Vízhasználatok a Duna vízgyűjtő-területén - Danube Box

Dunai történet(ek):
A középkor a Dunánál: A Duna, mint kereskedelmi útvonal, és ennek haszonélvezői:
a rablólovagok
A XII. század során a Duna felső folyása lüktető
gazdasági térséggé fejlődött. A kereskedők
nagy része Dél-Németország és Magyarország
között a Dunát használta kényelmes kereskedelmi
útvonalként. Sok dunai város a gazdasági
virágzását annak köszönhette, hogy az uralkodó
szándékos támogatásként átengedte nekik
a kereskedelmi és az útvámok, a pénzverés, az
árumegállítás és az elővásárlás jogát.
A Duna felső szakaszán a kereskedelmi felhozatal
mindenekelőtt az Inn felől nagy mennyiségben
érkező sóból, (egészen a XX. századig
a sós pácolás volt az élelmiszerek fő tartósítási
módja!), valamint vasból, fából, bőrökből, prémekből,
gyapjúból, pergamenből és hasonló
termékekből állt. Dél felől a Kelet árui jutottak
fel a nagy kereskedővárosokba.
A karavánok bársony- és brokátanyagokat,
pamutot, festőanyagokat, üveget, fűszereket,
tömjént és ereklyéket hoztak a Balkánon
át, amelyeket a Dunán szállították tovább.
Az Indiával és Görögországgal való távolsági
kereskedelem a Dunán folyt, ez az útvonal csak
akkor szakadt meg, amikor az oszmán-törökök
a XVI. században elérték a Dunát, és lezárták
azt. Ezzel a Duna elvesztette kereskedelmi jelentőségét.
A közép-európai kereskedelmi útvonalak
Közép-Németországból áthelyeződtek
az Alpokba, Itália és a Földközi-tenger felé.
A Duna melletti számos vár közül néhánynak
vámszedési joga volt a dunai hajókra, és ezek így
profitáltak a kereskedelmi hajózásból. Azonban
mindig keringtek történetek azokról a lovagokról,
akik a gazdagságukat a kereskedelmi hajók
eltérítésével és kirablásával akarták gyarapítani.
Ezek láncokat fektettek a mederbe, és így akadályozták
meg a hajók továbbhaladását.
A feltételezett rablólovag-várak egyike Marbach
várkastélya volt a Schlögen-i Dunakanyarban
(Ausztria), de stratégiai helyzeténél fogva
az osztrák Wachau területén álló Aggstein-i vár
is többször a rablólovagoknak szolgált erődítményül.
A XIII. században Galambóc (Golubac)
vára a Vaskapunál, a Dunának a Keleti-Kárpátokban
húzódó áttörésénél szintén rablóbandák
tanyája lehetett.
A rablólovagok garázdálkodásairól számos
monda szól, lásd a CD-ROM kiegészítő szövegeit.
Kiegészítő információ
199