5. oldal 29. oldal 12. oldal - Intarzia Fabula
5. oldal 29. oldal 12. oldal - Intarzia Fabula
5. oldal 29. oldal 12. oldal - Intarzia Fabula
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
9<br />
F<br />
a i p a r B ú t o r g y á r t á s L a k b e r e n d e z é s<br />
®<br />
Parafa – nem csak dugónak jó<br />
Szemre tetszetõs, kiváló hõszigetelõ,<br />
rugalmas, csúszásmentes és kopásálló.<br />
Nem lehet csodálkozni rajta, hogy<br />
ennyi elõnyös tulajdonság birtokában<br />
egyre inkább megbecsült alapanyaga a<br />
belsõépítészetnek, immár tájainkon is.<br />
<strong>12.</strong> <strong>oldal</strong><br />
2008. XII. évfolyam 9. szám<br />
Bife-TIMB tizenhetedjére<br />
Fakitermelõ gépektõl kezdve, kéziszerszámokon,<br />
számítógépvezérlésû<br />
megmunkálóközpontokon, vasazatokon<br />
és felület-kezelõanyagokon keresztül,<br />
egészen a legkülönfélébb stílusú<br />
konyha-, ebédlõ-, hálószoba- és<br />
irodabútorokig, valamint lakberendezési<br />
tárgyakig mindent megtalált, aki<br />
ellátogatott a vásárba.<br />
<strong>5.</strong> <strong>oldal</strong><br />
Ében, bársony, intarzia<br />
Egykor nemesi, nagypolgári otthonok<br />
díszei voltak azok az antik bútorok,<br />
melyeket az Arpiantik kft. boltjában<br />
csodálhat meg a betérõ. A termékkategória<br />
iránt egyre nagyobb a kereslet,<br />
a vásárlók zöme az újgazdagok<br />
közül kerül ki<br />
<strong>29.</strong> <strong>oldal</strong>
4 impresszum – tartalom<br />
A változás szele<br />
Szinte az elviselhetetlenségig forró volt az idei Bife, a szó szoros értelmében. Ez a meteorológiai jellegû tény önmagában még nem lenne érdemes arra,<br />
hogy egy vezércikk kiindulópontjaként szolgáljon, ám az már annál inkább, hogy a Romexpo infrastruktúrája fölött eléggé eljárt az idõ, s ez igencsak<br />
kiütközött az extrém hõmérsékleti viszonyok mellett. A sátrakban berendezett standoknál olvadozott kiállító és látogató egyaránt, de fullasztó hõség<br />
uralkodott a kiállítási központ fõépületének kupolája alatt is. Azt, hogy a klímaberendezés nem tudott megbirkózni a szeptemberi kánikulával, el lehetne<br />
intézni egy vállrándítással, a globális felmelegedést kiáltva ki bûnösnek. Megtehetnénk ezt, ha a Romexpo Rt. potom pénzért vesztegetné a kiállítási<br />
felületet. Azonban a vásárszervezõ évrõl évre, kíméletlenül srófolja felfelé a tarifát, idén immár 100 euró körüli árat kért el egy beépítetlen<br />
négyzetméterért, ilyen ár mellett pedig kutya kötelessége lenne, hogy megfelelõ komfortszintet biztosítson kiállítónak és látogatónak. Azt, hogy infrastrukturálisan<br />
a Romexpo nem felel meg a XXI-ik századi elvárásoknak, felismerték a cég vezetõi is, amint azt a folyamatban levõ, új csarnokok létrehozását<br />
célzó beruházás bizonyítja.<br />
A vásárszervezõ vállalatnál azonban nemcsak az épületekkel, a berendezésekkel, hanem a munkastílussal is gondok vannak. A Romexpo vezetõi azt tervezik,<br />
hogy jövõre szétválasztják a gépeket és szerszámokat a bútoroktól, arról azonban fogalmuk sincs, hogy a két vásár egyidõben lesz-e avagy különbözõ<br />
idõpontokban, s ez utóbbi esetben mikor kerülne rájuk sor. Minden attól függ ugyanis, kész lesznek-e idõre, 2009 augusztusára, az új pavilonok.<br />
Ismervén a román építõipar nemes hagyományait, megkockáztatom: jövõre is sátrakba szorul majd a kiállítók egy része. De sebaj, hátha 2009-ben<br />
legalább az égiek kegyesebbek lesznek hozzánk, hûvösebb szellõk fognak lengedezni a Dâmboviþa partján.<br />
Pengõ Zoltán<br />
INTARZIA<br />
IGAZGATÓ<br />
Pál Zsuzsanna<br />
0722-435517,<br />
E-mail: zspal@imageline.ro<br />
KERESKEDELMI IGAZGATÓ<br />
Péter István Zsolt<br />
0722-435 513<br />
E-mail: marketing@imageline.ro<br />
FÕSZERKESZTÕ<br />
Pengõ Zoltán<br />
0724-360 381<br />
E-mail: fabula@imageline.ro<br />
SZERKESZTÕSÉGI TITKÁR<br />
Mihály Erika<br />
0724-244 203<br />
FORDÍTÓ<br />
Murányi János<br />
MUNKATÁRS<br />
Pápay Márta<br />
KORREKTOR<br />
Oláh István<br />
MÛSZAKI SZERKESZTÉS ÉS<br />
DESIGN<br />
Ács János,<br />
Trucza Mária Szende,<br />
Józsa István<br />
E-mail: dtp@imageline.ro<br />
Minden jog fenntartva. A kiadványban<br />
közölt jogvédett reklámok nem sokszorosíthatók<br />
sem részleteikben, sem egészükben,<br />
és nem átadhatók semmilyen<br />
(elektronikus, mechanikus, fénymásolt vagy<br />
egyéb) formában, mert az Imageline Kft.<br />
tulajdonát képezik. A közölt információk<br />
helyességéért a teljes felelõsség a cikkek<br />
szerzõire és a hirdetõ cégekre hárul. A<br />
folyóiratban megjelent cikkek és fényképek<br />
teljes vagy részleges átvétele illetve<br />
reprodukálása a szerkesztõség írásbeli<br />
jóváhagyása nélkül tilos.<br />
® www.intarzia.ro<br />
Havonta megjelenõ, független faipari szaklap<br />
ISSN: 1453-4487<br />
ELÕFIZETÉS-FELVÉTEL<br />
Barabás Mózes<br />
0726-746856, 0266-210 255<br />
E-mail: abonamente@imageline.ro<br />
MARKETING REFERENS<br />
Dénes Ákos<br />
0266-218 033<br />
TERJESZTÉS<br />
Kis Zoltán<br />
TITKÁRNÕ<br />
Mihálykó Magdolna<br />
0720-545 500, 0266-218 083<br />
E-mail: office@imageline.ro<br />
WEBMASTER<br />
Demény Huba<br />
E-mail: web@imageline.ro<br />
KIADJA AZ<br />
IMAGELINE KFT.<br />
RO – 535600 – Székelyudvarhely,<br />
Postafiók. 72<br />
Bethlen Gábor u. 5<strong>5.</strong>,<br />
Hargita megye<br />
Tel.: +40-266-218 083,<br />
+40-266-210 255<br />
Fax: +40-266-214 173<br />
Nyomda: Infopress Rt,<br />
Székelyudvarhely<br />
Reklámjegyzék<br />
EET 31<br />
Expowood 2<br />
Holz & Metal Kft. 3<br />
Infowood 31<br />
Palisander 32<br />
P & P Mixt 3<br />
5<br />
7<br />
12<br />
18<br />
20<br />
22<br />
24<br />
esemény<br />
Bife-TIMB tizenhetedjére 5<br />
Mérnökhallgatók találkozója 10<br />
Németországi ajánlat az erdélyi erdõtulajdonosoknak 15<br />
Zöldek a Kronospan ellen 27<br />
Magyarok a Bifen 28<br />
info-flash<br />
Ikea újdonságok: serdülõknek szánt különleges termékek 7<br />
Az EU-ból származó faanyag egyötöde illegális vagy gyanús 7<br />
Új finanszírozási program a vidéki cégek számára 7<br />
60.000 euró értékû Staer reklámkampány 8<br />
Megújuló energiaforrások és energetikai hatékonyság Kelet-Európában 8<br />
Újabb török befektetés Szászrégenben 9<br />
A Kika România általánosított termékpolitikára tér át 9<br />
A személyzeti átalakítás nem befolyásolta az Alprom üzleti forgalmát 9<br />
cégismertetõ<br />
Parafa – nem csak dugónak jó 12<br />
Ében, bársony, intarzia 29<br />
design<br />
Cassina 1 18<br />
a fa kultúrája<br />
A fenyõ és a székely (8.) 20<br />
faanyagvédelem<br />
Faanyagvédõszerek biztonságtechnikája (2.) 22<br />
apróhirdetések 24<br />
Megjelenik minden hónap 20-án<br />
Lapzárta elõzõ hónap 5-én
esemény<br />
5<br />
A Bánságba került az <strong>Intarzia</strong> nyereményjátékának a vásár alatt kisorsolt fõdíja<br />
Bánsági céghez került a fõnyeremény<br />
550 kiállító vett részt a hazai fa- és<br />
bútoripar legnagyobb seregszemléjének<br />
számító Bife-TIMB nemzetközi vásáron.<br />
A rendezvényre, melyet XVII-ik alkalommal<br />
rendeztek meg, szeptember 4 és 7 között<br />
került sor a Romexpo kiállítási központban.<br />
Fakitermelõ gépektõl kezdve, kéziszerszámokon, számítógépvezérlésû<br />
megmunkálóközpontokon, vasazatokon és felület-kezelõanyagokon keresztül,<br />
egészen a legkülönfélébb stílusú konyha-, ebédlõ-, hálószoba- és<br />
irodabútorokig, valamint lakberendezési tárgyakig mindent megtalált, aki<br />
ellátogatott a vásárba. 550 cég hozta el a termékeit Bukarestbe, 79 százalékuk<br />
az országból, 21 százalék pedig külföldrõl érkezett. A külhoni kiállítók<br />
többsége idén is Törökországból, Lengyelországból, Németországból<br />
és Ausztriából jött, de volt szerb, iráni, görög és moldvai kiállító is.<br />
Magyarországról fél tucat cég vett részt a rendezvényen, több mint ez<br />
idáig bármikor.<br />
Matracok és székek<br />
A változatos és minõségi felhozatal ellenére, az idei Bife egyértelmûen<br />
nem a nagy újdonságok vására volt, s ezen megállapítás érvényes a gépekre<br />
éppúgy, mint a bútorokra. Szembeötlõen nagy volt a kínálat matracokból,<br />
legyenek azok rugós, kókuszháncs- vagy szivacsbetétes, bioavagy<br />
hagyományos termékek. A székek és ülõgarnitúrák szintén nagy<br />
arányban voltak jelen a bútorok között. Az idei vásáron ismét bebizonyosodott,<br />
hogy Romániában a formatervezés tekintetében a konyhabútorgyártás<br />
viszi a prímet, ezen termékcsoport van leginkább összhangban<br />
az Európában uralkodó irányzatokkal, itt kapnak a legnagyobb teret az újítások,<br />
a modern megoldások. A modernitás teret hódít a nappali, hálószoba-<br />
és ebédlõbútorok terén is, ám itt még erõsen tartja magát a konzervatív,<br />
múltidézõ vonalvezetés. A Bife keretében sor került egy, a<br />
Bútorgyártók Romániai Egyesülete által szervezett nemzetközi szimpóziumra,<br />
melynek témája a bútoriparra vonatkozó EU-s elõírások hazai alkalmazása<br />
volt. Az Országos Fa Intézet „Kutatás-Fejlesztés-Termelés”<br />
címmel rendezett konferenciát.<br />
Díjak özöne<br />
A szervezõk ez alkalommal is osztottak ki díjakat a kiállítók között, szám<br />
szerint húszat, ám a szokástól eltérõen nem a standokat, hanem a kiál-<br />
Az <strong>Intarzia</strong> és a <strong>Fabula</strong> is ott voltak a vásáron
6 esemény<br />
lított termékeket, bútorokat értékelték, a felhasznált anyagok és a kidolgozás<br />
minõsége, a dizájn és a felületkezelés alapján. A díjazottak a következõk:<br />
Mobex (Marosvásárhely) – Paris ebédlõgarnitúra, Simex Grup<br />
(Szilágysomlyó) – Elysee ebédlõgarnitúra, Libertatea (Kolozsvár) –<br />
Florentino hálószobabútor, Imar (Arad) – Vila Noris garnitúra, Sarmex<br />
(Szatmárnémeti) – Artemisa program, MC Mobili (Iaºi) – Deco nappalibútor,<br />
Mobila Alfa (Nagyvárad) – Monaco ebédlõgarnitúra, Rigmob (Bukarest)<br />
– Danielli nappalibútor, Ronex Producþie (Bukarest) – French<br />
Antique kollekció, Serico (Bukarest) – Her program, Silvarom (Bukarest)<br />
– Palermo kollekció, Art Wood Company (Aurel Vlaicu) – Art Wood komód,<br />
Mobar (Rãdãuþi) – Gianna hálószobabútor, Zetam PLM<br />
(Székelyudvarhely) – Dora konyhabútor, Victoriamob (Tasnád) – Temple<br />
garnitúra, Mobilierul (Mizil) – Mara ülõgarnitúra, Agache (Lugos) – Chere<br />
ülõgarnitúra, Tehnoprod (Piatra Neamþ) – ágyak nagy választéka,<br />
Komandor (Bukarest) – Tenerife hálószobabútor, PAL (Brãila) – Premium<br />
konyhabútor.<br />
Dizájnverseny és sajtódíjak<br />
Szintén a vásár keretében került sor a VI-ik alkalommal megrendezett<br />
bútortervezõ verseny nyerteseinek díjazására. A Bútorgyártók Romániai<br />
Egyesülete, a Romexpo Rt. és a Ion Mincu Mûépítészeti és Formatervezési<br />
Egyetem hatodik alkalommal hirdette meg a versenyt. A zsûri az<br />
Alexandru Ioniþã által tervezett asztalkát találta a legsikerültebb munkának.<br />
A második helyen Eric Wasser és Cãtãlina Gabriela Bulbocea osztoztak.<br />
Elõbbi Végtelen Szék, utóbbi pedig EYE nevû multifunkcionális bútorkollekciójával<br />
érdemelte ki az elismerést. Harmadik díjat nem ítéltek<br />
oda, ellenben kiosztottak három dicséretet. Ezeket Barbu Florin Crãciun,<br />
Dragoº Moþica és Tiberiu Cristian Matala kapták. Két munkát különdíjjal<br />
jutalmazott a zsûri: Laurenþiu Mihai Dragomir Aqua nevû polcrendszerét,<br />
valamint Alexandra Mara Muntean Mãruþa nevû heverõjét.<br />
Nem maradtak díj nélkül a sajtó képviselõi sem. A Romexpo Rt. egyegy<br />
szobrocskával és díszoklevéllel honorálta azon sajtóorgánumok erõfeszítéseit,<br />
melyek kivették részüket a vásár népszerüsítésébõl. Több országos<br />
televíziós csatorna, folyóirat és hírügynökség mellett elismerést<br />
kapott az <strong>Intarzia</strong> is. A díjat George Cojocaru, a Romexpo elnöke adta át.<br />
Ködös jövõ<br />
A Bife-TIMB változások elõtt áll, jelentették be a szervezõk. Jövõre két<br />
részre bontják, egyiknek keretében a gépgyártók és -forgalmazók, a másik<br />
kiállításon pedig a bútorosok fognak bemutatkozni. A Romexpo jelentõs<br />
infrastrukturális fejlesztésbe fogott, új csarnokok épülnek. Amennyiben<br />
ezek idejében elkészülnek – ami kétséges, hiszen az átadási határidõ<br />
2009 augusztusa – akkor a két rendezvény egyazon idõszakban, párhuzamosan<br />
fog futni. Ha a beruházás csúszni fog, elképzelhetõ, hogy a<br />
két kiállításra más-más idõpontban fog sor kerülni, mondják a Romexpo<br />
Rt. vezetõi.<br />
A Felder cég ûltal felajánlott 10.500 euró értékû nyereménycsomag<br />
10.500 eurós nyeremény<br />
A vásáron az <strong>Intarzia</strong> és az <strong>Intarzia</strong> <strong>Fabula</strong> kiadója, az Imageline kft. is<br />
képviseltette magát. Szombaton kisorsoltuk a Csatlakozz a nyertesekhez<br />
kampány fõdíját. A sorsoláson az <strong>Intarzia</strong> és az <strong>Intarzia</strong> <strong>Fabula</strong> azon olvasói<br />
vehettek részt, akik egy évre elõfizettek valamelyik folyóiratra. Az urnából<br />
kihúzott elõfizetési szelvényen a lugosi székhelyû Sefora kft. neve<br />
állt. „Meg vagyok lepve. Mostanáig nemigen volt szerencsém sorsolások,<br />
nyeremények terén”, mondta a telefonba Marius Groza, a cég tulajdonosa.<br />
A szerencsés nyertes választhatott a Felder által felajánlott két<br />
nyereményváltozat közül. Marius Groza választása az A3-31 egyengetõ<br />
gyalugépet, a B3 Winner Confort daraboló- és marógépet, az N4400<br />
szalagfûrészt és az AF-10 elszívót tartalmazó csomagra esett. A nyeremény<br />
értéke 10.500 euró. Az 1992-ben alakult Sefora kft. fakitermeléssel<br />
foglalkozik. Bár a hét alkalmazottat foglalkoztató cég nyereséges,<br />
Marius Groza úgy látja, egyre nehezebb megmaradni a piacon a kis fakitermelõ<br />
cégeknek, ezért egy ideje már fontolgatja, hogy belevág a fafeldolgozásba.<br />
A nyeremény birtokában a bánsági vállalkozó most már valóra<br />
válthatja az elképzelését.<br />
Pengõ Zoltán<br />
A Zetam Kft. díjnyertes Dora konyhabútora<br />
Épõlnek az új kiállítócsarnokok
info-flash<br />
7<br />
H í r e k i n f o w o o d . r o<br />
Hírrovatunk írásai a www.infowood.ro faipari internetes portálon is<br />
olvashatók. A szerkesztõségünk gondozásában naponta frissített portálon ön<br />
is közzétehet rövid, saját cégével vagy szakterületével kapcsolatos cikkeket<br />
(kereskedelmi híreket, sajtóközleményeket, beszámolókat stb.) – a közérdeklõdésre<br />
számot tartó írásokat az <strong>Intarzia</strong> <strong>Fabula</strong> <strong>oldal</strong>ain is közöljük.<br />
hanyagolták a serdülõknek szánt bútorok<br />
fejezetét. Az IKEA új ötlettel jelentkezik a<br />
romániai bútorpiacon, amely új távlatokat<br />
nyithat a hazai szakágazat számára.<br />
A cég az elmúlt napokban mutatta be<br />
új termékkatalógusát, amely a 2008. szeptember<br />
– 2009. augusztus közötti idõszakra<br />
érvényes. A kiadványt 2008 szeptemberében<br />
több mint 950.000 példányban ingyenesen<br />
osztják szét. A mostani katalógus<br />
90 <strong>oldal</strong>lal terjedelmesebb, mint a tavalyi,<br />
és újdonságként hat, hogy elsõ ízben<br />
tartalmazza a serdülõknek szánt fejezetet.<br />
Az IKEA 1,3 millió eurót költött az új<br />
katalógus kinyomtatására és terjesztésére.<br />
„Reméljük, hogy romániai jelenlétünk<br />
harmadik-negyedik évében üzleti forgalmunk<br />
meghaladja majd a 100 millió eurót,<br />
áfa nélkül, csupán egyetlen üzlet mûködtetése<br />
és tevékenységének javítása révén”,<br />
jelentette ki az IKEA Romania kereskedelmi<br />
menedzsere, Cornel Opriºan.<br />
IKEA ÚJDONSÁGOK: SERDÜ-<br />
LÕKNEK SZÁNT KÜLÖNLEGES<br />
TERMÉKEK<br />
A svéd bútor-viszonteladó külön fejezetet<br />
iktatott termékbemutató katalógusába a<br />
serdülõk számára. A termékek 30%-a új típus.<br />
Ez a korosztály a cég piaci politikájának<br />
új célcsoportját képezi.<br />
A hazai bútorgyártók eddig igencsak el-<br />
AZ EU-BÓL SZÁRMAZÓ FA-<br />
ANYAG EGYÖTÖDE ILLEGÁLIS<br />
VAGY GYANÚS<br />
Az EU-ból importált faanyag mintegy 20%-<br />
a törvénytelen vágásból vagy gyanús forrásokból<br />
származik, fõleg Kínából, Indonéziából<br />
és Oroszországból, adja hírül a Reuters,<br />
a World Wide Fund for Nature (WWF) jelentésére<br />
hivatkozva.<br />
Összességében a Délkelet-Ázsiából importált<br />
fatermékek 40%-a, a Latin-Amerikából<br />
származók 30%-a és az afrikai fatermékek<br />
több mint 36%-a törvénytelen vagy<br />
gyanús forrásokból származik, mutat rá a<br />
2006-os faimportokat elemzõ jelentés.<br />
„Az illegális favágások tönkreteszik az<br />
erdõk védõ funkcióját, növelik az olyan természeti<br />
katasztrófák kockázatát, mint az<br />
áradások vagy földcsuszamlások, és az erdõk<br />
pusztulásához vezetnek, ami az éghajlati<br />
változások egyik fõ oka”, jelentette ki a<br />
WWF képviselõje, Anke Schulmeister.<br />
A jelentés leszögezi, hogy az illegális<br />
fakereskedelem a helyi gazdaságokat is<br />
sújtja az árak leszorítása révén, és intézkedéseket<br />
sürget ennek megelõzése érdekében.<br />
A WWF jelentése arra is rámutat,<br />
hogy az ilyen típusú fakereskedelemben az<br />
elsõ helyet Oroszország foglalja el 10,4 millió<br />
köbméter törvénytelen vagy gyanús forrásokból<br />
származó faanyaggal, amit 2006-<br />
ban az EU országaiba szállítottak.<br />
Az Európai Bizottság 2008 szeptemberében<br />
fogadja el azt a javaslatot, amely oly<br />
módon szabályozza a fakereskedelmet, miszerint<br />
elõírja, hogy az Európába importált<br />
faanyagnak kötelezõen a vágás törvényességét<br />
tanúsító bizonylattal kell rendelkeznie.<br />
ÚJ FINANSZÍROZÁSI PROGRAM<br />
A VIDÉKI CÉGEK SZÁMÁRA<br />
Szeptember hónaptól kezdõdõen két új finanszírozási<br />
intézkedés indul be az Európai
8 info-flash<br />
Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében:<br />
a 3<strong>12.</strong> sz. intézkedés „Kisvállalkozások<br />
létesítésének és fejlesztésének támogatása”,<br />
valamint a 313. sz. intézkedés<br />
„Turisztikai tevékenységek ösztönzése”. Az<br />
elsõ intézkedés a faipari cégekre is vonatkozik.<br />
A 3<strong>12.</strong> sz. intézkedés „Kisvállalkozások<br />
létesítésének és fejlesztésének támogatása”,<br />
nevezhetõ kedvezményezettjei<br />
a kisvállalkozások, amint azokat a<br />
346/2004. számú, a vidéki környezetben<br />
tevékenykedõ kisvállalkozások létesítésének<br />
és fejlesztésének támogatására, valamint<br />
a természetes személyek ösztönzésére<br />
vonatkozó törvény meghatározza. Az intézkedés<br />
értelmében nem nevezhetõk azok<br />
a kedvezményezettek, akik a városokhoz és<br />
város körüli övezetekhez tartozó falvakban<br />
fejtik ki a tevékenységüket. Csakis az intézkedés<br />
beruházási projektjeinek kiegészítõ<br />
részeként támogatják a bioenergiától eltérõ<br />
energiaféleségeket termelõ berendezések<br />
vásárlását is. A vissza nem térítendõ<br />
támogatás részaránya a megítélt támogatás<br />
70%-át teheti ki, de ez nem lehet nagyobb,<br />
mint 50.000 euró projektenként az<br />
engedéllyel rendelkezõ természetes személyek<br />
esetében; 100.000 euró a közszállításban<br />
tevékenykedõ kiscégek projektjei<br />
számára és 200.000 euró egyéb kisvállalkozások<br />
esetében (ide sorolhatók be a fafeldolgozással<br />
foglalkozó kisvállalkozások<br />
is). Az intézkedés biztosította pénzforrások<br />
lehívása végett a nevezhetõ kedvezményezetteknek<br />
projekteket kell összeállítaniuk,<br />
amelyeket a kapott pontszám alapján bírálnak<br />
el. Már megjelentek a két intézkedéssel<br />
kapcsolatos tájékoztató anyagok<br />
(Ghidul Solicitantului), amelyek a következõ<br />
honlapokon tekinthetõk meg:<br />
www.mapam.ro és www.apdrp.ro<br />
60.000 EURÓ ÉRTÉKÛ STAER<br />
REKLÁMKAMPÁNY<br />
A Staer bútorgyártó cég 58.000 euró nettó<br />
költséggel (áfa nélkül) bonyolította le termékeinek<br />
augusztusi reklámkampányát.<br />
Eszerint a cég ügyfelei minden vásárolt termék<br />
esetében 10%-os árengedményben<br />
részesülnek.<br />
A kampány elsõsorban a cég új termékeit<br />
hivatott népszerûsíteni, és többek között<br />
egy rádióreklámot is tartalmaz, amelyet<br />
minden olyan városban sugároznak,<br />
ahol a Staer cég üzletekkel rendelkezik.<br />
„Arra törekedtünk, hogy kissé megtörjük<br />
a piaci ajánlatok egyhangúságát és valamennyire<br />
az idényhez is kössük ajánlatainkat,<br />
így támadt az az ötletünk, hogy a<br />
nagy hõség számlájára írjuk döntésünket,<br />
miszerint csak úgy, váratlan meglepetésként<br />
10% kedvezményt biztosítsunk minden<br />
bútorunkra. Egyszóval a kánikula vitt<br />
minket arra, hogy jószerével elmenjen az<br />
eszünk” – kommentálta humorosan a Staer<br />
döntését a cég kommunikációs igazgatója,<br />
Claudiu Buduruþã.<br />
A Staer International egy 25 egységbõl<br />
álló üzletlánccal rendelkezik az ország nagy<br />
és közepes városaiban: Arad, Bârlad,<br />
Botoºani, Brassó, Bukarest, Buzãu,<br />
Cãlãraºi, Déva, Galac, Giurgiu, Gyulafehérvár,<br />
Jászvásár, Kolozsvár, Konstanca, Marosvásárhely,<br />
Nagybánya, Nagyszeben,<br />
Nagyvárad, Oneºti, Piatra Neamþ, Roman,<br />
Slobozia, Szatmárnémeti, Vaslui.<br />
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK<br />
ÉS ENERGETIKAI HATÉKONY-<br />
SÁG KELET-EURÓPÁBAN<br />
Az idén elsõ ízben szervezik meg Bukarestben<br />
a RENEXPO névre hallgató, a megújuló<br />
energiaforrások és energetikai hatékonyság<br />
témájú nemzetközi vásárt. A rendezvényre<br />
november 19–21. között kerül sor.<br />
A REECO csoport már létrehozta Bukarestben<br />
a REECO RO Expoziþii S.R.L. céget,<br />
amely két romániai vásárt fog megrendezni.<br />
2012-ig a régióban még három helyszínen<br />
rendeznek vásárokat, ily módon a csoport<br />
üzleti forgalma 25%-kal fog növekedni.<br />
Az elsõ rendezvény, a RENEXPO South-<br />
Europe Bukarestben lesz, 2008. november<br />
19–21. között, míg a következõre 2009-<br />
ben kerül sor Aradon.<br />
A RENEXPO South-East Europe vásár<br />
és konferencia helyszíne a Köztársasági Palotaterem<br />
lesz. A mintegy 2600 négyzetméteres<br />
kiállítófelületen romániai, német,<br />
osztrák, magyar és más európai országok<br />
kiállítói lesznek jelen. Sok látogatót és konferencia-résztvevõt<br />
várnak a szomszédos<br />
országokból és egész Európából.<br />
A vásár és konferencia keretében szakmai<br />
elõadásokat lehet majd meghallgatni a<br />
biofûtõanyagok, hulladékból nyert energiák,<br />
geotermia, energetikai hatékonyság, finanszírozás<br />
és promóció, szélenergia, biogázok,<br />
hõszivattyúk, fából nyert energia<br />
tárgykörökben. Mintegy 400 szakember,<br />
politikusok, közgazdászok, intézményvezetõk<br />
tájékozódhatnak jogi és pénzügyi kérdésekrõl,<br />
az új technológiákról és ezek felhasználási<br />
módozatairól, a folyamatban levõ<br />
kutatások új eredményeirõl, valamint a<br />
marketing és az alkalmazási stratégiák jövõbeni<br />
fejlesztési irányairól.
info-flash<br />
9<br />
ÚJABB TÖRÖK BEFEKTETÉS<br />
SZÁSZRÉGENBEN<br />
A Kastamonu Entegre török cég, amely a<br />
romániai piacon a Prolemn (az egyik legnagyobb<br />
fafeldolgozó) vállalat tulajdonosa,<br />
mintegy 100 millió eurót fektet be második<br />
szászrégeni gyára építésébe. A társaság<br />
egyelõre nem határozott a gyár kapacitása<br />
és a befektetésre kerülõ összeg tekintetében,<br />
de a cég képviselõinek elõzetes kijelentései<br />
szerint az összeg elérheti akár a<br />
100 millió eurót is. „Valószínûleg itt is<br />
ugyancsak melaminált forgácslapot fogunk<br />
gyártani, de elképzelhetõk egyéb változatok<br />
is. Hamarosan dönteni fogunk ezeknek<br />
a részletkérdéseknek az ügyében”, jelentette<br />
ki a Prolemn eladási és tervezési igazgatója,<br />
Mehmet Ilhan.<br />
A Prolemn a Hayat Holding társaság<br />
tagja, amely a következõ cégek tulajdonosa:<br />
Kastamonu Entegre Agac Sanayi,<br />
Yongapan Agac Urunleri és Hayat Kimya<br />
Sanayi. A szászrégeni gyárat 1986-ban alapították,<br />
öt év után privatizálták, és nevét<br />
Prolemnre változtatták. 1998-ban az egyik<br />
legnagyobb törökországi faipari cég, a<br />
Kastamonu Entegre társaság a részvények<br />
98%-át megvásárolta.<br />
A Kastamonu Entegre tavalyi üzleti forgalma<br />
70 millió euró volt.<br />
A KIKA ROMÂNIA ÁLTALÁ-<br />
NOSÍTOTT TERMÉKPOLITIKÁRA<br />
TÉR ÁT<br />
Az osztrák cég Romániában az összes minõségi<br />
kategóriába tartozó termékeket fog<br />
forgalmazni, a cash&carry vagy diszkont típustól<br />
kezdve az egészen luxus gyártmányokig.<br />
A Kika megjelenése a hazai piacon<br />
a konkurencia kiélezõdését vonja maga<br />
után, mind a hozzáférhetõ árú termékek,<br />
mind a luxusbútorok területén. A cég képviselõi<br />
úgy vélik, hogy a román polgárok érdeklõdést<br />
tanúsítanak a márkás termékek<br />
iránt, és ez a részleg nagy sikernek fog örvendeni<br />
a román piacon, amelyet az osztrákok<br />
még kialakulatlan, de teljes lendülettel<br />
fejlõdõ területnek tartanak: becslésük szerint<br />
a növekedési irányzat megtartja az évi<br />
12–15%-os ütemet. Noha az irodabútorok<br />
szektora jelentõs piaci részesedést mutat,<br />
a Kika csakis a természetes személyeket<br />
célozza meg. A bukaresti üzlet mellé a viszonteladó<br />
területeket vásárolt Temesváron<br />
és Nagyváradon, ahol újabb két üzletházat<br />
szándékozik megnyitni. Elõnyben részesítik<br />
a külföldi partnerekkel való együttmûködést,<br />
ez a megoldás már bevált azokban<br />
az országokban, ahol a cég már kialakult<br />
üzlethálózattal rendelkezik: ezektõl a<br />
Kika kedvezményes áron kapja meg a forgalmazott<br />
termékeket. A Kika elsõ üzletét<br />
8 évvel ezelõtt nyitotta meg Magyarországon,<br />
2005-ben megjelent a cseh és szlovák<br />
piacon, majd a múlt évben Horvátországban<br />
is. Ausztriában és a régióban fenntartott<br />
összesen 63 üzletével a Kika/Leiner az<br />
európai bútorpiac egyik vezetõ cége: a<br />
2006–2007-es pénzügyi évben a cég üzleti<br />
forgalma 1,2 milliárd eurót tett ki.<br />
A SZEMÉLYZETI ÁTALAKÍTÁS<br />
NEM BEFOLYÁSOLTA AZ<br />
ALPROM ÜZLETI FORGALMÁT<br />
Az Alprom Piteºti, amelyik az ország elsõ<br />
tíz bútorgyártója között foglal helyet, az év<br />
elsõ felében a tavalyi hasonló idõszakának<br />
megfelelõ, mintegy 7–8 millió euró értékû<br />
üzleti forgalmat bonyolított le, olyan körülmények<br />
között, amikor is jelentõs mértékben<br />
csökkentett az alkalmazottak létszáma.<br />
„Az elsõ félévet a tavalyi hasonló üzleti<br />
forgalommal zártuk, ennek oka fõleg az,<br />
hogy az alkalmazottak tömegesen távoztak<br />
a cégtõl, fõleg külföldre”, mondta az<br />
Alprom vezérigazgatója, Dumitru Petcu.<br />
„Az elmúlt évekhez képest visszaesés<br />
tapasztalható, fõleg az export területén. A<br />
belföldi piacon elég jól teljesítettünk az eladások<br />
tekintetében. Ha az emberek házat<br />
építenek, bútort is vesznek”, tette hozzá a<br />
cég képviselõje.<br />
A valutaárfolyam alakulása, amely<br />
hátrányosan érintette az exportõröket,<br />
oda vezetett, hogy a román gyártó cégek<br />
a belpiac felé forduljanak. Míg 2004-ben<br />
az Alprom termelésének 98%-át vitte külföldre,<br />
ebben az évben a termékeknek<br />
már csak 60%-át exportálta. Ami a versenyhelyzetet<br />
illeti, „a konkurencia minket<br />
nem lepett meg, mert Románia bútorpiaca<br />
teljes lendülettel fejlõdik”, hangsúlyozta<br />
Dumitru Petcu. 2006-ban az<br />
Alprom 12 millió euró értékben exportált<br />
bútorokat.<br />
Noha a hazai gyártók figyelme egyre<br />
inkább a belföldi piac felé fordult, ezeknek<br />
szembe kellett nézniük saját szakosodott<br />
eladói hálózataik hiányával, az új importõr<br />
szereplõk (IKEA) megjelenése által keltett<br />
konkurenciával, valamint az egyre nagyobb<br />
tömegben importált bútorok dömpingjével,<br />
amelyek fõként Lengyelországból<br />
és az ázsiai országokból érkeztek.<br />
Az Alprom cégcsoport tíz olyan cég<br />
tulajdonosa, amelyek a bútorok és bútorelemek<br />
gyártása, fafeldolgozás és bútorkereskedelem<br />
területén tevékenykednek.<br />
A múlt évben három üzemet zártak be: a<br />
forgácslapgyárat, a falisztgyárat és a fenyõ<br />
fûrészárut elõállító üzemegységet.
10 esemény<br />
Mérnökhallgatók<br />
találkozója<br />
15 soproni egyetemista<br />
ismerkedett az erdélyi<br />
faiparral, kultúrával<br />
Az idén immár ötödik alkalommal került megrendezésre<br />
a brassói és soproni faiparos mérnöktanhallgatók találkozója.<br />
A rendezvénynek, mely arra hivatott, hogy határokon<br />
átnyúló szakmai kapcsolatokat teremtsen, 30<br />
résztvevõje volt.<br />
A brassói és soproni faipari egyetemi hallgatók diáktalálkozója<br />
2002-ben vette kezdetét, minekutána 2001 õszén a brassói magyar<br />
egyetemisták megalapították a „FAKÖR” nevû faipari szakosztályt,<br />
mely a Brassói Magyar Diákszövetség keretein belül tevékenykedik.<br />
A Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság 2001 õszén<br />
megrendezett gyûlésén részt vevõ egyetemisták ígéretet kaptak<br />
Száva János professzor úrtól az anyaországbeli hallgatókkal való<br />
együttmûködés támogatására, aminek hatására felvették a kapcsolatot<br />
a soproni faiparos egyetemi hallgatókkal. Néhányan közülük<br />
kiutaztak Sopronba, és személyesen is megismerkedtek Molnár
esemény<br />
11<br />
Sándor dékán úrral és a magyarországi faiparos egyetemistákkal,<br />
akik pozitívan fogadták a kezdeményezést és így 2002 nyarán megrendezésre<br />
került az elsõ Brassó-Sopron Faiparos Diáktalálkozó,<br />
melynek Székelyudvarhely adott otthont. A soron következõ rendezvények<br />
helyszínei Sopron (2003), Marosvásárhely (2004), majd<br />
ismét Sopronban (2007) voltak.<br />
Vásárhelytõl Brassóig<br />
Az idei diáktalálkozón, mely július 21. és 26. között zajlott, 15 soproni<br />
és 15 brassói egyetemista vett részt. Az elsõ napon a hallgatók<br />
Mezõszabadon megtekintették a Mobinarta Rt. által gyártott<br />
gyermek- és ifjúsági bútorokat, a gazdaságos és minõségi gyártásfolyamattal<br />
is megismerkedtek, majd a Marosszentannán mûködõ<br />
Demi-Art faragászmûhelybe látogattak, ahol különbözõ ipari faragógépek<br />
(másológépek) mûködési elvét tanulmányozták. A különféle<br />
faragott faszobrok mûvészi alakja csodálattal töltötte el a látogatókat,<br />
jól tudván, hogy a faragászat által a fa egyik legnemesebb végtermékét<br />
kapjuk, melyhez mûvészi tehetség és jól megalapozott<br />
szakmai tudás szükséges. Marosvásárhelyen megtekintették a festett<br />
szobrok elkészítését, melyet kézzel, vízalapú festékekkel festenek,<br />
majd Kapusi Mihály vendégei voltak, ahol mûvészien elkészített<br />
faragott szobrokat, képkereteket, tükörkereteket csodálhattak<br />
meg. A keddi nap a kultúrával és történelemmel való ismerkedés<br />
jegyében telt el, a résztvevõk meglátogatták a Teleki Tékát, a Kultúrpalotában<br />
lévõ tükörtermet, képtermet és a színháztermet, majd<br />
pedig a várat és a vártemplomot. Július 23-án a brassói és soproni<br />
egyetemisták Szászrégenbe utaztak, hogy a Gliga hangszergyárnál<br />
tett látogatás keretében a vonós hangszerek komplex gyártási<br />
folyamatával ismerkedjenek. Másnap Brassóban a Losán furnérgyár,<br />
illetve Liviu Brescan vendégeiként a jövendõ faipari szakemberek<br />
a furnérgyártás legújabb technológiájába nyertek betekintést,<br />
sok új információt szerezve a színfurnér gyártásáról. A találkozó<br />
városlátogatással folytatódott, a diáktalálkozó résztvevõi a<br />
Cenk-tetõrõl csodálták meg az óvárost. A nap táncházzal ért véget,<br />
az erdélyi hagyományos táncokat bemutató Bokréta táncház tagjai<br />
szórakoztatták a fiatal mérnöktanhallgatókat. Pénteken a Brassói<br />
Faipari Egyetemen a közelmúltban felújított mérési laboratóriumot,<br />
a faragászmûhelyt, valamint az egyetemen kiállított restaurált bútorokat<br />
és az egyetem történetét ismertették meg a diákokkal.<br />
A találkozó szakestéllyel zárult, melynek keretében a soproni<br />
diákok a selmeci diákhagyományokkal ismertették meg erdélyi kollégáikat.<br />
Köszönet a támogatásért<br />
A szervezõk ezúton is szeretnének köszönetet mondnai mindazon<br />
cégeknek és szervezeteknek, melyek támogatása nélkül a diáktalálkozó<br />
nem valósulhatott volna meg: Brassói Magyar Diákszövetség,<br />
Losán Rt., Polipol Mobila Kft., Imageline Kft., Famos Rt.,<br />
Melakopix Vili Kft., Opel Brassó, Autonet Kft., Metamob Kft.,<br />
Baróti Magánerdészet, ABC Mobil Kft., Terion Prod Kft., Likat Kft.,<br />
Bella Musika Kft., Ladenta Kft., Rózsa-Fa Kft., Baál Kft., KM<br />
Systems Kft., Benedek Prod-Lemn Kft., Ex-For kft. és R.B. Corec<br />
Kft. Külön köszönet illeti Cionca Marina rektorhelyettest és Ivan<br />
Cismaru professzor urat.<br />
Vas Zsigmond
12 cégismertetõ<br />
Parafa – nem<br />
csak dugónak jó<br />
Paratölgybõl gyártott padló- és<br />
falburkolók széles választékát<br />
forgalmazza a Kork kft.<br />
Az igényes parafapadló dísze lehet a lakásnak<br />
Máté László<br />
A parafáról a legtöbb embernek a dugó jut eszébe. Bár a déli tájakon<br />
honos paratölgy az örleményébõl készített dugóknak köszönhetõen<br />
került be a köztudatba, napjainkban már a belsõépítészetben<br />
és az építõiparban is egyre szélesebb körben alkalmazzák a parafa<br />
termékeket.<br />
A székelyudvarhelyi Kork Import-Export kft. 2002 óta foglalkozik<br />
parafából készült termékek forgalmazásával. Máté László cégvezetõ<br />
több mint egy évtizede, az építõiparban dolgozva figyelt fel<br />
a parafára, a benne rejlõ lehetõségekre. A vállalkozás a holland<br />
Solida cég kizárólagos romániai importõre és forgalmazója.<br />
Kincse a kérge<br />
A parafából dugón kívül padlóburkolólapot, falburkolólapot, tapétát és<br />
különféle háztartási kiegészítõket, például pohár- és edényalátéteket<br />
gyártanak. A termékek kivétel nélkül a paratölgy kérgébõl készülnek,<br />
egyetlen fát sem kell kivágni ipari hasznosítás céljából. A kérget a fa<br />
19-20 éves korában lehet elõször lehántani. A háncsolás nem károsítja<br />
a fát, nyolc-kilenc esztendõ alatt a kéreg teljesen visszanõ és ismét<br />
le lehet hántani.<br />
A parafából gyártott padló- és falburkoló anyagok egyre népszerûbbek,<br />
ami nem meglepõ, figyelembe véve, hogy egy sor elõnyös tu-
cégismertetõ<br />
13<br />
A parafa falburkolólapok kiváló hõszigetelõk<br />
lajdonsággal rendelkeznek. Az iparban hang- és hõszigetelésre, valamint<br />
rezgéscsillapításra használják a 3-7 cm vastagságú parafa lapokat.<br />
Rezgéscsillapítóként fõleg nyomdákban, kazánházakban alkalmazzák.<br />
Használtak parafalapokat a szovátai Danubius Hotel felújításakor,<br />
de a felhasználók között van az elsõ számú hazai nyomdának<br />
számító udvarhelyi Infopress is, mondja Máté László.<br />
15 euró/négyzetméter<br />
Lakásokban szintén egyre inkább terjednek a parafa burkolatok. A<br />
padlóburkoló termékek közül jószerével a parafa az egyetlen, melyet a<br />
lakás bármely helyiségében le lehet fektetni. Lakószobákban a parafa<br />
ugyanolyan esztétikus, meleg hangulatot áraszt, mint a hajópadló vagy<br />
a parkett, az ára ugyanakkor kedvezõbb, állítja a Kork kft. igazgatója:<br />
míg egy jó minõségû hajópadló négyzetmétere 50 euró körül van, addig<br />
a 4 mm-es parafalapot már 15 euró/négyzetméteres áron meg lehet<br />
kapni. A konyhában a parafalapok verik a padlócsempét, ugyanis<br />
jóval melegebbek, a háziasszony nem kell órákon át egy hideg felületen<br />
álljon. Lévén vízálló, a parafa sikeresen helyettesítheti a padlócsempét<br />
a fürdõszobában is. Utóbbival szemben megvan azon elõnye<br />
is, hogy nem válik csúszóssá, ha víz kerül rá. A parafa mellett szól az<br />
A vásárlók különbözõ színû burkolólapok közül választhatnak<br />
A kérget kilencévente hántják le a paratölgyrõl<br />
is, hogy ez az egyedüli fafajta, mely járólapként lehetõvé teszi a padlófûtés<br />
alkalmazását. Mivel puha és rugalmas felületet képez, a konyhában<br />
nem törnek el könnyen a leejtett tárgyak, ugyanakkor csökkentett<br />
sérülésveszélyt jelent a csetlõ-botló kisgyermekek számára.<br />
Színezett vagy natúr<br />
A parafa padlóburkolók vastagsága 4-11 mm között változik. A<br />
vékonyabbakat ragasztani kell, MDF vagy OSB lapra, esetleg betonra.<br />
Mivel rugalmasak, minden dudort átvesznek, a vékony parafa padlóburkolót<br />
víztükör simaságú felületre lehet csak lefektetni, elõzõleg<br />
ajánlatos aljzatkegyenlítést végezni. A vastag parafa padlóburkolók az<br />
úgynevezett nútféderes panellapok kategóriájába tartoznak. Ezek lefektetése<br />
jóval egyszerûbb, össze kell illeszteni õket ragasztás nélkül,<br />
és mozgó úszópadlót alkotnak. A padlóburkolólapoknak van lakkozott,<br />
valamint natúr változata. A parafa kiemelkedõen jó hõszigetelõ, egy 4<br />
mm-es padlóburkolólap – 7 cm-es fenyõnek felel meg.<br />
Kiváló hõszigetelõ tulajdonsága falburkolóként is érvényesül, egy<br />
7 cm-es burkolólap hõvisszatartó képessége megegyezik egy 70 cmes<br />
porotherm téglafaléval, mondja a Kork kft. igazgatója. Belsõ felületek<br />
burkolására nagyon jók a parafa tapéták is, melyeket ugyanolyan<br />
módszerrel kell felrakni, mint a hagyományos tapétát. Ezek a parafa<br />
falburkolók igen tetszetõsek, számos színben forgalmazzák õket, natúr<br />
változatuk pedig a felhasználó igénye szerint színezhetõ, lakkozható.<br />
A parafatermékek felületkezelését speciális festékekkel és lakkokkal<br />
kell végezni. Máté László elmondása szerint a padlóburkolat lakkozása<br />
körülbelül 15 évet tart, azt követõen kézi csiszolással meg kell<br />
tisztítani a parafát, majd felvinni egy új réteg lakkot.
14 cégismertetõ<br />
készült termék elõállításánál alkalmazott technológiáktól eltérõen itt<br />
nem alkalmazzák az egészségre káros formaldehidet, a paratölgy<br />
ugyanis egy természetes ragasztót tartalmaz, mely összefogja az õrleményt.<br />
Légúti allergiában szenvedõk számára fontos szempont,<br />
hogy mivel antistatikus, nem vonzza a port, a rovarok és az atkák pedig<br />
keserû íze miatt nem költöznek bele.<br />
A parafa könnyen tisztítható tiszta vízzel vagy speciális, környezetbarát<br />
ápolószerekkel. Tûzvédelmi szempontból felülmúlja a legtöbb<br />
fából készült burkolólapot, nehezen gyullad meg, és rosszul ég.<br />
A természetes mintázat dekoratív anyaggá teszi a parafát<br />
Se por, se formaldehid<br />
A Kork kft. nemcsak forgalmazza, hanem be is építi a parafa padló-<br />
és falburkoló anyagokat. Az utóbbi két évben folyamatosan nõ a<br />
kereslet ezen termékek iránt, mondja a cégvezetõ. „Aki megismerte<br />
a parafát, más padlóburkolót nem rak a lakásába. Többször megtörtént,<br />
hogy a kliens elõször csak egy helyiségbe tetetett parafát, aztán<br />
az egész lakásba”, nyilatkozta Máté László. A parafa azért is kitûnõ<br />
belsõépítészeti alapanyag, mivel semmilyen egészségkárosító anyagot,<br />
vegyszert nem tartalmaz (ezen tulajdonságának köszönhetõen<br />
felülmúlhatatlan dugaszolóanyag). A parafatermékek kéregõrlemény<br />
melegen történõ összepréselésével készülnek. Más faõrleménybõl<br />
A padló- és falburkolókon kívül a Kork forgalmaz parafadugókat,<br />
konyhai kiegészítõket és parafakérget is. Ez utóbbit fõleg terráriumok,<br />
akváriumok számára vásárolják, valamint rusztikus stílusú lakásokba<br />
dekorációként. Bár sérülékenynek tûnik, a parafa rendkívül ellenálló,<br />
puhasága rugalmassággal párosul, nagy erõhatás esetén is 97 százalékban<br />
visszanyeri eredeti alakját. „Gyakran kérdezik, hogy padlóburkolóként<br />
bírja-e a tûsarkú cipõt. Sokkal többet is kibír, hacsak valaki<br />
nem esik neki csákánnyal vagykalapáccsal, a parafában roppant nehéz<br />
kárt tenni. Gyakorlatilag élethosszig tartó garanciát lehet rá vállalni,<br />
a lakás tulajdonosának élete végéig nem lesz gondja a padló- vagy<br />
a falburkolatyal”, mondja a vállalkozó.<br />
Pengõ Zoltán<br />
Érdekességek a parafáról<br />
A paratölgy jellemzõen a mediterrán övezetben tenyészik.<br />
Elõnyös tulajdonságai már az ókorban ismertek voltak, felhasználták<br />
Egyiptomban, valamint a görögországi és kisázsiai<br />
városállamokban edények dugaszolására, szandálok<br />
készítésére, hajók, csónakok szigetelésére és tetõk burkolására.<br />
A XIV-ik században Portugália lett a világ legnagyobb<br />
parafatermelõje és -feldolgozója, mely pozíciót napjainkig<br />
megtartotta. Portugáliában évszázadok óta törvény szabályozza<br />
a parafa kitermelését, megszabva például, hogy a kéreg<br />
két egymást követõ lehántása között legkevesebb kilenc<br />
évnek kell eltelnie.<br />
A parafa rugalmassága kiváló, hõszigetelõ képessége<br />
speciális méh-sejt szerkezetének tudható be, a rostok között<br />
ugyanis levegõcellák találhatók. Ezek miatt a parafapadlót a<br />
láb rugalmas, de ugyanakkor tartással rendelkezõ felületként<br />
érzékeli.
esemény<br />
15<br />
Németországi ajánlat az erdélyi erdõtulajdonosoknak<br />
Nagy hatásfokú és környezetbarát fakitermelést biztosítanak a Sennebogen erõgépek<br />
Egyben környezetbarát és rendkívül hatékony erdõkitermelési módszert ajánl<br />
egy németországi cég az erdélyi erdõtulajdonosoknak és fakitermelõknek.<br />
Az egyetlen szakember által irányított multifunkcionális lánctalpas gép egy<br />
nap alatt öt, egyenként három-háromfõs favágócsapatot és az ehhez tartozó<br />
tíz lovat és öt-hat, esetenként nyolc láncfûrészt képes helyettesíteni.<br />
A Straubingban székelõ Sennebogen cég helyszíni bemutatóra,<br />
a Bajor-erdõbe hívta meg az erdélyi szakembereket.<br />
A Duna mentén fekvõ Regensburg közelében lévõ Achslach erdejében<br />
jó darabig vidéki polgármestereink által is megirigyelhetõ aszfaltozott<br />
erdei úton haladunk a sûrû, lombhullató fák között, majd<br />
jól kitaposott köves útra térünk. Tudjuk, hogy valahol a környéken<br />
ritkítás folyik, de egyetlen favágót, lovat, rakodómunkást, traktort<br />
vagy teherautót sem látunk a környéken. Az erdõ gyomrában viszont<br />
ott van a szaknyelven harvesternek (szüretelõ, betakarító)<br />
nevezett lánctalpas multifunkcionális gép. Jobbra és balra, bõ tizenkét<br />
méterre kinyúló csápjával egy óriási bogárra hasonlít. Hol innen,<br />
hol onnan kap el egy-egy megjelölt fát, átöleli, és „karmai”<br />
alatti fûrészével a földtõl mintegy harminc centiméterre elvágja a<br />
törzsét. Ezek után, anélkül, hogy a földön végighúzná, magához ragadja,<br />
és megtisztítja a legkisebb ágaitól, majd vízszintes állapotba<br />
fekteti, és elkezdi egyenlõ feldarabolását. Az idõt mérve kiderül,<br />
hogy egy húsz-huszonöt méter magas fenyõt vagy bükköt egy efféle<br />
„vasfavágó” képes két perc és tíz másodperc alatt kitermelni, letisztítani,<br />
feldarabolni és kupacba helyezni.<br />
Óránként 40 köbméter<br />
„Óránként vígan ki lehet termelni húsz-harminc, vagy akár negyven<br />
köbméter fát. Ráadásul nem is nehéz a gépet kezelni”, állítja Bernd<br />
Bleier, aki az Erdélybõl érkezett kíváncsiskodók kedvéért megszakítja<br />
munkáját, és mesélni kezd. Tulajdonában nincs erdõ, de a technikumot<br />
végzett bajor fiatalember mégis a fakitermelés révén kere-
16 esemény<br />
Harvester után forwarder<br />
A magyar, román és német erdész szakemberek<br />
által is csak harvesternek nevezett<br />
gép után egy forwardert is megtekintünk.<br />
Ez ugyanazon a kitermelõúton halad végig,<br />
és a már szinte szabályos kupacokba rendezett<br />
rönköket – méretük és minõségük<br />
függvényében – magára rakja. Kiérve az erdei<br />
útra, méret függvényében válogatja, és<br />
ha kell, a fáért érkezõ kamiont is megrakja.<br />
„Ha nálunk is így folynának az erdõritkítások,<br />
minden rendben lenne. De hol állunk<br />
mi még attól, hogy a kitermelõk ennyire óvják<br />
a megmaradó fákat, meg a talajt? Pedig<br />
a jövõ erdõkitermelése errõl szólna”, állapítja<br />
meg küldöttségünk környezetvédelmi<br />
szakembere, Ábrán Péter. A több mint húsz<br />
éve a marosmenti erdõk védelmébe szegõdött<br />
mérnök szomorúan nyugtázza, hogy a<br />
Székelyföld zöld aranyát nemcsak a fatolvajok<br />
dézsmálják, hanem a törvényes, de<br />
szakszerûtlen kitermelések is egyre megkopottabbá<br />
teszik.<br />
si a kenyerét. Bleier lényegében családi hagyományt ápol, hisz a<br />
szépapja is favágó volt, s ugyanúgy termelte ki másfél évszázaddal<br />
ezelõtt az erdõt, mint ahogy mostanság is még szokás a Székelyföldön.<br />
A fiatalember viszont hallani sem akart a fejszérõl, inkább<br />
több mint négyszázezer euróért gépet vásárolt magának, amivel<br />
bérmunkát vállal. Érkezésünkkor már több tíz köbméter fát legyúrt,<br />
de sem a cég nevével feliratozott pólóján, sem az erdõ zöldjében<br />
sárgán csillogó gépén olajfolt nem látszik. „Ez tiszta munka.<br />
Nemcsak számomra meg a gép számára, hanem az erdõt illetõen<br />
is”, mondja, majd a lánctalpak nyomára mutat. Ezek sokkal kímélõbbek,<br />
mint a hatalmas kerekek, melyek akár félméteres sáncokat<br />
is képesek hagyni erdeinkben. Ráadásul Németországban minden<br />
szakmunkás ügyel arra, hogy gépe elé a korábban kivágott fenyõ<br />
ágaiból és leveleibõl egy védõszõnyeget terítsen le. A gép ezen a<br />
sávon közlekedik, és nyúl jobbra meg balra,<br />
nem cikázza össze az erdõt. Míg nálunk hatalmas<br />
nyomokat hagyó erõgépek túrják fel<br />
az erdõt, a földön húzva a kivágott rönköt<br />
és megsértve a talpon maradt többi fát, itt<br />
a lábon maradó fák törzsén legfeljebb egyegy<br />
karcolás esik. Dolga végezte után a gépet<br />
irányító szakember csak annyi gallyat<br />
hagy a használt sávon, amennyi belátható<br />
idõn belül felbomlik, és érdemben hozzájárul<br />
a talaj minõségének javításához.<br />
Tizenöt munkás és tíz<br />
ló helyett<br />
„Mindkét masina több erõgépet és számos<br />
munkást helyettesít. Számításaim szerint egy harvester tizenöt<br />
székelyföldi favágó és tíz ló munkáját végzi. Munka után összeszedi<br />
az ágakat, melybõl aztán távfûtésre alkalmas biomassza készül.<br />
Ha egy ilyen gép jó a német, osztrák vagy svájci kitermelõknek és<br />
erdészeti törvényeknek, nem értem, nálunk miért ne lehetne használni?”<br />
– vonja meg a vállát Csuszner Ferenc. A gyergyószentmiklósi<br />
erdészmérnök gyors fejszámolást végez, melybõl kiderül, hogy<br />
egy köbméter fa kitermelése Nyugaton sem kerül többe, mint Romániában.<br />
„És akkor nem lenne jobb hatékonyan és szakszerûen elvégezni<br />
azt?” – teszi fel a költõi kérdést. Tudomása szerint a Kárpátokban<br />
egyelõre senki nem alkalmazza a fejlett európai technológiát.<br />
Erre az egyik magyarázat a gép öt-hat, vagy rosszabb esetben<br />
nyolc év után megtérülõ 400 ezer eurós ára lenne.
esemeny<br />
17<br />
Technológia és szaktudás<br />
A hazai kitermelõk kapzsiságát ismerve, Rãzvan Câmpu, a brassói erdészeti<br />
egyetem doktorandusa úgy véli, Romániában még kevés az<br />
olyan befektetõ, aki képes türelmesen kivárni beruházásának megtérülését.<br />
Kurt Otrin Romániában élõ, osztrák származású mérnök szerint<br />
mégis jó lenne, ha Erdély erdeiben is hasonló, környezetkímélõ<br />
gépeket használnának. Szerinte az lenne a legszerencsésebb megoldás,<br />
ha az Európai Unió országaiból nem csak a technológiát, hanem<br />
a szaktudást is sikerülne importálni. Ehhez viszont egy-két éves gyakorlatra<br />
lenne szükség. A székelyföldi erdõk jellegzetességeit jól ismerõ<br />
Josef Fent nem lát semmiféle akadályt abban, hogy miért ne lehetne<br />
nálunk is efféle gépeket bevetni. „Ezek rendkívül megkönnyítenék,<br />
és balesetveszély-mentessé tennék a kitermelõk munkáját. Az ötvenhatvan<br />
fokos lejtõkön is vígan dolgozó gépek sok nehézségtõl kímélnék<br />
meg az erdélyi kitermelõket”, állítja a Sennebogen cég eladási<br />
menedzsere.<br />
Szucher Ervin<br />
XXI-ik századi gépek<br />
Az 1952-ben, családi vállalkozásként alakult Sennebogen munkagépek széles skáláját gyártja és forgalmazza:<br />
darukat, emelõ- és markológépeket, 10 és 200 tonna között. A Sennebogen valamennyi<br />
terméke saját fejlesztésû. A termékek alapváltozatai mellett, a megrendelõ egyedi igényeihez szabott<br />
gépeket is legyártanak a vállalat straubingi és wackersdorfi üzemeiben. A több mint 1.000 alkalmazottat<br />
foglalkoztató bajorországi cég tavaly 310 millió eurós forgalmat bonyolított le.<br />
A Sennebogen szeretne betörni a román piacra is, az erdélyi szakemberek meghívása Németországba<br />
az ezirányba tett elsõ lépésnek tekinthetõ.
18 design<br />
Az olasz Cassina cég ülõbútorai a világ minden táján ismertek.<br />
Székek, asztalok, fotelek, ágyak, kárpitos ülõgarnitúrák a cég által<br />
gyártott legjellemzõbb bútortípusok. A Cassina kollekció eklektikus.<br />
Nyitott a különbözõ kultúrák találkozásából keletkezõ újszerû formákra,<br />
könnyûszerrel ötvözi a történelmi múlt és modern kor adta<br />
lehetõségeket, ezáltal formálva saját egyéniségét.<br />
A Cassina a 2008-as IMM Kölni vásáron egy jól kidolgozott<br />
stratégiával jelentkezett: újdonság és folytonosság, izgató modern<br />
és felújított régi, tapasztalat és megvalósított felfedezés egymás<br />
mellett.<br />
Amit sugall, az nem egy egyenletes stílus, nem az a házias közönséges-édeskés<br />
diszítés, ami amennyire luxus, annyira személytelen.<br />
Az élet reális képét bemutató modern élet stílusát érezhetjük,<br />
ahol a formák, benyomások különbözõek, de létezik köztük az<br />
egymást kiegészítõ, egyensúlyt fenntartó egymás mellé helyezés<br />
alapelve. Tudatos elegancia, fejlett esztétika, kombinálva a szellõsség<br />
és tömörség, a komor vonalak vegyítése a kárpít anyag adta<br />
természetességgel, a formalitás a nem hivatalos természetességgel.<br />
A Cassina széles áruválasztékkal szolgáló vállalat, a design<br />
részleg know-how felszereltségû. A szakembergárda nem szorítkozik<br />
csak a modellek és formák elemzésére, hanem a tapasztalat, kísérletek,<br />
technológia és kényelem, az alapanyagok ismeretére,<br />
azok viselkedésének ismeretére is sokat ad.<br />
Állandó törekvés érezhetõ a történelmi hagyományos bútorgyártás<br />
fejlesztésére, a lakótér-koncepció átalakulásának követésére,<br />
folyamatosan kiszélesítve a kényelemérzést. Acél, alumínium,<br />
bõr, szövet, fa: a legkedveltebb alapanyagok.<br />
Tehetséges és hozzáértõ kézi megmunkálás, virtuális modellezés,<br />
bõrkikészítés és szabászat, fémmunka és mûanyag feldolgozás:<br />
ez a Cassina világa. Változatos légkör, amit a cég három<br />
designer segítségével oldott meg. Philippe Starck, Rodolfo Dordoni<br />
és Piero Lissoni kollekcióikkal csökkentik a lakás és irodaház, a magánszféra<br />
és nyilvánosság, a magánélet és vendéglátás (fogadás)<br />
közötti távolságot.<br />
1. Rodolfo Dordoni<br />
Milánóban született 1954-ben. Diplomát a Milánói Politechnika<br />
építészeti karán szerzett, 1979-ben. Azóta számos világhírû cégnek<br />
készített terveket. Többnyire bútorral és világítótestekkel foglalkozott.<br />
Egyes cégek termékstratégiáját is nagymértékben meghatározta.<br />
Lakások, villák, ipari épületek, üzletek, vitrinek, irodák, vendéglõk,<br />
hotelek, kiállítási standok, vásárok berendezési terveit készíti<br />
folyamatosan Itáliában és más világrészeken.<br />
2005-ben a formatervezés mellett megalapította a Dordoni Építészeti<br />
Stúdiót, Alessandro Acerbivel és Luca Zanibonival együtt. A<br />
Cassinánál végzett munkájáról így vall:<br />
„Egy hosszúformatervezõi munka elsõ lépése a Cassina számára<br />
dolgozni. Emberi szinten egy nagyon szép megvalósítás, ugyan-
design<br />
19<br />
akkor szakmailag iszonyatos!<br />
A Cassinának tervezni a szakmabeliek számára egy nagy kihívás.<br />
Hasonló egy egyetemi cím megszerzéséhez, azzal a különbséggel,<br />
hogy mindig benned van a félsz, hogy megfelelsz-e folyamatosan.<br />
Állandó tanulás, fejlesztés, minden rögzítése, amit látsz és érzékelsz<br />
a szakmában magad körül. Amikor pedig eljutsz az önkifejezéshez,<br />
nehéz ezt könnyedén, görcsök nélkül, ellazulva megtenni.<br />
De aztán egyszer csak eljutsz egy adott pontig, és attól kezdve minden<br />
természetesen jön. Olyan ez, mintha együtt növekednél, lélegeznél<br />
az alkotással.<br />
Érzed ezt azokkal az emberekkel együtt, akikkel részt veszel ebben<br />
a kalandban. Nehéz elmondani, hogy mi is az valójában, ami elkezdõdött,<br />
ami befolyásolt – ott van minden legbelül, ott is volt mindig,<br />
csak elõ kellett hívni. A munka könnyû volt, a gondolatok átvitele<br />
a valóságba, a kivitelezés is egy élmény volt, szakmailag pedig<br />
iszonyatos.”<br />
Pilotta és Boboli<br />
A Cassina számára készült elsõ munkájában Rodolfo Dordoni a knowhow<br />
építészet szellõsségét használta ki. A klasszikus elõdök munkáival<br />
vetekedik a kollekció, fõleg Gio Ponti és Franco Albini hatása érezhetõ.<br />
Dordoni bebizonyította, mennyire mesterien tud bánni az anyagokkal,<br />
ugyanakkor képes használni a Cassina tapasztalatait és hagyományait<br />
anélkül, hogy a maga elképzeléseit fel kellene adnia. A nagy elõdök<br />
visszhangja fellelhetõ nála is, de sose tûnik másolásnak, inkább egyfajta<br />
ellenszernek, amit a vázszerkezeteknél megkockáztat és könnyedén alkalmaz.<br />
A Pilotta termékcsalád /szék, fotelek, kanapék/ tervezése kapcsán<br />
Dordoni az elemi geometrikus vonalak iránt érdeklõdik, és belekezd lényeges<br />
természetû koncepciókba.<br />
Figyelme a síkok modellezése felé, az alkatrészek kötéseinek elemzésére,<br />
<strong>oldal</strong>só kant-vonalakra irányul, semmint a technológia és építészet<br />
valós elemformáira. Teljes egyszerûség, ami visszaadja a háromszögû,<br />
átlós elemek erejét, harmonikus egységbe olvasztva össze.<br />
A Dordoni modellek könnyûek, de sose szálkásak. A régi nemesi udvarházak<br />
nyugalmát sugallják, nem állandó meglepetéseket, furcsaságokat,<br />
hanem inkább békességet, biztonságos minõséget.<br />
Stabil ülõhelyek és háttámlák, fokozott kényelem, semmi túlzás sem<br />
a formában, sem az alapanyagban.<br />
A környezetbe könnyen beilleszkedõ bútorok fénye és színe a délvidéki<br />
napfény melegét ötvözi az északi kék ég hûvösségével.<br />
Ezt a koncepciót hangsúlyozzák a Boboli asztalok, amelyek szerkezetileg<br />
és formailag teljesen összeillenek a Pilottával.<br />
Az asztallapok üvegbõl, márványból vagy fából készülnek. A különlegességet<br />
a fenntartó állványszerkezet jelenti, a középsõ talapzat. A széleken<br />
alumínium fesztonok, felületük lakkozott vagy krómozott. A bécsi<br />
szecesszió minden jellemzõje boldogan köszön vissza ránk átlátszó, vagy<br />
színes kivitelben.<br />
Pápay Márta
20 a fa kultúrája<br />
A FENYÕ ÉS A<br />
SZÉKELY (9.)<br />
A FENYÕ MARADÉKTALAN<br />
FELHASZNÁLÁSA – A FENYÕÁG<br />
HASZNA<br />
Mivel a fenyõ örökélet-jelkép, gyenge ágaiból készítik a végtisztesség<br />
és a megemlékezés koszorúit. Erre a célra a fehérfenyõ ágai a<br />
leginkább megfelelõek. Az erdõkitermelés hulladékát így sikeresen<br />
felhasználhatják a koszorúkészítõk.<br />
A lecsupaszított fenyõág a ház külsõ falára rögzítve idõjárásjelzõ<br />
eszköz. A felfelé mutató ág, száraz idõt, a lekonyuló esõt jelez. A székely<br />
ember minden márciusi holdtöltekor vág egy fenyõágat, és az<br />
épülete falára erõsíti, ezt követõen barométerként figyeli.<br />
A fenyõágat Székelyföldön általában, fenyõcsapnak, vagy egyszerûen<br />
csapnak nevezik. A fenyõcsap fogalma ma már eléggé szûk<br />
nyelvterületen számíthat közérthetõségre. Többnyire az idõsebb korosztály<br />
körében, legfeljebb az erdõgazdálkodás szakmai környezete ismeri<br />
jelentését, de aktív szótárunknak aligha képezi már részét. Az<br />
Etimológiai szótár csíkmenasági tájszóként jegyzi. Az Erdélyi Magyar<br />
Szótörténeti Tárban adatolása egyetlen adatban merül ki, 1768-as datálással,<br />
amikor Bereckben egy peres ügy kapcsán feljegyzik, hogy valaki:<br />
„…egy fenyõ csapot felvett a földrõl.” A székely falutörvények és<br />
a peres jegyzõkönyvek gyakran tárgyalják a csapszedés jogát. A hajdani<br />
ésszerû erdõgazdálkodás nem engedélyezte az erdõ rongálását,<br />
a fenyõágak gyûjtését is kellõ felelõsség kísérte. Ilyen aprónak tûnõ<br />
ügyekben is a faluszéke elõtt kellett számadást tartani. Árkoson például<br />
1781-ben, a közerdõbõl „egy-egy szekér vesszõt karóval együtt<br />
kinek-kinek tehetsége szerént kihozni megengedtetett.” Aki ezt áthágta,<br />
hat forint bírságot fizetett. A szállítás idõpontja is szigorított<br />
volt: „Az terminált napon túl senkinek a fája ki nem adattatik.”( A rendtartó<br />
székely falu, Kriterion, Bukarest, 1973, 114. old.)<br />
A csap = ág fogalomtársítás néhány összetett szóban, jelzõs<br />
szerkezetben is elõfordul. Sajátos értelmezésû lévén, olykor a fogalmi<br />
tisztázása elkerülhetetlen:<br />
„ egy szeker csap” – fenyõággal megrakott szekér;<br />
Csapégetés – fenyõágak elégetése, hamujával a talaj feljavítása;<br />
(Meg)csapolni a fát – lenyesni a kivágott fa ágait;<br />
Csapos fa – az ágaitól meg nem takarított fenyõfa;<br />
Csaposon hagyni – ágasan hagyni;<br />
Csappal megnyesni – fenyõággal megverni;<br />
Csappal megegyengetni – u. a.<br />
Csappal fizetni – fenyõággal fizetni<br />
Csapszedés – a levágott faágak összegyûjtése;<br />
Csórécsap – a csapszedés után az ágakat nagyobb rakásokba<br />
gyûjtötték, és otthagyták addig, amíg a tûlevelek, s az apróbb ágak leszáradtak,<br />
az így nyert ágak csupaszok, „csórék” voltak, mert már<br />
nem volt rajtuk a lomb, azaz lehullott róluk a csereklye. Sok esetben<br />
ez volt a nyári szállás tûzifája.<br />
Csapos kert – kezdetleges terület elválasztó alkalmatosság. A<br />
földbe vert, méternél nem nagyobb cövekekre, sasokra rákötöttek<br />
gúzzsal két szembefordított, nyolc-tíz méteres lompos fenyõt. A cél az<br />
volt, hogy a legelõ állatokat távol tartsa a kaszálótól, erre pedig a<br />
„szerteálló” ágak éppen megfeleltek. Amikor a csapos kert megrégisedett,<br />
az ágakról lehullott a csereklye, továbbra is biztosítani kellett<br />
az áthatolhatatlan szerepet. Ezekre újabb csapokat hordtak esetleg<br />
szászpát, gazt.<br />
Orbán Balázs a csíki kerítésrõl írja:<br />
„Az udvart csapos kert veszi körül, ez pedig apró fenyõtetõkbõl készített<br />
kerítés, ami roppant erdõpusztítással van egybekötve, az ily csapokat<br />
vagy fekmentesen rakják egymásra, vagy a földbe beverve illesztik<br />
sûrûn egymás mellé.” ( Orbán Balázs: Székelyföld leírása II. kötet <strong>29.</strong> old.)<br />
A fenti idézet kissé pontatlan. Két kerítésformát ír le, de egyik<br />
sem csapos kert. A függõleges elemekbõl álló a csapkert, a vízszintes<br />
ágakból megépített a zavarakert. Mindkettõ igen gyakori volt a fenyvesek<br />
hazájában.<br />
Csapkert – olyan kerítésforma, ami 1-1,5 m-es vékony fenyõfa<br />
ágakból készült. A földbevert sasokra három hevedert erõsítettek (mielõtt<br />
a szeg elterjedt volna) gúzzsal. Ebbe fûzték be függõlegesen, két<br />
<strong>oldal</strong>ról váltakozva, szövésszerûen a fenyõágakat. Az így nyert kerítés<br />
teteje a szabálytalanul végzõdõ, ki-benézõ ágakból állt. Mivel minden<br />
második ág állása volt azonos, a kerítés teteje széles is volt és nem<br />
lehetett átmászni rajta. A csapkert nem tévesztendõ össze a sövénykerítéssel,<br />
ami a harminc-ötven cm-enként földbevert vastag ágakra,<br />
vízszintes irányban font, hajlékony ágakból állott.<br />
Zavarakert – feledésbe merült kerítésforma. A levágott fenyõhegyeket<br />
négybe, az <strong>oldal</strong>ágakat legalább kétfelé hasították. Ezeket az
a fa kultúrája<br />
21<br />
egymás mellé leszúrt karók közéb szorították. Hat-nyolc hasított ág<br />
után gúzzsal összekötötték a karókat, erre újra hat-nyolc hasított ágat<br />
helyeztek, gúzzsal újra összekötötték, és a kívánt magasságig folytatták.<br />
Erdei legelõk gyakori bekerítési formája volt. A zavarakert a XVII.<br />
századi csíki vashámorok leltáraiban is elõfordul. (Pataki József: Csíki vashámor<br />
a XVII. második felében, Csíkszereda, 1971; 54. és 97. old.)<br />
A szükség arra is rávitte a székelyt, hogy a fenyõág szénpótló jellegét<br />
felismerje. A medencébõl aránylag korán kipusztultak a faszén<br />
elõállítására alkalmas kemény fafajok, s szénért jobb esetben is hatvan-nyolcvan<br />
km-re kellett eljárni. A szénre ellenben nagy szükség<br />
volt és van. Különösen a kovácsmunkák faszénigénylése volt jelentõs,<br />
amikor egy településen több kovács is dolgozott. Gondolkodni kellett<br />
a szén pótlásáról. Rájöttek arra, hogy a fenyõágak szerkezete sokkal<br />
tömörebb, mint a törzsé. Ez szemmel láthatóan is érzékelhetõ. Az évgyûrûk<br />
az ágban szinte a megszámlálhatatlanságig összetömörülnek,<br />
míg a törzsben könnyedén leolvashatók. Ez a szerkezeti különbség a<br />
fa keménységében is megmutatkozik. Égéskor pedig a kiadott kalória<br />
értéke szinte vetekszik a bükkfáéval. (Lemhényi Pál nyomán.)<br />
A fenyõcsapoknak ezt a tulajdonságát felfedve az ágakat összegyûjtötték,<br />
megszárították, apróra vágják (8–10 cm-es darabokra), a<br />
vastagabbakat még fel is hasogatták, és a faszénnel együtt eltüzelték.<br />
A kovácsok a csapdarabokat az izzó faszénre dobták, elszenesedésük<br />
után egy-két faszén darab mellett újabb csapdarabokkal pótolták.<br />
Idõs pásztorok emlékezetében él a borsikafenyõbõl készült aránylag<br />
rövid furulya élénk hangja, de készítésének módját már nem sikerült<br />
kideríteni. Véleményük szerint „furulya csinálni sokkalta jobb és alkalmasabb<br />
a bojzafa”. Valóban a bodza eleve üres bele, vagy a mogyoró<br />
könnyen eltávolítható puha középrésze sokkal inkább megfelel<br />
furulyának.<br />
Fenyõbõl többnyire a kapának, szénázó gereblyének alakítottak<br />
nyelet. Olyan szerszámoknak, amivel nem kell emelni, feszíteni, de viszonylag<br />
gyakran kell felemelni. Kapa-, szénázó gereblyenyélnek olyan<br />
bojtba más néven csepleszbe nõtt fiatal fenyõt választottak, amelyik<br />
legalább húsz társát elnyomta, így nem nõhettek <strong>oldal</strong>ágai, csak néhány<br />
a hegyén. Törzsének bogmentessége alkalmassá tette a kapanyél<br />
és gereblyenyél kialakításra. A hosszabbakból pemetenyél lett. A<br />
pemete hosszú botra erõsített rongyköteg, amivel a sütõkemencét takarították.<br />
Vízbe mártották, hogy a pernye, a hamu rátapadjon, s a bevetés<br />
elõtt a kemence minél tisztább legyen. A pemeténél is hoszszabb<br />
fenyõfanyéllel látták el a tûzhargat, illetve a hármashorgú<br />
macskát. Az ilyen macskával vették ki a kútba esett vedret. A tûzhorog<br />
olyan kétágú, vasvégû szerszám, aminek egyik vége hegyes, a<br />
másik kampós, tûz esetén viszonylag távolról ki lehetett vele emelni,<br />
vagy éppen taszítani a menthetõ tárgyakat. Félre lehetett húzni a<br />
meggyulladt gerendákat, hogy ne terjedjen a tûz. E két utóbbi szerszámnál<br />
alapvetõ kitétel, hogy a nyél könnyû és hosszú legyen, ezért<br />
esett a választás a fenyõre. Ugyanilyen meggondolásból alakították ki<br />
a szénásszekerek kötõrúdjait is fenyõfából. Igencsak hosszú, vékony,<br />
egyenletes fenyõbõl lett, a gabonakaró (árpakaró) is.<br />
A kenyérsütés segédeszközei közül, a szénvonó feje és a bevetõ<br />
lapát teljes egészében bükkfából készült. A szénvonó nyele fenyõfából,<br />
fûzfából vagy mogyorófából volt. A döngölõ, potyoló, nyomtató alkalmatosságokat,<br />
bunkókat, hasítóbotokat (amivel a fejsze fokára<br />
ütöttek) többnyire bükkfából alakították ki. Olyan fiatalon megsérült<br />
bükkfából képeztek ki a bunkókat, amelyek egy helybõl több ágat<br />
eresztettek, és az ágak töve megbogosodott, így keményebb volt,<br />
mint máshol.<br />
A legtöbb kaszanyél fûzfából, a vasgereblye, villa, ásó nyele pedig<br />
mogyoró- vagy fûzfából készült. A cseberrudat fiatal bükkfából, vagy<br />
más leveles fából alakították ki, ami nagy megterhelés alatt sem roppant<br />
össze. A gyertyánfa a legkeményebb és legnehezebb fák egyike,<br />
de télen nagyon hideg, ezért szerszámnyélnek nem szívesen használták.<br />
A gyalut ellenben szinte mindig gyertyánfából készítették. Keménysége<br />
alkalmassá tette gereblyefogak készítésére. A suszter<br />
gyertyánfából és nyírfából szabdalta a faszegeket. A házak deszkafedelét<br />
is hüvelyknyi vastagságú, arasznyi hosszúságú gyertyánszegekkel<br />
rögzítették a tetõszerkezethez.<br />
A fenyõfanyelû szerszámoknak tetemes része dáskából,<br />
dóskából, dáskafából vagy dóskafából készült. A dóska olyan hosszan<br />
kiszakadt fenyõfa darab közvetlenül a kéreg alatti részbõl, ami a fa kidõlésekor,<br />
vagy (rosszul) kidöntésekor szálkaszerûen egyben marad,<br />
és alkalmas maradt arra, hogy valamilyen szerszámnyél készüljön belõle.<br />
Csak az egyenes erezetû és növésû fáknak a dáskáit lehetett<br />
nyélnek felhasználni, mert a csavarodott fák dáskái is csavarodottak<br />
voltak. A dáskafák értéke abban mutatkozott meg, hogy a fa párhuzamos<br />
rostjai épségben, szorosan egymás mellett maradtak a fa döntése<br />
vagy dõlése után is. Ez egy olyan szilárdsági próbatétele az egyben<br />
maradó farésznek, amitõl beváltan nyélfelhasználásra kerülhet. Ha<br />
ugyanolyan nyelet vastagabb deszkából alakítanák ki, az így nyert nyél<br />
rugalmasság és ellenállás vonatkozásában mindig alulmarad a<br />
dáskanyélhez képest, mert rostjainak többsége a fûrészeléskor szétroncsolódik.<br />
Ezek pedig gyengítik a nyél élettartamát, mert kevésbé<br />
ellenállóak és rugalmasak.<br />
A gömbölyû fából kialakítandó szerszámokat vagy szerszámnyeleket<br />
már a lábán kiválasztották. Jó elõre kitervelték, hogy a megfelelõ<br />
vastagság elérésekor fogják kivágni. Az ilyen hosszú rúdnak pózna,<br />
helyileg cire, vagy fenyõfa-cire a neve. Rendszerint csûrök, istállók,<br />
színek <strong>oldal</strong>ához támasztva látni õket régi típusú gazdasági udvarokon.<br />
Már csak idõs emberek szóhasználatában élõ kifejezés, de levéltári<br />
említése annál gyakoribb. 1787-ben marosvásárhelyi feljegyzésben<br />
adatolt 9 fenyõ fa tzire, vagy 1845-ben panaszolják, hogy<br />
Marosmagyarón …egy száz huszonöt jó Czirével terhelik az érdekelt<br />
Taxa Tutajosokat. (Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, Kriterion, Bukarest, 1978; cire és<br />
fenyõfa-cire címszavak)<br />
Kisné Portik Irén,<br />
okleveles néprajzkutató
22 faanyagvédelem<br />
Faanyagvédõszerek<br />
biztonságtechnikája<br />
(2. rész)<br />
Dr. Csupor Károly<br />
Dr. Király Béla<br />
Európában minden adatlap 4. pontja a mérgezés esetén<br />
szükséges elsõsegélynyújtási ismereteket tartalmazza.<br />
Azért is a legfontosabb dokumentum, mert a biztonsági adatlap<br />
8. pontja, a munkakörülmények, továbbá minden vállalkozás<br />
számára kötelezõen elkészítendõ kockázatelemzési<br />
dokumentum alapján kell meghatározni a szükséges védõfelszereléseket.<br />
Most térjünk át a veszélyes anyagok tárgyalására. Ezt a területet a 2000.<br />
évi XXV. törvény, nevén nevezve a Kémiai Biztonsági Törvény szabályozza,<br />
amelyhez számos miniszteri rendelt társul. A törvény szerint veszélyesnek<br />
minõsül az az anyag, illetve az a készítmény, amely a dián<br />
látható osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe<br />
besorolható. Az anyag egyetlen vegyületet vagy elemet jelent,<br />
amíg a készítmény alatt több vegyület keverékét kell érteni. Például<br />
egy lazúrnál a készítmény alatt a hatóanyag, az oldószer, az alkidgyanta,<br />
az emulgeálószer, a színezõanyag stb. keverékét értjük. Minden<br />
100 % hatóanyag tartalmú faanyagvédõszer veszélyes anyag. Hogy<br />
egy faanyagvédõszer milyen besorolást (veszélyességi piktogramot)<br />
kap, vagy egyáltalán nem kap, az az anyag veszélyességétõl és a koncentrációjától<br />
függ. Tehát az elõadás meghirdetett címe, hogy mérgezõ<br />
védõszerek, sem helyes kifejezés, mert a kémiai biztonság rendszerében<br />
a mérgezõ szó alatt a „T” és „T+” besorolású anyagokat értjük,<br />
és ma már kevés faanyagvédõszer tartozik ebbe a kategóriába. A faanyagvédõszerek<br />
mint veszélyes anyagok szabályozását alapvetõen az<br />
határozza meg, hogy ki és milyen státusban vesz rész a folyamatban.<br />
A 44/2000. EÜM rendelethez tartozó veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes<br />
készítményekkel végzett tevékenység ÁNTSZ-hez történõ bejelentésénél<br />
pl. az alábbi kategóriákat határozzák meg: elõállítás, gyártás,<br />
feldolgozás, csomagolás, tárolás, anyagmozgatás, forgalmazás,<br />
értékesítés, felhasználás, elemzéssel, ellenõrzéssel kapcsolatos vizsgálat,<br />
egyéb tevékenység. A folyamatban mindenkinek más kötelezettsége<br />
van, és más dokumentumokkal kell rendelkeznie.<br />
A felhasználóknak két csoportját különböztetjük meg. A lakossági<br />
felhasználókat és a szakfelhasználókat. Lakossági felhasználóknak az<br />
általános normákat kivéve (tehát a lakossági felhasználó sem öntheti a<br />
csatornába a védõszert) nincs semmi kötelezettségük, de a szakfelhasználóknak,<br />
akikkel a továbbiakban foglalkozunk, igen. Szakfelhasználó<br />
az a természetes vagy jogi személy (vállalkozás), aki foglakozásszerûen<br />
végez veszélyes anyaggal tevékenységet. Tehát az ács is szakfelhasználó.<br />
Más a kötelezettsége egy ácsvállalkozásnak, ha egy tetõn<br />
faanyagvédelmi kezelést végez, és más, ha valaki ugyanazzal a védõszerrel<br />
magánemberként a saját tetõjét kezeli.<br />
A legfontosabb, amivel minden szakfelhasználónak rendelkeznie<br />
kell, az a biztonsági adatlap, amelyet a gyártó vagy az importõr magyar<br />
nyelven készít el. A biztonsági adatlap tartalmi elõírásai 2007-<br />
ben kikerültek a kémiai biztonsági törvény alól, és átkerültek a REACHbe<br />
(ejtsd: rics) és felcserélõdött a 2-es és 3-as pont. A REACH-rõl<br />
az elkövetkezendõ években még sokat fognak írni a sajtóban. Nem<br />
kell ismerniük, elég annyit tudni róla, hogy Helsinkiben megalakult az
faanyagvédelem<br />
23<br />
EU Vegyianyag Ügynöksége és számos kivétellel, minden EU-ban<br />
gyártott és importált vegyi anyagot a gyártóknak és importõröknek<br />
be kell jelenteniük. Térjüknk vissza a biztonsági adatlapra, amelynek<br />
tartalma kötött, és 16 pontot tartalmaz. A biztonsági adatlapnak<br />
mindig ott kell lennie, ahol a veszélyes anyag van. Tehát, ha egy tetõfelújítás<br />
során faanyagvédelmi kezelést végeznek, akkor a biztonsági<br />
adatlapnak az építkezés helyszínén is rendelkezésre kell állnia és<br />
nem csak a központban, sõt szállításkor a gépkocsivezetõnél is kell<br />
lennie egy példánynak. Tehát, ha útközben baleset történik, ezen dokumentum<br />
alapján határozza meg a helyszínre érkezõ katasztrófavédelem,<br />
mit kell tennie. A biztonsági adatlap nemcsak egy papír a sok<br />
közül, hanem mindenki számára hasznos információt szolgáltat, sõt<br />
mérgezés esetén életet is menthet, ha idejében az orvos kezébe kerül.<br />
Pl. Európában minden adatlap 4. pontja a mérgezés esetén szükséges<br />
elsõsegélynyújtási ismereteket tartalmazza. Azért is a legfontosabb<br />
dokumentum, mert a biztonsági adatlap 8. pontja, a munkakörülmények,<br />
továbbá minden vállalkozás számára kötelezõen elkészítendõ<br />
kockázatelemzési dokumentum alapján kell meghatározni a<br />
szükséges védõfelszereléseket. Ez a dokumentum szolgál a védõszer<br />
hulladékbesorolásának alapjául is, továbbá ez dönti el, hogy<br />
szállítást az ADR elõírásai szerint kell-e lebonyolítani. A faanyagvédõszer<br />
csomagolását magyar nyelvû címkével szabad csak forgalomba<br />
hozni, és a címkén szerepelnie kell a készítmény narancssárga<br />
veszélyességi jelzésének és a 44/2000-es EÜM rendelet szerinti<br />
feliratoknak is. Ezek közül a legfontosabbak az R és S mondatok. A<br />
szigort talán mutatja, hogy a közelmúltban az egyik faanyagvédelmi<br />
vállalkozásnál az ÁNTSZ, az ellenõrzés során néhány címke nélküli<br />
faanyagvédõszert talált, és azonnal súlyos büntetést szabott ki.<br />
Senki ne vegyen át, szállítson, tároljon olyan faanyagvédõszert,<br />
amely nem megfelelõ csomagolásban van és nincs rajta szabályos<br />
címke. A mûszaki adatlap elkészítése nem kötelezõ, de minden forgalmazónak<br />
elemi érdeke, hogy a felhasználás módjáról tájékoztassa<br />
a felhasználót.<br />
A kémiai biztonsági törvény legvitatottabb pontja a <strong>29.</strong> § (1) bekezdése.<br />
Ez szó szerint a következõt tartalmazza: „E törvény hatálybalépését<br />
követõen a hatálya alá tartozó tevékenységet folytatni kívánó természetes<br />
vagy jogi személy – a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel -<br />
a tevékenységének megkezdése elõtt azt köteles bejelenteni az egészségügyi<br />
államigazgatási szervnek.” A (3) pont a lakossági felhasználókat,<br />
a (4) pont a korábban országos tevékenységi engedélyt szerzett jogi személyeket<br />
jelenti. Tehát, ha egy épületen veszélyesnek minõsülõ anyaggal<br />
tevékenységet végeznek, hasonlóan a fatelepekhez, a munka megkezdése<br />
elõtt ûrlapon a területileg illetékes kistérségi ÁNTSZ-nek a tevékenységet<br />
be kell jelenteni és eljárási díjat kell fizetni. Ez azért is életszerûtlen,<br />
mert az ûrlap a tevékenység megkezdése elõtt postán is feladható,<br />
és kisebb munkák esetén már rég befejezték a munkát, amikor az<br />
ÁNTSZ-nél a bejelentés iktatásra kerül. Továbbá nem tesz különbséget,<br />
ha valaki egy kg-ot vagy egy tonnát használ fel. Anomáliákhoz vezethet<br />
az is, hogy nagyon sok védõszer-koncentrátum Xn (ártalmas) és C (maró)<br />
besorolású, amelyet a felhasználás helyszínén vízzel 10-szeresére hígítanak.<br />
Így ez a kezelésre használt oldat már valószínûleg veszélyjel nélküli<br />
besorolású. Felmerül a kérdés, akkor melyik besorolású anyaggal is<br />
végzünk tevékenységet. Nem csak ebbõl adódóan, de az is már kivételesnek<br />
számít, ha egy kivitelezõ bejelenti a helyszíni faanyagvédelmi kezelést.<br />
Ez csak a jéghegy csúcsa, mert több olyan fatelepet,<br />
készházépítõ vállalkozást ismerünk, amelyek egyáltalán semmilyen bejelentést<br />
nem tettek. Sõt olyanok is akadtak, amelyek éveken át rákkeltõnek<br />
nyilvánított Tetol RKB-val vagy Mykotox B-vel dolgoztak, amely<br />
anyagok használata esetén még külön ún. rákkeltõanyag-bejelentést is<br />
kellett volna tenni, de ennek ellenére semmiféle dokumentummal, bejelentéssel<br />
nem rendelkeztek. Ha az ÁNTSZ az építkezés helyszínén, fatelepen<br />
történõ ellenõrzés során be nem jelentett, veszélyes anyaggal<br />
végzett tevékenységet talál, akkor ez mulasztás, amelyre számos példa<br />
volt, s komoly bírsággal jár.<br />
Dr. Csupor Károly – Dr. Király Béla<br />
Veszélyes anyagok jelölése<br />
E<br />
robbanásveszélyes<br />
O<br />
égést tápláló, oxidáló<br />
C<br />
maró<br />
F<br />
tûzveszélyes<br />
F+<br />
fokozottan tûzveszélyes<br />
T<br />
mérgezõ<br />
T+<br />
nagyon mérgezõ<br />
Xn<br />
ártalmas<br />
Xi<br />
irritatív<br />
N<br />
környezeti veszély
24<br />
apróhirdetés<br />
Az apróhirdetés a www.infowood.ro honlap „ingyenes hirdetések” rovata mellett<br />
mûködik, ingyenes közlést és elérhetõséget<br />
biztosítva.<br />
Egy hirdetés közzétételére küldje el faxon ajánlatát. A nagyobb hatékonyság kedvéért<br />
hirdetését elküldheti a honlapra is.<br />
TERMELÕKAPACITÁS<br />
ELADÓ/BÉRBE ADÓ FÛRÉSZÁRU-SZÁRÍTÓ<br />
GYÁR – Eladok vagy bérbe adok egy fûrészáruszárító<br />
gyárat. Kapacitása 150 m³ szárítási ciklusonként.<br />
Minden kulcsrakész. Elhelyezkedés<br />
Argeº megyében az A1 autópálya mellett.<br />
KAPCSOLAT: CAMP2000,<br />
tel.: +40-723-946441,<br />
e-mail: camp.2000@yahoo.com<br />
GYÁRTUNK VITRÁLOKAT – hozzáférhetõ áron<br />
gyártunk üveg- és ólomvitrálokat. Szállítás,<br />
beszerelés biztosítva. Együttmûködés végett<br />
bútorgyárakat keresünk szekrényajtókhoz, belés<br />
kültéri ajtókhoz valamint ablakokhoz szükséges<br />
üvegvitrálok gyártása végett.<br />
KAPCSOLAT:<br />
tel.: +40-729-664149,<br />
e-mail: vitralii_clasice@yahoo.com<br />
KÜLÖNFÉLÉK<br />
TÛZIFA – Eladó nagy mennyiségû tûzifa, ára 38<br />
euró/tonna.<br />
KAPCSOLAT: VARGA BT.,<br />
tel.: +36-70-3808558,<br />
e-mail: tuzifa@europe.com,<br />
www.tuzifa.net<br />
KÍNÁLOK TERMELÕFELÜLETET / RAKTÁRT /<br />
IRODAHELYISÉGET – Elportes bérbevételre kínál<br />
termelõ-/raktár-/irodafelületet teljes<br />
közmûvesítési ellátmánnyal: 200 / 380 / 400 /<br />
780 m². Árak: 200 m² – 1000 euró + áfa (földszinten)<br />
vagy 800 euró + áfa (emeleten).<br />
Bukarest, Republica gyár övezete.<br />
KAPCSOLAT: DEHA INTERNATIONAL,<br />
tel.: +40-724-269614, +40-788-056926,<br />
e-mail: office@elportes.com<br />
BÉRBE ADÓ TERMELÕCSARNOK – Bérbe adok<br />
termelõ- vagy raktárfelületet (200 m²; új<br />
épület), iroda- és öltözõhelyiségekkel (54 m²),<br />
belsõ udvarral (1800 m²) és saját ipari áramhoz<br />
való transzformátorral (380 V, háromfázisú<br />
áram). Az épületek anyaga tégla.<br />
Közmûvesítés: víz, csatornázás.<br />
KAPCSOLAT: A.I. MAGYARI, tel.: +40-744-<br />
762580, e-mail: i_magyari@yahoo.com<br />
MUNKAHELY<br />
NÉMETÜL BESZÉLÕ SZEMÉLYZETET ALKAL-<br />
MAZUNK – Külkereskedelmi cég (faipar, bútoripar,<br />
faipari gépek és csatlakozó tevékenységi<br />
területek) Bukarestben németül, esetleg<br />
angolul beszélõ szakembert alkalmaz.<br />
KAPCSOLAT: PROMOB TRADING SRL,<br />
tel.: +40-21-3368720,<br />
e-mail: promobtrading@rdslink.ro<br />
ANYAGOK ÉS<br />
KELLÉKEK<br />
ELADÓ VASALAT RÉTEGELTFA AJTÓ-ABLAK-<br />
HOZ – Rétegeltfa asztalossági termékekhez<br />
használatos vasalatot adunk el. Olasz import<br />
áru, minden EU szabványnak megfelel, garantált<br />
minõség, tartósság. Mûszaki szaksegédletet<br />
is biztosítunk.<br />
KAPCSOLAT: EURO-WOOD SRL,<br />
tel.: +40-745-650400,<br />
e-mail: office@euro-wood.ro<br />
ELADÓ ALUMÍNIUM GARNITÚRÁK ÉS IDOMOK<br />
– Rétegeltfa asztalossági termékekhez<br />
használatos alumínium garnitúrák és idomok.<br />
Olasz import áru, minden EU szabványnak<br />
megfelel, garantált minõség, tartósság.<br />
Mûszaki szaksegédletet is biztosítunk.<br />
KAPCSOLAT: EURO-WOOD SRL,<br />
tel.: +40-745-650400,<br />
e-mail: office@euro-wood.ro<br />
ELADÓ KÖRNYEZETBARÁT LAKKOK ÉS<br />
FESTÉKEK – Rétegeltfa asztalossági termékekhez<br />
használatos vízalapú lakkokat és festékeket<br />
forgalmazunk. Olasz import áru, minden<br />
EU szabványnak megfelel, garantált minõség és<br />
favédelem, tartósság. Mûszaki szaksegédletet<br />
is biztosítunk.<br />
KAPCSOLAT: EURO-WOOD SRL,<br />
tel.: +40-745-650400,<br />
e-mail: office@euro-wood.ro<br />
ELADÓ FOGANTYÚK – Rétegeltfa asztalossági<br />
termékekhez használatos fogantyúk és egyéb<br />
kellékek széles skáláját kínáljuk. A termékek a<br />
legmagasabb minõségi szabványoknak is<br />
megfelelnek, garantált minõség, kielégítik a<br />
legigényesebb formatervezõi elgondolásokat.<br />
KAPCSOLAT: EURO-WOOD SRL, tel.: +40-<br />
745-650400, e-mail: office@euro-wood.ro<br />
RÉTEGELT FAIPARI TERMÉKEKHEZ VALÓ KEL-<br />
LÉKEK TELJES VÁLASZTÉKA – Rétegeltfa asztalossági<br />
termékekhez szükséges kellékek teljes<br />
választékát kínáljuk: vasalat, alumínium garnitúrák<br />
és idomok, fogantyúk, környezetbarát<br />
lakkok és festékek. Szakosodott mûszaki<br />
segédletet is nyújtunk.<br />
KAPCSOLAT: EURO-WOOD SRL,<br />
tel.: +40-745-650400,<br />
e-mail: office@euro-wood.ro<br />
RETUSANYAGOK BÚTOROK SZÁMÁRA – A<br />
Heinrich König cég képviselete német<br />
minõségû retusanyagok teljes választékát kínálja.<br />
A rendszer 100 terméket tartalmaz 100 színben,<br />
és a különféle anyagok professzionális felhordásához<br />
szükséges 30 eszközt. Ügyfeleket<br />
kiszolgáló intervenciós csapatok számára<br />
szervizkészleteket biztosítunk 10 féle változatban.<br />
KAPCSOLAT: PROMOB TRADING CO SRL,<br />
tel.: +40-21-3368720,<br />
e-mail: promobtrading@rdslink.ro<br />
PROFESSZIONÁLIS NEDVESSÉGMÉRÕK –<br />
Közvetlen importõr fa- és építkezési anyagok<br />
nedvességtartalmának mérésére szolgáló professzionális<br />
mérõmûszerek, légnedvességmérõk,<br />
fûrészáru-szárító berendezések (fél)-<br />
automata vezérlõrendszereinek széles skáláját<br />
kínálja. Gann és Bollmann márkák, kedvezõ árminõség<br />
arány.<br />
KAPCSOLAT: PROMOB TRDAING SRL,<br />
tel.: +40-21-3368720,<br />
e-mail: promobtrading@rdslink.ro<br />
COSTAMIT – laminált, rétegelt, tömör, osb parketta<br />
– a Costa Mit Srl. parkettát ad el: háromréteges,<br />
Finn Forest rétegelt, Perfect Floor,<br />
Elesgo, Elesgo Superglanz rétegelt és tömör<br />
(klasszikus). Ingyenes lerakás. OSB lapok.<br />
KAPCSOLAT: COSTA MIT SERVICE S.R.L.,<br />
tel.: +40-744-652712,<br />
e-mail: contact@costamit.ro,<br />
www.costamit.ro<br />
FÉMKAPUK ÉPÍTKEZÉSEKHEZ – Készletrõl szállítunk<br />
fém támasztóoszlopokat, fesztávolság<br />
2620–4000 mm, csõfalvastagság (menet) 3,5<br />
mm, külsõ átmérõ 60 mm, belsõ átmérõ 48<br />
mm, ára 12 euró/darab. Megrendelésre más<br />
modellekben vagy méretekben is szállítunk.<br />
KAPCSOLAT: HGH IMPORT EXPORT SRL,<br />
tel.: +40-31-4028262,<br />
e-mail: hghwood@yahoo.com<br />
ELADÓ 10% ALATTI NEDVESSÉGTARTALMÚ<br />
LUCFENYÕ FÛRÉSZÁRU – Szárítóberendezésben<br />
szárított lucfenyõ fûrészáru eladó. Ára 600<br />
lej/m³.<br />
KAPCSOLAT: GABI IMPEX SRL,<br />
tel.: +40-762-240717,<br />
e-mail: lukacsoszkar@yahoo.com<br />
BERENDEZÉSEK FEL- ÉS LESZERELÉSE – Az<br />
Enerco Srl nyomdaipari, PVC/alumínium asztalossági,<br />
faipari, fémipari berendezések fel- és<br />
leszerelésében jártas szakembergárdával rendelkezik.<br />
Megrendelésre a berendezéseket a<br />
technológiai folyamat követelményeinek<br />
megfelelõen rendezzük át, oly módon, hogy a<br />
legnagyobb termelési kapacitást biztosítsák.<br />
KAPCSOLAT: ENERCO SRL,<br />
tel.: +40-744-325865,<br />
e-mail: office@smoky.ro,<br />
enerco@hotmail.com<br />
MELEGPRÉSEK (CORIAN ÉS MDF) – Eladunk<br />
MDF és Corian bútorok gyártásához használatos<br />
automata, félautomata vagy manuális<br />
melegpréseket. Vásárolunk meghibásodott<br />
vagy használt melegpréseket. Famegmunkáló<br />
felszerelések felújítását végezzük. Infravörös és<br />
ultraibolya égõket is adunk el gyújtási rendszerekhez.<br />
KAPCSOLAT: ENERCO SRL,<br />
tel.: +40-744-325865,<br />
e-mail: office@smoky.ro,<br />
enerco@hotmail.com<br />
BERENDEZÉSEK JAVÍTÁSA, KARBANTARTÁSA,<br />
FELÚJÍTÁSA – Fa/PVC/alumínium termékeket<br />
gyártó berendezések javítási/ karbantartási/<br />
felújítási munkálatait vállaljuk: CNC, körfûrész,<br />
eszterga, maró, MDF/forgácslap-megmunkáló<br />
berendezések. A munkálatokat Mitsubishi<br />
Electric/Siemens felszereléssel végezzük. A<br />
vevõ/eladó javára berendezések le-felszerelését<br />
is elvégezzük. Szolgáltatásaink: diagnosztizálás,<br />
bevizsgálás, berendezések és technológiai<br />
folyamatok felújítása; optikai/ induktív/<br />
kapacitív szenzorok, hõszabályozók, kódolók,<br />
optikai sorompók/jelzõk, relék.<br />
KAPCSOLAT: ENERCO SRL,<br />
tel.: +40-744-325865,<br />
e-mail: office@smoky.ro,<br />
enerco@hotmail.com<br />
PARKETTA- ÉS FRÍZ-CSISZOLÓGÉPEK FELÚJÍ-<br />
TÁSA – Az Enerco Srl holland gyártmányú csiszológépek<br />
felújítását vállalja, valamint elektromotorok<br />
frekvencia-irányváltó kapcsolóinak
25<br />
szerelését. Mindez jelentõs energiamegtakarítást<br />
eredményez, a fordulatszám ellenõrzése,<br />
valamint a csiszolópapír haránt irányú<br />
mozgásának ellenõrzése (ne érje a gép<br />
<strong>oldal</strong>ütközõit) kíméli a csiszolóanyagot, növeli<br />
élettartamát, ami újabb megtakarítást jelent!<br />
KAPCSOLAT: ENERCO SRL,<br />
tel.: +40-744-325865,<br />
e-mail: office@smoky.ro,<br />
enerco@hotmail.com<br />
A SMOKY JAVÍTJA A HUZATKÉPESSÉGET –<br />
Smoky márkájú szélturbinákat gyártunk, zárt<br />
terek ventilációjára/szellõztetésére, füst- és<br />
kéménygázok elszívására, kéményhuzat<br />
növelésére alkalmasak. Különösen hasznosak a<br />
gázok felgyülemlése esetén, és az elszívás<br />
révén sikerül megelõzni a szén-monoxid- és<br />
szén-dioxid-mérgezéseket, el lehet kerülni a<br />
robbanásokat. Természetes huzatú hõközpontok,<br />
kandallók, folyékony vagy szilárd<br />
tüzelõanyagú kályhák, gázfûtésû csempekályhák<br />
esetén alkalmazhatók (110, 160, 200, 250,<br />
300 mm). Védik a kéményeket az esõtõl és a<br />
gázok savasságától, javítják a huzatképességet.<br />
KAPCSOLAT: ENERCO SRL,<br />
tel.: +40-744-325865,<br />
e-mail: office@smoky.ro,<br />
enerco@hotmail.com<br />
SZOLGÁLTATÁSOK<br />
FAESZTERGÁLÁS, ESZTERGÁLT FATERMÉKEK<br />
– Megrendelésre kivitelezünk fából esztergált<br />
termékeket vitelezünk ki.<br />
KAPCSOLAT: SPECTRUM SRL,<br />
tel.: +40-744-329245,<br />
e-mail: office@spectrumwood.ro<br />
FORGÁCS- ÉS ÜVEGLAPSZABÁSZATI PROFESZ-<br />
SZIONÁLIS PROGRAM – Cutting Optimization<br />
Pro: 2D (forgácslap, termopán, üveg) és 1D<br />
(csövek, lécek, idomok) szabászatának optimizálása<br />
ugyanazzal a programmal. Letöltés a<br />
cég honlapjáról 15 napi ingyenes kipróbálásra.<br />
KAPCSOLAT: OPTIMAL PROGRAMS,<br />
tel.: +40-740-207845,<br />
e-mail: contact@optimalprograms.com<br />
KÖNYVELÕI SZOLGÁLTATÁSOK – Könyvelõnõ<br />
ajánlja szolgáltatásait cégeknek, részmunkaidõben<br />
vagy otthoni munkában.<br />
KAPCSOLAT: EMANUELA ªTEFAN,<br />
tel.: +40-730-477130,<br />
+40-741-585720,<br />
e-mail: emanuelastefan2007@yahoo.com<br />
FORGÁCSLAP ÉS ÜVEGTÁBLA SZABÁSZATI<br />
OPTIMIZÁLÁS – Forgácslapok, hõszigetelt és<br />
normál üvegek szabászata a Real Cut 2D programmal.<br />
5 másodperc alatt 1000 méretet optimizál.<br />
Letöltés 15 napi ingyenes használatra a<br />
cég honlapjáról.<br />
KAPCSOLAT: OPTIMAL PROGRAMS,<br />
tel.: +40-740-207845,<br />
e-mail: contact@optimalprograms.com<br />
FÉLKÉSZ TERMÉK<br />
ÉS KÉSZÁRU<br />
BÜKK FÉLKÉSZ TERMÉKEK – Megrendelésre<br />
nyers bükkfa félkész termékeket állítunk elõ..<br />
KAPCSOLAT: tel.: +40-744-708987,<br />
e-mail: tihan @zappmobile.ro<br />
TÖLGY, KÕRIS, AKÁC – Eladunk tölgy, kõris,<br />
akác frízeket és félkész elemeket. Különleges<br />
ajánlatunk: tölgy fûrészáru padlóhoz, A/B/C<br />
minõségi osztály, méretei: 29/30 ×<br />
110/130/150 × 2030 és 2130 mm; 27(24) ×<br />
105(100) × 820(800)–1320(1300); 27(24) ×<br />
140 (135) × 1220(1200)–1520(1500).<br />
Rendkívül elõnyös árak. Szállítási kapacitás 150<br />
m³/hónap.<br />
KAPCSOLAT: EST-VEST PARTNERS SRL,<br />
tel.: +37-37-9151790,<br />
e-mail: mihailov_md@yahoo.fr<br />
ELADÓ FÛRÉSZÁRU – Készletrõl és saját termelésbõl<br />
szállítunk légszáraz vagy nyers tölgy,<br />
bükk, cseresznye fûrészárut.<br />
KAPCSOLAT: ANTECO SA,<br />
tel.: +40-741-231438,<br />
e-mail: proiectantecosa@artelecom.net<br />
LAMELLÁRIS, RÉTEGELT FENYÕGERENDÁT és<br />
házelemeket szállítunk az ügyfél által megadott<br />
méretben vagy tervrajz szerint.<br />
KAPCSOLAT: SZOCS GATER SRL,<br />
tel.: +40-744-587645,<br />
e-mail: mcsongi@upcnet.ro<br />
TÖLGYFA FRÍZEK ÉS LUCFENYÕ FÛRÉSZÁRU –<br />
Hosszú távú szerzõdéses feltételek mellett<br />
vásárolunk nyers tölgyfa frízeket, és száraz vagy<br />
nyers lucfenyõ fûrészárut a megrendelõlap szerint.<br />
KAPCSOLAT: LIDVAL SRL,<br />
tel.: +40-722-523864,<br />
e-mail: larissaoana@yahoo.com<br />
ELADÓ BÜKK ÉS TÖLGY FÛRÉSZÁRU – Eladó<br />
frissen vágott, nyers tölgy és bükk fûrészáru.<br />
KAPCSOLAT: GELEDY,<br />
tel.: +40-741-631401,<br />
e-mail: geledy_brasov@yahoo.com<br />
IMPORT FURNÉROK SZÉLES VÁLASZTÉKÁT<br />
KÍNÁLJUK – Három gyártó cég képviselete<br />
vagyunk, bútor- és ajtógyártáshoz használható<br />
furnérok széles választékát kínáljuk európai és<br />
egzotikus fafajokból: tölgy, bükk, kõris, juhar,<br />
cseresznye, dió, nyírfa, hársfa, mahagóni,<br />
sapelli, anigre, okume, limba, bubinga, teak,<br />
wenge. Versenyképes ár/minõség arány.<br />
KAPCSOLAT: PROMOB TRADING SRL,<br />
tel.: +40-21-3368720,<br />
e-mail: promobtrading@rdslink.ro<br />
ELADÓ SZÁRAZ VÖRÖSFENYÕ FÛRÉSZÁRU –<br />
Eladó száraz vörösfenyõ fûrészáru: Comãneºti,<br />
Bacãu megye.<br />
KAPCSOLAT: ADEX G. A.,<br />
tel.: +40-745-860152,<br />
e-mail: adex_g_a@yahoo.com<br />
NYERS TÖLGYFA DONGA – Nyers tölgyfa<br />
dongát vásárolunk, árajánlatunk 1800–2000<br />
euró/m³, a minõség függvényében.<br />
KAPCSOLAT: MADERA JOSE,<br />
tel.: +34-66-6796794,<br />
e-mail: maderajose2005@yahoo.es<br />
ALUMÍNIUM-FA ASZTALOSSÁG – Gyártunk és<br />
beszerelünk alumínium-fa asztalossági termékeket.<br />
Szállítási idõ 6–8 hét.<br />
KAPCSOLAT: KT PREST,<br />
tel.: +40-788-024535,<br />
e-mail: cataprise@yahoo.com<br />
NYERS FENYÕ FÛRÉSZÁRU – Hosszú távú<br />
szerzõdéses feltételek mellett vásárolunk nyers<br />
lucfenyõ fûrészárut a megrendelõlap szerint.<br />
KAPCSOLAT: LIDVAL SRL,<br />
tel.: +40-722-523864,<br />
e-mail: larissaoana@yahoo.com<br />
FAHÁZAK / FÛRÉSZÁRU / AJTÓ / ABLAK –<br />
Eladunk erdõket, mezõgazdasági területeket,<br />
faházakat, fûrészárut az ország egész területén.<br />
KAPCSOLAT: www.daoenterprises.com,<br />
tel.: +40-722-719904,<br />
e-mail: Georgica_Tomescu@yahoo.com<br />
ELADÓ FÛRÉSZÁRU – Készletrõl vagy megrendelésre<br />
termelõi áron adunk el nyers, légszáraz<br />
vagy szárított bükk és tölgy fûrészárut.<br />
KAPCSOLAT: ANTECO SA,<br />
tel.: +40-741-231437,<br />
e-mail: nancu_nico@yahoo.com<br />
FENYÕ LAMELLÁRIS GERENDA – Az ügyfél<br />
megrendelése szerint gyártunk fenyõféle lamelláris<br />
gerendákat. Hosszú távú együttmûködést<br />
keresünk.<br />
KAPCSOLAT: SZOCS GATER SRL,<br />
tel.: +40-744-587645,<br />
e-mail: mcsongi@upcnet.ro<br />
SZÁRAZ HÁRSFA ELEMEK – Készletrõl szárított<br />
hársfa elemeket adunk el. Páratlan árak.<br />
KAPCSOLAT: M & Co,<br />
tel.: +40-745-008881,<br />
e-mail: reneero888@gmail.com<br />
JAVÍTÓFOLT ÉS ÁGDUGÓ – Elõnyös árakon<br />
gyártunk hajócska alakú javítófoltokat és<br />
ágdugókat.<br />
KAPCSOLAT: FATIP SRL,<br />
tel.: +40-726-343436,<br />
e-mail: kadar@fatip.ro<br />
BÜKK FÉLKÉSZ TERMÉKEK – Megrendelésre C<br />
osztályú bükkfából kanapék gyártásához alkalmas<br />
félkész termékeket gyártok, valamint ovális<br />
csapozó- és vésõgépekkel megmunkált<br />
kanapévázakat.<br />
KAPCSOLAT: tel.: +40-744-708987,<br />
e-mail: tihan @zappmobile.ro<br />
ELADÓ SZÁRAZ LUCFENYÕ FÛRÉSZÁRU –<br />
Eladunk száraz AB osztályú lucfenyõ fûrészárut.<br />
Szárítási kapacitás 600 m³ töltetenként. Ára<br />
570–640 lej/m³ az igényelt mennyiség függvényében.<br />
Eladunk száraz bükkfa fûrészárut is,<br />
vastagsága 55/50 mm.<br />
KAPCSOLAT: GUDMARK SRL,<br />
tel.: +40-744-677343,<br />
e-mail: prismawood@gmail.com<br />
ELADÓ TÖLGYFA FÛRÉSZÁRU – Eladó A, B, C<br />
minõségi osztályú tölgyfa fûrészáru.<br />
KAPCSOLAT: GELEDY SRL,<br />
tel.: +40-741-631401,<br />
e-mail: geledy@gmail.com<br />
ELPORTES BELTÉRI AJTÓK LAKKOZÁSOS<br />
FELÜLETKEZELÉSSEL – Elegendõ, ha elküldi<br />
nekünk a falban kihagyott nyílás méreteit (magasság<br />
/ szélesség / falvastagság) és mi árajánlatot<br />
küldünk a furnér fafaja és egyéb<br />
jellemzõk függvényében. Áraink 190 eurótól<br />
kezdõdnek.<br />
KAPCSOLAT: DEHA INTERNATIONAL,<br />
tel.: +40-724-269614,<br />
e-mail: office@elportes.com<br />
A GYÁRTÓ CÉG ELPORTES AJTÓELEMEKET AD<br />
EL – Natúr furnér: bükk, tölgy, dió, cseresznye,<br />
anegre. Állítható és fix ajtótokok, gömbölyített<br />
idommal, különféle méretû L alakú párkányok,<br />
(faltakarás 38 cm-ig), ablakhoz való különleges<br />
pálcák, ajtólapok és táblák natúr ée egzotikus<br />
furnérral (ajtókeret és ajtóél tömör bükkfából),<br />
furnérozott béllet, olasz gyártmányú aranyozott<br />
vagy krómozott vasalat. Páratlan árak!<br />
KAPCSOLAT: DEHA INTERNATIONAL,<br />
tel.: +40-724-269614,<br />
+40-788-906906,<br />
e-mail: office@elportes.com<br />
ELAÓ SZÁRAZ, AB OSZTÁLYÚ FÛRÉSZÁRU:<br />
TÖLGY, BÜKK, LUCFENYÕ – Eladunk AB osztályú<br />
száraz fûrészárut: tölgy, bükk, lucfenyõ.<br />
Legújabb generációs berendezésekkel szárítási<br />
szolgáltatásokat vállalunk.<br />
KAPCSOLAT: GUDMARK SRL,<br />
tel.: +40-744-677343,<br />
e-mail: prismawood@gmail.com<br />
NYÁRFA FÛRÉSZÁRU – 2008 augusztusától<br />
szállíthatunk 50 m³/hó nyárfa fûrészárut: frissen<br />
vágott, bármilyen vastagságban, szélesség<br />
120+ mm, hosszúság 1,2–2,5 m, AB minõségi<br />
osztály. Árak: szélezetlen 350 lej/m³, szélezett<br />
390 lej/m³. Az ár a Vânju Mare (Mehedinþi<br />
megye) helységi lerakatban autóra rakott ter-
26<br />
mékekre érvényes.<br />
KAPCSOLAT: COTANGENT SRL,<br />
tel.: +40-740-208388,<br />
+40-722-354510,<br />
e-mail: stefaniailie@hotmail.com<br />
AKÁCFA PARKETTA, FÉLKÉSZ TERMÉK,<br />
FÛRÉSZÁRU – Kínálatunk: akác, tölgy, kõris,<br />
juhar félkész termékek, fûrészáru, parketta és<br />
frízek.<br />
KAPCSOLAT: EST-VEST PARTNERS SRL,<br />
tel.: +37-37-9151790,<br />
e-mail: mihailov_md@yahoo.fr<br />
SZERSZÁMOK,<br />
GÉPEK,<br />
FELSZERELÉSEK<br />
ERDÉSZETI ÉS ÉPÍTKEZÉSI EMELÕDARUK –<br />
Elõnyös árakon adunk el erdészeti munkákhoz és<br />
építkezéshez használatos emelõdarukat. Szervizt<br />
és cserealkatrészeket biztosítunk.<br />
KAPCSOLAT: FOX SRL,<br />
tel.: +40-749-124989<br />
RAKODÓTARGONCÁK – Elõnyös árakon adunk el<br />
raklapemelõket, villamos és motoros rakodótargoncákat.<br />
KAPCSOLAT: FOX SRL,<br />
tel.: +40-749-124989,<br />
e-mail: lupearo@yahoo.com<br />
HASZNÁLT GÉPEK: NÉMET, OSZTRÁK, SVÁJCI<br />
IMPORT – Szakosodott cég versenyképes árakon<br />
kínálja erdészeti kitermelésre, elsõdleges és<br />
másodlagos fafeldolgozásra alkalmas használt<br />
gépek, berendezések, technológiai vonalak teljes<br />
választékát.<br />
KAPCSOLAT: PROMOB TRADING SRL,<br />
tel.: +40-21-3368720,<br />
e-mail: promobtrading@rdslink.ro<br />
ELADÓ FAIPARI GÉPEK TELJES SKÁLÁJA – Eladó<br />
rétegeltfa ajtók-ablakok gyártásához használatos<br />
régi és új faipari gépek teljes választéka. Mûszaki<br />
segédletet, szerelést és üzembe helyezést, garancia<br />
utáni szervizt biztosítunk. Olasz import.<br />
Garantált ár és minõség.<br />
KAPCSOLAT: SC EURO-WOOD SRL,<br />
tel.: +40-745-650400,<br />
e-mail: office@euro-wood.ro<br />
ELADÓ MARÓGÉP, FÚRÓGÉP, ESZTERGA – Eladó<br />
FUS 32 marógép kellékekkel (forgatható asztal,<br />
szinusz-asztal, szerszámszekrény, dönthetõ asztal<br />
stb.); 40 GCO fúrógép (villanymotoros elõtolás,<br />
menetvágási lehetõség); SN 320 eszterga, teljes<br />
felszereltséggel. Mindegyik kiváló mûködõképes<br />
állapotban.<br />
KAPCSOLAT: tel.: +40-722-668442,<br />
e-mail: razvan_necula@zappmobile.ro<br />
CSÖKKENTSE FORGÁCSLAP-SZABÁSZATI KÖLT-<br />
SÉGEIT – Négyszögletû anyagok (forgácslap, fémlemez,<br />
üvegtábla stb.) szabászatának optimizálására<br />
alkalmas román fejlesztésû szoftver.<br />
Tájékoztatás honlapunkon: www.panecutter.ro<br />
KAPCSOLAT: BENDEGUZ SRL,<br />
tel.: +40-359-405341,<br />
e-mail: panecutter@yahoo.com<br />
SZÁMÍTÓGÉPES BÚTORTERVEZÉS – 3D interfészes<br />
bútortervezésre alkalmas román szoftver<br />
melaminált forgácslap bútorokat gyártó cégek<br />
számára. Honlapunk: http://www.mobi3d.ro<br />
KAPCSOLAT: BENDEGUZ SRL,<br />
tel.: +40-359-405341,<br />
e-mail: panecutter@yahoo.com<br />
ELADÓ PEZZOLATO HORIZONTÁLIS FÛRÉSZ –<br />
Eladó Pezzolato 1000 Profi vízszintes fûrész<br />
(négykörmös rönkfogó, rönkforgató, hidraulikus<br />
szalagfeszítés, fûrészáru-kidobó). Ugyancsak<br />
eladó egy Refendino márkájú szalagélezõ és<br />
fogosztó gép.<br />
KAPCSOLAT: SERCOLOGISTIC S.R.L.,<br />
tel.: +40-745-856897,<br />
e-mail: SERCO@RDSLINK.RO<br />
ELADÓ MNF – Eladó egy Umaro normál marógép:<br />
4 kW-os, kétsebességes motor, állítható<br />
csapozóasztal és dönthetõ tengely, kiváló állapotban,<br />
mindössze 1450 euró + áfa áron.<br />
KAPCSOLAT: tel.: +40-723-993405<br />
VÁSÁROLOK FELSZERELÉSEKET – Vásárolok<br />
hobbi famegmunkáló felszerelést.<br />
KAPCSOLAT:<br />
e-mail: cipricoroma@yahoo.com<br />
FAANYAGSZÁRÍTÓK – Termékei gyártásához<br />
használjon Mignat svéd berendezésekkel és kondenz<br />
módszerrel szárított faanyagot. Például VT<br />
150-nel 7,5 m³ faanyag szárítása 3530 euróba<br />
kerül.<br />
KAPCSOLAT: MIGNAT,<br />
tel.: +40-722-841823,<br />
e-mail: mignat@mignat.se,<br />
www.mignat.se<br />
ELADÓ ASZTALOSSÁGI FELSZERELÉSEK –<br />
Sürgõs! Egyedülálló alkalom! Eladó asztalossági<br />
berendezések: simítógyalu, marógép, hasítófûrész,<br />
körfûrész stb. 13.500 euró, vagy megegyezés<br />
szerinti ár.<br />
KAPCSOLAT: M & Co,<br />
tel.: +40-745-008881,<br />
e-mail: reneero888@gmail.com<br />
ELADÓ FÛRÉSZÁRUGYÁR + GATTER – CÃIUÞI<br />
(Bákó) – Cégünk elad Cãiuþi (Bákó megye) belterületén,<br />
a DN 11A Adjud-Oneºti országút szomszédságában<br />
egy fûrészárugyárat. Területe 8838<br />
m², ebbõl beépített felület 1838 m²; GV 71 Umaro<br />
vertikális gatterrel. Ára 350.000 euró.<br />
KAPCSOLAT: PROEST INVEST SRL,<br />
tel.: +40-744-517280,<br />
+40-721-833667,<br />
e-mail: proestinvestgl@yahoo.com<br />
ELADÓ SZÉLEZÕ KÖRFÛRÉSZ – Eladó cserélhetõ<br />
vágólapos szélezõ körfûrész (3 motor, fõmotor 5<br />
kW). Ára 1600 euró.<br />
KAPCSOLAT: DAVO INDUSTRIES SRL,<br />
tel.: +40-788-574612,<br />
e-mail: davoind@gmail.com<br />
ELADÓ LAPKÁS KÖRFÛRÉSZLAPOT ÉLEZÕ GÉP –<br />
Eladó vidialapkás fûrészlapok élezésére alkalmas<br />
gép: max. lapátmérõ 500 mm. Új gyémántozott<br />
kõ. Ára 500 euró.<br />
KAPCSOLAT: DAVO INDUSTRIES SRL,<br />
tel.: +40-788-574612,<br />
e-mail: davoind@gmail.com<br />
ELADÓ SZALAGFESZÍTÕ GÉP – Eladó fûrészszalag-feszítõ<br />
gép, háromfázisos, tökéletes állapotban.<br />
250 mm szélességig dolgozik. Ára 700 euró.<br />
KAPCSOLAT: DAVO INDUSTRIES SRL,<br />
tel.: +40-788-574612,<br />
e-mail: davoind@gmail.com<br />
ELADÓ RÖNKVÁGÓ SZALAGFÛRÉSZ – Eladó<br />
rönkvágó szalagfûrész, szalagszélesség 90 mm,<br />
automata (6 motoros), lendkerekek átmérõje 850<br />
mm, fõmotor teljesítménye 18,5 kW. Ára 6500<br />
euró.<br />
KAPCSOLAT: DAVO INDUSTRIES SRL,<br />
tel.: +40-788-574612,<br />
e-mail: davoind@gmail.com<br />
ELADÓ FÛRÉSZPOR-BRIKETTÁLÓ GÉP – Olasz,<br />
2005-ös gyártmány, kevéssé használt, kiváló<br />
állapotban. Kapacitása 140 kg/óra, ára 8000 euró<br />
+ áfa, alkudható. Briketta méretei Q70 × 70 mm.<br />
Ez a fûtõanyag gazdaságos energiaforrás, 100%-<br />
ban környezetbarát, kötõanyagok vagy egyéb<br />
vegyi adalékok nélkül, fûtõértéke kétszerese annak<br />
a faanyagnak, amelybõl elõállítják.<br />
KAPCSOLAT: BONA DEA IMPEX SRL,<br />
tel.: +40-255-212140,<br />
e-mail: office@bona-dea.ro<br />
MEMBRÁNOS VÁKUUMPRÉS – Az Elportes elad<br />
egy Metalokosmetika gyártmányú membrános<br />
vákuumprést. Majdnem új. Kiválóan alkalmas<br />
ajtók furnérral vagy PVC-vel történõ borítására,<br />
szekrénytetõk laminálására stb. Ár 13.000 euró<br />
(megegyezés szerint, áfa nélkül), raktározási hely<br />
Bukarestben.<br />
KAPCSOLAT: DEHA INTERNATIONAL,<br />
tel.: +40-724-269614,<br />
+40-788-906906,<br />
e-mail: office@elportes.com<br />
ELADÓ VÉGLESZABÓ KÖRFÛRÉSZ – Eladó felszerelések:<br />
végleszabó körfûrész – 1600 euró;<br />
hasító sorozatvágó körfûrész – 6800 euró; Weinig<br />
négy<strong>oldal</strong>i munkagép – 5200 euró; tömörfa paneleket<br />
ragasztó CIF prés, ragasztófelhordó berendezéssel<br />
– 17.800 euró; kéthengeres kalibrálógép,<br />
munkanyílása 1100 mm – 11.800 euró.<br />
KAPCSOLAT: STAR MOBEL SRL,<br />
tel.: +40-728-170495,<br />
e-mail: starmobel@sermis.ro<br />
SÜRGÕSEN ELADÓ ASZTALOSSÁGI FELSZE-<br />
RELÉSEK – Eladó asztalossági felszereléskészlet:<br />
2 körfûrész (az egyik állítható asztallal), 800 mmes<br />
vastagsági gyalu, 400 mm-es simítógyalu, vertikális<br />
hasítófûrész, maró-vésõgép, ipari légsûrítõ<br />
– valamennyi mûködõképes állapotban; ráadás<br />
még két berendezés, ár megegyezés szerint.<br />
KAPCSOLAT: TFA,<br />
tel.: +40-722-314123,<br />
e-mail: ady_florin67@yahoo.com<br />
PANELGYÁRTÓ GÉPSOR – Eladó egy panelgyártó<br />
gépsor.<br />
KAPCSOLAT: STAR MOBEL SRL,<br />
tel.: +40-728-170495,<br />
e-mail: starmobel@sermis.ro<br />
FELSÕTENGELYES MARÓGÉP – 350 EURÓ! –<br />
Eladó felsõtengelyes Umaro marógép irányváltóval,<br />
mindössze 350 euró + áfa áron.<br />
KAPCSOLAT:<br />
tel.: +40-723-993405<br />
ELADÓ SIMÍTÓGYALU – Eladó 500 mm-es román<br />
gyártmányú simítógyalu, ára 1000 euró.<br />
KAPCSOLAT: ERMETIC SRL,<br />
tel.: +40-731-020772,<br />
e-mail: ermetic@email.ro<br />
ELADÓ KÉT MARÓGÉP – Eladó 2 marógép<br />
egyenként 250 euró áron.<br />
KAPCSOLAT: ERMETIC SRL,<br />
tel.: +40-731-020772,<br />
e-mail: ermetic@email.ro<br />
ELADÓ HEMAG MEGMUNKÁKÓ GÉP – Eladó egy<br />
tíztengelyes, rétegeltfa abalakok és ajtók megmunkálásához<br />
és profilalakításához szolgáló<br />
Hemag munkagép. Ára 6000 euró.<br />
KAPCSOLAT:<br />
tel.: +40-722-381282<br />
Eladó 6 fejes RECHENBACHER másoló<br />
marógép, üzemképes állapotban,<br />
számlával.<br />
Érdeklõdni a következõ telefonszámon:<br />
+40-744-348096
esemény<br />
27<br />
Zöldek a Kronospan ellen<br />
A feltételezett formaldehidkibocsájtás miatt ódzkodnak<br />
a helybeliek a forgácslapgyártól<br />
Támadások kereszttüzében áll a Kronospan Rt. brassói beruházása.<br />
A vállalat OSB lapokat kíván gyártani egy, a város határában felépítendõ<br />
üzemben, mely terv kiváltotta a környékbeli lakosok és a környezetvédõk<br />
ellenkezését. A környezetvédelmi õrség felfüggesztette<br />
az építkezést, a bíróság azonban zöld utat adott a beruházásnak.<br />
A Kronospan 2002-ben kapta meg az engedélyt egy forgácslapgyártó<br />
üzem felépítésére Brassó Segesvár felõli bejáratánál. A<br />
munkálatok csak idén tavasszal kezdõdtek meg, ám a környezetvédelmi<br />
õrség rövidesen le is állította õket, arra hivatkozva, hogy a<br />
környezetvédelmi engedélyt öt évnél régebben bocsájtották ki, tehát<br />
érvényét vesztette. Idõközben a civil szféra is támadásba lendült:<br />
környékbeli lakosok beadványban kérték a lakosságtól, hogy<br />
állítsák le a beruházást, zöld szervezetek pedig internetes aláírásgyûjtést<br />
indítottak a Kronospan gyár ellen (a http://keepitgreen.<br />
apispm.ro címen található tiltakozást mostanáig majd 6.000-en írták<br />
alá). Az osztrák tõkéjû cég sem ült ölbe tett kézzel, jogi úton támadta<br />
meg a környezetvédelmi õrség döntését, a bíróság pedig<br />
helyt adott a keresetnek, hatályon kívül helyezve a felfüggesztést.<br />
Nincs veszély<br />
A környezetvédõk és a lakosok attól félnek, hogy a gyárban az<br />
egészségre káros formaldehidet fognak használni a forgácslapok<br />
gyártásához. A tiltakozók félelme teljesen alaptalan, vélik a<br />
Kronospan képviselõi. „A vádak megalapozatlanok, sõt sértõek.<br />
Nem fogunk formaldehidet gyártani Brassóban, szó sem volt errõl.<br />
Brassóban egy ultramodern technológiát fogunk alkalmazni”, nyilatkozta<br />
Oana Bodea, a Kronospan tájékoztatási igazgatója, aki szerint<br />
az OSB egy „nagyon környezetbarát termék”.<br />
A Kronospan brassói gyárának maximális kapacitása évi<br />
350.000 köbméter farostlemez lesz. Az üzem 500 embernek fog<br />
munkát adni.<br />
Gondok Szászsebesen<br />
A brassóiak és a zöldek gyanakvását részben az táplálja, hogy<br />
a Kronospan szássebesi gyára több ízben is vétett a környezetvédelmi<br />
törvények ellen. Tavaly júliusban 200.000 lejre bírságolták az<br />
üzemet a hatályos szabályozások be nem tartása miatt, idén márciusban<br />
pedig 80.000 lejes büntetést szabtak ki a cégre, mivel nem<br />
jelentették be, hogy egy technológiai probléma miatt a formaldehidkibocsájtás<br />
ideiglenesen a megengedett érték kétszerese volt.<br />
A lakosság tüntetésen tiltakozott a történtek miatt.<br />
Pengõ Zoltán
28 esemény<br />
Kedvezõek az Elefánt Bútorház és a Vertex elsõ romániai tapasztalatai<br />
Igényes ülõgarnitúra az Elefánt Bútorház kínálatából<br />
A tavaly vásárhoz hasonlóan, az idei<br />
Bife-rõl sem hiányoztak a román piacra betörni<br />
szándékozó magyarországi cégek. Az Elefánt Bútorház<br />
és a Vertex képviselõi egyaránt optimisták<br />
a romániai kilátásokat illetõen.<br />
számára is elérhetõ árakon forgalmazunk” –<br />
mondja Polszter Gábor, hozzátéve, azért érdeklõdnek<br />
Románia iránt mivel a magyar<br />
piac telített, többszörös túlkínálat van.<br />
Showroom Bukarestben<br />
A Vertex kft. számára a Bife volt az elsõ kontaktus<br />
a romániai piaccal. A nemesnádudvari<br />
cég hazai bemutatkozása egyértelmûen kedvezõ<br />
fogadtatásra talált, a standon kiállított<br />
fürdõszoba- és konyhabútorok irán élénk volt<br />
a lakossági és a szakmai érdeklõdés egyaránt.<br />
A Vertexnek nagy tervei vannak Romániában,<br />
mire a lap az olvasóhoz kerül, valószínûleg<br />
már megnyílt a cég elsõ hazai,<br />
250 négyzetméteres showroomja, Bukarestben,<br />
a Pipera sugárúton, és további partnereket<br />
keresnek forgalmazás céljából.<br />
A négy éves múltra visszatekintõ, 80<br />
alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás minél<br />
szélesebb ízlésvilágot próbál meg lefedni<br />
termékeivel, modern formatervezésû és<br />
rusztikus bútoraik egyaránt vannak. Románia az elsõ külföldi piac<br />
ahol a Vertex érvényesülni próbál, még Szlovákia és Szlovénia van<br />
a célkeresztben.<br />
Pengõ Zoltán<br />
Az Elefánt Bútorház idén immár második alkalommal<br />
állít ki Romániában, elõször a tavaszi<br />
aradi seregszemlén voltak jelen. „Felmérjük a<br />
piacot, meg akarjuk ismerni az itteni viszonyokat”<br />
– nyilatkozta Polszter Gábor, a cég munkatársa,<br />
hozzátéve, lassan de biztosan meg<br />
szeretnék vetni a lábukat az itteni piacon.<br />
Az 1985-ben alakult budapesti székhelyû<br />
vállalkozás a legkülönfélébb stílusú és típusú<br />
bútorok (modern és klasszikus ebédlõ-, nappalibútorok,<br />
fabetétes, magastámlás exkluzív<br />
ülõgarnitúrák) gyártásával és forgalmazásával<br />
foglalkozik. Budapesten nyolc üzlete<br />
van az Elefánt Bútorháznak, kicsitõl kezdve<br />
egészen a 8.000 négyzetméteresig. Saját<br />
termékeiken kívül importbútorral is foglalkoznak,<br />
kizárólagos forgalmazóként. A Bife-n fõleg<br />
ülõgarnitúrákkal jelentkezett az Elefánt<br />
Bútorház. „A bútoraink nem tömegcikként<br />
gyártott termékek, melyeket az átlagember<br />
Romániában is kaphatóak immár a Vertex konyhabútorok
cégismertetõ<br />
29<br />
Ében,<br />
bársony,<br />
intarzia<br />
Antik bútorokat forgalmaz<br />
a szamosújvári Arpiantik kft.<br />
Puskás Árpád<br />
Egykor nemesi, nagypolgári otthonok<br />
díszei voltak azok az antik bútorok, melyeket az<br />
Arpiantik kft. boltjában csodálhat meg a betérõ.<br />
A termékkategória iránt egyre nagyobb a<br />
kereslet, a vásárlók zöme az újgazdagok<br />
közül kerül ki.<br />
Nemes faanyag – ében és mahagóni –, tobzódó faragott díszítések,<br />
bársony és selyem kárpitok, aranyozott borítás, intarziák és márvány<br />
berakások. Kiskirálynak érezheti magát az ember ilyen bútorok között.<br />
S mindez nem egy egykori fõúri palota vagy múzeum termében tárul<br />
az ember szeme elé, hanem egy Szamosújvár-széli lerakatban. A terjedelmes<br />
kereskedés gazdája Puskás Árpád, aki nyolc éve foglalkozik<br />
régiségek adásvételével. A fiatal vállalkozó a szó szoros értelmében<br />
elleste a szakma mesterfogásait, ugyanis éveken át sofõrként dolgozott<br />
egy tapasztalt régiségkereskedõ mellett.<br />
Barokk és rokokó<br />
Az Arpiantik kft. kínálatában, egyéb régiségek (festmények, szobrok,<br />
porcelánok, órák, különféle használati tárgyak) között kiemelt helyet<br />
foglalnak el az antik bútorok. Képviselteti magát itt a neobarokk, a<br />
neorokokó, az empire stílus, javarészt francia, bécsi és magyarországi<br />
mûhelyeken készült bútorok révén. Az értékes darabok egykor<br />
szebb napokat megélt polgári családok otthonaiból kerültek a lerakatba.<br />
„Ha feladnék egy hirdetést a Piaþa-ban, biztosan nem sokan hívnának<br />
fel. Az emberek gyanakvóak, nem engednek be akárkit a lakásukba.<br />
Nekem boltom van, ahova bejöhetnek, látják, hogy komoly ember<br />
vagyok, és sok más kereskedõtõl eltérõen nem bizományiba veszem<br />
át a bútorokat, hanem készpénzzel fizetek” – mondja Puskás Árpád.<br />
Az Arpiantik kft. éveken át egy, a Dézsi úton levõ házban mûködött, a<br />
közelmúltban költözött át egy volt gazdasági épületbe, mely<br />
Szamosújvár határában áll, a Kolozsvárra vezetõ mûút szélén. A vállalkozás<br />
számára létfontosságú, hogy egy nagy forgalmú út közvetlen<br />
közelében legyen, ugyanis a potenciális ügyfelek száma nagyon szûk.<br />
„Gyûjtõk manapság már nemigen vásárolnak, a kereskedõk pedig<br />
mindent nagyon olcsón akarnak megvenni. Napjainkban inkább az<br />
újgazdagok vásárolnak, persze nekik vannak olyan házaik, hogy azokba<br />
egy Pal bútort nem lehet betenni. Ha megtetszik nekik valami, nem<br />
számít pénz, kifizetik. Szamosújváron azonban nem sok ilyen ember<br />
van, ezért kell az út mellett legyen a bolt, ahol sokan látják. Nekem<br />
nem kell sok kliens, ha hetente egy üzletet nyélbe ütök, az már jó.<br />
Sokan mondják, hogy Romániában nincs pénz. Dehogy nincs!” –<br />
mondja az Arpiantik tulajdonosa.
30 cégismertetõ<br />
300-tól 8.000 euróig<br />
A boltba nemcsak utazók térnek be, sokan az Interneten keresztül<br />
értesülnek a cég létezésérõl. Ennek megfelelõen az ügyfelek területi<br />
szórása nagy, jönnek az ország minden tájáról. „“Nemrég Piperában<br />
voltam (luxusnegyed Bukarest határában – sz.m.), Becali egyik szomszédja<br />
vásárolt tõlem”, említi, mintegy mellékesen Puskás Árpád.<br />
Antik bútorokról lévén szó, az ember csillagászati árakra gondol, ám<br />
ez nem éppen így van. Egy szépen kidolgozott, faragványokkal<br />
díszített, mintegy 100 éves szekrényt 300 euróért már vihet a kliens,<br />
s összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy Romániában forgalmaznak<br />
olyan ergonomikus irodai széket, mely majd 500 euróba<br />
kerül. Aki egy neobarokk vagy neorokokó garnitúrát szeretne a lakásába,<br />
természetesen már jóval mélyebben a zsebébe kell nyúljon. „Ezt a<br />
XVI Lajos stílusú garnitúrát 8.000 euróért adtam el”, mutat egy hófehér,<br />
csipkefonomságúan megmunkált bútorokat ábrázoló képet interjúalanyom,<br />
majd hozzáteszi, hogy napjainkban 30.000 euróért sem<br />
lehetne elkészíttetni a hasonmását.<br />
Szállodába empire<br />
Puskás Árpád azt mondja, még rengeteg antik bútor van Erdélyben,<br />
ám egyre nehezebb vásárolni, mivel sok tulajdonosnak a valóságtól<br />
elrugaszkodott elképzelései vannak ezek értékét illetõen, olyan árakat<br />
szabnak, melyek még a nyugat-európai szintet is meghaladják. Mivel<br />
a felvásárolható antik bútorok mennyisége véges, és messze elmarad<br />
a kereslettõl, az Arpiantik importból származó, újonnan készült, fõleg<br />
empire stílusú, korhû bronzvasalásos, intarziás termékek forgalmazásával<br />
is foglalkozik. Ezeket elsõsorban szállodáknak, vendéglátóipari<br />
egységeknek szánják, de magánszemélyek is vannak a vásárlók<br />
között.<br />
Pengõ Zoltán