak növekedése az Európai Unió országaiban
szembetűnő. Amíg a Föld népességének 10%-a 60 éven felüli (2000.), addig ez
a számarány az EU 15-ök országaiban 21,6 %-os arányt mutat. A csatlakozó
országok adatait is figyelembe véve sem jobb a helyzet. Az EU 25-ök
tagállamainak adatai szerint a 60 éven felüliek aránya szintén meghaladja a 20
%-ot, hazánkban 21,4% volt 2006-ban. Csak a hazai adatokat figyelembe véve
megállapítható, hogy az idős korosztály népességarány növekedése az elmúlt 20
esztendőben meghaladta a 3 %-ot. A népesedés előbecslési adatok szerint a
korosztály számarányának emelkedése az Európai Unióban 2050-re elérheti a
32-35 %-ot, Közép és Dél-Európában ennél magasabb is lehet.
Az Európa egészére érvényes általános öregedési folyamat tehát
Magyarországon is jellemző. Közismert tény, hogy hazánk népessége egyszerre
fogy és öregszik. A születésszámok csökkenése és a születéskor várható átlagos
élettartam lassú növekedése következtében folyamatosan növekszik az idős
emberek aránya. E folyamat a nyugdíjkiadások, az egészségügyi ellátások
költségeinek emelkedését, valamint a szociális szolgáltatások iránti igény
növekedését eredményezik. Kormányzati szinten a problémát a családigyermekjóléti
ellátások hatékonyságának növelésével, az egészségügyi és a
halálozási arányok javításával, a nyugdíjak és az egészségügyi rendszer
stabilitásával lehet kezelni.
A helyi szint bevonása alapvető fontosságú. A helyi struktúrák és az alulról jövő
kezdeményezések kulcsfontosságú eszközök lehetnek regionális vagy országos
kezdeményezések megvalósításában. A helyi sajátosságok, lehetőségek
feltérképezése, ismerete, közösségi kapcsolatok a helyi szervek, szervezetek,
önkormányzat együttműködése és munkája révén teljesedhet ki.
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Idősügyi Programjának a célja, hogy helyi
szinten keressen megoldást, nyújtson alternatívákat különböző
társadalompolitikai, egészségügyi és szociálpolitikai feladatok megvalósításával
a demográfiai öregedésből származó problémák kezelésére. A Program
kidolgozásának további céljai:
‣ az idősellátásban résztvevő helyi szervek, szervezetek
együttműködésének elősegítése,
‣ a szükségletek felmérése,
‣ stratégiai célok kitűzése,
‣ a jelenlegi szociális ellátórendszer tartalmának fejlesztése, megújítása.

Ennek érdekében elemezzük a város demográfiai jellemzőit, bemutatjuk az idős
lakosság életkörülményeit, számba vesszük az életminőségüket befolyásoló
tényezőket, a meglévő szolgáltatások rendszerét, és megvizsgáljuk a további
lehetőségeket, célokat tűzünk ki.
A népesség öregedése hosszú távú jelenség, ezért hosszú távon, egységesen
meghatározott célokat, fejlesztéseket kell kitűzni, amelyet a helyi szervek,
szervezetek, önkormányzat és nem utolsósorban az érintettek prioritásként
elfogadnak és támogatnak. Rövid távú, kézzel fogható eredményeket produkáló
intézkedések elfogadása is fontos, amelyek sikerélményt nyújtanak, és a
folyamatosságot jelentik.
A kezdeményezések hatásának, a kitűzött célok megvalósulásának folyamatos
értékelése, esetlegesen új célok megfogalmazása szükséges, ezért célszerű
három-öt éven belül felülvizsgálni a Programot. Önkormányzatunk által készített
Idősügyi Program illeszkedik az Idősügyi Charta és a Kormányzati Idősügyi
Nemzeti Cselekvési Programhoz (KINCS), valamint a helyi Szolgáltatástervezési
koncepcióhoz és a Fogyatékosügyi Programhoz.
1. Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői
1.1. A nemek aránya és a kormegoszlás
A statisztikai adatok szerint Nyíregyháza lakónépessége 2007. január 1-én
116.298 fő. A népesség 15,4 %-a gyermekkorú (0-14 éves), több mint 17 ezren
vannak. A városban 8020 fő a 15-19 év és 18.245 fő a 20-29 év közöttiek száma.
Így a lakosság 38 %-a gyermek vagy fiatalkorú. A 30-59 évesek (51.482 fő)
aránya is magas, míg az idősebbek aránya (60 év felett) 17,7 %.
I./ A lakónépesség alakulása Nyíregyházán és Szabolcs‐Szatmár‐Bereg
megyében (%)
Korcsopor
2007(I.1.)
t 1980 1990 2000 2005
Megy
e
Váro
s
Megy
e
Váro
s
Megy
e
Váro
s
Megy
e
Váro
s
Megy
e
Váro
s
0-19 33,4 35,2 32,2 31,9 28,3 26,7 26 22,8 25,7 22,3
20-39 28,5 32,3 29 32,6 28,9 30 29,4 32,1 29,5 32,3
40-59 23,7 21 22,3 22,2 25,6 28,1 26,8 27,7 26,9 27,7
60+ 14,3 11,5 16,5 13,3 17,2 15,2 17,8 17,4 17,9 17,7
Forrás: KSH évkönyvek

A népesség összetételében lezajló demográfiai változások megyénkben és
városunkban is szembetűnő. Közismert tény, hogy a népesség egyszerre fogy és
öregszik.
Az idős korosztály népességarány növekedése az elmúlt 20 esztendőben
meghaladta a 3 %-ot a megyében, és 6 %-ot a városban.
Nyíregyháza városban az öregedési index 79, Szabolcs-Szatmár-Bereg
megyében 72,7. 1
2./ Öregedési index alakulása
Forrás: KSH Szabolcs – Szatmár - Bereg Megyei Kirendeltsége 2006.
Az öregedési index a legmagasabb a fővárosban (145), a legalacsonyabb
Szabolcs – Szatmár - Bereg (72,7) és Hajdú Bihar (82) megyében.
A korábbi időszakhoz képest ma sokkal több ember ér meg magas kort,
különösen megemelkedett a 85 éves és idősebbek száma. Ez a korcsoport a
legsérülékenyebb, a növekvő kor több betegséget jelent és az önmaguk
ellátására képtelenné válás nagyobb kockázatát, vagyis a gondozásra is
nagyobb szükségük van.
1 Öregedési index:a 60 + évesek és a 0-19 évesek aránya

A halandóság csökkenése az élettartam növekedésében is megjelenik. A
születéskor várható átlagélettartam Magyarországon nagy nemek közötti eltérést
mutat, férfiaknál 68 év, nőknél 76 év.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adatok is hasonlóak az országoshoz, a
férfiaknál 66,14 év, nőknél 76,35 év a várható átlagélettartam. Általában a nők
élettartama nőtt gyorsabban, ezért a különbség a férfiak és a nők életkilátásai
között nagyobb lett.
A várható élettartam növekedése a csökkenő gyermeklétszámmal együtt jelentős
változásokat okoz a családi életciklus alakulásában.
1.2. Családi állapot
Az idősek társadalmi helyzetében bekövetkezett változások egy másik tényezője
a válások növekvő száma. A házasságok megszűnésének két lehetséges módja
ismert: a válás és az özvegyülés, ezek következményei a megmaradó
családtagokra nézve különbözőek. A válások növekvő gyakoriságának egyik
legfontosabb hatása az egyszemélyes háztartások számának emelkedése, a
másik hatása pedig a családi kapcsolatok rendszerének változása. A válások
nemcsak a férj és feleség horizontális kapcsolatát rombolják szét, hanem
fenyegetik a szülők, gyermekek és unokák vertikális kapcsolatát is. Mindez, a
fiatalabb generációk között egyre inkább terjedő élettársi viszonnyal együtt az
időseket egy felbomlott háztartási struktúrába taszítja, míg korábban jellegzetes
gondjaikra a megoldást azon a családon belül találták meg, amelyhez tartoztak.
Ma még az idősek kis hányada elvált, de arányuk várhatóan jelentősen
emelkedni fog.
A teljes népességhez képest eltérést okoz a rendkívül kedvezőtlen férfi
halandóság is. A nők körében jóval alacsonyabb a házas családi állapotúak
hányada, ezzel szemben nagyon magas, az özvegyeké (Szabolcs-Szatmár-
Bereg Megyében a 15 éves és idősebb női lakónépesség 15,9%-a). 2 Ez a szám
az életkor előrehaladásával gyors ütemben emelkedik, a 80 éves és idősebb
nőknek már nagy része özvegyként éli az életét.
1.3. Egyedül élő idősek
Egyre több idős ember él egyedül, vagy időskorú társával. Amíg 1980-ban az
idősek 17,8%-a élt időskorú házastársával egy háztartásban, addig a 2001- évi
népszámlálás adatai szerint ez a számarány 24,3%-ra emelkedett. Az
egyszemélyes háztartásban élők 56%-a időskorú.
Az életkor előrehaladásával nő az esély az egyedüllétre is. A 60-69 éves
korosztály 62%-a él egyedül, amíg a 80 éven felüliek körében ez az arány 91% 3 .
Az idősek egyedül maradása többféle tényező következménye, amelyek közül a
legfontosabbak
2
3
KSH 2006.
KSH 2001.

alacsonyabb a termékenység, kevesebb a gyermekszám,
gyakoribbak a válások,
az idős személyek is gazdasági függetlenségre törekszenek,
magas az özvegyek száma.
A megváltozott családstruktúra, a társadalmi és gazdasági körülmények
változásainak következményeként a közeljövőben sok idős ember szorul majd
szociális gondoskodásra, intézeti elhelyezésre.
1.4. Iskolázottság
Az időskorú népesség iskolai végzettségének szintje értelemszerűen
alacsonyabb, mint az utána következő generációké. Természetesen az elmúlt
évtizedekben ebben a korosztályban is tapasztalható az iskolázottság
emelkedése, hiszen a "legfiatalabb" idősek az 50-es évek végén, a 60-as évek
elején fejezték be általános iskolai tanulmányaikat, amikor már nagyobbak voltak
a képzettség iránti társadalmi igények. A Nyíregyházai Kistérségben 2001-ben a
teljes 15 éves és idősebb népesség 87 %-ának volt meg a 8 osztályos
végzettsége, a 65 éves és idősebbek körében az arány jóval alacsonyabb 46%.
Az előbecslési adatok szerint 2011 -re ez az arány 93% és 73 %-ra emelkedik,
ami jelzi az idősebb korosztály iskolai végzettségének egyértelmű emelkedését.
Az idősek iskolai végzettségének emelkedése várhatóan a számítógépes
infrastruktúrához és az általa kínált szolgáltatásokhoz való hozzáférés igényének
a növekedését eredményezi. A TARKI Háztartás Monitor 2007. vizsgálata szerint
a számítógép használat az életkor előrehaladásával arányosan csökken, ami
vélhetően a háztartásokban rendelkezésre álló számítógépek alacsony számával
is magyarázható.
80
3./ Az otthoni és munkahelyi számítógép használat
életkor szerint (%)
70
60
50
40
Munkahelyen
Otthon
30
20
10
0
Forrás: TARKI Háztartás Monitor Jelentések 2008. március
16-20 21-25 26-35 36-45 46-55 56-65 66-75 76-

1.5.Gazdasági aktivitás, foglalkoztatás
A 60 éven felülieknél a gazdasági aktivitás fokozott csökkenése mutatható ki. A
nyugdíjkorhatárt elért férfiak és nők gyakorlatilag eltűnnek a munkaerőpiacról.
Ennek az is az oka, hogy az idősödő embereket (nemcsak a nyugdíjasokat,
hanem a nyugdíjkorhatárhoz közelítőket is) a munkaadók már nem igénylik.
Gyakori, hogy a mezőgazdaságban végzett munka a statisztikai felmérések
alkalmából nem jelenik meg külön, mivel a megkérdezettek ezt sokszor nem
tekintik jövedelemszerző tevékenységnek. Oka az, hogy a mezőgazdaságban
végzett munka eredményét a család esetleg csak saját fogyasztásra, a
gyermekek megsegítésére használja és értékesítésre csak minimális mennyiség
vagy semmi sem kerül. Pedig szerepe nemcsak a család jövedelmi/fogyasztási
szintjének növelése, hanem az idős emberek aktivitása, napi hasznos
elfoglaltságai szempontjából is jelentős. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint
a teljes (14 éven felüli) népesség mintegy 18 %-a végez mezőgazdasági
munkákat. Ennek az aránya az idős korosztály körében magasabb.
4./ A mezőgazdasági munkavégzés arányai
korcsoport és nemek szerint, 2001 (%)
Korcsoport (év) Összesen Férfi Nő
14-29 11,0 12,2 9,9
30-59 21,6 22,5 20,8
60-69 24,7 27,4 22,8
70-x 15,5 20,0 12,9
Összesen 18,0 19,7 17,1
Forrás: Az időskorú népesség főbb jellemzői és életkörülményei
Bp.2004, Szerk.:S.Molnár Edit
A mezőgazdasági munkavégzés intenzitása természetesen erősen
életkorfüggő:70 éven túl már mindkét nemnél lecsökken azok aránya, akik az év
során 90 -nél több napot tudnak erre a tevékenységre fordítani.
2. Idősek életkörülményei
Az életkörülményeket általában a lakáshelyzettel, a jövedelemmel és a
fogyasztás szerkezetével, színvonalával lehet jellemezni.

2.1.1. A népesség öregedésével együtt a háztartások korösszetétele is
jelentősen változott az elmúlt évtizedekben. Egyre több olyan háztartás van,
amelyben idős személyek is, de főleg amelyekben csak idős emberek élnek.
Minél idősebb személyről van szó, annál nagyobb az esélye annak, hogy az illető
egyszemélyes háztartást tart fenn. Így például a 60-69 évesek 62%-a, de a 80
éveseknek és idősebbeknek már 91%-a élt egyszemélyes háztartásban (2001.
évi népszámlálás adatai). Az utóbbi években erősödni látszik az a tendencia,
hogy az idős emberek ameddig csak el tudják látni magukat, még a
megözvegyülés után sem költöznek össze gyermekeikkel, unokáikkal, hanem
megpróbálnak önálló életet élni.
A Nyíregyházán élő időskorúak lakásviszonyaira vonatkozóan nem rendelkezünk
adatokkal, de a lakásfenntartási támogatásban részesülők adataiból lehet
következtetéseket levonni. A 2000-2007 közötti időszakot vizsgálva - ahol a
támogatást igénylő 60. évét betöltött személy – kimutatható, hogy az igénylők 72-
75%-a egyszemélyes háztartásban él. A lakások több mint 80%-a
összkomfortos, az átlagos lakásnagyság 58 m 2 .
Az egyik legfontosabb kihívás a lakhatás, szállás, gondozás, a támogatások
megfelelő kombinációjának biztosítása annak érdekében, hogy az emberek minél
tovább saját otthonaikban maradhassanak. Önkormányzatunk e cél elérését a
lakásfenntartási támogatással és a szociális alapszolgáltatások
megszervezésével kívánja segíteni.
A lakáskörülményeken túl figyelembe kell venni az idősek fizikai és társadalmi
környezetének tágabb kontextusát. Ehhez hozzá tartozik az is, hogy a
lakónegyedet a lakáson túli környezetre kiterjedő "élettérnek" tekintsük. A
biztonság, a helyi üzletek és az egészségügyi ellátás, valamint a családi élet és a
szabadidő élvezetét, a munkavállalást vagy egyéb hasznos tevékenység
vállalását és a kisegítő szolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetővé tevő,
megfelelő közlekedési eszközök rendelkezésre állása, mind döntően
meghatározzák azt, hogy az idősebbek milyen tapasztalatokat szereznek
lakóközösségükben. Önkormányzatunk 2006-ban bevezette a rugalmas
tömegközlekedési formát, amelyet részletesebben a modellértékű programoknál
mutatunk be.
A természetes támogatórendszerek meggyöngülése miatt növekszik az
időskorúak intézményei iránti igény, a kórházi ágyak csökkenésével egyre több
az ápolásra szoruló személy a szociális intézményekben. Intézeti háztartásban
2006-ban 5037 fő élt a megyében, ebből 3419 fő önkormányzati, 1165 fő egyházi
és 453 fő nem állami fenntartás (alapítvány, egyesület, közhasznú társaság)
keretében. 10.000 lakosra jutó bentlakást nyújtó intézményi férőhelyek száma a
megyében 89,1. Ez a mutató Hajdú-Bihar megyében 83,1, Jásznagykun-Szolnok
megyében 87,2. 4
4 KSH 2006.

10.000 lakosra jutó, időskorúakat ellátó intézményi férőhelyek száma
Nyíregyházán 65,4.
A megye 5134 bentlakásos intézményi férőhelyeiből Nyíregyházán 761 található.
Az intézmények közül 1 alapítványi fenntartású, 5 egyházi fenntartásban
működik.
5./ Idősek bentlakásos elhelyezését biztosító
intézmények és férőhelyeik száma Nyíregyházán
Az intézmény megnevezése
A férőhelyek száma
Sóstói Szivárvány Idősek Otthona
Sóstófürdő, Tölgyes u. 11.
(idősek otthona, időskorúak
gondozóháza)
H.,Etel köz 11-13.
Családias Ellátás Biztosító Idősek
Otthona
H.,Pacsirta u. 29-35.
Oros, Rozsnyai u.
305
50
Időskorúak Gondozóháza Oros, Fő u. 3. 13
43
20
Emmaus Evangélikus Szeretetotthon
H., Korányi F. 160/a
101
Főegyházmegyei Papi Szoc. Otthon
50
H., Vasgyár u.1.
Emlékezünk Alapítvány Tóth András
27
Szeretetotthon
H., Tallér u. 4.
Szent Katalin Szeretetotthon
78
H., Tünde u. 18.
István Szeretetotthon
24
H., Rozsnyó u. 33.
Kálvineum Idősek Otthona
50
H., Kemecsei u. 28.
Forrás: Polgármesteri Hivatal Szociális Iroda 2008.

2.1.3. Az aktív állapotból az inaktív állapotba való kerülés időpontjában
megváltozik a jövedelmi helyzet , az életmód. Megyénkben 2007. január 1-én a
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 177.262 fő.
Ebből nyugdíjban részesül 139.685 fő ( 79 %), nyugdíjszerű ellátásban 37.577
fő( 21 %). (KSH 2006.) A nyugdíj átlagos összege 61.722 Ft, a nyugdíjszerű
ellátásoké 54.238 Ft. 5
A fogyasztási jellemzők, illetve az egyes háztartási kiadások jellemzőit elemző
vizsgálat 6 tapasztalatai alapján az időskorúak kiadásainak zömét az
élelmiszerek, a lakásfenntartás és az egészségügyi ellátás költségei tették ki. A
vizsgálat ugyanarra a korosztályra terjedt ki és az 1993-as és a 2002-es
fogyasztási adatokat elemezte. Megállapítható, hogy a háztartások kiadásai
között csökkent az élelmiszer kiadások aránya, míg nőtt az egészségügyre és
lakásfenntartásra fordított összeg. A növekvő kiadásokat az időskorúak a tartós
fogyasztási cikkek, üdülési kiadások, ruházkodás, lakásépítés költségei terhére
csoportosítják át.
6./ Egyes háztartási kiadások megoszlása az 1993-ban 60 – 69 éves
és a 2002-ben 70 – 79 éves korosztály körében
Adatok forrása: Keszthelyiné Dr. Rédei Mária: Az időskorú háztartások fogyasztási színvonala és
szerkezete
(A KSH háztartási költségvetési felvételeinek adatai alapján)
in. Időskorúak Magyarországon. KSH Bp. 2004. p. 154.
Az időskorúak jövedelem átrendezésének okai között kell említeni a
lakásfenntartási költségek vizsgált időszakban történő drasztikus emelkedését,
de a fogyasztási szokások megváltozása összefüggést mutathat az életkorral, a
társadalmi aktivitás változásával, valamint az egészségi állapot romlásával is.
Aggasztó azonban, hogy az idősek kiadásaik legnagyobb részét a napi
megélhetésre fordítják, ezen belül az élelmiszerre egyre kevesebb pénz jut a
háztartásokban.
5
Nyugdíj: saját jogú és hozzátartozói nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás: mezőgazdasági
szövetkezeti járadék, baleseti járadék, megváltozott munkaképességűek járadéka, rokkantsági
járadék, házastársi pótlék, egyéb nyugdíjszerű ellátások
6
Keszthelyiné Dr. Rédei Mária: Az időskorú háztartások fogyasztási színvonala és
szerkezete (A KSH háztartási költségvetési felvételeinek adatai alapján) in. Időskorúak
Magyarországon. KSH Bp. 2004. p. 144.

3. Az idősek életminősége
Az életkor meghosszabbodása pozitív jelenség, ugyanakkor nagyon fontos az
élet megfelelő minőségének, az egészségnek és az aktív életnek a fenntartása.
Az életminőség fő összetevői.
az egészségi állapot,
az életmód, a mindennapi aktivitás.
3.1. Egészségi állapot
Időskorban a testi változások az egyik legszembetűnőbb változások. A zsírszövet
aránya nő, az izomszövet és a csontszövet mennyisége csökken. Az
izomtömegvesztés hatással van az energia szükségletre, ami az életkor
előrehaladtával csökken. 65 éves kor felett általában 25 %-al kisebb az energia
igény, mint 25 éves korban a lassuló anyagcsere-folyamatok miatt, de ebben a
csökkenő fizikai aktivitás is közrejátszik. A többletenergia-bevitel időskorban is
elhízáshoz vezet, ami elősegítheti egyes megbetegedések kialakulását, illetve
súlyosbodását, például keringési betegség, magas vérnyomás, cukorbetegség,
emésztőrendszeri és mozgásszervi elváltozás. Az alultápláltság, a kóros
soványság szintén gyakori az idősek között, és veszélye nem kisebb az
elhízásénál. Az életkedvüket elvesztett – leggyakrabban egyedül élő – időseknél
gyakori a beszűkült, egyoldalú, hiányos táplálkozás.
A megfelelő energia és tápanyagszükséglet biztosításán túl, fokozott odafigyelést
igényel az idős ember megfelelő folyadékfogyasztása, ugyanis a szervezet
sokkal érzékenyebb a kiszáradásra, mint a fiatalabbaké.
A mozgásszegény életmód, a kevés folyadék és rostfogyasztás miatt gyakori a
bélrendszer renyhesége, a székrekedés az idősek körében.
Az étkezésben fontos tényező a fogazat hiánya miatt kialakuló rágási illetve
nyelési nehézség. Megfelelő fogászati kezeléssel, esetenként műfogsor
használatával a probléma kezelhető, de bizonyos ételkészítési,
konyhatechnológiai eljárások alkalmazása további segítséget jelenthet a
megfelelő – mennyiségű és minőségű – táplálkozásban. 7
A betegségek megelőzésében (prevenció) meghatározó szerepet töltenek be
elsődlegesen az egészségügyi, másrészt a szociális alapellátásban résztvevő
szervek, személyek.
Az egészségügyi alapellátásban Nyíregyházán 43 háziorvos és 23 fő fogorvos
(+7 fő gyermekfogorvos) tevékenykedik. Feladataik a következők:
7 Gyaloglással az „egészségesebb idősödésért” MINDEN-KOR, mindig, MINDEN-HOL
Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest 2007

1.) Elsődleges megelőzés: rendszeres orvosi ellenőrzés, védőoltások
(influenza és pneumococcus ellen),speciális tanácsadások: táplálkozási
(folyadékbevitel, mennyiségi és minőségi változtatások), különösen fontos
a Ca, D vitamin, B12, folsav, telítetlen zsírsavak, fizikai és szellemi
aktivitás tudatos megőrzése, örömforrások
2.) Másodlagos megelőzés: rendszeres háziorvosi vizsgálat (vércukor,
vérnyomás, koleszterin ellenőrzés, szűrővizsgálatok
3.) Harmadlagos megelőzés: gyógyítás, a további állapotromlás megelőzése,
gyógyászati segédeszközökkel való ellátás, rendszeres gondozás,
szükség esetén intenzív rehabilitáció.
A háziorvosi jelentések alapján a városunkban élő idős személyek legjellemzőbb
megbetegedései a következők:
‣ a hypertoniás megbetegedések 45 %,
‣ mozgásszervi megbetegedések 40%,
‣ cukorbetegség 35 %,
‣ szívbetegségek 30 %,
‣ anyagcsere betegségek 25%.
Jellemző azonban a polimorbiditás.
A háziorvosnál megjelentek közül a szakrendelésre beutaltak aránya 50 %, a
kórházba utaltak aránya 60%. (Forrás: Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei
Igazgatóság 2008.)
A járóbeteg és fekvőbeteg szakellátás rendszerének alakítása és fejlesztése a
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat feladatai közé tartozik. A
demográfiai változásokat figyelemmel kísérve kiemelt területként kezelik az
otthoni szakápolás fejlesztését, amely tehermentesítheti a fekvőbeteg ellátást és
a tartós bentlakásos intézményi elhelyezést is. A kórházi struktúra átalakításának
és fejlesztésének legfőbb célja – más fontos célok mellett – az ágykapacitások
struktúra váltása, az aktív ágyszám csökkentése terhére a krónikus ágyszám
növelése.
2007. április 1-től új osztállyal gazdagodott a Jósa András Oktató Kórház
palettája. Az 50 férőhelyes Ápolási Osztályon az olyan betegek ellátását
biztosítják, akiknek állapota nem indokolja az aktív kórházi ágyon történő
gyógyítást, de átmenetileg még szükségük van állapotuknak megfelelő
szakápolásra. Az ellátás 60 napig igényelhető, amely indokolt esetben még
egyszer 60 napra meghosszabbítható.

3.2. Fő tevékenységek az idősek mindennapjaiban
A 60 év fölöttiek körében jelentősen lecsökken a kereső-termelő tevékenységre
fordított idő, és értelemszerűen a főfoglalkozással töltött napi idő átlaga is.
Megnövekszik viszont a saját gazdaságban végzett (főképp mezőgazdasági)
munkák mennyisége. 60 év fölött látványosan növekszik a háztartás, család
ellátására fordított idő is (bár ez csak a nők körében), és mindkét nem esetében
a háztartási vagy ház körüli munka.
Időskori testedzés fontossága
Az életminőséget és az egészségesebb életéveket jelentősen befolyásolja a
rendszeres fizikai aktivitás. Fontos szerepe van az izomtömeg és az izomerő
megtartásában, a hajlékonyság, a mozgáskoordináció javításában és a
csonttömeg csökkenésének lassításában.
Az időskori testedzés célja, már nem az állóképesség teljesítményközpontú
edzése, hanem a keringési, mozgató és idegrendszert érintő degeneratív
folyamatok ellensúlyozása, az önálló életvitelhez – és a megszokott
életminőséghez – szükséges életfeltételek minél hosszabb időn át való
megtartása. “A nagy dolgokat nem az erő, a gyorsaság vagy a testi ügyesség
dönti el, hanem a megfontoltság, a tekintély és az ítélőképesség;márpedig ezek
az öregséggel épp gyarapodnak, nemhogy csökkennének.”(Ciceró) Időskorban
tehát az egyéni adottságok mellett általában az alacsony intenzitású, a
lehetőségekhez képest optimális környezeti feltételek között végzett és minimális
sérülésveszéllyel járó mozgásformák ajánlatosak. Az egyik legtökéletesebb
testmozgás a gyaloglás, amely mindenki számára megvalósítható edzésforma.
Ezenkívül a kerékpározás, úszás, különböző gimnasztikai vagy kondicionáló
tornák is javasoltak az idős ember számára.
Közös kirándulásokat, túrákat a városban működő idős klubok, szövetségek
szerveznek, ezek azonban csak néhány alkalmat jelentenek évente. Nem
csökkenteni kívánjuk ezen együttléteknek a jótékony közösségi hatását, hanem
hangsúlyozni kívánjuk a rendszeresség fontosságát.
Olyan programok szükségesek, amelyek a rendszeres mozgás lehetőségét
biztosítják. Országos példa a 2003-ban indított “Tízezer lépés” gyalogló program,
amely program célcsoportja az idős emberek, az életmódfüggő betegségben
szenvedők (cukorbetegek, szív és érrendszeri betegek), a gerinc és izületi
problémákkal élők. A résztvevők egy lépésszámláló eszköz segítségével
számolják a rendszeresen megtett lépéseiket.

Emellett az életmódfüggő betegek esetében jelentős szerepe van a fizikai
aktivitás mennyiségi ellenőrzésének. A lépésszámláló és edzésterv alapján előre
meghatározható és mérhető a biztonságos mozgásmennyiség, ezáltal a szív
illetve a cukorbeteg résztvevő bátrabban fejthet ki fizikai aktivitást. A program
keretében 2003-2006 között országosan 16.000 db lépésszámlálót kapott 102
szervezet, 2007-ben pedig 4.500 db került kiosztásra.
Nyíregyházán - nem a fenti program keretében – a Pedagógus Természetjáró
Szövetség programjai között szerepel a rendszeres túrázás. Követendőnek
tartjuk tevékenységüket, ezért egyrészt támogatni szükséges a hasonló
kezdeményezések létrejöttét (például pályázati úton), másrészt meg kell vizsgálni
a “Tízezer lépés” programhoz való csatlakozás lehetőségét.
Az idősek sportolási lehetőséget kívánja támogatni az Önkormányzat a
“Szépkorúak Sport Klubja” elnevezésű kezdeményezéssel. Ennek keretében a
Városi Stadion teke, tenisz, atlétikai pályája csütörtök délelőttönként nyitva áll a
sportot kedvelő idősek (55 év felett) előtt. Az igénybevétel feltétele 300 Ft-os
regisztrációs díj ellenében kiállított kártya tulajdonlása.
4. Célok
A koncepció sikeres végrehajtásához elengedhetetlenül fontos, hogy számba
vegyük a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, lehetőségeket, ugyanakkor
számolnunk kell a veszélyekkel is. Ehhez a SWOT analízist használtuk.
SWOT analízis
Erősségek
Gyengeségek
az önkormányzat érzékenysége
az időseket érintő problémák
iránt
stabil és az igényekhez igazodó,
sokszínű szociális ellátó
rendszer
a szociális szakemberek magas
szintű
szaktudása,
elhivatottsága
és
kezdeményező készsége
civil szervezetek,egyházak
szakmai és intézményi
a szociális ellátórendszer
finanszírozási elégtelensége
a városlakók elszegényedésének
mélyülő tendenciája
a szociális ellátást igénylők
magas száma
szociális intézmények alacsony
férőhelyszáma
szabadidős, sporttevékenység
elégtelensége
többgenerációs családmodell
felbomlása, megszűnése

nagyszámú nyugdíjasokat
tömörítő klub, szervezetek
működése
Lehetőségek
Az ellátórendszer tudatos
fejlesztése
Veszélyek
a lakosság elöregedése
Az önkéntesek fokozott
bevonása a szociális
szolgáltatásokba
Komplex szociális modell
kísérleti programok beindítása
Különböző sportprogramok
indítása, kezdeményezése
befelé forduló, bezárkozó
magatartásforma az időseknél
elmagányosodás
családi kapcsolatok leépülése
a lakosság mentális állapotának
romlása
preventív intézkedések
elégtelensége
Alapelveink: függetlenség, részvétel, gondoskodás, önmegvalósítás, méltóság.
Az alapelvek teljesülése nem csupán pénzügyi feltételektől függő, hanem
elsősorban felfogás, attitűd függvénye.
Általános cél
‣ a méltóságteljes élet biztosítása. Ez azt jelenti, hogy a különféle
intézkedéseket úgy kell alakítani, hogy azok segítsék elő a társadalmi aktivitást,
a szociális hálózatokat és az idősebb emberek társadalmi részvételét, és
biztosítsák a fizikai, és intellektuális kikapcsolódási lehetőségeket. Így segíteni
kell az idősek kulturális életben való részvételét, rekreációját, sportolási
lehetőségét,
‣ esélyegyenlőség megteremtése,
‣ az idősek életkörülményeinek javítása,
‣ idősbarát biztonságos környezet megteremtése,
‣ jó minőségű megfizethető és idősbarát egészségügyi és szociális
szolgáltatások megteremtése

Cselekvési irányok
1.) a megfelelő minőségű, színvonalú öregedésre való felkészülés
elősegítése
‣ időskori jövedelembiztonság biztosítása
‣ élethosszig tartó tanulás - az időseket is oktatni kell az önellátásra és az
életminőségük megőrzésével kapcsolatos ismeretekre, fontos az informatikai
ismeretek elsajátítása, Idősek Akadémiája rendezvénysorozat
‣ tudatosítás: népszerűsítő kampányok, konferenciák és szemináriumok, átfogó
tudatosító tevékenységek
‣ generációk közötti szolidaritás erősítése különböző programok segítségével
nagyszülő-unoka túra, generációs híd program, generációs nap
2.) az idősek jólétének előmozdítása
‣ az időseket támogató szervezetek és hálózatok közötti együttműködés
erősítése,
‣ a kommunikáció különböző eszközeinek alkalmazása az idősek
tevékenységéről szóló információknak a társadalom számára való közvetítése
érdekében,
‣ az idősek számára biztosítani kell az információk széles köréhez való
hozzáférést,
‣ szolgáltatási rendszerek és támogató hálózatok működtetése,
‣ az idősebb, elesett személyek számára ellátási alternatívák és megfelelő
életkörnyezet biztosítása,
‣ egészségmegőrzés - Nyugdíjas egészségmegőrző nap, egészségvédelmi
nap, emlékezés beszélgető csoport, integrált egészségügyi és szociális
szolgáltatások, kulturális és sport programok szervezése,
‣ biztonság (polgárőrség, észlelő-jelzőrendszer),
‣ Életmű-díjas idős személyek elismerése, tapasztalatainak hasznosítása illetve
díj alapítása szervezeteknek,
‣ párbeszéd és partnerség:az állami, magán és önkéntes csoportok közötti
partnerség elve létfontosságú, konszenzus kialakítása az elérendő célok és a
végrehajtás tekintetében
‣ részvétel joga: döntésekben való részvétel - Szociális Kerekasztal, Szociális,
Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság munkájában delegált tag

3.) kutatások, modellkísérletek végrehajtására, elemzésére vonatkozó
stratégiák
‣ az öregedésre vonatkozó adatgyűjtés, adatfeldolgozás és információs
rendszer kidolgozása,
‣ modellkísérletek szervezése, végrehajtása, folyamatos monitorozása és
elemzése a legjobb alternatívák érdekében.
4. 1. A szociális ellátórendszer
Nyíregyháza Megyei Jogú Város a cselekvési irányoknak megfelelően alakítja az
idősek jóllétének biztosítása érdekében végzett tevékenységét. Az 1993. évi III.
törvényben meghatározott pénzbeli és természetbeni ellátásokkal, szociális
szolgáltatásokkal (alap és szakosított ellátások) törekszünk a
jövedelembiztonság megteremtésére. Tevékenységünk nem szűkül kizárólag az
anyagi biztonság megteremtésére. Célunk az, hogy a város időskorú lakossága -
ameddig és amennyire lehet - ne veszítse el önállóságát, ne szigetelődjön el a
társadalomtól; azzal is segítjük őket önállónak és függetlennek maradni, hogy az
ellátások otthon, a megszokott környezetükben álljanak rendelkezésükre.
Amennyiben az alapszolgáltatások keretében már nem biztosítható az ellátás,
akkor a szakosított (bentlakásos) intézményi keretek között tudjuk biztosítani a
szolgáltatásokat.
A modellkísérletekben (jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, rugalmas
tömegközlekedés bevezetése) való részvételünk - nemcsak a helyi, hanem
országos szintre vonatkozóan is - a szolgáltatások javítására, fejlesztésére
irányulnak.
4.1.1. Pénzbeli ellátások
A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
szabályozza a pénzbeli és természetbeni ellátásokat, amelyek közül időskorúak
részére az
‣ időskorúak járadéka
‣ ápolási díj-ápolt szerint
‣ közgyógyellátás és
‣ lakásfenntartási támogatás
állapítható meg.

7./ Időskorúak pénzbeli és természetbeni ellátásai Nyíregyházán
Időskorúak
járadéka (fő)
Ápolási díj (db)
Közgyógyellátási
igazolvány (db)
Lakásfenntartási
támogatás (db)
1998 158 145 2912 883
2000 119 219 1821 684
2002 103 354 1791 761
2004 96 399 2025 658
2006 88 458 1386 1021
2007 75 384 1842 1146
Forrás: Nyíregyháza, Polgármesteri Hivatal Szociális Iroda 2007.
Az adatok alapján az ápolási díj és a lakásfenntartási támogatás esetében számszerű
növekedés tapasztalható. Az összes segélyezési esettel összehasonlítva azonban eltérő
tendenciák mutathatók ki:
‣ az ápolási díjban összesen részesülők száma és azon esetszámok, ahol
az ápolt betöltötte a 60. életévét aránya, nem változott a vizsgált
időintervallumban, 72-75% között mozog,
‣ a lakásfenntartási támogatás esetében azonban 10 százalékos növekedés
mutatható ki. Míg 1998-ban a városban lakásfenntartási támogatásra 4267
fő volt jogosult, ezek közül 883 fő idős személy (20 %), addig 2007-ben a
3863 támogatási esetből 1146 fő (29,6%) volt időskorú. E növekedés
mögött a lakásfenntartás költségeinek az emelkedése áll.
A lakásfenntartás költségeinek csökkentése érdekében kezdeményezzük a 75
éven felüli egyedül élő idős emberek szemétszállítási költségeinek kiegyenlítését
biztosító szabályzat kidolgozását.
A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők számának csökkenését a
közgyógyellátás rendszerének változása magyarázza. Többek között
bevezetésre került az egyéni gyógyszerkeret megállapítása és a törvény
kettéválasztotta a jövedelem és a gyógyszerköltség vizsgálatát. A
Szolgáltatástervezési koncepció 2008. évi felülvizsgálata során jeleztük,
hogy több esetben fordult elő, hogy az igénylő gyógyszerfogyasztása
csekély vagy nincs, így nem jogosult közgyógyellátásra, de a
gyógyászati segédeszközöket (kerekesszék, hallókészülék) saját
költségükön kell finanszírozniuk.

E probléma megoldására, kezelésére a helyi rendeletünk módosítása során
került beépítésre, hogy átmeneti segély állapítható meg, gyógyászati
segédeszköz árához való hozzájárulásként azon személyek részére,
akiknek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén
annak 150 %-át és közgyógyellátás iránti kérelmét elutasították.
4.1.2. Szociális alapszolgáltatások rendszere
A szociális szolgáltatások rendszere létfontosságú a segítségre szoruló idősek
számára. Ezeket a szolgáltatásokat a lakosság egyre nagyobb számban fogja
igénybe venni, egyre nagyobb kereslet lesz irántuk. Az alapszolgáltatások célja,
hogy a támogatásra szoruló személy a saját környezetében élhessen, még akkor
is, ha kiterjedt ápolásra és szociális szolgáltatásokra van szüksége.
Az ellátások célzottabbá tétele szükségessé teszi, hogy a szolgáltatásokban a legnagyobb
gondozási, ápolási szükségletű személyek részesüljenek. E cél megvalósítását segíti elő,
hogy 2008. január 1-től a házi segítségnyújtás és az idősotthoni ellátás esetében
bevezetésre került a gondozási szükséglet mérése. A gondozási szükségletet az önellátási
képesség hiánya alapozza meg, a vizsgálandó kérdések az egészségi állapot, az ápolásra
való rászorulás és az önkiszolgálási képesség körét fedik le. A gondozási szükségletet
szociális szakértői szerv állapítja meg, amelynek a működtetése az illetékes, városi jegyző
feladata.
A házi segítségnyújtást és a saját környezetben történő gondozást erősíti az a törekvés,
amely szerint az ápolási díjban részesülő személyek (ápolók) képzést követően
munkavállalás céljából napi 4 órában házi segítségnyújtásban részesülő személyek
gondozását vállalnák. Pályázati úton induló modell-program keretében nyílik erre
lehetőség, amelyre Önkormányzatunk jelezte részvételi szándékát (a pályázati kiírás az
előzetes tájékoztatás szerint 2008. decemberében jelenik meg).
A Szociális Gondozási Központ az idősellátás területén jelentős szerepet vállal
fel. Az intézmény az időskorú lakosság számára egyértelműen a legkeresettebb
és egyben a legismertebb szolgáltatásokat biztosítja, amelyeknek köre
folyamatosan bővült.

1968-69-től kezdte meg működését a házi segítségnyújtás és az idősek klubja
hálózat. A házi segítségnyújtást - amelynek keretében az alapvető gondozási,
ápolási feladatok elvégzését, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás
körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek
kialakulásának megelőzésében illetve azok elhárításában való közreműködést
kell biztosítani - 13 házi gondozói körzet összehangolt munkája révén biztosítják.
Az igénybevevők száma folyamatosan növekszik; 2005-ben 459 fő, 2006-ban
474 fő, és 2007-ben 514 fő. Mindennapos ellátott 354 fő, míg időszakosan
ellátott 160 fő. Igazi kihívás azoknak az ágyban fekvő betegeknek az ellátása,
akiknél a gondozás mellett ápolási teendőket is el kell látni, naponta többször fel
kell keresni és a hétvégi ellátást is meg kell szervezni, azok számára, akiknek
nincs hozzátartozója, vagy az nem tudja ellátni, vállalni.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2000-ben kezdte meg működését, mára 127
készülékkel, 3 szakmai központ keretében üzemel. A diszpécserközpont azonban 8
településen 5 szakmai központtal 337 készülék folyamatos működését biztosítja.
Az idősek klubja engedélyezett férőhelyszáma 203. A 8 telephelyen működő hálózat az
idős emberek részére biztosít nappali ellátást.
Az intézmény szervezeti keretében biztosítjuk az étkeztetést, amelynek
keretében napi egyszeri meleg ételt biztosítunk az elsősorban időskorú
személyek részére. Az étkeztetés bonyolítása 23 főzőhelyről történik.
Folyamatosan növekszik az ellátottak száma 2005-ben 588 fő, 2006-ban 562 fő,
2007. decemberben 1072 fő. A 2007. évi jelentős növekedést a térítési díj
számításának - az ellátottak részére kedvező - jogszabályi változása okozta.
2005-től bővítette szolgáltatásait a Központ, augusztustól az otthonápolási szolgálat,
decembertől támogató szolgáltatás kezdte meg működését.
Az otthonápolási szolgálat célja az ápolás humanizálása, hogy csökkenjen a kórházba
kerülési esetek száma, a kórházi helyeken pedig minél rövidebb ideig tartózkodjon olyan
beteg, aki megfelelő körülmények biztosításával otthonában is ellátható. Az otthoni
szakápolási feladatok közül az időseket érintőek elég széles körben meghatározottak, így
például műtétek utáni szakápolási feladatok, műtéti területek ellátása, a decubitálódott
területek, fekélyek ápolása, a mozgás és mozgatás eszközei használatának tanítása, a hely
és helyzetváltoztatás segítése. A szakápolás során fontos mindazon tevékenységeknek a
megtanítása, amelyet maga a beteg vagy családja megtehet a beteg egészségének
helyreállításáért vagy állapota romlásának megakadályozásáért. A vizitszám növekvő
tendenciát mutat, 2005-ben 860, 2006-ban 1514, 2007-ben pedig 2816 volt.

2003-ban Nyíregyházán jelentős változás történt a szociális szolgáltatások
ellátórendszerében. Egyrészt érintette a Szociális Gondozási Központot is, mivel
az akkor a szervezeti keretébe tartozó fogyatékos személyek ellátását biztosító
nappali intézmény és lakóotthon az újonnan létrejött Mentálhigiénés Központ
irányítása alá került. Ezáltal a Szociális Gondozási Központ tiszta profilú,
időseket ellátó intézménnyé vált.
A Szolgáltatástervezési Koncepcióban meghatározott stratégiai célok között
szerepel, hogy a szociális szolgáltatások kerüljenek közelebb az ellátottakhoz,
valamint hangsúlyosabbá váljon a saját környezetben történő gondozás. E cél
érdekében Nyíregyháza-Kertváros és a hozzá kapcsolódó tanyabokrok területén
az étkeztetést és a házi segítségnyújtást, valamint a nappali ellátást biztosító
idősek klubját a Joób Olivér Gondozó és Rehabilitációs Szeretetintézmény
biztosítja 2003-tól.
Nyíregyháza sajátos települési formája a város közigazgatási területéhez tartozó
58 bokortanya. Az itt élő lakónépesség száma: 9660 fő. A bokortanyák a várost
teljes egészében körülölelik, legtöbbjük azonban a város dél-keleti részén
helyezkedik el, 1-20 km-es körzetben. A városhoz legközelebb fekvő tanyák már
szinte „összenőttek” a várossal, ezért ezek megközelítése nem jelent gondot az
ott élők számára. Az úgynevezett tanyaközpontok is viszonylag könnyebb
helyzetben vannak, hiszen ezek valamelyik nagyobb, a városból kivezető fő
közlekedési út mentén helyezkednek el. Ugyanakkor még vannak nehezen
megközelíthető, ritkán lakott területek, ahol az ott élők is igénylik a velük való
foglalkozást, törődést. Az 1999-ben kialakult körzetbeosztás alapvetően nem
változott, a tanyagondnokok a jogszabályban meghatározottnál lényegesen
nagyobb lakosságszámot, lényegesen nagyobb területet látnak el. Mivel
fejlesztés 1999-óta nem történt, így ma is van a városnak olyan külterületi lakott
része, amelyet nem fed le a szolgálat. Tevékenységük jelentős részét a napi
egyszeri meleg étkeztetés, az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás
biztosítása, a gyógyszerek kiváltása jelenti. Munkájuk végzése során a
tanyagondnokok segítségével jutnak el a családgondozók a tanyavilágba.
E feladatot a Human-Net Alapítvány és a Joób Olivér Gondozó és
Rehabilitációs Szeretetintézmény tanyagondnokai látják el.
A Szolgáltatástervezési koncepció stratégiai céljai között került megfogalmazásra, hogy a
civil szervezetek részvételét kell erősíteni a szolgáltatások területén. A nappali ellátás
területén az állami fenntartású intézmények mellett az egyházi fenntartású, valamint a
nem állami fenntartású intézmények is megjelennek. Ez a rendkívül színes szolgáltató
rendszer egyrészt a választás lehetőségét nyújtja az igénybevevők részére, másrészt
versenyhelyzet által minél magasabb színvonalú szolgáltatásokat generál. A 8. számú
ábra tartalmazza azokat az intézményeket, amelyek nappali ellátást nyújtanak.

8./ Szociális alapszolgáltatások
Étkeztetés Tanyagondnoki szolgáltatás
> Szociális Gondozási Központ > Human-Net Alapítvány
> Joób Olivér Rehabilitációs > Joób Olivér Rehabilitációs
Szeretetintézmény Szeretetintézmény
Házi segítségnyújtás Nappali ellátások
> Szociális Gondozási Központ > Szociális Gondozási Központ
> Joób Olivér Rehabilitációs > Joób Olivér Rehabilitációs
Szeretetintézmény Szeretetintézmény
> Rókahegyi Agapé Alapítvány
> Idősek és Megváltozott
Munkaképességűek Klubja
> Jókai Idősek Klubja

4.1.3. Szakosított ellátások
Az 1993. évi III. törvény alapján, ha a rászorult személyekről az alapszolgáltatások
keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek
megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. Városunkban biztosított az
idősek otthona, valamint az időskorúak gondozóházában (átmeneti elhelyezése)
történő elhelyezés, összesen 761 engedélyezett férőhelyen.
Az elhelyezésre várakozók száma az országos nyilvántartási rendszerben rögzítettek
szerint 2007. december 31-én 230 fő.
A Sóstói Szivárvány Idősek Otthona a város legnagyobb időseket ellátó bentlakásos
intézménye. Az idősek ápolását-gondozását nyújtó feladatokon túl a megyében
elsőként vállalta fel 1997-ben a Hospice ellátás megszervezését, amely egy
sokoldalú gondoskodást jelentő, új palliatív 8 ellátási forma a végső stádiumban levő
(elsősorban rák)betegek részére, amely lehetőséget biztosít a betegek testi-lelki
szükségleteinek méltóságteljes ellátásához, és segítséget nyújt a családtagok
részére. Előbb 5, jelenleg 10 férőhelyen biztosítja ezen ellátást.
Kiemelendő még az a 33 férőhelyes részleg, ahol demenciában szenvedő időseket
ápolnak. A demencia gyakorisága a 65 és 75 éves korúak között 2%, a 80 éven
felülieknél pedig 20 % körüli. A demenciához vezető folyamat lassú, az egész
betegség akár 10 évig is eltarthat. Az idősek otthonaiban ellátottak között évről évre
nő a demens lakók száma, ennek a betegségnek ugyanis az egyik ismert
rizikófaktora az előrehaladott életkor.
Az intézményben 2004-2006. között - annak érdekében hogy rugalmasabb
intézményi struktúra alakuljon ki, egy szervezetben több ellátási típus jelenjen meg,
így több funkciót integráló intézmény jöjjön létre – címzett beruházás valósult meg. A
minőségi, komplex szolgáltatást nyújtó intézmény ellátásainak köre bővült. 2007.
decemberétől működési engedély alapján 25 fő (15 fő demens, 10 fő idős személy)
nappali ellátását, 30 fő idős személy átmeneti elhelyezését nyújtó intézmény kezdte
meg működését. Nehézségként jelentkezett a demens személyeknek a nappali
intézménybe eljutása, amelyre megoldást a 2006-ban bevezetett rugalmas
tömegközlekedési rendszer jelent.
Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság fenntartásában két
telephelyen, összesen 63 férőhelyen biztosít ápolást, gondozást a Családias
Ellátást Biztosító Idősek Otthona a szociálisan rászorult személyek részére. A
Szociális Gondozási Központ szervezeti keretében működő Időskorúak
Gondozóháza 10 férőhelyen biztosít átmeneti elhelyezést a város idős
lakossága számára.
8
tünetmentesítésre, fájdalomcsillapításra szorítkozó

Az önkormányzati fenntartású intézmények mellett 330 férőhelyen biztosítanak
ellátást egyházi és nem állami fenntartók Nyíregyháza területén.
Mind az alapszolgáltatások, mind a szakosított ellátások területén sokszínű a
szolgáltatók palettája. A nyilvántartásunk szerint több mint 40 szociális szolgáltató és
intézmény működik állami, nem állami illetve egyházi fenntartásban Nyíregyháza
területén. Ezek egy része -elsősorban az alapszolgáltatások területén- ellátási
szerződés keretében lát el önkormányzati feladatot.
4.1.4. Nyugdíjas Egyesületek, Szövetségek tevékenysége
A város területén megyei és városi nyugdíjas szövetségek működnek. A
szövetségek, tagszervezeteikkel együtt kirándulásokat, kistérségi találkozókat
szerveznek, különböző tanácsadásokat tartanak, önkéntes munkában vesznek részt,
kulturális eseményeket szerveznek és vesznek részt rajta, mentális támogatást
nyújtanak sorstársaik részére (beteglátogatások), tagjai az Idősügyi Tanácsnak és
véleményt nyilvánítanak.
Jelzéseik alapján több esetben helyiség gondokkal küzdenek az egyesületek.
Megoldásként a jövőben a közoktatási, szociális intézmények, mint befogadók
jelenjenek meg a civilek életében.
4.1.5. Minőségi szolgáltatások biztosítása
Valamennyi szolgáltatóval, fenntartóval a jó kapcsolat kialakítására törekszünk. Az
évente 1-2 alkalommal megrendezésre kerülő Szociális Kerekasztal, az Évadnyitó
Értekezlet ülései -a több mint 100 résztvevővel, akiknek egy része az idősellátásban
tevékenykedik - megfelelő alkalmat nyújtanak az információ cserére, a
kommunikációra, a kapcsolattartásra. Természetesen ezenkívül is bármikor
lehetőség van a párbeszédre, az együtt gondolkodásra, a közös munkára.
Kizárólag az idősügyi szervezetek (szociális intézmények, nyugdíjas szövetségek)
képviselőiből áll az Idősügyi tanács, amely konzultatív, véleményező, javaslattevő
és koordinatív testület. Feladatai közé tartozik az idősek életkörülményeit közvetlenül
érintő helyi rendeletek előkészítésének szakaszában állásfoglalás kialakítása,
közreműködés az Idősek Világnapjával összefüggő programban, valamint az
időskorúak érdekének védelme. Kezdeményezzük az Idősügyi Tanács markánsabb
megjelenését a város életében, a döntések előkészítésében.
A városban minden évben kiemelt esemény az Idősek Akadémiája, valamint az
Idősek Világnapja rendezvények.
5. Modell kísérleti programok
Városunk intézményei több esetben vettek és vesznek részt modell kísérleti
programokban.

A Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával 1999-től működik a
jelzőrendszeres házigondozás belvárosi területen 60 készülékkel. Önkormányzatunk
a kiemelkedően pozitív visszhangra tekintettel saját erőből - a Területfejlesztési
Tanács támogatásával - további 20 készülék beállítását oldotta meg 2000-ben a
bokortanyák területén. A készülékek száma folyamatosan gyarapszik, jelenleg 127
db működik a város és Nyírpazony területén (Nyíregyháza és Nyírpazony
Intézményfenntartó Társulása területe).
2007. január 1-től került bevezetésre a rugalmas tömegközlekedési rendszer,
amelyben speciális járművek (rámpával, kerekesszék rögzítésére alkalmas
egységgel felszerelt) Nyíregyháza ritkán lakott tanyás településrészei, valamint a
város korlátozott közlekedőképességű lakosainak (egyik célcsoportja azok az idősek
akik koruk miatt mozgásában akadályozottak) közlekedési igényét előzetes
igénybejelentés alapján, diszpécseri szolgálat helyfoglalási rendszerét használva,
változó útvonalon és/vagy változó időrendben közlekednek.
2004-ben Önkormányzatunk elnyerte az Idősbarát Önkormányzat Díjat. A díj
adományozásával a Minisztérium Önkormányzatunknak az idősekért vállalt cselekvő
felelősségét ismerte el, és 1.000.000 Ft összeggel járult hozzá a helyi idősügyi
tevékenység segítéséhez.
6. Tervek, fejlesztési irányvonal
Az előzőekben bemutattuk a jelenben elérhető, működő szolgáltatásokat és
tevékenységeinket. Fontos azonban megfogalmazni a jövő feladatait is. Időbeli
ütemezést nem tartunk célszerűnek meghatározni, mivel egyrészt folyamatos
tevékenykedést, aktivitást igényel az érintettek, érdekeltek részéről, másrészt a
társadalmi, gazdasági változások jelentősen befolyásolhatják a program menetét. A
program felülvizsgálatát tartjuk inkább fontosnak a folyamatok követése, értékelése
céljából.
A fejlesztés irányvonalai a következők:
‣ az élethosszig tartó tanulás elősegítése,
‣ önkéntes toborzás,
‣ tudatosítás,
‣ generációk közötti szolidaritás erősítése különböző programokkal,
‣ egészségmegőrzés,
‣ biztonságra törekvés,
‣ Integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások,
‣ szociális szolgáltatások fejlesztése.
6. 1. Élethosszig tartó tanulás elősegítése
Fontosnak tartjuk a tanulási lehetőségek megteremtését minden életszakaszban,
nagy jelentőséget tulajdonítunk a megfelelő információkhoz való gyors és korszerű
hozzáférésének. Ennek egyik megvalósulási formája az Idősek Akadémiája
rendezvénysorozat, amelynek keretében előadásokat hallgathatnak az idősek az
egészségre nevelés területéről, a helyes táplálkozásról, gyógyszerhasználatról,
társadalmi kérdésekről, jogszabályi változásokról, szemléltető anyagokkal
kiegészítve.

Mindennapi életünket megfordíthatatlanul behálózta az információs technológia. Az
állampolgároknak alapvető joga a szolgáltatásokhoz és az információkhoz való
hozzáférés joga. Az idős emberek részére rengeteg előnnyel járhat, ha
hozzákapcsolódnak ehhez a világhoz, másrészt hátránnyal is járhat, ha nem tudnak
hozzájutni. Nem kapcsolódni az információs technika világához nem egyszerűen
azt jelenti, hogy bizonyos on-line szolgáltatásokhoz nem férnek hozzá, hanem azt is,
hogy kimaradnak az egyik legfontosabb társadalmi jelenségből. Az idősek iskolai
végzettsége emelkedik, ahogyan az 1.4. pontban bemutattuk, tehát várhatóan a
számítógépes infrastrukturához és az általa kínált szolgáltatásokhoz való hozzáférés
igénye is növekszik. Ezért lépéseket kell tenni az egyenlő hozzáférés biztosítása
érdekében. Ez a folyamat elkezdődött azzal, hogy a Szivárvány Idősek Otthonában
"e-pont"-ot alakítottak ki. Továbbiakban egy-két idősek klubjában internet-szobát kell
kialakítani, valamint a számítógép és internetes ismeretek elsajátítása érdekében
tanfolyamokat célszerű szervezni. A Szociális Gondozási Központ 2006-ban
pályázati úton nyert támogatást 20 fő idős személy számítógépes oktatására. Meg
kell keresni a folytatás lehetőségét, elsősorban pályázati úton.
A megvalósításban résztvevő szervek: idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó
intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil, egyházi szervezetek.
6.2. Önkéntesek toborzása
Az önkéntes munka hazánkban még nem elterjedt. Az önkéntes munkában
hasznosítani lehetne az idős, aktívabb személyek tudását, tapasztalatait . A fizetett
munkától való visszavonulás nagyon sok idősödő ember életében okoz törést és
megoldást jelentene számukra a foglalkoztatásuk, hasznossá tételük. Másrészről a
segítő szervezetek sem rendelkeznek kimeríthetetlen szakember gárdával. Az
idősebb embereknek a társadalom életében való aktív részvétele minden szereplő
számára, önkormányzat, civil szervezetek és az egyén számára is létfontosságú
lehet.
A megvalósításban résztvevő szervek: idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó
intézményei, a szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil, egyházi szervezetek.
6.3. Tudatosítás
Komolyan kell venni az ismeretterjesztést; az idősödés folyamatának pozitív
bemutatását a társadalom egésze számára. A programokkal nemcsak az idősek
felé, hanem a felnövekvő új nemzedék felé is fordulni kell. Például az iskolai
tanrendbe be lehetne építeni előadásokat, ismeretterjesztő órákat, vagy közös
programokat szervezni, ahol generációk találkoznak. Ez a generációk közötti
szolidaritást segíti elő.
A szakemberek részére konferenciák szervezése szükséges. A Szivárvány Idősek
Otthonában kialakításra került a Gerontológiai Centrum. Tevékenysége a városban
élő lakosság egészére terjed ki. A központ az új épületrészben került létrehozásra.
Feladata a prevenció, az idő előtti öregedés megakadályozása, tanácsadói hálózat,
információs rendszer kiépítése, foglalkozások, előadások, terápiák tartása (pl.
kreativitást fejlesztő terápia, zeneterápia, mozgásterápia, fiziko-fizioterápia).

A foglalkozásokon a családtagok is részt vehetnek, ahol hasznos tanácsokat,
útmutatásokat kaphatnak. Így elősegíthetjük az idős emberek otthoni gondozását,
szinten tartásukat. A központ az idősek részére szervezet felvilágosító előadások,
különböző konferenciák, szakmai tanácskozások helyszíne, az idős emberekkel
foglalkozó szociális szakemberek szakmai bázisa lehet.
A megvalósításban résztvevő szervek: konferencia szervezés a Szociális Gondozási
Központ, a gerontológiai centrum működésének elkezdése, tartalommal történő
megtöltése a Szivárvány Idősek Otthona feladata, általában az ismeretterjesztés
valamennyi az idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a szakosított
ellátást nyújtó intézmények, civil, egyházi szervezetek.
6.4. Generációk közötti szolidaritás erősítése különböző programokkal
Fokozott figyelmet kell fordítanunk a generációk közötti kapcsolat erősítésére,
különböző programok megvalósításán keresztül.
‣ Nagyszülő-unoka túra: célja a város megismerése, mai és évtizedekkel
korábbi értékeinek felfedezése, a generációk közelebb hozása, kölcsönös
elfogadása.
‣ Generációs híd program: célja „Beszélgetés a múltról”, a helyi
hagyományokról való beszélgetés. Írásos emlékek hiányában a helyi
szokások, hagyományok már csak az idős generáció emlékezetében élnek,
ha nem teszünk azért, hogy a fiatalabb generációk is megismerjék azokat
elvesznek, feledésbe merülnek.
‣ Generációs nap: célja a generációk közelebb hozása, egymás értékeinek
megismerése, elfogadása, hasznos szabadidős lehetőségek bemutatása.
A megvalósításban résztvevők: Idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó
intézményei, civil, egyházi szervezetek, oktatási-nevelési intézmények.
6. 5. Egészségmegőrzés
Irányelveink közé tartoznak az idősbarát, biztonságos környezet megteremtése az
időskori fogyatékosságból származó terhek, a krónikus betegségek és korai
halálozás megelőzésére és csökkentésére, a dohányzás elleni küzdelem, az
egészséges táplálkozás, a különböző szűrővizsgálatok terjesztésével az
egészségvédelmi faktorok növelése és a kockázatok csökkentése.
Különböző programok segítségével érhetjük el a kitűzött célokat, ezek a következők:
‣ Nyugdíjas egészségmegőrző nap: célja példát mutatni a az időseknek
egészségük megőrzésére, az egészségügyi intézmények segítségével
kiszűrni a meglévő egészségkárosodást, tanácsadás a helyes életmódhoz.
Résztvevők: a város nyugdíjas lakossága, egészségügyi intézmények.
‣ Egészségvédelmi nap: célja preventív jellegű. A lakosság egészségi
állapotának javítása, egészség-tudatának fejlesztése, az aktív időskorra való
felkészítés elősegítése.
Résztvevők: a város középkorú lakossága, nyugdíjasai, orvos-előadók,
gyógytornászok.

‣ Emlékezés beszélgető csoport: a mentális hanyatlás folyamatát és az abból
adódó deficiteket befolyásolni lehet, segíthető az életminőség szempontjából
fontos készségek hosszabb idejű megőrzése. Ezért az” Emlékezés beszélgető
csoport” célja, a beszélgetésen részt vevők életének eseményeire való
visszaemlékezés, a régi emlékanyagok előhívása.
Résztvevők: Idősek szociális alapszolgáltatását nyújtó intézményei, a
szakosított ellátást nyújtó intézmények, civil, egyházi szervezetek.
‣ Szépkoruk Sport Klubja népszerűsítése, sportolni vágyó és szerető idős
emberek toborzása, aktivizálás
6. 6. Biztonságra törekvés
Családok, elesettek, idősek és magányosak élnek külterületeken, a tanyabokrokban
a legkülönfélébb környezetben: erdős-bozótos területen, lakatlan tanyákkal
körülvéve, fokozottan veszélyeztetett közegben. A tanyavilág nyáron, szép időben
felüdülést hozhat az egészséges, életerős ember számára. Nem ugyanaz az érzése
azonban annak, aki este, éjszaka, vaksötétben, járhatatlan utak mentén, betegségtől,
unkától elgyötörten szeretne nyugovóra térni. Ilyenkor eluralkodik a félelem, a
szeretteik iránti aggódás, a magány elviselhetetlen súlya. Ha ezt még nyugtalanító
zajok, a megszokottól eltérő mozgások tetézik, akkor a feszültség csak fokozódik.
A közösségbe tartozás, a biztos segítség tudata belső tartást és erőt képes adni az
idős, magányos embereknek. Célunk alapvetően biztosítani ezeken a területeken
élők részére is a közbiztonságot, valamint a szociális ellátási formákat.
Célcsoportok: A külterületeken, tanyabokrokban élők, mozgásukban korlátozott,
veszélyeztetett környezetben élő idősek.
Résztvevők: Tanyagondnokok, polgárőrség.
6.7. Integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások
Ennek keretében az idősek igényeihez, szükségleteihez szabott, akár a lakásukról
igénybe vehető szolgáltatások bevezetése, működtetése fontos. A Szociális
Gondozási Központ tevékenységeinek ismertetésénél az otthonápolási szolgáltatást
ismertettük. Ez az ellátás (jelenleg még nem Egészségbiztosítási Pénztár által
finanszírozott) az idős emberek részére otthonukban, a háziorvos javaslatára és
igazolása alapján nyújt egészségügyi ellátást. A jövőben szükséges fejleszteni a
szolgáltatást és tájékoztatni a lakosságot, az egészségügyi és a szociális
ellátórendszerben dolgozókat.
A Szivárvány Idősek otthonában megvalósuló címzett beruházás új lehetőségeket
teremtett. A geriátriai 9 szaktanácsadást a város valamennyi lakója számára
elérhetővé kell tenni, a szolgáltatás megvalósíthatatlan az egészségügyi
ellátórendszer közreműködése nélkül.
6.8. Szociális szolgáltatások fejlesztése
9
időskori megbetegedésekkel foglalkozó tudomány

A népesség öregedése a szociális szolgáltatások iránti igény növekedésével járnak,
erre utaltunk a 2.1.2.pontban. Folyamatosan magas a bentlakásos elhelyezések
iránti igények száma, de egyre nő az igény az idősek részéről az otthoni ápolásra, a
hozzátartozók részéről pedig arra, hogy saját maguk ápolják szeretteiket. Fontos,
hogy ezt egyrészt anélkül láthassák el, hogy saját karrierjüket fel kelljen adni,
másrészt, aki ezt vállalja, azokra vonatkozóan a támogatási rendszert ki kell
dolgozni. Ebben a programban a házi segítségnyújtást végző családtagok segítését
elméleti szinten fogalmazhatjuk meg, mivel ennek bevezetése jelentős anyagi
többletet igényel. Teendőnk ennek kommunikálása a jogszabály alkotók felé, illetve
keresnünk kell a megoldási lehetőségeket.
A jogszabályi változásoknak megfelelően a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
műszaki rendszerének alkalmasnak kell lennie a kétirányú kommunikációra. E
feltételt 2010. december 31-ig szükséges teljesíteni.
Az idősek otthona elhelyezést nagyon sok esetben az időseknél fellépő demencia
kórképe indokolja. A demens személyek nappali ellátása több családnak oldhatja
meg a problémáját, hiszen napközben megoldottá válik az idős hozzátartozó
ellátása, és nem szükséges a bentlakásos intézményi elhelyezés.
A bentlakásos intézményi elhelyezést igénylők, az ellátásra szoruló idős emberek
száma magas, ezért foglalkozni szükséges a jövőben a kis alapterületű, speciális
infrastrukturával felszerelt, kedvező fenntartású önkormányzati bérlakások
építésének kérdésével.
6.9. Az öregedésre vonatkozó adatgyűjtés, adatfeldolgozás és információs
rendszer kidolgozása
A különböző koncepciók, programok kidolgozása során gyakran szembesülünk azzal
a ténnyel, hogy nem állnak rendelkezésünkre megbízható statisztikai adatok a város
lakosságára vonatkozóan. Tervezéseknél, fejlesztéseknél azonban követelmény,
hogy ismeretekkel rendelkezzünk alapvető demográfiai adatokról, folyamatokról,
felmerülő igényekről stb. Különösen fontos ez olyan programoknál, amelyek több
területet is –szociális, egészségügy, oktatás, kultúra- érint vagy érinthet.
Ennek érdekében „Nyíregyháza Város életminősége – Háztartáspanel”
nyomonkövetéses (kétévente ismétlendő) szociológiai felmérés kezdődik idén
tavasszal. Cél: a város lakossága jövedelmi, szociális, munkaerő-piaci helyzetüknek,
lakáskörülményeiknek a vizsgálata. A felmérés alanyai a 18 évesnél idősebb, állandó
nyíregyházi lakcímmel rendelkező állampolgárok és háztartásaik. A minta nagysága
2000 fő, amely az alapsokaságból (Nyíregyháza lakosai) véletlenszerű reprezentatív
mintavételi eljárás alapján kerül kiválasztásra. A vizsgálat a Debreceni Egyetem
Egészségügyi Főiskolai Karával történő együttműködés keretében történik.
Tartalomjegyzék

Bevezetés………………………………………………………………………. 2.
1. Az időskorúak főbb demográfiai jellemzői.............................................. 3.
1.1. A nemek aránya és a kormegoszlás................................................... 3.
1.2. Családi állapot…………………………………………………………….. 5.
1.3. Egyedül élő idősek………………………………………………………... 5.
1.4. Iskolázottság……………………………………………………………….. 6.
1.5.Gazdasági aktivitás, foglalkoztatás....................................................... 6.
2. Idősek életkörülményei……………………………………………………… 7.
3. Az idősek életminősége.......................................................................... 10.
3.1. Egészségi állapot………………………………………………………… 10.
3.2. Fő tevékenységek az idősek mindennapjaiban................................... 12.
4. Célok………………………………………………………………………….. 13.
4.1. A szociális ellátórendszer………………………………………………… 16.
4.1.1. Pénzbeli ellátások…………………………………………………….… 16.
4.1.2. Szociális alapszolgáltatások rendszere………………………….…… 18.
4.1.3. Szakosított ellátások…………………………………………………… 22.
5. Modell kísérleti programok………………………………………………… 24.
6. Tervek, fejlesztési irányvonal……………………………………………… 24.
6.1. Az élethosszig tartó tanulás ............................................................... 25.
6.2. Önkéntesek toborzása........................................................................ 25.
6.3. Tudatosítás......................................................................................... 26.
6.4. Generációk közötti szolidaritás erősítése .......................................... 26.
6.5. Egészségmegőrzés ........................................................................... 27.
6.6. Biztonságra törekvés ......................................................................... 27.
6.7. Integrált egészségügyi és szociális szolgáltatások…………………… 28.
6.8. Szociális szolgáltatások fejlesztése.................................................... 28.
6.9. Az öregedésre vonatkozó adatgyűjtés, adatfeldolgozás és
információs rendszer kidolgozása ..................................................... 29.

10./a napirend: Előterjesztés az önkormányzati alapítású gazdasági társaságok
2007. évi beszámolóinak elfogadására /Nyíregyházi Állatpark Kht.,
Nyírsuli Kht., Városüzemeltetési Kht., Nyírstadion Kft., Ipari Park Kft.,
Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft., Nyíregyházi
Távhőszolgáltató Kft., Térségi Hulladék-gazdálkodási Kft., Szabolcs-
Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat/
Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési
Iroda vezetője az érintett gazdasági társaság vezetője
Meghívott: az érintett gazdasági társaság könyvvizsgálója
Csabai Lászlóné:(polgármester) A Nyíregyházi Állatpark az első. Van-e szóbeli
kiegészítés? Igen.
Holp János:(vagyonkezelő controller) A beszámolókkal kapcsolatosan szeretném
kérni a Közgyűlést, hogy a Térségi Hulladék-gazdálkodási Kht beszámolóját vegye le
a közgyűlés a napirendről és a következő, májusi közgyűlésre hozza be, valamint
szeretném elmondani, hogy bizottsági ülésen az Ipari Park Kft és a Nyírstadion
későbbi sorsával kapcsolatosan az a megállapodás született, hogy a májusi
közgyűlésre fogunk egy anyagot ennek kapcsán majd hozni.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor a Gazdasági Bizottság véleményét kérem,
egyben vagy külön hogy akarod elmondani? A szakmai bizottság véleményét kérem.
Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Gondolom, hogy
célszerű lenne külön -külön megfogalmazni a véleményt. Az Állatpark Kht.
beszámolójával kapcsolatban a bizottság egyhangúlag támogatta, hogy elfogadja a
közgyűlés.
Dr. Veréb József:(Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke) A bizottság
ugyancsak támogatja egyhangúlag az előterjesztést.
Csabai Lászlóné:(polgármester) A Felügyelő Bizottság véleményét kérem.
Márföldi István:(Felügyelő Bizottság elnöke) A bizottság az előterjesztést
megtárgyalta illetve a beszámolót megtárgyalta és egyhangú szavazással elfogadta.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki
véleményt nyilvánítani? Kérem aki elfogadja a beszámolót szíveskedjen igennel
szavazni.
Szavazáskor jelen volt 32 képviselő:
A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

116/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t
A Nyíregyházi Állatpark Kht.
2007. évről szóló beszámolójának elfogadásáról
A Közgyűlés
1. A Nyíregyházi Állatpark Kht. 2007. évről szóló beszámolóját 791.492 eFt
mérleg főösszeggel, 29.222 eFt mérleg szerinti eredménnyel és a
közhasznúsági jelentéssel együtt elfogadja.
2. Az adózott eredmény felosztásáról akként dönt, hogy a társaság 29.222 eFt-ot
eredménytartalékba helyezzen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Nyírsuli kht. A következő, szóbeli kiegészítés vane?
Nincsen. Bizottságok véleményét kérem.
Mikó Dániel:(Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság elfogadásra
javasolja a Nyírsuli Kht. beszámolóját.
Csabai Lászlóné:(polgármester) A szakmai bizottság véleményét kérem.
Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A Sport Bizottság 6
igen és 3 tartózkodással elfogadta.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen, van-e kérdés? Kíván-e valaki
véleményt nyilvánítani? Kérem aki elfogadja a beszámolót szíveskedjen igennel
szavazni.
Szavazáskor jelen volt 32 képviselő.
A Közgyűlés 19 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 10 tartózkodással meghozta az
alábbi határozatot.
116-2/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t
A Nyírsuli Kht. 2007. évről szóló beszámolójának elfogadásáról
A Közgyűlés
1. A Nyírsuli Kht. 2007. évről szóló beszámolóját 270.570 eFt mérleg
főösszeggel, 20.782 eFt mérleg szerinti eredménnyel és a közhasznúsági
jelentéssel együtt elfogadja.

2. Az adózott eredmény felosztásáról akként dönt, hogy a társaság 20.782 eFt-ot
eredménytartalékba helyezzen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Városüzemeltetési Kht beszámolója. Köszöntöm az
előterjesztőket. Van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincs. A bizottságok
véleményét kérem. Mikó Dániel.
Mikó Dániel:(Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság egyhangúlag
elfogadásra javasolja a jelentést.
Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A bizottság
szintén egyhangúlag elfogadásra javasolja.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Felügyelő Bizottság véleménye van-e? Nincsen,
akkor kérdezem, hogy van-e kérdés? Akar-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem
aki beszámolót elfogadja szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 32 képviselő.
A Közgyűlés 32 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.
116-3/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t
A Városüzemeltetési Kht. 2007. évről szóló beszámolójának elfogadásáról
A Közgyűlés
1. A Városüzemeltetési Kht. 2007. évről szóló beszámolóját 1.340.682 eFt
mérleg főösszeggel, 2.742 eFt mérleg szerinti eredménnyel és a
közhasznúsági jelentéssel együtt elfogadja.
2. Az adózott eredmény felosztásáról akként dönt, hogy a társaság 2.742 eFt-ot
eredménytartalékba helyezzen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Úgy kell értenem, hogy a Nyírstadiont most
megtárgyaljuk, de erre a továbbiakban visszatérünk. A Nyírstadion beszámolója
következik, és az ülés vezetését egy időre átadom Nagy Lászlónak.
Nagy László:(alpolgármester) A Gazdasági Bizottság véleményét kérem Mikó
Dánieltől.
Mikó Dániel:(Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság megvitatta a
beszámolót, a bizottság kérte, hogy a következő Gazdasági Bizottság ülésére
készüljön előterjesztés a társaság további sorsával kapcsolatban és mivel komoly
szakmai vita keveredett az ÁFA visszaigénylés, cégfelszámolással kapcsolatban,
annak az elhúzódásának az okaira, ezért kéri a Gazdasági Bizottság nyomatékosan,
hogy a könyvvizsgáló az ülésen vegyen részt.

Nagy László:(alpolgármester) Más bizottság tárgyalta-e? Nem. Kérdés vagy
észrevétel van-e? dr. Vinnai Győző.
Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Nyíregyháza Képviselő-testülete 2007. június 25-én
döntött a társaság jogutódnélküli megszüntetéséről és a végelszámolási eljárás
megindításáról. Azt gondoljuk, hogy mindenki tudja hogy miről van szó. 2003-tól a
Nyírstadionnál többször felmerült már ez, legalábbis amióta én képviselő vagyok,
hogy végelszámolást kell végrehajtani, most úgy látom, hogy új helyzet van, mert mi
akkor tudjuk támogatni az üzleti beszámolót, ha végelszámolás megtörténik, hiszen
évek óta itt görgetjük magunk előtt. Viszont van egy Áfa vonatkozás ha jól értem
Mikó Dánieltől, amit májusra akarnak behozni. Nem tudom, hogy miért nem lehet
akkor a kettőt együtt? Üzleti beszámolót is akkor hozni, akkorra tisztul a kép.
Nagy László:(alpolgármester) Holp Jánost kérdezem, hogy van-e válasz?
Holp János:(vagyonkezelő controller) Nincsen egyébként semmi akadálya, hogy ne
hozzuk be. Tehát ebben az esetben azt gondolom, ha Közgyűlés úgy szavaz, akkor
be fogjuk a májusira hozni.
Nagy László:(alpolgármester) Tekinthető ez módosító indítványnak, amit Vinnai
Győző megfogalmazott? Igen, akkor azt kérdezem a Közgyűléstől, aki elfogadja azt a
javaslatot, hogy a májusi közgyűlésre kerüljön be együtt a cégnek a beszámolója
illetve a végelszámolásról szóló dokumentum az szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 32 képviselő.
A Közgyűlés 24 szavazattal, 3 ellenszavazattal és 5 tartózkodással meghozta az
alábbi határozatot.
116-4/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t
a Nyírstadion Kft. 2007. évről szóló beszámolójával, valamint
végelszámolásával kapcsolatos döntéséről
A Közgyűlés
egyetért azzal, hogy a Nyírstadion Kft. 2007. évről szóló beszámolója a
végelszámolási dokumentumokkal együtt a soron következő közgyűlésre kerüljön
benyújtásra.
Felelős: Diczkó József, Nyírstadion Kft. ügyvezetője,
Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda
vezetője
Határidő: 2008. május 16.

Nagy László:(alpolgármester) A következő cég beszámolója következik, az Ipari
Park Kft. A Gazdasági Bizottság véleményét kérem Mikó Dánieltől.
Mikó Dániel:(Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság megvitatta az
előterjesztést, elfogadásra javasolja a közgyűlésnek, ellenben ezzel kapcsolatban,
ezzel a társasággal kapcsolatban is az a bizottság álláspontja, hogy a következő
ülésre a társaság jövőjében kapcsolatban előterjesztést kell készíteni.
Nagy László:(alpolgármester) Dr. Vinnai Győző kérdésként?
Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Az Ipari Park már nyugodtan mondhatom, hogy
tartósan veszteséges, hiszen 2006. évben illetve most a 2007-es évet tárgyaljuk,
most is. Itt vannak a fő számok, szintén veszteséges, de én egy kérdést szeretnék
benyújtani. Olvasom a könyvvizsgálói jelentésből és kérem, hogy ügyvezető igazgató
úr válaszoljon erre a kérdésre. Folyamatossá váltak a pénzügyi nehézségek, jelentős
a vagyonvesztés, a vállalkozás tőkéje, saját tőkéje tartósan a jegyzett tőke alatt van.
A 2006. üzleti évben negatívvá vált, értéke 22 millió forint körül van. Kötelezettségek,
jegyzett tőke jelzése saját vagyonhoz viszonyított magas aránya veszélyezteti a
gazdálkodás stabilitását. Egyben a vállalkozás folytatásának elvét. Mondjuk ez az
elve. Gondolom, hogy a profiljának megfelelően azt az elvet amit az Ipari Park eddig
kifejtett. Elég súlyos mondatok, mert ha ismerjük a standard könyvvizsgálói
jelentéseket, ez ha valaki sokat foglalkozik vele és autodirekt képezi önmagát, annak
ellenére, hogy nem szakember, ez nagyon súlyos mondat. Az ügyvezetőtől választ
várunk arra, hogyan jutott ide a cég? Amely korábban kvázi egy sikertörténet volt. És
magam is osztom azt, hogy az Ipari Park egy korábbi időszakban vonzotta a
befektetőket, a tőkét, a külföldi és belföldi megtelepedését Nyíregyházán. Köszönöm
szépen.
Nagy László:(alpolgármester) További kérdés van-e? Ha nincs akkor Ügyvezető
igazgató urat kérem válaszoljon rá.
Diczkó József:(Ipari Park Kft. ügyvezetője) Vissza kell sajnos menni a válasz
megválaszolásához 1997-be, amikor az Ipari Park Kft-t az önkormányzat
megalakította. Akkor is ültek már itt a jelenlegi képviselők között a közgyűlésben.
Azért elmondanám, hogy 28 millió forinttal alakult meg 1997 elején a Nyíregyházi
Ipari Park Kft., csak szeretném elmondani azoknak a képviselőknek, hogy nem én
voltam az első ügyvezető, hanem Korvin Balázs volt 2 évig. Már akkor, amikor a cég
megalakult 28 millió forint tőkével, amit 14 milliót az önkormányzat, 14 millió forintot
az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Holding rakott be, gyakorlatilag már az első év
után tőkehiányos volt. Ennek az volt az oka, hogy ebből a 28 millió forintból az Ipari
Park a területeknek a műszaki előkészítését, a különböző tanulmányokat, akkor még
szabályozási tervnek hívták finanszírozta. Tehát amikor Korvin Balázs a cégtől eljött,
akkor már egy óriási hiány alakult ki. Ezt valamennyire tudtuk pótolni a Flextronics
beruházás során, amikor a Nyíregyházi Ipari Park Kft. nyerte a Flextronics külső
infrastruktúra beruházásait. Azonban el kell mondanom, hogy a Nyíregyházi Ipari
Parknak akkor sem és jelenleg sincs működtethető vagyona.

Ez az oka képviselő úr, hogy a cég folyamatosan, 10 éven keresztül pénzügyi
gondokkal küzdött, egyetlen Kft. az önkormányzati cégek között, akinek nincs olyan
vagyona, amiből árbevételt lehetett volna realizálni. Ezt az ügyvezetés, nemcsak én,
az elődöm is többször a Gazdasági Bizottság illetve a Közgyűlés felé is jelezte. De mi
azt szerettük volna, most már egyébként nehezebb a dolog, hogy a terület
értékesítésből bizonyos %-ot az önkormányzat a cég részére mint szolgáltatási
bevételt folyósítson. Egyébként csak hozzátenném, hogy ez az országban 8-15%
között van a különböző hasonlóan működő Kft-nél. Képviselő úr ha ezt a 8%-ot
venné alapul, ez azt jelenti, hogy körülbelül 85-86 millió forintot bevételt jelentett
volna a Kft-nek az elmúlt 10 évben. Tehát gyakorlatilag nem lenne vesztesége a
cégnek. Mivel ezek a bevételek nem realizálódtak, ezért a cég folyamatosan
veszteséges volt, amit az önkormányzat úgy pótolt, hogy a tőkepótlásként adta
ezeket a pénzeket, ami viszont számvitelileg itt van, a könyvvizsgáló úr
megerősítheti. Számvitelileg ezt azt jelentette, hogy a cég saját tőkéjét élte fel. Tehát
ez folyamatos veszteséget jelentett. Ettől függetlenül örülők, hogy képviselő úr
megerősíti, hogy a cégnek a tevékenysége maga elég sikeres volt. Az, hogy
befektetői dömping volt, az tavaly is jellemző volt a cégre, ugyanis 3 cég, kisebb igaz,
nem Electrolux nagyságú, kisebb cég vásárolt területet a Nyíregyházi Ipari Parkba.
De az, amit Mikó úr mondott a Gazdasági Bizottság elnökeként, hogy a cégnek a
jövőjével kapcsolatos döntést a tulajdonosnak meg kell hozni az egyrészt azért van,
mert egyetlen egy terület maradt az Ipari Park első ütemében, ez egy 18.000. m 2 –es
terület, ennek az eladása is remélem, hogy folyamatban van és ebben az évben
pontot tudunk tenni a végére. Innentől kezdve gyakorlatilag a Nyíregyházi Ipari Park
Kft.-nek az elsődleges tevékenysége, tehát az Ipari Park I. ütemének a betelepítése
gyakorlatilag befejeződött, itt a tulajdonosnak el kell dönteni, hogy a Kft.-t azt
megszünteti, mivel a tevékenységének vége van. Vagy pedig más feladatokat ad
neki, amire már vannak előkészítő megbeszélések. A cégnek egy másik komoly
bevétele lehetett volna az Ipari Park működtetése illetve a különböző szolgáltatások
nyújtása a befektetőknek. Azonban ez kiderült, hogy sem itt Nyíregyházán, sem a
régióban, sem az országban gyakorlatilag nem működik. Magyarul azt akarom
mondani, hogy 1997-ben még rózsaszín álmok voltak, hogy majd mi a betelepülő
cégeknek különböző szolgáltatásokat, őrzés-védést, takarítást, parkfenntartást stb.
stb. tudunk nyújtani. Ez nem valósult meg egyrészt azért, mert a betelepülő multik
hozzák a saját rendszerüket, nem nagyon kívánnak külsős plusz cégekkel szerződni,
a kis cégek meg sajnos rendkívül bizalmatlanok, nem csak Nyíregyházán. Végig
jártam nagyon sok Ipari Parkot, működő Ipari Parkot az országban gyakorlatilag ez
hanem sehol nem valósult meg. Tehát magyarul egy Ipari Parkot működtető cégnek
az elsődleges bevétele a földterület utáni járulék lehetne. Sajnos Nyíregyházán azért
nem valósult meg, mert egyszerűen nem az Ipari Park Kft.-nek a tulajdonában voltak
a földek egyrészt. Másrészt pedig ennek Áfa vonzatai voltak, ugyanis ha ezt a 80
milliót 8-10 év alatt kifizette volna az önkormányzat, ennek van egy majdnem 20
millió forintos áfa vonzata tehát ennyivel romlott volna az önkormányzat pénzügyi
helyzete. Egyenlőre ennyit szeretnék mondani, tehát az a lényeg, hogy a
veszteségek nem azért veszteségek, mert a tevékenység az nem jól működött,
hanem egyszerűen ezek számviteli veszteségek, a céget így lehetett a jogszabályok
szerint finanszírozni. Ugyanis azt is tudjuk, hogy a Kft-nél nem is tudom, hogy mióta,
de az önkormányzat közvetlenül támogatást nem nyújthat, a Kht. kívül. Tagi kölcsönt
adhat, de a tagi kölcsönnek van egy elég komoly feltétele, hogy ezt elvileg vissza kell
fizetni, illetve ezután kamatot kell fizetni. Tehát ez plusz költség lett volna a Kft.-nek.
Köszönöm szépen.

Nagy László:(alpolgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e további
kérdés, észrevétel? Amennyiben nincs akkor kérem, hogy szavazzunk. Aki elfogadja
az Ipari Park 2007. évi beszámolóját kérem igennel szavazzon.
Szavazáskor jelen volt 32 képviselő.
A Közgyűlés 18 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 1 tartózkodással meghozta az
alábbi határozatot.
116-5/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t
Az Ipari-Park Kft. 2007. évről szóló beszámolójának elfogadásáról
A Közgyűlés
1. Az Ipari-Park Kft. 2007. évről szóló beszámolóját 211.095 eFt mérleg
főösszeggel, 14.052 eFt mérleg szerinti veszteséggel együtt elfogadja.
2. A mérleg szerinti veszteség elszámolásáról akként dönt, hogy a társaság
14.052 eFt-os veszteségét az eredménytartaléka terhére számolja el.
Nagy László:(alpolgármester) Következik a Nyíregyházi Városüzemeltető és
Vagyonkezelő Kft 2007. évi beszámolója. Köszöntjük a cég vezetését. Mikó
Dánielnek a Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnökének adom meg a szót.
Mikó Dániel:(Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság vita nélkül egyhangúlag
elfogadásra javasolja.
Nagy László:(alpolgármester) Tormássi Géza bizottsági elnökként véleményt mond.
Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A bizottság
szintén egyhangúlag elfogadásra javasolja. Egyben jelezném, hogy a Felügyelő
Bizottság szintén megtárgyalta és elfogadásra javasolja.
Nagy László:(alpolgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e a jelenlévő
cégvezetőkhöz kérdés, vagy észrevétel, javaslat a képviselő-testület tagjai részéről?
Amennyiben nincs kérem szavazzunk. Aki elfogadja a cég 2007. évi beszámolóját
kérem igennel szavazzon.
Szavazáskor jelen volt 32 képviselő.
A Közgyűlés 29 szavazattal és 3 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.

116-6/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t
A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2007. évről szóló
beszámolójának elfogadásáról
A Közgyűlés
1. A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. 2007. évről szóló
beszámolóját 1.328.697 eFt mérleg főösszeggel, 37.032 eFt mérleg szerinti
eredménnyel együtt elfogadja.
2. Az adózott eredmény felosztásáról akként dönt, hogy a társaság 37.032 eFt-ot
eredménytartalékba helyezzen.
Nagy László:(alpolgármester) Következik a Nyíregyházi Távhőszolgáltató 2007. évi
beszámolója. Van szóbeli kiegészítés? Holp Jánosé a szó.
Holp János: (vagyonkezelő controller) Itt a kiosztott határozat-tervezetben egy
módosítást szeretnénk tenni. Most dönt a közgyűlés arról, hogy 40 millió forint
osztalékot fizessen a társaság, értelemszerűen ennek következtében a mérleg
szerinti eredmény 191 millió 24 ezer forintról 151 millió 24 ezer forintra változik. Így
kérnénk elfogadni.
Nagy László:(alpolgármester) Köszönöm szépen a kiegészítését. Bizottsági
véleményt kérek.
Mikó Dániel:(Gazdasági Bizottság elnöke) A Nyírtávhő Kft. 2007. évi
gazdálkodásáról szóló beszámolót a Gazdasági Bizottság elfogadásra javasolja, és
mint a Felügyelő Bizottság elnöke szeretném arról tájékoztatni a közgyűlést, hogy
április 14-én a bizottság is megvitatta a beszámolót és elfogadásra javasolja.
Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A bizottságunk
5 igen és 5 nem mellett nem javasolja elfogadásra.
Nagy László:(alpolgármester) Kérdezem a képviselő-testület tagjait, hogy a 2007.
évi beszámolóhoz van-e kérdés? Dr. Vinnai Győző.

Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Három kérdést szeretnék feltenni. Az egyik.
Összehasonlítottam a 2006-os és a 2007-es évet, pontosabban a nyereség
mértékét. Ezek számok, de a mögöttes okokról szeretnék bővebbet tudni. 2006-ban
mintegy 65 millió forint volt ha jól láttam a cég nyeresége. Most pedig ez a 191 millió
forint, Holp János jelezte, hogy az osztalék miatt ez változni fog. De mondjuk
maradjunk most ennél az osztalék előtti állapotnál. Minek köszönhető, mondhatom
ez a háromszoros növekedés? Tehát a cég egyik évről a másikra a nyereségét
mondjuk, hogy megháromszorozta. A második kérdésem. A 15. oldalon a
hátralékokról ír a beszámoló. A lakosság és közületi hátralékokról, amit ha jól
olvastam, bár itt van egy kis ellentmondás, mást olvastam, nőtt a lakossági hátralék
mintegy 35 millióval. Lakossági hátralék, 98-180 nap között többféle időhatár volt, de
összességében 35 millióval nőtt a lakossági hátralék. Két számot hasonlítottam
össze, 90 millióval a közületi hátralék. Mi áll ennek a hátterében? Ez a második
kérdésem. A harmadik az osztalékra vonatkozik: Szeretném elmondani, gazdasági
szakemberekkel is konzultálva, hogy osztalék osztás az nem ördögtől való ebből a
szempontból, tehát ha magát a gazdasági eseményt nézzük, akkor egy nyereséges
cégnél ez rendben van vagy rendjén valónak látszik, de azt gondolom, hogy a
Nyírtávhő nem a szabad versenyen, nem egy olyan piacon ad szolgáltatást, ahol
bárki adhat egy szabad áron, hanem itt monopolhelyzet van. Ez tény, én kimerem
jelenteni. Miért ez a 20%-os osztalék? Mi motiválta az előterjesztőt vagy az
önkormányzattal való egyeztetésben, hogy éppen 20%-os ez? A 191 millió
nyereséget nézem, akkor az 38 millió forint,21%-os osztalék. És talán még az
ügyvezető bérét néztem meg a 24. oldalon, ez ilyen bónuszkérdés. A 24. oldalon
van, pontosan akarom idézni, egy pillanat, meg van. A Felügyelő Bizottság
jövedelmét azt szabályoztuk, az rendben van, ügyvezető igazgató előző év 8 millió
850 ezer forint gondolom alapbér, prémiumok, mindennel együtt és 11 millió 410 ezer
tárgyévre vonatkozóan. Ez egy személyt jelent ugye? Az ügyvezető igazgatót. Ezt
egy kicsit magasnak találom, ha 12-vel elosztom. Köszönöm szépen.
Nagy László:(alpolgármester) Akkor a kérdésekre következik a válasz. 4 kérdés
hangzott el, illetve 3,5 kérdés hangzott el, kérem akkor igazgató urat, hogy az első 3
szakmai kérdésre mindenképpen válaszoljon.
Gerda István:(Nyírtávhő Kft. ügyvezetője) Az első kérdés a 2006. és 2007. éves
nyereségnek a mértékére vonatkozott. Ezek tényszámok, itt azt hiszem, hogy az
arány magáért beszélt. Hagy mondjam el azért, hogy 2006. évben a
gazdálkodásunkat is olyan események kisérték, hogy az akkori tervezett
nyereségünk helyett mintegy felével kevesebb nyereséget realizáltunk. Olyan
költségelszámolásokat is meg kellett ejtsünk, ami energia beszállításhoz
kapcsolódott és ez mintegy több 10 millió forintos nem várt költségemelkedést
jelentett a cég gazdálkodásában. Emiatt az arány tolódhatott el és tolódott el
ugyancsak hasonló miatt, jelzem azt, hogy a 2007-es évi tervezet nyereségünk is
mintegy 120 millió forint volt, tehát nem 50 vagy 65 millió forint, hanem
nagyságrendileg körülbelül duplája. Éppen amiatt, hogy azt a fajta nyereség tartalmat
ami egy 4,5 milliárdos cégnél gazdálkodás kell, hogy kísérjen. Egy biztonságos
gazdálkodást tegyen lehetővé. Én azt is elmondom ehhez, hogy ez a 191 millió
forintos nyereség ez mérleg szerinti eredményt jelent. Az üzemi eredmény ettől 20
millió forinttal kevesebb, az igazi gazdálkodási mutatók azok 20 millióval kevesebb
eredményt mutatnak.

A többi az a pénzügyi műveletek eredményességével illetve ennyivel befolyásolja
arányát tekintve. A hátralékokkal kapcsolatban szeretném azt megjegyezni, hogy az
említett oldal kivonata az göngyölítve és számszerűen tartalmazza mind azt, hogy
bizonyos napi és időszaki hátralék hogy alakult és milyen módon jelzi a cég pénzügyi
politikáját. Ez egy kimutatás, amit a számviteli törvény szerint kötelezettségünk
kimutatni és a tényszámok mellett az is el kell mondjam, hogy a lakossági hátralékok
növekedése, ami 2006. december 31-ei állapothoz képest jelenik meg, a fogyasztói
állományban mintegy 4 millió forintos növekményt jelent 2007. év végére. Tehát az
effektív növekmény különbség közel 4 millió forint. Itt az elkülönítések miatt jelennek
meg azok a kimutatások halmozottan, így van, tulajdonképpen ez az oka az egész
eltérésnek. Ez a lakosságnál ugyan így hasonló módon működik, a nem lakossági
kintlévőségnél az év végi hátralék mértéke 2007. évben könyv szerint kevesebb volt
mint 2006 évben. Az osztalékról pedig majd akkor alpolgármester urat megkérném,
hogy adjon választ.
Nagy László:(alpolgármester) Az osztalékról Giba Tamás alpolgármester úr ad
választ.
Giba Tamás:(alpolgármester) Az ez évi költségvetésünk elfogadása alkalmával 90
millió forint osztalékbevétellel terveztünk, önkormányzati bevételeket, ennek egy
részét realizálnánk a Nyírtávhő Kft. osztalékából, és ez pedig tulajdonképpen
részben finanszírozza azokat, amelyek panelházak felújításánál 200 millió forintos
mértékben fogalmaztunk meg az idei esztendőre. Tehát attól a szolgáltatást
igénybevevő körtől származó nyereség, ahhoz, hogy a szolgáltatást igénybevevő
körhöz kerül vissza meg ötszörözve. Köszönöm szépen.
Nagy László:(alpolgármester) A három és fél kérdés után a fél véleményt pedig én
úgy tekintem, hogy nem kérdés hangzott el, az egy fajta vélemény a képviselő úr
részéről, hogy az ügyvezető bérét hogyan ítéli meg, magas volt-e vagy sem. Annyit
szeretnék mondani, hogy nemcsak a bérből, hanem a prémium feladatokból illetve az
azokkal összefüggésben a teljesítéséről is szól. Korábban jelezte, Dr. Hajzer László
hogy kérdést véleményt egyben kíván megfogalmazni.
Dr. Hajzer László:(képviselő) A beszámolóhoz mellékelt felügyelő bizottsági
jegyzőkönyv alapján is megállapítható, hogy mint felügyelő bizottsági tag elfogadtam
a beszámolót, és ezt vállalhatónak tartom. Mint közgyűlési tag, mint önkormányzati
képviselő azonban megfontolásra ajánlom a következő kérdéseket. Természetesen
egy gazdasági társaság életében a legjobb dolog, ha van 191 millió forint nyeresége,
hiszen 191 millió forint nyereség az azt jelenti, hogy nyereséges, virágzik. Az
ügyvezetőnek lehet bért emelni, és elbír minden költséget, tehát látszólag minden
rendben van. A Nyírtávhővel van egy alapvető probléma és ne hagyjuk ezt figyelmen
kívül. A Nyírtávhőnek a 3 milliárd 700 milliós árbevétele szinte kizárólag, a
közületeket leszámítva, amik szintén állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak,
zömében a lakosságtól származik, a két nagy lakótelep illetve a nyíregyházi
lakótelepen élő embereknek a távhő befizetéseiből. Lényegében a lakosság
befizetései a meghatározóak és döntőek az árbevételben.

Na most én azt kérem megfontolni, hogy 200 millió forintos nyereség az
sokféleképpen felhasználható, ami itt megkeletkezett, egyet azonban nehéz
elfogadtatni az emberekkel, hogy oly eredményesek vagyunk a díjmegállapításban
és oly eredményesek vagyunk a terheknek a növelésében, ne tűnjön ez most nagyon
demagógnak részemről, hogy még 40 millió osztalékot is kiveszünk a
polgártársaknak a befizetéseiből. Tehát sok helyről lehet osztalékot kivenni. Nekem
az a véleményem, hogy mindazokból a cégeinkből, ahol klasszikus vállalkozási
tevékenység folyik, ott ez rendben is lenne. Na de ahol lényegében egy klasszikus
közműcég díjakat vett ki a lakosságra, beszedi ezeket a díjakat és ebből képez 200
milliós nyereséget és ebből vonunk el osztalékot, ez sarcot jelent, ezzel nem nagyon
fog tudni elszámolni az emberek előtt, a lakosság előtt a közgyűlés. Én is általában
egyetértek az osztalékkal, megértem, nem tartom ördögtől származó bűnnek az
osztalékot, de egy olyan cégtől az osztalékot kivenni, ahol egyébként a lakosság a
befizető kizárólag, és ahol hatalmas terhek jelentek meg a befizetésekben, az nem
korrekt, nem is feltétlenül okos dolog. Tehát én ezért javaslom megfontolásra, több
helyről el lehet a 40 milliót venni. Én például tudnék egy olyan üzleti terv vagy
módosításra kötelező határozatot hozni, ahol ezt a 40 milliót, egy nagyobb részt,
mondjuk díjcsökkentésbe, a lakosság számára valami módon visszajutatott pénzben
tennénk meg. Mondja erre Giba alpolgármester úr, hogy a panelprogramba fogjuk
felhasználni. Kérem, az is más, amikor egyébként 10 ezer befizetőből egy szűk
felhasználási sávban használjuk ezt majd a panelprogramban. Ezt akartam
elmondani és ennek a megfontolását javaslom a képviselő-testületnek. Köszönöm
szépen.
Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Nagyon rövid leszek, én egy picit más oldalról
közelítem meg, mert Hajzer László elmondta, hogy képződik az osztalék. Úgy mint
egy önkormányzati politikus. Két érdek van. Van az önkormányzatnak egy cége,
amely egy szolgáltatás nyújt Nyíregyháza város lakóinak, ha jól tudom 16 ezer
lakossági fogyasztónk van, és van egy lakossági érdek amely úgy jelenik meg, hogy
a távhőszolgáltatást lehetőleg a szolgáltatás arányában megfizethető áron kapja. Na
most nekem a problémám kettős. A saját cégünk ami tényleg egy stabil cég,
minőségbiztosítása meg van, jól működik, nyereséget termel, ezzel nincs semmi
gond. Ha a gazdasági számokat nézem van egy lakosság érdek is, hogy képesek-e
Nyíregyházán a távhős lakásokban élők megfizetetni azokat a díjtételeket, amelyeket
évről évre emelünk. Idézném a miniszterelnök urat a Szólás Szabadságából két
héttel ezelőtt. Úgy hívják hogy Gyurcsány Ferenc, aki azt mondja, hogy véget kell
vetni annak, hogy az állami és önkormányzati szolgáltatók mindig infláció felett
emelik a szolgáltatás díját és ezáltal a terhet a lakosságra hárítják. Ezt mondta a ma
hivatalban lévő miniszterelnök, meg lehet nézni a kazettát. Na most én azt mondom,
hogy Nyíregyházán drága a távhőszolgáltatás, ezt próbáltam jelezni a korábbi
közgyűlésen, ahol egy összehasonlítás olvastam, lehet, hogy nem teljesen pontos,
de a polgármester asszonynak jeleztem, hogy Győrben, Szegeden, Kaposváron
milyen emelések voltak tételesen. Tehát én nem tudom megszavazni ezt az
előterjesztést, nem azért, mert nem tartom stabilnak a céget, de monopolhelyzetben
tovább hárítja az energia árak növekedését, drága a távhő Nyíregyházán és ezt a
nyereséget úgy sikerült elérnie, hogy Nyíregyházán olyan magasak a távhő árak,
hogy már veszélyeztetik az ingatlanok értékét. Hagy mondjak egy példát tisztelt
ügyvezető igazgató úr.

Egy ismerősöm behozta a számlát és önök azt írták most, hogy 2,2%-kal nőtt az
átlaghőmérséklet, mert azt hiszem, hogy valami ilyesmi van az anyagban, pontosan
nem emlékszem, hogy nem is volt tél tulajdonképpen, hogy az átlaghőmérséklet
most magasabb volt mint a korábbi évben vagy a korábbi években. Felháborodva
mutatják meg a számlát. Megmondom a m 2 árat. Nincs szociális támogatás, nincs
kompenzáció, két köztisztviselőről van szó. Aki 69 m 2 –es panellakásban él és
52.000. forint volt az utolsó távhő számlája egy fűtési hónapban. És nincs
kompenzáció és felháborítóan magasnak tarják, de nem ez a probléma, ha
megnézzük az ingatlan hirdetéseket az a probléma, hogy a távhős lakásokat egyre
nehezebb eladni. Egyre inkább elértéktelenednek, és olyanok laknak ott, akik nem
tudnak máshová költözni, akik nem nagyon tudják kifizetni ezeket a magas
távhőszolgáltatásokat, ráadásul egyéb költségeket is fizetniük kell. Úgy hogy én azt
gondolom, hogy a stratégián el kell gondolkodni, a szolgáltatási díjemelésen el kell
gondolkodni, én nem tudom támogatni ezt a beszámolót. Köszönöm szépen.
Nagy László:(alpolgármester) Köszönöm szépen. Képviselő úr nemcsak olyanok
laknak ott egyébként, akik állandóan menekülni akarnak abból a lakóövezetből. És
azt meg kifejezetten veszélyesnek tartom, hogy ha felerősödik egy olyan hang, hogy
ezek a lakások értéktelenné váltak és nem lehet őket eladni, mert ilyen a távhőnek az
ára. Akkor, ha egy cég nyereséges, nem attól lehet emelni egyébként az
ügyvezetőnek a bérét, ezt csak azért mondom, mert elhangzott az egyik
észrevételnél, vagy hozzászólásnál egy ilyen megjegyzés is. És a 2007. évi
beszámolót, ha a Nyírtávhő Kft. 2007. évi beszámolóját nézzük, akkor talán pont ez a
testület amelyiknek némileg talán megnyugvással kellene nyugtázni azt, hogy a cég
eredményesen gazdálkodott a korábbi évekhez képest. Még akkor is, ha vannak
olyan anomáliák, amelyeket természetes kezelni kell a cég életében. És a 2007. évi
beszámolót, hogy ha úgy ítéli meg, hogy monopol helyzetéből adódóan tudta ezt a
helyzetet produkálni, akkor nyilván azt is mondja, hogy a privatizációnak a híve és
minél hamarabb értékesíteni kell vagy több szereplősíteni ezt a piacot. Én meg azt
gondolom, hogy addig, amíg van a városnak egy ilyen stabilan működő cége, ettől
nagyobb mértéket is jelent. Felbermann Endre kért szót.
Felbermann Endre:(képviselő) Egy roppant egyszerű kérdést szeretnék feltenni a
város és vállalat vezetésének és lehet, hogy az adott válasz az egyértelművé teszi a
nyereség tartalmat. Miből képzitek, milyen forrásokból rakjátok össze a
beruházásokat, a felújítások, fenntartások költségét?
Nagy László: (alpolgármester) Ki fog válaszolni? Parancsolj.
Gerda István: (Nyírtávhő Kft. ügyvezetője) Szerettem volna erre a kérdéskörre én is
utalni, akkor hadd kezdjem a válaszadással. Tulajdonképpen a cégnél képződő
nyereséget, ami évről – évre megjelenik a cég gazdálkodásában, azt a tulajdonos a
cégnél eredménytartalékba helyezi. A cég tulajdonában lévő, a város tulajdonában
lévő cégben tartott vagyontesteket javítja, felújítja és karbantartja mindebből a
pénzből. Több mint 10 éven át a nyitásprogramnak egy forrását jelentette ez az
eredménytartalék és mind a mai napig ebben is az eredménye megmutatkozik.

Ugyancsak szeretnék még utalni erre a kérdéskörre azzal, hogy az
eredménytartaléknak a jótékony hatása ott is megnyilvánult, amikor tavaly január 1-
én úgy tudtunk áttérni utólagos számlázásra, hogy majdnem 400 millió forintos likvid
pénzügyi eszközre volt szükségünk ahhoz, hogy 1 hónapot meg tudjunk a
fogyasztóknak előlegezni. Erre nem lett volna lehetőség e nélkül, egyrészt más
hitelforrásokból a cég további finanszírozásának megteremtésére, az éves stabilitást
illetően, de az adott hónapban ennyi forrásigény is kellett. Ezt, ha az évek folyamán
nem gyűlt volna össze, a cég erre képtelen lett volna. Ez ilyen szempontból lett
végrehajtható, hogy egy olyan – én azt mondom felelős – gazdálkodás van, ami ilyen
irányokra is kiterjed és tulajdonképpen a fogyasztói igényeknek eleget tud tenni. Még
egy pontosításra hadd szolgáljak az előbbi felvetett témákhoz. A 16 ezer lakás
mellett mintegy 1000 nem lakossági fogyasztója van a Nyírtávhő Kft.-nek. Pontosan
950, és ez a 950 nem lakossági fogyasztó az összes hőforgalomnak mintegy 35%-át
teszi ki. Tehát elég jelentékeny mértékű a lakossági fogyasztók mellett. Köszönöm
szépen.
Nagy László: (alpolgármester) Nem látok más hozzászólót, kérem, hogy a Nyírtávhő
Kft. 2007. évi beszámolóját fogadja el a testület azzal a módosítással, amit Holp
János elmondott a legelején, tehát nem 191, hanem 151 millió forintos nyereséget
realizál 2007-ben a cég, 40 millió forintos osztalék elvonással. Aki ezzel a
kiegészítéssel a beszámolóval egyetért kérem igennel szavazzon.
Szavazáskor jelen volt 32 képviselő.
A Közgyűlés 18 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 2 tartózkodással meghozta az
alábbi határozatot.
116-7/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t
A Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. 2007. évről szóló beszámolójának
elfogadásáról
A Közgyűlés
1. A Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. 2007. évről szóló beszámolóját 4.595.954
eFt mérleg főösszeggel, 151.024 eFt mérleg szerinti eredménnyel együtt
elfogadja.
2. Az adózott eredmény felosztásáról akként dönt, hogy a társaság 40.000 eFt
osztalékot fizessen, 151.024 eFt-ot pedig eredménytartalékba helyezzen.
Nagy László: (alpolgármester) Következik a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Temetkezési Vállalat. Köszöntjük igazgató urat és a könyvvizsgáló urat. Mikó Dániel
a Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke a bizottság véleményét mondja el.

Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság
megvitatta a Temetkezési Vállalat 2007. évi gazdálkodásáról szóló beszámolót és
elfogadásra javasolja.
Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Tormássi Géza.
Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A
Városüzemeltetési Bizottság is megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja.
Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem a képviselő-testület
tagjait, hogy van-e kérdés, vagy észrevétel a beszámolóhoz? Nem látok ilyet. Kérem,
aki elfogadja a 2007. évi beszámolót igennel szavazzon.
Szavazáskor jelen volt 30 képviselő.
A Közgyűlés 30 szavazattal meghozta az alábbi határozatot..
116-8/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat 2007. évről szóló
beszámolójának elfogadásáról
A Közgyűlés
1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Temetkezési Vállalat 2007. évről szóló
beszámolóját 368.942 eFt mérleg főösszeggel, 10.035 eFt mérleg szerinti
eredménnyel együtt elfogadja.
2. Az adózott eredmény felosztásáról akként dönt, hogy a társaság 10.035 eFt-ot
eredménytartalékba helyezzen.
11./b napirend: Előterjesztés a Market-Partner Kft. beolvadására a Nyíregyházi
Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.-be
Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési
Iroda vezetője
Nagy László: (alpolgármester) Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Két
bizottság tárgyalta, a Költségvetési és Gazdasági Bizottság és a Közlekedési és
Városüzemeltetési Bizottság. Mikó Dániel a Költségvetési és Gazdasági Bizottság
véleményét mondja el.

Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság
az előterjesztés mellékletét képező mindkét határozat-tervezetet egyhangúlag
elfogadásra javasolta.
Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Tormássi Géza a
Városüzemeltetési Bizottság véleményét mondja el.
Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Bizottságuk
szintén egyhangúlag elfogadásra javasolja.
Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Dr. Moskovits Károly Jogi
Bizottság?
Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) Igen, a
Jogi is tárgyalta, elfogadtuk egyhangúlag.
Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés,
vagy észrevétel az előterjesztéssel kapcsolatban? Amennyiben nincs kérem, hogy
aki elfogadja a határozat-tervezetet igennel szavazzon.
Szavazáskor jelen volt 30 képviselő.
A Közgyűlés 30 szavazattal meghozta az alábbi határozatait.
117/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t
a 228/2007. (XI.12.) számú határozat visszavonásáról
A Közgyűlés
az előterjesztést megtárgyalta és
a Market-Partner Kft. beolvadással történő megszüntetéséről szóló 228/2007.
(XI.12.) számú határozat visszavonja.

117-2/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t a
a Market-Partner Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-nek a Nyíregyházi
Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. –be történő beolvadásáról
A Közgyűlés
az előterjesztést megtárgyalta és
1. egyetért a Market-Partner Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-nek a Nyíregyházi
Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. –be történő beolvadásával 2008.
június 30. napjával.
2. a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjául 2008. június 30. napját jelöli meg
3. a beolvadással kapcsolatos könyvvizsgálói feladatok ellátásával Referens –
Audit Kft.-t (4400 Nyíregyháza, Herman Ottó u. 3., Cg: 15-09-067377, kamarai
nyilvántartási száma: 001972), a könyvvizsgálatért személyében felelős
könyvvizsgálóként Oláh Anikót (lakhely: 4400 Nyíregyháza, Herman Ottó u. 3.,
kamarai nyilvántartási száma: 005440) bízza meg.
4. megbízza a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét,
hogy a Market-Partner Kft. ügyvezetőjével közösen készítsék el a
vagyonmérleg-tervezeteket és azokat alátámasztó vagyonleltár-tervezeteket,
valamint az átalakulási döntés meghozatalához szükséges egyéb okiratokat,
valamint az egyesülési szerződést.
Utasítja:
a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét a
szükséges intézkedések megtételére.
Határidő: 2008. június 30.
11./c napirend: Előterjesztés gazdasági társaságok alapító okiratának módosítására
Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési
Iroda vezetője
az érintett gazdasági társaság vezetője
Nagy László: (alpolgármester) Szóbeli kiegészítés van-e? Nincs. Köszönöm. Jogi,
Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tárgyalta az előterjesztést, Dr. Moskovits
Károly.

Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A Jogi
Bizottság egyhangúlag támogatja. Köszönöm.
Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, van-e valakinek
kérdése, észrevétele az előterjesztéssel kapcsolatban? Amennyiben nincs, kérem aki
egyetért az alapító okiratok módosításával igennel szavazzon.
A szavazáskor jelen volt 30 képviselő.
A közgyűlés 30 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül meghozta az alábbi
határozatokat.
118/2008. (IV.28.) számú
h a t á r o z a t
a Város-Kép Kht. alapító okiratának módosításáról
A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és
a Város-Kép Kht. Alapító Okiratát az alábbiak szerint m ódosítja:
1.) Az alapító okirat II. fejezetének 2. pontja az alábbiak szerint módosul:
Korábbi szövegezés:
2.) A társaság tevékenységi köre:
A társaság által végzett közhasznú tevékenység:
58.14'08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
58.19'08 Egyéb kiadói tevékenység
59.11'08 Film-, video-, televízióműsor-gyártás ( főtevékenység )
59.12'08 Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai
59.20'08 Hangfelvétel készítése, kiadása
59.13'08 Film-, video- és televízióprogram terjesztése
9212’03 Film-, videoterjesztés
90.01'08 Előadó-művészet
61.10'08 Vezetékes távközlés
61.20'08 Vezeték nélküli távközlés
61.30'08 Műholdas távközlés
61.90'08 Egyéb távközlés
A társaság által végzett üzletszerű gazdasági tevékenység:
58.11'08 Könyvkiadás
58.13'08 Napilapkiadás
18.11'08 Napilapnyomás
17.23'08 Irodai papíráru gyártása
18.12'08 Nyomás (kivéve: napilap)

18.14'08 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás
18.20'08 Egyéb sokszorosítás
68.32'08 Ingatlankezelés
81.10'08 Építményüzemeltetés
62.09'08 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás
62.02'08 Információ-technológiai szaktanácsadás
62.01'08 Számítógépes programozás
63.11'08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
62.03'08 Számítógép-üzemeltetés
58.14'08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
58.19'08 Egyéb kiadói tevékenység
59.20'08 Hangfelvétel készítése, kiadása
63.12'08 Világháló-portál szolgáltatás
73.20'08 Piac-, közvélemény-kutatás
70.22'08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
70.21'08 PR, kommunikáció
64.20'08 Vagyonkezelés (holding)
73.11'08 Reklámügynöki tevékenység
73.12'08 Médiareklám
74.20'08 Fényképészet
82.99'08 Máshova nem sorolt egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
85.59'08 Máshova nem sorolt egyéb oktatás
94.99'08 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
59.14'08 Filmvetítés
90.02'08 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység
93.21'08 Vidámparki, szórakoztatóipari tevékenység
93.29'08 Máshova nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
63.91'08 Hírügynökségi tevékenység
96.09'08 Máshova nem sorolt egyéb személyi szolgáltatás
Új szövegezés:
2.) A társaság tevékenységi köre:
A társaság által végzett közhasznú tevékenység:
58.14'08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
58.19'08 Egyéb kiadói tevékenység
59.11'08 Film-, video-, televízióműsor-gyártás ( főtevékenység )
59.12'08 Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai
59.20'08 Hangfelvétel készítése, kiadása
59.13'08 Film-, video- és televízióprogram terjesztése
90.01'08 Előadó-művészet
61.10'08 Vezetékes távközlés
61.20'08 Vezeték nélküli távközlés
61.30'08 Műholdas távközlés
61.90'08 Egyéb távközlés

A társaság által végzett üzletszerű gazdasági tevékenység:
58.11'08 Könyvkiadás
58.13'08 Napilapkiadás
18.11'08 Napilapnyomás
17.23'08 Irodai papíráru gyártása
18.12'08 Nyomás (kivéve: napilap)
18.14'08 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás
18.20'08 Egyéb sokszorosítás
68.32'08 Ingatlankezelés
81.10'08 Építményüzemeltetés
62.09'08 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás
62.02'08 Információ-technológiai szaktanácsadás
62.01'08 Számítógépes programozás
63.11'08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
62.03'08 Számítógép-üzemeltetés
58.14'08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
58.19'08 Egyéb kiadói tevékenység
59.20'08 Hangfelvétel készítése, kiadása
63.12'08 Világháló-portál szolgáltatás
73.20'08 Piac-, közvélemény-kutatás
70.22'08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
70.21'08 PR, kommunikáció
64.20'08 Vagyonkezelés (holding)
73.11'08 Reklámügynöki tevékenység
73.12'08 Médiareklám
74.20'08 Fényképészet
82.99'08 Máshova nem sorolt egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
85.59'08 Máshova nem sorolt egyéb oktatás
94.99'08 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
59.14'08 Filmvetítés
90.02'08 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység
93.21'08 Vidámparki, szórakoztatóipari tevékenység
93.29'08 Máshova nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
63.91'08 Hírügynökségi tevékenység
96.09'08 Máshova nem sorolt egyéb személyi szolgáltatás
Az alapító okirat egyéb rendelkezései változatlan tartalommal érvényben maradnak,
a tulajdonos az alapító okirat módosítását, mint akaratával mindenben megegyezőt,
jóváhagyólag írta alá.
Felhatalmazza:
Csabai Lászlóné polgármestert és dr. Szemán Sándor
jegyzőt a Város-Kép Kht. módosított alapító okiratának
aláírására.

Utasítja:
Határidő:
Diczkó József-et, a Város-Kép Kht. ügyvezetőjét a
szükséges okiratok elkészítésére és az alapító okirat
módosítása cégjegyzéken történő átvezetésének
kezdeményezésére.
2008. május15.
Melléklet a 118/2008.(IV.28.) számú határozathoz:
Alapító okirat módosítása
Amelyet a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a VÁROSKÉP
Szolgáltató Közhasznú Társaság . alapítója tesz figyelemmel a 21/2008.(I.14.)
számú határozatának tartalmára, valamint a Szabolcs - Szatmár- Bereg Megyei
Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 15-14-000019/68 számú végzésében foglaltakra is
tekintettel.
1.) Az alapító okirat II. fejezetének 2. pontja az alábbiak szerint módosul: .
Korábbi szövegezés:
2.) A társaság tevékenységi köre:
A társaság által végzett közhasznú tevékenység:
58.14'08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
58.19'08 Egyéb kiadói tevékenység
59.11'08 Film-, video-, televízióműsor-gyártás ( főtevékenység )
59.12'08 Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai
59.20'08 Hangfelvétel készítése, kiadása
59.13'08 Film-, video- és televízióprogram terjesztése
9212’03 Film-, videoterjesztés
90.01'08 Előadó-művészet
61.10'08 Vezetékes távközlés
61.20'08 Vezeték nélküli távközlés
61.30'08 Műholdas távközlés
61.90'08 Egyéb távközlés
A társaság által végzett üzletszerű gazdasági tevékenység:
58.11'08 Könyvkiadás
58.13'08 Napilapkiadás
18.11'08 Napilapnyomás
17.23'08 Irodai papíráru gyártása
18.12'08 Nyomás (kivéve: napilap)
18.14'08 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás

18.20'08 Egyéb sokszorosítás
68.32'08 Ingatlankezelés
81.10'08 Építményüzemeltetés
62.09'08 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás
62.02'08 Információ-technológiai szaktanácsadás
62.01'08 Számítógépes programozás
63.11'08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
62.03'08 Számítógép-üzemeltetés
58.14'08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
58.19'08 Egyéb kiadói tevékenység
59.20'08 Hangfelvétel készítése, kiadása
63.12'08 Világháló-portál szolgáltatás
73.20'08 Piac-, közvélemény-kutatás
70.22'08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
70.21'08 PR, kommunikáció
64.20'08 Vagyonkezelés (holding)
73.11'08 Reklámügynöki tevékenység
73.12'08 Médiareklám
74.20'08 Fényképészet
82.99'08 Máshova nem sorolt egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
85.59'08 Máshova nem sorolt egyéb oktatás
94.99'08 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
59.14'08 Filmvetítés
90.02'08 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység
93.21'08 Vidámparki, szórakoztatóipari tevékenység
93.29'08 Máshova nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
63.91'08 Hírügynökségi tevékenység
96.09'08 Máshova nem sorolt egyéb személyi szolgáltatás
Új szövegezés:
2.) A társaság tevékenységi köre:
A társaság által végzett közhasznú tevékenység:
58.14'08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
58.19'08 Egyéb kiadói tevékenység
59.11'08 Film-, video-, televízióműsor-gyártás ( főtevékenység )
59.12'08 Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai
59.20'08 Hangfelvétel készítése, kiadása
59.13'08 Film-, video- és televízióprogram terjesztése
90.01'08 Előadó-művészet
61.10'08 Vezetékes távközlés
61.20'08 Vezeték nélküli távközlés
61.30'08 Műholdas távközlés
61.90'08 Egyéb távközlés

A társaság által végzett üzletszerű gazdasági tevékenység:
58.11'08 Könyvkiadás
58.13'08 Napilapkiadás
18.11'08 Napilapnyomás
17.23'08 Irodai papíráru gyártása
18.12'08 Nyomás (kivéve: napilap)
18.14'08 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás
18.20'08 Egyéb sokszorosítás
68.32'08 Ingatlankezelés
81.10'08 Építményüzemeltetés
62.09'08 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás
62.02'08 Információ-technológiai szaktanácsadás
62.01'08 Számítógépes programozás
63.11'08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
62.03'08 Számítógép-üzemeltetés
58.14'08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
58.19'08 Egyéb kiadói tevékenység
59.20'08 Hangfelvétel készítése, kiadása
63.12'08 Világháló-portál szolgáltatás
73.20'08 Piac-, közvélemény-kutatás
70.22'08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
70.21’08 PR, kommunikáció
64.20’08 Vagyonkezelés (holding)
73.11’08 Reklámügynöki tevékenység
73.12’08 Médiareklám
74.20’08 Fényképészet
82.99’08 Máshova nem sorolt egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
85.59’08 Máshova nem sorolt egyéb oktatás
94.99’08 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
59.14’08 Filmvetítés
90.02’08 Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység
93.21’08 Vidámparki, szórakoztatóipari tevékenység
93.29’08 Máshova nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
63.91’08 Hírügynökségi tevékenység
96.09’08 Máshova nem sorolt egyéb személyi szolgáltatás
Az alapító okirat ezen tartalmú módosításának elkészítésére és ellenjegyzésére
Dr. Lőkös Eleonóra ( 4400 Nyíregyháza, Szarvas u.5-9. sz. ) egyéni ügyvédet
bízza meg az alapító az alapító által bemutatott és a fenti számú határozat
kivonatának tartalma szerint.

118-2/2008. (IV.28.) számú
h a t á r o z a t
a Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. alapító okiratának módosításáról
A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és
a Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. Alapító Okiratát az alábbiak szerint
módosítja:
1./ Az alapító okirat I. fejezet 3. pontja kiegészül az alábbi telephellyel:
3.3. 4400 Nyíregyháza, Vay Á. krt. 4-6. 1/104.
2./ Az alapító okirat II. fejezet első bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
A társaság fő tevékenysége:
35.30 08 Gőz ellátás, légkondicionálás /főtevékenység /
A társaság további tevékenységi körei:
43.21 08 Villanyszerelés
43.22 08 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés
43.29 08 Egyéb épületgépészeti szerelés
43.39 08 Egyéb befejező építés
43.99 08 Egyéb speciális szaképítés
80.20 08 Biztonsági rendszer szolgáltatás
Az alapító okirat egyéb rendelkezései változatlan tartalommal érvényben maradnak,
a tulajdonos az alapító okirat módosítását, mint akaratával mindenben megegyezőt,
jóváhagyólag írta alá.
Felhatalmazza:
Csabai Lászlóné polgármestert és dr. Szemán Sándor
jegyzőt a Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft. módosított
alapító okiratának aláírására.

Utasítja: Gerda Istvánt, a Nyíregyházi Távhőszolgáltató Kft.
ügyvezetőjét a szükséges okiratok elkészítésére és az
alapító okirat módosítása cégjegyzéken történő
átvezetésének kezdeményezésére.
Határidő:
2008. május15.
Melléklet a 118-2/2008.(IV.28.) számú határozathoz:
ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÁSA
Az 1992. június 29. napján kelt alapító okirattal megalakult a NYÍRTÁVHŐ
Nyíregyházi Távhőszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, melyet a
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg.15-09-061685. sz.
alatt a cégjegyzékbe bejegyzett.
Az alapító az alapító okiratot a mai napon az alábbiak szerint módosítja:
1./ Az alapító okirat I. fejezet 3. pontja kiegészül az alábbi telephellyel:
3.3. 4400 Nyíregyháza, Vay Á. krt. 4-6. 1/104.
2./ Az alapító okirat II. fejezet első bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
A társaság fő tevékenysége:
35.30 08 Gőz ellátás, légkondicionálás /főtevékenység /
A társaság további tevékenységi körei:
43.21 08 Villanyszerelés
43.22 08 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés
43.29 08 Egyéb épületgépészeti szerelés
43.39 08 Egyéb befejező építés
43.99 08 Egyéb speciális szaképítés
80.20 08 Biztonsági rendszer szolgáltatás
3./ Az alapító okirat egyéb rendelkezései változatlanul érvényesek.
4./ A szerződő felek megbízást adnak Dr. Mikula Mónika ügyvéd (Nyíregyháza, Zrínyi
I. u. 9.) részére jelen okirat elkészítésére, ellenjegyzésére, a cégbírósági
eljárásban képviseletük ellátására.
Jelen alapító okirat módosítást Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 118-
2/2008. (IV.28.) sz. határozatával fogadta el.

118-3/2008. (IV.28.) számú
h a t á r o z a t
A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. felügyelő bizottságának
munkavállalói képviselői megválasztásáról
A Közgyűlés
az előterjesztést megtárgyalta és a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő
Kft. felügyelő bizottságának tagjává választja munkavállalói képviselőként 2008.
május 01. napjától 2011. június 30. napjáig terjedő időre az alábbi személyeket:
Név: Hegyesi Sándor
Szül.hely.idő: Nyíregyháza, 1959.11.02.
Anyja neve: Boldis Emma
Lakcím: 4405 Nyíregyháza, Áfonya u. 1.
Név: Orosz Zoltán
Szül.hely.idő: Nyíregyháza, 1961.03.26.
Anyja neve: Szilágyi Julianna
Lakcím: 4482 Kótaj, Arany J. u. 34.
Név: Fodorné Fehér Katalin
Szül.hely.idő: Abaújszántó, 1955. 05.10.
Anyja neve: Demeter Erzsébet
Lakcím: 4400 Nyíregyháza, Ungvár stny. 2.6/37.
Utasítja:
Hámoriné Rudolf Irént a Nyíregyházi Városüzemeltető és
Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét, a szükséges intézkedések
megtételére.
Határidő: 2008. június 30.

118-4/2008. (IV.28.) számú
h a t á r o z a t
A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. könyvvizsgálójának
visszahívásáról és új megválasztásáról
A Közgyűlés
az előterjesztést megtárgyalta és
1. a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. könyvvizsgálóját, Hollós
Andrást (an: Petrikovics Erzsébet, lakhely: 4400 Nyíregyháza, Csipke u. 16.
II/6., kamarai tagsági száma: 001965) 2008. április 30. napjával visszahívja.
2. a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. könyvvizsgálójának a
Tax-Contir Kft-t. (Cg: 15-09-063325, székhely: 4400 Nyíregyháza, Csipke u.
16. II/6. kamarai nyilvántartási száma: 000666) a könyvvizsgálatáért
személyében felelős könyvvizsgálóként Hollós Andrást (an: Petrikovics
Erzsébet, lakhely: 4400 Nyíregyháza, Csipke u. 16. II/6., kamarai tagsági
száma: 001965) választja meg.
A könyvvizsgáló megbízatása 2008. május 01. napjától 2011. június 30.
napjáig terjedő időszakról szól.
Utasítja:
Hámoriné Rudolf Irént a Nyíregyházi Városüzemeltető és
Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét, a szükséges intézkedések
megtételére.
Határidő: 2008. június 30.

118-5/2008. (IV.28.) számú
h a t á r o z a t
A Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. alapító okiratának
módosításáról
A Közgyűlés
az előterjesztést megtárgyalta és a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő
Kft. alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja:
A társasági szerződés 5. pontja a TEÁOR’08 számok változása miatt az
alábbiakra módosul:
A cég tevékenysége:
6832’08 Ingatlankezelés
Főtevékenység:
0161’08 Növénytermesztési szolgáltatás
0210’08 Erdészeti, egyéb erdőgazdálkodási tevékenység
0220’08 Fakitermelés
0240’08 Erdészeti szolgáltatás
0812’08 Kavics-, homok-, agyagbányászat
3240’08 Játékgyártás
3312’08 Ipari gép, berendezés javítása
3320’08 Ipari gép, berendezés üzembehelyezése
3511’08 Villamosenergia-termelés
3512’08 Villamosenergia-szállítás
3513’08 Villamosenergai elosztás
3514’08 Villamosenergai-kereskedelem
3600’08 Víztermelés, -kezelés, - ellátás
3700’08 Szennyvíz gyűjtése, kezelése
3811’08 Nem veszélyes hulladék gyűjtése
3821’08 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
3822’08 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
3900’08 Szennyeződésmentesítés, egyéb hulladékkezelése
4110’08 Épületépítési projekt szervezése
4120’08 Lakó- és nem lakó épület építése
4211’08 Út, autópálya építése
4221’08 Folyadék szállítására szolgáló közműépítés
4299’08 Egyéb m.n.s. építés
4311’08 Bontás

4312’08 Építési terület előkészítése
4313’08 Talajmintavétel, próbafúrás
4321’08 Villanyszerelés
4322’08 Víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló szerelés
4329’08 Egyéb épületgépészeti szerelés
4331’08 Vakolás
4332’08 Épületasztalos-szerkezet szerelése
4333’08 Padló-, falburkolás
4334’08 Festés, üvegezés
4339’08 Egyéb befejező építés m.n.s.
4391’08 Tetőfedés, tetőszerkezet –építés
4399’08 Egyéb speciális szaképítés m.n.s.
4520’08 Gépjárműjavítás, - karbantartás
4677’08 Hulladék-Nagykereskedelem
4941’08 Közúti áruszállítás
4942’08 Költöztetés
5210’08 Raktározás, tárolás
5221’08 Szárazföldi szállítást kiegészítő szolgáltatás
5510’08 Szállodai szolgáltatás
5520’08 Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás
6810’08 Saját tulajdonú ingatlan adásvétele
6820’08 Saját tulajdonú, bérlet ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
6831’08 Ingatlanügynöki tevékenység
7010’08 Üzletvezetés
7111’08 Építészmérnöki tevékenység
7112’08 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás
7311’08 Reklámügynöki tevékenység
7312’08 Médiareklám
7320’08 Piac-, közvélemény- kutatás
7490’08 M.n.s. egyéb szakmai tudományos, műszaki tevékenység
7500’08 Állat-egészségügyi ellátás
7810’08 Munkaközvetítés
7820’08 Munkaerőkölcsönzés
7830’08 Egyéb emberierőforrás-ellátás,- gazdálkodás
7990’08 Egyéb foglalás
8110’08 Építményüzemeltetés
8121’08 Általános épülettakarítás
8122’08 Egyéb épület-, ipari takarítás
8129’08 Egyéb takarítás
8130’08 Zöldterület-kezelés
8291’08 Követelésbehajtás
8299’08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
8532’08 Szakmai középfokú oktatás
8559’08 M.n.s. egyéb oktatás
8560’08 Oktatást kiegészítő tevékenység
8790’08 Egyéb bentlakásos ellátás
8899’08 M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül

9001’08 Előadó művészet
9002’08 Előadó művészetek kiegészítő tevékenysége
9004’08 Művészeti létesítmények működtetése
9329’08 M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
9525’08 Óra-, ékszerjavítás
9604’08 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás
9609’08 M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás
A társasági szerződés 12. pontja az alábbiakra módosul:
Az Alapító könyvvizsgálónak a Tax-Contir Kft-t. (Cg: 15-09-063325, székhely: 4400
Nyíregyháza, Csipke u. 16. II/6. kamarai nyilvántartási száma: 000666) a
könyvvizsgálatáért személyében felelős könyvvizsgálóként Hollós Andrást (an:
Petrikovics Erzsébet, lakhely: 4400 Nyíregyháza, Csipke u. 16. II/6., kamarai tagsági
száma: 001965) választja meg a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.
könyvvizsgálójává. A könyvvizsgáló megbízatása 2008. május 01. napjától 2011.
június 30. napjáig terjedő időszakról szól.
A társasági szerződés 13. pontjában meghatározott felügyelő bizottság
tagjainak száma 8-ra bővül, ezért a Bizottság az alábbi tagokkal egészül ki:
A Társaságnál 8 tagú Felügyelő Bizottság működik.
A Felügyelő Bizottság tagjai:
Munkavállalói képviselők:
Név: Hegyesi Sándor
Szül.hely.idő: Nyíregyháza, 1959.11.02.
Anyja neve: Boldis Emma
Lakcím: 4405 Nyíregyháza, Áfonya u. 1.
Név: Orosz Zoltán
Szül.hely.idő: Nyíregyháza, 1961.03.26.
Anyja neve: Szilágyi Julianna
Lakcím: 4482 Kótaj, Arany J. u. 34.
Név: Fodorné Fehér Katalin
Szül.hely.idő: Abaújszántó, 1955. 05.10.
Anyja neve: Demeter Erzsébet
Lakcím: 4400 Nyíregyháza, Ungvár stny. 2. 6/37.
A munkavállalói képviselők megbízatása 2008. május 01. napjától 2011. június 30.
napjáig tart.
Alapító rendelkezése folytán a társasági szerződés egyéb pontjai és rendelkezései
továbbra is változatlan tartalommal élnek tovább.
Felhatalmazza:
Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt a
Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. módosított
alapító okiratának aláírására.

Utasítja:
Hámoriné Rudolf Irént a Nyíregyházi Városüzemeltető és
Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét, a szükséges intézkedések
megtételére.
Határidő: 2008. június 30.
12./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza településszerkezeti tervének, szabályozási
tervének és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló
21/2007.(VI.12.) KGY rendelet módosításának elkészítésére
Előadó: Veres István városi főépítész
Nagy László: (alpolgármester) Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés?
Veres István: (városi főépítész) Csak egy technikai. A rajzi mellékleteknél a
számozások mellé melléklet került és a számok azok el lettek számozva. Nyolc
helyen szeretnénk a szabályozási terv módosítására javaslatot tenni, és amennyiben
megnézik, akkor ott el van számozva, eggyel torlódik. Köszönöm.
Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Bizottsági véleményt kérek.
Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság tárgyalta. Jánócsik Csaba.
Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A
bizottság a napirendet tárgyalva 8 különböző témakörrel találkozott és a szavazás
végeredménye úgy volt, hogy az 5. napirendi pontot 5 igen, 1 nem és 1
tartózkodással fogadta el, a 7. pontot 6 igen és 1 tartózkodás mellett fogadta el,
minden más napirendi pontot egyhangú szavazattal támogatott a bizottság.
Köszönöm.
Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem a Testület tagjait, hogy
van-e kérdése valakinek? Észrevétele, javaslata? Márföldi Istváné a szó.
Márföldi István: (képviselő) Az utóbbi időben többen kerestek meg Kistelekiszőlőből,
nem szorosan a napirendhez tartozik, de gyakorlatilag igen is. Többen kerestek meg
a Kistelekiszőlőből, hogy az ingatlanjukra a 2005. évi szabályozási terv módosítással
utat helyezett el az Önkormányzat. Valaki 2003-ban vette az ingatlant, 2005-ben
rátették az utat, szeretne építkezni, vagy szeretné eladni, de egyszerűen sem eladni
nem tudja, sőt mi mondjuk neki, hogy nem adunk rá építési engedélyt.

Na most ezután az állampolgár bejön a Vagyonirodára, vagy ír a Vagyonirodának
egy levelet és kéri, hogy ezt a dolgot oldják meg neki, illetve felajánlja az
Önkormányzat részére, hogy a jelenlegi forgalmi értéken vásárolják meg. A
Vagyonirodának a következő a válasza rá. Szinte minden esetben. „Egyenlőre nincs
szándékunkban utat építeni az Ön telkére. És nem is kívánjuk megvásárolni a telket.”
Most csak annyit szeretnék kérdezni, hogy tisztességes magatartás ez az
Önkormányzat részéről egy állampolgárral szemben? Akit mi hoztunk ilyen
helyzetbe, és gyakorlatilag ilyen választ adunk a kérdésére? Én tudom, hogy nem
dúskálunk a pénzben, de azért emberekkel lehet ilyet lehet csinálni? Köszönöm
szépen.
Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Jeszenszki András.
Jeszenszki András: (képviselő) Egy szintén nem a témába vágó kérdésem lenne,
de picit hasonló ahhoz, amit képviselőtársam feltett az előbb. Múlt héten keresett egy
választóm a külterületi részről, ahol eredendően 16 méteres útszélességeket
szabályoztunk illetve majd aztán visszaléptünk és 12 métert határoztunk meg minden
területen. Ugyanakkor amikor ő építési engedélyt kért a telkére, a
visszajegyeztetésnél a Földhivatal mégis 4 métert vett el, a 16 méterhez képest vette
vissza a telek szélességét, ahogy mutatta a rajzokon. A kérdésem az lenne, hogy mi
lehet ennen az oka? Tehát náluk még nincsen meg az a tervmódosítás amit mi a
tavalyi évben ilyen tárggyal elfogadtunk, vagy egyszerűen ez csak egy
adminisztrációs hiba lehetett? Köszönöm szépen.
Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Az első kérdés az általánosabb
felvetés volt, a második az teljesen konkrét. Veres István a Márföldi István által
felvetett kérdésre tudsz válaszolni?
Veres István: (városi főépítész) Én csak javaslatot tudnék tenni. Néhányszor már
tettünk rá javaslatot igaz, hogy amióta újra főépítésze vagyok a városnak az én
elmúlt 2,5 évemben úgynevezett városfejlesztési alapot képzett a költségvetésében a
város, ahol azoknak a területeknek a megszerzésére bizonyos összeget félretett.
Természetesen itt sem tudta minden egyes állampolgárnak az adott pillanatban
jelentkező igényét teljesíteni, de mégis tervezhető és viszonylag nagyobb összeg állt
rendelkezésre. Ez idáig a költségvetésben ilyen fedezet nem állt rendelkezésre. Az is
biztos, hogy az ilyen rohamosan fejlődő városrészek, főleg mint Kistelekiszőlő, ahol
olyannyira rendezetlenek egyrészt az utak nyomvonalai és a szélességei, a
beépítések viszont olyan nagy ütemben történnek, a közlekedés ott is lassan akkora
gondot fog okozni mint a városnak azokon a területein, ahol már mondjuk több tíz
éve, vagy ne adj isten akár 100 éve is lakott területek vannak. Tehát szakmailag
ezeknek az utaknak a jelentős részét eltörölni a tervből nem lehetne. Nem tudnám
javasolni. Egészen biztos azonban, hogy valamilyen kártérítés lehet, persze itt esetek
váltogatják egymást, mert már a ’91-es tervben is nagyon sok telken betervezett utak
voltak. Lehet, hogy ilyen betervezett utak mentén vásárolta meg a telkét az
állampolgár. Tehát itt meg kell nézni egyedileg, hogy ez a dolog ebben az esetben,
amit a Márföldi úr említett, ez a helyzet áll fenn vagy nem. A többi esetben viszont
gondolom, hogy ha lenne a városnak ilyen városfejlesztési alapja, akkor a
Vagyoniroda tudná kezelni ezeket az útnyitásoknak a problémáit.

Csak emlékeztetni szeretnék mindenkit arra, hogy a nem tervezett, eltörölt, nyitható
utak területén három esetben segítette a város, főleg Nyírszőlős esetében volt ilyen
útnyitás, ahol meg az Ezüstkalász sor területén volt ilyen vásárlás és azt hiszem,
hogy a borbányai területen, ahol a közösen összeálló telektulajdonosok számára
egy-egy telek megvásárlásával segítette az útnyitást és több telek kialakítást. A
másik esetre a Földhivatalnál, hogy van-e rendezési terv ott, vagy nincs? Erre csak
azt tudom mondani, hogy a Földhivatal az egyeztetésekkor be van vonva, de nála
nyílván jóváhagyott terv nincsen. Akkor amikor a megosztásokat szeretnék, akkor azt
a Műszaki iroda hagyja jóvá és nyilván a város által jóváhagyott és most már
módosított szabályozási terv alapján a Földhivatalnak azt kell figyelembe venni.
Tehát nála nincs rendezési terv, nem is volt, hanem itt a Műszaki iroda által
jóváhagyott telekterület méretet kell, hogy lejegyezze. Elképzelhető hogy itt lehet
keresni a gondot. Nem tudom pontosan, hiszen ezt az esetet nem ismerem.
Köszönöm szépen.
Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm. Hogy mennyire élő az a probléma amit
Márföldi István felvetett, fogadó órán rendszeresen találkozunk ilyen lakossági
észrevételekkel. Bejelentésekkel. Úgy hogy valóban Veres Istvánnal szinte hetente
egyeztetünk ilyen témákban, akkor amikor fogadó órákon vagyunk túl. Ezzel együtt
azt gondolom, hogy István arra is lehetne mondani valamit, hogy abban az esetben,
hogyha ilyen helyzet előáll és az építési teleknek a nagysága csökken oly mértékben
– már ilyenre is volt példa – hogy ilyen esetekben mi a teendő.
Veres István: (városi főépítész) Ilyen esetekben tényleg hosszas tárgyalás és
egyeztetés történik és valóban a Vagyonirodával és amennyiben ők költségvetési
fedezetet kap a telkek megvásárlására, akkor létrejönnek ezek az adás-vételek. Ha
nem és ott most például éppen a területre, a telekből szükség van valamilyen
közcélból, akkor bizony kisajátításra is sor kerül, de ez is a költségvetésben
meghatározott keretek szerint történhet. Az biztos, hogy már a 2008-ban most
jóváhagyott szabályozási terv, helyi építési szabályzatában is nagyon sok könnyítést
tettünk. A Kistelekiszőlő volt az egyik ilyen ahol a területi átsorolásra is javaslatot
tettünk, hogy ne falusias lakóterület legyen, hanem kertvárosias, vagy pedig a
telekterület méret meghatározásakor, hogyha az út miatt kellene csökkenteni a telek
méretét, de korábban meg volt például az építési telek kialakításához szükséges
teleknagyság, akkor azt most is be lehessen építeni. Ez naponta jelentkező ilyen
probléma. Az, amit Márföldi képviselő úr mond, az általában azokat jelenti, ahol nem
marad vissza olyan nagyságú telek területméret, ahol még beépíthető telek maradna.
Ez lenne az a telek, ami építési tilalom alatt van. És amikor mi a testület elé vittük
2005-ben illetve 2007-ben is a rendezési terv módosítását, a testület úgy döntött,
hogy a tilalomlistát nem fogadja el. Köszönöm szépen.
Nagy László: (alpolgármester) Köszönöm szépen. Márföldi István.
Márföldi István: (képviselő) Én mindent értettem amit elmondtatok, de az én
véleményem szerint, meg a fair játék szerint az lenne a helyes magatartásunk ebben
a témában, hogy ha valaki egy ilyen bejelentést tesz és valóban hamarabb vásárolta
a telkét, mint ahogyan mi ráraktuk az utat, akkor nagyon gyorsan meg kellene
vizsgálni, hogy igen, szükség van-e erre az útra vagy nincs.

Ha nincs, nincs probléma, akkor intézkedjünk arra, hogy szabadítsuk fel és tudjon
rendelkezni az állampolgár az ingatlanával. Ha van, akkor pedig azt is jó dolognak
tartanám, még ha ebben az évben nem tudjuk már megvásárolni, hanem azt írjuk
meg neki igen tisztelt Vagyoniroda, hogy mit tudom, én jövőre megvásároljuk a telkét,
mert erre az Önkormányzatnak szüksége van, ezért meg ezért és kész. De olyan
választ adni, hogy egyenlőre nincs szándékunkban építeni rá, és nem is akarjuk
megvásárolni, akkor mit csináljon az állampolgár? Ide jön hozzánk, építési engedélyt
nem adunk neki, eladni nem tudja, és akkor most mit csináljon? Egyet csinál, megy a
Közigazgatási Hivatalhoz, végigjárja a tortúrát, de miért kell erre rákényszeríteni az
állampolgárt? Ezt nem tartom fairnek.
Nagy László: (alpolgármester) Azt gondolom, amit Veres István elmondott azért az a
későbbiekben igyekszik kezelni minden ilyen helyzetet, ami a rendezési terv
módosításával hátrányos helyzetbe hozott bizonyos embereket, akik
telektulajdonosként ezeken a területeken érintettek. Köszönöm szépen. Nem látok
más hozzászólót. A Közgyűlést kérdezem, hogy az előterjesztéssel, a település
szerkezeti tervnek a módosításával egyetért-e? Amennyiben igen, kérem
szavazzanak.
Szavazáskor jelen volt 32 képviselő.
A Közgyűlés 31 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.
119/2008. (IV.28.) számú
h a t á r o z a t
Nyíregyháza településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és
helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló 21/2007. (VI. 12.) KGY
rendelet módosításának elkészítéséről
A Közgyűlés
A többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv. az Épített környezet alakításáról és
védelméről szóló tv. 6. § (3) bek. a./ pontjában kapott felhatalmazása alapján
I. 1./ - Nyíregyháza településszerkezeti terve
2./ - szabályozási terve
3./ - valamint helyi építési szabályzata módosításának elkészítéséhez hozzájárul.
II. A településszerkezeti terv és a szabályozási terv módosítása az alábbi területeket
érinti:
- Művelődési Központ területére vonatkozó szabályozási előírások módosítása
- Bokréta utca gyűjtőútként jelölése
- Debreceni út Rozsréti csomópont és az M3 autópálya közötti terület
szabályozási előírásainak módosítása
- Törzs utca- Lehár Ferenc utca „sarkában” található terület szabályozási
előírásainak módosítása
- Naplemente utcától nyugatra lévő terület szabályozási előírásainak módosítása

- Rozsrétszőlő 4-es út mentén gazdasági terület kijelölése
- Üdülőterület kijelölése a Múzeumfalu északi oldalán
- Botanikus kert területén övezeti határvonal módosítása
III. Utasítja: a főépítészt, hogy a településrendezési tervek és a helyi építési
szabályzat módosítását készíttesse el.
Felelős: Veres István városi főépítész
Nagy László: (alpolgármester) 5 perc szünetet rendelek el.
Szünet után.
13./ napirend: Előterjesztés az önkormányzati törzsvagyonba tartozó szilárd
burkolatú utak felújítására ÉA-TEÚT pályázat benyújtásra
Előadó: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője
Csabai Lászlóné: (polgármester) Visszaveszem az ülés vezetését. Van-e szóbeli
kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincsen. A bizottságok véleményét kérem.
Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét.
Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság
megvitatta az előterjesztést és egyhangúlag elfogadásra javasolta.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság.
Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A
Városüzemeltetési Bizottság szintén megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra
javasolja.
Csabai Lászlóné: (polgármester) A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
véleményét kérem, Jánócsik Csaba.
Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A
bizottság az előterjesztést egyhangú szavazással elfogadásra javasolja.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki
véleményt nyilvánítani? Márföldi István.

Márföldi István: (képviselő) Gazdasági Bizottságon én elég részletesen elmondtam
a problémámat ezzel a napirenddel. Az Iroda részéről nem igazán akceptálták a
gondjaimat, vagy próbálták akceptálni a gondomat. Valószínű, hogy nincs is
kompetenciájuk hozzá. Na most a gondom a következő. Biztos emlékszik rá
polgármester asszony is, amikor legelőször beszélgettünk erről, illetve én vetettem
fel, hogy a Malomkert útjai nagyon rossz állapotban vannak, ha következő ilyen
útfelújítási program lesz, akkor ne felejtse el polgármester asszony, hogy ott is gond
van. Mondtam akkor, hogy ki kell jönni, meg kell nézni, mert valóban nem nagyítom
fel a dolgot, egyszerűen probléma van. Na most akkor megbeszéltük azt, hogy jó, ha
legközelebb lesz rá lehetőség, akkor olyan formában megcsináljuk, hogy a 17-es
körzetnek még van három utcája ahol a burkolattal gond van. Azt hozzárakjuk és egy
tisztességes programot csinálunk a Malomkertre. Gyakorlatilag ilyen formában, ha
nem is minden utcára, de megoldódik a Malomkertnek a problémája. Na most én
megmondom őszintén, nagy meglepetéssel vettem tudomásul azt, amikor megláttam
ezt az előterjesztést, hogy a 4. helyre vagyunk rangsorolva. Ha ez nem sorrend,
akkor már egy kicsit meg vagyok nyugodva. Másik dolog, senki meg nem kérdezett
engem, mint a körzetnek az egyéni képviselőjét arról, hogy egyáltalán mire
gondoltam, egyáltalán melyik utcákat tartanám fontosnak, hanem amikor ezt az
előterjesztést megláttam, akkor láttam meg, hogy a 17-es körzetnek a három
utcájában ami rendben van, az én körzetemből a 18-ból 3 utcát tettünk hozzá és
csináltunk egy legkisebb programot ami 60 akárhány millió forint a 90 milliósokkal
szemben. Én nagy tisztelettel azt kérem, úgy gondolom, hogy a város anyagi
helyzetét ez már nem fogja se pozitív se negatív irányba befolyásolni, ha 30 millióval
ez a projekt több lesz és ami ebbe a 30 millióba belefér és még akkor is benne
vagyunk a 100 millióba bőségesen. Mert 50 + 50 millió lehet, ami ebbe belefér, én
megmondom az utcákat, hogy melyikre gondolok, annyiból csináljuk meg ezt a
programot, ha egyáltalán oda jutunk, hogy sor kerül ennek a projektnek a
megvalósítására. És ebben az esetben gyakorlatilag a Malomkertnek a nagyobb
problémájának a megoldása be van fejezve és a 17-es körzetnek is az a három
utcája, ami még problémás volt. Én nem tudom, hogy most módosító indítványként
mondjam ezt, mert ha kell, akkor én módosító indítványként adtam ezt elő, hogy
kérem ennek megfelelően fogadja el a Közgyűlés ezt a napirendet. Természetesen
én a Gazdasági Bizottságban is megszavaztam és itt is meg fogom szavazni, és azt
kérem a frakciómtól is, hogy szavazza meg. Akkor is, ha nekünk csak három utcánk
marad benne. De mindenesetre az nem lenne egy jó dolog. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy kíván-e még
valaki szólni? Jánócsik Csaba.
Jánócsik Csaba: (képviselő) Én támogatnám Márföldi képviselőtársamnak a
javaslatát, csak azt szeretném megkérdezni irodavezető úrtól, hogy a pályázati
kiírásban van-e olyan kritérium, ami miatt ezt nem lehet, nehogy borítsa?
Emlékszünk, amikor ilyen utak voltak, egybefüggő útszakaszoknak kellett lenni,
tömegközlekedésnek kellett ott lenni, valamilyen önkormányzati intézménynek kellett
ott lenni. Tehát volt korábbi években az ilyen jellegű kiírásoknak egyfajta
követelmény szintje. Amúgy meg szerintem támogatható a javaslat. Köszönöm
szépen.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Most nem tudom Hajzer Gábor, vagy Giba Tamás
ad választ?
Giba Tamás: (alpolgármester) Néhány információ. Az egyik, hogy ebben a zsebben
olyan 600 millió forint körüli összeg van az Észak-alföldi Régióra vonatkozóan,
összesen. Tehát ebből az következik, hogy egy 100 milliós támogatást el lehet onnan
hozni körülbelül, de ha nagyon ügyesek leszünk, meg a debrecenieknek,
szolnokiaknak is az lesz a motivációjuk, hogy egy olyan 120 – 130-ig elmenjünk,
akkor elképzelhető, hogy mind a négyet meg tudjuk nyerni ebben a formájában.
Tehát én azt gondolom, hogy ami pályázatot most, illetve előterjesztést tettünk
támogatási igényre, ez egy olyan maximális érték, hogy ha ezt sikerül mindet elhozni,
akkor ez egy nagyon optimális verzió. A következő dolog pedig az, hogy szűk két
héten belül be kell adni a pályázatot. De nincsen két hete, hogy megjelent. Két hete,
hogy megjelent, szűk két hét múlva be kell adni. Én bátran merem mondani, hogy ki
fog derülni, hogy ha két utcát meg kell terveztetnünk, hozzá kell rakni, egyszerűen
kifutunk az időből. Tehát ez egy nagyon kemény kényszerpálya. Ha marad ki utca,
amit fontosnak tartunk azt saját erőből kellene megvalósítani. Nyílván valóan ezeket
az utcákat amikor az iroda előkészíti az útkezelővel, tehát a mi útkezelőnkkel
hosszasan egyeztet, és nyilván ő tudja, hogy melyik utcánál van a legtöbb gondja,
problémája, a másik pedig, hogy a pályázati kiírásnak meg kell felelnünk. Ahol a
tömegközlekedéssel érintett útvonalaknak van a prioritása és annak mindenképpen
része kell, hogy legyen a programnak. Tehát én arra buzdítanám a képviselőtársakat,
hogy ebben a formában fogadjuk el ezt az előterjesztést. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Hajzer Gábortól szeretném megkérdezni, hogy
felmerült-e, hogy ez egy nagyobb program legyen? Vagy mi döntött, hogy ezek az
utcák kerültek bele?
Hajzer Gábor: (Városfejlesztési Iroda vezetője) A pályázat előkészítése úgy zajlott,
hogy az ez évi feltételrendszert nem ismertük. Az előző évi tapasztalatok alapján
kezdtük el a pályázatok előkészítését, akkora csomagokat igyekeztünk összeállítani,
amely egy 40 milliós maximális támogatási korláton belül marad. A pályázati kiírással
kapcsolatos jogszabály tervezet amikor megjelent, mindenkire egységesen,
valamennyi önkormányzatra 20 milliós támogatási limitet határozott meg.
Polgármester asszony előtt is és alpolgármester úr előtt is ismert, azért kellett
lobbyzzunk és a megyei jogú városok ezt elérték, hogy ez a maximális támogatási
limit egy-egy projekt esetében ne kerüljön alkalmazásra. Ezzel az információval
körülbelül 2 hete rendelkezünk. Pályázat végleges szövege a múlt héten jelent meg,
május 15-re be kell adjuk a kész pályázatokat. Ezek között a keretek között
igyekeztünk dolgozni, tudjuk azt, hogy tömegközlekedéssel érintett területek azok,
amelyek szóba jöhetnek, tudjuk, hogy összefüggőnek kell lenniük ezeknek az
utcáknak és tudjuk azt is, hogy csak felújításról lehet szó. Tudjuk, én tudom, hogy
ezen a területen van olyan utca, amelyik úgy tűnik mintha aszfalttal burkolt lenne, de
annak a felújítása csak úgy lehetséges, hogy fel kell szedni ami ott van, tehát új utat
kell építeni. Ahhoz ebből a programból támogatást nem kaphatunk. Képviselő úr
körzetében van olyan utca, amelyik ebbe nem kerülhetett bele. Nagyságrendek.
Amikor azonos fajlagos költségekkel számítottak, a kiegészített anyagban látszik,
hogy gyakorlatilag hasonló nagyságrendű csomagokról van szó mind a négy területet
érintően.

Az előzetes tervezői becslések azért szórtak annyira amint a kiküldött anyagból
látták, mert három tervezői cég készítette a négy területre a terveket, nyilván
különböző fajlagosokkal kalkuláltak, pont azért, hogy mindegyik eleme
egyformaképpen versenyképes legyen. Utólag kellett korrigáltatnunk a
költségbecsléseket, utólag kellett azonos fajlagos költségekkel összeállíttatnunk. Ne
hozzuk egyik pályázatunkat a másikhoz képest hátrányba. Ezt tettük. Köszönöm
szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Dr. Moskovits Károly.
Dr. Moskovits Károly: (képviselő) Csak egy részletbeli dologra szeretném a
figyelmet felhívni, de úgy tudom, hogy valamelyik bizottsági ülésen ez szintén szóba
került. Teljesen mindegy, hogy a Közgyűlés fog a Piaccal foglalkozni, hogy melyik
verziót fogadja el, ott munkagépek fognak jönni-menni. Tehát, hogy ez be lett-e
kalkulálva, mert ebben nagyon profik vagyunk. Nemcsak mi, hanem az egész ország.
Megcsináljuk az új utat, aztán 3 nap múlva már valamilyen brigád elkezd rajta
dolgozni, hogy ilyen csíkok legyenek rajta keresztbe, mert úgy az igazi. Most a viccet
félretéve, ezt hogyan akceptáljuk, mert ezzel a dologgal akkor kellene foglalkozni, ha
ott már befejeződik vagy így, vagy úgy ez a felújítás. A Márföldi képviselőtársam
javaslatát, egyébként mint egyéni képviselőnek a javaslatát maximálisan tudom
támogatni. A Szántó Kovácson lakom, ezt csak viccnek szántam, hogy megértem az
aggodalmait. Köszönöm.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Márföldi István.
Márföldi István: (képviselő) Nem szívesen teszem, de reagálok egy dologra amit
Irodavezető úr elmondott. Na most azért nem teszem szívesen, mert úgy látom, hogy
nem nagyon van értelme. Tehát amit mondott, hogy milyen feltételekkel lehet ebbe
bekerülni, az kettőnél igaz, kettőnél meg nem igaz. Mert kettőnél fölötte van a 40
millió forinton ez az összeg, kettőnél meg alatta van. A másik pedig, még egyszer
mondom. A másik dolog. Amire én még azt mondom, hogy kerüljön bele ebbe a
programba, az nem olyan utca, amilyenre ön gondol. Akkor miért nyilatkozik így?
Mondom úgy, hogy sorba megyek rajta. Budai Nagy Antal utca, bocsánat, a
legrosszabb a Kert köz, azon nem lehet közlekedni, ami az iskolához megy be az
Ady Endre utca felől. A Buday Nagy Antal utca, az Esze Tamás utca és Áchim
András utca. Tehát erről a négy utcáról van szó. De a Kert köz utcát, ami az iskola
felé megy azt ajánlom megnézni valakinek, hogy mondjuk kocsival nem nagyon
szabad ott közlekedni.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Szeretnék kérdezni Hajzer Gábor. Hogy látod a
realitását, hogy a tervezés az egy hét alatt elkészül-e?
Hajzer Gábor: (Városfejlesztési Iroda vezetője) Én erre a kérdésre nem tudok
válaszolni, hogy egy hét alatt a tervező el tudja-e készíteni azokra az utcákra a
terveket amikről itt szó van.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Az a javaslatom, hogy a belváros az utolsó legyen.
Nem fogsz megharagudni Szokol Tibor, de a Piac felépítése ezt indokolja. És
egyébként ellentétben Giba Tamással én azt gondolom, hogy ha hármat nyerünk,
akkor örömtáncot fogunk járni a Kossuth téren. És a négynek a nyeréséhez semmi
esélyt nem látok. És ez természetesen azt jelenti, hogy a másik három fog a mi
javaslatunkban az első háromban szerepelni, mert ha Búza tér lesz, akkor nyilván a
Búza térrel együtt kell végig gondolni ezeket az utakat. Ugyanúgy, ahogy a
Jósavárosnál összekoordináltuk a pályázatokat, ezt ugyanúgy meg lehet csinálni.
Még lehet, hogy a saját erőt a beruházóra rá lehet terhelni. Még ez is előfordulhat. A
másik, én egy két alternatívás szavazást fogok tenni, de nem kockáztathatom meg
azt, hogy ez ne legyen beadva. Viszont a beadáshoz kell a közgyűlésnek a
határozata. Tehát olyan nincsen, hogy a közgyűlés nem határoz. Tehát meg fogom
szavaztatni a másik három pályázatot, és két szavazatot fogok javaslatként
megfogalmazni ennek a lakótelepnek a megvalósításához azzal, hogy hatalmazzon
fel engem a Testület, hogy ha nem sikerül megcsinálni a tervet, akkor ezt az eredeti
állapotban be fogjuk adni. Mert beadni meg mindenképpen be akarjuk adni. Jó így,
ha így szavaztatok. Akkor kérem, aki egyetért a sóstóhegyi területnek a pályázatával
szíveskedjen igennel szavazni.
A szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A közgyűlés 34 szavazattal elfogadta.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor kérem, aki egyetért az Ady Endre út és
térsége felújításával a jelenlegi konstrukcióban és másodikként beadva, szíveskedjen
igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 33 szavazattal, 1 ellenszavazattal elfogadta.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki egyetért a borbányai felújítással,
szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 34 szavazattal elfogadta.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem aki egyetért a belváros felújításával, az
igennel szavazzon. Elutasított pályázatra is szükségünk van, mert egyébként nem
vagyunk hitelesek az osztozkodásnál. Ha véletlenül meg bemegy, akkor meg fogjuk
oldani, mert akkor meg el fogjuk tolni időben a beruházást. Tehát nem olyan nagy
gond ez, mert el lehet ezt egy évvel időben tolni. Ezeket a határozatokat meg kell
hozni.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 34 szavazattal elfogadta.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki egyetért azzal, hogy az Ady Endre utca
és térségében tegyünk arra kísérletet, hogy a jelenlegi beruházási összeget nem az
utakkal, hanem maximum 20 millió forinttal megemeljük, mert erre pontos összeget
kell adnom, szíveskedjen igennel szavazni, mert egyébként az önkormányzati
határozatot nem lehet meghozni. Tehát 88 millió forinttal elfogadjuk és nyílván azok
az utcák fognak beleférni, vagy azokat az utcákat fogják beletenni, amit tervezési
szinten bele tudnak tenni. Ez így működik?

Giba Tamás: (alpolgármester) Persze, majd ki fog jönni Polgármester Asszony a
Buday Nagy Antal utcából 150 méter, mert 200 már nem fog beleférni a normatívába.
Van az improvizációnak is kerete.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Tegyünk rá egy kísérletet. Tegyünk rá egy
kísérletet, én utálom ha valamit csinálunk és örömet kellene okozni és nem tudunk
örömet okozni. Nem biztos, hogy teljesen mindig Márföldi Istvánnak akarok örömet
okozni, de ha már beadjuk a pályázatot, ha lehet normálisan megcsinálni, akkor
próbáljuk normálisan megcsinálni.
Dr. Vinnai Győző: (képviselő) A javaslatom lényege az, mivel a kiegészített
anyagban nem 68, hanem 64 millió van, és van egy olyan pályázat, ami 88 millió
forint, tehát a marad 23 millió nem tudom hány százezer forint. Igen ennek van
értelme, mert akkor van egy ugyanolyan pályázati összegű mint a másiknál, tehát
elfogadom azt amit polgármester asszony mond, és ebből a térség képviselőjével, -
mert ő négy utcát mondott, - a tervezők ki tudják számítani, hogy mennyi fér bele. Ez
a javaslatom, és nem kell rendkívüli közgyűlés, hanem a képviselővel egyeztetve ha
ebbe 2 utca fér bele, vagy 3 utca fér bele, akkor ezt a tervezést meg kell tenni
szerintem. Ez egy jó irány. Szerintem nem biztos, hogy fillérre tudjuk majd követni,
de azt meg lehet tenni, hogy kb. azt a két utcát behozzuk abba a 23 millió forintos
költségbe. Aki erre nem tesz kísérletet, akkor azt magyarázza meg, hogy hogyan
nem lehet megtervezni ezeket az utcákat.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Könnyen előfordul, hogy nem tudjuk
megterveztetni, mert olyan engedélyeztetési és egyéb eljárás van, de megpróbáljuk,
kísérletet teszünk rá.
Földesi István: (képviselő) Két – három mondatot a vitához. Én nem javasolnám azt,
hogy a mostanra elkészült előterjesztésben szereplő számokat megváltoztassuk.
Javaslatom az, hogy támogatom Márföldi képviselőtársamat a kérésében, javaslatom
az, hogy meg kell terveztetni azt a két utat amit kér, legyen megtervezve, úgy is
előbb – utóbb meg kell terveztetni és ha belefér az időbe, saját pénzünkből meg kell
csináltatni. Ez a legegyszerűbb és legoptimálisabb. És most meg mind a négyet
adjuk be, ha sikerül, akkor ez a helyes szerintem.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Jó, akkor a következő javaslatot teszem.
Határozzon úgy az Önkormányzat, hogy ennek a négy utcának a terveit el kell
készíteni. Ez ennek a pályázatnak nem része, de a négy utcának a terveit elkészítjük
és a félévi beszámolókor annak függvényében, hogy hogy állunk pénzügyileg,
döntünk ennek a négy utcának a sorsáról. Nem tudok mást csinálni. Tehát abba a
helyzetbe nem kerülhetek, hogy ezt se tudjuk beadni. Jó? Kérem, aki ezzel egyetért
szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatokat.

120/2008. (IV. 28.) számú
h a t á r o z a t
az önkormányzat törzsvagyonába tartozó szilárd burkolatú utak felújítása
ÉA-TEÚT pályázatra történő benyújtásáról
A Közgyűlés
1./ e g y e t é r t azzal, hogy az önkormányzat törzsvagyonába tartozó belterületi
közutak – kapacitást nem növelő – szilárd burkolat felújítási pályázatra 2008. évben a
Nyíregyháza Sóstóhegy területén, egybefüggő hálózatot képező utcákat magába
foglaló 72.773 eFt. megvalósítási összegű pályázatot benyújtsa.
2./ a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak
burkolat-felújítása” támogatásból megpályázni tervezett, a beruházás összköltsége
49,99 %-ának megfelelő mértékű 36.380 eFt támogatást alapul véve, a
megvalósításhoz szükséges 36.393 eFt összegű saját forrást – Nyíregyháza Megyei
Jogú Város Közgyűlése 26/2008. (IV. 29.) KGY rendelettel módosított 4/2008. (II.12.)
KGY, a 2008. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló
rendelete 7. számú melléklet 1.20.1 sorszám alatti, kiadási előirányzatában, 2008
évben b i z t o s í t j a.
Utasítja a Városfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy a decentralizált „települési
önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújítása” támogatásra a
pályázatot nyújtsa be.
Felelős: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője
Határidő: 2008. május 15.

120-2/2008. (IV. 28.) számú
h a t á r o z a t
az önkormányzat törzsvagyonába tartozó szilárd burkolatú utak felújítása
ÉA-TEÚT pályázatra történő benyújtásáról
A Közgyűlés
1./ e g y e t é r t azzal, hogy az önkormányzat törzsvagyonába tartozó belterületi
közutak – kapacitást nem növelő – szilárd burkolat felújítási pályázatra 2008. évben a
Nyíregyháza Ady Endre u és térsége területén, egybefüggő hálózatot képező
utcákat magába foglaló 64.218 eFt. megvalósítási összegű pályázatot benyújtsa.
2./ a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak
burkolat-felújítása” támogatásból megpályázni tervezett, a beruházás összköltsége
49,83 %-ának megfelelő mértékű 32.000 eFt támogatást alapul véve, a
megvalósításhoz szükséges 32.218 eFt összegű saját forrást – Nyíregyháza Megyei
Jogú Város Közgyűlése 26/2008. (IV. 29.) KGY rendelettel módosított 4/2008. (II.12.)
KGY, a 2008. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló
rendelete 7. számú melléklet 1.20.4 sorszám alatti, kiadási előirányzatában, 2008
évben b i z t o s í t j a
Utasítja a Városfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy a decentralizált „települési önkormányzati
szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújítása” támogatásra a pályázatot
nyújtsa be.
Felelős: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője
Határidő: 2008. május 15.

120-3/2008. (IV. 28.) számú
h a t á r o z a t
az önkormányzat törzsvagyonába tartozó szilárd burkolatú utak felújítása
ÉA-TEÚT pályázatra történő benyújtásáról
A Közgyűlés
1./ e g y e t é r t azzal, hogy az önkormányzat törzsvagyonába tartozó belterületi
közutak – kapacitást nem növelő – szilárd burkolat felújítási pályázatra 2008. évben a
Nyíregyháza Borbánya területén, egybefüggő hálózatot képező utcákat magába
foglaló 69.847 eFt. megvalósítási összegű pályázatot benyújtsa.
2./ a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak
burkolat-felújítása” támogatásból megpályázni tervezett, a beruházás összköltsége
50,00 %-ának megfelelő mértékű 34.920 eFt támogatást alapul véve, a
megvalósításhoz szükséges 34.927 eFt összegű saját forrást – Nyíregyháza Megyei
Jogú Város Közgyűlése 26/2008. (IV. 29.) KGY rendelettel módosított 4/2008. (II.12.)
KGY, a 2008. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló
rendelete 7. számú melléklet 1.20.3 sorszám alatti, kiadási előirányzatában, 2008
évben b i z t o s í t j a.
Utasítja a Városfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy a decentralizált „települési önkormányzati
szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújítása” támogatásra a pályázatot
nyújtsa be.
Felelős: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője
Határidő: 2008. május 15.

120-4/2008. (IV. 28.) számú
h a t á r o z a t
az önkormányzat törzsvagyonába tartozó szilárd burkolatú utak felújítása
ÉA-TEÚT pályázatra történő benyújtásáról
A Közgyűlés
1./ e g y e t é r t azzal, hogy az önkormányzat törzsvagyonába tartozó belterületi
közutak – kapacitást nem növelő – szilárd burkolat felújítási pályázatra 2008. évben a
Nyíregyháza Belváros III. ütem területén, egybefüggő hálózatot képező utcákat
magába foglaló 83.370 eFt. megvalósítási összegű pályázatot benyújtsa.
2./ a decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak
burkolat-felújítása” támogatásból megpályázni tervezett, a beruházás összköltsége
49,99 %-ának megfelelő mértékű 41.680 eFt támogatást alapul véve, a
megvalósításhoz szükséges 41.690 eFt összegű saját forrást – Nyíregyháza Megyei
Jogú Város Közgyűlése 26/2008. (IV. 29.) KGY rendelettel módosított 4/2008. (II.12.)
KGY, a 2008. évi költségvetésről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló
rendelete 7. számú melléklet 1.20.2 sorszám alatti, kiadási előirányzatában, 2008
évben b i z t o s í t j a.
Utasítja a Városfejlesztési Iroda vezetőjét, hogy a decentralizált „települési önkormányzati
szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat-felújítása” támogatásra a pályázatot nyújtsa
be.
Felelős: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője
Határidő: 2008. május 15.

120-5/2008. (IV.28.) számú
h a t á r o z a t
az önkormányzat törzsvagyonába tartozó szilárd burkolatú utak felújítására
ÉA – TEÚT pályázatra történő benyújtás lehetőségének
megvizsgálásáról
A Közgyűlés
egyetért azzal a javaslattal, hogy a Budai Nagy Antal utca, a Kert köz, az Esze
Tamás utca és az Achim András utca felújításának tervdokumentációit el kell
készíttetni, és az Önkormányzat I. félévi gazdálkodásáról szóló beszámoló
tárgyalásakor e négy utca felújításának lehetőségéről döntést kell hozni.
Felelős:
Hajzer Gábor, Városfejlesztési Iroda vezetője
László Géza, Gazdasági Iroda vezetője
Határidő: 2008. szeptember 15.
14./ napirend: Előterjesztés az Észak-alföldi Operatív Program keretében
meghirdetett „A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti
alapellátásokhoz való hozzáférés javítása, és a szolgáltatások
minőségének komplex és/vagy térségi szintű fejlesztése” című
pályázat benyújtására és a szükséges saját erő biztosítására
Előadó: Deme Dóra Szociális Iroda vezetője
Csabai Lászlóné:(polgármester) Bizottsági véleményt kérek. A Szociális bizottság
és a Költségvetési Bizottság véleménye? Támogatják?
Mikó Dániel:(Költségvetési Gazdasági Bizottság elnöke) Egyhangúlag igen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki
véleményt nyilvánítani? Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 34 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

121/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t
az Észak-Alföldi Operatív Program keretében meghirdetett „A szociális
alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés
javítása és a szolgáltatások minőségének komplex és/vagy térségi szintű
fejlesztése” című pályázat benyújtásáról és a szükséges saját erő
biztosításáról
A Közgyűlés
1. ) az előterjesztést megtárgyalta és egyetért azzal, hogy a pályázat kerüljön
benyújtásra az Észak-Alföldi Operatív Program „A szociális
alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférés
javítása és a szolgáltatások minőségének komplex és/vagy térségi szintű
fejlesztése” című, ÉAOP-2008.4.1.3.B.C. kódszámú pályázatára a
Mentálhigiénés Központ (Nyíregyháza, Sarkantyú u. 30-36.) fejlesztése
vonatkozásában a támogatás elnyerése érdekében.
Felelős: Deme Dóra Szociális Iroda vezetője
Határidő: 2008. május 30.
2. a fejlesztés 182.118.000 Ft összköltségének figyelembevételéve,l az ÉAOP-
2008-4.1.3.B.C. pályázatán megpályázni tervezett, a fejlesztés összköltsége
55 %-ának megfelelő mértékű 100.000.000 Ft összegű támogatást figyelembe
véve, a megvalósításhoz szükséges 82.118.000 Ft összegű saját forrást a
beruházás megvalósításának üteme szerint 2008-2010. között az
Önkormányzat költségvetésében biztosítja.
Felelős: László Géza Gazdasági Iroda vezetője
Határidő: folyamatos
15./ napirend: Előterjesztés a Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány
által benyújtandó (ÉAOP – 2008. – 4.1.3. B.C.) pályázat támogatására
Előadó: Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője
Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e Szóbeli kiegészítés? Nincsen. Bizottsági
véleményét kérek.
Jeszenszki András:(Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság tagja) A
bizottság egyhangúlag támogatta.

Mikó Dániel:(Költségvetési Gazdasági Bizottság elnöke) A Gazdasági Bizottság is
támogatja.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Turcsik László.
Turcsik László:(képviselő) Egyetlen kérdésem van, hogy ha ezt követően a
városban működő szociális szolgáltatást nyújtó civil szervezetek ide jönnek 5 millió
forintért mindenki fog kapni? Akkor tessék megszavazni. Kicsit elvtelennek érezem a
dolgot, de mindenkinek a lelke rajta. Teljesen mindegy, nem csináltuk még azt, hogy
ha pályázati önerőhöz kért 5 millió forintot nettóban, akkor odatettük. Nem akarom
őket bántani, de az előterjesztésben ez szerepel, hogy a 90 milliós pályázati pénz
megpályázásához 10 millió forint önerőből 5 millió megvan, 5 milliót kérnek. Tehát
precedenst teremt a város, azt hiszem, gondoljátok meg.
Nagy László:(alpolgármester) A jelenlegi pályázat benyújtásában illetve amit Turcsik
László mond abban az a különbség, hogy a Szent Kamill Életet az Életnek
Alapítvánnyal ellátási szerződése van a városnak. Korábban is volt már olyan
pályázat Nyíregyháza önkormányzatának, amelyben nem pályázóként, hanem
egyfajta konzorciumi tagként, partnerként vesz részt más civil szervezet
pályázatában. Gondolok itt a legutóbbi Oltalom beruházás kapcsán, ahol a város
szintén hozzájárul egy jelentős önerővel ahhoz, hogy a pályázat, a hajléktalan ellátás
megvalósuljon, a szolgáltatás átalakulása is megvalósulhasson. Tehát az a
különbség, hogy egyfajta ellátási szerződéssel rendelkezünk ebben az esetben is,
tehát nem precedenst teremtünk, hanem az ellátási szerződéssel velünk
kapcsolatban álló szervezeteknek a munkáját segítjük vele. És még egy nagyon
fontos adalék, hogy ez egy hiányzó ellátási forma, amit a Szent Kamill ellát a
városnak. Úgy hogy ebből a szempontból talán még jelentősebb a pályázatnak a
benyújtása, illetve az alapítványnak a munkája is.
Turcsik László:(képviselő) Elképzelhető, hogy láttam már szociális intézményt. De
mozgáskorlátozottak a tetőtérben kialakított helyen fogják kapni ezt a nappali
ellátást, én szívesen megnézném a terveket. Ti írtátok. A mozgáskorlátozottak a
tetőtérben, 100 milliós beruházás után hányan lesznek ott ellátva? Akkor miért nem
írtátok ide le?
Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor kérem, hogy kerüljön vissza a napirendre, a
májusi közgyűlésre. Elő tudjuk készíteni, addig dolgozni kell rajta, kerüljön vissza a
májusi közgyűlésre. Ez egy módosító javaslat, nem muszáj megszavazni. Három
ütembe szavaztatok. Turcsik László azt javasolja, hogy ne támogassuk, ezt külön
nem szavaztatom meg, mert ez külön egy summás vélemény. Nekem van egy
módosító javaslatom, hogy a májusi közgyűlésre hozzuk vissza, nézzünk meg
néhány dolgot benne. Ezt megszavaztatom, ha ez nem kap többséget, akkor
megszavaztatom az eredeti előterjesztést. Kérem aki javaslatommal egyetért
szíveskedjen igennel szavazni. A levételről, de úgy, hogy nem úgy, ahogy Turcsik
László mondta, hanem úgy, hogy májusba visszahozzuk és néhány dologgal még
átnézve, hogy mit lehet ebben tenni, hogy ne legyen precedens értékű döntés.
Szavazáskor jelen volt 29 képviselő.
A Közgyűlés 26 szavazattal, 1 ellenszavazattal és 2 tartózkodással meghozta az
alábbi határozatot.

122/2008. (IV.28.) számú
h a t á r o z a t
a Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány által
benyújtandó ÉAOP – 2008 – 4.1.3.B. C. pályázat támogatásával
kapcsolatos döntéséről
Közgyűlés
a Szent Kamill Életet az Életnek Közhasznú Alapítvány által benyújtandó
ÉAOP – 2008 – 4.1.3. B.C. pályázat támogatásáról szóló előterjesztést
megtárgyalta, és úgy döntött, hogy az előterjesztést kidolgozottabb
formában a soron következő ülésre elő kell készíteni.
Felelős:
Hajzer Gábor Városfejlesztési Iroda vezetője
Határidő: 2008. május 16.
16./ napirend: Előterjesztés a „helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak
támogatása HÖF- CÉDE 2008.” pályázati kiírásra pályázat
benyújtására és a szükséges önerő biztosítására
Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és
Üzemeltetési Iroda vezetője
Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Mikó Dániel Gazdasági
a Gazdasági Bizottság véleményét mondja el, szakmai bizottság tárgyalta-e?
Mikó Dániel:(Költségvetési Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság egyhangúlag
támogatja.
Dr. Vinnai Győző:(Oktatási Bizottság) Az Oktatási Bizottság egyhangúlag támogatja.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Ez a Margaréta Óvoda, kérdezem, hogy van-e
kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Kérem aki egyetért szíveskedjen
igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 34 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

123/2008. (IV. 28.) számú
h a t á r o z a t
„Helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása
HÖF CÉDE 2008” pályázati kiírásra pályázat benyújtásáról és a szükséges
önerő biztosításáról
A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és
1. egyetért azzal, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata a
„Helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása HÖF CÉDE 2008”
pályázati kiírásra a Margaréta Óvoda (Nyíregyháza, Fazekas János tér 14)
felújítására vonatkozó pályázatot benyújtsa.
2. a költségvetésben a pályázat 8.000.000.- Ft–os önerejét biztosítja.
3. vállalja, hogy a felújított intézményt a projekt befejezésétől számított legalább
5 évig a pályázatban vállalt szakmai tevékenységekkel és azokhoz kapcsolódó
feladatokkal fenntartja és biztosítja működését.
Utasítja:
a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét, hogy a pályázatot
a Magyar Államkincstár Észak-alföldi Regionális Igazgatóságához
határidőre nyújtsa be.
Felelős: Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda
vezetője
Határidő: 2008. május 15.
17./ napirend: Előterjesztés az Észak-alföldi Operatív Program ÉAOP-2007 –
4.1.3.B.C komponens pályázati kiírásra pályázat benyújtására és a
szükséges önerő biztosítására
Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési
Iroda vezetője
Csabai Lászlóné:(polgármester) Ez a Katica Bölcsőde. Bizottságok véleményét
kérem. A Költségvetési Bizottság véleményét kérem. Támogatja.
Jeszenszki András:(Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság tagja) A
Szociális Bizottság egyhangúlag támogatja.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki
véleményt nyilvánítani? Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 34 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.

124/2008. (IV. 28.) számú
h a t á r o z a t
az Észak-Alföldi Operatív Program ÉAOP-2007-4.1.3.BC komponens pályázati
kiírásra pályázat benyújtásáról és a szükséges önerő biztosításáról
A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és
1. egyetért azzal, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata az
ÉAOP 2007-4.1.3 B.C komponens pályázati kiírásra a Katica Bölcsőde
(Nyíregyháza, Tőke utca 1) felújítására pályázatot nyújtson be.
2. a pályázat 6.000.000.- Ft–os önerejét biztosítja.
3. Vállalja, hogy a felújított intézményt a projekt befejezésétől számított legalább
5 évig a pályázatban vállalt szakmai tevékenységekkel és azokhoz kapcsolódó
feladatokkal fenntartja és biztosítja működését.
Utasítja: a Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy a pályázat önerejét a pályázati
kiírásnak megfelelően a költségvetésbe állítsa be.
Felelős:
László Géza Gazdasági Iroda vezetője
Utasítja:
Felelős:
a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét, hogy a pályázatot
a Közreműködő Szervezetként tevékenykedő Váti Kht Debreceni Területi
Irodához határidőre nyújtsa be.
Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda
vezetője
Határidő: 2008. május 30.
18./napirend: Előterjesztés parkolóhelyek létesítéséről, valamint a fizetőparkolók
üzemeltetésének szabályozásáról szóló 44/2006. (XI.28.) KGY
rendelet módosítására
Előadó: Giba Tamás alpolgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
Csabai Lászlóné:(polgármester) Előterjesztők Giba Tamás, Hámoriné Rudolf Irén és
Szikszay Zoltán. Van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítés nincsen. Jegyző
úrnak van egy rövid.

Dr. Szemán Sándor:(jegyző) Csak nagyon röviden, egy elírásból fakadó pontosítást
szeretnék megtenni a rendelet-tervezet 1. és 2. §-ában. Természetesen nem 12. és
15. szám szerepel, hanem az a bekezdést jelző zárójeleknek az első írásjele lenne.
Tehát az egyeseket itt tessék ennek tekintetni. Tehát 2/A és az (5) bekezdés
helyesen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Bizottságok véleményét kérem. Közlekedési és
Városüzemeltetési Bizottság, Tormássi Géza. Jogi Bizottság véleményét.
Tormássi Géza:(Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) 10 igen és 1
tartózkodás mellett a bizottság elfogadásra javasolja.
Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A
bizottság egyhangúlag támogatta.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés?
Turcsik László:(képviselő) Azt szeretném megkérdezni, hogy az utolsó oldalon van
itt egy ilyen összeg, hogy körzeti besorolás kiemelt 2 millió 700 ezer forint. Ez azt
jelentené, amire én gondolok, ha valakinek az üzletéhez parkolóhelyet kell
megváltani, akkor ezért 2 millió 700 ezer kell fizetnie? Nagyon vállalkozóbarát
önkormányzat akkor. Tehát mit jelent ez? Lehet, hogy én értem rosszul.
Dr. Hajzer László:(képviselő) Lényegében ehhez kapcsolódik a kérdésem. A
belváros területén a beépítettség miatt már nincs lehetőség felszíni parkolók
kialakítására. 2,7 millió forint/ db összegben kerül meghatározásra a megváltás. Az
első kérdés, hogy eddig mennyi volt? A második pedig az, hogy pontosan meg van e
húzva, hogy mi a belváros és a harmadik dolog, az hogy végig van gondolva
rendesen az, hogy mekkora terhet rakjunk a belváros fejlesztése esetén azokra a
vállalkozókra, lakosokra, akik itt akarnak emelet ráépíteni, tetőteret beépíteni,
bővíteni és sorolhatnám még hogy mi mindent, ami a belvárosban elengedhetetlen?
Utána majd a vélemény.
Palicz György:(képviselő) Ugye jól láttam az előterjesztésben, hogy a kiemelt övezet
most bővül? Tehát most nagyobb lesz a kiemelt övezet mint eddig volt. Hogyan bővül
a kiemelt övezet? Ezek, amik itt le vannak írva a 3.) pontban azok addig is kiemelt
övezetbe tartoztak?
Lengyel Károly:(képviselő) Én már bizottsági ülésen ezt megkérdeztem. Azt
gondolom, hogy a többi kérdéshez képest ez kevésbé jelentős, de hogy a parkolás
megkezdése, a jegy kiadás maximum 5 perces időtartama közt nem lehet pótdíjat
kiszabni, javasolnám ezen megfogalmazás törlését, és ezt a bizottság is elfogadta. Itt
is meg szeretném kérdezni, nemcsak az előterjesztőtől, hanem főként a
képviselőtársaktól is, hogy ebben a mostani időszakban, amikor még netadó meg
minden borzolja itt a kedélyeket, nyilván nem lesz csak maga az kedélyborzolás, ami
történik. Ebben a helyzetben érdemes-e ezt az 5 perces pótdíj kiszabás mentességet
nekünk eltörölni? Szerintem annyira a bevételbe ez nem fog jelentkezni. De annyira
jó, hogy az állampolgároknak borzoljuk az életét!

Csabai Lászlóné:(polgármester) Előterjesztőket kérem, hogy válaszoljanak.
Hámoriné Rudolf Irén:(Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.
ügyvezetője) A kérdések egyik részére én szeretnék válaszolni. Gyakorlatilag
felmerült bennünk az a gond és az a probléma, hogy Nyíregyháza szűk belvárosát
tekintve bármilyen megváltás is ha szóba kerül, az a megváltás a parkolási gondokon
semmiképpen nem fog enyhíteni. A parkolási gondokon csak egyetlen egy dolog
enyhíthet, ha az önkormányzat parkolóházat tudna építeni. A parkolóházat az
önkormányzat miből tud építeni? Pénzből! Megnéztük más városokban, hogy ez
hogyan történik és egy pár példát szeretnék itt mondani. Zalaegerszegen a
megváltás nem is lehet másként a belvárosban csak pénzben, amiből az
önkormányzat parkolóházat épít, illetve ha megépített parkolóházba még van hely,
akkor azt váltja meg az állampolgár. Tehát Zalaegerszegen 1-es övezetbe 1,5 millió
forint, 2-es övezetébe 1 millió forint, 3-as övezetében 750.000. forint. Szombathely 1-
es övezetbe 2 millió forint, 2-es övezetben 800.000. forint, itt nincs harmadik övezet.
Tehát egyáltalán a városban. Sopronban 2 millió forint az 1-es övezet és 1 millió
forint a 2-es övezet, Miskolcon 2 millió forint a 1-es övezet, és 500.000. forint a 2-es
övezet. Nem magam idézem, hanem kollegáimat, akik úgy próbáltak erre
megtanítani, hogy a parkolási díj az nem sarc és nem az önkormányzatnak a
bevétele, hanem a parkolási díj egy forgalomszabályozási eszköz. Ami eszközzel
egy képviselő-testület élt már az előző időszakban, amikor a belvárosnak egy olyan
területét kiemelt övezetté nyilvánította, ahol szerette volna, hogy ha az autók
folyamatosan pörögnek. Én arra kérném a testületet, hogy egy apró számítást
végezzünk. A kollegáim szerint éves szinten durván 100 parkoló megváltására kerül
sor ebben a városban 350 ezer forint + áfa összegben. Ha ezt a parkoló megváltást
ezzel az általunk javasolt összeggel számolnánk, gyakorlatilag a város 1-1,5 év után
eljutna odáig, hogy bármelyik gazdasági társaságának azt mondja, hogy vegyél fel
hitelt, mert ennek a hitelnek a visszafizetéséhez gyakorlatilag a fedezett ezzel a
technikával tökéletesen megoldható. Folyamatosan azt mondjuk, hogy be van
dugulva a város, a városba parkolóházakat kell építeni, mert amíg épülnek az üzletek
alatt vagy a bevásárlóközpont alatt csak azt szolgálja ki. A másik és ezt a kollegámtól
tanultam szintén, hogy durván fél-háromnegyed év az, amíg egy parkoló egy 75-
80%os telitettséget elér. Mert durván ennyi idő kell ahhoz, hogy az emberek
megszokják ezeknek a mélyparkolóknak a használatát és gyakorlatilag ezeknek a
parkolóknak a viszonylag jótékony hatását. A határ pontosan meg van húzva, tehát
gyakorlatilag ezt a kollega majd el fogja mondani. Az előterjesztés mellékletében az
utcák fel vannak sorolva. Tehát a kiemelt pontosan fel van sorolva, hogy melyik
utcákon épülő bármilyen létesítménynél van ez. Hagy mondjak még egy példát és
gyorsan befejezem. Felhívtak, hogy a Korona Szállót szeretnék pályázati pénzből
bővíteni és parkoló megváltást akarnak csinálni. Azt mondtam, hogy a pályázatban
nyugodtan tegye be már a 2,7 millió forinttal a parkoló építését, mert ha neki valóban
meg kellene ahhoz építeni a parkolót a saját telkén belül, mert a technika
megengedi, hogy a ház alá parkolót építsenek, de durván 10 millió forintjába kerülne
egy parkolóhelynek a kialakítása. A másik dolog pedig, azt mondom, hogy épül a
belváros. Épül a belváros, egyre többen akarnak bent irodákat, egyre többen akarnak
bent lakásokat. Egyre több emeletet építenek egymásra, egyre több autó jön be a
belvárosba. Gyakorlatilag ha nem fogunk parkolóházat építeni, abban az esetben
Nyíregyháza belvárosának közlekedés teljesen meg fog bénulni. Én kérném szépen
ebben a támogatásokat.

Dr. Hajzer László:(képviselő) Olyan szépen tetszett mondani, nem kaptam konkrét
választ.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Mondta.
Hámoriné Rudolf Irén:(Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.
ügyvezetője) Mondtam, 350.000. forint+ áfa volt eddig. Képviselő úr, ha valaki ebben
a városban, itt a belvárosban bárhol épít, az OTÉK előírja, hogy neki parkolót kell
házon belül, telken belül létrehoznia. Meggyőződésünk, a kollegák számolták,
műszaki szakemberek, hogy gyakorlatilag, ha valaki a saját háza alá akar parkolót
csinálni,, ennyiért nem tudja megcsinálni. Viszont nekünk meg kezelni kellene
valamilyen formában a belvárosnak a parkolási gondját. Ezt pedig nem megy! Ez
nem megy másként, csak akkor ha betartjuk a rendeleteket.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönjük szépen. Turcsik László, Vinnai Győző,
Palicz György.
Turcsik László:(képviselő) Helyesen értettem, amit el tetszettek mondani. Egyetlen
kérdésem van, hogy ez miért nem érvényes mindenkire? Az OTÉK előírás. Mert ha
nem csal az emlékezetem, amikor a Krúdy mozi épült akkor arról volt szó, itt a
közgyűlésben, hogy ott olyan sokat kéne fizetni, hogy az rettenetes és megoldjuk
úgy, hogy a Krúdy mozinak mégsem kellett illetve a helyén épült épületben annyi
parkolót építeni, létesíteni és megváltani, mert ott van nem messze a BUSZACSA
parkolója, ami még akkor ingyenes parkoló volt. Hogy van ez az igazságosság? A
kicsik dögöljenek meg ezekbe a 2,7 millió + áfába, a nagynak pedig szabad mindent?
Tessék ezt már megmagyarázni nekem, mert teljesen nem értem!
Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Egyszóval ezt úgy hívják hogy pénz lehúzás. Egyrészt
néztem az árakat, érdeklődve figyeltem ügyvezető igazgató asszonyt, hogy próbálja
magyarázni a magyarázhatatlant, és minden városnak, nyugat-dunántúli városnak
olcsóbb volt az ára, és itt pedig egy 10-szeres áremelést teszünk. És arról hallok,
hogy bedugult a város parkolás szempontjából. Minden nap a Dózsa György utcán
jövök és látom kiírva, hogy Korzónál, hogy 573 üres parkoló van, 526 üres parkoló
van, 496 üres parkoló van. Miről beszélünk ebben a városban? Ez a vállalkozóbarát?
Ha a Koronát akarom bővíteni vagy egy kis üzletet akarok, nekem a föld alá 10
millióba kerülne egy parkoló, de 3 millióért körülbelül megválthatod magad és közben
10-szeres árrésről beszélünk. Ha ezt már megszavazzuk, akkor én azt mondom,
hogy tényleg, itt a nyíregyháziak nem számítanak, vagy a nyíregyházi vállalkozók.
Mert lehetne lépcsőben gondolkodni, hogy lehetne megoldani a közlekedést és a
parkolást. De egyszerűen 10-szeresére felemelem és felírom, hogy milyen kiemelt
övezetbe váltsa meg, az másokra nem érvényes, igen. Nem érvényes ez a dolog, de
a kicsikre, akik bővíteni akarnak igen. Számunkra ez elfogadhatatlan.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Palicz György, Fesztóry Sándor, Jeszenszki
András.

Palicz György:(képviselő) Akkor nem kaptam rá választ, akkor ez a kiemelt övezet
ez csak a parkoló megváltásra vonatkozik? Ezek nem a parkolók? Mert ez nem volt
egyértelmű a kiadott anyagból. Véleményem szerint a parkolási problémákat az is
okozza, hogy igazából nagyon alacsony a belvárosban a parkolási díj. Egy
közlekedési szakember mondta, hogy ha belegondolunk, egy 4 tagú család bejön a
városközpontba, leparkol az autóval, akkor az kerül 240 forintba, 1 órányi parkolás.
Ha bejönnek busszal, akkor kerül ha nincs bérletük 800 forintba. Tehát amíg ilyen
alacsonyak lesznek a belvárosban a parkolási díjak, hogy gyakorlatilag a
buszjegynek a negyedébe kerül a parkolási díj, addig be fognak jönni. A másik dolog,
hogy érdemes lenne elgondolkodni főleg, hogy itt a Korzónak megvalósult a
parkolója, amióta ez meg van, szombat-vasárnap a Körte utcán, a Univerzum
környékén parkolnak. Amióta a Korzó megvalósult, azóta az emberek azt választják,
hogy nem mennek be a Korzóba pénzért parkolni, hanem ott a környező utcákban
leparkolnak és gyakorlatilag olyan lesz a helyzet, mint hétköznap máskor. Tehát
véleményem szerint el kellene azon is gondolkodni, hogy ezeken a területeken akár
hétvégén is kiterjeszteni a parkolási díjakat és én ezt bizottsági ülésen is elmondtam.
Azzal én teljes mértékben egyetértek, hogy parkolási díj tényleg nem sarc, nem
ilyesmi, ez egy forgalomszabályozó eszköz. Akkor fel kell emelni a parkolási díjakat.
Vállalni kell ennek a népszerűtlen voltát is. Azt mondom, hogy én is másként
gondoltam mikor az 5 percről szó volt először a bizottsági ülésen, amint elmondtam,
nem is tudom, hogy ki mondta, hogy a rádióban ezzel foglalkoztak egy héten
keresztül, hogy valakit megbüntettek, akkor hogy lehet a parkolóhelyet szeretni?
Hogy csak pótdíjat kelljen fizetni, hogy elkérjem a szomszédtól, akit nem büntettek
meg? Ezt is át kellene gondolni. Tényleg nem jó, hogy ezt az 5 perc megmarad,
rengetegen visszaélnek ezzel, ilyen formában ezt a részét lehetne az
előterjesztésnek megváltoztatni. A 2,7 millió forintos megváltási díj az elég soknak
tűnik. Nem tudom pontosan, hogy egy kis üzlet kialakításánál hány parkolót kell
megváltani ilyen esetben. Mit ír elő a rendelet. Gyakorlatilag most egy üzlethelyiség
körülbelül 10-12 millió forintért megvásárolható. Most hogy ha valaki megváltja hozzá
a parkolót, akkor még hozzá fizet 5 milliót, ennek az 50%-á,t ez így elég soknak
tűnik. Köszönöm szépen.
Fesztóry Sándor:(képviselő) Úgy látszik, a fürdőszolgáltatás vásárlás mellett van
még egy vesszőparipám, ez pedig a Galéria Üzletház és az azzal kapcsolatos
parkolási kérdések. Aminek az ügyében én már többször szóltam és kaptam is már
ígéretet. Ebből az ígéretből annyi valósult meg, hogy felfestettek a Galéria elé 5
parkolót, de ebben a rendeletben arról is szó van, hogy a Selyem utca be fog kerülni
a kiemelt övezetbe. Gyakorlatilag ott is maximum 1 órára lehet igénybe venni a
parkolót. Ami azt jelenti, hogy az üzletek tulajdonosai, sőt az ott dolgozók sem fognak
tudni majd itt megállni. Nekem lenne ezzel még egyéb problémám is, egy kicsit
másként megközelíteni a dolgot. Olyan sokszor emlegettük már a dolgot, hogy OÉT
vagy milyen rendeletet, 253/1997.(XII.20.) kormányrendelet mondjuk a 42.§ a
járművek elhelyezéséről elő is írja, hogy az építmények önálló rendeltetési egységek
stb. stb. hagy ne olvassam fel, külön, a 19. § szerint meghatározott számú
személygépkocsit kell biztosítani. Így az üzletház eleget sem tud tenni a
kötelezettségének. És ezt a város vette el tőle, ezt a lehetőséget. Amikor 1 m 40 cm-t
levágott abból a területből, ahol parkolók is voltak felfestve. Tehát azért ez az
üzletház elég lehetetlen helyzetbe lett hozva ezáltal. És még egy apróságot hagy
jegyezzek meg.

Ez a rendelet május elsejétől készül életbe lépni. Akkor én most mit csináljak a
bérletemmel, kérjem vissza az árát? De a parkolóra igen. Kiemelt övezet lesz.
Bérlettel nem lehet megállni. Akkor elnézést kérek, hogy kicsit belemélyültem a
dolgokba.
Felbermann Endre:(képviselő) A vitából úgy érzékelem, hogy nem érett meg a
döntésre ez a dolog. Én azt szeretném javasolni, így negyed 10 táján, hogy vegyük
le a napirendről és májusban térjünk vissza rá. Van idő ezt kitárgyalni és megérlelni
ezt a dolgot.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Én támogatom Felbermann Endre javaslatát, csak
azt nem értem, hogy a bizottsági vitában ez miért nem jött ki? A bizottság az azért
van, hogy ilyen kérdések elő jöjjenek. A szakmai bizottság azért van, hogy az ilyen
kérdések, ha bejöttem ide és azt kérdeztem, hogy tudunk-e róla, hogy a bizottsági
ülésen volt valami vita, mert én számítottam rá, hogy ez nem megy át simán. Én
magam meglepődtem, hogy a bizottságon viszonylag simán támogatták ezt a dolgot.
Ügyrendi kérdés, vita nélkül szavazunk. Kérem aki Felbermann Endre javaslatával
egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Ügyrendi kérdésben vita nélkül szavazunk.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 27 szavazattal és 7 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.
125/2008. (IV. 28.) számú
h a t á r o z a t
a parkolóhelyek létesítéséről, valamint fizető parkolók üzemeltetésének
szabályozásáról szóló 44/2006.(XI.28.) KGY rendelet módosításáról
A Közgyűlés
a parkolóhelyek létesítéséről, valamint fizető parkolók üzemeltetésének
szabályozásáról szóló 44/2006.(XI.28.) KGY rendelet módosításáról szóló
előterjesztést megtárgyalta és úgy döntött, hogy a soron következő testületi ülésre
vissza kell hozni további tárgyalásra.
Felelős: Giba Tamás alpolgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
Határidő: 2008. május 16.

19./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyházi Vasutas Sport Club által működtetett
Tiszavasvári úti MÁV Sportlétesítmények 2008. évi támogatási
szerződés jóváhagyására
Előadó: Nagy László alpolgármester
Csabai Lászlóné:(polgármester) Gyermek, Ifjúsági Sport Bizottság véleménye.
FEsztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A bizottság
egyhangúlag elfogadta ezt az előterjesztést.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Költségvetési Bizottság, Jogi, Ügyrendi Bizottság.
Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság hasonlóan
cselekedett, mint a Sport Bizottság.
Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) Volt
hozzá egy kiegészítő igényünk, az, hogy ezekkel a szerződésekkel kapcsolatban
mindig amikor megkötjük, akkor az előző év tapasztalatairól egy nagyon rövid
összefoglaló legyen, tehát hogy az adott szerződő partner ezekért a szerződésekért
ez évben ilyen összegért ilyen szolgáltatást nyújtott. Egy kicsit legyen rálátásunk
arra, hogy az előző évnek mi volt a tapasztalata. Köszönöm.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Az a tapasztalat, hogy túlélte az előző évet. Ez a
tapasztalata. Ha kell nekünk többlet papírmunka, akkor persze fogalmazzuk meg
ezeket az igényeket. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményét
nyilvánítani? Kérem aki egyetért a megállapodás-tervezettel szíveskedjen igennel
szavazni.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 34 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.
126/2008. (IV. 28.) számú
h a t á r o z a t
a Nyíregyházi Vasutas Sport Club által működtetett Tiszavasvári úti MÁVsportlétesítmények
2008. évi támogatási szerződéséről
A Közgyűlés
1.) a Nyíregyházi Vasutas Sport Club által működtetett Tiszavasvári úti MÁVsportlétesítmények
2008. évi támogatási szerződéséről szóló előterjesztést,
valamint az annak mellékletét képező szerződés-tervezetet elfogadja.
2.) felhatalmazza Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesterét és Jegyzőjét a
szerződés aláírására.

Melléklet a 126/2008.(IV.28.) számú határozathoz:
TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS
amely létrejött az alulírott napon és helyen egyfelől a Csabai Lászlóné
polgármester és dr. Szemán Sándor jegyző által képviselt Nyíregyháza Megyei
Jogú Város Önkormányzata (székhelye: 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.), a
továbbiakban: Támogató ,
másfelől a Glückmann Pál elnök által képviselt Nyíregyházi Vasutas Sport Club
(4400 Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 4.), a továbbiakban: Támogatott
között alulírott helyen és napon az alábbi tartalommal.
Szerződő felek megállapítják, hogy jelen szerződés célja a szerződés mellékletében
meghatározott városi oktatási intézmények és sportszervezetek részére a
meghatározott időkeret szerint lebonyolításra kerülő testnevelési és tömegsport órák,
szabadidős tevékenységek, sport-, kulturális napok, edzési-versenyzési lehetőségek,
rendezvények, mérkőzések biztosítása az NYVSC által működtetett és a
Nyíregyháza Tiszavasvári u. 4. szám alatt található pályák és sportlétesítmények
igénybevételével, továbbá az ezen programok megrendezéséhez szükséges
feltételek biztosítása az önkormányzat által jelen szerződéssel biztosított működtetési
támogatás igénybevételével.
1.) Szerződő felek megállapodnak, hogy jelen támogatási szerződést határozott időre
2008. január 1. napjától 2008. december 31. napjáig kötik meg.
2.) Szerződő felek megállapodnak, hogy a Támogató a Támogatott által üzemeltetett
és a Tiszavasvári u. 4. szám alatt található sportpályák, sportlétesítmények
fenntartásához jelen szerződés első pontjában meghatározott időre 10 MFt összegű
támogatást biztosít, melyet a fenntartó számára havi egyenlő részletekben utal át.
A szerződő felek megállapodnak, hogy fenntartó a biztosított támogatást kizárólag a
sportpályák és a sportlétesítmények fenntartására, karbantartására, azaz az érintett
intézmények, sportegyesületek működéséhez szükséges feltételek biztosítására
fordítja, melynek felhasználásáról a Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottságnak köteles
elszámolni.
3.) A felek megállapodnak, hogy a Támogató által biztosított támogatás ellenében a
Támogatott a feltüntetett városi oktatási intézmények és sportszervezetek
működéséhez a jelen szerződés melléklete szerinti időkeretben az alábbi feltételeket
biztosítja:

a.) Sportlétesítmények:
- egy füves és egy salakos nagy méretű labdarúgópálya,
- 400 m-es salakos atlétikai pálya,
- 3 db salakos teniszpálya,
- 1 db salakos kis méretű labdarúgópálya,
- kondicionáló terem,
- 4 db játékosöltöző, 1 db játékvezetői öltöző (hideg-, melegvizes
zuhanyozással),
- tárgyalóterem (esetenként versenyiroda céljára).
b.) Egyéb feltételek:
- az edzések, versenyek, mérkőzések, rendezvények lebonyolításához,
szükséges sportszerek, sporteszközök, egyéb segédeszközök.
4.) A felek megállapodnak, hogy a mellékletben meghatározott időkeretben a
Támogatott az igénybevételre kerülő pályákat sportolásra, illetőleg a rendezvények
megtartására alkalmas állapotban, előkészítetten (nyírt, locsolt pázsit, mérkőzésekre
az előírásoknak megfelelő felfestés. stb.) adja át az azt igénybe vevő intézménynek,
sportegyesületnek, biztosítva a fent említett sportlétesítmények használatát, illetve a
szükséges egyéb feltételeket.
5.) A felek megállapodnak, hogy a létesítményt használók a pályákat, a helyiségeket,
irodai berendezéseket rendeltetésszerűen használják, és ennek kapcsán
figyelemmel vannak azok állapotára, a létesítményben megtartandó versenyekre,
illetve a Támogatott bevételei szempontjából fontos egyéb rendezvényekre. A
használattal keletkezett esetleges károk megtérítése a sportlétesítményt használók
felelőssége és kötelessége.
6.) A felek megállapodnak, hogy a létesítményt használók a rendezvények személyi
kiadásait (pálya-előkészítés, ügyeleti díjak) az érintettek részére a rendezvényt
követően a helyszínen biztosítják.
7.) A felek megállapodnak abban, hogy a létesítményt használó intézményekkel,
sportegyesületekkel a Támogatott külön megállapodást köt a konkrét feltételek
biztosítására vonatkozóan (edzések időbeosztása, óraszáma; versenyek, bajnoki
mérkőzések megrendezése; öltözők használata, szükséges sporteszközök,
sportszerek biztosítása, stb.).
8.) A felek megállapodnak abban, hogy a létesítményt használó intézmények,
sportszervezetek - különösen labdarúgás sportágban a Nyíregyháza Spartacus FC
Kft., valamint a NYÍRSULI csapatai – figyelembe veszik a létesítmény adottságait, a
pályák és öltözők számának behatároltságát, valamint az egyéb lehetőségek
teljesíthetőségét és ennek megfelelően ezek használatára vonatkozóan a szükséges
egyeztetések folyamatosan történnek az érintettek között.

9.) A szerződő felek megállapodnak, hogy a Támogatott területére bevitt eszközökre
annak tulajdonosa köteles felelősségbiztosítást kötni.
10.) Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. vonatkozó
rendelkezései az irányadók. A felek jelen szerződésből eredő jogvitájuk esetére a
Nyíregyházi Városi Bíróság illetékességét kötik ki.
11.) A felek megállapodnak, hogy jelen szerződésből eredő kötelezettség
megszegése esetén a kialakult helyzetről azonnal kötelesek az egyeztetést
egymással megkezdeni.
Jelen szerződést felek, mint akaratukkal mindenben megegyezőt helybenhagyólag
aláírják.
20./ napirend: Előterjesztés a Nyírsuli Kht. 2008. évi létesítmény – üzemeltetési és
sporttámogatási szerződéseinek jóváhagyására
Előadó: Nagy László alpolgármester
Csabai Lászlóné:(polgármester) Ifjúsági és Sport bizottság véleményét kérem.
Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A bizottság
jóváhagyta, egy apró módosítást kértünk eszközölni a rend kedvéért. Tenisz ügyében
úgy kiegészíteni ezt a szerződést, hogy nem egész évre, hanem a szerződésének a
lejártáig, hiszen ott van egy határozott idejű szerződést.
Csabai Lászlóné:(polgármester) A Költségvetési és Gazdasági Bizottság
véleményét kérem. Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság? Elfogadta.
Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság ezt az
indítványt már megismerhette és ezzel egyidejűleg elfogadta.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Nagy László
kérdés, kiegészítés.
Nagy László:(alpolgármester) Az előterjesztés 2. oldalán az (1) bekezdésben
tévesen került be egy fél mondat, amelyet kérem, hogy a közgyűlés ennek
megfelelően kezeljen. Ez pedig az utolsó, az (1) bekezdés utolsó tagmondata, amely
arról szól, hogy a HÁZA Kupát milyen keretből rendezi meg a Nyírsuli Kht. Itt utal
arra, hogy a Kulturális és Civil Kapcsolatok bizottságának a keretében van 2 millió
forint a HÁZA Kupa megrendezéséhez. Ez tévesen került be, ez a költségvetési tétel,
a Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottságánál nincs jelenleg betervezve. Egyetlen
módosítási javaslatom azonban van az előterjesztéshez, a szerződés
jóváhagyásánál.

Ez pedig a következő, a határozat-tervezet 3.) pontját javaslom, hogy hagyjuk el,
hogy a Nyírsuli Kht. 2008. évi sporttámogatási szerződését a 2. számú melléklet
szerint jóváhagyta. Ezt a mondatot, ezt a 3. pontot kérem, hogy a Közgyűlés hagyja
el, hiszen az előterjesztésben a módosítások ezt a pontot nem teszik indokolttá, hogy
benne legyen. A következő 4. pont az úgy szólna, hogy felhatalmazza Nyíregyháza
Megyei Jogú Város Polgármesterét és Jegyzőjét a mellékletekben szereplő
szerződések jóváhagyására.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Tehát két módosítás van, az
egyik a teniszre vonatkozik, a másik pedig a 3. pont elhagyásáról. Kell-e ezt külön
szavaztatni, mert ennek az ismeretében döntöttek a bizottságok, ezért ezt
előterjesztőként lehet kezelni? Nem kell.
Bartha László:(Nyírsuli Kht. ügyvezetője) Én nem értettem pontosan alpolgármester
úr módosító javaslatát. Benne marad a HÁZA Kupa, csak az marad ki belőle, hogy
honnan van támogatva. Mert a HÁZA Kupának a szervezés az elindult 3.
alkalommal, majd később dönt a közgyűlés arról, hogy miből finanszírozza.
Nagy László:(alpolgármester) Így van. Erről szól, tehát a HÁZA Kupa megrendezése
eldöntött tény, hogy azt megrendezik, én csak azt mondtam hogy nem a Kulturális és
Civil Kapcsolatok bizottságának a keretén belül lett tervezve. A határozat-tervezet 3.
pontjáról viszont bizottsági hatáskörön belül a bizottság már döntött, nem indokolt az,
hogy benne legyen még külön ebben a szerződésben. Köszönöm.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem aki egyetért a megállapodás-tervezettel
szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.
127/2008. (IV. 28.) számú
h a t á r o z a t
a Nyírsuli Kht. 2008. évi létesítmény-üzemeltetési és sporttámogatási
szerződéseinek jóváhagyásáról
A Közgyűlés
1./ az előterjesztést megtárgyalta és azt elfogadta.
2./ a Nyírsuli Kht. 2008. évi létesítmény-üzemeltetetési szerződését a melléklet
szerint jóváhagyta.
3./ felhatalmazza Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármesterét és jegyzőjét a
mellékletben szereplő szerződés aláírására.

Melléklet a 127/2008.(IV.28.) számú határozathoz:
TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS
Amely létrejött egyrészről
a Csabai Lászlóné polgármester és dr. Szemán Sándor jegyző által képviselt
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhelye: 4400 Nyíregyháza,
Kossuth tér 1.), mint vevő, a továbbiakban: Vevő,
másrészről:
a Bartha László ügyvezető igazgató által képviselt Nyírsuli Nyíregyházi
Sportszolgáltató Kht. (székhelye: 4400 Nyíregyháza, Sóstói u. 24.,
bankszámlaszáma: OTP 11744003-20613374) a továbbiakban: Támogatott,
ketten együtt Felek között a mai napon, az alábbi feltételek mellett:
I.
A MEGÁLLAPODÁS TÁRGYA
1./ A felek megállapodnak abban, hogy a Támogató a Támogatott által működtetett Városi
Stadion és kiszolgáló létesítményei, a Zalka Máté u. 20. szám alatti sporttelep, valamint a
Rákóczi úti sportpálya üzemeltetésének biztosítása érdekében 2008. évre vonatkozóan vissza
nem térítendő, éves támogatást nyújt.
II.
A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
1./ A Támogató a fenti feladatok ellátása érdekében a 2008. évi költségvetésből
összesen 259.670 eFt vissza nem térítendő, pénzügyi támogatást nyújt a Támogatott
részére az alábbiak szerint:
- működési célú pénzeszköz átadás 121.170 eFt.,
- felhalmozás célú pénzeszköz átadás 138.500 eFt.
2./ A Támogatott vállalja, hogy a támogatásként kapott pénzeszközöket kizárólag a
2008. évi üzleti tervében meghatározott és e szerződésben is megjelenített
feladatokra a következő felosztás szerint használja fel (eFt):

2.1. Működési célú pénzeszköz átadás 121.170
2.1.1. Létesítmények üzemeltetése, fenntartása 110.170
2.1.2. Busztámogatás 11.000
2.2. Felhalmozás célú pénzeszköz átadás 138.500
2.2.1.Felújítás (tetőfelújítás) 6.000
2.2.2. Létesítmény-fejlesztés (Veterán EB) 132.500
3./ A Támogatott a támogatási összegek tényleges felhasználásáról a Közgyűlés és
annak illetékes bizottságai számára a 2009. április 30.-ig benyújtásra kerülő 2008.
évi beszámoló, közhasznúsági jelentés alkalmával részletes tájékoztatást ad.
4.) A Támogatott a közszolgáltatási szerződésben megfogalmazottak szerint
gondoskodik a Támogató által áradott sportlétesítmények fenntartásáról,
működtetéséről, hasznosításáról, valamint a Támogató által meghatározott
fejújításokról, fejlesztésekről.
5.) A felek megállapodnak, hogy a Támogató által biztosított támogatás ellenében a
Támogatott a sportlétesítményeket használó sportszervezetek és egyéb szervezetek
részére az alábbi feltételeket biztosítja:
a.) Sportlétesítmények:
- füves és műfüves nagy méretű labdarúgópálya, labdarúgó klubház, öltözők,
lelátók (Városi Stadion)
- füves labdarúgópályák és öltözők (Zalka Máté és a Rákóczi úti sportpályák),
- rekortán atlétikai pálya,
- 600 m-es külső futópálya,
- 16 db salakos teniszpálya, fedett teniszcsarnok, öltözők
- 6 db salakos kis méretű labdarúgópálya, streetball-pálya,
- tekecsarnok és öltözők,
- kondicionáló terem,
- extrém sportpálya,
- a központi épület öltözői, kiszolgáló helyiségei,
- ökölvívóterem
- tárgyalóterem
b.) Egyéb feltételek:
- az edzések, versenyek, mérkőzések, rendezvények lebonyolításához,
szükséges sportszerek, sporteszközök, egyéb segédeszközök.,
- megfelelő szakember-gárda (pálya-előkészítés, szervezés, lebonyolítás).

6.) A felek megállapodnak, hogy a Támogató által biztosított támogatás ellenében a
Támogatott a sportlétesítményeket az alábbi sportszervezetek részére
térítésmentesen biztosítja:
- a Nyírsuli utánpótlás-nevelésében résztvevő sportágak szakágak versenyzői,
csapatai
- Nyíregyháza Spartacus FC Kft.,
- Nyíregyházi Teke Klub,
- az NYVSC atlétikai, ökölvívó és tájfutó szakosztálya,
- Big-Boxing SE, Rita-Ring Küzdősport SE,
- Nyíregyháza Város Tenisz Clubja (a Nyírsuli Kht.-val megkötött üzemeltetési
szerződés alapján 2008. szeptember 30-ig)
- Nyíregyháza Városi Diáksport Egyesület (városi diákolimpiai rendezvények)
7.) A felek megállapodnak, hogy a Támogatott az igénybevételre kerülő pályákat
sportolásra, illetőleg a rendezvények megtartására alkalmas állapotban,
előkészítetten (nyírt, locsolt pázsit, mérkőzésekre az előírásoknak megfelelő
felfestés, stb.) adja át az azt igénybe vevő intézménynek, sportegyesületnek,
biztosítva a fent említett sportlétesítmények használatát, illetve a szükséges egyéb
feltételeket.
8.) A felek megállapodnak, hogy a létesítményt használók a pályákat, a helyiségeket,
irodai berendezéseket rendeltetésszerűen használják, és ennek kapcsán
figyelemmel vannak azok állapotára, a létesítményben megtartandó versenyekre,
illetve a Támogatott bevételei szempontjából fontos egyéb rendezvényekre. A
használattal keletkezett esetleges károk megtérítése a sportlétesítményt használók
felelőssége és kötelessége.
9.) A felek megállapodnak, hogy a létesítményt térítésmentesen használók a
rendezvények személyi kiadásait (pálya-előkészítési, ügyeleti díjak, hangosítás, stb. )
az üzemeltető részére a rendezvényt követően a helyszínen megtérítik.
10.) A felek megállapodnak abban, hogy a létesítményt rendszeresen használó
intézményekkel, sportegyesületekkel a Támogatott külön megállapodást köt a
konkrét feltételek biztosítására vonatkozóan (edzések időbeosztása, óraszáma;
versenyek, bajnoki mérkőzések megrendezése; öltözők használata, szükséges
sporteszközök, sportszerek biztosítása, stb.).

11.) A felek megállapodnak abban, hogy a létesítményt használó intézmények,
sportszervezetek figyelembe veszik a létesítmény adottságait, a pályák és öltözők
számának behatároltságát, valamint az egyéb lehetőségek teljesíthetőségét és
ennek megfelelően ezek használatára vonatkozóan a szükséges egyeztetések
folyamatosan történnek az érintettek között.
12.) A szerződő felek megállapodnak, hogy a Támogatott területére bevitt
eszközökre annak tulajdonosa köteles felelősségbiztosítást kötni.
13./ Jelen megállapodásban foglaltak teljesülése a megállapodás lejártát követően a
Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság 2009. áprilisi ülésén kiértékelésre kerül.
III.
A TÁMOGATÁS ÁTUTALÁSA
1./ A létesítmény-üzemeltetésre vonatkozó éves támogatás összege havonta
egyenlő részletekben, minden hónap 10. napjáig kerül átutalásra a Támogatott
számára.
IV.
A MEGÁLLAPODÁS IDŐTARTAMA ÉS MEGSZŰNÉSE
1./ A Felek a megállapodást határozott időtartamra kötik, amely 2008. január 1.-től
2008. december 31. napjáig tart..
V.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
1./ Amennyiben a szerződés II. pontjában megfogalmazottak a Támogatott részéről
nem teljesülnek és/vagy a támogatás összege nem a cél szerint kerül felhasználásra,
vagy a felhasználás meghiúsul, a Támogatott köteles a támogatás összegét az
elszámolás időpontját követő 30 napon belül a Nyíregyháza Megyei Jogú Város
Polgármesteri Hivatalának OTP Bank Rt. 11744003-15402006 számlaszámára
visszautalni.

Felek megállapodnak továbbá, hogy a Támogató jogosult az általa adott támogatás
ellenőrzésére.
Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., valamint a Kht.
közszolgáltatási szerződésének jóváhagyásáról szóló 84/2006. (IV. 26.) számú
közgyűlési határozat a mérvadó.
A Felek a közöttük felmerült vitás kérdéseket elsősorban tárgyalás útján kísérlik meg
rendezni azzal, hogy ennek eredménytelensége esetén a peres útra a Nyíregyházi
Városi Bíróság illetékességét kötik ki.
A Felek a megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt elolvasás után
helybenhagyólag aláírták.
21./napirend: Előterjesztés a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt.-vel megkötésre kerülő 2008.
évi úszósport szolgáltatás – vásárlási szerződés jóváhagyására
Előadó: Nagy László alpolgármester
Csabai Lászlóné:(polgármester) Előterjesztőnek van-e hozzászólása? Nincsen.
Bizottságok véleményét kérem. Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság véleményét
kérem.
Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A bizottság 6 igen
szavazattal, 3 nem szavazat ellenébe támogatta, de felmerült egy olyan jellegű
dilemma, hogy mivel ez a bizottságnak az átruházott hatáskörében szerepel, a
szerződés jóváhagyása, miért vonta magához ezt a jogkört, hogy a közgyűlés akar
ebben határozatot hozni? Ezt Jegyző úr kérem, hogy indokolja meg. Tehát ez
átruházott bizottsági hatáskör jelenleg.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Fesztóry Sándor, a másik kettőnél ez nem merült
fel önben? A másik kettő megállapodásnál nem merült fel ez a két kérdés?
Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A Nyírsulinál ki is
került, ez a 3. pont. De itt a sportcélú tartalék felosztásáról van szó.
Csabai Lászlóné:(polgármester) A sportcélú tartalék az közgyűlési döntés. A
közgyűlés döntött annak a felosztásról.
Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) Ez az én problémám
és ebben egyetértünk, de a sportcélú tartalékot a bizottságnak kellene felosztani
Polgármester asszony.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Mindent megteszek azért, hogy ez közgyűlési
döntés legyen, mert az ÁSZ ezt kérte tőlem, most már nem tudom hányadszor
mondom, hogy az ÁSZ azt kérte tőlem, hogy minél kevesebb pénzosztás legyen
bizottsági hatáskörben és lehetőleg a pénzek elosztása közgyűlési hatáskörbe
kerüljön. Az én dolgom az, hogy ezt végig vigyem és végig is fogom vinni.
Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) Nem szeretnék
belemenni egy olyan vitába, ami a jelenleg hatályos rendeletünket érinti. Az
önkormányzati törvény szerint van 13 olyan hatáskör, amit nem lehet átruházni, ez
többek között nincs benne. Egyébként nem láttam ezt az ÁSZ kérelmet, vagy levelet.
Polgármester asszony azt mondta, hogy ezt kérte öntől, ezért fogalmaztam így,
jelenleg a hatályos rendeletünk szerint én ehhez ragaszkodom, lehet, hogy röghöz
kötött vagyok vagy földhöz ragadt, de hogy ha én most előveszem ezt a rendelet és
felolvasom, akkor remélem, hogy elhiszi nekem a Közgyűlés, hogy ez így van
jelenleg.
Nagy László:(alpolgármester) A közgyűlés a korábbi döntései között már meghozott
olyan döntéseket, amelyeknél a sportcélú tartalékként kötődő, ám a kiemelt csapat
sportágak tekintetében nagy összegű szerződéseknél, támogatásoknál közgyűlési
megállapodásokat hagyott jóvá, ez igaz a labdarúgásra, igaz akár a kosárlabdára,
igaz akár a női röplabdára, igaz a férfi kézilabdára is. Azt gondolom, hogy akkor,
amikor egy ilyen összegű szolgáltatásvásárlásról van szó, akkor különösen indokolt,
hogy a közgyűlés ebben igent vagy nemet mondjon, illetve jóváhagyja ennek a
megállapodásnak a megszületését. Ebből a szempontból én csupán abba a sorba
tartom beleillőnek, hogy itt már a korábbi évek gyakorlatának megfelelően a
közgyűlés meghozott döntést. És minden más csapatsportág támogatásánál olyan
szerződéseket kötött az üzemeltetést, a szolgáltatást végző sportegyesületekkel,
vállalkozássokkal, a gazdasági társaságokkal, amelyeket a közgyűlés jómaga is
elbírált és véleményt mondott róla. Én ebből a szempontból semmilyen különbséget
nem látok a mostani megállapodás-tervezet között sem.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Mikó Dániel kért szót és a Jogi Bizottság
véleményét kérem.
Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Bizottsági véleményt
szeretnék elmondani, hiszen tárgyalta a bizottság, és elfogadásra javasolja.
Dr. Moskovits Károly:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A
bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e valakinek kérdése?
Fesztóry Sándor véleményét kíván nyilvánítani.
Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) Polgármester
asszony, nagyon szépen elmondta, de akkor nem lenne ez a neve, hogy a
Közgyűlés által átruházott hatáskörök. Érti Alpolgármester úr? Fel is olvashatom. Így
szól: „A közgyűlés által átruházott hatáskörgyakorlások: a sportkoncepció és
sportrendeletben meghatározott alapelvek, illetve a közgyűlés által elfogadott
keretszámok alapján dönt az éves sportcélú tartalék és egy ifjúsági céltartalék
keretösszegének a felosztásáról.” Szerintem ezen kár vitatkozni. Ezt nem kell mellé
magyarázni. Köszönöm.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Jegyző úr kért szót, és utána Hajzer úr kap szót.
Dr. Szemán Sándor:(jegyző) A vita elvi részéhez szeretnék hozzászólni, a tartalmi
részével nem kívánok foglalkozni. Az önkormányzati hatásköröket, elsősorban a
törvény értelmében az önkormányzati képviselő-testület, megyei jogú város esetében
a közgyűlés gyakorolja. Lehetőség van arra, hogy ezeket a hatásköröket
meghatározott szerveire ruházza át. De a hatáskör címzettje az mindig a közgyűlés
marad. Természetesen nem lehet olyat tenni, hogy egy bizottság felhatalmazás
nélkül döntene úgy, hogy a közgyűlés ne adott volna erre egy átruházási döntéssel
lehetőséget. De arra a közgyűlésnek jogilag mindig lehetősége lesz, hogy magához
vegye ezt a döntést. Ez ugyanolyan, mint hogy a jegyző - csak az analógiát mondom
- a hatáskör címzettje az államigazgatási feladatok egy nagy részében, itt a
hivatalban. Az én megbízásomból az osztályvezető kollegák átruházott hatáskörben
aláírnak, de bármikor jogom van nekem személyesen bármely ügyet magamhoz
vonni és eldönteni. Ugyanez igaz ebben az esetben, hogy ez mennyire jó, ha ez a
gyakorlat, ez mennyire célszerű, ez mennyire hasznos vagy mennyire sportszerű, azt
nyilván mindig a közgyűlésnek kell eldönteni. De jogilag nem vitatható az a döntés
elnök úr, hogy a közgyűlés egy átruházott hatáskörről mégis maga dönt. Ez az én
szakmai véleményem. Köszönöm szépen.
Dr. Hajzer László:(képviselő) Bocsánatot kérek, de én érdemi kérdésben szeretnék
megszólalni, mert ez a forma. A Jegyző úr ex cathedra elmondta e tekintetbe a
véleményét. Nem vitatkozom. Az érdemi résszel szeretnék foglalkozni. Az érdemi
rész az, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint vevő és Belus
Tamás vezérigazgató által képviselt mint szolgáltató kötnek egy szerződést. Erre az
évre 77 millió és tavalyról áthúzva még 60 millió, összesen 137 millió forintot adunk a
Sóstógyógyfrüdő Zrt.-nek és megnevezünk benne négy olyan célt, amit
támogatandónak tartok. Ez a 4 cél a Nyíregyházi Vasutas Sport Klub
úszószakosztálya, a Nyírsuli Kht. úszószakosztály, az Air-Aqua Búvárklub és a
Nyíregyházi Speciális Mentők. 137 millió forintot adunk erre a célra és én azt
gondolom, hogy ha közpénzzel bánunk, akkor kötelességünk lenne legalább addig
kidolgozni a támogatásunkat, hogy tudjuk már, hogy kit, mennyivel támogatunk.
Elegánsan 137 millió forintból megmondjuk, hogy mikor használhatják és egyébként
én még életembe nem is hallottam erről az Aqua Búvárklubról. Most ez mitől olyan
nagyon közcél, hogy a 2 m-es medencébe lemennek a medence aljára és kutatják a
repedéseket benne? Én ezt a Nyíregyházi Speciális mentőket sem láttam még olyan
nagy bevetésen, hogy a sóstói medencébe kellene kutatni a túlélők után. Tehát
gyakorlatilag én ezt nem látom olyan közcélnak, amit 137 millióval kellene támogatni.
Az van benne, hogy a medencébe kutatnak. Rendben van. Aztán ez a nyíregyházi
suli úszószakosztály és a másik úszószakosztály, 137 millió forintnál én egy tételes
megállapodást kötnék, hogy mit várok el, hogy milyen céljaim vannak, mi a szakmai
célkitűzés, ki mit csinál? Mire adjuk a pénzt? Számon fogják tőlünk kérni! Nem adunk
a focira ennyi pénzt, mint amire ide adunk. Mellesleg egyébként, ha pedig
egyszerűen Belus Tamásék veszteségeit akarjuk fedezni, mert lehet egy ilyen cél is
egyébként, ebben az esetben akkor nevezzük nevén azt, hogy Belus Tamásék rossz
gazdálkodása és a kialakult általános helyzet miatt 137 millióval támogatjuk, de ha
ideológiát adunk neki, akkor az ideológiát zenésítsük meg, de ez egy
megzenésíthetetlen dolog. Mert az Aqua búvárklub, a speciális mentők számomra
nem olyan közcélok, amelyeket bármivel is tudnék támogatni. Köszönöm szépen.

Jánócsik Csaba: (képviselő) Hajzer képviselőtársam felingerelt, hogy hozzászóljak.
Ugyanis a hozzá nem értése, tudatlansága arra késztet, hogy felvilágosítsam. Én
búvárkodtam valamikor Hajzer képviselőtársam! Azt javaslom, hogy jöjjön el velem,
meg fogom mutatni önnek azt a 16 méter mély aknát, ahova le kell merülni. Teljes
búvárfelszerelésben. Meg kellene ismerni ennek a civil szervezetnek a munkáját.
Akik bizony nagyon sok katasztrófa helyzetben, a Miskolci Speciális Mentőkkel együtt
mentenek, roncsautókat vízből húznak ki, embereket, sajnos már nagyon sokszor
csak a holttesteket, jég alól mentenek embereket, tehát ezen olyan jól el lehet
jópofáskodni, de higgye el nekem, hogy komoly egyesületek, komoly szervezetek
vannak mögötte. Talán előbb ismerje meg ezeknek az embereknek a munkáját, mert
rosszul esett ez, hogy megmondjam őszintén. Igaz, én már nem mentek életet, én
befejeztem a búvárkodás, de azért mégsem kellene ennyire ledegradálni, kigúnyolni,
hogy is mondjam csak lebecsmérelni ezeknek az embereknek a munkáját.
Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Fesztóry Sándor, Hajzer László, Palicz György.
Hajzer László: (képviselő) Elnézést a mentőktől és az Air-Aqua Búvárklub tagjaitól,
de én azt olvasom, hogy a Sóstói Parkfürdő területén lévő 50 m-es versenyuszodát -
a továbbiakban uszoda - a következő városi sportszervezeteknek edzés és
versenyrendezési igényeinek koordinált biztosítása céljából odaadjuk. Tehát ha én
17 méteres aknát adok oda, azzal én egyetértek, de itt az 50 méteres versenyuszoda
bérbeadásáról van szó, egyébként 60 cm vagy 80 cm a bejárat felőli része az
uszodának, még én is tudok benne úszni. Kérem, hogy ezt is vegyük figyelembe.
Fesztóry Sándor: (képviselő) Jánócsik Csaba képviselő úrnak szeretnék én némi
felvilágosítást nyújtani. Tehát én nagyon tisztelem a búvárokat, jómagam is hódolok
ennek a szenvedélynek, de most nem erről akarok beszélni. Mennyivel más lenne a
dolog, hogy ha van egy ilyen szerződés és mondjuk tudnak róla, hogy egyáltalán
benne vannak, vagy pedig igénybe vehetik ezt a medencét térítésmentesen. Ugyanis
én tavaly a közgyűlésen bemutattam itt néhány jegyet, amit meg kellett vásárolni. És
a speciális mentők vásárolták ezeket a jegyeket. Ez az egyik dolog. Egyébként nem
foglalkoznék ezzel a Sóstó – Gyógyfürdők Zrt. Támogatásával, ha nem abból az 1%-
ból menne, ami jelenleg Nyíregyháza sportköltségvetését jelenti és olyan
nyilatkozatokat olvasok az újságban és hallok a rádióban, meg látok a TV-ben, hogy
most milyen sokat költünk a sportra. Most ebben az évben 440 akárhány millió forint
fog jutni a sportra. És közben ebből 137 millió fürdőszolgáltatás vásárlás. Tehát
nekem ez az egy problémám van, hogy a sportköltségvetésből kerül ki ez a pénz. És
én tényleg sajnálom a speciális mentőket, hogy nem mehetnek ingyen, már ha ennyit
fizet a város.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Palicz György, Nagy László és Jeney István a
sorrend.

Palicz György: (képviselő) Én végeztem egy gyors számolást, hogy ha elosztjuk ezt
a támogatási összeget 365 nappal, akkor kijön, hogy napi 400 ezer forint. Tehát ha
ezt nézzük, akkor lehet hogy jobban járunk, ha ezt a 130 millió forintot odaadjuk az
úszószakosztályoknak és ők majd ebből megveszik a jegyeket és akkor még
valószínűleg marad pénzük. Mert ez azt jelenti, nem tudom, most a Júlia Fürdőbe
mennyi egy jegy, mennyi egy belépő az uszodába, de hogyha azzal számolok, hogy
1000.- Ft. egy belépő, akkor naponta 400 úszónak a belépőjegyét takarja ez a
támogatás. Nem hiszem, hogy annyian naponta úsznak. Tehát ha az úszósportot
akarjuk támogatni, akkor adjuk oda ezeknek az egyesületeknek a 130 milliót. Tehát
pont ezt mondta Hajzer képviselőtársam is, hogy akkor mondjuk azt, hogy a Sóstó
Gyógyfürdőket akarjuk támogatni ezzel a pénzzel.
Jeney István: (képviselő) Én azt mondanám Hajzer képviselő úrnak, hogy ha az
opera tragédia dalban elbeszélve, akkor a librettót már megírták, az áriákat és a
recitativókat elénekelték, jöhetne már a finálé. Köszönöm szépen.
Nagy László: (alpolgármester) Ahhoz, hogy jöhessen a finálé, akkor nagyon gyors
leszek én is. Hajzer László pontosan tudja, hogy ez a 137 millió forint miről szól. A
többieknek az észrevételéhez csak annyit szeretnék mondani, hogy szinte lerágott
csont már akár a speciális vízimentők, akár a az Air-Aqua Klub is. Mindannyian
tudnak egyébként arról, hogy létezik egy ilyen megállapodás, egyszerűen arról van
szó, hogy nem úgy kell kezelni mint egy hitbizományt ezt az együttműködést a Sóstó-
Gyógyfürdők Rt-vel. Egyeztetni is szükséges néha. Én úgy tudom, hogy ebben volt
némi probléma az elmúlt időszakban is, amikor egyeztetésre nem került sor. És ők
úgy gondolták, hogy ez alapján ők bármikor, bármilyen körülmények között ott
lehetnek. Természetesen nem erről van szó. Én azt gondolom, hogy a testület tagjai
valamennyien tudják, hogy ez a megállapodás miről szól, egyszerűen azt kérem,
hogy miután a finálé nagyon közeli állapotba került, hogy döntsön a Közgyűlés arról,
hogy ezt a megállapodást jóváhagyja-e vagy sem. A Sóstó-Gyógyfürdők Rt-vel.
Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Egy kis figyelmet kérek.
Belus Tamás: (Sóstó – Gyógyfürdők Zrt. vezérigazgatója) December régen volt. Az
üzleti terv módosítások kapcsán a Közgyűlés úgy döntött, hogy 60 millió forintot az
úszósport támogatása címen, ilyen jogcímen vásárol az elmaradt nyári bevételek és
az Élményfürdő padozatcseréje, illetve a 6 hetes Júlia Fürdő szünet veszteségeit
kompenzálva. Én ezzel le is zárnám ezt a 60 millió forintot, nyilván messze volt,
lehet, hogy jobban emlékszem rá, mert nem kell annyi napirendi pontot átolvasni és
hónapról – hónapra itt ülni és 30 - 40 napirendi pontot nézni, tehát én nyilván jobban
emlékszem rá. Tehát ez az egyik része. A másik része az, amin most jót derültek,
hogy mennyi az úszás, hát sokba kerül! A sátrat, amit fűtünk zárástól nyitásig, illetve
lehetőséget adunk arra, hogy a gyermekek sportoljanak, több mint 200-an
vízilabdáznak. Számtalan gyerek ott ismerkedik meg az úszással és azon vagyunk,
hogy végre legyenek olyan úszók, amilyenek voltak Nyíregyházán. Ezen lehet
szórakozni meg nem, de egy biztos, hogy ezek a költségek meg vannak. Ezek
valóságos költségek. Azt én is mondtam valamikor, hogy meg lehet ezt úgy is oldani,
hogy nem tesszük fel a sátrat, nem teszünk bele vizet, de megoldjuk a gyerekeknek
akkor máshol. Beülnek egy autóbuszba, átmennek Debrecenbe és ott tartják meg az
edzésüket.

Ez lehet, hogy olcsóbb, csak akkor a rendszerből hiányozni fog ez a lehetőség, hogy
a többi gyermek, meg óvodás ki tud menni Sóstóra megtanulni úszni. Egyáltalán ezt
az alapsportágnak az alapdolgait meg tudják tanulni. Ez egyrészt ebből áll össze,
ezeknek a költségeiből, másrészt annak a költségből áll össze, mert van nekünk egy
úszójegyünk, amit használunk az iskoláknál. Ez sem az a jegy, amire gondol Palicz
képviselő úr. Tehát nem a kedvezményes jegy, hanem ennek a kb. 50 %-a. És ezt a
kettőt, a vásárolt belépőket és a költségeket összeadjuk, akkor körülbelül ez a szám
ér össze. Nem a 77 millió forint, és nem a 60 millió, a 60 millió egy másik. Két dolgot
lehet csinálni ebben. Nagyon kevés Magyarországon az a fürdő, amely meg tud
önállóan állni a lábán. Három van a 140-ből. Összesen három. Azok körülbelül 2
millió belépővel büszkélkedhetnek és nem úgy mint mi, hogy 500 ezer összesen.
Azért ezek összefüggő dolgok, amennyiben sikerülne a sóstói fürdő látogatószámát
emelni, akkor nyilván ez egy pozitív irányba indulhatna el. De ahhoz képest, hogy
három évvel ezelőtt a közgyűlés több mint 220 milliót fordított erre a rendszerre, lehet
látni, hogy ez jóval kevesebb és ez az év megint jóval kevesebb lesz. Azt az elvárást,
amit a testület kér az Rt-től azt igyekszünk megvalósítani. Nem arról van szó, hogy
Belus Tamás rosszul gazdálkodik, hanem ezek a költségek sajnos azok, ha 26 fokot
kell biztosítani a sátor alatt, akkor azt biztosítani kell, hogy meg ne fázzanak az
úszók, ha 24 fokos vízben kell úszni, akkor azt kell biztosítani. Tehát ezek a
költségek valóságosan meg vannak. Lehet másképp is dönteni, de akkor fel kell adni
ezt a részét a szolgáltatási rendszernek. Tehát még egyszer valóságos költségek
ezek, nem kitaláltak, ezt a rendszernek odaadjuk. Egy dolgot lehetne csinálni ezzel,
hogy kétféleképpen lehet rendezni ezeket a költségeket, egyrészt tőkeágon, akkor az
ÁFÁ-t megspórolná a város, megspórolná, mert így a végén befizettük, úgymond
többe kerül, tőkeágon. Azt, hogyha egy veszteséges gazdálkodással párosulna és
akkor is a saját tőke nem változna. Ezt évről – évre lehetne rendezni, így az a rossz
hírem, hogy a szolgáltatás vásárlás ÁFÁ-ját azt befizetjük az állam kasszájába és ez
így többe kerül. A jövőben ezt kellene meggondolni, hogy sokkal jobb lenne egy ilyen
rendszert kitalálni, mert akkor a 130 millió forintnak az ÁFA része az már 26 millió és
akkor én azt hiszem, hogy ez már megérne egy gondolkodást, hogy hogyan lehetne
ezt a jövőben rendezni. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Bizonyára sokan járnak máshová is fürdőbe. Én
járok. És azt tudom mondani, hogy 2000 forintnál alább ma sehová, egyetlen fürdőbe
sem lehet bemenni. Magyarországon. Egy sima fürdőbe nem lehet ma
Magyarországon bemenni. Nem élményfürdőbe, egy sima fürdőbe nem lehet
Magyarországon bemenni, Nyíregyháza kereseti viszonya nincs azon a szinten, hogy
ezen a szinten állapítsuk meg mondjuk a Júlia Fürdő, vagy a Park Fürdő árait.
Amikor pesti diákok idejönnek, akkor olcsónak találják a mi jegyünket, de mi tudjuk,
hogy ez nem olcsó, mert az itteni embereknek nem olcsó. És én Palicz Györgynek
mondom, a múltkor elmondtam, hogy minden egyes jegyhez, mi mennyi pénzt
adunk. A színházhoz kb.2000.- Ft-ot, minden egyes jegyhez. Ha én elmegyek
színházba, vagy ön elmegy színházba, ahhoz 2000 forintot adunk. 2000 forintos
megyei és városi támogatást. Ha jól emlékszem akkor talán a Stadion, meg
Könyvtár, nem tudom mi volt ott körülbelül 1000 forintot, és az Állatparkhoz meg
Fürdőhöz meg 300 vagy 400 forintot adunk, minden egyes jegyhez. Ez a
támogatásunk minden egyes látogatóhoz. A gyerekhez és a felnőtthöz is. Ez egy
értékválasztás, hogy akarjuk-e, hogy az egészséges életmódot az emberek
folytassák, vagy nem akarjuk.

Én azt gondolom, hogy én akarom. És természetesen folyamatosan kérem a cégtől
számon, hogy igenis, megtakarítás kell, igenis arra kell törekedni, hogy ez minél
kevesebbe kerüljön és el kell érni, hogy ez minél kevesebbe kerüljön, de olyan nem
lesz, nagy valószínűséggel nem lesz, hogy ez támogatás nélkül legyen. Nem tudom
a tavalyi debrecenit, bár lehet, hogy a tavalyi debreceni eredmény jobb, de a
tavalyelőtti itt volt a gépemen, 330 millió forint volt. Igaz, hogy nem az önkormányzat
közvetlenül, hanem a holdingon keresztül adta. Vinnai Győző és Turcsik László kért
még szót, utána lezárom és szavaztatok.
Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Számolni azért tudunk, nem ennyibe kerülnek a
fürdők. Füzesgyarmatra a nyíregyháziak, akik elmennek innen, a Júlia Kör, 30 ember
400, azaz 400 forint volt a belépő egy egyszerű fürdőbe. Én most nem állítom azt,
hogy a mi áraink magasak vagy nem magasak, csak egyszerűen meg kell állnunk és
el kell döntenünk valamit, hogy azt akarjuk-e, hogy ezeket a fürdőket jól
működtessük, mert akkor nem kell árat emelni, mert elfogynak a nyíregyháziak és a
vendégek a nyíregyházi Júliából és az Élményfürdőből. Tudom, ismerem
vezérigazgató úrnak a törekvéseit, és most nem ellenében mondom, hogy
megpróbálja a vásárlóerőt behozni, de egyszerűen ilyen árakkal? 1000 forint egy
nyugdíjas belépő a Júliába, 20%-os emelés volt, nem tudom, hogy tudja-e, április 1-
től. 20%-os emelés, amikor 4,5% az infláció. Persze lehet azt mondani, hogy minden
drágább, de akkor elmaradnak a vendégek, nincsen szállodánk, ezerszer mondtuk,
nincs összehangolt marketing stratégiánk és persze a veszteségeket halmozzuk. Ha
jól emlékszem ön mondta, hogy egy-két évig veszteséges lesz az Élményfürdő.
Legutóbb azt mondta, hogy hosszú távon lesz veszteséges az Élményfürdő.
Próbáltuk, Belus Tamással sokat beszéltünk erről, hogy kedvezményt adjunk a
nyíregyháziaknak. Mert mégis az a jó, ha nem üres hétköznap egy fürdő, hanem
25% kedvezménnyel a nyíregyháziak bemennek mert a mi adónkból épült és azt
érzik, hogy ez a mienk. És nem érzik, hogy ez a mienk, ez az Élményfürdő, mert én
igénybe veszem ezt a szolgáltatást, sokszor elmegyek és 20 – 22 embert számoltam
meg egy hétköznapon is. Ezt Belus Tamás vezérigazgató úr is tudja, hogy
problémája van, de azt is tudja, hogy hétvégén tele van a fürdő. Tehát ha lenne
szálloda, lenne egy olyan marketing, nem kellene ennyi pénzt beletennünk. Én azt
szeretném mindösszesen mondani, hogy nem igaz az, hogy 2000 forint egy jegy. El
kell menni Mezőkövesdre, el kell menni Egerbe, egriek személyigazolvány alapján
kapnak kedvezményt. Nem kell városkártya. Felmutatja a személyigazolványát, vagy
a lakcímkártyáját és kap kedvezményt. Szerintem közösen dolgozunk azon, hogy
hogyan lehetne rentábilissá tenni, mert azt, hogy öntjük bele a pénzt és emeljük az
árat, csak rossz úton járunk. Rossz úton járunk. Ez az én véleményem.
Turcsik László: (képviselő) Én egy kicsit valahol sajnálom ezt a témát, mert
úszáspárti vagyok. Itt olyan sokszor elmondtam, hogy azt a temérdek pénzt amit erre
a focira ráköltöttünk, ha azt beletettük volna az uszodaépítésbe, most nem lenne ez
a probléma. Számtalanszor elmondtam, egyszer megkérdeztem a polgármester
asszonyt, hogy nyugodt-e a lelkiismerete, azt mondta, hogy nem, de a foci politika
meg satöbbi. De Belus Tamást sajnálom ebben a dologban, mert amikor a sóstói
fejlesztés elindult, akkor itt azon kellett gondolkodnunk, hogy ha elindulunk
hazánkban Nyugatról Kelet felé, tessék már megnézni, hogy Bükfürdő, Zalakaros,
Hévíz, a Balaton környékének a szolgáltatásai, néhány SPA hotel megépült,
Budapesten a híres fürdők, akkor jöjjünk csak le Mezőkövesd, Hajdúszoboszló,
Gyula és lehet sorolni.

Ezekkel, Egerrel kellett versenyre kelni. Úgy, hogy ide út nem vezetett, mert nem volt
autópálya. Mivel tudjuk idecsalni? Ebben a környezetben kell ennek a fürdőnek
talpon maradni. Én értem, hogy sok a pénz és nem is rossz ötletet mondott a Vinnai
Győző, hogy a városlakó kap egy kártyát, vagy kedvezményt, ha nyíregyházi megy
oda. De én úgy gondolom, hogy ha ebből kivesszük a pénzt, akkor a gyerekektől
vesszük el. Mindig annak voltam a híve, hogy a nyíregyházi gyerek inkább az
uszodában dobálja a labdát, mint a falra fesse a grafitit, vagy holt részegen
körbehányja a várost péntek éjszakánként. Ne az az értékrend legyen az uralkodó,
hanem az, hogy esetleg a víz szeretetével odaszoktatjuk az uszodákba.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Aki a megállapodás-tervezettel egyetért
szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 17 szavazattal, 8 ellenszavazattal, és 8 tartózkodással meghozta az
alábbi határozatot.
128/2008. (IV. 28.) számú
h a t á r o z a t
a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt.-vel megkötésre kerülő 2008. évi úszósport
szolgáltatás-vásárlási szerződés jóváhagyásáról
A Közgyűlés
1./ az előterjesztést megtárgyalta és azt elfogadta.
2./ a Sóstó-Gyógyfürdők Zrt.-vel megkötésre kerülő 2008. évi úszósport szolgáltatásvásárlási
szerződést a melléklet szerint jóváhagyta.
3.) felhatalmazza Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesterét és Jegyzőjét a
szerződés aláírására.

Melléklet a 128/2008. (IV.28.) számú határozathoz
M E G Á L L A P O D Á S
Amely létrejött egyrészről
a Csabai Lászlóné polgármester és dr. Szemán Sándor jegyző által képviselt
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata (székhelye: 4400 Nyíregyháza,
Kossuth tér 1.), mint vevő, a továbbiakban: Vevő,
másrészről:
a Belus Tamás vezérigazgató által képviselt Sóstó-Gyógyfürdők Szolgáltató és
Fejlesztő Zrt. (székhelye: 4431 Nyíregyháza-Sóstófürdő, Szódaház u. 18.
bankszámla száma: OTP 11744003-20606419), mint szolgáltató, a továbbiakban:
Szolgáltató
ketten együtt Felek között a mai napon, az alábbi feltételek mellett:
I.
A MEGÁLLAPODÁS TÁRGYA
1./ A felek megállapodnak abban, hogy a Szolgáltató az alább rendelkezett területen,
és módon edzési, versenyzési lehetőséget biztosít az alábbi úszósporttal foglalkozó
városi sportszervezetek, valamint gyakorlási lehetőséget a katasztrófavédelmi és vízi
mentési feladatokat ellátó városi szervezetek részére, amelynek ellenében a Vevő
jelen megállapodásban rögzített díjat köteles fizetni az alábbiak szerint.
II.
A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
1./ A Szolgáltató Nyíregyháza város minőségi úszósportjának szinten tartása,
fejlesztése érdekében jelen megállapodás értelmében vállalja, hogy a Vevő részére
2008. január 1.-től december 31.-ig heti öt alkalommal, valamint ezen túlmenően
hétvégeken, az előzőleg leegyeztetett és kölcsönösen elfogadott éves
versenynaptárak alapján, bérbe adja a Sóstói Parkfürdő területén lévő 50 méteres
versenyuszodát (továbbiakban: uszoda) a következő városi sportszervezetek edzésés
versenyrendezési igényeinek koordinált biztosítása céljából:
- Nyíregyházi Vasutas Sport Club úszó szakosztálya,
- Nyírsuli Kht. úszó szakága.

2./ A Vevő 2008. január 1.-től 2008. december 31.-ig terjedő időszakban bérbe
veszi a fent megjelölt sportlétesítményt az előző pontban megjelölt célok
megvalósítása céljából.
3./ Az 1. pontban ismertetett szolgáltatást a Vevő strandszezonon kívül 2008. január
1. és május 31., valamint szeptember 1. és december 31. között hétfőtől-péntekig
16.00 órától 19.00 óráig, strandszezon alatt, azaz 2008. június 1. és augusztus 31.
között pedig hétfőtől-péntekig 17.00 órától 20.00 óráig, valamint szombaton és
vasárnap az elfogadott éves versenynaptárak szerint veszi igénybe.
5./ A Szolgáltató az 1. pontban felsorolt városi sportszervezetek részére az
előzőeken túlmenően a kondicionáló terem igény szerint történő, kizárólagos
használatát is biztosítja.
6./ A Szolgáltató Nyíregyháza város katasztrófavédelmi és vízi mentési feladatainak
ellátása, szinten tartása, fejlesztése érdekében jelen megállapodás értelmében
vállalja, hogy a Vevő részére 2008. január 1.-től december 31.-ig a Sóstói
Parkfürdő területén lévő 50 méteres uszodát a következő városi szervezetek
gyakorlási feladatainak (kiképzési feladatok, tanfolyamok lebonyolítása, merülési
gyakorlatok) végzéséhez igény szerint biztosítja:
- Air-Aqva Búvárklub
- Nyíregyházi Speciális Mentők
7./ A Szolgáltató az edzések, versenyek, gyakorlások zavartalan lebonyolításához
szükséges valamennyi személyi, tárgyi és technikai feltételt maradéktalanul
biztosítja.
8./ A Vevő az előző pontokban ismertetett szolgáltatások ellentételezéseként 2008.
december 31.-ig 77.000.000 Ft., plusz 2007. évről áthozott összegként 60.000.000
Ft. összesen 137 millió forint, azaz Százharminchétmillió forint összegű díjat fizet
számla ellenében a Szolgáltató részére.
III.
A DIJ FIZETÉSE
1./ A díjat a Vevő a fenti időpontig – előre leegyeztetett – több részletben fizeti meg a
Szolgáltató részére, a Szolgáltató számlájának kézhezvétele után átutalási
megbízással, a számlán megjelölt bankszámlaszámra 8 napon belül.
2./ A Felek a szolgáltatást teljesítettnek tekintik az uszoda és a kondicionáló terem
jelen megállapodás szerint történő biztosításával, illetve igénybevételével.

IV.
A MEGÁLLAPODÁS IDŐTARTAMA ÉS MEGSZŰNÉSE
1./ A Felek a megállapodást határozott időtartamra kötik, amely 2008. január 1.-től
2008. december 31. napjáig tart.
2./ A Felek jogosultak a jelen megállapodást a másik fél szerződésszegő
magatartása esetén azonnali hatállyal felmondani a másik félhez intézett egyoldalú
írásos nyilatkozattal.
V.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
Amennyiben jelen szerződés bármely okból történő megszűnésre, illetve
megszüntetésre kerül, a Vevőnek jogában áll, hogy a bérleti díj arányos részét a
szerződés megszűnésének időpontját figyelembe véve visszakövetelje. A bérleti díj
arányos részének visszafizetési kötelezettsége a Szolgáltatót a Vevő által kiállított
számla kézhezvételét követő 30 napon belül terheli.
A Felek a közöttük felmerült vitás kérdéseket elsősorban tárgyalás útján kísérlik meg
rendezni azzal, hogy ennek eredménytelensége esetén a peres útra a Nyíregyházi
Városi Bíróság illetékességét kötik ki. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Ptk.
rendelkezéseit kell alkalmazni.
A Felek a megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt elolvasás után
helybenhagyólag aláírták.
22./napirend: Előterjesztés a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díj minimumának
megállapítására
Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési
Iroda vezetője
Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Költségvetési
és Gazdasági Bizottság véleményét kérem.
Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és
Gazdasági Bizottság támogatja az előterjesztést.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki
véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért, szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 20 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 6 tartózkodással meghozta az alábbi
határozatot.

129/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t
a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díj minimumának
megállapításáról
A Közgyűlés
a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díj minimumának meghatározásáról
szóló előterjesztést megtárgyalta, és
2008. július 1. napjától a nem lakás céljára szolgáló helyiségek minimális bérleti
díját az alábbiak szerint állapítja meg:
I. Üzletek bérleti díja
1a. övezet
a Belváros központja: Zrínyi I. u. sétáló utcai szakaszán, Kossuth tér, Rákóczi u.
1-2. (kivéve a belsőudvar és átjáró, amely az 1b. övezetbe tartozik), Bethlen G.
u. sétáló utcai szakaszán a bérleti díj
28.600,- Ft/m 2 /év + ÁFA
1b. övezet
a Belvárosban: Vay Ádám körút, Hunyadi u. – Bocskai u. (Hunyadi utcától a
Kossuth térig), Luther u. - Kiskörút, - Kálvin tér, Bethlen Gábor u., Síp u. -
Október 23. tér - Vay Á. krt. által határolt területen (kivéve az 1a. övezetben
felsoroltakat) a nevezett utcák mindkét oldalán a bérleti díj
27.600,- Ft/m 2 /év + ÁFA
1c. övezet
a városközponthoz közvetlenül kapcsolódó területeken a bérleti díj
27.000,- Ft/m 2 /év + ÁFA
Ide tartoznak:
Bethlen G. u. sétáló utcán túli szakasza a Síp utcától - Búza utcáig
Rákóczi u.: Október 23. tértől - Búza utcáig
Bocskai u.: Hunyadi utcától – Béla utcáig
Szt. István u.: Béla utcáig
Széchenyi u.: Országzászló tértől - Szabolcs utcáig
Iskola u. és Bessenyei tér mindkét oldala

2. övezet
a bérleti díj
24.000,- Ft/m 2 /év + ÁFA
Ide tartoznak:
Kossuth u.: Vay Á. krt. - Sarkantyú utcáig
Szarvas u.: Országzászló tér - Kereszt útig
3. övezet
a bérleti díj
16.700,- Ft/m 2 /év + ÁFA
Ide tartoznak:
Kossuth u.: Sarkantyú utcától a Nagykörútig
Szarvas u.: Kereszt utcától a Nagykörútig
Vasvári P. u.: Rákóczi utcától a Nagykörútig
4. övezet
a bérleti díj
12.000,- Ft/m 2 /év + ÁFA
Ide tartoznak:
1-3. övezetben rögzített utcák Nagykörúton túli szakasza
Dózsa Gy. u.: Vay Á. körúttól - Belső krt. – Ferenc körútig,
Debreceni út.: Kiskörút - Luther u. csomóponttól – Hatzel tér,
Nagykörút teljes hosszában
Malomkert: Szt. István u. – Ady E. u. – Váci M. u. – Kert u. által határolt terület
Ferenc krt. – Sóstói u. – Csalóköz – Korányi F. u. által határolt terület
5. övezet
1-4. övezetekben szereplő utcák által bezárt területen lévő bérlemények (a garázs,
iroda, és pince kivételével): az övezeti besorolás 75 %-a
6. övezet
a bérleti díj
9.700,- Ft/m 2 /év + ÁFA
Ide tartoznak:
Örökösföld: Család u. - Szalag u. - Törzs u. - Semmelweis u. által határolt
terület
Kertváros: Tiszavasvári u. - Fészek u. - Ív u. - Szélsőbokori u. - Legyező u.;
Dugonics u. – Derkovits u. által határolt terület
7. övezet
a bérleti díj
7.800,- Ft/m 2 /év + ÁFA

Ide tartoznak:
Az 1-6. övezetekben fel nem sorolt területek.
II. Irodák bérleti díja
1. A I/1. és I/2. övezetekben
18.700,- Ft/m 2 /év + ÁFA
2. a II/1. pontban fel nem sorolt területeken:
9.200,- Ft/m 2 /év + ÁFA
III. Pincék bérleti díja
1. a bérbeadáskor tárolónak minősülő pinceszinten lévő helyiségek bérleti díja:
Belvárosban (I/1a. övezet)
1.700,- Ft/m 2 /év + ÁFA
2. a III/1. pontban fel nem sorolt területeken:
900,- Ft/m 2 /év + ÁFA
A bérbeadáskor üzletnek minősülő pinceszinten lévő helyiségek bérleti díja: az
övezeti besorolás 50 %-a
Üzlethez kapcsolódó ugyanazon ingatlanon lévő pince bérleti díja: a jelenlegi
övezeti besorolás szerinti 30 %-a
IV. Garázsok bérleti díja
4.300,- Ft/m 2 /év + ÁFA
V. Földterületek bérleti díja
Belterületi, kizárólag beépítetlen, közterületnek nem minősülő ingatlanok
(földterületek) bérbeadása esetén: az övezeti bérleti díj 10 %-a.

VI. Egyéb helyiségek bérleti díja
Üzlethez közvetlenül kapcsolódó egyéb helyiségek (raktár, közlekedő, szociális
helyiségek, stb.) bérleti díja a jelenlegi övezeti bérleti díj 60 %-a
VII. Övezeti besorolástól eltérő összegű bérleti díjak
Az előzőekben, illetve a korábbi határozatokban megjelölt övezeti besorolástól
eltérő - így különösen a versenytárgyaláson, licitálás során kialakult - összegű
bérleti díjak egységesen 8 %-kal növekednek.
VIII. A gyermekétkeztetés céljára szolgáló helyiségek bérleti díja
1.900,- Ft/m 2 /év + ÁFA
Utasítja: a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Irodát, hogy gondoskodjon a
fentiek szerint a bérleti díj emelés végrehajtásáról
Felelős:
dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Irodavezető
Határidő: folyamatos
23./napirend: Előterjesztés a Nyírségvíz Zrt.-vel megkötött vagyonkezelői szerződés
módosítására
Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési
Iroda vezetője
Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Költségvetési
és Gazdasági Bizottság véleményét kérem.
Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság támogatja a
határozat-tervezetek elfogadását.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki
véleményt nyilvánítani? Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatokat.

130/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t
a 226-1/2007. (XI.12.) és a 35/2008. (II.11.) számú határozatok visszavonásáról
A Közgyűlés
az előterjesztést megtárgyalta és
1. a Nyírségvíz Zrt-vel kötött vagyonkezelési szerződés módosításáról szóló 226-
1/2007. (XI.12.) számú határozatát visszavonja.
2. a Nyírségvíz Zrt-vel kötött vagyonkezelési szerződés módosításáról szóló
35/2008. (II.11.) számú határozatát visszavonja.
130-2/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t
A NYÍRSÉGVÍZ Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés módosításáról
A Közgyűlés
Az eredeti szerződésváltoztatásokkal kapcsolatos pontjainak módosítását az
alábbiak szerint hagyja jóvá:
A szerződés 6. pontja az alábbiak szerint módosul:
„A jelen szerződés tárgyát képezik továbbá a jelen szerződés érvényességi ideje
alatt, a vagyonkezelésbe adó tulajdonos további beruházásában megvalósuló új
közművek tárgyai is, kivéve azon közműveket, amelyeket a IV.13. pontban
említett adófizetési kötelezettség terheli, és e kötelezettséget a közmű
tulajdonos nem vállalja.”

A szerződés 13. pontja az alábbiak szerint módosul:
„Az Általános Forgalmi Adóról szóló törvény értelmében a 2007. december 31-ig
vagyonkezelésbe adott eszközök tekintetében - mivel a vagyonkezelési jog
alapítása az Ötv alapján történik - a jog nem minősül termékértékesítésnek és ÁFA
fizetési kötelezettség nem terheli.”
A szerződés 27. pontja az alábbiak szerint módosul:
„Vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésbe kapott vagyonnal mérhetően eredményes
gazdálkodást folytatni. Vagyonkezelő az eredményes gazdálkodás érdekében
biztosítja a hatékony működés feltételeit. Tulajdonos a vagyonkezelt eszközökkel
folytatott vízi közszolgáltatás hatósági árát úgy állapítja meg, hogy az a szolgáltatás
költségeire és ráfordításaira, valamint a fejlesztéshez szükséges nyereségre –
beleértve az európai uniós támogatással, és a vagyonkezelő aktív anyagi
közreműködésével létrejött közművagyon létrehozatalához a vagyonkezelő
által felvett hitel, valamint kamat és költség visszafizetését is – fedezetet
nyújtson. A fejlesztéshez szükséges nyereség tartalmazza a közművek
működtetéséhez szükséges eszközök korszerűsítésének, bővítésének fedezetét is.”
A szerződés 36. pontja az alábbiak szerint módosul:
„A vagyonkezelésbe adó tulajdonos a vagyonkezelővel megkötött
vagyonkezelői szerződést azon víz- és szennyvíz közműveire vonatkozóan,
amely közművek 2008. január 1 után - európai uniós támogatással és a
vagyonkezelő anyagi szerepvállalásával – jöttek létre, rendes felmondással
nem mondhatja fel.
Amennyiben rendkívüli felmondásra kerül sor, úgy a szerződés megszűnésével
egyidejűleg a vagyonkezelésbe adó tulajdonos egyösszegben köteles
megfizetni a vagyonkezelőnek azt az összeget, amelyet a vagyonkezelő az
Önkormányzat tulajdonába került közművek megépítése céljából az
Önkormányzatnak kölcsönként nyújtott.
Az Önkormányzat által fizetendő összeg csökken az - uniós támogatással és a
vagyonkezelő pénzügyi szerepvállalásával - megvalósult közművek
üzemeltetése során, a vagyonkezelő által beszedett víz-és csatornadíjakból már
megtérült résszel.”
A vagyonkezelési szerződés más pontjai a jelenlegi tartalommal hatályban
maradnak.
Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és dr. Szemán Sándor jegyzőt a
vagyonkezelési szerződés módosításának aláírására.

24./napirend: Előterjesztés a Nyírségvíz Zrt. aktív pénzügyi szerepvállalásával induló
közmű beruházásokhoz megkötött háromoldalú megállapodás
módosítására
Előadó: Csabai Lászlóné polgármester
Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Költségvetési
és Gazdasági Bizottság véleményét kérem.
Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság a javított
változatnak megfelelőt támogatja.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság
véleményét kérem.
Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) Szintén a
javított változatot a bizottság egyhangúan támogatja.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Jogi Bizottság.
Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A Jogi
Bizottság szintén egyhangúan támogatja.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki
véleményt nyilvánítani? Kérem, aki elfogadja szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.
131/2008. (IV.28.) számú
h a t á r o z a t
A Nyírségvíz Zrt. aktív pénzügyi szerepvállalásával induló közmű
beruházásokhoz megkötött háromoldalú megállapodás módosításáról
A Közgyűlés
az előterjesztést megtárgyalta és
az Önkormányzat, a Nyírségvíz Zrt. és a Bank között a kötvénykibocsátás garanciális elemét
képező háromoldalú megállapodás módosítását, illetve kiegészítését kezdeményezi az
alábbiak szerint:
A megállapodás 5. szakasza kiegészül az alábbi b. ponttal, és a korábbi b. pont c. pontra
változik, valamint a vastagon szedett mondatrésszel kiegészül:

) „Az Önkormányzat vállalja, hogy
amennyiben a fentiek szerint elfogadásra kerülő hatósági ár kiszámítására
vonatkozó előírásokat a képviselőtestület ( közgyűlés ) a kötvényjegyzést
követően – de még a kötvények teljes összegének visszafizetését
megelőzően – hatályon kívül helyezné, vagy
az önkormányzat illetékességi területén, a fogyasztók által ténylegesen
fizetendő víz- és csatornadíjak bármely egyéb oknál fogva mégsem a
kötvényjegyzést megelőzően elfogadott ármegállapítási mechanizmus
szerint kerülnének meghatározásra, és emiatt a kötvénykibocsátó a
tervezettnél csak kevesebb víz- és csatornadíj bevételhez jut az adott
önkormányzat illetékességi területén, úgy az önkormányzat a
kötvénykibocsátó ebből származó árbevétel kiesését, kamatait, és egyéb
járulékait, költségvetéséből havonkénti gyakorisággal a kötvénykibocsátó 3.
pontban szereplő számlájára átutalja.”
c.) Az önkormányzat vállalja, hogy – mint közműtulajdonos – a kötvény kibocsátás útján
megvalósított közműveket – azok elkészülte után – a 2005. évi XCII. törvénnyel
kiegészített önkormányzati törvény a 80/A és a 80/B §-ai szerinti (és az
Államháztartásról szóló törvény új 105/B. § (1) bekezdésében részletesen
meghatározott tartalmú) vagyonkezelési szerződéssel a Nyírségvíz Zrt.
vagyonkezelésébe adja, illetve ha a vagyonkezelési szerződés értelmében az
nem lehetséges, bérbe adja és onnan ezeket a közműveket a kötvény
visszafizetésének időpontjáig nem vonja el.
Utasítja: a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét a
megállapodás módosításához szükséges intézkedések
megtételére.
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta irodavezető
25./napirend: Előterjesztés a Nyírvíz Palota további hasznosítására vonatkozó döntés
meghozatalára
Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési
Iroda vezetője
Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Bizottság
véleményét kérem.
Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság elfogadásra
javasolja az előterjesztést.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki
véleményt nyilvánítani? Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 28 szavazattal, 5 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot.

132/2008.(IV. 28.) számú
h a t á r o z a t
a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti (Nyírvízpalota) ingatlan földszinti
üzleteinek elidegenítésre történő kijelöléséről és forgalmi értékének
meghatározásáról
A Közgyűlés
az előterjesztést megtárgyalta;
és a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti, 5348/1/A/6 hrsz-ú földszinti 112 m 2 -es
üzletet elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 35.616.000,- Ft áron
jóváhagyja.
és a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti, 5348/1/A/7 hrsz-ú földszinti 99 m 2 -es
üzletet elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 31.482.000,- Ft áron
jóváhagyja.
és a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti, 5348/1/A/8 hrsz-ú földszinti 188 m 2 -es
üzletet elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 59.784.000,- Ft áron
jóváhagyja.
és a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti, 5348/1/A/9 hrsz-ú földszinti 79 m 2 -es
üzletet elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 25.122.000,- Ft áron
jóváhagyja.
és a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti, 5348/1/A/10 hrsz-ú földszinti 103 m 2 -es
üzletet, az 5348/1/A/11 hrsz-ú földszinti 17 m 2 -es üzletet és az 5348/1/A/12 hrsz-ú
földszinti 44 m 2 -es üzletet elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét összesen
bruttó 52.152.000,- Ft áron jóváhagyja.
és a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti, 5348/1/A/13 hrsz-ú földszinti 37 m 2 -es
üzletet elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 11.766.000,- Ft áron
jóváhagyja.
és a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti, 5348/1/A/14 hrsz-ú 38 m 2 -es raktárt
elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 12.084.000,- Ft áron jóváhagyja.
és a Nyíregyháza, Széchenyi u. 1. sz. alatti, 5348/1/B/1 23 m 2 -es hrsz-ú raktárt
elidegenítésre kijelöli, és forgalmi értékét bruttó 7.314.000,- Ft áron jóváhagyja.

‣ Az adásvételi szerződésnek tartalmaznia kell, hogy a vevő köteles a vételáron
felül a felújítás bruttó 108.000.- Ft/m 2 költségét is megfizetni – választása alapján
– az alábbiak szerint:
• A felújítási költségek összegét a vevő köteles az erre a célra nyitott külön
számlára befizetni, mely összeg a beruházás – a szerződésben rögzített
időponttól eltérő – esetleges elmaradása esetén kamatokkal növelten a vevő
részére visszajár, vagy
• A vevő köteles bankgaranciát biztosítani legalább a felújítási költségek
összege erejéig oly módon, hogy az a felújítás teljes lebonyolításáig
rendelkezésre álljon. Ebben az esetben az önkormányzatot visszavásárlási
jog illeti meg, mellyel akkor élhet, ha a bankgarancia nem hívható le és a
vevő a felújítás ütemei költségeinek ráeső arányos részét 30 napos
határidővel történő felszólítás ellenére sem fizeti meg. A visszavásárlási
vételár megegyezik az eladási ár kamatokkal nem növelt összegével, viszont
a volt bérlőnek az adásvétel tárgyát képező ingatlanra fordított esetleges
hasznos el nem számolt beruházásait meg kell téríteni.
Utasítja: a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét, a
szükséges intézkedések megtételére
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda
vezetője
Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt az
adásvételi szerződés aláírására.
Határidő: 2008. december 31.
26./napirend: Előterjesztés a Bocskai u. 29 és a Bocskai u. 31. szám alatti önkormányzati
tulajdonú házas ingatlanok, valamint a Közép utca 4. szám alatti önkormányzati
tulajdonú beépítetlen terület licit induló árának módosításra
Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és
Üzemeltetés Iroda vezetője
Csabai Lászlóné: (polgármester) Bizottság véleményét kérem, Mikó Dánieltől.
Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság
egyhangúlag támogatja.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki
véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.
133/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t
a Nyíregyháza, Bocskai u. 29. sz., a Bocskai u. 31. sz. alatti önkormányzati
tulajdonú házas ingatlanok, valamint a Közép u. 4. sz. alatti önkormányzati
tulajdonú beépítetlen terület licit induló árának módosításáról
A Közgyűlés
az előterjesztést megtárgyalta, és a Nyíregyháza, Bocskai u. 29. sz. alatti 3333 hrszú,
416 m 2 területnagyságú lakóház, udvar megnevezésű, a Bocskai u. 31. sz. alatti
3332 hrsz-ú, 356 m 2 területnagyságú lakóház, udvar, gazdasági épület
megnevezésű, a Közép u. 4. sz. alatti 3338 hrsz-ú, 681 m 2 területnagyságú
beépítetlen terület megnevezésű ingatlanok (összesen: 1453 m 2 ) licit induló árát
53.333.333,- Ft + 10.666.667,- Ft ÁFA, összesen: 64.000.000,- Ft- összegre, azaz
Hatvannégymillió forint összegre módosítja, az eredeti, 35-1/2007.(II.26.) számú
határozatban foglalt feltételek változatlanul hagyása mellett.
Utasítja: a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét, a
szükséges intézkedések megtételére
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda
vezetője
Felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt az
adásvételi szerződés aláírására.
Határidő: 2008. december 31.
27./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza, Kemecsei úton lévő 27751/131 hrsz-ú
ingatlanok elidegenítésre történő kijelölésére és a licit induló árának
meghatározására
Előadó: Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési
Iroda vezetője

Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Bizottság
véleményét kérem.
Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság
egyhangúlag elfogadásra javasolja.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki
véleményt nyilvánítani? Kérem aki a határozati javaslatot elfogadja szíveskedjen
igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.
134/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t
a Nyíregyháza, Kemecsei úton lévő 27751/131 hrsz-ú ingatlan elidegenítésre
történő kijelöléséről és licit induló árának meghatározásáról
A Közgyűlés
az előterjesztést megtárgyalta, és a nyíregyházi 27751/131 hrsz-ú 6044 m 2 területű
beépítetlen terület megnevezésű ingatlant 40.000.000,-Ft azaz Negyvenmillió forint
(ÁFA-s) licit induló áron, nyílt, kétfordulós pályázat keretében - 3 éves beépítési
kötelezettség előírásával – történő elidegenítésre kijelöli.
Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt az
adásvételi szerződés aláírására.
Utasítja: a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét, a
szükséges intézkedések megtételére
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda
vezetője
Határidő: 2008. december 31.

28./ napirend: Előterjesztés a Nyíregyháza, Pacsirta u. 27. szám alatti önkormányzati
bérlemény nem lakás célú bérleménnyé történő átalakítására
Előadó: Csabai Lászlóné polgármester
Csabai Lászlóné: (polgármester) Szóbeli kiegészítés nincs. Költségvetési és
Gazdasági Bizottság véleményét kérem.
Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Bizottságunk támogatja.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Szociális, Egészségügyi Bizottság véleményét
kérem.
Jeszenszki András: (Szociális, Egészségügyi, Lakásügyi és Idősügyi Bizottság
tagja) A bizottság támogatja.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki
véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.
135/2008. (IV.28.) számú
h a t á r o z a t a
a Nyíregyháza, Pacsirta u. 27. szám alatti önkormányzati bérlakás nem lakás
célú bérleménnyé történő átalakításáról
A Közgyűlés
az előterjesztést megtárgyalta és
a Nyíregyháza, Pacsirta u. 27. szám alatti önkormányzati bérlakás nem lakás célú
bérleménnyé történő átalakítását határozza el.
Utasítja: a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét, hogy
gondoskodjon a bérlő elhelyezéséről.
Felelős: Hámoriné Rudolf Irén Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft.
ügyvezetője

29./ napirend: Előterjesztés egyes pályázatokhoz szükséges okiratok jóváhagyására
Előadó: Csabai Lászlóné polgármester
Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Mikó Dánieltől
kérem a bizottság véleményét.
Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Bizottságunk
egyhangúlag támogatja.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki
véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.
136/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t a
a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvánnyal kötendő használati
szerződés jóváhagyásáról és pályázathoz szükséges nyilatkozat kiadásáról
A Közgyűlés
az előterjesztést megtárgyalta, és
1. a határozat 1. számú függelékét képező használati szerződést
jóváhagyja.
2. a határozat 2. számú függelékét képező nyilatkozat kiadásával e gyetért.
Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt a
használati szerződés és a nyilatkozat aláírására.
Utasítja: a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét a szükséges
intézkedések megtételére
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda
vezetője
Határidő: 2008. május 31.

1. számú függelék a 136/2008.(IV.28.) számú határozathoz:
HASZNÁLATI SZERZŐDÉS
amely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata [4400
Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz., statisztikai számjele: 1-5402006-7511-321-15,
képviseletében Csabai Lászlóné Polgármester és dr. Szemán Sándor jegyző, (a
továbbiakban: Önkormányzat)],
másrészről a Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány [5700 Gyula,
Mátyás király u. 7., lajstromszáma: Békés Megyei Bíróság 1661, adószáma:
18381690-1-04, képviseletében Dr. Kelemenné Szántai Anita elnök, (a
továbbiakban: Alapítvány, a továbbiakban együtt: felek)]
között az alulírott helyen, napon és a következő feltételekkel:
1./ Felek rögzítik, hogy a nyíregyházi belterületi 26933/2 helyrajzi számú – a
valóságban a 4400 Nyíregyháza, Kerékgyártó utca 21. szám alatt található –
1918 m 2 területű, lakóház, udvar megnevezésű ingatlan ½-½ tulajdoni
hányadban a felek tulajdonát képezi.
2./ Felek megállapítják, hogy közöttük 2003. május 13. napján megállapodás jött
létre az 1./ pont szerinti ingatlan használati viszonyainak rendezése tárgyában,
mely szerint az ingatlant kizárólag az Alapítvány birtokolja és használja céljai
megvalósítása érdekében, az Önkormányzat az 1./ pont szerinti ingatlan
önkormányzati tulajdonban lévő ½-ed tulajdoni hányadát ingyenesen az
Alapítvány használatába adta.
3./ Felek a 2./ pont szerinti megállapodásban rögzítették, hogy az 1./ pont szerinti
ingatlant legalább a 2./ pont szerinti megállapodás aláírásától számított 10 évig
az Alapítvány céljaira használják fel.
4./ Felek megállapítják, hogy az Alapítvány pályázatot kíván benyújtani az ÉAOP-
2008.4.1.3.A kódszámú, „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti
alapellátások fejlesztése” című pályázati felhívásra.
5./ Felek megállapodnak abban, hogy a 2./-3./ pontok szerint az 1./ pontban
említett ingatlan Alapítvány használatba adását meghosszabbítják oly módon,
hogy az a 4./ pont szerinti pályázat benyújtásától számított 10 év elteltét követő
hónap utolsó napján szűnik meg.
6./ Felek kölcsönösen kijelentik, hogy devizabelföldinek minősülő jogi személyek,
szerződéskötési képességüket sem jogszabály, sem bírói, hatósági végzés,
határozat nem korlátozza, nem zárja ki.

7./ Felek rögzítik, hogy jelen szerződés kölcsönös érdekeik alapján jött létre, annak
tartalmát ismerik, a benne foglaltakkal maradéktalanul egyetértenek.
8./ Felek a jelen szerződésből fakadó esetleges vitás kérdéseiket egymás között,
tárgyalás útján kívánják rendezni, ennek sikertelensége esetére kikötik a
nyíregyházi székhelyű, hatáskörrel rendelkező bíróság kizárólagos
illetékességét.
9./ A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései az
irányadóak.
Felek a jelen szerződést elolvasás és közös értelmezés után, mint az akaratukkal
mindenben megegyezőt jóváhagyólag írták alá.
2. számú függelék a 136/2008.(IV.28.) számú határozathoz:
TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁS ÉS IGAZOLÁS 10
Alulírott Csabai Lászlóné és Dr. Szemán Sándor, a Nyíregyháza Megyei Jogú
Város Önkormányzata, mint a 26933/2 hrsz, 4405 Nyíregyháza, Kerékgyártó út 21
alatti épület tulajdonosa hozzájárulok az ÉAOP-2008-4.1.3.A számú pályázati
kiírás keretében történő „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti
alapellátások infrastrukturális fejlesztése” című pályázat benyújtásához, annak
végrehajtásához és a projekt során megvalósuló infrastrukturális fejlesztések
aktiváláshoz.
Igazolom továbbá, hogy a fejlesztendő ingatlan, épület a bérleti/
vagyonkezelési/használati szerződés/megállapodás hatálya alatt (legalább a
pályázat benyújtásától számított 10 évig) a pályázatban meghatározott célú
intézményként történő működtetésre rendelkezésre áll.
10 Beruházással érintett ingatlanonként.

136-2/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t
a Nyíregyházi Állatpark Kht-val megkötött vagyonkezelői szerződés és a
benyújtott pályázathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozat
utólagos jóváhagyásáról
A Közgyűlés
az előterjesztést megtárgyalta, és
a jelen határozat 1. és 2. számú függelékeit képező Vagyonkezelési szerződés
megkötését és a hozzájáruló nyilatkozat kiadását tudomásul veszi.

30./ napirend: Előterjesztés az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége törvényességi
jelzésével kapcsolatos állásfoglalásra
Előadó: Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Nincsen. Jogi, Ügyrendi
Bizottság véleményét kérem.
Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A
bizottság a határozat-tervezetet egyhangúlag elfogadásra javasolja.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság
véleményét kérem.
Tormássi Géza: (Közlekedési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke) A bizottság
támogatja.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki
véleményt nyilvánítani? Kérem, aki a határozati javaslattal egyetért szíveskedjen
igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 33 szavazattal meghozta az alábbi határozatot.
137/2008. (IV.28.) számú
h a t á r o z a t
az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal Szabolcs-
Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége törvényességi jelzésével kapcsolatos
állásfoglalásról
A Közgyűlés
az előterjesztést megtárgyalta, és az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége 1755/2008. számú törvényességi
jelzésének 2. pontjában foglaltakkal egyetért. Ennek alapján módosítja a közterületek
használatának, valamint a közutak nem közlekedési célú igénybevétele
engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló 31/2001. (VI.1.) KGY rendeletét.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki a rendelet-tervezettel egyetért
szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 32 szavazattal, 1 tartózkodás mellett megalkotta az alábbi rendeletet.
25/2008. (IV.29.) KGY
r e n d e l e t e
a közterületek használatának, valamint a közutak nem közlekedési célú
igénybevétele engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló 31/2001. (VI.
01.) KGY rendelet módosításáról
A Közgyűlés
a közterületek használatának, valamint a közutak nem közlekedési célú
igénybevétele engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló 31/2001. (VI. 01.)
KGY rendeletét (a továbbiakban: Ör.) az alábbiak szerint módosítja:
1. §
Az Ör. 21. § (1)-(2), (5)-9) és (14) bekezdéseinek helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(1) Közterület bontásával járó közműépítési, javítási munkálatokra a munka
megkezdése előtt a közterület kezelőjétől kezelői hozzájárulást, a Nyíregyháza
Megyei Jogú Város Jegyzője Műszaki Irodájától szakhatóság állásfoglalást és
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatától tulajdonosi hozzájárulást kell
kérni. A kezelői nyilatkozat ezt követően adható ki. Közterület bontásával járó
közműépítési, javítási munkálatokra a munka megkezdése előtt a Nyíregyházi
Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft-től kell kezelői nyilatkozatot kérni.
Pihenőnapokon, illetve munkaszüneti napokon tervezett bontási munkálatokra csak
rendkívül indokolt esetben (hibaelhárítás) adható kezelői nyilatkozat.
(2) Kezelői nyilatkozat nélkül a közterületet bontani csak abban az esetben szabad,
ha az közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés, távközlési vezeték vagy
csővezeték hibaelhárítása, árvíz vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy
elemi csapás miatt szükséges. Ebben az esetben a közterület bontását az
igénybevevőnek a közút kezelőjéhez - közhasználatú zöldterület esetében a
zöldterület kezelőjének - haladéktalanul be kell jelentenie és az élet- és
vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tenni.
(5) Amennyiben a kérelmező olyan mértékű közterület bontásához kér kezelői
nyilatkozatot, amely munkát valamely ok miatt szakaszolni kell, a közterület kezelője
a kezelői nyilatkozatot szakaszolva adja meg.

(6) Ha a körülmények indokolják, a közterület kezelője a kezelői nyilatkozatban két
határidőt állapíthat meg:
a./ Az ideiglenes helyreállítás határidejét;
b./ A végleges helyreállítás határidejét
(7) A kezelői nyilatkozat helyreállítási határideje egy alkalommal maximum 2 héttel
hosszabbítható meg. A kezelői nyilatkozatban forgalombiztonsági okokból előírható
a közterület azonnali helyreállítása.
(8) Közutak, járdák, kerékpárutak építési célú igénybevétele esetén a kérelmező
igénybevételi díjat köteles fizetni az építés megkezdésétől számítva, melynek
díjtételeit a II. számú melléklet tartalmazza. Bármely közterületen végzett építési
munka esetén a 6. hetet követő időtartamra a II. számú mellékletben meghatározott
emelt építési igénybevételi díjat kell fizetni a kivitelezés teljes befejezéséig.
Amennyiben a kezelői nyilatkozatban foglalt határidő lejárt, a munkavégzés kezelői
nyilatkozat nélkülinek minősül kivéve, ha a határidőt meghosszabbították.
(9) November 15. és március 15. közötti időszakban közterület felbontására csak a
(2) bekezdés alapján, valamint időjárás függvényében az Önkormányzat és
intézményei, szervezetei beruházásában épülő, valamint közérdeket szolgáló
közművezetékek esetében adható kezelői nyilatkozat.
(14) Gerincvezeték vagy gerincvezetéket érintő építési és rekonstrukciós munkák
végzésére, csak a közmű tulajdonosának vagy üzemeltetőjének adható kezelői
nyilatkozat. Csatlakozóvezeték építése esetén az építtető vagy kivitelező kérelmére
is adható kezelői nyilatkozat. Ebben az esetben a kérelmezőnek csatolnia kell a
vezeték építésére vonatkozóan a közmű tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát,
engedélyét is. Hibaelhárítás esetén azonnali bejelentést kell tenni a közterület
kezelője felé. A bejelentést a közmű tulajdonosa vagy az általa megbízott vállalkozó
is megteheti. Szilárd burkolatú közút, közterület bontására, helyreállítására csak
útépítési referenciával rendelkező szakirányú cég megjelölése esetén adható bontási
kezelői nyilatkozat. Nem vehető figyelembe a referencia vizsgálatánál olyan
vállalkozás, aki korábbi szerződéses viszonyában önkormányzati útszakaszon
végzett munkái során igazoltan hibásan teljesített 3 éven belül.”
2. §
Az Ör. 22. § (2) bekezdésének, (8) bekezdés g/ pontjának és (11) bekezdésének
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A burkolatbontással járó munkákat a technológiailag szükséges legrövidebb időn
belül kell elvégezni. Amennyiben indokolatlanul a munkavégzés a területen 5
munkanapnál tovább szünetel, a közterület kezelőnek joga van a kiadott kezelői
nyilatkozatot visszavonni. Mindaddig, amíg a kezelői nyilatkozat jogosultja a
munkát nem folytatja, és ezt a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kfthez
írásban be nem jelenti, a közterületen folyó munka kezelői nyilatkozat
nélkülinek minősül. Ha a munkavégzés indokolatlanul 15 munkanapnál tovább
szünetel, akkor a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. a munkaárkot,
munkagödröt a kezelői nyilatkozat jogosultja költségére helyreállíttathatja.

g/ 5 éven belül épített, felújított vagy korszerűsített út, járda, parkoló, térburkolat,
zöldterület bontására – függetlenül annak üzemeltetőjétől – csak rendkívül indokolt
esetben és az eredeti burkolati anyaggal, az úttest nyomvonal jellegű bontása esetén
az érintett szakaszon teljes szélességben történő helyreállításával adható kezelői
nyilatkozat. Keresztirányú munkaároknál az árok szélétől útburkolat esetén 10 – 10
m, járda esetén 5 – 5 m. hosszúságban és a burkolat teljes szélességében történő
helyreállítását el kell végezni. Tér, teresedés esetén a helyreállítandó felületet a
kezelő egyedileg állapítja meg.
(11) Ha a közterület bontása miatt a helyreállítás befejezésétől számított 3 éven belül
süllyedés vagy más, a bontásra vagy helyreállításra visszavezethető hiba keletkezik,
a kezelői nyilatkozat jogosultja köteles azt saját költségen kijavítani, a javításra
garanciát vállalni. Ha a kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget, úgy a
közlekedési hatóság – a közút kezelőjének kérelmére – a süllyedés vagy hiba
kijavítását rendelheti el. A halasztást nem tűrő javításokat az út, ill. a közhasználatú
zöldterület kezelője – a kezelői nyilatkozat jogosultja költségére – elvégezheti.”
3. §
Az Ör. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kivitelező a közterület bontását csak a Nyíregyházi Városüzemeltető és
Vagyonkezelő Kft. kezelői nyilatkozata birtokában kezdheti meg, és a munkálatokat
az abban foglaltak szerint végezheti el.”
4. §
Az Ör. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a közutat, járdát, közterületet kezelői hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulásban
előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a terület-bontásoknál a munkavégzés
indokolatlanul szünetel, a kezelői hozzájárulásban szereplő befejezési határidő nem
biztosítható, a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. a közterület
bontási díjat beszedi.
A közterület bontási díj mértékét a II. sz. melléklet tartalmazza.„
5. §
Az Ör. 27. §-a a következő t./ ponttal egészül ki:
„t./ Kezelői nyilatkozat: e rendelet II. fejezete vonatkozásában az r./ pontban említett
szervezetnek, mint kezelő által az e rendelet II. fejezete szerinti – harmadik személy
által végzendő – tevékenységekkel kapcsolatban kiadott, Nyíregyháza Megyei Jogú
Város Önkormányzata, mint a helyi közutak és közterületek tulajdonosa vagyona
megóvása érdekében szakmai feltételeket előíró dokumentum.”

6. §
Jelen rendelet 2008. május 1. napján lép hatályba.
31./ napirend: Előterjesztés Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008.
évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól szóló
4/2008. (II.12.) KGY rendelet módosítására
Előadó: Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
László Géza Gazdasági Iroda vezetője
Csabai Lászlóné: (polgármester) Szóbeli kiegészítés nincs? A bizottságok
véleményét kérem.
Márföldi István: (Pénzügyi Bizottság elnöke) A Pénzügyi Bizottság ma tárgyalta,
elfogadásra javasolja.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm, Költségvetési Bizottság véleménye.
Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A Költségvetési és
Gazdasági Bizottság az anyag mellékletét képező 10. számú kimutatás ügyében
külön szavazott, és azt 9 igen és 1 tartózkodással nem javasolja elfogadásra. Az
előterjesztést magát, tehát a költségvetés módosítását a bizottság elfogadásra
javasolja. Ha szükséges, akkor indokolom, de úgy gondolom, hogy ilyen késő este
már nem lenne célszerű.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Én elfogadom, ez azt jelenti, hogy egy hónappal
később kerülnek azok a munkák elvégzésre. Nagyon sajnálom, mert minden munka
amit most kiadunk, az az építőiparnak nagyon szükséges. Jó. Köszönöm. Azt mondja
a Gazdasági Bizottság, hogy a 10. mellékletet nem, de az előterjesztést igen.
Kérdezem, hogy kinek van kérdése? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Jászai
Menyhért kért szót.
Jászai Menyhért: (képviselő) Kérdés lett volna, lehet, hogy nem ide való a kérdés.
Nekem a kátyúzási utcalista nagyon szűknek tűnik. 15 utca van megnevezve, sokkal
több utca szorulna kátyúzásra, csak hogy mondjam a Szőlőskert utca, amelyen a
busz is közlekedik. Tehát miért ilyen szűk ez a lista? Köszönöm.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Gémesi István válaszol, volt Jászai úr részéről egy
kérdés, sokkal több utca szorulna kátyúzásra.

Gémesi István: (Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. Útkezelési és
Közlekedési ágazat vezetője) Ez a 15 utca, ami bekerült ebbe a kátyúzás, meleg
aszfalttal című rovatba, természetesen nem tartalmazza az egész utcalistát. De ha
megnézi azt a képviselő úr, hogy ez egy 20 millió forintos összeg, amit betettünk
erre, akkor én félek, hogy még a 15 utca sem fog beleférni. A Szőlőskert utcával
kapcsolatban annyit szeretnék elmondani, hogy tipikus kátyúzási munkát egy olyan
utcán, ami egy itatásos szerkezetű útalap, meleg aszfalttal nem is lehet szakmailag
megvédeni, hogy ezt csinálni lehet. Hisz ha beletesszük a meleg aszfaltot, akkor a
meleg aszfalt melletti terület fog kicsúcsosodni.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Turcsik képviselő úrnak nem adtam szót, de ha
jelentkezik akkor adok. Lengyel Károly jelentkezett.
Lengyel Károly: (képviselő) Köszönöm szépen, gyors leszek, valóban itt vannak
hiányosságok. Még olyan is van, amit már tavaly megbeszéltünk, Butykán például az
egyik utca, a Vay Ádám utca gyakorlatilag olyan, mintha felrobbantották volna. Így
van és gyakorlatilag akkor már meg is beszéltük, de nem találtam benne. De a
legnagyobb problémám amúgy nem ez. Ez is nagy probléma, jó lenne visszatérni, de
a következő gondom az nekem, hogy a területen rengeteg olyan utca van, amit nem
mi tartunk, hanem a Közút tart kezelésbe. Na most ezzel ők kb. annyit foglalkoznak,
mindegy, nem is mondok hasonlatot, de keveset. Én arra szeretnék kérni valamilyen
javaslatot, hogyan lehet a Közutat arra rábírni, hogy a kötelességét végezze el és
ezeket az utakat tartsa karban, gyakorlatilag erre szeretnék egy segítséget kérni.
Most nyugodtan gúnyolódhat Vinnai Győző, mert én azt gondolom, hogy ez az a
fórum, ahol egymástól is segítséget kérhetünk, tanulhatunk. Játszóteret meg kell
építeni Vinnai Győző, mert egyszerűen azon a helyen elmaradott volt. Tudom, ha van
az emberen sapka az a baj, ha meg nincs akkor az a baj, frakcióvezető úr. Már késő
van, nem is fogom ezt folytatni, mert nem veszekedni akarok, csak azt gondolom,
hogy ez egy nagyon fontos kérdés, hallgassuk meg egymást. Majd ha én így
gúnyolódok magával, akkor maga is teheti ezt velem. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Igen, ha egy testületi ülésen számított hozzászólás
mennyiséget számoljuk, akkor bizonyára nem Lengyel Károly viszi el a leghosszabb
időt. Turcsik László,
Turcsik László: (képviselő) Na most ez az a tipikus eset, amikor két ember közül az
egyik ember félre érti a másikat. Nem tisztem Vinnai Győzőt megvédeni, van neki
elég baja meg bűne, de ő azon mosolygott, – engedd meg légy szíves – hogy én itt
oldalt besúgtam neki, hogy bizony sajnos a Közút itt nem dönthet, mert Budapesten
döntenek arról is, hogy az utolsó kátyúban mit tehetnek be a Megyei Közúti
Igazgatóságok utódai. Erről szól a történet, tehát ezen mosolygott, nem téged
gúnyolt ki ebben a pillanatban. A Szőlőskert utcával kapcsolatban. A Szőlőskert utca,
ugye tudod, hogy a Kultúrháztól a vasútig terjed, az valóban egy kohósalak alapra
épített és egyetlen olyan útja Nyírszőlősnek, amelyiken két réteg aszfalt van.
Valószínű, hogy ti a főúttól, úgymond a főúttól a Kultúrházig terjedő szakaszra
gondoltatok, amelyik valóban itatásos technológiával készült. Tényleg megérett az
idő, hogy valamit csinálni kellene vele, valóban Közúti Igazgatóságé, az országos
úthálózatnak a része. Most már nem? Akkor átvettük. Az elmúlt két évben nagyon
nem foglalkoztam ezzel, tehát azért nem tudhatom.

De valóban csinálni kellene vele valamit, tudniillik az egész településnek a bevezető
főútja és amikor a főutat aszfaltréteggel borította ’98-ban az akkor még Megyei
Közúti Igazgatóság, akkor ezt a bekötő szakaszt kihagyták, azt az 1 kilométert,
mondván, hogy ott rövidesen csapadékcsatorna fog épülni a IX-es főfolyásig és hogy
az akkori úttörvény értelmében 5 évig nem lehet felbontani az új burkolatot. Ezért
nem került rá sor. Aztán valahogy az idők szele elmosta ezt a lehetőséget,
csapadékcsatorna nem épült, az út meg úgy maradt. De most buszok is közlekednek
ezen, meg az egész lakosság és az a baj, hogy a buszokban is nagy kárt csinál.
Most végre vannak ezek a normális alacsonypadlós buszok, amik kényelmesek meg
modernek, meg jók, ezeket is tönkre fogja tenni. Tehát olyan rossz állapotba került az
az útszakasz, hogy előbb-utóbb kellene vele valamit csinálni. Ez egy 1 kilométeres
szakasz mindössze. Egyébként a Szőlőskert utcát meg ki is kellene szélesíteni, mert
3 méter 80 centi széles és azon közlekedik a busz. Ez is már néhány éve napirenden
van.
Csabai Lászlóné: (polgármester)Jászai Menyhért és Dr. Szemán Sándor
jelentkezett.
Jászai Menyhért: (képviselő) Nem terveztem, hogy hozzászólok és húzom az időt.
Köszönöm Turcsik képviselő úrnak, hogy kiegészítette az én felvetésemet, nem
szívesen mondom, de nem tudom elfogadni ezt a választ amit kaptam a kérdésemre.
Igazából nekem nem a Kft.-vel van vitám, hanem saját magunkkal. Ők nyilván 20
millió forintból tudnak gazdálkodni, még ha nem is lehet kátyúzni, oda néhány vödör
aszfaltot ki kellene vinni és betaposni, mert van már 8-10 olyan gödör, ami valóban
veszélyes. Zárójelben azért még annyit megjegyeznék, hogy ettől függetlenül
történnek kátyúzások a városban több ponton, nem akarok utcákat említeni ami itt
nincs felsorolva és már februárban – márciusban szépen, vígan ki lett kátyúzva. Ilyen
lokális jellegű felújításokkal. Helyes, tehát menjünk ezeken végig. Az eredetileg
tervezett mondanivalómnak egy szűkített változatát fogom most elmondani, de
kikívánkozik belőlem és a szokásos köröket nem fogom most megfutni. Egy kicsit
vissza szeretnék kanyarodni a külső és a belső kerületek közötti különbségre. Utak,
járdák, közterületek. Én felállítanék három kategóriát a jövőre vonatkozólag. Az első
kategóriába azokat tenném, amelyek a biztonság szempontjából fontosak.
Közlekedés, személybiztonság, élet, technika. A másodikba azt tenném, ami szintre
hozó beavatkozás, ezt értem a fejlesztésekre is és a karbantartásra is. A szintre
hozásnál figyelembe venném az építési övezeteket, és a városi átlaghoz igazítanám
a beavatkozásokat. Mert azt már most kezdjük érteni, hogy a lakosoknak elő fogjuk
írni a járdát is és egyebeket. Új utcánál természetes, hogy előírjuk a közműveket,
akkor ezt tartsuk magunkra nézve is érvényesnek. A harmadik az pedig az esztétikai
és jóléti beavatkozások. Szintre hozás után itt is, amikor erre jut keret, akkor ezzel
foglalkoznék. Ez egészen más sorrend, amit én most felvázoltam, mint amit
alkalmazunk a gyakorlatban. Ezzel le is zárom a hozzászólásomat. A közmunkásokat
is jó lenne látni a közterületeken. Tehát gyomtalanítás, fűnyírás, illegális
szemétlerakók felszámolása. Én is örültem neki, hogy jelentős közmunka kerettel
rendelkezünk az idei évben, de én egyelőre még nem tapasztalom, hogy az utakon
lennének ezek a közmunkások. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Jegyző úr kért szót.

Dr. Szemán Sándor: (jegyző) A mellékletben szereplő rendelet-tervezet címében és
1. §-ában az évszám természetesen helyesen 2008. évi költségvetés. 2.§-ban pedig,
hogy kiegészítsem és ezzel teljessé tegyem a mondatot, a rendelet 2008. április hó
30. napján lép hatályba. Köszönöm szépen és elnézést kérek a pontatlanságért és a
hiányosságért.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Lengyel Károly kért szót.
Lengyel Károly: (képviselő) Egyetlen egy rövid mondatot. Még, hogy olyan
területem is van ami a nyírbátori közúthoz tartozik. Nyírbátori közúthoz. Komolyan.
Nem is messze, gyakorlatilag a Nagykállói út meg a Butykai út találkozásánál. A
nyírbátori közúthoz tartozik. Mikor lesz az kátyúzva, meg nyírva általuk?
Csabai Lászlóné: (polgármester) A következő határozatot javaslom. Én magamnak
írtam egy tartaléklistát, de azt most nem mondom el, mert azok nem jöttek szóba.
Egyszerűbben oldotta meg a bizottság, hogy levette az egészet napirendről, ezért
nem fogom segíteni a Testületnek a munkáját. Javaslatként azt fogalmazom meg,
hogy kérjük Giba Tamás alpolgármester urat, hogy készítsen elő egy egyeztető
tárgyalást a Közúttal, hogy nézzük meg azokat az állami utakat, amivel problémánk
van, és azokkal menjünk fel az útalaphoz, hogy tudunk-e ott valamit elérni. Ez az
első javaslatom. A második javaslatom, én múlt vasárnap kinn voltam Nyírszőlősön.
És valóban azt láttam, hogy nagyon rossz az a bevezető út. Tökéletesen igaza van
mind a két képviselő úrnak, az a javaslatom, hogy most ne döntsünk, hanem kérjünk
egy vizsgálatot és aszerint, hogy hogy fog majd dönteni erről a mellékletről a
Testület, ha jóvá hagyja, akkor is ezt a témát hozzuk vissza és én még fogok
javasolni néhány témát, amit meg akarok vizsgáltatni és vissza akarom hozni a
testületi ülésre. Ez a két javaslatom van, és utána fel fogom tenni szavazásra azt a
kérdést, amit Mikó Dániel mondott, hogy a 10. mellékletet vegyük le a napirendről.
Vagy a táblázatot vegyük le a napirendről és hozzuk vissza májusban. Ebben a
sorrendben fogok szavaztatni és a végén fogok szavaztatni a rendelet
módosításáról. Mert körülbelül ez az ütem, amiben szavaztatni kell. Igen? Tormássi
Géza.
Tormássi Géza: (képviselő) Elnézést kérek Polgármester Asszony! Ha a 10.
mellékletet nézzük, ez a Városüzemeltetési Kft. által elvégzendő feladatok, ebben az
esetben pedig városüzemeltetési kérdésről van szó, tehát én azt javaslom, hogy ne
csak a Gazdasági Bizottság tárgyalja, hanem a szakmai bizottság is. Elvileg a 10.
melléklet, illetve a 10. számú kimutatás amit le akarunk venni. És úgy tudom, hogy ez
a bizonyos kimutatás az alapján készült el, amit a polgármester asszonnyal
egyeztettek. Most ha leegyeztetésre került, akkor az a kérdésem, hogy a
bizottságnak miért kell ezt levenni?
Csabai Lászlóné: (polgármester) A bizottság így döntött, én nem fogom
megkérdőjelezni a bizottságnak ezt a döntését. A képviselő-testület
megkérdőjelezheti. A képviselő-testület dönthet másként. Tehát kérem, aki egyetért
azzal, hogy Giba Tamás alpolgármester úr vezetésével az állami utakra vonatkozóan
legyen egy egyeztetés, szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 33 szavazattal elfogadta.

Csabai Lászlóné: (polgármester) Mikó Dániel hozzá akar szólni, de a még a
második szavazást lebonyolítom. Javaslom, hogy a Nyírszőlősi utat és a Szőlőskert
utcát még egyszer nézzük meg és hozzuk vissza a következő közgyűlésre, illetve én
még fogok négy utcát javasolni, amit kérem, hogy nézzenek meg, ezt most nem
mondom meg, és azokat hozzuk vissza a közgyűlésre, mert meggyőződésem, hogy
azokkal foglalkozni kell. Mind a négy más képviselői körzetben van, most nem
akarom elmondani, meg fogjuk nézni. Kérem aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel
szavazni.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
Közgyűlés 33 szavazattal, 1 tartózkodással elfogadta.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Mikó Dániel. Parancsolj.
Mikó Dániel: (Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) Tisztelt Közgyűlés! Én
amikor jeleztem, hogy Gazdasági Bizottság a 10. számú kimutatást nem fogadta el
és hivatkoztam arra, hogy elég késő van ahhoz, hogy ennek a részletes indoklásába
belekezdjek, de amennyiben kéri a közgyűlés, akkor szívesen megindokolom. Hiszen
Tormássi képviselőtársam nagyon értetlenül fogadta ezt a döntésünket. A megelőző
üzleti terv tárgyalása során, amikor a Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. üzleti
tervét tárgyalta a bizottság, nagyon élénk vita alakult ki abban a tekintetben, hogy mi
szerepel abban az üzleti tervben és mi nem. Akkor polgármester asszony azt ígérte a
bizottsági ülésen, hogy a következő közgyűlésre be fog jönni, részletesen,
képviselőkre lebontva, hogy milyen feladatokat kívánnak megvalósítani az egyes
körzetekben. Együttesen fogjuk látni, hogy a Vagyonkezelő Kft.-nél és a
városfejlesztés költségvetésében szereplő pénzből mik fognak megvalósulni és azt le
fogják egyeztetni a képviselőkkel. Konzultációt vártunk. Ahány képviselőt én
megkérdeztem, mindegyik azt mondta, hogy vele senki sem konzultált. Én ebből az
anyagból tudtam meg azt, hogy mit tartanak a szakemberek fontosnak az én
körzetemben. Semmi probléma, nyilvánvalóan ez szakmai kérdés, de annyit egy
egyéni képviselő elvárhat, hogy vele konzultáljanak, hogy azt mondják, hogy ennyire
van lehetőség vagy mi ezt látjuk a legfontosabbnak. Megvitatjuk, közös nevezőre
jutunk és akkor az jön be. Vagy nem jutunk, és akkor dönt a közgyűlés. De hogy ezt
az egészet megspórolják, én úgy gondolom, hogy ez méltatlan helyzetbe hozza az
egyéni képviselőket. Nem beszélve arról, hogy egy-két furcsaságot azért lehet benne
olvasni. Ha valaki felüti ennek a mellékletnek az 5. oldalát, Nádor út, beszakadás.
Úgy gondolom, hogy ha beszakad az út azt valakinek meg kell csinálni, tehát a
hibaelhárítások vannak felsorolva. És egyéb furcsaságok, amit én úgy gondolok,
hogy itt mindenképpen megérné, hogy mi képbe kerüljünk és természetesen a végső
döntést a szakembereknek kell egy egyeztetést követően meghozni és nyilvánvalóan
majd a közgyűlés elfogadja. De én azt hiszem, hogy ez nincs abban az állapotban,
hogy én erre igennel tudjak szavazni. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) A bizottság azt javasolja, hogy ezt ne tárgyaljuk.
Ezt a képviselő-testület el is fogadhatja és el is utasíthatja. Kérem aki a bizottság
javaslatával egyetért szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 21 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 10 tartózkodással elfogadta a
javaslatot:

Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki a költségvetést a 10. melléklet nélkül
elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 20 szavazattal, 13 tartózkodás mellett meghozta az alábbi határozatot
és megalkotta az alábbi rendeletet.
138/2008. (IV. 28.) számú
h a t á r o z a t a
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. évi költségvetésének
módosításához kapcsolódó feladatokról
A Közgyűlés
1.) felkéri Giba Tamás alpolgármestert, hogy az állami utak karbantartására,
felújítása érdekében kezdeményezzen egyeztető tárgyalást a Magyar Közút
Kft. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóságával
Felelős: Giba Tamás alpolgármester
2.) utasítja a Városfejlesztési Iroda vezetőjét, valamint a Nyíregyházi
Városüzemeltető és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetőjét, hogy a Nyíszőlősi út és a
Szőlőskerti utca felújításának lehetőségét vizsgálja meg, és a vizsgálat
eredményéről tájékoztassa a testületet.
Felelős: Hajzer Gábor, Városfejlesztési Iroda vezetője,
Hámoriné Rudolf Irén, a Nyíregyházi Városüzemeltető és
Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője

26/2008. (IV.29.) KGY
r e n d e l e t
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. évi
költségvetéséről szóló 4/2008.(II.12.) KGY rendelet módosításáról
A Közgyűlés
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. évi költségvetéséről
szóló 4/2008. (II. 12.) KGY rendeletét az alábbiak szerint módosítja:
1. §.
A Közgyűlés a 2008. évi költségvetés főösszegét az 1. számú melléklet szerint
39.547.511 eFt-ra módosítja.
2. §.
A rendelet 2008. április hó 30. napján lép hatályba.

1543
B e v é t e l
K i a d á s
Megnevezés Ebből Ebből
Zárolás Engedély. Zárolás
Engedély.
Bér Munk.j.
Bér
Munk.j.
Eredeti előirányzat 39 461 728 39 461 728
Polgármesteri hatáskörben
végrehajtott előirányzatmód.
1. sz. kimutatás szerint 33 232 33 232
Módosított előirányzat 39 461 728 39 461 728
1. Központi költségvetési támog.
MÁK levelek alapján
- normatív kötött felhaszn. tám.
- rendszeres szociális segély 110 694
- időskorúak járadéka 7 859
- ápolási díj és az utána befizetett
nyugdíjbiztosítási járulék 56 244
- normatív lakásfenntartási támog. 30 690
- adósságcsökkentési támogatás 9 465
- központosított előirányzatok
- helyi szervezési intézkedésekhez
kapcsolódó többletkiadások támog. 11 999
- prémiumévek program támogatása 4 944
- közszféra keresetemelk. támogatása 102 892
- lakossági közműfejl. támogatása 3 568
- helyi kisebbségi önkormányzatok
működésének támogatása 1 943
- helyi közösségi közl. normatív
támog.
31 695
- EU-s és hazai fejl. pály.saját forrás 5 372
eFt-ban!

2. Átvett pénzeszköz
- fejlesztésre átvett pénzeszköz 330 349 185 000
- Volán támogatására átvett pénzeszk. 31 695
- szociális feladatokra átvett 214 952
- közszféra keresetemelk. támogatása 102 892
- helyi szervezési intézkedésekhez
kapcsolódó többletkiadások támog. 11 999
3. Felhalmozási és tőkejell.
bevételek
- Önkorm.sajátos felhalm.és tőkebev.
telekértékesítés 104 400
I. Hivatali költségvetés
1. Tartalékok
- Külügyi és EU-s célfeladat
(Okt. Kult. és Sportiroda anyaga)
404070 Gazdasági és egyéb területen
hasznosuló nemz.kapcs. elősegítése 2 100
- Oktatási célfeladat
(Okt. Kult. és Sportiroda anyaga)
402050 Szakvezető ped. órakedv. 3 332 2 524 808
- Polgármesteri keret
3. sz. kimutatás szerint 145
- Alapítványi támogatások
2. sz. kimutatás szerint 100
- Átruházott hatáskörben
végrehajtott előir. módosítás
(a bizottságok döntése alapján)
3. sz. kimutatás szerint 3 590
- Alapítványi támogatások
(a bizottságok döntése alapján)
2. sz. kimutatás szerint 400

- Kötvényből képzett tartalék
felhasználás - 8. sz. kimutatás szerint 306 490
2. Pénzeszköz átadás
- Rendőrség támogatása
271/2007.(XII.17.) KGY határozat
alapján 3 794
- Alapítványi támogatások
(a bizottságok döntése alapján)
2. sz. kimutatás szerint 500
3. Egyéb kiadás
- Cigány Kisebbségi Önkormányzat
(4/2008.(I.17.) Cigány
Kisebbs.Önk.hat.)
Arany J. Gimn. és Általános Iskola
táncoktatás támogatása 25
Helyi kisebbségi önk. működési tám.
(MÁK levele alapján)
- Cigány Kisebbségi Önkormányzat 278
- Lengyel Kisebbségi Önkormányzat 278
- Német Kisebbségi Önkormányzat 278
- Örmény Kisebbségi Önkormányzat 278
- Szlovák Kisebbségi Önkormányzat 277
- Ukrán Kisebbségi Önkormányzat 277
- Ruszin Kisebbségi Önkormányzat 277
4. Városfejlesztési kiadás
(Városfejl.Iroda anyaga alapján)
4. sz. kimutatás szerint 337 828 530 365
5. Felújítás
(Vagyongazd. és Üzemelt.Iroda
anyaga)
7. sz. kimutatás szerint 60 000

6. Vagyoni kiadások
(Vagyongazd. és Üzemelt.Iroda
anyaga)
- Malom u.- parkoló kialakítás 2 070
- Berenát u. - ingatlan vásárlás 102 490
(volt HM Üdülő)
7. Előirányzat átcsoportosítás
(Gazdasági Iroda anyaga alapján)
5. sz. kimutatás szerint 82 362 82 362
II. Intézményi költségvetés
1. Prémiumévek program támog.
(MÁK levél alapján)
- Westsik V. ÉLIP Szakk. és Szakisk. 1 185 897 288
- Krúdy Gy. Gimnázium 663 500 163
- Váci M. Művészeti, Kulturális és
Gyermekcentrum 511 385 126
- Vikár S. Zeneiskola 1 003 755 248
2. Szakvezető tanárok órakedv.
2007/2008. tanév II. félévi vonzata
(146/1999. (VI.14.) KGY hat.)
(Okt. Kult. és Sportiroda anyaga)
- Petőfi S. Általános Iskola 433 328 105
- Bem J. Általános Iskola 202 153 49
- Arany J. Gimn. és Ált. Iskola 205 155 50
- Gárdonyi G. Ált. Iskola 990 750 240
- Vécsey K. Ált. Iskola 400 303 97
- Bánki D. Műszaki Középiskola 414 314 100

- Sipkay B. Keresk. Szakközépisk. 214 162 52
- Széchenyi I. Közgazd.
Szakközépisk. 474 359 115
3. Magántanuló felkészítése
(Okt. Kult. és Sportiroda anyaga)
- Benczúr Gy. Általános Iskola 405 307 98
- Petőfi S. Általános Iskola 543 411 132
- Bem J. Általános Iskola 265 201 64
- Arany J. Gimn. és Általános Iskola 268 203 65
4. SNI tanuló felzárkóztatása
(Okt. Kult. és Sportiroda anyaga)
- Göllesz V. Spec.Szakisk. és Ált.Isk. 161 122 39
5. Étkezésből eredő Áfa
visszatérülés
(Áfa törvény változása miatt)
6. sz. kimutatás szerint 110 905
6. Felújítás
(Vagyongazd. és Üzemelt.Iroda
anyaga)
7. sz. kimutatás szerint 350 29 760
7. Átruházott hatáskörben
végrehajtott előir. módosítás
(a bizottságok döntése alapján)
3. sz. kimutatás szerint 3 735
8. Egyéb feladatok
- Arany J. Gimn. és Általános Iskola
(4/2008.(I.17.) Cigány
Kisebbs.Önk.hat.)

táncoktatás támogatása 25
- Szőlőskerti Általános Iskola
(221/2008. sz. levél alapján)
autóbusz műszaki vizsgáztatása 700
- Westsik V. ÉLIP Szakközépisk.
(133/2008. sz. levél alapján)
törvényességi ellenőrzés bérkülönb. 721 546 175
- Vikár S. Zeneiskola AMI
(az intézmény levele alapján)
4 órás gazdasági ügyintézői állás
kiegészítése 6 órásra V. 01-től 244 185 59
- Váci M. Műv.Kult.és
Gyermekcentrum
(Lőrincz T. képviselő levele alapj.)
Vajdabokori Művelődési Ház
bútorzat beszerzés felhalm. kiad. 500
9. Intézményi létszámadatok
9. sz. kimutatás szerint
III. Általános tartalék 8 704
Ö S S Z E S E N 691 887 777 670 743 594 2 727 873 829 377
6
833 2 200
Módosított előirányzat 39 547 511 39 547 511

Megnevezés
1/2008. (III. 12. )
Egészségügyi, Szociális és Bölcsődei Igazgatóság
gondnokság
- Micimackó Bölcsőde (Stadion u.)
eFtban!
K i a d á s
Zárolás Engedély.
2 db vizesblokk dugulás elhárítás 590
- Szociális Gondozási Központ (Vécsey köz)
nyomó vízvezeték csere 530
Gyermekek Háza Óvodai gondnokság
- Nefelejcs Óvoda (Élet u.)
szennyvízvezeték csere fagyökérzet benövés miatt 663
Eszterlánc Óvodai gondnokság
- Gyermekkert Óvoda (Tőke u.)
használati melegvíz meghibásodása miatti csőtörés
3 174
helyreállítás
Kincskereső Óvodai gondnokság
- Bóbita Óvoda (Vécsey köz)
padlóban vezetett fűtési vezeték cseréje 975
- Kincskereső Óvoda (Árpád u.)
2 db fakivágás 160
- Kertvárosi Csicsergő Óvoda (Mandabokori tagóvoda)
megrongált kerítés helyreállítása 661
- Benczúr Gy. Általános Iskolai gondnokság
- Herman O. tagiskola
étterem feletti dongatető átfedése, szigetelés cseréje 226
- Móricz Zs. Általános Iskola
konyhában történt csőtörés illetve kazánházban a
gömbcsapok
meghibásodásából adódó károk helyreállíttása 450
- Inczédy Gy. Középiskola, Szakiskola és Kollégium
udvari távfűtési vezeték cseréje 2 398
- Széchenyi I. Közgazd., Inform.Szakközépisk. és
Kollégiumi gondn.
- Bessenyei Gy. Kollégium (Árok u.)
udvari csőtörés 222
2/2008. (IV. 02. )
- Benczúr Gy. Általános Iskolai gondnokság

- Petőfi S. Általános Iskola
őrzésvédelmi szolgálat biztosítására 1 650
3/2008. (IV. 02. )
- AEROB-LIVE BT.
orvosi műszer beszerzése (EKG és kiegészítői) 300
4/2008. (IV. 02. )
- Nyíregyházi Városi Tenisz Klub
79/2007.(IV.23.) KGY.hat. jóváhagyott támog. szerződés
szerinti támog.
3 000
5/2008. (IV. 02. )
- Önkormányzati feladatok
- Képviselőtestület kiadásai (felhalmozási kiadás) 15 000
6/2008. (IV. 03. )
- Önkormányzati feladatok
- Megyei Önkormányzat
Kállai Gyűjtemény rendezése 3 033
TOURINFORM Utazás 2008. Nemzetközi Utazási
200
Kiállítás
- Általános tartalék 33 232
Összesen: 33 232 33 232
Tervezési
egység
Megnevezés
Zárolás
Engedélyezés
605000 Polgármesteri keret 100
Nyír-Ortopéd Alapítvány
- Sonostim KLM készülék vásárlás 100
Polgármesteri keret összesen 100

100
Környezetvédelmi Alap
203000
Környezetvédelmi oktatás, programok,
környezeti nevelés fejlesztése, eszközbeszerzés 400
- Nyírség Könyvtár Alapítvány 100
- Aranykörte Alapítvány 50
- Együtt a Gyermekekért Alapítvány 100
- ZÖLD Kerék Sz-Sz-B. Megyei Kerékpáros
Alapítvány 150
Környezetvédelmi Alap összesen 400 400
Mindösszesen 500 500
Tervezési
egység
402 040
Megnevezés
e Ft-ban!
Zárolás Engedélyezés
Oktatási célfeladat terhére
Virág Utcai Óvoda jubileumi ünnepség
támogatása 100
Virág Utcai Óvoda 100
402 070 Móra napok támogatása 100
Móra F. Általános Iskola 100
402 040 Kikelet Óvoda évforduló támogatása 100
Kikelet Óvoda 100
402 070 Herman O. hét tanulmányi verseny 100
Benczúr Gy. Általános Iskola 100
402 070 Régiós KI MIT TUD 50
Bánki D. Műszaki Középiskola 50
Oktatási célfeladat összesen 450 450
Idegenforgalmi célfeladat terhére
410 040 Idegenforgalmi hirdetések 1 000
Cifra palota - Hetedhét ország
rendezvénysorozat támog. 1 000
Váci M. Kulturális, Művészeti és
Gyermekcentrum
Idegenforgalmi célfeladat összesen 1 000 1 000
Sport célfeladat terhére
405 107 Dr. Szabó László tollaslabda emlékverseny 50
Zelk Z. Általános és Német Kéttanítási Nyelvű
Iskola 50
405 042 Fogyatékosok diáksportja 40
Göllesz V. Speciális Szakiskola és Általános
Iskola 40

Sport célfeladat összesen 90 90
Környezet védelmi Alap terhére
Környezetvédelmi oktatás, programok,
203 000 környezeti nevelés fejlesztése, eszközbeszerzés 2 050
Kazinczy F. Általános Iskola 150
Szőlőskerti Általános Iskola 100
Kodály Z. Általános Iskola 200
Móra F. Általános Iskola 150
Vécsey K. Általános Iskola 50
Zelk Z. Általános és Német Kéttanítási Nyelvű
Iskola 160
Petőfi S. Általános Iskola 190
Bem J. Általános Iskola 150
Gárdonyi G. Általános Iskola 100
Arany J. Ált. Isk. és Gimnázium Szabó L.
tagiskola 200
Kertvárosi Általános Iskola 200
Móricz Zs. Általános Iskola 200
Benczúr Gy. Ált. Isk. Herman O. tagiskola 200
Környezet védelmi Alap összesen 2 050 2 050
Polgármesteri keret terhére
605000 Csabai Lászlóné polgármesteri kerete 100
- Váci M. Kulturális, Művészeti és
Gyermekcentrum
Sóstóhegyi Közművelődési Színtér
rendezvények támog. 100
605001 Giba Tamás alpolgármesteri kerete 30
- Kertvárosi Általános Iskola
V. Megyei D.A.D.A. találkozó támogatása 30
605002 Nagy László alpolgármesteri kerete 15
- Móricz Zs. Megyei és Városi Könyvtár
F. Szakál Sándor verseskötete
megjelentetésének támog. 15

Polgármesteri keret összesen 145 145
Mindösszesen 3 735 3 735

Sorszám
Feladat megnevezése
Áthúzódó kifizetések (7/1. melléklet részletezése
szerint)
1554
Kiadás [eFt]
Bevétel [eFt]
Előirányzat Módosítás
Módosítás
Összesen
Előirányzat
Összesen
2008. + -
2008. + -
356 937 356 937 409 118 409 118
1./ Utak és közlekedés
1.3 Járdaépítések, felújítási program 60 000 60 000 0
1.3.1 Hősök tere K-i oldala
1.3.2 Hősök tere D-i oldala
1.3.3 Kálvin tér páros oldala
1.3.4 Kálvin tér páratlan oldala
1.3.5 Országzászló tér
1.3.6 Benczúr tér K-i oldala
1.3.7 Iskola út É-i oldala
1.3.8 Szent István utca Kórház mellett
1.3.9 Vay Ádám körút D-i oldala
1.3.10 Zelk Zoltán Általános Iskola mellett
1.3.11 Arany János Gimnázium mellett
1.3.12 Szent István utca D-i oldala
1.3.13 Vasvári Pál út 60., 62., 64. sz. előtt
1.3.14 Őz út 1-7. sz. előtt
1.3.15 Ferenc körút 28. sz. előtt
1.3.16 Tünde utca járda tervezése
1.8 Utak tervezése 5 101 5 101 0
1.8.1 Bokréta út tervezése 0 8 000 8 000
1.8.2
Kígyó utca - Arany János utca - Szarvas utca
csomópont tervezése
0 10 000 10 000
1.15 Útalapok tervezése, építése, lezárása 50 000 50 000 0
1.15.1 Nád utca
1.15.2 Venyige utca, Erika utca
1.15.3 Majális utca, Csónak utca, Szivárvány köz

1.15.4 Futó utca
1.15.5 Szeder utca
1.15.6 Kőrösi Csoma Sándor utca
1.15.7 Béke utca
1.15.8 Ér utca vége
1.20 Útfelújítások 2008. évi program (DEC-TEÚT) 100 000 100 000 0 50 000 50 000 0
1.20.1 Nyíregyháza Sóstóhegy területe 0 88 000 88 000 0 41 250 41 250
1.20.2 Nyíregyháza Belváros III. ütem területe 0 90 000 90 000 0 42 200 42 200
1.20.3 Nyíregyháza Borbánya területe 0 74 000 74 000 0 34 700 34 700
1.20.4 Nyíregyháza Ady Endre út és térsége területe 0 68 000 68 000 0 31 850 31 850
1.22
Városi Közlekedésfejlesztési Terv
(Közlekedésfejlesztési koncepció aktualizálás)
20 000 20 000 0
1.25 Jelzőlámpás forgalmi csomópontok építése 50 000 50 000 0
Sóstói út - Garibaldi u. jelzőlámpás forgalmi
1.25.1
csomópont (pénz átadása)
Vasvári P. út - Stadion u. körforgalmi
1.25.2
csomópont (pénz átadása)
1.26
4. sz. - 41. sz. - 4911. sz. főutak közötti gyűjtőút
építése (Keleti körút) (ÉAOP pályázat)
100 000 100 000 80 000 80 000
1.28
4. sz. főút 276+500 – 277+300 km közötti
szakaszon (Pazonyi u.) gyalog-kerékpárút építés 66 033 66 033 51 033 51 033
(ÉAOP pályázat)
1.29
Autóbusz megállóhelyek korszerűsítése (ÉAOP
162
200 000 180 000 20 000 180 000
pályázat)
000
18 000
1.30
Sebességkijelző táblák kihelyezése a 38. sz. és a
36. sz. főutakon
4 000 4 000 3 600 3 600
1.31 Kisbusz beszerzés 20 000 20 000 0
1.32 Petrikovics u. térburkolása 4 000 4 000 0
679 134 338 000 280 000 737 134 364 633 150 000
212
000
302 633

2./ Közterületek (terek, parkok, temető)
2.1 Fasorrendezések 20 500 20 500 0
2.1.1 Kiss Ernő utca
2.1.2 Blaha Lujza sétány
2.1.3 Család utca
2.1.4 Árok utca
2.1.5 Északi Temető központi fasor
2.1.6 Szent István utca fák részleges cseréje
2.1.7 Bethlen Gábor utca részleges fasor felújítás
2.2 Zöldfelületi felmérések 2 000 2 000 0
2.7 Játszóterek építése közterületeken 35 000 35 000 0
2.7.1 Nyírszőlős sportpálya
2.7.2 Északi körút 36. sz. mellett
2.7.3 Nagyszállás
2.15 Utcabútorok telepítése, pótlása 2 400 2 400 0
2.16 Utcai szemétszelencék telepítése, pótlása 1 200 1 200 0
2.18
Jósaváros közterületeinek rehabilitációja
(jóteljesítési garancia)
10 300 10 300 0
2.21 Fásítási akció 3 000 3 000 0
2.23
Óvodai, általános iskolai játszószerek
rekonstrukciós programja
25 000 25 000 0
2.26 Fazekas J. tér park tervezése és építése 100 000 100 000 0
2.27
Ungvár stny. 2-6. sz. előtti burkolat és zöldfelület
felújítása
28 000 28 000 0
2.28 Deák F. utca zöldfelület rekonstrukció folytatása 6 000 6 000 0
2.29 Integrált városfejlesztés (ÉAOP 5.1.1/B pályázat) 100 000 100 000 70 000 70 000
333 400 0 0 333 400 70 000 0 0 70 000

3./ Környezetvédelem
3.2 Biomonitoring rendszer további üzemeltetése 3 000 3 000 0
3.4
Sz-Sz-B Megyei Szilárd Hulladékgazdálkodási
Társulás éves hozzájárulás
2 327 2 327 0
3.6 Báthory I. Laktanya környezeti kármentesítése 55 078 55 078 0
3.7 Borbányai hulladéklerakó tényfeltárása 7 753 7 753 0
3.8 Folyékony hulladékgyűjtés kompenzáció (Állami) 2 000 2 000 0 0
3.9 Helyi természeti területek védetté nyilvánítása 6 500 6 500 0
3.12 Szelektív hulladékgyűjtés PR (Norvég Alap) 53 500 53 500 0 45 475 45 475 0
3.13 Környezetvédelmi Program készítése 9 600 9 600 0
3.14 Hulladékgazdálkodási Program felülvizsgálata 2 500 2 500 0
3.15 Vay Á. Laktanya környezeti állapotfelmérése 5 000 5 000 0
3.16 Repülőtér környezeti hatásvizsgálat 5 000 5 000 0
3.17
Települési szilárd hulladék gazdálkodási
rendszerek fejlesztése (KEOP pályázat)
150 000 50 000 200 000 105 000 35 000 140 000
3.18
Nyíregyháza-Oros Térségi Hulladékkezelő Telep
depónia magasítása
12 000 12 000 0
314 258 50 000 53 500 310 758 150 475 35 000 45 475 140 000
4./ Ivóvízellátás, csapadék- és szennyvízhálózat
bővítés
4.1 Csapadékvízelvezetési koncepció végrehajtása 185 000 185 000 0 0
4.1.1 Palánta utca és térsége csapadékvíz elvezetése
4.1.2 Belváros csapadékvíz rekonstrukció
4.1.3
Bujtos városrész (ÉAOP - 2007 - 5.1.2.D
pályázat)
4.1.4 Nyírszőlős Szőlőskert utca
4.3
Ivóvízhálózat fejlesztések (saját erő, bevétel:
lakossági befizetés)
25 000 25 000 5 000 5 000

4.5
Nyíregyháza és térsége szennyvízelvezetési és
tisztítási program megvalósítása (KEOP)
136 860 136 860 95 145 95 145
4.6
Közműfejlesztési hozzájárulás (lakossági
befizetés)
0 8 000 8 000
4.7 Közműfejlesztési hozzájárulás (állami támogatás) 3 000 3 000 3 000 3 000
4.9
Nyíregyháza Közműépítő Vízgazdálkodási
Társulat működési költsége (Felsőpázsit, Simai út
és térsége, Lászlócsere dűlő, Csernyikbokor,
1 500 1 500 0
Mátyásbokor)
4.10 Szennyvízprogram Társulat működési költsége 8 464 8 464 0
359 824 0 0 359 824 111 145 0 0 111 145
5./ Intézmények és lakás
5.5 Védett épületek felújításának támogatása 5 000 5 000 0
5.7
Vay Ádám laktanya épületeinek hasznosítása
(ROP)
790 000 142 365 932 365 711 000 63 623 647 377
5.11 Városi Stadion világítás korszerűsítés 100 780 100 100 680 0
5.12
Tűzoltóság épületének rekonstrukciója és
bővítése (HÖF-CÉDE)
50 000 2 188 47 812 28 950 311 28 639
5.14
Wesselényi M. Középiskola bővítése és
rekonstrukciója (ÉAOP)
20 000 20 000 0
5.15 Báthory Laktanya telekkialakítás tervezése 8 000 8 000 0
1 113
973 780 142 365 2 288
739 950 0 63 934 676 016
857
6./ Városrendezés
6.2 Településrendezési tervek felülvizsgálata 1 000 1 000 0 0
6.3 Szabályozási terv módosítások 13 000 13 000 0
6.5 Térinformatikai betöltés, tesztelés 1 000 1 000 0
15 000 0 0 15 000 0 0 0 0

7.1
7./ EU pályázatok támogatásával
megvalósítandó fejlesztések
Projektek előkészítése, tervezése, pályázati
dokumentációk készítése
100 000 2 040 97 960 0
100 000 0 2 040 97 960 0 0 0 0
8./ Ágazaton kívűl
8.1 Kisebb áthúzódó feladatok 10 000 10 000 3 868 3 868
10 000 0 0 10 000 3 868 0 0 3 868
Fejlesztési kiadások összesen: 3 142 333 530 365 337 828
3 334
870
Fejlesztés bevételei összesen: 1 849 189 185 000 321 409 1712780
Fejlesztés önkormányzati nettó kiadásai 1 293 144 345 365 16 419
1 622
090
1 849 189 185 000
321
409
1 712
780

e Ft-ban!
Kód
Tervezési alapegység
Megnevezés
Dologi
kiadás
Működ. c.
pénzeszk.
átadás
Felhalmozási
kiadás
Felújítási
kiadás
Felhalm. c.
pénzeszk.
átadás
Összesen
107000 JÁTSZÓTÉRI BERENDEZÉSEK
108000 BELVÍZELVEZETÉS
113000 KÖZHASZNÚ FOGLALKOZTATÁS
3 603 - 3 603 -
- 5 901 5 901 -
- 60 191 60 191 -
213000 TERÜLET ELŐKÉSZÍTÉS
5 132 - 5 132
-
219000 EGYÉB VAGYONI KIADÁSOK
- 3 993 993 3 000
SZAKMAI ÉS INFORMATIKAI
402151
FEJLESZTÉSI FELADATOK - 2 057 2 057
-
-
501101 SZAKSZERVEZET
- 200 200
-
605000 POLGÁRMESTERI KERET
100 - 100
620001
OROS TELEPÜLÉSRÉSZI
ÖNKORMÁNYZAT 491 - 491
620002
ROZSRÉT TELEPÜLÉSRÉSZI
ÖNKORMÁNYZAT 400 - 400
-
-
-
630000 POLGÁRVÉDELMI KIADÁSOK
- 294 294
-
Engedélyezés összesen: 9 726 60 191 9 245 3 000 200 82 362
Zárolás összesen: - 72 436 - 1 191 - 8 735 - - - 82 362
Mindösszesen - 62 710 59 000 510 3 000 200 -

M e g n e v e z é s
Visszamenőleges
hatályú
Május 1-
től
hatályos
Egészségügyi Szoc. és Bölcsődei Igazgatóság 2 067
Szociális Gondozási Központ 10 048
Mentálhigiénés Központ 127
Eü. Szoc. és Bölcsődei Igazg. gondn. - 12 242
Gyermekek Háza Óvoda 969
Aranykörte Óvoda 1 070
Búzaszem Óvoda 1 062
Ligeti Óvoda 1 019
Kikelet Óvoda 1 330
Nefelejcs Óvoda 632
Margaréta Óvoda 1 098
Gyermekek Háza Óvodai gond. - 7 180
Eszterlánc Óvoda 1 382
Nyitnikék Óvoda 731
Kerekerdő Óvoda 1 634
Napsugár Óvoda 1 200
Gyermekkert Óvoda 1 597
Eszterlánc Óvodai gond. - 6 544
Kertvárosi Csicsergő Óvoda 1 022
Kincskereső Óvoda 1 172
Tündérkert Óvoda 1 463
Bóbita Óvoda 845
Százszorszép Óvoda 1 183
Virág Utcai Óvoda 1 324
Kincskereső Óvodai gond. - 7 009
Benczúr Gy. Általános Iskola 4 198
Petőfi S. Általános Iskola 4 053
Benczúr Gy. Ált. Isk. Gond. 8 251 -
Bem J. Ált. Iskola 4 765
Kazinczy F. Ált. Iskola 4 024
Zelk Z. Ált. Iskola 3 174
Bem J. Ált. Iskola Gond. 11 963 -
Kodály Z. Ált. Iskola 2 794
Kertvárosi Ált. Iskola 2 705
Arany J. Gimn. és Ált. Isk. 6 884
Gárdonyi G. Ált.. Iskola 2 335
Arany J. Gimn. és Ált. Isk. Gond. 9 219 -
Vécsey K. Ált. Iskola 5 408
Móricz Zs. Ált. Iskola 4 503
Szőlőskerti Ált. Iskola 3 595
Szőlőskerti Ált. Iskola Óvodások 72

Szőlőskerti ált. Iskola Diákotthon
362
Göllesz V. Szak.és Ált. Iskola
1 536
Göllesz V. Spec. Ált. Kollégisták
64
Szőlőskerti Ált. Iskola Gond.
5 131 498
Móra F. Ált. Iskola
Wesselényi M. Ip. Szakk.(kollégium)
Inczédy Gy. Szakk. és Szakiskola
Inczédy Gy. Szakk. és Szakisk. Kollégisták
6 481
161
1 526
1 490
Inczédy Gy. Szakk. és Szakiskola
161 1 490
Kölcsey F. Gimnázium
Kölcsey F. Gimn. Kollégisták
Vasvári P. Gimnázium
839
349
383
Kölcsey F. Gimnázium Gond.
1 188 383
Krúdy Gy. Gimnázium
2 138
Zrínyi I. Gimnázium
Zrinyi I. Gimn.Kollégisták
355
1 591
Zrínyi I. Gimnázium
355 1 591
Bánki D. Müszaki Középi.
Bánki D. Műszaki Középisk. Kollégisták
347
2 277
Bánki D. Müszaki Középi.
347 2 277
Zay A. Egészs. Szakk.
Zay A. EÜ. Szakk.Kollégisták
Westsik V. Él. Ip. Szakk.
261
97
1 243
Zay A. Egészs. Szakk. Gond.
358 1 243
Művészeti Szakk. Iskola
Művészeti Szakk. Kollégisták
681
1 480
Művészeti Szakk. Iskola Gond.
681 1 480
Sipkay B. Keresk. Szakk.
Sipkay B. Keresk Szakk. Kollégisták
461
390
Sipkay B. Keresk. Szakk.
461 390
Lippai J. Szakk. és Szakiskola
126
Vásárhelyi Pál ÉVISZ
133
Lippai J. Mezőgazdasági Szakk. Gond.
259 -
Széchenyi I. Közg. Szakk.
Széchenyi I. Közg. Szakk. Kollégisták
448
1 537
Bessenyei Gy. Kollégium
2 664
Széchenyi I. Közg. Szakk. Gond.
448 4 201
INTÉZMÉNYEK összesen: 62 851 48 054
Mindösszesen 110 905

2008. évi intézményi felújítási feladatok módosítása
Kiadási előirányzat (eFt)
Felújítási munka
2008.
Intézmény megnevezése
megnevezése
Zárolás
Engedélyezés
Eü. Szociális és Bölcsődei Igazgatóság
Toldi u. orvosi rendelő
3 orvosi rendelőből 4 rendelő
kialakítása, felújítása
10 000
Eü. Szociális és Bölcsődei Igazg. össz.: 10 000 -
Gyermekek Háza Óvodai Gondnokság
vizesblokk felújítása HÖF,
Margaréta Óvoda
CÉDE pályázati önerő
2 000
kiegészítés
Gyermekek Háza Óvodai gondn. összesen 2 000 -
Eszterlánc Óvodai Gondnokság
6 db konyhai lefolyó
Eszterlánc Óvoda (Etel-köz) csatornatönk cseréje,
460
helyreállítása
Gyermekkert Óvoda (Tőke u.)
balesetveszélyes bejárati járda
felújítása
580
Eszterlánc Óvodai gondn. összesen 1 040 -
Kincskereső Óvodai Gondnokság
Kincskereső Óvoda (Dália u.)
ablakszerkezetek javítása,
mázolása
250
Virág u. Óvoda /Virág u./ nyílászáró csere 350
Kincskereső Óvodai gondn. összesen 250 350
Benczúr Gy. Általámos Iskola
Herman O. tagiskola Oros belső felújítási munkák 14 000
Benczúr Gy. Általámos Iskola összesen: 14 000 -
Bem J. Általános Iskola
homlokzati hőszigetelés
megerősítése
360
Bem J. Általános Iskola összesen: 360 -
Móricz Zs. Megyei és Városi Könyvtár
olvasóterem vakolatjavítás,
200
festés
Vécsey u. 15. sz.
homlokzat vakolatjavítás, fa
fiókkönyvtár
gyökérzet miatti helyreállítási 290
munkák
Ferenc krt. 3. sz.
tetőszigetelés 180
fiókkönyvtár vizesblokk felújítása 240
Ungvár sétány 3. sz. statikai szakvélemény
fiókkönyvtár
50
Móricz Zs. Megyei és Városi Könyvtár összesen: 960 -

Váci M. Művészeti, Kulturális és Gyermekcentrum
Prága u-i Művelődési Ház
szennyvízvezeték csere vizes
blokkban
350
Művésztelep helyszínének
felújítása
800
Váci M. Művészeti, Kulturális és Gyermekcentrum
összesen: 1 150 -
Intézmények összesen: 29 760 350
Polgármesteri Hivatal
Krúdy terem restaurátori és
belső építészeti munkák 60 000
MINDÖSSZESEN:
89 760 350

orszám
Feladat megnevezése
Eredeti
[eFt]
Módosítás
[eFt]
Módosított
[eFt]
2008. évi kötvénykibocsátásból megvalósuló feladatok
1. Állatpark 200 000 200 000
2. Sóstó 100 000 100 000
Nyíregyháza és térsége
szennyvízelvezetési és tisztítási program
41 715 41 715
3. megvalósítása (KEOP)
4. Panelfelújítási program 430 028 430 028
5. Fazekas J. tér park tervezése és építése 55 757 55 757
6. Régi épületrész belső udvari homlokzat 60 000 60 000
7. Belső udvar közművek cseréje 10 000 10 000
8. Belső udvar parkosítása 30 000 30 000
9. Városi Stadion létesítmény fejlesztés 132 500 132 500
Városfejlesztési feladatok
Útfelújítások 2008. évi program (DEC-
10. TEÚT) saját erő
120 000 120 000
Felújítási feladatok
- Eü. Szociális és Bölcsődei Igazgatóság
11. Toldi u. orvosi rendelő
- Benczúr Gy. Általámos Iskola
3 orvosi rendelőből 4
rendelő kialakítása,
felújítása
10 000 10 000
-

12. Herman O. tagiskola Oros
13.
- Polgármesteri Hivatal
belső felújítási
munkák
Krúdy terem
restaurátori és belső
építészeti munkák
14 000 14 000
60 000 60 000
Egyéb vagyoni feladatok
14. - Berenát u. - ingatlan vásárlás 102 490 102 490
Céltartalék a tárgyévet követő években
15. megvalósuló feladatokra 2 440 000 306 490 2 133 510
2008. évi kötvénykibocsátás összesen: 3 500 000 - 3 500 000

M e g n e v e z é s
Enged.
létszám
2008. I. 01.
OEP
létszámvált.
I. 01.
2008.
III. 01.
2008.
V. 01.
Enged.
létszám
2008. XII.
31.
Sóstói Szivárvány Idősek Otthona 191,00 191,00
Egészs., Szoc.és Bölcsődei Igazgatóság 271,50 271,50
Szociális Gondozási Központ 162,50 162,50
Gyermekjóléti Szolgálat 47,00 47,00
Mentálhigiénés Központ 39,50 39,50
Eü.Szoc.és Bölcsődei Ig.gondn. 520,50 - - - 520,50
Gyermekek Háza Óvoda 32,00 32,00
Aranykörte Óvoda 27,00 27,00
Búzaszem Óvoda 33,00 33,00
Ligeti Óvoda 32,00 32,00
Kikelet Óvoda 35,00 35,00
Nefelejcs Óvoda 20,00 20,00
Margaréta Óvoda 29,00 29,00
Gyermekek Háza Óvodai gondn.: 208,00 - - - 208,00
Eszterlánc Óvoda 38,00 38,00
Nyitnikék Óvoda 21,50 21,50
Kerekerdő Óvoda 45,00 45,00
Napsugár Óvoda 37,50 37,50
Gyermekkert Óvoda 38,00 38,00
Eszterlánc Óvodai gondn. : 180,00 - - - 180,00
Kertvárosi Csicsergő Óvoda 30,00 30,00
Kincskereső Óvoda 31,50 31,50
Tündérkert Óvoda 39,50 39,50
Bóbita Óvoda 26,75 26,75
Százszorszép Óvoda 35,00 35,00
Virág Utcai Óvoda 40,00 40,00
Kincskereső Óvodai gondn. : 202,75 - - - 202,75
Benczúr Gy. Általános Iskola 80,38 1,00 81,38
Petőfi S. Általános Iskola 60,00 60,00
Benczúr Gy. Ált. Isk. Gond. 140,38 - 1,00 - 141,38
Bem J. Általános Iskola 62,50 62,50
Kazinczy F. Általános Iskola 59,50 59,50
Zelk Z. Ált. és Német Kéttanítási
Nyelvű Isk. 52,00 52,00
Bem J. Ált. Isk. Gond. 174,00 - 174,00
Kodály Z. Általános Iskola 55,00 55,00
Egységes Pedagógiai Szakszolgálat 44,70 44,70
Cantemus Kórus 7,00 7,00
Kodály Z. Ált.Isk. gondn. : 106,70 - - - 106,70

Kertvárosi Általános Iskola 45,00 45,00
Arany J. Gimnázium és Ált. Iskola 130,00 130,00
Gárdonyi G. Általános Iskola 44,00 44,00
Arany J. Gimn. és Ált. Isk.Gond. 174,00 - - - 174,00
Vécsey K. Általános Iskola 79,00 79,00
Móricz Zs. Általános Iskola 65,50 65,50
Szőlőskerti Ált.Iskola és
Gyerm.Átmeneti Otthona 72,50 72,50
Göllesz V. Speciális Szakiskola és
Ált.isk. 66,50 66,50
Szőlőskerti Ált. Isk. Gyerm.Átm.Otth.
Gond. 139,00 - - - 139,00
Móra F. Általános Iskola 94,50 94,50
Wesselényi M. Középiskola és
Szakisk. 176,00 176,00
Inczédy Gy. Középiskola és Szakisk. 137,00 137,00
Kölcsey F. Gimnázium 65,50 65,50
Vasvári P. Gimnázium 61,50 61,50
Kölcsey F. Gimn. Gond. 127,00 - - - 127,00
Krúdy Gy. Gimnázium 54,50 54,50
Bencs L. Szakiskola és Ált. Iskola 39,00 39,00
Krúdy Gy Gimn. Gond. 93,50 - - - 93,50
Zrínyi I. Gimnázium 88,00 88,00
Bánki D. Műszaki Középiskola 131,50 131,50

Zay A. Gimnázium és Eü. Szakk.Isk. 77,00 77,00
Westsik V. Élelm.Szakk.és Szakisk. 70,50 70,50
Zay A. Eü. Szakk.Isk. és Gimn. Gond. 147,50 - - - 147,50
Művészeti Középiskola 106,00 106,00
Vikár S. Zeneiskola és AMI 66,00 0,25 66,25
Művészeti Középiskolai gondn. 172,00 - - 0,25 172,25
Sipkay B. Keresk. Középisk. és
Szakiskola 119,00 119,00
Lippai J. Szakközépiskola és Szakiskola 66,50 66,50
Vásárhelyi P. ÉVISZ 51,00 51,00
Lippai J. Szakközép- és Szakiskolai
gondn. 117,50 - - - 117,50
Széchenyi I.Közgazd.és Inform.
Szakközépisk. 77,50 77,50
Bessenyei Gy. Középiskola Kollégium 34,50 34,50
Széchenyi I. Közg.és Inform. Szakk.
Gond. 112,00 - - - 112,00
Móricz Zs. Megyei és Városi
Könyvtár 62,38 0,62 63,00
Váci M. Kulturális, Műv. és
Gyermekcentrum 47,50 47,50
Hivatásos Önkorm. Tűzoltóság 130,00 130,00
Ö s s z e s e n : 3 981,21 - 1,62 0,25 3 983,08
Polgármesteri Hivatal 339,00 339,00
M i n d ö s s z e s e n : 4 320,21 - 1,62 0,25 4 322,08
OEP által finanszírozott 107,50 - 18,50 89,00
M i n d ö s s z e s e n : 4 427,71 18,50 1,62 0,25 4 411,08

Csabai Lászlóné: (polgármester) Egy dolgot szeretnék kérdezni, hogy ami a
fejlesztésben benne van azt mindenkivel leegyeztette a bizottság? Tehát ami a
fejlesztésbe belekerült program azt mindenkivel leegyeztette a bizottság? Jó, mert a
véleménynyilvánítás kicsit egyoldalú volt. Az egyik oldalon elfogadtuk, a másik
oldalon nem fogadjuk el. Csak ezért kérdeztem.
32./ napirend: Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány
Alapító Okiratának módosításáról szóló 60/2008. (III.3.) számú határozat
módosítására és kiegészítésére
Előadó: Csabai Lászlóné polgármester
Csabai Lászlóné: (polgármester) Jogi, Ügyrendi Bizottság véleményét kérem.
Dr. Moskovits Károly: (Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A
bizottság egyhangúlag támogatta. Köszönöm.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés, kíván-e valaki
véleményt nyilvánítani? Kérem, aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 33 képviselő.
A Közgyűlés 31 szavazattal 2 tartózkodás mellett meghozta az alábbi határozatot.
139/2008. /IV.28./ számú
h a t á r o z a t
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány Alapító Okiratának
módosításáról szóló 60/2008. (III.3.) számú határozat
módosításról, kiegészítéséről
A Közgyűlés
a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének többször módosított
63/1996.(IV.1.) számú határozatával, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Közgyűlésének többször módosított 41/1996. (III.29.) MKGY számú határozatával, a
Polgári Törvénykönyv 74/B. §-a alapján 1996. április hó 1. napján létrehozott
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közoktatási Közalapítvány Alapító Okiratát az
alábbiak szerint módosítja, illetve kiegészíti .(a módosítás, kiegészítés vastagítással
jelölve)

„7.2.4. A Kuratórium tagjai
7.2.4.1. A Kuratórium elnöke:
Dr. Jánosi Zoltán
a Nyíregyházi Főiskola rektora
4400. Nyíregyháza Őz köz 67/a
7.2.4.2. A Kuratórium tagjai:
Dr. Polonkai Mária
az Oktatási Hivatal Észak-alföldi Regionális
Igazgatóságának igazgatója
4028. Debrecen, Kardos Albert u. 21/a.I/8.
Seszták Oszkár
a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés
elnöke
4400. Nyíregyháza, Labda út 11.
Nagy László
Nyíregyháza Megyei Jogú Város
alpolgármestere
4400. Nyíregyháza, Törzs út 64.fsz.1.
Román István
a megyei közgyűlés Oktatási és Kulturális
Bizottságának elnöke
4484. Ibrány, Liliom köz 11.

Dr. Soltész János
a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola
rektora
4400. Nyíregyháza, Széchenyi út 7.
Hajdú Sándor
a Nyírvidék TISZK Kht. ügyvezetője
4400. Nyíregyháza, Rózsa út. 28.
7.2.4.3. A Kuratórium megbízatása 2012. április 1-én jár le.”
2. Felkéri a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlést, mint társalapítót az Alapító
Okirat módosítás, kiegészítés, bírósági nyilvántartásba vételének
kezdeményezésére.
3. Felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert a módosított Alapító Okirat
aláírására.
33./ napirend: Előterjesztés Szabolcs Volán Zrt. 2008. évi üzleti tervének részét képező
Nyíregyháza helyi tömegközlekedésének biztosításával összefüggő
veszteségének kiegyenlítésére
Előadó: Csabai Lászlóné polgármester
Csabai Lászlóné: (polgármester) Mindenki írásban megkapta az anyagot, nem
tudom, hogy sikerült-e elolvasni. Légy szíves egy nagyon rövid szóbeli kiegészítésre.
Valóban egy rövidet.
Ignácz László: (Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója) Köszönöm, hogy napirendre
tűzik az előterjesztésünket, az előterjesztésnek a lényege az, hogy nekem, a
Szabolcs Volán Zrt-nek holnap estig van módja üzleti terv javaslatának a további
kiegészítésére, pontosítására. Ehhez hozzátartozik, hogy Nyíregyháza helyi
tömegközlekedésében olyan tetemes veszteség halmozódik fel, aminek a kezelése
elengedhetetlen. Ezért tettem arra vonatkozóan javaslatot, hogy a közgyűlés
tárgyalja meg az előterjesztést és ebben alapvetően két javaslat megfontolását
tartom fontosnak, szükségesnek.

Az egyik a folyó gazdálkodás és a likviditás biztosításában ad nagyobb segítséget, a
másik megoldás is úgy gondolom, hogy értelemszerű, hiszen a további
vagyonvesztést, így további fejlesztést, autóbusz vásárlást és mindkét megoldás a
gazdálkodást érint. Mérlegét alapvetően javítja. Én azt kérem a képviselő-testülettől,
hogy a két javaslat közül szíveskedjenek dönteni. Köszönöm.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Bizottságok nem tárgyalták, nem is tárgyalhatták,
mert múlt hét pénteken volt az egyeztető tárgyalás a minisztériumban. Az
Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság szombaton tárgyalta a témát, és gyakorlatilag
a megoldás az vasárnap született. Tehát nyilvánvalóan nem volt a bizottságoknak
ideje ezt tárgyalni. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Aranyos Gábor, Hajzer László
kérdés lesz? Tessék.
Aranyos Gábor: (képviselő) Nekem csak az lenne a problémám, hogy gyakorlatilag
amióta itt vagyok, toldozgatjuk – foldozgatjuk a Volánt, de Tormássi képviselő úrral
beszélve azt szeretném kérni, hogy a Közlekedési Bizottságban komplexen kerüljön
napirendre a Volán. Azt, hogy mit lehetne tenni a jövőben a veszteségek elkerülése
érdekében.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Ez a döntést nem befolyásolja
most. Amit mondtál. Hajzer László kért szót.
Dr. Hajzer László: (képviselő) A kérdésem Ignácz vezérigazgató úrhoz egy nagyon
egyszerű jogi megközelítés és nincs köze az egyéb tudományokhoz, hogy ha
egyébként pénzmozgásra nem kerül sor, mert kijelentjük itt büszkén, hogy tulajdonba
adás-vételi szerződés megkötésére kerülne sor. Vételár megjelöléssel, veszteségbe
való beszámítással, tényleges pénzmozgásra a felek között nem kerül sor. Ha nem
kerül sor pénzmozgásra, akkor ez egy virtuális cselekedet, hiszen ha helyesen
gondolom, akkor ebből nem tud pénzre szert tenni a vezérigazgató úr sem. Akkor
innentől az következik, hogy mit segít ez a Volán gazdálkodásán? El lehet persze
mondani majd a kötelező feladványt a könyveléstechnikáról, hogy az eszköz
nyilvántartásába beveszi és akkor szembe fogja állítani a veszteséggel ezt. Csak
még egyszer mondom, hogy a probléma az, hogy ha egy rendszerbe nem teszünk
pénzt, hanem ehelyett beteszünk egy ingatlant, akkor innentől kezdve van egy
egészen bölcs javaslatom. Ez egy 9000 m 2 –es ingatlan. A 9000 m 2 –es ingatlant
adjuk 190 millióért, egyébként azt mondja az előterjesztés, hogy a funkciója miatt a
piaci értéke korlátozott. Nyíregyházán 60.000 forint körül vannak az üzleti
ingatlanoknak a négyzetméter árai. 50 millió forintra is lehet értékelni ezt az ingatlant.
És 190 millióért adjuk oda. De egyébként virtuális pénzről van szó. A Bocskai úton
adunk egy társasházból egy kis családi házat, van ilyen nekünk, akkor értékeljük azt
190-re és akkor azt állítja be a Volán, és akkor nem kell odaadni az értékes
ingatlanunkat. Tehát miután nincs pénzmozgás mögötte, bármit adhatunk amire azt
mondjuk, hogy az 190-et ér. Miért adunk egy 500 milliós ingatlant 190-ért? Minek
nevezzelek? Valamit elnevezünk 190 milliónak, a célját tekintve ugyanaz. Az
eredményét tekintve is ugyanaz.

Egyébként van még egy javaslatom, ha mindenáron az ingatlannal akarunk valamit
kezdeni ilyen módon, akkor csinálhatjuk azt, hogy vegyen fel hitelt a Volán a 190
millió veszteségnek a fedezésére és az ingatlan a fedezete ennek. És akkor ebben
az esetben legalább tudjuk kényszeríteni a Volánt egy kicsit arra, hogy
gazdaságosabban dolgozzon, vagy megpróbálja kitermelni ezt a veszteséget, vagy
sorolhatnám még. De egyéb más közgazdasági megoldások is vannak. Még egyszer
mondom, ha nincs pénzmozgás, akkor teljesen mindegy, hogy mit adunk. Milyen
erkölcsi alappal adjuk a buszpályaudvart? Ezen az alapon az iskoláknak épületet kell
adnunk, ezen az alapon a város teljes vagyonát oda lehet adni veszteséges
cégeknek. Köszönöm szépen. Hagy ne mondjak példákat, nagyon – nagy
demagógiába tudnék elmenni. Tehát ez nem jó megoldás, ez nem szolgálja a város
érdekeit és egyébként ha 190 milliót a rendszerbe virtuálisan akarunk beletenni,
akkor meg kell keresni bármelyik ügyvédi irodát, ilyen virtuális ajánlatot bárki tud
tenni, tehát fölösleges a buszpályaudvart odaadni. Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Felbermann Endre.
Felbermann Endre: (képviselő) Felmerült bennem ÁFA fizetési kötelezettség vajon
keletkezik-e? Erre szeretnék először is választ kapni. Másik meg az, hogy a
Vagyonirodánk azért készült és munkapéldány van itt előttem a telekkönyvi
kivonatról, az 8944 m 2 . Igazgató úr, 8944 m 2 kivett autóbusz pályaudvar. Ezt mutatja
a munkapéldány a telekkönyvi kivonatban. És van egy másik munkapéldány, 2008.
április 25-i bejegyzéssel, 1087 m 2 , amely most lett átírva a Szabolcs Volán Zrt.
tulajdonában. Kivett autóbusz pályaudvar szintén. Szabad-e valamit ezekről tudni?
Csabai Lászlóné: (polgármester) Ignácz Lászlóé a szó.
Ignácz László: (Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója) Tisztelt Közgyűlés! Én nagyon
egyetértek azzal, hogy a közlekedés és közte a közhasznú tömegközlekedés ügyét
szükséges átfogóan megnézni, megnézni abból a szempontból, hogy milyen
tömegközlekedés tartható fenn Nyíregyháza városban. Hajzer képviselő úr
véleményével kapcsolatban szeretném elmondani, hogy alapvetően igaza van
abban, amikor a két megoldásról szól, hogy egyik sem ad végleges megoldást.
Hiszen látható a probléma gyökere. A probléma gyökere pedig az, hogy az árbevétel,
különösen a nettó árbevétel az több éven keresztül rendre az azt megelőző évektől
elmaradt, de mindig elmaradt a költségnövekedéstől. A költségnövekedések pedig
mindig alatta maradtak a tényleges inflációnak. Úgy gondolom, hogy gazdálkodási
körben egyetértés nélkül, ami a menetrend lényegi módosítását is érintené, további
érdemi hatékonyságjavulás nem tehető. Nyílván mindig van egy-két tizednyi százalék
lehetőség a gazdálkodásban, mint minden gazdálkodó szervezetben. Úgy gondolom,
hogy ez érdemi megoldást nem hozna. A javasolt második pontban javasolt
megoldás sem virtuális megoldás azonban, hiszen ezzel a vagyonvesztés
elkerülhető. Ezzel elkerülhető az, hogy az értékcsökkenés vagyonfelélésként a
működési költségfinanszírozásra fordítódjon és ezzel megvalósítható az, hogy az
értékcsökkenésből autóbuszokat tudjunk vásárolni, amire pedig nagyon szükség van
a város tömegközlekedésének a folyamatos, biztonságos működése érdekében. Az
ingatlan, hogy miért ez az ingatlan és miért ennyi?

Itt Felbermann úrnak is válaszolok, ahogyan az én információim is helytállóak, amit
most mondok az ellenőrizhető és helytálló. Ez az ingatlan egy ingatlan együttes volt,
amely ’94-ben került megosztásra, ebből az ingatlanból a felül-építmény, egy
úszótelekkel a Szabolcs Volán Rt. tulajdonába került, a betonos placc rész pedig, a
kocsiállások része, az pedig a város tulajdonában, a Szabolcs Volán használatában
van. Tehát funkcionálisan úgy gondolom, úgy gondoljuk, hogy ez az ingatlan erre a
funkcióra együttesen tekinthető értékesnek, vagy értékesebbnek, és nem arról van
szó, hogy a Szabolcs Volán egy bármely ingatlant szeretne és az ingatlant
értékesíteni akarja és abból kívánnak pénzhez jutni. Ami az ÁFA ügyet illeti, nyilván
ÁFA felmerül, – a fordított adózásból következően a Szabolcs Volánnak kell befizetni
– egyúttal vissza is igényli az ÁFA bevallásban, rövid ideig tartó és átfutó tétel.
Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Tovább adom a szót, de Ignácz László szeretne
néhány dolgot mondani, ha ez segítene még megérteni a dolgokat.
Ignácz László:(Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója) Ha már kissé, vagy nem is
annyira kissé belementünk a dolgok lényegébe, akkor fontosnak tartom elmondani,
hogy valóban teljesen külön kezeljük a helyi és a helyközi közlekedésnél felhasznált
erőforrások költségeit és a keletkező bevételeket. És tényleg igaz, hogy a helyközi
közlekedésben veszteségtérítés nélkül több mint 600 millió forint veszteséget
valószínűsítünk a telepek közti kérdésben. Volt veszteség az elmúlt évben is. Ennek
a kezelési módja pedig az volt, hogy felajánlottunk konkrét vonalakat a megbízó
GKM-nek, hogy visszaadjuk, mert veszteségesen köszönjük szépen nem kérjük. A
GKM mint megbízó meggondolta, átgondolta, és megkaptuk azt a veszteségtérítési
összeget mint megbízótól, amitől az elmúlt évi mérlegünk összességében
egyensúlyba állt. Hasonló a technika a helyi közlekedésben, arról nem szóltam, hogy
az elmúlt évben képződő 119 millió forint helyi veszteséget tulajdonképpen az elmúlt
évi értékcsökkenés finanszírozta. Ugyanezt nem szeretnénk ebben az évben, mert
látjuk, hogy szükség van a helyi közlekedésben új járművek vásárlására.
Amennyiben a képviselő-testülettel nem sikerül most megállapodnunk, a Szabolcs
Volán Zrt. be fogja nyújtani az üzleti tervét ezzel a 200 millió forint körüli helyi
veszteséggel, de sajnos abban az esetben viszont nem lesz mód arra, hogy a
Szabolcs Volán Zrt. mint gazdálkodási szervezet úgy döntsön, hogy a helyi
közlekedésben tud új járműveket beszerezni, márpedig erre szükség van. Tehát
igazából ez a dolog lényege, úgy gondolom, hogy nem bizalmi alapon, hanem
racionális alapon kérném a képviselő-testület döntését. Köszönöm szépen.
Dévényi József:(képviselő) Elég nehezen értettem meg és fogtam fel, hogy miről
van szó, és próbáltam a számokba is belenézni, késő is van és most kaptuk meg az
anyagot. Még elolvasni sem volt időnk és itt a szóbeli kiegészítés közepette
próbálkoztunk vele és én a számokból is azt látom, hogy nem igazán tudunk belelátni
a cégnek a gazdálkodásába. Ezekből a számokból az is kiderül, hogy jelentős, az
üzemanyagi áron felül is jelentős költségnövekedés történt a cégnél. Legalábbis én
ezekből ezt tudom kiolvasni. Tehát nem lehet mindent az üzemanyag árára fogni.
Felmerült bennem annak a kérdése, Palicz György említette, hogy egy 4 fős család a
buszjegy árából Orosról simán bejön, kifizeti a parkolójegyet majd hazamegy.

És még nem is kell várni a buszra, tehát ilyen módon hasonlítgatják az emberek
össze ezeket a szolgáltatásokat és ezeket az árakat. És akkor kérdezem én, hogyan
tovább? Holnapután mivel jöttök, van ennek valamilyen vége? Vagy meddig fogjuk
ezt a problémát évről-évre görgetni, a 100 milliókat, hisz rendszeresen készpénzt is
adunk buszvásárlásra. Tehát nem látom most már ennek a végét. Azoknak az új
járműveknek a takarékos üzemeltetésének valahol meg kellett volna jelenni, amit itt
körbejárogattunk a Kossuth téren nem egyszer, tehát győzzenek meg arról, hogy
igenis, ennek van valahol vége és az alagút végén látszik a fény, legalábbis nem
azért, mert szembe jönne.
Turcsik László:(képviselő) Azt tetszett mondani Polgármester asszony, hogy
vagyonvesztés lesz mindenféleképpen. Amit én nem látok itt biztosan, hogy tisztán
valóban 190 milliót ér ez a telek? Nem többet, nem kevesebbet? Mitől 190 millió ez?
Ez az, ami engem nem győz meg. A másik, hogy ha ez így megy tovább és Dévényi
József az utolsó mondatában ugyanezt kérdezte, hogy hol a veszteség vége? Hol a
garancia arra, hogy holnap, holnapután nem ugyanez jön? Az év második felébe
nem kell-e esetleg a Széchenyi utcát eladni vagy a buszmegállókat? Hol van a vége?
Valahol azt kellene látni, hogy rendben, ez egy vis major helyzet ahogy itt látom.
Nem tud mit kezdeni a problémával, kell egy beavatkozás, de hol a vége? Tehát
holnapután mit fogunk eladni vagy mit adunk oda így 190 millióért? Az egy érdekes
dolog lenne, ha privatizálásra kerül, aztán úszott a telek. Tehát nem egyszerűbb-e
egy készpénz segítséggel megoldani most ezt a dolgot, mert senki nem értékelte fel
ezt a területet?
Csabai Lászlóné:(polgármester) Én elmondom. Az a kérdés, hogy mennyi az a
készpénz, amivel ezt meg lehet oldani? Az a készpénz az egészen biztos akkor kerül
kifizetésre, amit én úgy gondoltam, hogy még az utakra lehet fordítani. Én pontosan
tudom, hogy mennyi van még a költségvetésben, amit valamire el lehet számolni.
Azért mondtam, hogy kérem az irodát, hogy néhány utat vizsgáljon meg, ezt a pénzt
oda lehet adni a Volánnak, akkor nem tudom azt mondani, hogy a Szőlőskert út meg
lesz, vagy nem tudom azt mondani, hogy a Ragyogó vagy a Mikszáth Kálmán belefér
ebbe az idei programba. Erről tárgyaltak. Ez egy döntés. Most már szót adok
azoknak akik jelentkeztek.
Aranyos Gábor:(képviselő) Ezt a vagyonvesztést tudnám támogatni, hiszen ezzel
10 új autóbusz kerülne Nyíregyházára. Ugyanakkor nem oldanák meg a problémát.
Ami részünkről vagyonvesztés. Nálunk lesz vagyonvesztés. Most azért szenvedek
tudathasadásban, mert nem igazán értem, hiszem bizottsági ülésen vitáztunk 1 órát
azon, hogy hogyan védjük meg a bliccelő autósokat. Építettünk Kiskörutat, mindig az
autósokat támogatjuk, parkolóhelyen azon vitázunk 2 órát, hogy miért emeljük és
ilyenkor meg elmondjuk azt, hogy mivel pótoljuk ki akkor a hiányzó összeget. Most
véleményem szerint minimum megérne egy bizottsági ülést az, és csak ezzel a
napirenddel, hogy legalább tisztességesen, korrekten, minden szemszögből végig
tudjuk ezt beszélni. Mind amellett hogy támogatom ezt a mostani előterjesztést, mert
nem nagyon lehet mit csinálni, mert a sarokba vagyunk szorítva. Köszönöm szépen.

Dévényi József:(képviselő) Valóban az a kérdés, amiről itt beszéltünk, hogy vagyon
vagy veszteségpótlás, az is zavar engem, hogy ebben a táblázatban 85 milliós
veszteség van kimutatva. Korrigált veszteségként, azért mondom, hogy teljesen
zavartak vagyunk és nem tudom, hogy miről van szó. Az is jó lenne, ha az
önkormányzat könyvvizsgálója is el tudná mondani a véleményét. Tehát egy csomó
olyan kérdés és szakember véleménye nincs a birtokunkban, amivel tudnánk jó
döntést hozni és a kérdés az továbbra is kérdés marad, amit kérdeztünk, hogy
hogyan tovább 2009-2010-2012-ig, mikor van egy megkötött szerződésünk?
Giba Tamás:(alpolgármester) Én nem látom ennyire bonyolultnak ezt a helyzetet. Az
egyik az, hogy a Volán semmi mást nem szeretne, mint május 1-jére egy elfogadott
üzleti tervet. Ami nem egy nagyon nagy elvárás egy cégnél, hogy az év közepe fele
legyen egy üzleti terv. Na most amikor visszaemlékeztek, az őszi tarifatárgyalás
alkalmával azért szépen kimutatásra került nekünk egy 80-90 millió forint körüli
veszteség, ezzel kalkuláltunk. A tavalyi esztendőben ezzel, amikor a tarifatárgyalás
volt, azt lehet mondani, hogy a Volán Rt. tulajdonosa ezt elfogadta. Mert ez történt
most. Semmi más nincs, amikor a Nyírségvíz vezetése ide jött hozzánk és azt
mondta, hogy számvitelileg neki az egyes ágazatok vagy hogy mondjátok ti ezeket,
hogy a víznél is és a szennyvíznél is külön mérik meg és azt mondta, hogy egyik rész
se lehet önmagában veszteséges. Most ezt mondja a tulajdonosa a Volánnak, hogy
nem lehet a helyi közlekedés önmagába veszteséges. Ezt nem mondta még tavaly,
még nem mondta tavalyelőtt. A Magyar Állam a tulajdonos. Jó. Világos, van egy
közszolgáltatási szerződésünk és ezt a szolgáltatást szeretnénk ebben a városban jó
színvonalon végrehajtani. El is jutunk szépen odáig. Tehát most itt a közgazdasági
vitátokba én nem akarok igazán belefolyni, de lényegében ezt akarta a vezérigazgató
úr megértetni velünk, hogy azzal, hogy a tulajdonosnak be tudja bizonyítani, hogy a
veszteségnek a pótlása valamilyen módon megtörténik egy olyan módon, ami
nekünk nem kerül pénzbe. Egy viszonylag egyszerű technikával a Petőfi téri
autóbusz pályaudvaron azt a telket, ahol egyébként az autóbuszt indítják meg ahová
érkezik, ki vannak építve a peronok, semmi másra nem használható terület, a
tulajdonosok egyébként is a mi vagyunk, de nem kapunk érte se bérleti díjat, semmi
módon nem hasznosítjuk, ezt beszámítja. Azt be tudja mutatni, hogy a keletkezett
veszteségét, ami előbb-utóbb nála a jegyzet tőkében, saját tőkében csökkenést
jelent, azt tudja pótolni egy ilyen vagyontesttel, ezt be tudja mutatni, ha be tudja
mutatni, akkor a tulajdonosnak ezt az üzleti tervet be tudja mutatni. És itt jön még egy
fontos mondat, hogy igen, ez az idei esztendőre oldja meg és egy tűzoltó jellegű
dolgot végzünk most. És amit Aranyos Gábor feszegetett azt hiszem, más is
feszegette.
El kell azon gondolkodni, hogy hogyan tovább? Az idei esztendőt megoldottuk, akkor
a következő esztendőnek nem lehet így neki futni. Tehát el kell tudni azon
gondolkodni, hogy akarunk-e, tudunk-e önkormányzati támogatást adni ehhez a fajta
szolgáltatáshoz, vagy esetleg el kezdjük ezt a szolgáltatást valamilyen módon
szűkíteni úgy, hogy a veszteséges ágakból lenyesegetünk. Ezt kell tudni eldönteni,
de hogy ezt kiérleljük, ezt nem lehet csinálni villámgyorsan. Tehát egy időt nyerünk
akkor, hogy ha ezt a technikát végre tudjuk hajtani, ami itt a mai napon megjelent és
itt megkaptuk már többször, hogy csak a városközpontra koncentrálunk. Kedves
képviselőtársak, a 12-es vonalnak nincsen vesztesége, de a H32 vonalnak több mint
30 millió egy évben a vesztesége, csak hogy pontosan lehessen látni.

Megvan, mert ezt kértük a közszolgáltatási szerződésben, a Volán járatonként
pontosan készítsen kimutatást. Megvan, hogy a Kistelekibe amikor bekanyarodik a
busz, az évente mennyi mínuszt hoz a cégnek. Azt higgyétek el, hogy a 12-es az
pluszt hoz az eredmény terven. Az határeset. Szóval meg van. Nekem csak egyetlen
egy gondolatom lenne, amiről már itt tudom, hogy nagyon rövid az idő, ha azt tudnám
megcsinálni, az lenne igazán meseszép, hogy ha ezt a 190 millió forintot apportként
és tulajdonrészért tudnánk megtenni, csak azt nem tudom, hogy van-e idő most
végig játszani ezt a történetet. Mert végül is az lenne a lényeg, hogy megpróbálnánk
a lábunkat berakni ebbe a cégbe és ez szerintem a későbbi mindenféle tendenciákat
is figyelembe véve egy fontos és jó lépés lenne akkor, amiről itt Polgármester
asszony is szólt, hogy ez az önkormányzat részéről egy vagyonvesztés. Tehát nem
lenne vagyonvesztés, mert azt mondtam, hogy abban a cégben üzletrészként
megtestesül, ha ezt végig lehet vinni. De tudom jól, hogy itt tényleg 2-3 nap áll
rendelkezésre arra, hogy ezt az üzleti tervet próbáljuk meg valamilyen módon
elősegíteni és létrehozni. Én azt mondom kedves képviselőtársak, hogy ha erre nincs
lehetőség az idő rövidsége miatt, akkor támogassuk ennek az előterjesztésnek az
elfogadását és bizony a következő hetekben fogjunk hozzá ahhoz a munkához,
amikor elkezdjük végignézni, hogy milyen szolgáltatási rendszert próbálunk
fenntartani és miből, mennyiért.
Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Köszönöm a szót. Végiggondoltam azt, hogy a
veszteség 190 millió forint, legalábbis az előterjesztésből, bár ez levél, mert nem
előterjesztés, nincs benne határozat-tervezet. Nagyon sok bizonytalansági tényező
van. Én csak egyetlen egy oldalát mutatnám meg. Mindannyian akarjuk azt, hogy a
tömegközlekedés jól működjön Nyíregyházán, a helyi közlekedés. Viszont mi történik
akkor, ha ezt a 9000nm-t vagy 8944nm-t odaadjuk? Még a számok sem igazak,
amiket ideírtak, mert hol 9024 hol 8944 m 2 alapterületű a tényleges funkciót tekintve
az autóbusz indító állomás. Mi most odaadjuk és privatizálják a Volánt. És utána az
történik,hogy eladja a tulajdonos, aki privatizálja mondjuk 450 millióért ezt a területet.
Vagy megveszi más, akkor hogy jártunk? Ez az apport, ez lenne a járható mód, hogy
ha tulajdont szereznénk. Ez mindenképpen jó lenne, de azt se tudom, hogy
felértékelés megtörtént-e. Már pedig nem történt meg, hogy ez a terület ténylegesen
mit ér és igaz-e, hogy ez korlátozottan forgalomképes, szerintem igaz. Mert nem
tudjuk eladni, mert autóbusz indító állomások ezek. Én azt mondom, hogy ez olyan
hirtelen jött, hogy a képviselői eskümmel nagyon nehezen összeegyeztethető. Nem
tudok jó döntést hozni, hogy mi a jó döntés. Azt tudjuk, hogy valamit kezdeni kell
ezzel. Azt tudjuk, hogy a Volánnak mi lenne az érdeke és nekünk is érdekünk
valahol, hogy a szolgáltatás minősége javuljon és a veszteséget valahogy
kompenzáljuk, pontosabban a Volán tudja ezt a veszteséget kompenzálni, mert csak
akkor tud fejleszteni, ha jól értem. Úgy hogy az apport tűnik talán a legjobb
megoldásnak. Na most már ha itt több mindent végig gondoltunk, a szavazás előtt
mindenképpen szünetet fogok kérni, hogy képviselőtársaimmal tudjak egyeztetni.

Lőrincz Tamás:(képviselő) Akkor rövidítek a témán. Giba Tamásnak a mondata
világosított rá. Akkor gyakorlatilag egy ingyenes vagyonátadásról beszélünk.
Gyakorlatilag a fogadónál tényleg nem fizet érte semmit, lekönyveli a tárgyi eszközök
közzé, elszámolja a rendkívüli bevételek közé. Magyarul, az eredménye helyreállt, a
tárgyi eszköze megnőtt, a vagyonvesztés megszűnt. Nekünk az áfát ettől függetlenül
fizetnünk kell. Meg majd nekünk külön le kell, hogy játsszuk, szerintem úgy van, hogy
az áfát ugyanúgy meg kell, hogy fizessem ebben az esetben. Én úgy emlékszem,
hogy igen, de ebben kétségeim vannak, a tehát a költségvetési részben. Viszont én
kimondom a magán véleményemet, innentől kezdve ezzel a 190 millióval
gyakorlatilag azt tesz a Szabolcs Volán Zrt. amit akar, anno, hogy ha holnap bezárja
a boltot, akkor szervusz 190 millió forint. Tehát ez tény, ez hozzátartozik. Egy biztos,
hogy maga ez az ingyenes átadás, nem tudom, hogy miért nem ezt mondtátok, hogy
ingyenes vagyonátadásról beszélünk, ez megoldja a dolgot. Nem ez van leírva
benne. Az van, hogy gyakorlatilag nem kell érte fizetni, de én számviteles vagyok, ez
körmönfonton van megfogalmazva. Tehát így van. Anno akkor, hogy ha nevén
nevezzük a gyereket, akkor igen, ez megoldja a problémát, ez tény.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor szeretnék egy kis figyelmet kérni, szeretnék
kérdezni. Van-e olyan kombinált eljárás, hogy valamivel újabb 20 millió forintot, azt
nem gépkocsi vásárlásra kapod, hanem szolgáltatás veszteségkiegyenlítésre
esetleg? Azt kétszeresére megnöveljük és ezt az összeget pedig apportként
kezeljük. Megoldja e ez a helyzetet?
Ignácz László:(Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója) Erre a kérdésre szeretnék
válaszolni. Amennyire én tudok, hiszen a tőkeemelésről nyilván a társaság
közgyűlése dönt, és ez azt jelenti, hogy az MNV Zrt. dönt. Az eddigi gyakorlatra
pedig azt tudom mondani, hogy a Szabolcs Volán Zrt. eddigi tulajdonosa az ÁPV Rt.
úgy emelt mindig tőkét a társaságban, ha veszteség volt, akkor először a
veszteséget egyenlítette ki és aztán emelt tőkét. Tehát a veszteség kiegyenlítés
helyett tőkeemelést soha nem alkalmazott, ebből gondolom, hogy ez az eljárás most
is igaz lesz a MNV. Zrt.-nél. A javaslatunkban lehet, hogy nem kellett volna a 2.
pontba írt javaslatunkat betenni. Ezt egy kicsit talán a kényszer szülte, abból a
gondolkodásból fakad, hogy amennyire én ismerhetem a város költségvetési
helyzetét én úgy gondoltam, hogy valószínűleg nehezebben járható út a likvid
pénzben való támogatás. Nem arról van szó, hogy ingyenes vagyon átadásról van
szó, hiszen van egy szállítói tartozása a társaságnak, a megrendelőnek. Egy
közszolgáltatási szerződés két oldaláról beszélünk, a számlának az egyik hányada
ez a 190 millió forint körüli összeg. Ez nincs kiegyenlítve és ennek a kiegyenlítéséről
beszélünk, erre keresünk megoldást. Azt gondolom, hogy ez teljesen világos, érthető
az 1. pontban írt javaslat. Amennyiben ez járható a 2. pontot úgy gondolom, hogy a
továbbiakban tárgyalni sem érdemes. Viszont valamilyen megoldás kell, amit még ha
körmönfontnak tűnik is, de ténylegesen a további vagyonvesztést meggátolja.
Vagyoni értékhez jut a társaság annak ellenértékeként, mint amit egyébként
likvidpénzben kellene megfizetnie, akkor ez szóba jöhető alternatív megoldás.
Amennyiben bármi más megoldás, javaslat kerekedik, a Szabolcs Volán Zrt. arra
fogadó kész.

Egy dologra nem, hogy szerződés szerinti számláját a megrendelő ne fizesse ki és
ha itt tartok akkor muszáj elmondanom, hogy a mostani előterjesztésből, javaslatból
és a mellé tett mellékletből azért kiolvasható, az is elhangzott, hogy a költségeim
folyamatosan nőnek. Az üzemanyag nélküli anyagjellegű költség összesen csökkent
az előző évhez képest. A személyi jellegű ráfordítások a társaságnál 4% mértékben
nőnek, a helyi közlekedésben 6,6%, mert itt a gépkocsivezetőket és a forgalmi utazó
személyzet irányítását, az utasokkal való kapcsolattartást biztosító személyzeten már
nem tudunk létszámot megspórolni. Egyébként szomorú, de azt kell mondani, hogy
ugyan ez a helyzet más nagyvárosokban és más megyei jogú városok
közlekedésében is. A mértékek nagyjából annyival változnak, amennyiben a
járatszerkezet, a településszerkezet eltérő és itt azt tudom mondani, hogy
Nyíregyháza helyi közlekedésében a külterületeken keletkezik körülbelül 57-58 millió
forint veszteség ebből a 190 valamennyiből Azt is hozzá kell tenni, hogy az, ami
olyan vélemény volt, hogy nem egyértelmű és több információ egymásnak
ellentmondóan hangzik el. Ami a tulajdoni lapon a tegnapi nap, a szombati nap volt
látható, ebben az anyagban területként, helyrajzi számként ez látható. Ami a
veszteség egy másik számát, a 80 millió forintnyi veszteséget mutatja, annak a
kimutatása, hogy ha az árkiegészítés kiegészítene a teljes bérlet 100%-ára, akkor is
maradna még 85 millió forint veszteség. Tehát a dolog úgy gondolom azzal
összefüggésben, hogy korábban tarifatárgyaláson és a korábbi évek
tarifatárgyalásain megtárgyaltunk, bemutattunk, annak alapján nekem úgy tűnik, van
egy szerves folytatása az ügynek és sajnos a megrendelés állomány nem
csökkenésével ha belegondolunk, hogy mindig arra volt igény, hogy járatszámot
növeljünk, sűrűn legyen a járat, terjesszük a külterületet is, melyekhez több
élőmunkaerő, más összetételű járműpark kellett és ennek ez a költsége annak
ellenére, hogy évről-évről a megtehető intézkedéseket megtettük. De a Szabolcs
Volánnak nincs más vállalkozásban más vagyona, gyakorlatilag a személyszállításon
kívül már nincs más tevékenysége. Elhatárolt bevétel költségei vannak. A
szabályozás az olyan amilyen, az utas szám lényegesen csökken. Az elmúlt évben
ez közel 10% volt. Az idei évben is 4% körüli utas szám csökkenés lesz. Nincs
varázslat, hiába nőt 6%-kal a viteldíj, az utasoktól beszedett 3% körül nő. A nettó
árbevétel pedig 1% körül fog nőni. Tehát úgy gondolom, hogy a gazdálkodás
egészében és összefüggésében a tarifatárgyalási anyagban is bemutatásra került.
Most a helyzet értékelése annyiban változott, hogy nem várt hatás az üzemanyag ár
növekedése, és azok az utas szám volumenek azok hatványozottan jelentkeznek és
ráadásul új autóbuszt szeretnénk vásárolni, mert az látjuk, hogy a 20 éves csuklós
autóbuszokkal attraktív tömegközlekedést nem lehet lebonyolítani. Ha így marad az
utas szám, akkor hatványozottan csökkeni fog. Köszönöm
Dr. Hajzer László:(képviselő) Én is a megoldást keresem. Most kaptunk 700 millió
értékű közművet a Dózsa György utca alatt. Ebből a 700 milliós közműből nyugodtan
át tudunk 190 milliónyi közművet adni a Volánnak. Tudunk olyan vagyont átadni, ami
nem teremti meg azt a helyzetet amitől én félek, hogy a kormány holnap hoz egy
döntést és a Volánokat eladja, és egyszer csak feltűnik egy magánszemély, aki 15
millióért megveszi a Volán pályaudvart és lesz ilyen elvetemült, mert legszívesebben
én is ilyen üzletet csinálnék. De hát ez a probléma. Mi most adjuk el.

Csabai Lászlóné:(polgármester) A belterületi föld az az önkormányzaté. Ez a
törvény nem változik. Ez a törvény nem változik a privatizációról, a föld az
önkormányzaté.
Dr. Hajzer László:(képviselő) A Voláné lesz, ha most mi eladjuk.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Most éppen a Voláné, de ha privatizáció van, akkor
a belterületi föld értéke az önkormányzaté. Ha ezt most odaadjuk, a privatizáció után
ha nem holnap után történik a privatizáció, hanem régóta az belterületi földnek
minősül és minden belterületi föld az önkormányzaté.
Giba Tamás:(alpolgármester) Azt szeretném Hajzer úrnak a figyelmébe ajánlani,
hogy szóval a másik partnert azért felnőttnek kellene nézni. Tehát azt, hogy ha a
Volánnak a működéséhez szükség van mondjuk az autóbusz pályaudvarra, akkor azt
a területet logikus abba a cégbe oda vinni, de olyat, amihez a világon semmi köze a
tulajdonos miért fogadná be? Tehát mi mint tulajdonosok, ha valami olyat
próbálnának ránk tukmálni, miért fogadnánk el? Szóval nem értem. És akkor még
egy technika, hogy nem tudom, hogy az segít-e valamit, hogy a területre ilyen
visszavásárlási jogosítványt is lehet kérni, alapítani? Ez segít bennünket valamiben?
Ignácz László:(Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója) Különös tekintettel arra, hogy a
tarifatárgyalása alkalmával úgy gondolom, hogy nem ide illő vita kezdett kialakulni
köztem és képviselő úr között úgy gondolom, hogy ilyen hasonló helyzetbe nem
kívánnék belemenni. Mindössze arra utalok, hogy van közöttünk egy hatályos
szerződés, van egy rendelés állomány, van egy teljesítés. A teljesítésnek van egy
ára, egy költsége, vannak bevételei, aminek a beszedéséért mindent megteszünk. A
költségeinket ez nem fedezi, és az a kérésünk, hogy a megrendelt teljesítményt a
költségi mértékéig szíveskedjenek kiegyenlíteni és erre van két javaslatunk. Ma
egyeztettünk az önkormányzat gazdasági részlegével a technikai megoldást illetően.
Mind a két javasolt megoldás szabályos, járható, én úgy gondolom, hogy mindkét fél
számára mérlegelhető. A két megoldás közül szíveskedjenek választani a Szabolcs
Volán számára, az 1. pontban írt megoldás a kedvezőbb megoldás.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor beszéljünk, hogy mi a helyzet. A helyközi
közlekedésnél az állam a megrendelő. Az állam a megrendelő, az állam állapítja meg
a tarifát és az állam áll helyt a veszteségért. Ez a helyzet. Bocsánat. A helyi járatnál
az önkormányzat állapítja meg a tarifát, az önkormányzat alapítja meg a
menetrendet. Az önkormányzat állapítja meg a menetsűrűséget, ezért az
önkormányzatnak kell helyt állni a veszteségekért. Olyan nincs, hogy én vagyok a
megrendelő és más fizet. Mert a helyközi járatnál nem az önkormányzat csak kér. Itt
pedig mi megrendelők vagyunk. A menetrendet én írom alá a bizottságnak a
véleménye után.

Ezért nincs rajta mit vitatkozni, hogy ezt a pénzt ki kell fizetni, ahogy ki kell fizetni a
veszteséget a Fürdőnél, ahogy ki kell fizetni a veszteséget a másik cégünknél, ha
veszteséges lesz. Ez ugyanaz, mert biztosítanak számunkra egy szolgáltatást. És ezt
a veszteséget ki kell fizetni. Ebben a dologba nem érdekes, hogy ki a tulajdonos. Mi
vásárolunk egy szolgáltatást. Itt az a kérdés, hogy a veszteséget most hogy fizetjük
ki? Kifizetjük-e vagyonnal? Vagy kifizetjük készpénzzel? Ez a kérdés. Ugyan én azt
próbáltam feszegetni, hogy ha 190 helyett készpénzt adunk, akkor mennyi az, amit el
lehet fogadtatni? Ugye erre mondja Ignácz László hogy az 190 millió forint. Nyílván
lehet ennél alacsonyabb árban is megállapodni, de azt gondolom, hogy az 100 millió
forint körüli. Lehet, hogy ha holnap elmegy a tulajdonoshoz azt fogja mondani, hogy
az önkormányzat ad még 100 millió forintot és ezt el fogja fogadni. És akkor ez
rendbe van. Vagy? Végig járja ezt az utat. Ebbe most mit tudunk csinálni? Egy elvi
döntést tudunk hozni. Nyílván a mai közgyűlés alapján nem lehet lejátszani ezt a
dolgot. Hiszen azért ennek végig kell számolni illetékét, áfáját, nyilván nem kerülhet
az önkormányzat és én se vagyok hajlandó megszavazni, hogy mi odaadunk 190
millió forintot és utána még a 190-nek az áfáját még mi fizessük ki mondjuk 40 millió
forintot. Ilyen elképzelhetetlen. De muszáj lenne megadnunk a cégnek ezt a hogy
mondjam sanszot, hogy el tudjon menni a tulajdonoshoz ezzel a felhatalmazással,
hogy az önkormányzat ehhez hozzájárul és nyilván a májusi közgyűlésre részletesen
kidolgozzuk, hogy ezt hogy lehet megcsinálni. Ez így elképzelhető?
Ignácz László:(Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója) Nekem teljesen egyértelmű,
hogy gazdaságilag ennek mi az útja-módja. Én ezt is megértem. Én azt tudom
mondani, hogy a 2. pontban írt javaslat elfogadása esetén sincs semmiféle egyéb
fizetési kötelezettsége az önkormányzatnak. Sem áfa, sem pedig a 2008. évi
veszteség kiegyenlítésére semminemű igény nem támasztható és nem nyújtható be.
Tehát szeretném mondani még azt is, hogy nem egészen Szabolcs Volán Zrt. és
tulajdonosi döntés a veszteség kiegyenlítése, hanem ez egy 1191/69 EU. rendelet és
a 2004. évi XXXIII. törvény valamint az Ártörvény együttes alkalmazásából
következik és az a lényege, hogy amit megrendelnek, azt minden közszolgáltatásban
annak az árát ki kell fizetni, ha veszteség van ki kell egyenlíteni.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Csak akkor ha új szempont van.
Dr. Moskovits Károly:(képviselő) Akkor a következőt nem értem még mindig ebben
a történetben. Ez a 190 millió forint ez kvázi én úgy fogalmazok, hogy működési
költség, tehát üzemanyagár, bérköltségek, ez, az amaz. Ha mi egy épületet
bevisszük, ebben az évben alapesetben nekünk ezt a 190 milliót ki kellene fizetni. De
hogy ha mi az épületet adjuk oda és ezt nem fizetjük ki, akkor te miből fizeted utána
a városra eső üzemanyagköltséget meg bérköltséget? Polgármester asszony, két
vagy 3 órával ezelőtt kaptuk meg az anyagot, én úgy gondolom hogy ez egy elég
nagy volumenű dolog, tehát ezeket a kérdéseket úgy gondolom, hogy meg lehet
kérdezni.

Ebben neked igazad van, hogy ezt ki kell fizetni, és jártasabbak is vagytok ebben a
dologban, de azért az ártarifával ha probléma keletkezik, akkor azért itt határidőt ad a
megbízó részére is ez a szerződés, tehát azért azt is meglehet a mi oldalunkról is
érteni, hogy 2-3 óra alatt igazából az ember ezt nem nagyon látja át. Van itt 60 napos
határidő is sima felülvizsgálatnál, rendkívülinél meg 30+15. Ez igaz, hogy ki kell
fizetni, de adott esetben, hogy ha ebbe a rendszerbe problémát érzékel a szolgáltató,
akkor ezt időben jelezni kell, hogy ezzel megfelelően módosítani lehessen a
dolgokat. Természetesen valahogyan fogunk dönteni, nekem nem ezzel van a
problémám, az amit Dévényi képviselőtársam is felvetett, hogy jó, hogy ezt a döntést
most meg fogjuk hozni, de az a folyamat ami itt látszik ebből a számokból, erre
vonatozóan valamilyen stratégiai döntést kellene majd hozni 1-2-3 hónap múlva.
Valamit ezen a területen döntenünk kell, mert rengeteg olyan megválaszolatlan
kérdés van természetesen, amit nem fogunk tudni megbeszélni. De én úgy
gondolom, hogy lehet látni egy tendenciát, de itt van az önkormányzati
támogatásoknak az összege, évről-évre bontva, ez most a legmagasabb, amit most
hoztatok be. Tehát azért mondom, hogy ezt végig kellene beszélni alternatívákkal.
Köszönöm.
Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Egy gyors mondat, mert a Polgármester asszony tett
egy javaslatot arra, hogy tudjuk jól, hogy kötelességünk ezt a veszteséget pótolni,
hallottuk, hogy milyen szabályozás szerint. Valamilyen stratégiát meg kell találni,
mert ennek nem lehet látni a végét. Laikusként azt tudnám támogatni személy
szerint, mások nevében nem beszélek, hogy ezt a veszteséget akár úgy is
kezelhetnénk, hiszen most toltunk be 137 millió forintot az úszásvásárlásba vagy
szolgáltatás vásárlásba, hogy készpénzben nem, de 100 millió forint javaslat
elhangzott Csabai Lászlóné részéről, azt tudnám támogatni, hiszen van lekötött
kötvényünk. Tehát a likviditás is megmarad ebből a szempontból. És ez kötelező
közszolgáltatás, amiben a veszteséget pótolni kell. Akkor meg azt tudom mondani,
hogy teljesen komolytalan az ügy, hogy 1 perccel a közgyűlés előtt azt mondják
amiről mint képviselő nem is tudtam, vagy ez van vagy nincs, erről dönteni kell. A
szolgáltatást ki kell fizetni, így van. Csak mi ezzel most szembesültünk, hogy ezt a
szolgáltatást ki kell fizetni, de én azt gondolom, hogy ingatlant semmiképpen sem
adunk a Volán-nak. Nem akarom a Volánt bántani, az állami vállalatok helyzete miatt
nem tudjuk, hogy mi kerül kalapács alá. Én azt mondom, hogy lehet, hogy
korlátozottan forgalomképes, de én azt gondolom, akkor inkább ha ki kell fizetnünk
akkor valamilyen megfelelő árban ahogy ezt Polgármester asszony mondta. Tudom
támogatni, fizessük ki, ha van ilyen tartalékunk ebből. Könyvvizsgáló vizsgálja meg,
elvi döntést hozhat a közgyűlés és utána már elő kell venni az egész Volán ügyét,
nehogy úgy járjunk mint a BKV-val.
Giba Tamás:(alpolgármester) Az a lényege, hogy pénz nélkül hozott az Igazgató úr
egy megoldást, hogy nem kell zsebbe nyúlni, nem kell pénzt mozgósítanunk.
Szerintem könnyíteni akart a helyzetünkön és mindenki a cselt keresi ebben a
dologban. Én szerintem nincs benne semmi. Így van. Ezt mondtam az előbb, hogy
így mulat egy igazi magyar úr, hogy akkor legyen 100 millió, mit számít, van itt a
számlán, akkor adjuk oda és kész.

Ahelyett ott van egy terület amit semmi másra nem lehet használni. Ott vannak a
szigetek, onnan indul a busz, odaérkezik vissza, a szolgáltatás ellátásához ugyanúgy
használja a cég és zseniális ötletet talált ki vezérigazgató úr arra, hogy a ebből a
nehéz szorult helyzetből szabaduljunk, ahogy én mondtam ezelőtt egy jó ½ órával.
Egy órája sem tudunk belőle szabadulni. Tehát az idei éves üzleti tervet próbáljuk
meg ezzel összerakni, és nem ússzuk meg azt, hogy végig gondoljuk azt, hogy
adunk évente rendszeresen 100 milliós támogatást vagy szűkítünk a szolgáltatáson
vagy mit teszünk. Ha azt mondjátok, hogy adjuk oda a több mint 100 millió forintot,
akkor adjuk. Én megoldást szeretnék, egyedüli megoldást. Akkor azt mondjad, hogy
tegyünk hozzá egy sereg biztosítékot, és akkor itt vannak a jogász kollegák és
mindjárt mondják, hogy milyen biztosítékrendszert lehet hozzá feltenni. Ezelőtt
amikor arról beszéltem, hogy valami visszavásárlási jogosítványt vagy bármit ki lehet
kötni, akkor elkezdtek itt velem humorizálni.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor álljunk meg egy pillanatra! Két döntést tudok
elképzelni, azt, hogy 190 millió forintot mi készpénzbe kifizetünk ez elképzelhetetlen
számomra. Ez elképzelhetetlen számomra. Az elvileg elképzelhető, hogy a 20 millió
forintot kiegészítjük 100 millió forintra, ez 80 millió forint. Azt kell tudni, hogy ezt a
kötvényből nem lehet kifizetni, mert működési költséget kötvényből nem lehet
kifizetni, csak fejlesztésit. Ez azt jelenti, hogy csak a működési költségből vehető el
ez a pénz. Nagyon egyértelmű voltam, hogy miből lehet elvenni. Abból, amit
tartalékba tettünk, amiből még szeretnénk néhány utat megcsinálni. Teljesen tisztán
és egyértelműen kell látni, mert másból nem tudjuk elvenni ezt a pénzt. De van ez az
alternatíva, elmehet Ignácz László holnap ezzel az alternatívával, vagy elfogadják
vagy nem fogadják el. Mert a teljes veszteséget nem elégíti ki, de segít valamit a
Volánnak a helyzetén. Vagy megy a másik oldal, amikor azt mondja, hogy egyébként
22.000 forint /m 2 az ár amivel ők számoltak a Petőfi téren, nem olyan rossz adat a
22.000 forint /m 2 egyébként forgalomképtelen ingatlan esetén. Vagy van ez a
variáció, amit szintén nem tud lebonyolítani ebben a dologban csak az elvi döntést
hozza meg, hogy az önkormányzat hajlandó egy ilyen elvi döntésre is. És
természetesen a végső megállapodásnál körbe lehet bástyázni, hogy nem akarjuk
privatizálni ezt a dolgot. Azt kell tudni, hogy ha privatizálják a céget, akkor
természetesen mi abból pénzt kapunk, mert belterületi földünk van. Az teljesen
természetes, ha egyáltalán pénzt adnak a Volán privatizációért, egy veszteséges
Volán privatizációjáért. Meg fogom mind a kettőt szavaztatni. Tessék Dévényi József
Dévényi József:(képviselő) Úgy gondolom, hogy odáig el tudunk végül is menni,
hogy nem könnyen, de elvileg azt mondjuk, hogy járható ez az út, de a jogi
garanciákat ki kell dolgozni. Meg kell nézni az elidegenítési és terhelési tilalmat. Meg
kell nézni, hogy jelzálog bejegyzéssel tudjuk odaadni az ingatlant, mert ezeket a
félelmeinket, amik itt elhangzottak ezeket továbbra is fenntartjuk. És továbbra sem
kaptunk választ, hogy hogyan lesz tovább. Meg kell nézni, hogy tudjuk-e kiterjeszteni
a versenyt ezen a területen? Mit enged meg a szerződés.

Csabai Lászlóné:(polgármester) Hány vonalat hirdettek meg, hány jelentkező volt
rá? Ne haragudj de olyan víziókat mondtok. Gyere velem el este, én járok ki
Mandára, Felsősimára, Kálmánházára, gyere el velem, hárman ülnek a buszon, ki az
a bolond aki megvesz egy ilyen vonalat? De természetesen a képviselő ragaszkodik
hozzá, hogy legyen, mert a maga szempontjából igaza van. Kistelekiszőlőbe
bevisszük a buszt a Folyóka utcára meg a Palánta utcára. Mitől gazdaságos ez a
vonal? Olyanokat mondtok, amit nem is értek. És ha privatizálva lesz a Volán nem
fogjuk engedni, hogy ott, a mi tulajdonunkba levő ingatlanra menjen a busz. Majd
fogok érte pénzt kérni a privatizált cégtől. Ki fog majd adni érte pénzt? Mire másra?
Mire használná másra? Golfpályának fogja használni, arra használja, amire én
engedem, már nem én, hanem az önkormányzat. Tudja másra használni? Fog rajta
házat építeni. Ki engedi meg, hogy házat építsen rá? Nem az önkormányzat engedi
meg, hogy mi legyen ott?
Giba Tamás:(alpolgármester) Az is egy biztosíték rendszer, hogy módosítsuk a
szabályozási tervet zöldterületnek. Kész, nem tud vele semmit kezdeni.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Azért mondom, minden a mi kezünkbe van
ezenkívül. A második alternatívát fogom feltenni. Jegyző úr.
Dr. Szemán Sándor:(jegyző) A késői órára tekintettel nagyon rövid időre szeretném
a közgyűlés figyelmét kérni. Én mindenkivel egyetértek, aki azt mondja, hogy ilyen
súlyos döntést nehéz meghozni ennyi előkészítő anyagból. De szeretném egy picit
megnyugtatni a testületet. Ha a képviselő-testület elvi döntést hoz, azzal egy
bizonyos kereteket fogalmaz meg. Elvi döntés alapján sem a polgármester, sem az
alpolgármesterek nem írhatnak alá szerződést. Az elvi döntés bármikor módosítható,
visszavonható. De ez az elvi döntés elégséges a Volán Zártkörű Részvénytársaság
vezetőinek arra, hogy ők ezzel tovább tudjanak haladni és elkészítsék a 2008. évre
vonatkozó üzleti tervüket. Ezért én a következőt javaslom. Polgármester asszony ha
jól értettem a 2. alternatívát fogja először szavaztatni. A 2. alternatívánál azt
szavaztassa meg, és megpróbálom összefoglalni, ami szerintünk szükségesebb. Ezt,
az itt meghatározott helyrajzi számú autóbusz pályaudvar megnevezésű ingatlant
adja az önkormányzat a Szabolcs Volán tulajdonába funkciómegkötéssel zártkörű
részvénytárgyalást követően, visszavásárlási jog kikötésével, felértékelést,
vagyonértékelést követően, de minimum 190 millió forint értékben. Én azt hiszem,
hogy ezzel minden lényeges követelményt megfogalmaztam. Ezzel úgy gondolom,
hogy a Volán Részvénytársaság tud tovább dolgozni, a közgyűlés pedig ezt a
döntését köteles felülvizsgálni és konkréttá tenni a május 26-i közgyűlésen.
Köszönöm szépen.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Szavazzunk, de megkérdezem a másik felet.

Igáncz László:(Szabolcs Volán Zrt. vezérigazgatója) Ezzel csak egy probléma van.
A Szabolcs Volánnak ahogy látjuk a teljesítményeket 190 millió forint hiányzik, hogy
a költségeinket lefedje. Nekünk ez az összeg, illetve ennek az összegnek megfelelő
vagyontest, vagyoni érték kell. Olyan elvi megoldás, hogy adunk valamit ami legalább
ennyi, de majd felértékeljük és nem tudjuk, hogy mennyi, azt nem tudom tervesíteni
és nekünk nem kell több, kevesebbet meg nem tudunk elfogadni. Nekünk ennyi kell,
hogy ezt miként azt nem tudom megmondani, hogy készpénzben, vagy miként Az
egy jó ötlet, hogy funkciómegkötéssel, akár visszavásárlási garanciával, de
tulajdonban ilyen érték. Vagy pedig készpénz. Tehát mi nem kérünk többet,
kevesebbet meg nincs módunk elfogadni.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Mindjárt szavazunk. Nagyon fontos a döntés,
rászánom az időm.
Dr. Hajzer László:(képviselő) Egyetlen kérdés. Ignácz László becsületszaván kívül
mi a garancia, hogy ez a 190 millió forint veszteség ez a helyi járatok vesztesége?
Ebben nincs helyközi járat, legalább egy könyvvizsgálónk vizsgálja már meg azt,
legalább írjunk már arra valamit.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Benne vagyunk a felügyelő bizottságba és
pontosan látjuk az elszámolást. Egyébként a tarifa megállapodásnál behozta ezt az
elszámolást. Miért gondolod, hogy neki érdeke az önkormányzatra testálni? Neki
inkább a másik az érdeke. Szavaztatok. Kérem aki azzal a megoldással egyetért amit
a Jegyző úr mondott azzal módosítással, hogy nem a felértékelésről beszélünk,
hanem minimum 190 millió forint értékről, szíveskedjen igennel szavazni.
Dr. Szemán Sándor:(jegyző) Tisztelt Közgyűlés! Úgy gondolom, hogy ha csak ez a
probléma, akkor arra két megoldás is létezik. Amennyiben az ingatlan
nyilvántartásilag osztható, akkor 190 millió forint értékű felértékelt részét adja el az
önkormányzat. Amennyiben pedig ha nem osztható meg, akkor osztatlan közös
tulajdonban részesül ilyen módon. Mind a kettő jogilag járható, így módosuljon a
dolog és akkor utána ez az elvi döntés teljesen korrekt.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Igen ez a jó, mind a kettő jó. Jegyző úr szépen
összefoglalta.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor kérem aki így kiegészítve, ezzel a variációval
egyetért szíveskedjen igennel szavazni.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő.
A Közgyűlés 22 szavazattal, 5 ellenszavazattal és 7 tartózkodással meghozta az
alábbi határozatot.

140/2008.(IV.28.) számú
h a t á r o z a t
a Szabolcs Volán Zrt. 2008. évi üzleti tervének részét képező Nyíregyháza helyi
tömegközlekedésének biztosításával összefüggő veszteségének
kiegyenlítésére tett intézkedéséről
A Közgyűlés
a Szabolcs Volán Zrt. 2008. évi üzleti tervének részét képező Nyíregyháza helyi
tömegközlekedésének biztosításával összefüggő veszteségének kiegyenlítésére az
alábbi elvi döntést hozza:
1.) a Nyíregyháza 6702/5 hrsz-ú, 8944 m 2 alapterületű, autóbusz-pályaudvar
megnevezésű ingatlan 190 millió forint értékű részét a Szabolcs Volán Zrt.
tulajdonába adja, zártkörű versenytárgyalást követően, adásvételi szerződés
alapján, funkciómegkötéssel és visszavásárlási jog kikötésével. Amennyiben a
szabályozási terv szerint az ingatlan megosztható, úgy a vagyonértékelés
alapján a 190 millió forint értékű ingatlanrészt adja az önkormányzat a
Szabolcs Volán Zrt tulajdonába, ha nem osztható meg, úgy a Szabolcs Volán
Zrt az osztatlan közös tulajdonból részesül 190 millió forint értéknek megfelelő
arányban.
2.) az 1) pontban meghatározattak alapján, a soron következő Közgyűlésre a
konkrét döntést elő kell készíteni.
Felelős: Dr. Freidinger Renáta, Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda
vezetője
Határidő: 2008. május 16.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen, zárt üléssel folytatjuk a munkát.
(A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül)
k. m. f.
Csabai Lászlóné
polgármester
Dr. Szemán Sándor
jegyző