A talajok védelme

A talajok védelme

Növénytáplálkozás szemszögébıl a talaj szilárd, folyékony és gáz
fázisból álló heterogén rendszer, mely lehetıvé teszi a növényi-állati és
mikrobiális életet a talajban és annak felszínén. A szervetlen és szerves
részekbıl álló szilárd fázis fıként tápanyagtároló; a folyadékfázist jelentı
talajoldat a tápanyagok szállítója és a fizikai, a vegyi és a biológiai
átalakulások közege; a gázcsere fıként az oxigén és a nitrogén
beáramlását és a szén-dioxid távozását jelenti.
Szélesebb értelemben a talaj fogalma alatt nem a hagyományos
szaktudományi definíciót értjük. Környezeti szempontból beleértendı:
• az egész mállott földkéreg,
• a porózus szerkezető üledékes kızetek,
• más permeábilis anyagok,
• az összes ásványi és szerves összetevık,
• a talajvíz (minden felszín alatti víz).
A talaj természettudományos értelmezése kiterjed
• a nem természetes felszíni takaróra,
• az antropogén ráhordásokra,
• szemétlerakók és gyártelepek töltéseire,
• rekultivációs meddıkre,
• termıföldre és
• nem termıföldre

Ökológiai funkciók
• Biomassza termelési funkció:
A talaj a mezı- és erdıgazdálkodás termıhelye, az élelmiszer- és
takarmánynövények, valamint a megújuló energia és nyersanyag
elıállítója ill. forrása.
• Szabályozó funkciók:
A környezet elemeit védı szőrı-, tompító- és átalakító folyamatok,
melyek különösen a felszín alatti vizek és a tápláléklánc védelme
szempontjából fontosak.
• Biotópfunkció:
A talaj biológiai élettér, mely mint a biocönózisok élettereinek
alkotója teret, anyagot és biomasszát nyújt a benne élı
mikroorganizmusoknak, növényeknek és talajlakó állatoknak.
Egyben géntartalék, hiszen genetikai öröksége elengedhetetlenül
szükséges életünkhöz.

Emberi tevékenységhez kötıdı
funkciók
• Fizikai közeg funkció:
A talaj mint építési telek technikai, ipari, szociális létesítmények alapjául
szolgál, beleértve a közlekedési utakat, pályákat, pihenıhelyeket stb.
• Nyersanyagforrás funkció:
A talaj anyagai mint a tızeg, folyami kavics, agyag, homok stb. az
építıipar alapanyagai. Emellett a talaj a víz, olaj, ásványok és egyéb
nyersanyagok lelıhelye is.
• Archív funkció:
A talaj archeológiai és paleontológiai információkat hordoz és mint
földtörténeti ill. kultúrtörténeti objektum lehetıvé teszi az emberiség és
a Föld kialakulásának, fejlıdésének tanulmányozását és megismerését.
A geológiai örökségre vonatkozó információ pl. elengedhetetlen a
klímaváltozások tanulmányozásához.

A talajvédelem alapelvei
• A talaj a levegıhöz és vízhez hasonlóan védelmet igényel a
szennyezés, az erózió, a pusztulás ellen;
• A talaj korlátozottan rendelkezésre álló és sérülékeny erıforrás,
ezért jogi védelem illeti meg;
• A talaj sokrétő funkcióinak védelme és racionális használata igényli
a talajtakaró pontos ismeretét;
• Hasznosítását nem szabad alárendelni a pillanatnyi gazdasági
érdekeknek, minıségének és termékenységének hosszú távú
megırzésére kell törekedni;
• A mezıgazdasági technológiákat idınként felül kell vizsgálni;
• A talajvédelmi alapismereteknek a környezetvédelmi oktatás
részévé kell válniuk minden szinten, az általános iskolától az
egyetemig.

Az Európai Talaj Charta
1. A talaj az emberiség egyik legdrágább kincse, mely életteret jelent a
növények, állatok és az ember számára
2. A talaj korlátozottan áll rendelkezésre és könnyen tönkretehetı.
3. Az ipari társadalmak a talajt ipari és mezıgazdasági célokra egyaránt
hasznosítják. A ma és a holnap társadalma érdekében szükséges
kidolgozni olyan talajhasznosítási politikát, mely a talajtulajdonságokon és a
regionális sajátságokon alapul.
4. A mezı- és erdıgazdaságban alkalmazott technológiáknak biztosítaniuk kell
a talajminıség védelmét.
5. A talajt meg kell védeni az eróziótól.
6. A talajt meg kell védeni a szennyezésekkel szemben.
7. A városfejlesztési tervezésben a minimális talajkárosodás elsıbbsége
érvényesüljön.
8. Objektumok tervezésekor hatástanulmányt kell készíteni a talajvédelmi
intézkedések költségeivel bezárólag.
9. Elkerülhetetlen a talaj erıforrásainak leltárszerő felmérése.
10.A talaj ésszerő használata és megóvása érdekében további kutatásokra és
interdiszciplináris együttmőködésre van szükség.
11.A talaj megóvásának fontosságát minden szinten be kell építeni a
köztudatba.
12.A kormányok és a helyi hatóságok céltudatos intézkedésekkel kötelesek
segíteni a talajvédelem ügyét.

Talajpusztulás - erózió
A talajdegradáció a FAO szerint felosztható a vízerózió, a
szélerózió, a kémiai- és a fizikai degradáció csoportjaira. Az emberi
hatások következtében a folyamatok felgyorsultak.
• Elsı lépésben meg kell különböztetni a természetes és az emberi
tevékenységek miatti talajpusztulást egymástól. Az elıbbi azaz a
geológiai talajpusztulás lassú az utóbbi gyors folyamat.
• A pusztító folyamatokban szerepet vállaló tényezıket két csoportra
érdemes osztani:
- talajpusztulást kiváltó - a szállításhoz szükséges közeget és
energiát szolgáltatják
- befolyásoló tényezıkre - a befolyásoló tényezık pedig ezek
hatását a talajra csökkentik vagy fokozzák
Vízerózió
o Kiváltó tényezık: csapadék (cseppnagyság, intenzitás, hómennyiség,
olvadási idı), lejtı (meredekség, hosszúság, alak, kitettség).
o Befolyásoló tényezık: a talaj nedvességi állapota, vízgazdálkodása,
szerkezete, felszín érdessége, növényborítottság.

Talajpusztulás – defláció
A szél eróziója nemcsak homokon és lápon léphet fel, hanem
bárhol ahol az energiája elegendı ahhoz, hogy a talajszemcséket
elmozdítsa.
• Kiváltó tényezık: szél (sebessége, örvénylése);
• Befolyásoló tényezık: a deflációs terület hossza, a talaj
szemcseösszetétele, szerkezetessége, szervesanyag-tartalma,
felszínének érdessége – nedvessége, növényborítottsága.
• A szélerózió formái: szélfodrok, szélbarázdák, homokbuckák,
lepelhomok.
• A talajszemcsék mozgása: gördülı, pattogó, lebegtetett.

Talajvédelem Magyarországon
Feladatok:
1. Szennyezésre utaló adatok győjtése, rendszerezése; az információk
elveszhetnek az idı múlásával, tulajdonosváltással (szovjet laktanyák)
elveszhetnek.
2. Szennyezett vagy feltételezhetıen szennyezett területek azonosítása,
körülhatárolása, térképezése.
3. Szennyezett területek feltárása, vizsgálati eredmények értékelése.
4. Veszély megítélése és a területek kármentesítése.
A szennyezés okozta károk becslése számos nehézségbe ütközhet mert:
1. az okozati összefüggések nem egyértelmőek és nem közvetlenek,
2. az okozott károk ritkán fejezhetık ki pénzben (lágy és kemény értékek),
3. nehéz felderíteni mind a károkozók, mind a károsultak körét.
A hatékony jogi védelem szerepe!!!

Talajvizsgálatok 1.
• Minden olyan káros terhelés, szerves vagy ásványi anyag ill. technológia, mely a
talaj funkcióit veszélyezteti, talajszennyezésnek minısül.
• A szennyezés mértéke, a szennyezett terület minısítése, a veszélyeztetettség
megítélése csak a megfelelı analitikai vizsgálatok alapján történhet.
Szervetlen szennyezık becslése

Talajvizsgálatok 2.
A vizsgálatok korlátai:
1. eltérı módszerek (minden típusú kémiai elemzés módszerfüggı,
adatai a módszer ismerete nélkül nem értelmezhetık ezért a
módszereket szabványosítják
2. az eredmények értelmezhetısége (kalibráltság) (az adott módszer
mennyit képes kioldani a talajba juttatott összes szennyezıbıl)

Szennyezett talajok minısítése
A szennyezett talajok minısítésére elterjedt a hármas: A, B, C minısítési rendszer, mely
kiegészül a mindenkori hasznosítási/érzékenységi kritériumokkal (A hármas minısítés
abból kiindulva keletkezett, hogy a védendı objektumok eltérı tőrési és toxicitási
megítélést kívánnak. )
A
B
C
Referencia vagy háttérszintet jelöl, amennyiben a talajok átlagos összetételének felel meg
az országban és függ a termıhelytıl, lokálisan alacsonyabb vagy geológiai okokból
magasabb is lehet. Szigorúan véve tehát az A minıség sem egy pont vagy érték, hanem
inkább egy tartomány. A szennyezés növelésekor a mulitfunkcionalitás sérül, a korlátlan
talajhasználat megszőnik. További vizsgálat akkor szükséges, ha fennáll az emberi
egészség vagy a környezet veszélyeztetettsége. Gyakran problémamentes helyzetet
jelent. Az A érték egyben kívánatos célállapot lehet a szennyezett talajok
tisztításához.
Az a szennyezıanyag-koncentráció (vagy tartomány) amelyet meghaladó érték esetén
a talaj szennyezettnek tekinthetı. A talajhasználat már korlátozott. Egyben speciális
célértéke is lehet a talajtisztításnak, a tervezett talajhasználathoz igazodva.
A beavatkozási érték az a szennyezıanyag-koncentráció, amelyet meghaladó érték
esetén a talaj károsodottnak minısül. Feltáró vizsgálatokat kell végezni és tisztázni a
beavatkozás mikéntjét. Cél: a lehetséges szennyezési utak megszőntetése.

C minıség –
olyan fito/zoo/öko/humán toxikológiai határkoncentráció, mely felett
az alábbi károsodások léphetnek fel:
A növények termése vagy minısége gazdaságilag már
elviselhetetlen mértékben csökken, a károsanyagok mennyisége
túllépi a megengedettet a termesztett növényekben;
Az állati és emberi szervezetben egészségi károsodás vagy
teljesítmény csökkenés áll elı. Az állati eredető élelmiszerek
károsanyag tartalma túllépi a megengedettet;
Az ökoszisztémák, helyi növénytársulások összetétele
megváltozik;
A talajfunkciók és a talajélet károsodása nyomon követhetı.

A talajszennyezés sematikus áttekintése

Talajjavítási eljárások
A melioráció olyan kémiai, biológiai, fizikai, vagy vízszabályozási
eljárás, aminek során a talaj egyes tulajdonságait tartósan és
lényegesen megváltoznak, a termékenység fokozásának érdekében.
A talaj termékenysége szempontjából a legfontosabb tényezık:
1. savanyú kémhatás,
2. szikesség,
3. nagy agyagtartalom,
4. erıs vízhatás,
5. nagy homoktartalom,
6. felszínhez közel található tömör képzıdmény
7. erózió.
• Fizikai javítási módszerek: az altalajlazítás, a talajcsövezés,
lecsapolás, mélyforgatás, homokrónázás, altalaj-trágyázás.
• Kémiai talajjavítás: meszezés, meszes altalajterítés, gipszezés,
kombinált eljárások, lignitporos javítás.
• Biológiai talajjavítás: célszerően kiválasztott növények termelésével is
elısegíthetı a talaj javítása.

VÉGE