VÃzhasznÃ¡latok a Duna vÃzgyÅ±jtÅ-terÃ¼letÃ©n - Danube Box

More documents

Recommendations

Info

„A vizek védelme a ceruzánál kezdődik!” Nézd végig a listát és X-szel jelöld meg azokat a környezetbarát iskolaszereket, amelyeket az osztályban használtok! Újrapapírból készült rajzlap Hosszabbító a fából készült grafit- és színes ceruzákhoz Tintásüveg a tollak újratöltéséhez tintapatron helyett Lakkozatlan favonalzó Utántölthető ragasztósüveg Lakkozatlan színes ceruzák Újrapapírból készült füzet Napelemmel működő zsebszámológép Oldószer nélküli ragasztó PVC nélkül készült radírgumi Fanyelű ecset 198
Dunai történet(ek): A középkor a Dunánál: A Duna, mint kereskedelmi útvonal, és ennek haszonélvezői: a rablólovagok A XII. század során a Duna felső folyása lüktető gazdasági térséggé fejlődött. A kereskedők nagy része Dél-Németország és Magyarország között a Dunát használta kényelmes kereskedelmi útvonalként. Sok dunai város a gazdasági virágzását annak köszönhette, hogy az uralkodó szándékos támogatásként átengedte nekik a kereskedelmi és az útvámok, a pénzverés, az árumegállítás és az elővásárlás jogát. A Duna felső szakaszán a kereskedelmi felhozatal mindenekelőtt az Inn felől nagy mennyiségben érkező sóból, (egészen a XX. századig a sós pácolás volt az élelmiszerek fő tartósítási módja!), valamint vasból, fából, bőrökből, prémekből, gyapjúból, pergamenből és hasonló termékekből állt. Dél felől a Kelet árui jutottak fel a nagy kereskedővárosokba. A karavánok bársony- és brokátanyagokat, pamutot, festőanyagokat, üveget, fűszereket, tömjént és ereklyéket hoztak a Balkánon át, amelyeket a Dunán szállították tovább. Az Indiával és Görögországgal való távolsági kereskedelem a Dunán folyt, ez az útvonal csak akkor szakadt meg, amikor az oszmán-törökök a XVI. században elérték a Dunát, és lezárták azt. Ezzel a Duna elvesztette kereskedelmi jelentőségét. A közép-európai kereskedelmi útvonalak Közép-Németországból áthelyeződtek az Alpokba, Itália és a Földközi-tenger felé. A Duna melletti számos vár közül néhánynak vámszedési joga volt a dunai hajókra, és ezek így profitáltak a kereskedelmi hajózásból. Azonban mindig keringtek történetek azokról a lovagokról, akik a gazdagságukat a kereskedelmi hajók eltérítésével és kirablásával akarták gyarapítani. Ezek láncokat fektettek a mederbe, és így akadályozták meg a hajók továbbhaladását. A feltételezett rablólovag-várak egyike Marbach várkastélya volt a Schlögen-i Dunakanyarban (Ausztria), de stratégiai helyzeténél fogva az osztrák Wachau területén álló Aggstein-i vár is többször a rablólovagoknak szolgált erődítményül. A XIII. században Galambóc (Golubac) vára a Vaskapunál, a Dunának a Keleti-Kárpátokban húzódó áttörésénél szintén rablóbandák tanyája lehetett. A rablólovagok garázdálkodásairól számos monda szól, lásd a CD-ROM kiegészítő szövegeit. Kiegészítő információ 199
Page 1 and 2:
Vízhasználatok a Duna vízgyűjt
Page 3 and 4: 4.1. Víz a háztartásban A víz v
Page 5 and 6: 1. feladat: csoportmunka / megbesz
Page 7 and 8: 4. feladat: megbeszélés / csoport
Page 9 and 10: Szennyvíztisztító-telep: Mechani
Page 11 and 12: „Víziház?” A kép alapján ta
Page 13 and 14: „Mi történik, hol történik a
Page 15 and 16: Fotó: Erika Gussmann Folyóparti n
Page 17 and 18: 4.2. Mezőgazdaság A földekről a
Page 19 and 20: 1. feladat: kísérlet Köpüljünk
Page 21 and 22: Egy kisebb létszámú gyermekcsopo
Page 23 and 24: 6. feladat: megbeszélés / csoport
Page 25 and 26: Gondolkozz el egy kicsit a mezőgaz
Page 27 and 28: A Duna-kultúra, amit Vincsa-kultú
Page 29 and 30: 4.3. Vízenergia A folyóinkból sz
Page 31 and 32: 1. feladat: Csoportmunka / megbesz
Page 33 and 34: 2. feladat: Gyakorlat A víz ereje
Page 37 and 38: A Duna korábbi „veszélyes helye
Page 39 and 40: 4.4. Hajózás A folyók mint az em
Page 41 and 42: 1. feladat: kísérlet Mitől úszi
Page 43 and 44: A Duna csatornázása a hajózás e
Page 45 and 46: Dunai történet(ek): Hajózás heg
Page 47 and 48: 4.5. Ipar Mindenben víz van Minden
Page 51 and 52: nedves állapotában konfettivel, p
Page 53: „Az eltűnt víz nyomában” Mit
Page 57 and 58: Jegyzetek 201
Page 59 and 60: 4.6. Árvízvédelem A folyóval, n
Page 63 and 64: Az árvíz az embereket is veszély
Page 65 and 66: Dunai történet(ek): Hajózás heg
show all

VÃ­zhasznÃ¡latok a Duna vÃ­zgyÅ±jtÅ-terÃ¼letÃ©n - Danube Box

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

VÃzhasznÃ¡latok a Duna vÃzgyÅ±jtÅ-terÃ¼letÃ©n - Danube Box