21.03.2014 Views

KBK füzetek 2005/2 - Kisvasut.hu

KBK füzetek 2005/2 - Kisvasut.hu

KBK füzetek 2005/2 - Kisvasut.hu

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

-füzetek<br />

<strong>2005</strong>/2 – <strong>2005</strong>. április 12.,<br />

A <strong>Kisvasut</strong>ak Baráti Köre Egyesület lapja<br />

Közgyûlési meghívó<br />

A lillafüredi Ganz motorvonati szerelvény – I. rész<br />

A Szász kisvasutakon alkalmazott fékberendezések


<strong>KBK</strong>-füzetek – <strong>2005</strong> /2<br />

egyesületi hírek<br />

Egyesületi hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2<br />

Kisvasúti hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3<br />

Közgyûlési meghívó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .4<br />

Háromnegyed évszázada a pályán – a lillafüredi Ganz motorvonati szerelvény . . . . . . . . . . . . . . . .5<br />

A Szász kisvasutakon alkalmazott fékberendezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .12<br />

<strong>Kisvasut</strong>ak napjai Magyarországon <strong>2005</strong>-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .16<br />

<strong>2005</strong>. február 9-i elnökségi ülés<br />

8/<strong>2005</strong> Kitûzzük a <strong>2005</strong>. évi rendes közgyûlést<br />

március 20-án 10 órára. Helye: Láng Mûvelõdési<br />

Központ, Budapest. Határozatképtelenség esetén az<br />

ismételt közgyûlés ugyanott, ugyanazon a napon, 11<br />

órakor kezdõdik.<br />

A közgyûlés napirendje:<br />

– 2004. évi elnökségi beszámoló és közhasznúsági<br />

jelentés<br />

– Ellenõrzõ bizottság 2004. évi beszámolója<br />

– 2004. évi költségvetési beszámoló<br />

– <strong>2005</strong>. évi munkaterv megvitatása<br />

– <strong>2005</strong>. évi költségvetés megvitatása<br />

(4/0/0)<br />

9/<strong>2005</strong> Felvesszük az Egyesület tagjai közé Izsáki<br />

Gergelyt.<br />

(4/0/0)<br />

10/<strong>2005</strong> Elfogadjuk a <strong>KBK</strong> Debreceni Szakcsoport<br />

megalakításának kérelmét.<br />

A szakcsoport kitûzött céljai érdekében saját nevében<br />

tárgyalhat, egyesületi fejléces papírt használva<br />

levelezhet, de önállóan nem vállalhat kötelezettségeket.<br />

A szakcsoport mûködési költségeivel kapcsolatban<br />

az Egyesület elnöksége dönt.<br />

(4/0/0)<br />

11/<strong>2005</strong> Megállapodást kötünk Kemence község<br />

önkormányzatával a Kemencei Erdei Múzeumvasút<br />

üzemeltetésére vonatkozóan.<br />

(5/0/0)<br />

Tartalom<br />

Elnökségi hírek<br />

<strong>2005</strong>. február 23-i elnökségi ülés<br />

12/<strong>2005</strong> Felvesszük az Egyesület tagjai közé<br />

Hoványi Pétert.<br />

(3/0/0)<br />

13/<strong>2005</strong> Az Egyesület könyvelõjének biztosítunk<br />

1 db körbélyegzõt a keletkezõ könyvelési iratok<br />

számára. A bélyegzõ sorszáma: 2<br />

(3/0/0)<br />

<strong>2005</strong>. március 7-i elnökségi ülés<br />

14/<strong>2005</strong> Egy tagtársunknak kérésére lehetõvé<br />

tesszük, hogy a 2/<strong>2005</strong> sz. határozattal megszüntetett<br />

tagságát a <strong>2005</strong>. évi tagdíj befizetése után helyreállítjuk;<br />

de a 2003-2004. évekre vonatkozó elmaradást<br />

részletekben, a <strong>2005</strong>. év végéig rendezni kell.<br />

(5/0/0)<br />

15/<strong>2005</strong> Két tagtársunknak kérésére engedélyezzük<br />

a <strong>2005</strong>. évi tagdíj halasztott, <strong>2005</strong>. június 1-ig<br />

történõ befizetését.<br />

(5/0/0)<br />

16/<strong>2005</strong> A fenntartási munkákkal kapcsolatos<br />

telefonköltségek fedezése érdekében feltöltõkártyákat<br />

biztosítunk:<br />

– a pályamester számára a <strong>2005</strong>. évre 3600 Ft<br />

értékben,<br />

– a gépészeti mûvezetõ számára 2x7200 Ft értékben;<br />

de a második rész csak a Kisvasút Napját<br />

követõen külön engedély alapján használható fel<br />

(4/0/1)<br />

Kérjük támogassa Ön is egyesületünk tevékenységét<br />

személyi jövedelemadójának 1%-ával! Köszönjük!<br />

18077847-1-43<br />

<strong>Kisvasut</strong>ak Baráti Köre Egyesület<br />

<strong>KBK</strong>-füzetek <strong>2005</strong>. április 12<br />

13. évfolyam, 63. szám<br />

Kiadja a <strong>Kisvasut</strong>ak Baráti Köre Egyesület a tagság és az érdeklõdõk tájékozatására. Megjelenik alkalmanként.<br />

Az egyesület címe: 1107 Budapest, Kõrösi Cs. S. u. 17., +36 20 468-7140<br />

E-mail: info@kisvasut.<strong>hu</strong>, Honlap: www.kisvasut.<strong>hu</strong><br />

Felelõs kiadó: Chikán Gábor, +36 20 468-7140<br />

Fõszerkesztõ: Laczkó Zsolt, +36 20 329-4676<br />

Tördelõ: Laczkó Zsolt, +36 20 329-4676<br />

Korrektor: Markója Szilárd, +36 20 965-6097<br />

Címlapfotó: Fodor Illés<br />

2


<strong>KBK</strong>-füzetek – <strong>2005</strong>/2<br />

Kisvasúti hírek<br />

Az Almamelléki Erdei Vasút Napja <strong>2005</strong>. április 16-án<br />

Az egész napos rendezvényen az alábbi programokkal<br />

várjuk a látogatókat:<br />

Almamelléken<br />

– 9.00 Megnyitó<br />

– Az idén is lesz „Elõzd meg a kisvasutat” futás és<br />

kerékpárverseny<br />

– 11.00-tól A kerékpárverseny rajtja, futóversenyek rajtja<br />

– „PÉCSI GYORS” Vasútmodellezõ Klub bemutatója<br />

– Természetismereti-vasutas vetélkedõ. Kérdései a múzeummal,<br />

a kisvasúttal és a sasréti tanösvénnyel kapcsolatosak.<br />

A feladatlapokat a múzeumban lehet 10-12<br />

óráig felvenni és Sasréten a Természetismereti Központban<br />

14 óráig leadni. Két kategóriában hirdetjük<br />

meg a versenyt: felnõtt és 10-16 éves gyerek. Az elsõ<br />

három helyezett értékes ajándékot kap.<br />

A többi program folyamatosan zajlik:<br />

– E napon a kisvasút egész nap szállítja az utasokat<br />

Almamellék és Sasrét között, és vissza. A menetjegy<br />

ára: gyermek, nyugdíjas: 100Ft/fõ/út,<br />

felnõtt:200 Ft/fõ/út<br />

– Az Erdészeti és Kisvasúti Múzeum a nap folyamán<br />

ingyenesen látogatható<br />

Sasréten<br />

– E.P.I.V.K. vasútmodellezõ bemutatója<br />

– Kézmûves kirakodóvásár<br />

– Kézmûves foglalkozás<br />

– Íjász bemutató<br />

– Szakvezetéssel erdei séta a tanösvényen<br />

– Játszóház a kicsiknek<br />

– vonat készítés természetes anyagokból<br />

– termésbáb készítés<br />

– a Természetismereti Központ címerének különbözõ<br />

technikával való elkészítése<br />

– origami, gyöngyfuzés, csuhé, üvegfestés<br />

– Büfé<br />

Sajtókonferencia a kisvasutak üzemeltetésének financiális<br />

problémáiról<br />

<strong>2005</strong>. május 7-én az FVM Erdészet Fõosztálya, Az Ipoly<br />

Erdõ Rt., az Egererdõ Rt., az Északerdõ Rt. és a<br />

Nagybörzsönyi önkormányzat képviselõje Szilvásváradon<br />

sajtókonferenciát tart, melynek tárgya a honi kisvasutak<br />

kilátástalan anyagi helyzete, finanszírozási<br />

lehetõségeik, valamint a turisztikai és idegenforgalmi<br />

források bevonása.<br />

C50-es Esztergomban<br />

Molnár Márk tagtársunk megvásárolta Almamellékrõl a<br />

C 21-406 (ex GV 5704) pályaszámú mozdonyt, illetve<br />

annak maradványait késõbbi felújítás céljából. Így egy<br />

újabb mozdony menekült meg az önkéntes fémprivatizációtól.<br />

Szintén folyamatban van egy felsõpetényi<br />

C-50-es maradvány megmentése Schmidt L. Valentin<br />

és Baronfeind Zsolt közremûködésével. Ez a mozdony<br />

várhatóan április közepén kerül Budapestre.<br />

Az alábbi képek az almamelléki szállításról készültek:<br />

kisvasúti hírek<br />

Fotó: Fodor Illés<br />

Fotó: Molnár Márk<br />

3


<strong>KBK</strong>-füzetek – <strong>2005</strong> /2<br />

közgyûlési meghívó<br />

<strong>KBK</strong> Közgyûlési Meghívó<br />

A <strong>KBK</strong> <strong>2005</strong>. évi rendes közgyûlésére <strong>2005</strong>. április 22-én kerül sor.<br />

Helye: Láng Mûvelõdési Központ, Budapest, Rozsnyai u. 2.<br />

Ideje: <strong>2005</strong>. április 22. 10:00<br />

Napirend:<br />

– 2004. évi elnökségi beszámoló és közhasznúsági jelentés<br />

– Ellenõrzõ bizottság 2004. évi beszámolója<br />

– 2004. évi költségvetési beszámoló<br />

– <strong>2005</strong>. évi munkaterv megvitatása<br />

– <strong>2005</strong>. évi költségvetés megvitatása<br />

A közgyûlés abban az esetben határozatképes, ha azon a tagok legalább<br />

fele +1 fõ megjelenik. Határozatképtelenség esetén ismételt közgyûlést<br />

hívunk össze azonos helyszínen és napon, de 11:00 kedzettel.<br />

Az ismételt közgyûlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes,<br />

de kizárólag az eredetileg meghirdetett napirendi pontokban.<br />

Minden tagtárs megjelenésére számítunk.<br />

az elnökség<br />

4


<strong>KBK</strong>-füzetek – <strong>2005</strong>/2<br />

Szûcs Zoltán<br />

Háromnegyed évszázada a pályán<br />

– a LILLAFÜREDI GANZ MOTORVONATI SZERELVÉNY<br />

I. rész – néhány pillanatkép a hazai kisvasúti motorosítás évszázadot meghaladó történetébõl<br />

A magyarországi kisvasúti motorkocsigyártás több mint<br />

100 éves múltra tekinthet vissza. Ám honunkban az<br />

elsõ keskenynyomközû motorkocsi már tizenöt évvel az<br />

elõtt, 1887-ben megjelent. A két Siemens gyártású<br />

alsóvezetékes 1000 mm-es nyomtávolságú villamoskocsi<br />

Budapesten a Nagykörúton üzemelt. Feladatuk<br />

pótkocsijukkal együtt a városi vasutakon a villamos<br />

vontatás elõnyeinek üzem közbeni bemutatása a lóés<br />

gõzüzemmel szemben. A feladatot végrehajtották,<br />

és késõbb – átalakítva – a normál nyomközzel épített<br />

budapesti villamoshálózaton közlekedtek.<br />

Mivel történetünk a lillafüredi motorkocsiról szól,<br />

elhagyjuk a városi kisvasutak, és a villamos üzemû<br />

kisvasutak világát is. Ez a kettõ nem feltétlenül esik<br />

egybe, hiszen legszebb kisvasúti motorkocsiink éppen<br />

a helyiérdekû forgalmat bonyolító Tátravasúton és<br />

Aradon futottak.<br />

Érdemes azonban felidéznünk a kezdeteket. A<br />

európai nagyvasutakon már 1840-es években elkezdtek<br />

foglalkozni a motorkocsi gondolatával. A kis utasforgalmú<br />

vonatok költségeit kívánták csökkenteni íly’<br />

módon. Kezdetben kisteljesítményû gõzmozdony és<br />

személykocsi összeépítésével próbálkoztak, és sok<br />

évtized telt el, mire valóban üzembiztos és gazdaságos<br />

gõzmotorkocsik készülhettek. Ezek a jármûvek<br />

aztán elterjedtek az Öreg Kontinensen, közel ezer<br />

darab közlekedett belõlük. Magyarországon az Államvasútnál<br />

51, a magánvasutaknál 33 darab teljesített<br />

szolgálatot, ebbõl 19 darab volt keskenynyomközû,<br />

valamennyit a GANZ szállította. Az utolsó nagyvasúti<br />

gõzmotorkocsit 1953-ban Angliában építették Nigéria<br />

számára, pedig ekkor már fél évszázada hódítottak a<br />

vasúton a belsõégésû motorkocsik.<br />

A mi elsõ kisvasúti gõzmotorkocsink 1901-ben az<br />

Alföldi Elsõ Gazdasági Vasút részére készült.<br />

Korábbi vegyes, személy és teherkocsikat is továbbító<br />

vonatok ezzel megszûntek. A személy és teherforgalom<br />

szétválasztása ekkor úttörõ kezdeményezés<br />

volt, nemcsak a kis-, de a nagyvasúti mellékvonalak<br />

utazási sebessége is rendkívül csekély volt amiatt, hogy<br />

a teheráru kezelését és a teherkocsik tolatását is el kellett<br />

végezni.<br />

Az Szatmár – Erdõdi HÉV 1904-1905-ben három<br />

gõzmotorkocsit vásárolt, amelyek közül a 2. és 3. nem<br />

csak külsejében, de nagyobb teljesítményû gépi berendezésében<br />

is különbözött a korábbi, AEGV szállítástól.<br />

motorkocsi történelem<br />

Az eddigi 760 mm nyomtávú kocsikhoz három<br />

darab 1000 mm nyomtávú nyomtávolságú csatlakozott<br />

1904 és 1907 évben a Szlavónia – Drávavidéki HÉV<br />

motorosításakor. A Motor 1. psz. kocsi 1904-ben a<br />

kiszállítás elõtt, egy MÁV teherkocsira rakva:<br />

A prototípust 1902-tõl hét darab, nagyobb kocsi<br />

követte, amelyek egészen 1952-ig üzemben voltak.<br />

5


<strong>KBK</strong>-füzetek – <strong>2005</strong> /2<br />

motorkocsi történelem<br />

A másik két kocsi nagyobb teljesítményû gõzfejlesztõjében<br />

különbözött tõle.<br />

A Borzsavölgyi Gazdasági Vasút megnyitásakor,<br />

1908-ban öt kocsit szerzett be.<br />

Az elsõ öt motorkocsit az aradi Weitzer János<br />

Vasöntõ- és Gépgyár készítette, külsõleg azonosak az<br />

AEGV részére ugyanebben az évben szállított kocsival,<br />

az ott közölt képen a jármû jobban megfigyelhetõ. Alig<br />

fél évtized múlva, 1911-ben, a vasutat Sóstóig villamosították,<br />

és újabb négy benzin-villamos üzemû motorkocsit<br />

szereztek be, a Ganz és Társa Vasöntõ- és<br />

Gépgyártól amelyek felsõ vezetékes üzemre is alkalmasak<br />

voltak. A Képen az NyVKV.6-os psz. kocsi<br />

Gõzmotorkocsik száma, típus szerinti változatossága<br />

a mindenkori magyar kisvasutakon:<br />

megrendelõ és üzembe- Összes típusok<br />

állító vasút vagy darabszám száma 1<br />

elsõ üzemelési hely<br />

Alföldi Elsõ Gazdasági Vasút 8 2<br />

Szatmár – Erdõdi HÉV 3 2<br />

Szlavónia – Drávavidéki HÉV 3 2<br />

Borzsavölgyi Gazdasági Vasút 5 12<br />

Összesen 19 6<br />

1=nem vettük figyelembe a késõbbi átalakításokat, viszont az<br />

azonos szekrényû, de eltérõ tengelyelrendezésû, vagy más teljesítményû<br />

gõzfejlesztõvel ellátott kocsikat külön típusnak számoltuk.<br />

2=az összesítésben külön típusként nem szerepelnek, mert az<br />

AEGV nagy motorkocsi típussal azonosak.<br />

Az 1906. esztendõ február havában, amikor a<br />

fõvasutakon még vidáman szuszogtak és gyarapodtak<br />

gõzmotorkocsik, Nyíregyházán felberregett egy benzinmotor.<br />

Ez akkoriban még önmagában is szenzációszámba<br />

ment volna, ám a motor nem egy tehetõs,<br />

és technikai újdonságra fogékony polgár gépkocsijában,<br />

hanem a Nyíregyházavidéki <strong>Kisvasut</strong>ak elsõnek<br />

üzembe helyezett motorkocsijában kelt életre!<br />

Az 1905-ben megnyitott NyVKV-n az utasforgalmat<br />

már eleve motorkocsikkal, pontosabban motorkocsi<br />

vontatású személyvonatokkal kívánták lebonyolítani.<br />

Igen korszerû nézet volt ez akkor, s akkoriban a vasutakon<br />

újdonságot jelentõ belsõégésû motorral és elektromos<br />

hajtásrendszerrel készült jármûvet választottak<br />

hozzá. A vasút mûtárgyai is újszerûek voltak. A motorvonati<br />

szerelvény a Lónyai-csatorna vasbeton-teknõhídján<br />

mutatkozik, amely az elsõ ilyen kisvasúti mûtárgy<br />

volt hazánkban.<br />

Ugyanez a kocsi, a MÁV Nyírvidéki <strong>Kisvasut</strong>ak üzemében<br />

By.mot.811 pályaszámon átépítés után, Ganz-<br />

Jendrassik dízelmotorral és áramszedõ nélkül.<br />

Természetesen az úttörõ AEGV sem maradt le, két<br />

benzin-villamos üzemû motorkocsit vettek az aradi<br />

Weitzertõl. Az elsõt 1906-ban szállította a gyár.<br />

6


<strong>KBK</strong>-füzetek – <strong>2005</strong>/2<br />

A 1906. decemberében megnyitott Gyulavidéki<br />

HÉV két szintén aradi benzin-villamos motorkocsit vásárolt<br />

Több ma is megvan a Gyoroki kocsiszínben. Képünk<br />

itt készült.<br />

A 1913-ban megnyitott Bodrogközi Gazdasági<br />

Vasút személyforgalmát is már eleve motorvontatásra<br />

tervezték, az NyVKV nagy kocsikkal azonos típusokat<br />

szerzett be, szintén négy darabot, a kocsik késõbb<br />

mindkét vasút vonalán közlekedtek,<br />

motorkocsi történelem<br />

A két kocsi, vasutak közötti jármûcserék következtében,<br />

tíz év múlva az AEGV-hez került. Az alábbi<br />

képen az M II. psz. Kocsi már mint MÁV Alföldi Kisvasút<br />

Bmot.822-es motorkocsi mutatkozik átépített szekrénnyel<br />

és LÁNG dízelmotorral<br />

illetve a MÁV Nyírbodrogi Kisvasúti idõkben Nyíregyházára<br />

kerültek. Mind az eredetileg NyVKV és BkGV<br />

beszrzésû motorkocsik közül alakítottak át városi villamosvasúti<br />

kocsikat a Nyíregyháza – Sóstó viszonylat<br />

számára, egyikük ma Nyíregyházán kiállítva látható.<br />

Képen az egykori BkGV.21. psz., mint MÁV By.mot.816<br />

psz. motorkocsi látható, belõle nem építettek villamoskocsit.<br />

Az 1000mm-es nyomtávú Arad – Hegyaljai Motorosított<br />

Vasút az aradi Weitzer gyártól 11 darab benzinvillamos<br />

motorkocsit vásárolt. 1906. november 11-i<br />

megnyitására. A vasutat 1913-ban villamosították, a<br />

kocsikat poggyászteres pótkocsivá alakították.<br />

A kisvasúti motorosítás elsõ nagy korszaka ezzel<br />

lezárult, az I. Világháború és a gazdasági világválság<br />

visszavetette a fejlõdést. Az ország azonban igyekezett<br />

elõre menekülni a helyzetbõl. A korábbi kedvezõ<br />

tapasztalatok okán újabb kisvasutak épültek, ahol<br />

gyakran már a megnyitáskor, vagy röviddel utána<br />

motoros üzemet vezettek be. Sok kisvasúton házilag<br />

7


<strong>KBK</strong>-füzetek – <strong>2005</strong> /2<br />

motorkocsi történelem<br />

igyekeztek megoldani a motorkocsi építést, így az<br />

AEGV-n átépítettek egy közúti autóbuszt sínautóbusszá,<br />

1926-ban.<br />

Az 1927-ben megnyitott Ceglédi Gazdasági Vasút<br />

két dízel-villamos vonatató motorkocsit épített saját<br />

mûhelyében melyek a személyforgalom mellett a kisebb<br />

forgalmi igényû idõszakokban jelentkezõ néhány<br />

teherkocsit is továbbították. Így a gazdasági vasutak<br />

jellegzetes forgalmi problémáját, miszerint: kielégíteni<br />

a betakarításkor jelentkezõ nagy szállítási igényt, és az<br />

ezen idõszakon kívüli mérsékelt teherforgalmat is rentábilisan<br />

lebonyolítani – meg tudták oldani.<br />

Az 1924-ben megnyitott Hegyközi vasút két motorkocsit<br />

szerzett be, egyet az Oreinstein és Koppel cégtõl,<br />

amely 1930-ban, egyet pedig a Debrecen Városi<br />

Erdei Vasúttól, amely 1934-ben állt forgalomba. Az<br />

M.2 motorkocsi a motortól és a nyomtávolságtól eltekintve<br />

a DVEV nagy motorkocsival megegyezett. A képen<br />

az O&K gyártású M.1 motorkocsi:<br />

A kocsik II. Háború utáni sorsáról nincs írásos adat,<br />

szájhagyomány szerint a front átvonulásakor mindkét<br />

kocsi elpusztult, ám a megmaradt alvázakat és a két<br />

hajtott forgóvázat Békéscsabára szállították, ahol egy<br />

házilag épített dízelmozdony az M496,5001 alá kerültek.<br />

A már fentebb említett „elõre menekülési” stratégiájának<br />

köszönhette megszületését 1920-ban a<br />

Szinvavölgyi majd Lillafüredi Állami Erdei Vasút. Az erdõgazdálkodás<br />

fellendítése mellett a terület turisztikai<br />

vonzerejét is igyekeztek kihasználni, mai szóhasználattal<br />

nem csak a bakancsos, hanem a magasabb<br />

igényû idegenforgalom odavonzása is cél volt. Ehhez<br />

azonban infrastruktúra is kellett, a még oly’ gyönyörû<br />

Szinva-völgy, és bükki rengeteg egymagában még<br />

nem termelt idegenforgalmi bevételt. Megkezdõdött<br />

a Palotaszálló építése, ám most már megfelelõ<br />

utazási eszközrõl is gondoskodni kellett. Ez az igény<br />

hívta létre címadó motorkocsinkat, de róla késõbb még<br />

bõven lesz szó.<br />

A már említett, 1887-ben épített DVEV házi mûhelyében<br />

házi használatra két motorkocsi készült. 1931-<br />

ben a nagy BCasa101, amely a HKV számára épült<br />

760 mm nyomtávú kocsival megegyezett, de 950 mmes<br />

nyomtávú volt.<br />

Csak úgy mint az 1936-ban épített kis Cs102 amelyet<br />

a személyvonatok mellett tehervonatok és üzemi<br />

szerelvények vontatására is felhasználtak. Mindkét<br />

motorkocsit benzinmotor hajtotta.<br />

8


<strong>KBK</strong>-füzetek – <strong>2005</strong>/2<br />

1933-ban, az 1927-ben megnyitott, Szegedi<br />

Gazdasági Vasút házi mûhelyében egy kéttengelyes,<br />

M 5 jelû motorkocsit épített. A kocsi 8,7 méter hosszú<br />

volt, SKODA dízelmotorja 35 km/ó sebességgel hajtotta.<br />

A kocsit 1953-ban már MÁV Cmot804 pályaszámon<br />

selejtezték, és személykocsivá alakították (képet<br />

nem találtunk, keressük!)<br />

A Kecskeméti Gazdasági Vasút 1935-ben és<br />

1940-ben a GANZ gyártól három poggyászteres<br />

motorkocsit szerzett be, egyet 1954-ben a vasút házi<br />

mûhelyében építettek, egyes adatok szerint a II.<br />

Világháború idején Magyarországra került M49.001<br />

orosz kisvasúti jármûbõl átalakítva.<br />

fontosságát Nyíregyháza és Sárospatak között. Két<br />

motorkocsit a SZABOLCS és ZEPLÉN nevût szerezték be<br />

a Martos és Herz Gépgyártól, amelyek 60 km/ó<br />

sebességû közlekedésre alkalmasak voltak, és állították<br />

forgalomba 1937-ben.<br />

A gyorsmotor forgalom fellendült, a két kis kocsi<br />

rövidesen kevésnek bizonyult, ezért 1940-ben forgalomba<br />

állították a nagyobb, és pótkocsi vontatására is<br />

alkalmas TISZA motorkocsit. Képünkön sok évvel az<br />

üzembeállítás után a Balatonfenyvesi Gazdasági<br />

Vasúton látható a Budapesti Úttörõvasút „KisPiri” motorkocsijának<br />

pótkocsijait vontatva.<br />

motorkocsi történelem<br />

A kocsik mind személy mind tehervonatok vontatására<br />

alkalmasak voltak, s a vasút üzemében jól<br />

beváltak.<br />

Szomorú módon egyik kisvasúti gyorsmotorkocsi<br />

sem maradt fenn, semmilyen formában.<br />

Az ezerkilencszázharmincas évek végi, negyvenes<br />

évek eleji terület visszatérések során háromféle Csehszlovák<br />

eredetû motorkocsi került magyar állagba.<br />

Kettõt 1936-ban a prágai Röessemann és Kühneman<br />

gyártott a Tarczközi Erdei Vasút számára M10.001 –<br />

002 számon. A kocsikat késõbb átszámozták M11.901<br />

– 902-re. Az eredetileg beépített fagáz motorokat, a<br />

magyar üzemeltetés idején, dízel motorokra cserélték<br />

az 1941-42 években. A terület Szovjetunióhoz csatolásakor<br />

mindkét motorkocsi a vasúton volt. Az M11,901<br />

1995-ig rendszeres forgalomban vett részt, a vasútvonal<br />

leállításakor fejezte be „pályafutását”.<br />

A KGV Mn 3 kocsi ma MÁV D.mot.953 pályaszámon<br />

a Nagycenki Múzeumvasút Fertõboz állomásán<br />

áll, évrõl évre pusztuló állapotban.<br />

A Nyírvidéki és a Bodrogközi (amelyhez a Hegyközi<br />

vasút is kapcsolódott) összekötésével 1930-ban, jelentõs<br />

egybefüggõ kisvasúti hálózat jött létre. A már<br />

korábban is haladó szellemû kisvasutakon hamar felismerték<br />

a gyorsmotorkocsi közlekedés bevezetésének<br />

9


<strong>KBK</strong>-füzetek – <strong>2005</strong> /2<br />

motorkocsi történelem<br />

A kép üzemének utolsó éveiben készült:<br />

A két háború között a Csehszlovák Államvasút<br />

üzemeltette az eredetileg KuK Hadvezetõség által<br />

épített Ungvár-Antalóci és a Borzsavölgyi Gazdasági<br />

Vasutat. Ez utóbbin, mint fentebb már láttuk, volt hagyománya<br />

a motorüzemnek. Itt 1929-ben három kéttengelyes<br />

tetõ vezérállásos CSD M11.003 – 005<br />

motorkocsit állítottak üzembe, amelyeket 1932-ben az<br />

M11.009 psz. követett.<br />

Az M11.003-004 motorkocsit késõbb Ungvárra<br />

állomásították. A kocsikat a MÁV üzemeltetés idején,<br />

az eredeti benzinmotor helyett dízel motorokkal<br />

szerelték fel. Egy kivételével valamennyi állagba vételi<br />

helyén maradt, az M11.009 psz. kocsit azonban a MÁV<br />

Marosvásárhelyre állomásította át, itt került a CFR<br />

állagába. Késõbb a romániai erdei vasutakhoz, Máramarosszigetre<br />

került. 1995-ben már csak az alvázát<br />

találtuk meg.<br />

A kis motorkocsik után a Tátra gyár készített 1937-<br />

ben két négytengelyes motorkocsit, amelyeket a II.<br />

Háború után még hét követ majd. E két kocsi a Borzsavölgyi<br />

Vasútra került. Az M21.001-est a MÁV szintén<br />

Marosvásárhelyre állomásította, ott került a FCR állagába,<br />

és az 1970-es évekig üzemelt. Az M21.002 psz.<br />

kocsi a MÁV-nál volt a háború befejeztével. Az resticiós<br />

eljárás befejezõdésével itt maradt CSD eredetû<br />

motorkocsik átszámozásával egyidejûleg Ca.mot. 270<br />

pályaszámot kapott, de nincs arról adat, hogy az<br />

átszámozás valóban megtörtént-e? A kocsi tárolási<br />

helye sem ismert. 1952-ben törölték a MÁV állagából.<br />

A képen az M21.004 motorkocsi, amelynek külsejét<br />

és utasterét a feketebalogi Ciernohornská Zeleznicán<br />

a prototípus kocsik (M21.001 és 002) üzembeállítás<br />

kori állapotának megfelelõre alakították vissza.<br />

A II. Világháború, és az azt követõ európai politikai<br />

átrendezõdés ismét jelentõs következményekkel járt. A<br />

magánvasutakat államosították, s bár még építettek új<br />

kisvasúti motorkocsikat, s számos korszerûsítést elvégeztek,<br />

a motorkocsi állomány a kisvasutakkal együtt<br />

fogyásnak indult, bár a kezdet bíztató volt!<br />

1948-ban a Budapesti Úttörõvasút megnyitására<br />

készült el a MÁV Ca.mot.001 négytengelyes motorkocsi<br />

a Vasútfejlesztõ Rt. és Nagy Géza újpesti karosszéria<br />

üzeme gyártmányként. A kocsi a TISZA motorkocsi<br />

továbbfejlesztett változata volt, s már két pótkocsit is<br />

vontathatott. Konstrukciós sebessége 80 km/ó volt,<br />

amit természetesen nem lehetett kihasználni, de arra<br />

mutat, hogy a tervezõk nem egy kifejezetten úttörõvasúti,<br />

hanem egy univerzális kisvasúti gyorsmotorkocsit<br />

szerkesztettek. (kép egy kicsit lejjebb)<br />

A honi gyormotorkocsik végzete a KisPirit is elérte,<br />

1987-ben Dunaújvárosban pusztult el, a SZABOLCS<br />

motorkocsival együtt.<br />

1950-ben a Ganz két M+P+P szerelvényt szállított<br />

az Úttörõvasútra. A 15,7 méter hosszú, 240 lóerõs,<br />

négytengelyes motorkocsik az Úttörõvasút szimbólumává<br />

váltak. A hozzájuk tartozó pótkocsik mintájára<br />

a RÁBA gyár további nyitott és zárt személykocsikat<br />

gyártott, amelyek a motor pótkocsikkal együtt ma is<br />

üzemben vannak. így a GANZ tervezés a mai napig<br />

meghatározó arculatot ad az immár Budapesti Gyermekvasútnak.<br />

1951-ben a forgalom növekedése miatt egy<br />

újabb, fõ méreteiben a GANZ motorkocsikkal megegyezõ,<br />

kocsit épített a vasútra a MÁV Dunakeszi<br />

Jármûjavító. E kocsi külsõre azonnal megkülönböztethetõ<br />

volt, kisebb motorja miatt ugyanis nem kapott<br />

ventillátoros hûtõberendezést, hanem a klasszikus tetõhûtõket<br />

alkalmazták nála.<br />

10


<strong>KBK</strong>-füzetek – <strong>2005</strong>/2<br />

A képen az utolsó nagyüzemi gyártású nagy motorkocsi<br />

és gyorsmotorkocsi látható együtt.<br />

1954-ben a MÁV Kecskemét Ceglédi <strong>Kisvasut</strong>ak<br />

kecskeméti fûtõházában építették a D.mot.954 psz.<br />

kocsit, amelyrõl korábban már írtunk. Vele fél évszázaddal<br />

ezelõtt lezárult a hazai kisvasúti motorkocsi<br />

beszerzés története. Bár a GANZ még hosszú évekig<br />

épített kisvasúti motorkocsikat és motorvonatokat, ezek<br />

már kivétel nélkül külföldi megrendelésre készületek.<br />

Belsõégésû motorkocsik száma, típus szerinti változatossága<br />

a mindenkori magyar kisvasutakon:<br />

megrendelõ és üzembe- Összes típusok<br />

állító vasút vagy darabszám száma 1<br />

elsõ üzemelési hely<br />

Alföldi Elsõ Gazdasági Vasút 3 2<br />

Arad-Hegyaljai Motorosított Vasút 11 1<br />

Budapesti Úttörõvasút 4 3<br />

Ceglédkörnyéki Gazdasági Vasút 2 1<br />

Debrecen Városi Erdei Vasút 2 2<br />

Gyulavidéki HÉV 2 1<br />

Hegyközi Vasút 2 2<br />

Kecskeméti Gazdasági Vasút 2 4 2<br />

Lillafüredi Állami Erdei Vasút 2 1<br />

Nyíregyházavidéki <strong>Kisvasut</strong>ak<br />

és Bodrogközi Gazdasági Vasút 3 16 4<br />

Szegedi Gazdasági Vasút 1 1<br />

nem magyarországi megrendelésû és forgalomba<br />

állítású, de életidejük egy részét magyar állagban<br />

töltött jármûvek 4<br />

Beregszász 4 2<br />

Taracköz 2 1<br />

Ungvár 2 1 5<br />

Összesen 55 19<br />

1=nem vettük figyelembe a késõbbi átalakításokat, viszont az<br />

azonos szekrényû, de eltérõ tengelyelrendezésû, vagy más nyomtávú,<br />

eltérõ motorú kocsikat külön típusnak számoltuk.<br />

2=három poggyászteres motorkocsit a GANZ, egyet a vasút<br />

házi mûhelye épített egy idegen eredetû mozdonyalvázra. Ez a<br />

negyedik kocsi, visszaemlékezések alapján, több részletben is különbözött<br />

a GANZ kocsiktól, noha a MÁV-nál azonos sorozatjelet viseltek<br />

3=a villamos motorkocsik, és a tisztán felsõvezetékes üzemû villamos<br />

motorkocsivá átépítések nélkül. A két vasút összevonását 1930-<br />

44 között egyesített hálózatuk, akkor és azt követõen is közösen<br />

használt jármûparkjuk tette szükségessé.<br />

4=az alábbi táblázatrész az állagba vétel helyét tartalmazza, a<br />

késõbbi áthelyezéseket nem.<br />

5=az összesítésben külön típusként nem szerepelnek, mert az<br />

egyik beregszászi típussal (M11.0 sor) azonosak.<br />

A hazai kisvasutak belsõégésû motorkocsi állománya<br />

az eltelt évek során 55 darabot ért el, ez 19 féle<br />

típust jelentett. Ha hozzávesszük a gõzmotorkocsikat is,<br />

akkor 74 kocsi és 25 típus jelentkezik. Mindez arra<br />

mutat, hogy a kisvasutak sohasem voltak pénz<br />

bõvében, hiszen sohasem tudtak egyszerre nagy jármûcserét<br />

lebonyolítani, de mindenkor igyekeztek a<br />

legmegfelelõbb jármûvet kialakítani, akár házilag, akár<br />

gyárból rendelve. A gyártók is kellõen rugalmasak<br />

voltak, akár néhány legyártható kocsi esetében is<br />

foglalkoztak a megrendeléssel.<br />

Felhasznált irodalom:<br />

Fabricusz Béla: Autóbusz és kisvasút<br />

Magyar Mérnök és Építész Egylet; 1926.<br />

Szabó Dénes: A magyar magánvasutak<br />

Vasúti és közlekedési közlöny; 1941/45-47.<br />

Barki J.; Kún D.; Dr.Udvarhelyi D.: Úttörõvasúton<br />

a Széchenyi-hegytõl Hûvösvölgyig<br />

Bp. 1958.<br />

Keller László: Megszûnt a forgalom a bodrogközi kisvasúton<br />

Vasút; Bp. 1980<br />

Dr.Károlyi Zsolt: Alföldi Elsõ Gazdasági Vasút<br />

Vasúthistória Évkönyv 1988.<br />

Nagy József: Hatvan éves a KGV<br />

MÁV Szegedi Ig.; Szeged, 1988.<br />

Linzbauer Tamás: A debreceni keskenynyomtávú vasút<br />

története – Vasúthistória Évkönyv 1989.<br />

MÁV Vezig, Közdok, Bp.<br />

Dr.Bory Endre: Fejezetek a Bodrogközi Gazdasági Vasút<br />

történetébõl – Vasúthistória Évkönyv 1990.<br />

MÁV Vezig, Közdok, Bp.<br />

Villányi György: A Nyíregyházavidéki Kisvasút<br />

Vasúthistória Évkönyv Bp.1990.<br />

Pankotai Gábor: Erdészek Máramaroson<br />

Zalai Erdõ- és Fafeldolgozó Gazdaság Nagykanizsa 1992.<br />

Szécsey István: A Lillafüredi Állami Erdei Vasút 1929-ben beszerzett<br />

GANZ illetve Oreinstein és Koppel gyártmányú jármûvei<br />

–Vasúthistória Könyvek Bp.1992.<br />

Karel Beneš: Vasúti Közlekedés Kárpátalján<br />

MÁV Rt. Bp. 1996<br />

Herczeg Miklós és Malatinszky Sándor: Az Úttörõvasúttól a<br />

Gyermekvasútig –Vasúthistória Könyvek Bp.1996.<br />

Villányi György: Gõzmotorkocsik és kismozdonyok<br />

Vasúthistória Könyvek Bp.1996.<br />

Balogh Imre: Kisvasút a Balatonnál<br />

Balatonfenyves 1998.<br />

Villányi György: Egy évszázad motorkocsiüzem<br />

a kisvasutakon<br />

Vasúthistória Évkönyv Bp.2002.<br />

Dr.Horváth Ferenc: 75.éves a Bugaci Kisvasút<br />

Kecskeméti Füztek 13. Kecskemét 2003.<br />

Letenyei Tamás: MÁV jármûlista<br />

kézirat<br />

Karel Benes, Muka István, Bacsinszky Tibor, Csanádi Sándor,<br />

Mátrai Imre, Vinis Gyula és még sokan mások adatai, segítsége.<br />

A fotók a felsorolt mûvekbõl származnak, illetve az aradi poggyászteres<br />

pótkocsit és az M21.004 motorkocsit ábrázoló a<br />

szerzõ felvétele.<br />

motorkocsi történelem<br />

11


<strong>KBK</strong>-füzetek – <strong>2005</strong> /2<br />

Csanádi Sándor<br />

A Szász kisvasutakon alkalmazott fékberendezések<br />

féktechnika<br />

A Glosseni Feldbahntreffen<br />

programsorozatának keretében<br />

utazást tettünk a mügelni kisvasúton.<br />

Itt a jármûveken olyan fékberendezéseket<br />

is megfigyelhetett<br />

az érdeklõdõ szakmai közönség,<br />

melyek a vasúti technika ma már<br />

rég letûnt korát idézik, hazánkban<br />

pedig egyáltalán nem terjedtek el.<br />

Érdemes tehát szakirányú érdeklõdésû<br />

olvasóink számára egy kis<br />

cikket szentelni e témában.<br />

A Német Gépészmérnökök<br />

Egyesületének gyûlésén 1882-ben,<br />

Berlinben a vasúti jármûvek folytatólagos<br />

fékjérõl tartott elõadásában<br />

Alb. Kapteyn mérnök úr a következõket<br />

adta elõ a Heberlein<br />

által 1856-ban szerkesztett súrlódásos<br />

fékrõl:<br />

Lánc-, vagy frikciós fékek<br />

Tulajdonképpen élõ erõt, azaz a<br />

vonat mozgási energiáját használja<br />

fel a fékek mûködésbe hozásához<br />

a következõképpen: a szerkocsi,<br />

vagy a poggyászkocsi tengelyére<br />

egy frikciós csiga van felszerelve,<br />

mely egy másikkal hozható kapcsolatba.<br />

A frikciós csigára mozgásba<br />

hozásával egy lánc csévélõdik fel,<br />

ezzel erõhatás áll elõ, mely egy,<br />

vagy több kocsi fékemeltyûjére hat.<br />

A vonat lendületének felhasználási<br />

elve mindenképpen értelemszerû,<br />

de a gyakorlatban sok<br />

nehézségbe ütközik.<br />

Elõször is a lánc vonóereje egyenesen<br />

arányos a frikciós csigák közötti<br />

súrlódással. Ez a frikció viszont<br />

függ a súrlódó felületek állapotától,<br />

mely az idõjárás befolyásának<br />

van kitéve. Ha felületek szárazak, a<br />

súrlódás nagy, míg ha nedvesek,<br />

kicsi, sõt ha rozsdával, hóval, jéggel<br />

borítottak, oly csekély, hogy a<br />

fék majdnem teljesen elveszti erejét.<br />

Tehát a frikció a súrlódó csigák<br />

normál nyomásával arányos, ezért<br />

nehezen szabályozható.<br />

A H e b e r l e i n -féknél az eredeti<br />

kivitel szerint a vezetõ, vagy a<br />

kalauz a frikciós csigákat érintkezésbe<br />

hozta, a lánc felcsévélõdött, és<br />

a fék egy, vagy több kocsin mûködésbe<br />

jött. Ez a fék azonban csak<br />

csekély számú kocsin volt mûködésbe<br />

hozható egyetlen hajtótengelyrõl,<br />

tehát ez nem tekinthetõ<br />

automatikus csoport-féknek. Erõkifejtés<br />

esetén a különbözõ kocsi<br />

csoportok frikciós berendezéseit a<br />

vonaton végighúzódó kötéllel megfeszítette,<br />

a kötél a frikciós csigákat<br />

így érintkezésmentesen tartotta,<br />

ellenkezõ esetben a kötél oldásával<br />

kapcsolatba jöttek és a különbözõ<br />

csoportok fékjei mûködésbe<br />

léptek.<br />

A H e b e r l e i n -fék nem<br />

elégíti ki az automatizmus definícióját,<br />

mivel minden csoportban<br />

csak egy kocsi van, mely a fékerõt<br />

a többi kocsi számára elõállítja,<br />

tehát az egyes kocsik nem saját<br />

maguk hordják a fékerejüket. A fék<br />

a csoportra, önmagára nézve<br />

nem automatikus és nem erõsebb,<br />

mint a lánc leggyengébb szeme.<br />

A láncfék e formájánál azzal a nehézséggel<br />

találkozunk, hogy a súrlódás<br />

a felületek minõségétõl, állapotától<br />

függ, tehát a fékerõ bizonyos<br />

körülmények között bizonytalan.<br />

Ehhez jön még az is, hogy a<br />

frikciós csigák közötti normál nyomás<br />

szabályzása nehéz, nagy<br />

gyakorlatot igényel a kötél óvatos<br />

szabályzása, több egymással kapcsolt<br />

vonatnál a kötél feszítése és<br />

feloldása nehéz és bizonytalan. A<br />

nem automatikus láncféknél a csigák<br />

a vezetõ közvetlen közelében<br />

voltak, tehát a frikciót sokkal könynyebb<br />

volt szabályozni, mint nagyobb<br />

távolságnál egy kötéllel,<br />

melynél a súrlódás, az elakadás,<br />

stb. veszélye fennállt. Ennek a<br />

féknek teljesen automatikussá tételéhez<br />

szükséges volt, hogy minden<br />

kocsi saját fékerejét hordja, tehát<br />

minden kocsinak egy pár frikciós<br />

csigával és láncberendezéssel kellett<br />

rendelkeznie. A berendezés így<br />

nagyon komplikálttá vált, nem<br />

viselkedett azonosan rövid és<br />

hosszú vonatoknál és legyõzhetetlen<br />

nehézségeket okozott a fékerõ<br />

szabályozhatóságában, ezért<br />

ez a fékezési mód így hamar elvesztette<br />

jelentõségét.<br />

A vákuumfékekrõl K. k. priv.<br />

Südbahn-Gesellschaft 1905-ben<br />

megjelent, kocsivizsgálóknak szóló<br />

kiadványából így olvashatunk:<br />

1. A fékerõ elõállítása<br />

A vákuum (légûr) fékeknél a féktuskó<br />

kerékhez szorítását egy hengerben<br />

függõleges irányban elmozduló<br />

dugattyú végzi, mely a<br />

fékrudazattal van összeköttetésben.<br />

A dugattyú alatti térre a külsõ<br />

légnyomás hat, míg a dugattyú<br />

felett légritkítás van.<br />

A légritkítás általában egy<br />

gõzfúvóval mûködtetett légszivattyúval<br />

történik.<br />

2. Befékezés<br />

Ha a dugattyú alatt és felett is<br />

atmoszférikus légnyomás, vagy<br />

ugyanakkora légritkítás (vákuum)<br />

van, mivel nincs felfelé ható erõ, a<br />

dugattyú saját súlyánál fogva a léghengerben<br />

az alsó helyzetet foglalja<br />

el.<br />

Ha a dugattyú feletti levegõt<br />

elszívjuk, vagy – más esetben – a<br />

dugattyú alá levegõt engedünk,<br />

a keletkezõ erõ a dugattyút felfelé<br />

akarja elmozdítani, mely erõ annál<br />

nagyobb, minél nagyobb a dugattyú<br />

alsó és felsõ oldala közötti<br />

nyomáskülönbség.<br />

A dugattyúra ható erõ a rudazatáttétellel<br />

megsokszorozódik és a<br />

féktuskókat a kerékhez szorítja.<br />

3. Fékoldás<br />

Ha a felfelé elmozdult dugattyú<br />

alatt és felett a nyomáskülönbség<br />

a felsõ részbe (felsõ kamra) beengedett<br />

levegõ, vagy – más esetben<br />

– az alsó részbe (alsó kamra)<br />

beengedett levegõ kiszívása miatt<br />

ismét lecsökken, a dugattyú ismét<br />

lefelé mozdul el, így a fékek feloldanak.<br />

4. A vákuumfékek fajtái<br />

A vákuumfékek vagy „egyszerû”,<br />

nem automatikus (nem önmûködõ),<br />

vagy „automatikus” (önmûködõ)<br />

fékként kerülnek alkalmazásra.<br />

A nem automatikus vákuumfékeknél<br />

a külsõ levegõ folyamatos<br />

összeköttetésben van az alsó<br />

résszel (alsó kamra). A felsõ részbõl<br />

kiszívott levegõ hatására a du-<br />

12


<strong>KBK</strong>-füzetek – <strong>2005</strong>/2<br />

gattyú felfelé, a külsõ levegõ ismételt<br />

beengedésével lefelé mozdul.<br />

Az automatikus vákuumfékeknél<br />

fékezés elõtt egy különleges<br />

elõkészületre van szükség, mely a<br />

levegõnek a dugattyú alatti és<br />

feletti terekbõl történõ kiszívásából<br />

áll. Mivel a két térben ugyanakkora<br />

légritkítás van, a dugattyú továbbra<br />

is alsó helyzetét foglalja el.<br />

Fékezéskor az alsó térbe beengedjük<br />

a külsõ levegõt, míg a felsõ<br />

tér a külsõ levegõtõl továbbra is el<br />

van zárva. Oldáskor az alsó térbõl<br />

ismét ki kell szívni a levegõt.<br />

Az utóbbi fékeknél természetesen<br />

ez a folyamat játszódik le akkor<br />

is, ha az alsó térbe nem szándékosan<br />

jut levegõ (tömlõkapcsolat<br />

szétválása, valamely fékalkatrész<br />

sérülése, ahol vákuum uralkodik,<br />

stb.), tehát a fék önmûködõ.<br />

A fékberendezések kialakításának<br />

szempontjából megkülönböztetünk:<br />

a) berendezések, melyek csak<br />

egyszerû fékként,<br />

b) berendezések, melyek csak<br />

automatikus fékként,<br />

c) átkapcsolható fékek, melyek<br />

úgy egyszerû, mint automatikus<br />

fékként is mûködnek.<br />

Kapteyn mérnök úr 23 évvel<br />

korábbi elõadásában kitért a vákuum-fékekre<br />

is:<br />

Összehasonlítva a nem automatikus<br />

Westinghouse légnyomásos<br />

féket és a nem automatikus<br />

vákuum-féket, szerkezeti összeállítás<br />

tekintetében nem látunk nagy<br />

eltérést. Minden kocsin van egy<br />

fõvezeték és egy fékhenger. Vákuumfékeknél<br />

kezdetben általában<br />

kaucsuktömlõt, vagy bõrlemezt alkalmaznak,<br />

azonban áttértek a<br />

vasúti üzemben inkább alkalmas<br />

dugattyús megoldásra.<br />

A szükséges légnyomás különbségek<br />

elõállításához az elõbbi<br />

rendszernél egy sûrítõvel komprimálják<br />

a levegõt, míg az utóbbinál<br />

ejektorral állítják elõ a vákuumot.<br />

A Westinghouse-pumpák az<br />

üzemben jól beváltak. A vákuumejektorok<br />

szerkezetüket tekintve<br />

egyszerûbb kialakításúak, azonban<br />

mûködésüket tekintve nem olyan<br />

megbízhatóak, pl. az ejektor szelepei<br />

elfagynak, elkoszolódnak stb..<br />

A légnyomásos fékeknek tehát<br />

az a nagy elõnyük, hogy rendelkeznek<br />

egy fõlégtartállyal, mely<br />

A Heberlein-fék mûködtetõ rudazata a poggyászkocsi végén.<br />

Fotó: CS<br />

folyamatosan levegõvel van töltve,<br />

tehát nem fordulhat elõ, hogy épp<br />

a kritikus pillanatban marad a rendszer<br />

„hajtóerõ”, tehát vákuum<br />

nélkül, ha az ejektor tönkremegy.<br />

A légsûrítõ elromlása esetén a légtartályban<br />

tárolt levegõvel még<br />

mindig legalább hat alkalommal<br />

lehetséges a vonat megállítása.<br />

További hátránya a vákuumfékeknek,<br />

hogy a dugattyú felülete<br />

és tömege sokkal nagyobb, mint a<br />

légnyomásos féknél. Ha belegondolunk,<br />

hogy az alkalmazott fékhengernyomás<br />

légnyomásos féknél<br />

4 Atmoszféra, vákuumféknél pedig<br />

2/3 Atmoszféra, adódik, hogy a<br />

vákuum-fék dugattyúátmérõjének<br />

hatszor nagyobbnak kell lennie. A<br />

fõvezeték és a csövek is nagyobbak,<br />

a légtömlõket pedig spirálgarnitúrával<br />

kell ellátni, hiszen a légnyomás<br />

kívülrõl hat rájuk.<br />

A nem automatikus fékeknél<br />

sincs jelentõs különbség szerkezeti<br />

összeállítás tekintetében a két<br />

rendszer között. A funkciós szelepnek<br />

(kormányszelep) itt is több feladata<br />

van: szükséges a gyors<br />

mûködés, a kisebb levegõ felhasználás,<br />

a dugattyúrúd tömítésének<br />

elhagyása és a gyors oldás miatt.<br />

A vákuum elõállítására, mint<br />

minden pillanatban a legfontosabb<br />

tényezõre, itt is az ejektor a<br />

legcélszerûbb megoldás. Az automatikus<br />

vákuum-féknél azonban az<br />

ejektor a fékek oldott állapotában<br />

mûködik, hogy a fõvezetékben és<br />

a tartályban a folyamatos vákuumot<br />

fenntartsa. Biztos tehát, hogy<br />

a légnyomásos féknél a Westinghouse-pumpa<br />

sokkal kisebb<br />

gõzfogyasztással mûködik. A berendezések<br />

méretkülönbsége természetesen<br />

itt is fennáll, pl. ha a Westinghouse-féknél<br />

három teljes fékezést<br />

végzünk, anélkül, hogy a kis<br />

légtartályt (segédlégtartály) újra<br />

meg kelljen tölteni, ugyanehhez<br />

vákuum-fék esetében kb. 30-szor<br />

nagyobb tartályra volna szükség.<br />

Mügelni különvonatunk fékezése<br />

légûrfékkel történt, de egyes jármûveken<br />

még fellelhetõ volt a<br />

szász kisvasutak kezdeti idõszakában<br />

alkalmazott Heberlein-féle<br />

vonóvezetékes fékberendezés is.<br />

Hazánk kisvasúti történelmében a<br />

kézifékezés, majd a technika fejlõdésével<br />

a légnyomásos fékezés<br />

terjedt el, az elõbbi fékezési módok<br />

nálunk jóformán ismeretlenek voltak.<br />

Múzeumi, korhûen felújított,<br />

vagy itt-ott leállított, de eredeti formájukban<br />

megmaradt jármûveken<br />

a mai napig megfigyelhetõ ez<br />

a fékberendezés, bár mára funkció<br />

nélkül. Messzirõl megismerhetõek<br />

ezek a jármûvek, a tetõn végighúzódó<br />

kötél vezetõgörgõirõl.<br />

Mügeln állomáson egy romos<br />

állapotú poggyászkocsin volt alkalmunk<br />

a lehetõségekhez képest<br />

részletesen megvizsgálni egy ilyen<br />

fékberendezést. Az alváz alatt talál-<br />

féktechnika<br />

13


<strong>KBK</strong>-füzetek – <strong>2005</strong> /2<br />

féktechnika<br />

Az alváz alatti feszítõsúly, mögötte az egyik súrlódó kerék.<br />

Fotó: CS<br />

ható a feszítõsúly, mely a fékerõ<br />

létrehozását biztosítja.<br />

A fék kiiktatását, azaz a folyamatos<br />

oldott állapotot a vonatvezetõi<br />

fülke felõli nyitott peronon a<br />

kocsi fékmûködtetõ rudazatán egy<br />

célszerûen kialakított emeltyûnek<br />

egy horogra történõ felakasztásával<br />

lehet megvalósítani. Ezen a<br />

kocsin található egy vonatvezetõ<br />

által mûködésbe hozható vészfékberendezés<br />

is, mely a fék mûködési<br />

módjából adódóan természetesen<br />

teljesen mechanikus<br />

kialakítású. A tetõn végighúzódó<br />

kötél feszítõgörgõi közül egy olyan<br />

kialakítású, hogy tartóbakja egy<br />

vezetõsínen a kocsi hosszirányában<br />

elcsúszhat. Ezt az elcsúszást a<br />

kötél megfeszített állapotában egy<br />

retesz megakadályozza, melynek<br />

kioldása a vonatvezetõi fülkébõl<br />

történhet. Kioldáskor a feszítõsúly(ok)<br />

hatására ez a görgõ a sínen<br />

a másik végállásába mozdul, így a<br />

kötél meglazul, tehát a vonat befékezõdik.<br />

Különvonatunk egy Szász IV K<br />

típusú mozdonyból, normál nyomtávolságú<br />

teherkocsikkal rakott szállítóalvázakból<br />

(Rollwagen) és személykocsikból<br />

állt. Mivel a mozdony<br />

csak Körting-féle légûrfékkel<br />

rendelkezett, a vonat fékezése is<br />

ezzel történt. A vonatba sorozott<br />

négy személykocsiból kettõ csak<br />

Knorr légnyomásos fékrendszerrel<br />

volt felszerelve, ezért ezek a kocsik<br />

csak átmenõ vákuumfék-vezetékkel<br />

rendelkeztek, így most nem<br />

fékeztek. Ezek a jármûvek egyébként<br />

a menetrend szerinti személyforgalomban<br />

az Ausztriából származó<br />

2091-es sorozatú, vagy a<br />

Lengyelországból érkezett Lyd-2<br />

sorozatú FAUR-mozdonyokkal vesznek<br />

részt.<br />

Hazai, légnyomásos fékhez<br />

szokott szemünknek szokatlanok<br />

voltak a hatalmas fékhengerek, a<br />

vastag féktömlõk, és a ragasztószalaggal<br />

végzett hibaelhárítás,<br />

melyet a vonat egyik „légvesztes”<br />

kocsijának tömlõjénél végeztek a<br />

helyi vasutasok. Fülünket is szokatlan<br />

hangjelenség lepte meg, amikor<br />

szétszedték a tömlõkapcsolatot<br />

két kocsi között: a szokásos fúvás<br />

helyett itt szívást hallhattunk. A mozdony<br />

fékezõszelepe is meglehetõsen<br />

szokatlan kialakítású volt,<br />

de ezzel sajnos nem volt alkalmunk<br />

hosszasabban megismerkedni.<br />

Röviden ennyit a fékes „tanulmányainkról”,<br />

akit mélyebben is<br />

érdekel ez a téma – nos nem irigylem,<br />

mert elég nehezen lelhetõ<br />

irodalom ebben a témában.<br />

A mechanikus vészfék tetõberendezése.<br />

Fotó: CS<br />

14


<strong>KBK</strong>-füzetek – <strong>2005</strong>/2<br />

féktechnika<br />

A Heberlein-fék vázlata.<br />

Önmûködõ légûrfék berendezés általános elhelyezése.<br />

15


<strong>KBK</strong>-füzetek – <strong>2005</strong> /2<br />

kisvasúti napok <strong>2005</strong><br />

KISVASUTAK NAPJAI MAGYARORSZÁGON <strong>2005</strong>-BEN<br />

A Magyar Közlekedési Közmûvelõdésért Alapítvány kezdeményezésére 1995-tõl rendezik meg a „<strong>Kisvasut</strong>ak<br />

Napjai“ programsorozat, melynek célja e páratlan közlekedéstörténeti emlékeink megmentése, bemutatása és<br />

népszerûsítése. Az önálló, helyi szervezésû rendezvényeken megismerheti az egyes kisvasutakat, térségük szokásait<br />

és hagyományait és egy felejthetetlen utazást tehet az ez alkalomból közlekedõ különvonattal, amely<br />

többfelé akár gõzvontatású is lehet. A rendezvény keretén belül megtekintheti a környék nevezetességeit, fõbb<br />

látnivalóit is.<br />

A szervezõk szeretettel várnak minden kedves érdeklõdõt Kisvasúti Napjukon!<br />

Április 9. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút Budapest +36 (1) 397-5392<br />

Április 16. Almamelléki ÁEV Baranya megye +36 (73) 354-251<br />

Április 23. Debreceni Zsuzsi EV Hajdú-Bihar megye +36 (52) 417-212<br />

Április 23. Mesztegnyõi ÁEV Somogy megye +36 (85) 329-312<br />

Május 7. Királyréti EV Pest megye +36 (27) 375-076<br />

Május 21. Kaszói ÁEV Somogy megye +36 (82) 352-065<br />

Május 28. Lillafüredi ÁEV Borsod-Abaúj-Z. megye +36 (46) 530-593<br />

Május 28. Trencsén-Árvai Erdei Múzeumvasút<br />

(Újbeszterce-Vihilovkai Erdei Múzeumvasút) Felvidék (Szlovákia) +421 (41) 439-7219<br />

Június 4. Felsõtárkányi ÁEV Heves megye +36 (36) 434-603<br />

Június 18. Mátravasút – Gyöngyös Heves megye +36 (37) 312-453<br />

Június 25. Csömödéri ÁEV Zala megye +36 (92) 579-033<br />

Július 2. Feketebalogi Kisvasút Felvidék (Szlovákia) +421 (48) 619-1500<br />

Július 9. Debreceni Vidámparki Kisvasút Debrecen +36 (52) 413-515<br />

Július 23. Kemencei Erdei Múzeumvasút Pest megye +36 (20) 388-5743<br />

Augusztus 6. Kovászna-Kommandói EV Erdély (Románia) +40 (267) 316-119<br />

Augusztus 7. Beregszászi Kisvasút – (vasárnap!) Kárpátalja (Ukrajna) +380 (31) 411-7213<br />

Augusztus 13. Kecskeméti Kisvasút Bács-Kiskun megye +36 (76) 504-309<br />

Augusztus 20. Pálházi ÁEV Borsod-Abaúj-Z. megye +36 (47) 370-002<br />

Augusztus 20. Tiszakécskei Kisvasút Bács-Kiskun megye +36 (76) 442-131<br />

Augusztus 20. Mecseki Kisvasút – Pécs Baranya megye +36 (20) 355-4641<br />

Szeptember 3. Balatonfenyvesi GV. Somogy megye +36 (85) 361-831<br />

Szeptember 10. Nyírvidéki Kisvasút – Nyíregyháza Szabolcs-Sz.-B. megye +36 (42) 424-030<br />

Szeptember 17. Széchenyi Múzeumvasút – Nagycenk Gyõr-Moson-S. megye +36 (99) 312-077<br />

Szeptember 24. Gemenci ÁEV – Pörböly Tolna megye +36 (74) 491-483<br />

Október 1. Nagybörzsönyi EV Pest megye +36 (27) 378-025<br />

Október 1. Marosvásárhelyi Kisvasút Erdély (Románia) +40 (744) 528-206<br />

Október 8. Szilvásváradi ÁEV Heves megye +36 (30) 289-7201<br />

Bõvebb felvilágosításért hívja a kisvasutak információs telefonjait!<br />

16

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!