Vízhasználatok a Duna vízgyűjtő-területén - Danube Box

Egy kisebb létszámú gyermekcsoport (javaslat: 5 fő) alakítsa azokat a növényeket,
amelyekkel betelepítik a szántóföldet. A gyermekek jelöljék meg magukat zöld
papírcsíkkal és oszoljanak szét a játékterületen. A többi gyermek a nitrát-műtrágyák
nitrogénmolekuláit alakítja, ők olyan fehér papírcsíkkal jelöljék meg magukat, amire
nagy N betű van írva. A nitrogénmolekulák járkáljanak a növények között fel-alá, majd
vezényszóra válasszanak ki egy gyermeket a növényeket megszemélyesítők közül, és
nyújtsanak egymásnak kezet. Csakhogy több nitrogénmolekula van, mint növény, így
nem tud mindegyikük partnert találni magának. A következő esőnél a fölös nitrogénmolekulák
kimosódnak a talajból, és a felszínalatti vizekbe vagy a vízfolyásokba kerülnek.
A gyermekek csapjanak közösen eső-zajt, és azok a gyermekek, akik nitrogénmolekulát
alakítottak és nem találtak partnert, gyülekezzenek a játéktér egyik sarkában. Ők a talajvízbe
kerültek. A nitrogénmolekulákat felveszik a növények, és a nitrogénmolekulákat
alakító gyermekek térjenek vissza a kiindulási helyükre. A következő körökben a növényeket
más-más gyermekek alakítják, és a játék újra indul.
Ötlet: Az osztály keressen
fel egy olyan mezőgazdasági
üzemet, amely biogazdálkodást
folytat, és győződjön
meg a biogazdálkodás munkamódszereiről.
Nitrogén-körforgás: A nitrogén a szerves hulladékokkal bekerül a talajba, ahonnan
azt a növények felveszik, mint fontos tápanyagot. A túltrágyázás során a fölösleges
mennyiségű nitrogén a talajban marad, és szennyezheti a felszínalatti vizeket.
A víz és mi
165