03.03.2014 Views

5. oldal 29. oldal 12. oldal - Intarzia Fabula

5. oldal 29. oldal 12. oldal - Intarzia Fabula

5. oldal 29. oldal 12. oldal - Intarzia Fabula

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

9<br />

F<br />

a i p a r B ú t o r g y á r t á s L a k b e r e n d e z é s<br />

®<br />

Parafa – nem csak dugónak jó<br />

Szemre tetszetõs, kiváló hõszigetelõ,<br />

rugalmas, csúszásmentes és kopásálló.<br />

Nem lehet csodálkozni rajta, hogy<br />

ennyi elõnyös tulajdonság birtokában<br />

egyre inkább megbecsült alapanyaga a<br />

belsõépítészetnek, immár tájainkon is.<br />

<strong>12.</strong> <strong>oldal</strong><br />

2008. XII. évfolyam 9. szám<br />

Bife-TIMB tizenhetedjére<br />

Fakitermelõ gépektõl kezdve, kéziszerszámokon,<br />

számítógépvezérlésû<br />

megmunkálóközpontokon, vasazatokon<br />

és felület-kezelõanyagokon keresztül,<br />

egészen a legkülönfélébb stílusú<br />

konyha-, ebédlõ-, hálószoba- és<br />

irodabútorokig, valamint lakberendezési<br />

tárgyakig mindent megtalált, aki<br />

ellátogatott a vásárba.<br />

<strong>5.</strong> <strong>oldal</strong><br />

Ében, bársony, intarzia<br />

Egykor nemesi, nagypolgári otthonok<br />

díszei voltak azok az antik bútorok,<br />

melyeket az Arpiantik kft. boltjában<br />

csodálhat meg a betérõ. A termékkategória<br />

iránt egyre nagyobb a kereslet,<br />

a vásárlók zöme az újgazdagok<br />

közül kerül ki<br />

<strong>29.</strong> <strong>oldal</strong>


4 impresszum – tartalom<br />

A változás szele<br />

Szinte az elviselhetetlenségig forró volt az idei Bife, a szó szoros értelmében. Ez a meteorológiai jellegû tény önmagában még nem lenne érdemes arra,<br />

hogy egy vezércikk kiindulópontjaként szolgáljon, ám az már annál inkább, hogy a Romexpo infrastruktúrája fölött eléggé eljárt az idõ, s ez igencsak<br />

kiütközött az extrém hõmérsékleti viszonyok mellett. A sátrakban berendezett standoknál olvadozott kiállító és látogató egyaránt, de fullasztó hõség<br />

uralkodott a kiállítási központ fõépületének kupolája alatt is. Azt, hogy a klímaberendezés nem tudott megbirkózni a szeptemberi kánikulával, el lehetne<br />

intézni egy vállrándítással, a globális felmelegedést kiáltva ki bûnösnek. Megtehetnénk ezt, ha a Romexpo Rt. potom pénzért vesztegetné a kiállítási<br />

felületet. Azonban a vásárszervezõ évrõl évre, kíméletlenül srófolja felfelé a tarifát, idén immár 100 euró körüli árat kért el egy beépítetlen<br />

négyzetméterért, ilyen ár mellett pedig kutya kötelessége lenne, hogy megfelelõ komfortszintet biztosítson kiállítónak és látogatónak. Azt, hogy infrastrukturálisan<br />

a Romexpo nem felel meg a XXI-ik századi elvárásoknak, felismerték a cég vezetõi is, amint azt a folyamatban levõ, új csarnokok létrehozását<br />

célzó beruházás bizonyítja.<br />

A vásárszervezõ vállalatnál azonban nemcsak az épületekkel, a berendezésekkel, hanem a munkastílussal is gondok vannak. A Romexpo vezetõi azt tervezik,<br />

hogy jövõre szétválasztják a gépeket és szerszámokat a bútoroktól, arról azonban fogalmuk sincs, hogy a két vásár egyidõben lesz-e avagy különbözõ<br />

idõpontokban, s ez utóbbi esetben mikor kerülne rájuk sor. Minden attól függ ugyanis, kész lesznek-e idõre, 2009 augusztusára, az új pavilonok.<br />

Ismervén a román építõipar nemes hagyományait, megkockáztatom: jövõre is sátrakba szorul majd a kiállítók egy része. De sebaj, hátha 2009-ben<br />

legalább az égiek kegyesebbek lesznek hozzánk, hûvösebb szellõk fognak lengedezni a Dâmboviþa partján.<br />

Pengõ Zoltán<br />

INTARZIA<br />

IGAZGATÓ<br />

Pál Zsuzsanna<br />

0722-435517,<br />

E-mail: zspal@imageline.ro<br />

KERESKEDELMI IGAZGATÓ<br />

Péter István Zsolt<br />

0722-435 513<br />

E-mail: marketing@imageline.ro<br />

FÕSZERKESZTÕ<br />

Pengõ Zoltán<br />

0724-360 381<br />

E-mail: fabula@imageline.ro<br />

SZERKESZTÕSÉGI TITKÁR<br />

Mihály Erika<br />

0724-244 203<br />

FORDÍTÓ<br />

Murányi János<br />

MUNKATÁRS<br />

Pápay Márta<br />

KORREKTOR<br />

Oláh István<br />

MÛSZAKI SZERKESZTÉS ÉS<br />

DESIGN<br />

Ács János,<br />

Trucza Mária Szende,<br />

Józsa István<br />

E-mail: dtp@imageline.ro<br />

Minden jog fenntartva. A kiadványban<br />

közölt jogvédett reklámok nem sokszorosíthatók<br />

sem részleteikben, sem egészükben,<br />

és nem átadhatók semmilyen<br />

(elektronikus, mechanikus, fénymásolt vagy<br />

egyéb) formában, mert az Imageline Kft.<br />

tulajdonát képezik. A közölt információk<br />

helyességéért a teljes felelõsség a cikkek<br />

szerzõire és a hirdetõ cégekre hárul. A<br />

folyóiratban megjelent cikkek és fényképek<br />

teljes vagy részleges átvétele illetve<br />

reprodukálása a szerkesztõség írásbeli<br />

jóváhagyása nélkül tilos.<br />

® www.intarzia.ro<br />

Havonta megjelenõ, független faipari szaklap<br />

ISSN: 1453-4487<br />

ELÕFIZETÉS-FELVÉTEL<br />

Barabás Mózes<br />

0726-746856, 0266-210 255<br />

E-mail: abonamente@imageline.ro<br />

MARKETING REFERENS<br />

Dénes Ákos<br />

0266-218 033<br />

TERJESZTÉS<br />

Kis Zoltán<br />

TITKÁRNÕ<br />

Mihálykó Magdolna<br />

0720-545 500, 0266-218 083<br />

E-mail: office@imageline.ro<br />

WEBMASTER<br />

Demény Huba<br />

E-mail: web@imageline.ro<br />

KIADJA AZ<br />

IMAGELINE KFT.<br />

RO – 535600 – Székelyudvarhely,<br />

Postafiók. 72<br />

Bethlen Gábor u. 5<strong>5.</strong>,<br />

Hargita megye<br />

Tel.: +40-266-218 083,<br />

+40-266-210 255<br />

Fax: +40-266-214 173<br />

Nyomda: Infopress Rt,<br />

Székelyudvarhely<br />

Reklámjegyzék<br />

EET 31<br />

Expowood 2<br />

Holz & Metal Kft. 3<br />

Infowood 31<br />

Palisander 32<br />

P & P Mixt 3<br />

5<br />

7<br />

12<br />

18<br />

20<br />

22<br />

24<br />

esemény<br />

Bife-TIMB tizenhetedjére 5<br />

Mérnökhallgatók találkozója 10<br />

Németországi ajánlat az erdélyi erdõtulajdonosoknak 15<br />

Zöldek a Kronospan ellen 27<br />

Magyarok a Bifen 28<br />

info-flash<br />

Ikea újdonságok: serdülõknek szánt különleges termékek 7<br />

Az EU-ból származó faanyag egyötöde illegális vagy gyanús 7<br />

Új finanszírozási program a vidéki cégek számára 7<br />

60.000 euró értékû Staer reklámkampány 8<br />

Megújuló energiaforrások és energetikai hatékonyság Kelet-Európában 8<br />

Újabb török befektetés Szászrégenben 9<br />

A Kika România általánosított termékpolitikára tér át 9<br />

A személyzeti átalakítás nem befolyásolta az Alprom üzleti forgalmát 9<br />

cégismertetõ<br />

Parafa – nem csak dugónak jó 12<br />

Ében, bársony, intarzia 29<br />

design<br />

Cassina 1 18<br />

a fa kultúrája<br />

A fenyõ és a székely (8.) 20<br />

faanyagvédelem<br />

Faanyagvédõszerek biztonságtechnikája (2.) 22<br />

apróhirdetések 24<br />

Megjelenik minden hónap 20-án<br />

Lapzárta elõzõ hónap 5-én


esemény<br />

5<br />

A Bánságba került az <strong>Intarzia</strong> nyereményjátékának a vásár alatt kisorsolt fõdíja<br />

Bánsági céghez került a fõnyeremény<br />

550 kiállító vett részt a hazai fa- és<br />

bútoripar legnagyobb seregszemléjének<br />

számító Bife-TIMB nemzetközi vásáron.<br />

A rendezvényre, melyet XVII-ik alkalommal<br />

rendeztek meg, szeptember 4 és 7 között<br />

került sor a Romexpo kiállítási központban.<br />

Fakitermelõ gépektõl kezdve, kéziszerszámokon, számítógépvezérlésû<br />

megmunkálóközpontokon, vasazatokon és felület-kezelõanyagokon keresztül,<br />

egészen a legkülönfélébb stílusú konyha-, ebédlõ-, hálószoba- és<br />

irodabútorokig, valamint lakberendezési tárgyakig mindent megtalált, aki<br />

ellátogatott a vásárba. 550 cég hozta el a termékeit Bukarestbe, 79 százalékuk<br />

az országból, 21 százalék pedig külföldrõl érkezett. A külhoni kiállítók<br />

többsége idén is Törökországból, Lengyelországból, Németországból<br />

és Ausztriából jött, de volt szerb, iráni, görög és moldvai kiállító is.<br />

Magyarországról fél tucat cég vett részt a rendezvényen, több mint ez<br />

idáig bármikor.<br />

Matracok és székek<br />

A változatos és minõségi felhozatal ellenére, az idei Bife egyértelmûen<br />

nem a nagy újdonságok vására volt, s ezen megállapítás érvényes a gépekre<br />

éppúgy, mint a bútorokra. Szembeötlõen nagy volt a kínálat matracokból,<br />

legyenek azok rugós, kókuszháncs- vagy szivacsbetétes, bioavagy<br />

hagyományos termékek. A székek és ülõgarnitúrák szintén nagy<br />

arányban voltak jelen a bútorok között. Az idei vásáron ismét bebizonyosodott,<br />

hogy Romániában a formatervezés tekintetében a konyhabútorgyártás<br />

viszi a prímet, ezen termékcsoport van leginkább összhangban<br />

az Európában uralkodó irányzatokkal, itt kapnak a legnagyobb teret az újítások,<br />

a modern megoldások. A modernitás teret hódít a nappali, hálószoba-<br />

és ebédlõbútorok terén is, ám itt még erõsen tartja magát a konzervatív,<br />

múltidézõ vonalvezetés. A Bife keretében sor került egy, a<br />

Bútorgyártók Romániai Egyesülete által szervezett nemzetközi szimpóziumra,<br />

melynek témája a bútoriparra vonatkozó EU-s elõírások hazai alkalmazása<br />

volt. Az Országos Fa Intézet „Kutatás-Fejlesztés-Termelés”<br />

címmel rendezett konferenciát.<br />

Díjak özöne<br />

A szervezõk ez alkalommal is osztottak ki díjakat a kiállítók között, szám<br />

szerint húszat, ám a szokástól eltérõen nem a standokat, hanem a kiál-<br />

Az <strong>Intarzia</strong> és a <strong>Fabula</strong> is ott voltak a vásáron


6 esemény<br />

lított termékeket, bútorokat értékelték, a felhasznált anyagok és a kidolgozás<br />

minõsége, a dizájn és a felületkezelés alapján. A díjazottak a következõk:<br />

Mobex (Marosvásárhely) – Paris ebédlõgarnitúra, Simex Grup<br />

(Szilágysomlyó) – Elysee ebédlõgarnitúra, Libertatea (Kolozsvár) –<br />

Florentino hálószobabútor, Imar (Arad) – Vila Noris garnitúra, Sarmex<br />

(Szatmárnémeti) – Artemisa program, MC Mobili (Iaºi) – Deco nappalibútor,<br />

Mobila Alfa (Nagyvárad) – Monaco ebédlõgarnitúra, Rigmob (Bukarest)<br />

– Danielli nappalibútor, Ronex Producþie (Bukarest) – French<br />

Antique kollekció, Serico (Bukarest) – Her program, Silvarom (Bukarest)<br />

– Palermo kollekció, Art Wood Company (Aurel Vlaicu) – Art Wood komód,<br />

Mobar (Rãdãuþi) – Gianna hálószobabútor, Zetam PLM<br />

(Székelyudvarhely) – Dora konyhabútor, Victoriamob (Tasnád) – Temple<br />

garnitúra, Mobilierul (Mizil) – Mara ülõgarnitúra, Agache (Lugos) – Chere<br />

ülõgarnitúra, Tehnoprod (Piatra Neamþ) – ágyak nagy választéka,<br />

Komandor (Bukarest) – Tenerife hálószobabútor, PAL (Brãila) – Premium<br />

konyhabútor.<br />

Dizájnverseny és sajtódíjak<br />

Szintén a vásár keretében került sor a VI-ik alkalommal megrendezett<br />

bútortervezõ verseny nyerteseinek díjazására. A Bútorgyártók Romániai<br />

Egyesülete, a Romexpo Rt. és a Ion Mincu Mûépítészeti és Formatervezési<br />

Egyetem hatodik alkalommal hirdette meg a versenyt. A zsûri az<br />

Alexandru Ioniþã által tervezett asztalkát találta a legsikerültebb munkának.<br />

A második helyen Eric Wasser és Cãtãlina Gabriela Bulbocea osztoztak.<br />

Elõbbi Végtelen Szék, utóbbi pedig EYE nevû multifunkcionális bútorkollekciójával<br />

érdemelte ki az elismerést. Harmadik díjat nem ítéltek<br />

oda, ellenben kiosztottak három dicséretet. Ezeket Barbu Florin Crãciun,<br />

Dragoº Moþica és Tiberiu Cristian Matala kapták. Két munkát különdíjjal<br />

jutalmazott a zsûri: Laurenþiu Mihai Dragomir Aqua nevû polcrendszerét,<br />

valamint Alexandra Mara Muntean Mãruþa nevû heverõjét.<br />

Nem maradtak díj nélkül a sajtó képviselõi sem. A Romexpo Rt. egyegy<br />

szobrocskával és díszoklevéllel honorálta azon sajtóorgánumok erõfeszítéseit,<br />

melyek kivették részüket a vásár népszerüsítésébõl. Több országos<br />

televíziós csatorna, folyóirat és hírügynökség mellett elismerést<br />

kapott az <strong>Intarzia</strong> is. A díjat George Cojocaru, a Romexpo elnöke adta át.<br />

Ködös jövõ<br />

A Bife-TIMB változások elõtt áll, jelentették be a szervezõk. Jövõre két<br />

részre bontják, egyiknek keretében a gépgyártók és -forgalmazók, a másik<br />

kiállításon pedig a bútorosok fognak bemutatkozni. A Romexpo jelentõs<br />

infrastrukturális fejlesztésbe fogott, új csarnokok épülnek. Amennyiben<br />

ezek idejében elkészülnek – ami kétséges, hiszen az átadási határidõ<br />

2009 augusztusa – akkor a két rendezvény egyazon idõszakban, párhuzamosan<br />

fog futni. Ha a beruházás csúszni fog, elképzelhetõ, hogy a<br />

két kiállításra más-más idõpontban fog sor kerülni, mondják a Romexpo<br />

Rt. vezetõi.<br />

A Felder cég ûltal felajánlott 10.500 euró értékû nyereménycsomag<br />

10.500 eurós nyeremény<br />

A vásáron az <strong>Intarzia</strong> és az <strong>Intarzia</strong> <strong>Fabula</strong> kiadója, az Imageline kft. is<br />

képviseltette magát. Szombaton kisorsoltuk a Csatlakozz a nyertesekhez<br />

kampány fõdíját. A sorsoláson az <strong>Intarzia</strong> és az <strong>Intarzia</strong> <strong>Fabula</strong> azon olvasói<br />

vehettek részt, akik egy évre elõfizettek valamelyik folyóiratra. Az urnából<br />

kihúzott elõfizetési szelvényen a lugosi székhelyû Sefora kft. neve<br />

állt. „Meg vagyok lepve. Mostanáig nemigen volt szerencsém sorsolások,<br />

nyeremények terén”, mondta a telefonba Marius Groza, a cég tulajdonosa.<br />

A szerencsés nyertes választhatott a Felder által felajánlott két<br />

nyereményváltozat közül. Marius Groza választása az A3-31 egyengetõ<br />

gyalugépet, a B3 Winner Confort daraboló- és marógépet, az N4400<br />

szalagfûrészt és az AF-10 elszívót tartalmazó csomagra esett. A nyeremény<br />

értéke 10.500 euró. Az 1992-ben alakult Sefora kft. fakitermeléssel<br />

foglalkozik. Bár a hét alkalmazottat foglalkoztató cég nyereséges,<br />

Marius Groza úgy látja, egyre nehezebb megmaradni a piacon a kis fakitermelõ<br />

cégeknek, ezért egy ideje már fontolgatja, hogy belevág a fafeldolgozásba.<br />

A nyeremény birtokában a bánsági vállalkozó most már valóra<br />

válthatja az elképzelését.<br />

Pengõ Zoltán<br />

A Zetam Kft. díjnyertes Dora konyhabútora<br />

Épõlnek az új kiállítócsarnokok


info-flash<br />

7<br />

H í r e k i n f o w o o d . r o<br />

Hírrovatunk írásai a www.infowood.ro faipari internetes portálon is<br />

olvashatók. A szerkesztõségünk gondozásában naponta frissített portálon ön<br />

is közzétehet rövid, saját cégével vagy szakterületével kapcsolatos cikkeket<br />

(kereskedelmi híreket, sajtóközleményeket, beszámolókat stb.) – a közérdeklõdésre<br />

számot tartó írásokat az <strong>Intarzia</strong> <strong>Fabula</strong> <strong>oldal</strong>ain is közöljük.<br />

hanyagolták a serdülõknek szánt bútorok<br />

fejezetét. Az IKEA új ötlettel jelentkezik a<br />

romániai bútorpiacon, amely új távlatokat<br />

nyithat a hazai szakágazat számára.<br />

A cég az elmúlt napokban mutatta be<br />

új termékkatalógusát, amely a 2008. szeptember<br />

– 2009. augusztus közötti idõszakra<br />

érvényes. A kiadványt 2008 szeptemberében<br />

több mint 950.000 példányban ingyenesen<br />

osztják szét. A mostani katalógus<br />

90 <strong>oldal</strong>lal terjedelmesebb, mint a tavalyi,<br />

és újdonságként hat, hogy elsõ ízben<br />

tartalmazza a serdülõknek szánt fejezetet.<br />

Az IKEA 1,3 millió eurót költött az új<br />

katalógus kinyomtatására és terjesztésére.<br />

„Reméljük, hogy romániai jelenlétünk<br />

harmadik-negyedik évében üzleti forgalmunk<br />

meghaladja majd a 100 millió eurót,<br />

áfa nélkül, csupán egyetlen üzlet mûködtetése<br />

és tevékenységének javítása révén”,<br />

jelentette ki az IKEA Romania kereskedelmi<br />

menedzsere, Cornel Opriºan.<br />

IKEA ÚJDONSÁGOK: SERDÜ-<br />

LÕKNEK SZÁNT KÜLÖNLEGES<br />

TERMÉKEK<br />

A svéd bútor-viszonteladó külön fejezetet<br />

iktatott termékbemutató katalógusába a<br />

serdülõk számára. A termékek 30%-a új típus.<br />

Ez a korosztály a cég piaci politikájának<br />

új célcsoportját képezi.<br />

A hazai bútorgyártók eddig igencsak el-<br />

AZ EU-BÓL SZÁRMAZÓ FA-<br />

ANYAG EGYÖTÖDE ILLEGÁLIS<br />

VAGY GYANÚS<br />

Az EU-ból importált faanyag mintegy 20%-<br />

a törvénytelen vágásból vagy gyanús forrásokból<br />

származik, fõleg Kínából, Indonéziából<br />

és Oroszországból, adja hírül a Reuters,<br />

a World Wide Fund for Nature (WWF) jelentésére<br />

hivatkozva.<br />

Összességében a Délkelet-Ázsiából importált<br />

fatermékek 40%-a, a Latin-Amerikából<br />

származók 30%-a és az afrikai fatermékek<br />

több mint 36%-a törvénytelen vagy<br />

gyanús forrásokból származik, mutat rá a<br />

2006-os faimportokat elemzõ jelentés.<br />

„Az illegális favágások tönkreteszik az<br />

erdõk védõ funkcióját, növelik az olyan természeti<br />

katasztrófák kockázatát, mint az<br />

áradások vagy földcsuszamlások, és az erdõk<br />

pusztulásához vezetnek, ami az éghajlati<br />

változások egyik fõ oka”, jelentette ki a<br />

WWF képviselõje, Anke Schulmeister.<br />

A jelentés leszögezi, hogy az illegális<br />

fakereskedelem a helyi gazdaságokat is<br />

sújtja az árak leszorítása révén, és intézkedéseket<br />

sürget ennek megelõzése érdekében.<br />

A WWF jelentése arra is rámutat,<br />

hogy az ilyen típusú fakereskedelemben az<br />

elsõ helyet Oroszország foglalja el 10,4 millió<br />

köbméter törvénytelen vagy gyanús forrásokból<br />

származó faanyaggal, amit 2006-<br />

ban az EU országaiba szállítottak.<br />

Az Európai Bizottság 2008 szeptemberében<br />

fogadja el azt a javaslatot, amely oly<br />

módon szabályozza a fakereskedelmet, miszerint<br />

elõírja, hogy az Európába importált<br />

faanyagnak kötelezõen a vágás törvényességét<br />

tanúsító bizonylattal kell rendelkeznie.<br />

ÚJ FINANSZÍROZÁSI PROGRAM<br />

A VIDÉKI CÉGEK SZÁMÁRA<br />

Szeptember hónaptól kezdõdõen két új finanszírozási<br />

intézkedés indul be az Európai


8 info-flash<br />

Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alap keretében:<br />

a 3<strong>12.</strong> sz. intézkedés „Kisvállalkozások<br />

létesítésének és fejlesztésének támogatása”,<br />

valamint a 313. sz. intézkedés<br />

„Turisztikai tevékenységek ösztönzése”. Az<br />

elsõ intézkedés a faipari cégekre is vonatkozik.<br />

A 3<strong>12.</strong> sz. intézkedés „Kisvállalkozások<br />

létesítésének és fejlesztésének támogatása”,<br />

nevezhetõ kedvezményezettjei<br />

a kisvállalkozások, amint azokat a<br />

346/2004. számú, a vidéki környezetben<br />

tevékenykedõ kisvállalkozások létesítésének<br />

és fejlesztésének támogatására, valamint<br />

a természetes személyek ösztönzésére<br />

vonatkozó törvény meghatározza. Az intézkedés<br />

értelmében nem nevezhetõk azok<br />

a kedvezményezettek, akik a városokhoz és<br />

város körüli övezetekhez tartozó falvakban<br />

fejtik ki a tevékenységüket. Csakis az intézkedés<br />

beruházási projektjeinek kiegészítõ<br />

részeként támogatják a bioenergiától eltérõ<br />

energiaféleségeket termelõ berendezések<br />

vásárlását is. A vissza nem térítendõ<br />

támogatás részaránya a megítélt támogatás<br />

70%-át teheti ki, de ez nem lehet nagyobb,<br />

mint 50.000 euró projektenként az<br />

engedéllyel rendelkezõ természetes személyek<br />

esetében; 100.000 euró a közszállításban<br />

tevékenykedõ kiscégek projektjei<br />

számára és 200.000 euró egyéb kisvállalkozások<br />

esetében (ide sorolhatók be a fafeldolgozással<br />

foglalkozó kisvállalkozások<br />

is). Az intézkedés biztosította pénzforrások<br />

lehívása végett a nevezhetõ kedvezményezetteknek<br />

projekteket kell összeállítaniuk,<br />

amelyeket a kapott pontszám alapján bírálnak<br />

el. Már megjelentek a két intézkedéssel<br />

kapcsolatos tájékoztató anyagok<br />

(Ghidul Solicitantului), amelyek a következõ<br />

honlapokon tekinthetõk meg:<br />

www.mapam.ro és www.apdrp.ro<br />

60.000 EURÓ ÉRTÉKÛ STAER<br />

REKLÁMKAMPÁNY<br />

A Staer bútorgyártó cég 58.000 euró nettó<br />

költséggel (áfa nélkül) bonyolította le termékeinek<br />

augusztusi reklámkampányát.<br />

Eszerint a cég ügyfelei minden vásárolt termék<br />

esetében 10%-os árengedményben<br />

részesülnek.<br />

A kampány elsõsorban a cég új termékeit<br />

hivatott népszerûsíteni, és többek között<br />

egy rádióreklámot is tartalmaz, amelyet<br />

minden olyan városban sugároznak,<br />

ahol a Staer cég üzletekkel rendelkezik.<br />

„Arra törekedtünk, hogy kissé megtörjük<br />

a piaci ajánlatok egyhangúságát és valamennyire<br />

az idényhez is kössük ajánlatainkat,<br />

így támadt az az ötletünk, hogy a<br />

nagy hõség számlájára írjuk döntésünket,<br />

miszerint csak úgy, váratlan meglepetésként<br />

10% kedvezményt biztosítsunk minden<br />

bútorunkra. Egyszóval a kánikula vitt<br />

minket arra, hogy jószerével elmenjen az<br />

eszünk” – kommentálta humorosan a Staer<br />

döntését a cég kommunikációs igazgatója,<br />

Claudiu Buduruþã.<br />

A Staer International egy 25 egységbõl<br />

álló üzletlánccal rendelkezik az ország nagy<br />

és közepes városaiban: Arad, Bârlad,<br />

Botoºani, Brassó, Bukarest, Buzãu,<br />

Cãlãraºi, Déva, Galac, Giurgiu, Gyulafehérvár,<br />

Jászvásár, Kolozsvár, Konstanca, Marosvásárhely,<br />

Nagybánya, Nagyszeben,<br />

Nagyvárad, Oneºti, Piatra Neamþ, Roman,<br />

Slobozia, Szatmárnémeti, Vaslui.<br />

MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK<br />

ÉS ENERGETIKAI HATÉKONY-<br />

SÁG KELET-EURÓPÁBAN<br />

Az idén elsõ ízben szervezik meg Bukarestben<br />

a RENEXPO névre hallgató, a megújuló<br />

energiaforrások és energetikai hatékonyság<br />

témájú nemzetközi vásárt. A rendezvényre<br />

november 19–21. között kerül sor.<br />

A REECO csoport már létrehozta Bukarestben<br />

a REECO RO Expoziþii S.R.L. céget,<br />

amely két romániai vásárt fog megrendezni.<br />

2012-ig a régióban még három helyszínen<br />

rendeznek vásárokat, ily módon a csoport<br />

üzleti forgalma 25%-kal fog növekedni.<br />

Az elsõ rendezvény, a RENEXPO South-<br />

Europe Bukarestben lesz, 2008. november<br />

19–21. között, míg a következõre 2009-<br />

ben kerül sor Aradon.<br />

A RENEXPO South-East Europe vásár<br />

és konferencia helyszíne a Köztársasági Palotaterem<br />

lesz. A mintegy 2600 négyzetméteres<br />

kiállítófelületen romániai, német,<br />

osztrák, magyar és más európai országok<br />

kiállítói lesznek jelen. Sok látogatót és konferencia-résztvevõt<br />

várnak a szomszédos<br />

országokból és egész Európából.<br />

A vásár és konferencia keretében szakmai<br />

elõadásokat lehet majd meghallgatni a<br />

biofûtõanyagok, hulladékból nyert energiák,<br />

geotermia, energetikai hatékonyság, finanszírozás<br />

és promóció, szélenergia, biogázok,<br />

hõszivattyúk, fából nyert energia<br />

tárgykörökben. Mintegy 400 szakember,<br />

politikusok, közgazdászok, intézményvezetõk<br />

tájékozódhatnak jogi és pénzügyi kérdésekrõl,<br />

az új technológiákról és ezek felhasználási<br />

módozatairól, a folyamatban levõ<br />

kutatások új eredményeirõl, valamint a<br />

marketing és az alkalmazási stratégiák jövõbeni<br />

fejlesztési irányairól.


info-flash<br />

9<br />

ÚJABB TÖRÖK BEFEKTETÉS<br />

SZÁSZRÉGENBEN<br />

A Kastamonu Entegre török cég, amely a<br />

romániai piacon a Prolemn (az egyik legnagyobb<br />

fafeldolgozó) vállalat tulajdonosa,<br />

mintegy 100 millió eurót fektet be második<br />

szászrégeni gyára építésébe. A társaság<br />

egyelõre nem határozott a gyár kapacitása<br />

és a befektetésre kerülõ összeg tekintetében,<br />

de a cég képviselõinek elõzetes kijelentései<br />

szerint az összeg elérheti akár a<br />

100 millió eurót is. „Valószínûleg itt is<br />

ugyancsak melaminált forgácslapot fogunk<br />

gyártani, de elképzelhetõk egyéb változatok<br />

is. Hamarosan dönteni fogunk ezeknek<br />

a részletkérdéseknek az ügyében”, jelentette<br />

ki a Prolemn eladási és tervezési igazgatója,<br />

Mehmet Ilhan.<br />

A Prolemn a Hayat Holding társaság<br />

tagja, amely a következõ cégek tulajdonosa:<br />

Kastamonu Entegre Agac Sanayi,<br />

Yongapan Agac Urunleri és Hayat Kimya<br />

Sanayi. A szászrégeni gyárat 1986-ban alapították,<br />

öt év után privatizálták, és nevét<br />

Prolemnre változtatták. 1998-ban az egyik<br />

legnagyobb törökországi faipari cég, a<br />

Kastamonu Entegre társaság a részvények<br />

98%-át megvásárolta.<br />

A Kastamonu Entegre tavalyi üzleti forgalma<br />

70 millió euró volt.<br />

A KIKA ROMÂNIA ÁLTALÁ-<br />

NOSÍTOTT TERMÉKPOLITIKÁRA<br />

TÉR ÁT<br />

Az osztrák cég Romániában az összes minõségi<br />

kategóriába tartozó termékeket fog<br />

forgalmazni, a cash&carry vagy diszkont típustól<br />

kezdve az egészen luxus gyártmányokig.<br />

A Kika megjelenése a hazai piacon<br />

a konkurencia kiélezõdését vonja maga<br />

után, mind a hozzáférhetõ árú termékek,<br />

mind a luxusbútorok területén. A cég képviselõi<br />

úgy vélik, hogy a román polgárok érdeklõdést<br />

tanúsítanak a márkás termékek<br />

iránt, és ez a részleg nagy sikernek fog örvendeni<br />

a román piacon, amelyet az osztrákok<br />

még kialakulatlan, de teljes lendülettel<br />

fejlõdõ területnek tartanak: becslésük szerint<br />

a növekedési irányzat megtartja az évi<br />

12–15%-os ütemet. Noha az irodabútorok<br />

szektora jelentõs piaci részesedést mutat,<br />

a Kika csakis a természetes személyeket<br />

célozza meg. A bukaresti üzlet mellé a viszonteladó<br />

területeket vásárolt Temesváron<br />

és Nagyváradon, ahol újabb két üzletházat<br />

szándékozik megnyitni. Elõnyben részesítik<br />

a külföldi partnerekkel való együttmûködést,<br />

ez a megoldás már bevált azokban<br />

az országokban, ahol a cég már kialakult<br />

üzlethálózattal rendelkezik: ezektõl a<br />

Kika kedvezményes áron kapja meg a forgalmazott<br />

termékeket. A Kika elsõ üzletét<br />

8 évvel ezelõtt nyitotta meg Magyarországon,<br />

2005-ben megjelent a cseh és szlovák<br />

piacon, majd a múlt évben Horvátországban<br />

is. Ausztriában és a régióban fenntartott<br />

összesen 63 üzletével a Kika/Leiner az<br />

európai bútorpiac egyik vezetõ cége: a<br />

2006–2007-es pénzügyi évben a cég üzleti<br />

forgalma 1,2 milliárd eurót tett ki.<br />

A SZEMÉLYZETI ÁTALAKÍTÁS<br />

NEM BEFOLYÁSOLTA AZ<br />

ALPROM ÜZLETI FORGALMÁT<br />

Az Alprom Piteºti, amelyik az ország elsõ<br />

tíz bútorgyártója között foglal helyet, az év<br />

elsõ felében a tavalyi hasonló idõszakának<br />

megfelelõ, mintegy 7–8 millió euró értékû<br />

üzleti forgalmat bonyolított le, olyan körülmények<br />

között, amikor is jelentõs mértékben<br />

csökkentett az alkalmazottak létszáma.<br />

„Az elsõ félévet a tavalyi hasonló üzleti<br />

forgalommal zártuk, ennek oka fõleg az,<br />

hogy az alkalmazottak tömegesen távoztak<br />

a cégtõl, fõleg külföldre”, mondta az<br />

Alprom vezérigazgatója, Dumitru Petcu.<br />

„Az elmúlt évekhez képest visszaesés<br />

tapasztalható, fõleg az export területén. A<br />

belföldi piacon elég jól teljesítettünk az eladások<br />

tekintetében. Ha az emberek házat<br />

építenek, bútort is vesznek”, tette hozzá a<br />

cég képviselõje.<br />

A valutaárfolyam alakulása, amely<br />

hátrányosan érintette az exportõröket,<br />

oda vezetett, hogy a román gyártó cégek<br />

a belpiac felé forduljanak. Míg 2004-ben<br />

az Alprom termelésének 98%-át vitte külföldre,<br />

ebben az évben a termékeknek<br />

már csak 60%-át exportálta. Ami a versenyhelyzetet<br />

illeti, „a konkurencia minket<br />

nem lepett meg, mert Románia bútorpiaca<br />

teljes lendülettel fejlõdik”, hangsúlyozta<br />

Dumitru Petcu. 2006-ban az<br />

Alprom 12 millió euró értékben exportált<br />

bútorokat.<br />

Noha a hazai gyártók figyelme egyre<br />

inkább a belföldi piac felé fordult, ezeknek<br />

szembe kellett nézniük saját szakosodott<br />

eladói hálózataik hiányával, az új importõr<br />

szereplõk (IKEA) megjelenése által keltett<br />

konkurenciával, valamint az egyre nagyobb<br />

tömegben importált bútorok dömpingjével,<br />

amelyek fõként Lengyelországból<br />

és az ázsiai országokból érkeztek.<br />

Az Alprom cégcsoport tíz olyan cég<br />

tulajdonosa, amelyek a bútorok és bútorelemek<br />

gyártása, fafeldolgozás és bútorkereskedelem<br />

területén tevékenykednek.<br />

A múlt évben három üzemet zártak be: a<br />

forgácslapgyárat, a falisztgyárat és a fenyõ<br />

fûrészárut elõállító üzemegységet.


10 esemény<br />

Mérnökhallgatók<br />

találkozója<br />

15 soproni egyetemista<br />

ismerkedett az erdélyi<br />

faiparral, kultúrával<br />

Az idén immár ötödik alkalommal került megrendezésre<br />

a brassói és soproni faiparos mérnöktanhallgatók találkozója.<br />

A rendezvénynek, mely arra hivatott, hogy határokon<br />

átnyúló szakmai kapcsolatokat teremtsen, 30<br />

résztvevõje volt.<br />

A brassói és soproni faipari egyetemi hallgatók diáktalálkozója<br />

2002-ben vette kezdetét, minekutána 2001 õszén a brassói magyar<br />

egyetemisták megalapították a „FAKÖR” nevû faipari szakosztályt,<br />

mely a Brassói Magyar Diákszövetség keretein belül tevékenykedik.<br />

A Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság 2001 õszén<br />

megrendezett gyûlésén részt vevõ egyetemisták ígéretet kaptak<br />

Száva János professzor úrtól az anyaországbeli hallgatókkal való<br />

együttmûködés támogatására, aminek hatására felvették a kapcsolatot<br />

a soproni faiparos egyetemi hallgatókkal. Néhányan közülük<br />

kiutaztak Sopronba, és személyesen is megismerkedtek Molnár


esemény<br />

11<br />

Sándor dékán úrral és a magyarországi faiparos egyetemistákkal,<br />

akik pozitívan fogadták a kezdeményezést és így 2002 nyarán megrendezésre<br />

került az elsõ Brassó-Sopron Faiparos Diáktalálkozó,<br />

melynek Székelyudvarhely adott otthont. A soron következõ rendezvények<br />

helyszínei Sopron (2003), Marosvásárhely (2004), majd<br />

ismét Sopronban (2007) voltak.<br />

Vásárhelytõl Brassóig<br />

Az idei diáktalálkozón, mely július 21. és 26. között zajlott, 15 soproni<br />

és 15 brassói egyetemista vett részt. Az elsõ napon a hallgatók<br />

Mezõszabadon megtekintették a Mobinarta Rt. által gyártott<br />

gyermek- és ifjúsági bútorokat, a gazdaságos és minõségi gyártásfolyamattal<br />

is megismerkedtek, majd a Marosszentannán mûködõ<br />

Demi-Art faragászmûhelybe látogattak, ahol különbözõ ipari faragógépek<br />

(másológépek) mûködési elvét tanulmányozták. A különféle<br />

faragott faszobrok mûvészi alakja csodálattal töltötte el a látogatókat,<br />

jól tudván, hogy a faragászat által a fa egyik legnemesebb végtermékét<br />

kapjuk, melyhez mûvészi tehetség és jól megalapozott<br />

szakmai tudás szükséges. Marosvásárhelyen megtekintették a festett<br />

szobrok elkészítését, melyet kézzel, vízalapú festékekkel festenek,<br />

majd Kapusi Mihály vendégei voltak, ahol mûvészien elkészített<br />

faragott szobrokat, képkereteket, tükörkereteket csodálhattak<br />

meg. A keddi nap a kultúrával és történelemmel való ismerkedés<br />

jegyében telt el, a résztvevõk meglátogatták a Teleki Tékát, a Kultúrpalotában<br />

lévõ tükörtermet, képtermet és a színháztermet, majd<br />

pedig a várat és a vártemplomot. Július 23-án a brassói és soproni<br />

egyetemisták Szászrégenbe utaztak, hogy a Gliga hangszergyárnál<br />

tett látogatás keretében a vonós hangszerek komplex gyártási<br />

folyamatával ismerkedjenek. Másnap Brassóban a Losán furnérgyár,<br />

illetve Liviu Brescan vendégeiként a jövendõ faipari szakemberek<br />

a furnérgyártás legújabb technológiájába nyertek betekintést,<br />

sok új információt szerezve a színfurnér gyártásáról. A találkozó<br />

városlátogatással folytatódott, a diáktalálkozó résztvevõi a<br />

Cenk-tetõrõl csodálták meg az óvárost. A nap táncházzal ért véget,<br />

az erdélyi hagyományos táncokat bemutató Bokréta táncház tagjai<br />

szórakoztatták a fiatal mérnöktanhallgatókat. Pénteken a Brassói<br />

Faipari Egyetemen a közelmúltban felújított mérési laboratóriumot,<br />

a faragászmûhelyt, valamint az egyetemen kiállított restaurált bútorokat<br />

és az egyetem történetét ismertették meg a diákokkal.<br />

A találkozó szakestéllyel zárult, melynek keretében a soproni<br />

diákok a selmeci diákhagyományokkal ismertették meg erdélyi kollégáikat.<br />

Köszönet a támogatásért<br />

A szervezõk ezúton is szeretnének köszönetet mondnai mindazon<br />

cégeknek és szervezeteknek, melyek támogatása nélkül a diáktalálkozó<br />

nem valósulhatott volna meg: Brassói Magyar Diákszövetség,<br />

Losán Rt., Polipol Mobila Kft., Imageline Kft., Famos Rt.,<br />

Melakopix Vili Kft., Opel Brassó, Autonet Kft., Metamob Kft.,<br />

Baróti Magánerdészet, ABC Mobil Kft., Terion Prod Kft., Likat Kft.,<br />

Bella Musika Kft., Ladenta Kft., Rózsa-Fa Kft., Baál Kft., KM<br />

Systems Kft., Benedek Prod-Lemn Kft., Ex-For kft. és R.B. Corec<br />

Kft. Külön köszönet illeti Cionca Marina rektorhelyettest és Ivan<br />

Cismaru professzor urat.<br />

Vas Zsigmond


12 cégismertetõ<br />

Parafa – nem<br />

csak dugónak jó<br />

Paratölgybõl gyártott padló- és<br />

falburkolók széles választékát<br />

forgalmazza a Kork kft.<br />

Az igényes parafapadló dísze lehet a lakásnak<br />

Máté László<br />

A parafáról a legtöbb embernek a dugó jut eszébe. Bár a déli tájakon<br />

honos paratölgy az örleményébõl készített dugóknak köszönhetõen<br />

került be a köztudatba, napjainkban már a belsõépítészetben<br />

és az építõiparban is egyre szélesebb körben alkalmazzák a parafa<br />

termékeket.<br />

A székelyudvarhelyi Kork Import-Export kft. 2002 óta foglalkozik<br />

parafából készült termékek forgalmazásával. Máté László cégvezetõ<br />

több mint egy évtizede, az építõiparban dolgozva figyelt fel<br />

a parafára, a benne rejlõ lehetõségekre. A vállalkozás a holland<br />

Solida cég kizárólagos romániai importõre és forgalmazója.<br />

Kincse a kérge<br />

A parafából dugón kívül padlóburkolólapot, falburkolólapot, tapétát és<br />

különféle háztartási kiegészítõket, például pohár- és edényalátéteket<br />

gyártanak. A termékek kivétel nélkül a paratölgy kérgébõl készülnek,<br />

egyetlen fát sem kell kivágni ipari hasznosítás céljából. A kérget a fa<br />

19-20 éves korában lehet elõször lehántani. A háncsolás nem károsítja<br />

a fát, nyolc-kilenc esztendõ alatt a kéreg teljesen visszanõ és ismét<br />

le lehet hántani.<br />

A parafából gyártott padló- és falburkoló anyagok egyre népszerûbbek,<br />

ami nem meglepõ, figyelembe véve, hogy egy sor elõnyös tu-


cégismertetõ<br />

13<br />

A parafa falburkolólapok kiváló hõszigetelõk<br />

lajdonsággal rendelkeznek. Az iparban hang- és hõszigetelésre, valamint<br />

rezgéscsillapításra használják a 3-7 cm vastagságú parafa lapokat.<br />

Rezgéscsillapítóként fõleg nyomdákban, kazánházakban alkalmazzák.<br />

Használtak parafalapokat a szovátai Danubius Hotel felújításakor,<br />

de a felhasználók között van az elsõ számú hazai nyomdának<br />

számító udvarhelyi Infopress is, mondja Máté László.<br />

15 euró/négyzetméter<br />

Lakásokban szintén egyre inkább terjednek a parafa burkolatok. A<br />

padlóburkoló termékek közül jószerével a parafa az egyetlen, melyet a<br />

lakás bármely helyiségében le lehet fektetni. Lakószobákban a parafa<br />

ugyanolyan esztétikus, meleg hangulatot áraszt, mint a hajópadló vagy<br />

a parkett, az ára ugyanakkor kedvezõbb, állítja a Kork kft. igazgatója:<br />

míg egy jó minõségû hajópadló négyzetmétere 50 euró körül van, addig<br />

a 4 mm-es parafalapot már 15 euró/négyzetméteres áron meg lehet<br />

kapni. A konyhában a parafalapok verik a padlócsempét, ugyanis<br />

jóval melegebbek, a háziasszony nem kell órákon át egy hideg felületen<br />

álljon. Lévén vízálló, a parafa sikeresen helyettesítheti a padlócsempét<br />

a fürdõszobában is. Utóbbival szemben megvan azon elõnye<br />

is, hogy nem válik csúszóssá, ha víz kerül rá. A parafa mellett szól az<br />

A vásárlók különbözõ színû burkolólapok közül választhatnak<br />

A kérget kilencévente hántják le a paratölgyrõl<br />

is, hogy ez az egyedüli fafajta, mely járólapként lehetõvé teszi a padlófûtés<br />

alkalmazását. Mivel puha és rugalmas felületet képez, a konyhában<br />

nem törnek el könnyen a leejtett tárgyak, ugyanakkor csökkentett<br />

sérülésveszélyt jelent a csetlõ-botló kisgyermekek számára.<br />

Színezett vagy natúr<br />

A parafa padlóburkolók vastagsága 4-11 mm között változik. A<br />

vékonyabbakat ragasztani kell, MDF vagy OSB lapra, esetleg betonra.<br />

Mivel rugalmasak, minden dudort átvesznek, a vékony parafa padlóburkolót<br />

víztükör simaságú felületre lehet csak lefektetni, elõzõleg<br />

ajánlatos aljzatkegyenlítést végezni. A vastag parafa padlóburkolók az<br />

úgynevezett nútféderes panellapok kategóriájába tartoznak. Ezek lefektetése<br />

jóval egyszerûbb, össze kell illeszteni õket ragasztás nélkül,<br />

és mozgó úszópadlót alkotnak. A padlóburkolólapoknak van lakkozott,<br />

valamint natúr változata. A parafa kiemelkedõen jó hõszigetelõ, egy 4<br />

mm-es padlóburkolólap – 7 cm-es fenyõnek felel meg.<br />

Kiváló hõszigetelõ tulajdonsága falburkolóként is érvényesül, egy<br />

7 cm-es burkolólap hõvisszatartó képessége megegyezik egy 70 cmes<br />

porotherm téglafaléval, mondja a Kork kft. igazgatója. Belsõ felületek<br />

burkolására nagyon jók a parafa tapéták is, melyeket ugyanolyan<br />

módszerrel kell felrakni, mint a hagyományos tapétát. Ezek a parafa<br />

falburkolók igen tetszetõsek, számos színben forgalmazzák õket, natúr<br />

változatuk pedig a felhasználó igénye szerint színezhetõ, lakkozható.<br />

A parafatermékek felületkezelését speciális festékekkel és lakkokkal<br />

kell végezni. Máté László elmondása szerint a padlóburkolat lakkozása<br />

körülbelül 15 évet tart, azt követõen kézi csiszolással meg kell<br />

tisztítani a parafát, majd felvinni egy új réteg lakkot.


14 cégismertetõ<br />

készült termék elõállításánál alkalmazott technológiáktól eltérõen itt<br />

nem alkalmazzák az egészségre káros formaldehidet, a paratölgy<br />

ugyanis egy természetes ragasztót tartalmaz, mely összefogja az õrleményt.<br />

Légúti allergiában szenvedõk számára fontos szempont,<br />

hogy mivel antistatikus, nem vonzza a port, a rovarok és az atkák pedig<br />

keserû íze miatt nem költöznek bele.<br />

A parafa könnyen tisztítható tiszta vízzel vagy speciális, környezetbarát<br />

ápolószerekkel. Tûzvédelmi szempontból felülmúlja a legtöbb<br />

fából készült burkolólapot, nehezen gyullad meg, és rosszul ég.<br />

A természetes mintázat dekoratív anyaggá teszi a parafát<br />

Se por, se formaldehid<br />

A Kork kft. nemcsak forgalmazza, hanem be is építi a parafa padló-<br />

és falburkoló anyagokat. Az utóbbi két évben folyamatosan nõ a<br />

kereslet ezen termékek iránt, mondja a cégvezetõ. „Aki megismerte<br />

a parafát, más padlóburkolót nem rak a lakásába. Többször megtörtént,<br />

hogy a kliens elõször csak egy helyiségbe tetetett parafát, aztán<br />

az egész lakásba”, nyilatkozta Máté László. A parafa azért is kitûnõ<br />

belsõépítészeti alapanyag, mivel semmilyen egészségkárosító anyagot,<br />

vegyszert nem tartalmaz (ezen tulajdonságának köszönhetõen<br />

felülmúlhatatlan dugaszolóanyag). A parafatermékek kéregõrlemény<br />

melegen történõ összepréselésével készülnek. Más faõrleménybõl<br />

A padló- és falburkolókon kívül a Kork forgalmaz parafadugókat,<br />

konyhai kiegészítõket és parafakérget is. Ez utóbbit fõleg terráriumok,<br />

akváriumok számára vásárolják, valamint rusztikus stílusú lakásokba<br />

dekorációként. Bár sérülékenynek tûnik, a parafa rendkívül ellenálló,<br />

puhasága rugalmassággal párosul, nagy erõhatás esetén is 97 százalékban<br />

visszanyeri eredeti alakját. „Gyakran kérdezik, hogy padlóburkolóként<br />

bírja-e a tûsarkú cipõt. Sokkal többet is kibír, hacsak valaki<br />

nem esik neki csákánnyal vagykalapáccsal, a parafában roppant nehéz<br />

kárt tenni. Gyakorlatilag élethosszig tartó garanciát lehet rá vállalni,<br />

a lakás tulajdonosának élete végéig nem lesz gondja a padló- vagy<br />

a falburkolatyal”, mondja a vállalkozó.<br />

Pengõ Zoltán<br />

Érdekességek a parafáról<br />

A paratölgy jellemzõen a mediterrán övezetben tenyészik.<br />

Elõnyös tulajdonságai már az ókorban ismertek voltak, felhasználták<br />

Egyiptomban, valamint a görögországi és kisázsiai<br />

városállamokban edények dugaszolására, szandálok<br />

készítésére, hajók, csónakok szigetelésére és tetõk burkolására.<br />

A XIV-ik században Portugália lett a világ legnagyobb<br />

parafatermelõje és -feldolgozója, mely pozíciót napjainkig<br />

megtartotta. Portugáliában évszázadok óta törvény szabályozza<br />

a parafa kitermelését, megszabva például, hogy a kéreg<br />

két egymást követõ lehántása között legkevesebb kilenc<br />

évnek kell eltelnie.<br />

A parafa rugalmassága kiváló, hõszigetelõ képessége<br />

speciális méh-sejt szerkezetének tudható be, a rostok között<br />

ugyanis levegõcellák találhatók. Ezek miatt a parafapadlót a<br />

láb rugalmas, de ugyanakkor tartással rendelkezõ felületként<br />

érzékeli.


esemény<br />

15<br />

Németországi ajánlat az erdélyi erdõtulajdonosoknak<br />

Nagy hatásfokú és környezetbarát fakitermelést biztosítanak a Sennebogen erõgépek<br />

Egyben környezetbarát és rendkívül hatékony erdõkitermelési módszert ajánl<br />

egy németországi cég az erdélyi erdõtulajdonosoknak és fakitermelõknek.<br />

Az egyetlen szakember által irányított multifunkcionális lánctalpas gép egy<br />

nap alatt öt, egyenként három-háromfõs favágócsapatot és az ehhez tartozó<br />

tíz lovat és öt-hat, esetenként nyolc láncfûrészt képes helyettesíteni.<br />

A Straubingban székelõ Sennebogen cég helyszíni bemutatóra,<br />

a Bajor-erdõbe hívta meg az erdélyi szakembereket.<br />

A Duna mentén fekvõ Regensburg közelében lévõ Achslach erdejében<br />

jó darabig vidéki polgármestereink által is megirigyelhetõ aszfaltozott<br />

erdei úton haladunk a sûrû, lombhullató fák között, majd<br />

jól kitaposott köves útra térünk. Tudjuk, hogy valahol a környéken<br />

ritkítás folyik, de egyetlen favágót, lovat, rakodómunkást, traktort<br />

vagy teherautót sem látunk a környéken. Az erdõ gyomrában viszont<br />

ott van a szaknyelven harvesternek (szüretelõ, betakarító)<br />

nevezett lánctalpas multifunkcionális gép. Jobbra és balra, bõ tizenkét<br />

méterre kinyúló csápjával egy óriási bogárra hasonlít. Hol innen,<br />

hol onnan kap el egy-egy megjelölt fát, átöleli, és „karmai”<br />

alatti fûrészével a földtõl mintegy harminc centiméterre elvágja a<br />

törzsét. Ezek után, anélkül, hogy a földön végighúzná, magához ragadja,<br />

és megtisztítja a legkisebb ágaitól, majd vízszintes állapotba<br />

fekteti, és elkezdi egyenlõ feldarabolását. Az idõt mérve kiderül,<br />

hogy egy húsz-huszonöt méter magas fenyõt vagy bükköt egy efféle<br />

„vasfavágó” képes két perc és tíz másodperc alatt kitermelni, letisztítani,<br />

feldarabolni és kupacba helyezni.<br />

Óránként 40 köbméter<br />

„Óránként vígan ki lehet termelni húsz-harminc, vagy akár negyven<br />

köbméter fát. Ráadásul nem is nehéz a gépet kezelni”, állítja Bernd<br />

Bleier, aki az Erdélybõl érkezett kíváncsiskodók kedvéért megszakítja<br />

munkáját, és mesélni kezd. Tulajdonában nincs erdõ, de a technikumot<br />

végzett bajor fiatalember mégis a fakitermelés révén kere-


16 esemény<br />

Harvester után forwarder<br />

A magyar, román és német erdész szakemberek<br />

által is csak harvesternek nevezett<br />

gép után egy forwardert is megtekintünk.<br />

Ez ugyanazon a kitermelõúton halad végig,<br />

és a már szinte szabályos kupacokba rendezett<br />

rönköket – méretük és minõségük<br />

függvényében – magára rakja. Kiérve az erdei<br />

útra, méret függvényében válogatja, és<br />

ha kell, a fáért érkezõ kamiont is megrakja.<br />

„Ha nálunk is így folynának az erdõritkítások,<br />

minden rendben lenne. De hol állunk<br />

mi még attól, hogy a kitermelõk ennyire óvják<br />

a megmaradó fákat, meg a talajt? Pedig<br />

a jövõ erdõkitermelése errõl szólna”, állapítja<br />

meg küldöttségünk környezetvédelmi<br />

szakembere, Ábrán Péter. A több mint húsz<br />

éve a marosmenti erdõk védelmébe szegõdött<br />

mérnök szomorúan nyugtázza, hogy a<br />

Székelyföld zöld aranyát nemcsak a fatolvajok<br />

dézsmálják, hanem a törvényes, de<br />

szakszerûtlen kitermelések is egyre megkopottabbá<br />

teszik.<br />

si a kenyerét. Bleier lényegében családi hagyományt ápol, hisz a<br />

szépapja is favágó volt, s ugyanúgy termelte ki másfél évszázaddal<br />

ezelõtt az erdõt, mint ahogy mostanság is még szokás a Székelyföldön.<br />

A fiatalember viszont hallani sem akart a fejszérõl, inkább<br />

több mint négyszázezer euróért gépet vásárolt magának, amivel<br />

bérmunkát vállal. Érkezésünkkor már több tíz köbméter fát legyúrt,<br />

de sem a cég nevével feliratozott pólóján, sem az erdõ zöldjében<br />

sárgán csillogó gépén olajfolt nem látszik. „Ez tiszta munka.<br />

Nemcsak számomra meg a gép számára, hanem az erdõt illetõen<br />

is”, mondja, majd a lánctalpak nyomára mutat. Ezek sokkal kímélõbbek,<br />

mint a hatalmas kerekek, melyek akár félméteres sáncokat<br />

is képesek hagyni erdeinkben. Ráadásul Németországban minden<br />

szakmunkás ügyel arra, hogy gépe elé a korábban kivágott fenyõ<br />

ágaiból és leveleibõl egy védõszõnyeget terítsen le. A gép ezen a<br />

sávon közlekedik, és nyúl jobbra meg balra,<br />

nem cikázza össze az erdõt. Míg nálunk hatalmas<br />

nyomokat hagyó erõgépek túrják fel<br />

az erdõt, a földön húzva a kivágott rönköt<br />

és megsértve a talpon maradt többi fát, itt<br />

a lábon maradó fák törzsén legfeljebb egyegy<br />

karcolás esik. Dolga végezte után a gépet<br />

irányító szakember csak annyi gallyat<br />

hagy a használt sávon, amennyi belátható<br />

idõn belül felbomlik, és érdemben hozzájárul<br />

a talaj minõségének javításához.<br />

Tizenöt munkás és tíz<br />

ló helyett<br />

„Mindkét masina több erõgépet és számos<br />

munkást helyettesít. Számításaim szerint egy harvester tizenöt<br />

székelyföldi favágó és tíz ló munkáját végzi. Munka után összeszedi<br />

az ágakat, melybõl aztán távfûtésre alkalmas biomassza készül.<br />

Ha egy ilyen gép jó a német, osztrák vagy svájci kitermelõknek és<br />

erdészeti törvényeknek, nem értem, nálunk miért ne lehetne használni?”<br />

– vonja meg a vállát Csuszner Ferenc. A gyergyószentmiklósi<br />

erdészmérnök gyors fejszámolást végez, melybõl kiderül, hogy<br />

egy köbméter fa kitermelése Nyugaton sem kerül többe, mint Romániában.<br />

„És akkor nem lenne jobb hatékonyan és szakszerûen elvégezni<br />

azt?” – teszi fel a költõi kérdést. Tudomása szerint a Kárpátokban<br />

egyelõre senki nem alkalmazza a fejlett európai technológiát.<br />

Erre az egyik magyarázat a gép öt-hat, vagy rosszabb esetben<br />

nyolc év után megtérülõ 400 ezer eurós ára lenne.


esemeny<br />

17<br />

Technológia és szaktudás<br />

A hazai kitermelõk kapzsiságát ismerve, Rãzvan Câmpu, a brassói erdészeti<br />

egyetem doktorandusa úgy véli, Romániában még kevés az<br />

olyan befektetõ, aki képes türelmesen kivárni beruházásának megtérülését.<br />

Kurt Otrin Romániában élõ, osztrák származású mérnök szerint<br />

mégis jó lenne, ha Erdély erdeiben is hasonló, környezetkímélõ<br />

gépeket használnának. Szerinte az lenne a legszerencsésebb megoldás,<br />

ha az Európai Unió országaiból nem csak a technológiát, hanem<br />

a szaktudást is sikerülne importálni. Ehhez viszont egy-két éves gyakorlatra<br />

lenne szükség. A székelyföldi erdõk jellegzetességeit jól ismerõ<br />

Josef Fent nem lát semmiféle akadályt abban, hogy miért ne lehetne<br />

nálunk is efféle gépeket bevetni. „Ezek rendkívül megkönnyítenék,<br />

és balesetveszély-mentessé tennék a kitermelõk munkáját. Az ötvenhatvan<br />

fokos lejtõkön is vígan dolgozó gépek sok nehézségtõl kímélnék<br />

meg az erdélyi kitermelõket”, állítja a Sennebogen cég eladási<br />

menedzsere.<br />

Szucher Ervin<br />

XXI-ik századi gépek<br />

Az 1952-ben, családi vállalkozásként alakult Sennebogen munkagépek széles skáláját gyártja és forgalmazza:<br />

darukat, emelõ- és markológépeket, 10 és 200 tonna között. A Sennebogen valamennyi<br />

terméke saját fejlesztésû. A termékek alapváltozatai mellett, a megrendelõ egyedi igényeihez szabott<br />

gépeket is legyártanak a vállalat straubingi és wackersdorfi üzemeiben. A több mint 1.000 alkalmazottat<br />

foglalkoztató bajorországi cég tavaly 310 millió eurós forgalmat bonyolított le.<br />

A Sennebogen szeretne betörni a román piacra is, az erdélyi szakemberek meghívása Németországba<br />

az ezirányba tett elsõ lépésnek tekinthetõ.


18 design<br />

Az olasz Cassina cég ülõbútorai a világ minden táján ismertek.<br />

Székek, asztalok, fotelek, ágyak, kárpitos ülõgarnitúrák a cég által<br />

gyártott legjellemzõbb bútortípusok. A Cassina kollekció eklektikus.<br />

Nyitott a különbözõ kultúrák találkozásából keletkezõ újszerû formákra,<br />

könnyûszerrel ötvözi a történelmi múlt és modern kor adta<br />

lehetõségeket, ezáltal formálva saját egyéniségét.<br />

A Cassina a 2008-as IMM Kölni vásáron egy jól kidolgozott<br />

stratégiával jelentkezett: újdonság és folytonosság, izgató modern<br />

és felújított régi, tapasztalat és megvalósított felfedezés egymás<br />

mellett.<br />

Amit sugall, az nem egy egyenletes stílus, nem az a házias közönséges-édeskés<br />

diszítés, ami amennyire luxus, annyira személytelen.<br />

Az élet reális képét bemutató modern élet stílusát érezhetjük,<br />

ahol a formák, benyomások különbözõek, de létezik köztük az<br />

egymást kiegészítõ, egyensúlyt fenntartó egymás mellé helyezés<br />

alapelve. Tudatos elegancia, fejlett esztétika, kombinálva a szellõsség<br />

és tömörség, a komor vonalak vegyítése a kárpít anyag adta<br />

természetességgel, a formalitás a nem hivatalos természetességgel.<br />

A Cassina széles áruválasztékkal szolgáló vállalat, a design<br />

részleg know-how felszereltségû. A szakembergárda nem szorítkozik<br />

csak a modellek és formák elemzésére, hanem a tapasztalat, kísérletek,<br />

technológia és kényelem, az alapanyagok ismeretére,<br />

azok viselkedésének ismeretére is sokat ad.<br />

Állandó törekvés érezhetõ a történelmi hagyományos bútorgyártás<br />

fejlesztésére, a lakótér-koncepció átalakulásának követésére,<br />

folyamatosan kiszélesítve a kényelemérzést. Acél, alumínium,<br />

bõr, szövet, fa: a legkedveltebb alapanyagok.<br />

Tehetséges és hozzáértõ kézi megmunkálás, virtuális modellezés,<br />

bõrkikészítés és szabászat, fémmunka és mûanyag feldolgozás:<br />

ez a Cassina világa. Változatos légkör, amit a cég három<br />

designer segítségével oldott meg. Philippe Starck, Rodolfo Dordoni<br />

és Piero Lissoni kollekcióikkal csökkentik a lakás és irodaház, a magánszféra<br />

és nyilvánosság, a magánélet és vendéglátás (fogadás)<br />

közötti távolságot.<br />

1. Rodolfo Dordoni<br />

Milánóban született 1954-ben. Diplomát a Milánói Politechnika<br />

építészeti karán szerzett, 1979-ben. Azóta számos világhírû cégnek<br />

készített terveket. Többnyire bútorral és világítótestekkel foglalkozott.<br />

Egyes cégek termékstratégiáját is nagymértékben meghatározta.<br />

Lakások, villák, ipari épületek, üzletek, vitrinek, irodák, vendéglõk,<br />

hotelek, kiállítási standok, vásárok berendezési terveit készíti<br />

folyamatosan Itáliában és más világrészeken.<br />

2005-ben a formatervezés mellett megalapította a Dordoni Építészeti<br />

Stúdiót, Alessandro Acerbivel és Luca Zanibonival együtt. A<br />

Cassinánál végzett munkájáról így vall:<br />

„Egy hosszúformatervezõi munka elsõ lépése a Cassina számára<br />

dolgozni. Emberi szinten egy nagyon szép megvalósítás, ugyan-


design<br />

19<br />

akkor szakmailag iszonyatos!<br />

A Cassinának tervezni a szakmabeliek számára egy nagy kihívás.<br />

Hasonló egy egyetemi cím megszerzéséhez, azzal a különbséggel,<br />

hogy mindig benned van a félsz, hogy megfelelsz-e folyamatosan.<br />

Állandó tanulás, fejlesztés, minden rögzítése, amit látsz és érzékelsz<br />

a szakmában magad körül. Amikor pedig eljutsz az önkifejezéshez,<br />

nehéz ezt könnyedén, görcsök nélkül, ellazulva megtenni.<br />

De aztán egyszer csak eljutsz egy adott pontig, és attól kezdve minden<br />

természetesen jön. Olyan ez, mintha együtt növekednél, lélegeznél<br />

az alkotással.<br />

Érzed ezt azokkal az emberekkel együtt, akikkel részt veszel ebben<br />

a kalandban. Nehéz elmondani, hogy mi is az valójában, ami elkezdõdött,<br />

ami befolyásolt – ott van minden legbelül, ott is volt mindig,<br />

csak elõ kellett hívni. A munka könnyû volt, a gondolatok átvitele<br />

a valóságba, a kivitelezés is egy élmény volt, szakmailag pedig<br />

iszonyatos.”<br />

Pilotta és Boboli<br />

A Cassina számára készült elsõ munkájában Rodolfo Dordoni a knowhow<br />

építészet szellõsségét használta ki. A klasszikus elõdök munkáival<br />

vetekedik a kollekció, fõleg Gio Ponti és Franco Albini hatása érezhetõ.<br />

Dordoni bebizonyította, mennyire mesterien tud bánni az anyagokkal,<br />

ugyanakkor képes használni a Cassina tapasztalatait és hagyományait<br />

anélkül, hogy a maga elképzeléseit fel kellene adnia. A nagy elõdök<br />

visszhangja fellelhetõ nála is, de sose tûnik másolásnak, inkább egyfajta<br />

ellenszernek, amit a vázszerkezeteknél megkockáztat és könnyedén alkalmaz.<br />

A Pilotta termékcsalád /szék, fotelek, kanapék/ tervezése kapcsán<br />

Dordoni az elemi geometrikus vonalak iránt érdeklõdik, és belekezd lényeges<br />

természetû koncepciókba.<br />

Figyelme a síkok modellezése felé, az alkatrészek kötéseinek elemzésére,<br />

<strong>oldal</strong>só kant-vonalakra irányul, semmint a technológia és építészet<br />

valós elemformáira. Teljes egyszerûség, ami visszaadja a háromszögû,<br />

átlós elemek erejét, harmonikus egységbe olvasztva össze.<br />

A Dordoni modellek könnyûek, de sose szálkásak. A régi nemesi udvarházak<br />

nyugalmát sugallják, nem állandó meglepetéseket, furcsaságokat,<br />

hanem inkább békességet, biztonságos minõséget.<br />

Stabil ülõhelyek és háttámlák, fokozott kényelem, semmi túlzás sem<br />

a formában, sem az alapanyagban.<br />

A környezetbe könnyen beilleszkedõ bútorok fénye és színe a délvidéki<br />

napfény melegét ötvözi az északi kék ég hûvösségével.<br />

Ezt a koncepciót hangsúlyozzák a Boboli asztalok, amelyek szerkezetileg<br />

és formailag teljesen összeillenek a Pilottával.<br />

Az asztallapok üvegbõl, márványból vagy fából készülnek. A különlegességet<br />

a fenntartó állványszerkezet jelenti, a középsõ talapzat. A széleken<br />

alumínium fesztonok, felületük lakkozott vagy krómozott. A bécsi<br />

szecesszió minden jellemzõje boldogan köszön vissza ránk átlátszó, vagy<br />

színes kivitelben.<br />

Pápay Márta


20 a fa kultúrája<br />

A FENYÕ ÉS A<br />

SZÉKELY (9.)<br />

A FENYÕ MARADÉKTALAN<br />

FELHASZNÁLÁSA – A FENYÕÁG<br />

HASZNA<br />

Mivel a fenyõ örökélet-jelkép, gyenge ágaiból készítik a végtisztesség<br />

és a megemlékezés koszorúit. Erre a célra a fehérfenyõ ágai a<br />

leginkább megfelelõek. Az erdõkitermelés hulladékát így sikeresen<br />

felhasználhatják a koszorúkészítõk.<br />

A lecsupaszított fenyõág a ház külsõ falára rögzítve idõjárásjelzõ<br />

eszköz. A felfelé mutató ág, száraz idõt, a lekonyuló esõt jelez. A székely<br />

ember minden márciusi holdtöltekor vág egy fenyõágat, és az<br />

épülete falára erõsíti, ezt követõen barométerként figyeli.<br />

A fenyõágat Székelyföldön általában, fenyõcsapnak, vagy egyszerûen<br />

csapnak nevezik. A fenyõcsap fogalma ma már eléggé szûk<br />

nyelvterületen számíthat közérthetõségre. Többnyire az idõsebb korosztály<br />

körében, legfeljebb az erdõgazdálkodás szakmai környezete ismeri<br />

jelentését, de aktív szótárunknak aligha képezi már részét. Az<br />

Etimológiai szótár csíkmenasági tájszóként jegyzi. Az Erdélyi Magyar<br />

Szótörténeti Tárban adatolása egyetlen adatban merül ki, 1768-as datálással,<br />

amikor Bereckben egy peres ügy kapcsán feljegyzik, hogy valaki:<br />

„…egy fenyõ csapot felvett a földrõl.” A székely falutörvények és<br />

a peres jegyzõkönyvek gyakran tárgyalják a csapszedés jogát. A hajdani<br />

ésszerû erdõgazdálkodás nem engedélyezte az erdõ rongálását,<br />

a fenyõágak gyûjtését is kellõ felelõsség kísérte. Ilyen aprónak tûnõ<br />

ügyekben is a faluszéke elõtt kellett számadást tartani. Árkoson például<br />

1781-ben, a közerdõbõl „egy-egy szekér vesszõt karóval együtt<br />

kinek-kinek tehetsége szerént kihozni megengedtetett.” Aki ezt áthágta,<br />

hat forint bírságot fizetett. A szállítás idõpontja is szigorított<br />

volt: „Az terminált napon túl senkinek a fája ki nem adattatik.”( A rendtartó<br />

székely falu, Kriterion, Bukarest, 1973, 114. old.)<br />

A csap = ág fogalomtársítás néhány összetett szóban, jelzõs<br />

szerkezetben is elõfordul. Sajátos értelmezésû lévén, olykor a fogalmi<br />

tisztázása elkerülhetetlen:<br />

„ egy szeker csap” – fenyõággal megrakott szekér;<br />

Csapégetés – fenyõágak elégetése, hamujával a talaj feljavítása;<br />

(Meg)csapolni a fát – lenyesni a kivágott fa ágait;<br />

Csapos fa – az ágaitól meg nem takarított fenyõfa;<br />

Csaposon hagyni – ágasan hagyni;<br />

Csappal megnyesni – fenyõággal megverni;<br />

Csappal megegyengetni – u. a.<br />

Csappal fizetni – fenyõággal fizetni<br />

Csapszedés – a levágott faágak összegyûjtése;<br />

Csórécsap – a csapszedés után az ágakat nagyobb rakásokba<br />

gyûjtötték, és otthagyták addig, amíg a tûlevelek, s az apróbb ágak leszáradtak,<br />

az így nyert ágak csupaszok, „csórék” voltak, mert már<br />

nem volt rajtuk a lomb, azaz lehullott róluk a csereklye. Sok esetben<br />

ez volt a nyári szállás tûzifája.<br />

Csapos kert – kezdetleges terület elválasztó alkalmatosság. A<br />

földbe vert, méternél nem nagyobb cövekekre, sasokra rákötöttek<br />

gúzzsal két szembefordított, nyolc-tíz méteres lompos fenyõt. A cél az<br />

volt, hogy a legelõ állatokat távol tartsa a kaszálótól, erre pedig a<br />

„szerteálló” ágak éppen megfeleltek. Amikor a csapos kert megrégisedett,<br />

az ágakról lehullott a csereklye, továbbra is biztosítani kellett<br />

az áthatolhatatlan szerepet. Ezekre újabb csapokat hordtak esetleg<br />

szászpát, gazt.<br />

Orbán Balázs a csíki kerítésrõl írja:<br />

„Az udvart csapos kert veszi körül, ez pedig apró fenyõtetõkbõl készített<br />

kerítés, ami roppant erdõpusztítással van egybekötve, az ily csapokat<br />

vagy fekmentesen rakják egymásra, vagy a földbe beverve illesztik<br />

sûrûn egymás mellé.” ( Orbán Balázs: Székelyföld leírása II. kötet <strong>29.</strong> old.)<br />

A fenti idézet kissé pontatlan. Két kerítésformát ír le, de egyik<br />

sem csapos kert. A függõleges elemekbõl álló a csapkert, a vízszintes<br />

ágakból megépített a zavarakert. Mindkettõ igen gyakori volt a fenyvesek<br />

hazájában.<br />

Csapkert – olyan kerítésforma, ami 1-1,5 m-es vékony fenyõfa<br />

ágakból készült. A földbevert sasokra három hevedert erõsítettek (mielõtt<br />

a szeg elterjedt volna) gúzzsal. Ebbe fûzték be függõlegesen, két<br />

<strong>oldal</strong>ról váltakozva, szövésszerûen a fenyõágakat. Az így nyert kerítés<br />

teteje a szabálytalanul végzõdõ, ki-benézõ ágakból állt. Mivel minden<br />

második ág állása volt azonos, a kerítés teteje széles is volt és nem<br />

lehetett átmászni rajta. A csapkert nem tévesztendõ össze a sövénykerítéssel,<br />

ami a harminc-ötven cm-enként földbevert vastag ágakra,<br />

vízszintes irányban font, hajlékony ágakból állott.<br />

Zavarakert – feledésbe merült kerítésforma. A levágott fenyõhegyeket<br />

négybe, az <strong>oldal</strong>ágakat legalább kétfelé hasították. Ezeket az


a fa kultúrája<br />

21<br />

egymás mellé leszúrt karók közéb szorították. Hat-nyolc hasított ág<br />

után gúzzsal összekötötték a karókat, erre újra hat-nyolc hasított ágat<br />

helyeztek, gúzzsal újra összekötötték, és a kívánt magasságig folytatták.<br />

Erdei legelõk gyakori bekerítési formája volt. A zavarakert a XVII.<br />

századi csíki vashámorok leltáraiban is elõfordul. (Pataki József: Csíki vashámor<br />

a XVII. második felében, Csíkszereda, 1971; 54. és 97. old.)<br />

A szükség arra is rávitte a székelyt, hogy a fenyõág szénpótló jellegét<br />

felismerje. A medencébõl aránylag korán kipusztultak a faszén<br />

elõállítására alkalmas kemény fafajok, s szénért jobb esetben is hatvan-nyolcvan<br />

km-re kellett eljárni. A szénre ellenben nagy szükség<br />

volt és van. Különösen a kovácsmunkák faszénigénylése volt jelentõs,<br />

amikor egy településen több kovács is dolgozott. Gondolkodni kellett<br />

a szén pótlásáról. Rájöttek arra, hogy a fenyõágak szerkezete sokkal<br />

tömörebb, mint a törzsé. Ez szemmel láthatóan is érzékelhetõ. Az évgyûrûk<br />

az ágban szinte a megszámlálhatatlanságig összetömörülnek,<br />

míg a törzsben könnyedén leolvashatók. Ez a szerkezeti különbség a<br />

fa keménységében is megmutatkozik. Égéskor pedig a kiadott kalória<br />

értéke szinte vetekszik a bükkfáéval. (Lemhényi Pál nyomán.)<br />

A fenyõcsapoknak ezt a tulajdonságát felfedve az ágakat összegyûjtötték,<br />

megszárították, apróra vágják (8–10 cm-es darabokra), a<br />

vastagabbakat még fel is hasogatták, és a faszénnel együtt eltüzelték.<br />

A kovácsok a csapdarabokat az izzó faszénre dobták, elszenesedésük<br />

után egy-két faszén darab mellett újabb csapdarabokkal pótolták.<br />

Idõs pásztorok emlékezetében él a borsikafenyõbõl készült aránylag<br />

rövid furulya élénk hangja, de készítésének módját már nem sikerült<br />

kideríteni. Véleményük szerint „furulya csinálni sokkalta jobb és alkalmasabb<br />

a bojzafa”. Valóban a bodza eleve üres bele, vagy a mogyoró<br />

könnyen eltávolítható puha középrésze sokkal inkább megfelel<br />

furulyának.<br />

Fenyõbõl többnyire a kapának, szénázó gereblyének alakítottak<br />

nyelet. Olyan szerszámoknak, amivel nem kell emelni, feszíteni, de viszonylag<br />

gyakran kell felemelni. Kapa-, szénázó gereblyenyélnek olyan<br />

bojtba más néven csepleszbe nõtt fiatal fenyõt választottak, amelyik<br />

legalább húsz társát elnyomta, így nem nõhettek <strong>oldal</strong>ágai, csak néhány<br />

a hegyén. Törzsének bogmentessége alkalmassá tette a kapanyél<br />

és gereblyenyél kialakításra. A hosszabbakból pemetenyél lett. A<br />

pemete hosszú botra erõsített rongyköteg, amivel a sütõkemencét takarították.<br />

Vízbe mártották, hogy a pernye, a hamu rátapadjon, s a bevetés<br />

elõtt a kemence minél tisztább legyen. A pemeténél is hoszszabb<br />

fenyõfanyéllel látták el a tûzhargat, illetve a hármashorgú<br />

macskát. Az ilyen macskával vették ki a kútba esett vedret. A tûzhorog<br />

olyan kétágú, vasvégû szerszám, aminek egyik vége hegyes, a<br />

másik kampós, tûz esetén viszonylag távolról ki lehetett vele emelni,<br />

vagy éppen taszítani a menthetõ tárgyakat. Félre lehetett húzni a<br />

meggyulladt gerendákat, hogy ne terjedjen a tûz. E két utóbbi szerszámnál<br />

alapvetõ kitétel, hogy a nyél könnyû és hosszú legyen, ezért<br />

esett a választás a fenyõre. Ugyanilyen meggondolásból alakították ki<br />

a szénásszekerek kötõrúdjait is fenyõfából. Igencsak hosszú, vékony,<br />

egyenletes fenyõbõl lett, a gabonakaró (árpakaró) is.<br />

A kenyérsütés segédeszközei közül, a szénvonó feje és a bevetõ<br />

lapát teljes egészében bükkfából készült. A szénvonó nyele fenyõfából,<br />

fûzfából vagy mogyorófából volt. A döngölõ, potyoló, nyomtató alkalmatosságokat,<br />

bunkókat, hasítóbotokat (amivel a fejsze fokára<br />

ütöttek) többnyire bükkfából alakították ki. Olyan fiatalon megsérült<br />

bükkfából képeztek ki a bunkókat, amelyek egy helybõl több ágat<br />

eresztettek, és az ágak töve megbogosodott, így keményebb volt,<br />

mint máshol.<br />

A legtöbb kaszanyél fûzfából, a vasgereblye, villa, ásó nyele pedig<br />

mogyoró- vagy fûzfából készült. A cseberrudat fiatal bükkfából, vagy<br />

más leveles fából alakították ki, ami nagy megterhelés alatt sem roppant<br />

össze. A gyertyánfa a legkeményebb és legnehezebb fák egyike,<br />

de télen nagyon hideg, ezért szerszámnyélnek nem szívesen használták.<br />

A gyalut ellenben szinte mindig gyertyánfából készítették. Keménysége<br />

alkalmassá tette gereblyefogak készítésére. A suszter<br />

gyertyánfából és nyírfából szabdalta a faszegeket. A házak deszkafedelét<br />

is hüvelyknyi vastagságú, arasznyi hosszúságú gyertyánszegekkel<br />

rögzítették a tetõszerkezethez.<br />

A fenyõfanyelû szerszámoknak tetemes része dáskából,<br />

dóskából, dáskafából vagy dóskafából készült. A dóska olyan hosszan<br />

kiszakadt fenyõfa darab közvetlenül a kéreg alatti részbõl, ami a fa kidõlésekor,<br />

vagy (rosszul) kidöntésekor szálkaszerûen egyben marad,<br />

és alkalmas maradt arra, hogy valamilyen szerszámnyél készüljön belõle.<br />

Csak az egyenes erezetû és növésû fáknak a dáskáit lehetett<br />

nyélnek felhasználni, mert a csavarodott fák dáskái is csavarodottak<br />

voltak. A dáskafák értéke abban mutatkozott meg, hogy a fa párhuzamos<br />

rostjai épségben, szorosan egymás mellett maradtak a fa döntése<br />

vagy dõlése után is. Ez egy olyan szilárdsági próbatétele az egyben<br />

maradó farésznek, amitõl beváltan nyélfelhasználásra kerülhet. Ha<br />

ugyanolyan nyelet vastagabb deszkából alakítanák ki, az így nyert nyél<br />

rugalmasság és ellenállás vonatkozásában mindig alulmarad a<br />

dáskanyélhez képest, mert rostjainak többsége a fûrészeléskor szétroncsolódik.<br />

Ezek pedig gyengítik a nyél élettartamát, mert kevésbé<br />

ellenállóak és rugalmasak.<br />

A gömbölyû fából kialakítandó szerszámokat vagy szerszámnyeleket<br />

már a lábán kiválasztották. Jó elõre kitervelték, hogy a megfelelõ<br />

vastagság elérésekor fogják kivágni. Az ilyen hosszú rúdnak pózna,<br />

helyileg cire, vagy fenyõfa-cire a neve. Rendszerint csûrök, istállók,<br />

színek <strong>oldal</strong>ához támasztva látni õket régi típusú gazdasági udvarokon.<br />

Már csak idõs emberek szóhasználatában élõ kifejezés, de levéltári<br />

említése annál gyakoribb. 1787-ben marosvásárhelyi feljegyzésben<br />

adatolt 9 fenyõ fa tzire, vagy 1845-ben panaszolják, hogy<br />

Marosmagyarón …egy száz huszonöt jó Czirével terhelik az érdekelt<br />

Taxa Tutajosokat. (Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, Kriterion, Bukarest, 1978; cire és<br />

fenyõfa-cire címszavak)<br />

Kisné Portik Irén,<br />

okleveles néprajzkutató


22 faanyagvédelem<br />

Faanyagvédõszerek<br />

biztonságtechnikája<br />

(2. rész)<br />

Dr. Csupor Károly<br />

Dr. Király Béla<br />

Európában minden adatlap 4. pontja a mérgezés esetén<br />

szükséges elsõsegélynyújtási ismereteket tartalmazza.<br />

Azért is a legfontosabb dokumentum, mert a biztonsági adatlap<br />

8. pontja, a munkakörülmények, továbbá minden vállalkozás<br />

számára kötelezõen elkészítendõ kockázatelemzési<br />

dokumentum alapján kell meghatározni a szükséges védõfelszereléseket.<br />

Most térjünk át a veszélyes anyagok tárgyalására. Ezt a területet a 2000.<br />

évi XXV. törvény, nevén nevezve a Kémiai Biztonsági Törvény szabályozza,<br />

amelyhez számos miniszteri rendelt társul. A törvény szerint veszélyesnek<br />

minõsül az az anyag, illetve az a készítmény, amely a dián<br />

látható osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe<br />

besorolható. Az anyag egyetlen vegyületet vagy elemet jelent,<br />

amíg a készítmény alatt több vegyület keverékét kell érteni. Például<br />

egy lazúrnál a készítmény alatt a hatóanyag, az oldószer, az alkidgyanta,<br />

az emulgeálószer, a színezõanyag stb. keverékét értjük. Minden<br />

100 % hatóanyag tartalmú faanyagvédõszer veszélyes anyag. Hogy<br />

egy faanyagvédõszer milyen besorolást (veszélyességi piktogramot)<br />

kap, vagy egyáltalán nem kap, az az anyag veszélyességétõl és a koncentrációjától<br />

függ. Tehát az elõadás meghirdetett címe, hogy mérgezõ<br />

védõszerek, sem helyes kifejezés, mert a kémiai biztonság rendszerében<br />

a mérgezõ szó alatt a „T” és „T+” besorolású anyagokat értjük,<br />

és ma már kevés faanyagvédõszer tartozik ebbe a kategóriába. A faanyagvédõszerek<br />

mint veszélyes anyagok szabályozását alapvetõen az<br />

határozza meg, hogy ki és milyen státusban vesz rész a folyamatban.<br />

A 44/2000. EÜM rendelethez tartozó veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes<br />

készítményekkel végzett tevékenység ÁNTSZ-hez történõ bejelentésénél<br />

pl. az alábbi kategóriákat határozzák meg: elõállítás, gyártás,<br />

feldolgozás, csomagolás, tárolás, anyagmozgatás, forgalmazás,<br />

értékesítés, felhasználás, elemzéssel, ellenõrzéssel kapcsolatos vizsgálat,<br />

egyéb tevékenység. A folyamatban mindenkinek más kötelezettsége<br />

van, és más dokumentumokkal kell rendelkeznie.<br />

A felhasználóknak két csoportját különböztetjük meg. A lakossági<br />

felhasználókat és a szakfelhasználókat. Lakossági felhasználóknak az<br />

általános normákat kivéve (tehát a lakossági felhasználó sem öntheti a<br />

csatornába a védõszert) nincs semmi kötelezettségük, de a szakfelhasználóknak,<br />

akikkel a továbbiakban foglalkozunk, igen. Szakfelhasználó<br />

az a természetes vagy jogi személy (vállalkozás), aki foglakozásszerûen<br />

végez veszélyes anyaggal tevékenységet. Tehát az ács is szakfelhasználó.<br />

Más a kötelezettsége egy ácsvállalkozásnak, ha egy tetõn<br />

faanyagvédelmi kezelést végez, és más, ha valaki ugyanazzal a védõszerrel<br />

magánemberként a saját tetõjét kezeli.<br />

A legfontosabb, amivel minden szakfelhasználónak rendelkeznie<br />

kell, az a biztonsági adatlap, amelyet a gyártó vagy az importõr magyar<br />

nyelven készít el. A biztonsági adatlap tartalmi elõírásai 2007-<br />

ben kikerültek a kémiai biztonsági törvény alól, és átkerültek a REACHbe<br />

(ejtsd: rics) és felcserélõdött a 2-es és 3-as pont. A REACH-rõl<br />

az elkövetkezendõ években még sokat fognak írni a sajtóban. Nem<br />

kell ismerniük, elég annyit tudni róla, hogy Helsinkiben megalakult az


faanyagvédelem<br />

23<br />

EU Vegyianyag Ügynöksége és számos kivétellel, minden EU-ban<br />

gyártott és importált vegyi anyagot a gyártóknak és importõröknek<br />

be kell jelenteniük. Térjüknk vissza a biztonsági adatlapra, amelynek<br />

tartalma kötött, és 16 pontot tartalmaz. A biztonsági adatlapnak<br />

mindig ott kell lennie, ahol a veszélyes anyag van. Tehát, ha egy tetõfelújítás<br />

során faanyagvédelmi kezelést végeznek, akkor a biztonsági<br />

adatlapnak az építkezés helyszínén is rendelkezésre kell állnia és<br />

nem csak a központban, sõt szállításkor a gépkocsivezetõnél is kell<br />

lennie egy példánynak. Tehát, ha útközben baleset történik, ezen dokumentum<br />

alapján határozza meg a helyszínre érkezõ katasztrófavédelem,<br />

mit kell tennie. A biztonsági adatlap nemcsak egy papír a sok<br />

közül, hanem mindenki számára hasznos információt szolgáltat, sõt<br />

mérgezés esetén életet is menthet, ha idejében az orvos kezébe kerül.<br />

Pl. Európában minden adatlap 4. pontja a mérgezés esetén szükséges<br />

elsõsegélynyújtási ismereteket tartalmazza. Azért is a legfontosabb<br />

dokumentum, mert a biztonsági adatlap 8. pontja, a munkakörülmények,<br />

továbbá minden vállalkozás számára kötelezõen elkészítendõ<br />

kockázatelemzési dokumentum alapján kell meghatározni a<br />

szükséges védõfelszereléseket. Ez a dokumentum szolgál a védõszer<br />

hulladékbesorolásának alapjául is, továbbá ez dönti el, hogy<br />

szállítást az ADR elõírásai szerint kell-e lebonyolítani. A faanyagvédõszer<br />

csomagolását magyar nyelvû címkével szabad csak forgalomba<br />

hozni, és a címkén szerepelnie kell a készítmény narancssárga<br />

veszélyességi jelzésének és a 44/2000-es EÜM rendelet szerinti<br />

feliratoknak is. Ezek közül a legfontosabbak az R és S mondatok. A<br />

szigort talán mutatja, hogy a közelmúltban az egyik faanyagvédelmi<br />

vállalkozásnál az ÁNTSZ, az ellenõrzés során néhány címke nélküli<br />

faanyagvédõszert talált, és azonnal súlyos büntetést szabott ki.<br />

Senki ne vegyen át, szállítson, tároljon olyan faanyagvédõszert,<br />

amely nem megfelelõ csomagolásban van és nincs rajta szabályos<br />

címke. A mûszaki adatlap elkészítése nem kötelezõ, de minden forgalmazónak<br />

elemi érdeke, hogy a felhasználás módjáról tájékoztassa<br />

a felhasználót.<br />

A kémiai biztonsági törvény legvitatottabb pontja a <strong>29.</strong> § (1) bekezdése.<br />

Ez szó szerint a következõt tartalmazza: „E törvény hatálybalépését<br />

követõen a hatálya alá tartozó tevékenységet folytatni kívánó természetes<br />

vagy jogi személy – a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel -<br />

a tevékenységének megkezdése elõtt azt köteles bejelenteni az egészségügyi<br />

államigazgatási szervnek.” A (3) pont a lakossági felhasználókat,<br />

a (4) pont a korábban országos tevékenységi engedélyt szerzett jogi személyeket<br />

jelenti. Tehát, ha egy épületen veszélyesnek minõsülõ anyaggal<br />

tevékenységet végeznek, hasonlóan a fatelepekhez, a munka megkezdése<br />

elõtt ûrlapon a területileg illetékes kistérségi ÁNTSZ-nek a tevékenységet<br />

be kell jelenteni és eljárási díjat kell fizetni. Ez azért is életszerûtlen,<br />

mert az ûrlap a tevékenység megkezdése elõtt postán is feladható,<br />

és kisebb munkák esetén már rég befejezték a munkát, amikor az<br />

ÁNTSZ-nél a bejelentés iktatásra kerül. Továbbá nem tesz különbséget,<br />

ha valaki egy kg-ot vagy egy tonnát használ fel. Anomáliákhoz vezethet<br />

az is, hogy nagyon sok védõszer-koncentrátum Xn (ártalmas) és C (maró)<br />

besorolású, amelyet a felhasználás helyszínén vízzel 10-szeresére hígítanak.<br />

Így ez a kezelésre használt oldat már valószínûleg veszélyjel nélküli<br />

besorolású. Felmerül a kérdés, akkor melyik besorolású anyaggal is<br />

végzünk tevékenységet. Nem csak ebbõl adódóan, de az is már kivételesnek<br />

számít, ha egy kivitelezõ bejelenti a helyszíni faanyagvédelmi kezelést.<br />

Ez csak a jéghegy csúcsa, mert több olyan fatelepet,<br />

készházépítõ vállalkozást ismerünk, amelyek egyáltalán semmilyen bejelentést<br />

nem tettek. Sõt olyanok is akadtak, amelyek éveken át rákkeltõnek<br />

nyilvánított Tetol RKB-val vagy Mykotox B-vel dolgoztak, amely<br />

anyagok használata esetén még külön ún. rákkeltõanyag-bejelentést is<br />

kellett volna tenni, de ennek ellenére semmiféle dokumentummal, bejelentéssel<br />

nem rendelkeztek. Ha az ÁNTSZ az építkezés helyszínén, fatelepen<br />

történõ ellenõrzés során be nem jelentett, veszélyes anyaggal<br />

végzett tevékenységet talál, akkor ez mulasztás, amelyre számos példa<br />

volt, s komoly bírsággal jár.<br />

Dr. Csupor Károly – Dr. Király Béla<br />

Veszélyes anyagok jelölése<br />

E<br />

robbanásveszélyes<br />

O<br />

égést tápláló, oxidáló<br />

C<br />

maró<br />

F<br />

tûzveszélyes<br />

F+<br />

fokozottan tûzveszélyes<br />

T<br />

mérgezõ<br />

T+<br />

nagyon mérgezõ<br />

Xn<br />

ártalmas<br />

Xi<br />

irritatív<br />

N<br />

környezeti veszély


24<br />

apróhirdetés<br />

Az apróhirdetés a www.infowood.ro honlap „ingyenes hirdetések” rovata mellett<br />

mûködik, ingyenes közlést és elérhetõséget<br />

biztosítva.<br />

Egy hirdetés közzétételére küldje el faxon ajánlatát. A nagyobb hatékonyság kedvéért<br />

hirdetését elküldheti a honlapra is.<br />

TERMELÕKAPACITÁS<br />

ELADÓ/BÉRBE ADÓ FÛRÉSZÁRU-SZÁRÍTÓ<br />

GYÁR – Eladok vagy bérbe adok egy fûrészáruszárító<br />

gyárat. Kapacitása 150 m³ szárítási ciklusonként.<br />

Minden kulcsrakész. Elhelyezkedés<br />

Argeº megyében az A1 autópálya mellett.<br />

KAPCSOLAT: CAMP2000,<br />

tel.: +40-723-946441,<br />

e-mail: camp.2000@yahoo.com<br />

GYÁRTUNK VITRÁLOKAT – hozzáférhetõ áron<br />

gyártunk üveg- és ólomvitrálokat. Szállítás,<br />

beszerelés biztosítva. Együttmûködés végett<br />

bútorgyárakat keresünk szekrényajtókhoz, belés<br />

kültéri ajtókhoz valamint ablakokhoz szükséges<br />

üvegvitrálok gyártása végett.<br />

KAPCSOLAT:<br />

tel.: +40-729-664149,<br />

e-mail: vitralii_clasice@yahoo.com<br />

KÜLÖNFÉLÉK<br />

TÛZIFA – Eladó nagy mennyiségû tûzifa, ára 38<br />

euró/tonna.<br />

KAPCSOLAT: VARGA BT.,<br />

tel.: +36-70-3808558,<br />

e-mail: tuzifa@europe.com,<br />

www.tuzifa.net<br />

KÍNÁLOK TERMELÕFELÜLETET / RAKTÁRT /<br />

IRODAHELYISÉGET – Elportes bérbevételre kínál<br />

termelõ-/raktár-/irodafelületet teljes<br />

közmûvesítési ellátmánnyal: 200 / 380 / 400 /<br />

780 m². Árak: 200 m² – 1000 euró + áfa (földszinten)<br />

vagy 800 euró + áfa (emeleten).<br />

Bukarest, Republica gyár övezete.<br />

KAPCSOLAT: DEHA INTERNATIONAL,<br />

tel.: +40-724-269614, +40-788-056926,<br />

e-mail: office@elportes.com<br />

BÉRBE ADÓ TERMELÕCSARNOK – Bérbe adok<br />

termelõ- vagy raktárfelületet (200 m²; új<br />

épület), iroda- és öltözõhelyiségekkel (54 m²),<br />

belsõ udvarral (1800 m²) és saját ipari áramhoz<br />

való transzformátorral (380 V, háromfázisú<br />

áram). Az épületek anyaga tégla.<br />

Közmûvesítés: víz, csatornázás.<br />

KAPCSOLAT: A.I. MAGYARI, tel.: +40-744-<br />

762580, e-mail: i_magyari@yahoo.com<br />

MUNKAHELY<br />

NÉMETÜL BESZÉLÕ SZEMÉLYZETET ALKAL-<br />

MAZUNK – Külkereskedelmi cég (faipar, bútoripar,<br />

faipari gépek és csatlakozó tevékenységi<br />

területek) Bukarestben németül, esetleg<br />

angolul beszélõ szakembert alkalmaz.<br />

KAPCSOLAT: PROMOB TRADING SRL,<br />

tel.: +40-21-3368720,<br />

e-mail: promobtrading@rdslink.ro<br />

ANYAGOK ÉS<br />

KELLÉKEK<br />

ELADÓ VASALAT RÉTEGELTFA AJTÓ-ABLAK-<br />

HOZ – Rétegeltfa asztalossági termékekhez<br />

használatos vasalatot adunk el. Olasz import<br />

áru, minden EU szabványnak megfelel, garantált<br />

minõség, tartósság. Mûszaki szaksegédletet<br />

is biztosítunk.<br />

KAPCSOLAT: EURO-WOOD SRL,<br />

tel.: +40-745-650400,<br />

e-mail: office@euro-wood.ro<br />

ELADÓ ALUMÍNIUM GARNITÚRÁK ÉS IDOMOK<br />

– Rétegeltfa asztalossági termékekhez<br />

használatos alumínium garnitúrák és idomok.<br />

Olasz import áru, minden EU szabványnak<br />

megfelel, garantált minõség, tartósság.<br />

Mûszaki szaksegédletet is biztosítunk.<br />

KAPCSOLAT: EURO-WOOD SRL,<br />

tel.: +40-745-650400,<br />

e-mail: office@euro-wood.ro<br />

ELADÓ KÖRNYEZETBARÁT LAKKOK ÉS<br />

FESTÉKEK – Rétegeltfa asztalossági termékekhez<br />

használatos vízalapú lakkokat és festékeket<br />

forgalmazunk. Olasz import áru, minden<br />

EU szabványnak megfelel, garantált minõség és<br />

favédelem, tartósság. Mûszaki szaksegédletet<br />

is biztosítunk.<br />

KAPCSOLAT: EURO-WOOD SRL,<br />

tel.: +40-745-650400,<br />

e-mail: office@euro-wood.ro<br />

ELADÓ FOGANTYÚK – Rétegeltfa asztalossági<br />

termékekhez használatos fogantyúk és egyéb<br />

kellékek széles skáláját kínáljuk. A termékek a<br />

legmagasabb minõségi szabványoknak is<br />

megfelelnek, garantált minõség, kielégítik a<br />

legigényesebb formatervezõi elgondolásokat.<br />

KAPCSOLAT: EURO-WOOD SRL, tel.: +40-<br />

745-650400, e-mail: office@euro-wood.ro<br />

RÉTEGELT FAIPARI TERMÉKEKHEZ VALÓ KEL-<br />

LÉKEK TELJES VÁLASZTÉKA – Rétegeltfa asztalossági<br />

termékekhez szükséges kellékek teljes<br />

választékát kínáljuk: vasalat, alumínium garnitúrák<br />

és idomok, fogantyúk, környezetbarát<br />

lakkok és festékek. Szakosodott mûszaki<br />

segédletet is nyújtunk.<br />

KAPCSOLAT: EURO-WOOD SRL,<br />

tel.: +40-745-650400,<br />

e-mail: office@euro-wood.ro<br />

RETUSANYAGOK BÚTOROK SZÁMÁRA – A<br />

Heinrich König cég képviselete német<br />

minõségû retusanyagok teljes választékát kínálja.<br />

A rendszer 100 terméket tartalmaz 100 színben,<br />

és a különféle anyagok professzionális felhordásához<br />

szükséges 30 eszközt. Ügyfeleket<br />

kiszolgáló intervenciós csapatok számára<br />

szervizkészleteket biztosítunk 10 féle változatban.<br />

KAPCSOLAT: PROMOB TRADING CO SRL,<br />

tel.: +40-21-3368720,<br />

e-mail: promobtrading@rdslink.ro<br />

PROFESSZIONÁLIS NEDVESSÉGMÉRÕK –<br />

Közvetlen importõr fa- és építkezési anyagok<br />

nedvességtartalmának mérésére szolgáló professzionális<br />

mérõmûszerek, légnedvességmérõk,<br />

fûrészáru-szárító berendezések (fél)-<br />

automata vezérlõrendszereinek széles skáláját<br />

kínálja. Gann és Bollmann márkák, kedvezõ árminõség<br />

arány.<br />

KAPCSOLAT: PROMOB TRDAING SRL,<br />

tel.: +40-21-3368720,<br />

e-mail: promobtrading@rdslink.ro<br />

COSTAMIT – laminált, rétegelt, tömör, osb parketta<br />

– a Costa Mit Srl. parkettát ad el: háromréteges,<br />

Finn Forest rétegelt, Perfect Floor,<br />

Elesgo, Elesgo Superglanz rétegelt és tömör<br />

(klasszikus). Ingyenes lerakás. OSB lapok.<br />

KAPCSOLAT: COSTA MIT SERVICE S.R.L.,<br />

tel.: +40-744-652712,<br />

e-mail: contact@costamit.ro,<br />

www.costamit.ro<br />

FÉMKAPUK ÉPÍTKEZÉSEKHEZ – Készletrõl szállítunk<br />

fém támasztóoszlopokat, fesztávolság<br />

2620–4000 mm, csõfalvastagság (menet) 3,5<br />

mm, külsõ átmérõ 60 mm, belsõ átmérõ 48<br />

mm, ára 12 euró/darab. Megrendelésre más<br />

modellekben vagy méretekben is szállítunk.<br />

KAPCSOLAT: HGH IMPORT EXPORT SRL,<br />

tel.: +40-31-4028262,<br />

e-mail: hghwood@yahoo.com<br />

ELADÓ 10% ALATTI NEDVESSÉGTARTALMÚ<br />

LUCFENYÕ FÛRÉSZÁRU – Szárítóberendezésben<br />

szárított lucfenyõ fûrészáru eladó. Ára 600<br />

lej/m³.<br />

KAPCSOLAT: GABI IMPEX SRL,<br />

tel.: +40-762-240717,<br />

e-mail: lukacsoszkar@yahoo.com<br />

BERENDEZÉSEK FEL- ÉS LESZERELÉSE – Az<br />

Enerco Srl nyomdaipari, PVC/alumínium asztalossági,<br />

faipari, fémipari berendezések fel- és<br />

leszerelésében jártas szakembergárdával rendelkezik.<br />

Megrendelésre a berendezéseket a<br />

technológiai folyamat követelményeinek<br />

megfelelõen rendezzük át, oly módon, hogy a<br />

legnagyobb termelési kapacitást biztosítsák.<br />

KAPCSOLAT: ENERCO SRL,<br />

tel.: +40-744-325865,<br />

e-mail: office@smoky.ro,<br />

enerco@hotmail.com<br />

MELEGPRÉSEK (CORIAN ÉS MDF) – Eladunk<br />

MDF és Corian bútorok gyártásához használatos<br />

automata, félautomata vagy manuális<br />

melegpréseket. Vásárolunk meghibásodott<br />

vagy használt melegpréseket. Famegmunkáló<br />

felszerelések felújítását végezzük. Infravörös és<br />

ultraibolya égõket is adunk el gyújtási rendszerekhez.<br />

KAPCSOLAT: ENERCO SRL,<br />

tel.: +40-744-325865,<br />

e-mail: office@smoky.ro,<br />

enerco@hotmail.com<br />

BERENDEZÉSEK JAVÍTÁSA, KARBANTARTÁSA,<br />

FELÚJÍTÁSA – Fa/PVC/alumínium termékeket<br />

gyártó berendezések javítási/ karbantartási/<br />

felújítási munkálatait vállaljuk: CNC, körfûrész,<br />

eszterga, maró, MDF/forgácslap-megmunkáló<br />

berendezések. A munkálatokat Mitsubishi<br />

Electric/Siemens felszereléssel végezzük. A<br />

vevõ/eladó javára berendezések le-felszerelését<br />

is elvégezzük. Szolgáltatásaink: diagnosztizálás,<br />

bevizsgálás, berendezések és technológiai<br />

folyamatok felújítása; optikai/ induktív/<br />

kapacitív szenzorok, hõszabályozók, kódolók,<br />

optikai sorompók/jelzõk, relék.<br />

KAPCSOLAT: ENERCO SRL,<br />

tel.: +40-744-325865,<br />

e-mail: office@smoky.ro,<br />

enerco@hotmail.com<br />

PARKETTA- ÉS FRÍZ-CSISZOLÓGÉPEK FELÚJÍ-<br />

TÁSA – Az Enerco Srl holland gyártmányú csiszológépek<br />

felújítását vállalja, valamint elektromotorok<br />

frekvencia-irányváltó kapcsolóinak


25<br />

szerelését. Mindez jelentõs energiamegtakarítást<br />

eredményez, a fordulatszám ellenõrzése,<br />

valamint a csiszolópapír haránt irányú<br />

mozgásának ellenõrzése (ne érje a gép<br />

<strong>oldal</strong>ütközõit) kíméli a csiszolóanyagot, növeli<br />

élettartamát, ami újabb megtakarítást jelent!<br />

KAPCSOLAT: ENERCO SRL,<br />

tel.: +40-744-325865,<br />

e-mail: office@smoky.ro,<br />

enerco@hotmail.com<br />

A SMOKY JAVÍTJA A HUZATKÉPESSÉGET –<br />

Smoky márkájú szélturbinákat gyártunk, zárt<br />

terek ventilációjára/szellõztetésére, füst- és<br />

kéménygázok elszívására, kéményhuzat<br />

növelésére alkalmasak. Különösen hasznosak a<br />

gázok felgyülemlése esetén, és az elszívás<br />

révén sikerül megelõzni a szén-monoxid- és<br />

szén-dioxid-mérgezéseket, el lehet kerülni a<br />

robbanásokat. Természetes huzatú hõközpontok,<br />

kandallók, folyékony vagy szilárd<br />

tüzelõanyagú kályhák, gázfûtésû csempekályhák<br />

esetén alkalmazhatók (110, 160, 200, 250,<br />

300 mm). Védik a kéményeket az esõtõl és a<br />

gázok savasságától, javítják a huzatképességet.<br />

KAPCSOLAT: ENERCO SRL,<br />

tel.: +40-744-325865,<br />

e-mail: office@smoky.ro,<br />

enerco@hotmail.com<br />

SZOLGÁLTATÁSOK<br />

FAESZTERGÁLÁS, ESZTERGÁLT FATERMÉKEK<br />

– Megrendelésre kivitelezünk fából esztergált<br />

termékeket vitelezünk ki.<br />

KAPCSOLAT: SPECTRUM SRL,<br />

tel.: +40-744-329245,<br />

e-mail: office@spectrumwood.ro<br />

FORGÁCS- ÉS ÜVEGLAPSZABÁSZATI PROFESZ-<br />

SZIONÁLIS PROGRAM – Cutting Optimization<br />

Pro: 2D (forgácslap, termopán, üveg) és 1D<br />

(csövek, lécek, idomok) szabászatának optimizálása<br />

ugyanazzal a programmal. Letöltés a<br />

cég honlapjáról 15 napi ingyenes kipróbálásra.<br />

KAPCSOLAT: OPTIMAL PROGRAMS,<br />

tel.: +40-740-207845,<br />

e-mail: contact@optimalprograms.com<br />

KÖNYVELÕI SZOLGÁLTATÁSOK – Könyvelõnõ<br />

ajánlja szolgáltatásait cégeknek, részmunkaidõben<br />

vagy otthoni munkában.<br />

KAPCSOLAT: EMANUELA ªTEFAN,<br />

tel.: +40-730-477130,<br />

+40-741-585720,<br />

e-mail: emanuelastefan2007@yahoo.com<br />

FORGÁCSLAP ÉS ÜVEGTÁBLA SZABÁSZATI<br />

OPTIMIZÁLÁS – Forgácslapok, hõszigetelt és<br />

normál üvegek szabászata a Real Cut 2D programmal.<br />

5 másodperc alatt 1000 méretet optimizál.<br />

Letöltés 15 napi ingyenes használatra a<br />

cég honlapjáról.<br />

KAPCSOLAT: OPTIMAL PROGRAMS,<br />

tel.: +40-740-207845,<br />

e-mail: contact@optimalprograms.com<br />

FÉLKÉSZ TERMÉK<br />

ÉS KÉSZÁRU<br />

BÜKK FÉLKÉSZ TERMÉKEK – Megrendelésre<br />

nyers bükkfa félkész termékeket állítunk elõ..<br />

KAPCSOLAT: tel.: +40-744-708987,<br />

e-mail: tihan @zappmobile.ro<br />

TÖLGY, KÕRIS, AKÁC – Eladunk tölgy, kõris,<br />

akác frízeket és félkész elemeket. Különleges<br />

ajánlatunk: tölgy fûrészáru padlóhoz, A/B/C<br />

minõségi osztály, méretei: 29/30 ×<br />

110/130/150 × 2030 és 2130 mm; 27(24) ×<br />

105(100) × 820(800)–1320(1300); 27(24) ×<br />

140 (135) × 1220(1200)–1520(1500).<br />

Rendkívül elõnyös árak. Szállítási kapacitás 150<br />

m³/hónap.<br />

KAPCSOLAT: EST-VEST PARTNERS SRL,<br />

tel.: +37-37-9151790,<br />

e-mail: mihailov_md@yahoo.fr<br />

ELADÓ FÛRÉSZÁRU – Készletrõl és saját termelésbõl<br />

szállítunk légszáraz vagy nyers tölgy,<br />

bükk, cseresznye fûrészárut.<br />

KAPCSOLAT: ANTECO SA,<br />

tel.: +40-741-231438,<br />

e-mail: proiectantecosa@artelecom.net<br />

LAMELLÁRIS, RÉTEGELT FENYÕGERENDÁT és<br />

házelemeket szállítunk az ügyfél által megadott<br />

méretben vagy tervrajz szerint.<br />

KAPCSOLAT: SZOCS GATER SRL,<br />

tel.: +40-744-587645,<br />

e-mail: mcsongi@upcnet.ro<br />

TÖLGYFA FRÍZEK ÉS LUCFENYÕ FÛRÉSZÁRU –<br />

Hosszú távú szerzõdéses feltételek mellett<br />

vásárolunk nyers tölgyfa frízeket, és száraz vagy<br />

nyers lucfenyõ fûrészárut a megrendelõlap szerint.<br />

KAPCSOLAT: LIDVAL SRL,<br />

tel.: +40-722-523864,<br />

e-mail: larissaoana@yahoo.com<br />

ELADÓ BÜKK ÉS TÖLGY FÛRÉSZÁRU – Eladó<br />

frissen vágott, nyers tölgy és bükk fûrészáru.<br />

KAPCSOLAT: GELEDY,<br />

tel.: +40-741-631401,<br />

e-mail: geledy_brasov@yahoo.com<br />

IMPORT FURNÉROK SZÉLES VÁLASZTÉKÁT<br />

KÍNÁLJUK – Három gyártó cég képviselete<br />

vagyunk, bútor- és ajtógyártáshoz használható<br />

furnérok széles választékát kínáljuk európai és<br />

egzotikus fafajokból: tölgy, bükk, kõris, juhar,<br />

cseresznye, dió, nyírfa, hársfa, mahagóni,<br />

sapelli, anigre, okume, limba, bubinga, teak,<br />

wenge. Versenyképes ár/minõség arány.<br />

KAPCSOLAT: PROMOB TRADING SRL,<br />

tel.: +40-21-3368720,<br />

e-mail: promobtrading@rdslink.ro<br />

ELADÓ SZÁRAZ VÖRÖSFENYÕ FÛRÉSZÁRU –<br />

Eladó száraz vörösfenyõ fûrészáru: Comãneºti,<br />

Bacãu megye.<br />

KAPCSOLAT: ADEX G. A.,<br />

tel.: +40-745-860152,<br />

e-mail: adex_g_a@yahoo.com<br />

NYERS TÖLGYFA DONGA – Nyers tölgyfa<br />

dongát vásárolunk, árajánlatunk 1800–2000<br />

euró/m³, a minõség függvényében.<br />

KAPCSOLAT: MADERA JOSE,<br />

tel.: +34-66-6796794,<br />

e-mail: maderajose2005@yahoo.es<br />

ALUMÍNIUM-FA ASZTALOSSÁG – Gyártunk és<br />

beszerelünk alumínium-fa asztalossági termékeket.<br />

Szállítási idõ 6–8 hét.<br />

KAPCSOLAT: KT PREST,<br />

tel.: +40-788-024535,<br />

e-mail: cataprise@yahoo.com<br />

NYERS FENYÕ FÛRÉSZÁRU – Hosszú távú<br />

szerzõdéses feltételek mellett vásárolunk nyers<br />

lucfenyõ fûrészárut a megrendelõlap szerint.<br />

KAPCSOLAT: LIDVAL SRL,<br />

tel.: +40-722-523864,<br />

e-mail: larissaoana@yahoo.com<br />

FAHÁZAK / FÛRÉSZÁRU / AJTÓ / ABLAK –<br />

Eladunk erdõket, mezõgazdasági területeket,<br />

faházakat, fûrészárut az ország egész területén.<br />

KAPCSOLAT: www.daoenterprises.com,<br />

tel.: +40-722-719904,<br />

e-mail: Georgica_Tomescu@yahoo.com<br />

ELADÓ FÛRÉSZÁRU – Készletrõl vagy megrendelésre<br />

termelõi áron adunk el nyers, légszáraz<br />

vagy szárított bükk és tölgy fûrészárut.<br />

KAPCSOLAT: ANTECO SA,<br />

tel.: +40-741-231437,<br />

e-mail: nancu_nico@yahoo.com<br />

FENYÕ LAMELLÁRIS GERENDA – Az ügyfél<br />

megrendelése szerint gyártunk fenyõféle lamelláris<br />

gerendákat. Hosszú távú együttmûködést<br />

keresünk.<br />

KAPCSOLAT: SZOCS GATER SRL,<br />

tel.: +40-744-587645,<br />

e-mail: mcsongi@upcnet.ro<br />

SZÁRAZ HÁRSFA ELEMEK – Készletrõl szárított<br />

hársfa elemeket adunk el. Páratlan árak.<br />

KAPCSOLAT: M & Co,<br />

tel.: +40-745-008881,<br />

e-mail: reneero888@gmail.com<br />

JAVÍTÓFOLT ÉS ÁGDUGÓ – Elõnyös árakon<br />

gyártunk hajócska alakú javítófoltokat és<br />

ágdugókat.<br />

KAPCSOLAT: FATIP SRL,<br />

tel.: +40-726-343436,<br />

e-mail: kadar@fatip.ro<br />

BÜKK FÉLKÉSZ TERMÉKEK – Megrendelésre C<br />

osztályú bükkfából kanapék gyártásához alkalmas<br />

félkész termékeket gyártok, valamint ovális<br />

csapozó- és vésõgépekkel megmunkált<br />

kanapévázakat.<br />

KAPCSOLAT: tel.: +40-744-708987,<br />

e-mail: tihan @zappmobile.ro<br />

ELADÓ SZÁRAZ LUCFENYÕ FÛRÉSZÁRU –<br />

Eladunk száraz AB osztályú lucfenyõ fûrészárut.<br />

Szárítási kapacitás 600 m³ töltetenként. Ára<br />

570–640 lej/m³ az igényelt mennyiség függvényében.<br />

Eladunk száraz bükkfa fûrészárut is,<br />

vastagsága 55/50 mm.<br />

KAPCSOLAT: GUDMARK SRL,<br />

tel.: +40-744-677343,<br />

e-mail: prismawood@gmail.com<br />

ELADÓ TÖLGYFA FÛRÉSZÁRU – Eladó A, B, C<br />

minõségi osztályú tölgyfa fûrészáru.<br />

KAPCSOLAT: GELEDY SRL,<br />

tel.: +40-741-631401,<br />

e-mail: geledy@gmail.com<br />

ELPORTES BELTÉRI AJTÓK LAKKOZÁSOS<br />

FELÜLETKEZELÉSSEL – Elegendõ, ha elküldi<br />

nekünk a falban kihagyott nyílás méreteit (magasság<br />

/ szélesség / falvastagság) és mi árajánlatot<br />

küldünk a furnér fafaja és egyéb<br />

jellemzõk függvényében. Áraink 190 eurótól<br />

kezdõdnek.<br />

KAPCSOLAT: DEHA INTERNATIONAL,<br />

tel.: +40-724-269614,<br />

e-mail: office@elportes.com<br />

A GYÁRTÓ CÉG ELPORTES AJTÓELEMEKET AD<br />

EL – Natúr furnér: bükk, tölgy, dió, cseresznye,<br />

anegre. Állítható és fix ajtótokok, gömbölyített<br />

idommal, különféle méretû L alakú párkányok,<br />

(faltakarás 38 cm-ig), ablakhoz való különleges<br />

pálcák, ajtólapok és táblák natúr ée egzotikus<br />

furnérral (ajtókeret és ajtóél tömör bükkfából),<br />

furnérozott béllet, olasz gyártmányú aranyozott<br />

vagy krómozott vasalat. Páratlan árak!<br />

KAPCSOLAT: DEHA INTERNATIONAL,<br />

tel.: +40-724-269614,<br />

+40-788-906906,<br />

e-mail: office@elportes.com<br />

ELAÓ SZÁRAZ, AB OSZTÁLYÚ FÛRÉSZÁRU:<br />

TÖLGY, BÜKK, LUCFENYÕ – Eladunk AB osztályú<br />

száraz fûrészárut: tölgy, bükk, lucfenyõ.<br />

Legújabb generációs berendezésekkel szárítási<br />

szolgáltatásokat vállalunk.<br />

KAPCSOLAT: GUDMARK SRL,<br />

tel.: +40-744-677343,<br />

e-mail: prismawood@gmail.com<br />

NYÁRFA FÛRÉSZÁRU – 2008 augusztusától<br />

szállíthatunk 50 m³/hó nyárfa fûrészárut: frissen<br />

vágott, bármilyen vastagságban, szélesség<br />

120+ mm, hosszúság 1,2–2,5 m, AB minõségi<br />

osztály. Árak: szélezetlen 350 lej/m³, szélezett<br />

390 lej/m³. Az ár a Vânju Mare (Mehedinþi<br />

megye) helységi lerakatban autóra rakott ter-


26<br />

mékekre érvényes.<br />

KAPCSOLAT: COTANGENT SRL,<br />

tel.: +40-740-208388,<br />

+40-722-354510,<br />

e-mail: stefaniailie@hotmail.com<br />

AKÁCFA PARKETTA, FÉLKÉSZ TERMÉK,<br />

FÛRÉSZÁRU – Kínálatunk: akác, tölgy, kõris,<br />

juhar félkész termékek, fûrészáru, parketta és<br />

frízek.<br />

KAPCSOLAT: EST-VEST PARTNERS SRL,<br />

tel.: +37-37-9151790,<br />

e-mail: mihailov_md@yahoo.fr<br />

SZERSZÁMOK,<br />

GÉPEK,<br />

FELSZERELÉSEK<br />

ERDÉSZETI ÉS ÉPÍTKEZÉSI EMELÕDARUK –<br />

Elõnyös árakon adunk el erdészeti munkákhoz és<br />

építkezéshez használatos emelõdarukat. Szervizt<br />

és cserealkatrészeket biztosítunk.<br />

KAPCSOLAT: FOX SRL,<br />

tel.: +40-749-124989<br />

RAKODÓTARGONCÁK – Elõnyös árakon adunk el<br />

raklapemelõket, villamos és motoros rakodótargoncákat.<br />

KAPCSOLAT: FOX SRL,<br />

tel.: +40-749-124989,<br />

e-mail: lupearo@yahoo.com<br />

HASZNÁLT GÉPEK: NÉMET, OSZTRÁK, SVÁJCI<br />

IMPORT – Szakosodott cég versenyképes árakon<br />

kínálja erdészeti kitermelésre, elsõdleges és<br />

másodlagos fafeldolgozásra alkalmas használt<br />

gépek, berendezések, technológiai vonalak teljes<br />

választékát.<br />

KAPCSOLAT: PROMOB TRADING SRL,<br />

tel.: +40-21-3368720,<br />

e-mail: promobtrading@rdslink.ro<br />

ELADÓ FAIPARI GÉPEK TELJES SKÁLÁJA – Eladó<br />

rétegeltfa ajtók-ablakok gyártásához használatos<br />

régi és új faipari gépek teljes választéka. Mûszaki<br />

segédletet, szerelést és üzembe helyezést, garancia<br />

utáni szervizt biztosítunk. Olasz import.<br />

Garantált ár és minõség.<br />

KAPCSOLAT: SC EURO-WOOD SRL,<br />

tel.: +40-745-650400,<br />

e-mail: office@euro-wood.ro<br />

ELADÓ MARÓGÉP, FÚRÓGÉP, ESZTERGA – Eladó<br />

FUS 32 marógép kellékekkel (forgatható asztal,<br />

szinusz-asztal, szerszámszekrény, dönthetõ asztal<br />

stb.); 40 GCO fúrógép (villanymotoros elõtolás,<br />

menetvágási lehetõség); SN 320 eszterga, teljes<br />

felszereltséggel. Mindegyik kiváló mûködõképes<br />

állapotban.<br />

KAPCSOLAT: tel.: +40-722-668442,<br />

e-mail: razvan_necula@zappmobile.ro<br />

CSÖKKENTSE FORGÁCSLAP-SZABÁSZATI KÖLT-<br />

SÉGEIT – Négyszögletû anyagok (forgácslap, fémlemez,<br />

üvegtábla stb.) szabászatának optimizálására<br />

alkalmas román fejlesztésû szoftver.<br />

Tájékoztatás honlapunkon: www.panecutter.ro<br />

KAPCSOLAT: BENDEGUZ SRL,<br />

tel.: +40-359-405341,<br />

e-mail: panecutter@yahoo.com<br />

SZÁMÍTÓGÉPES BÚTORTERVEZÉS – 3D interfészes<br />

bútortervezésre alkalmas román szoftver<br />

melaminált forgácslap bútorokat gyártó cégek<br />

számára. Honlapunk: http://www.mobi3d.ro<br />

KAPCSOLAT: BENDEGUZ SRL,<br />

tel.: +40-359-405341,<br />

e-mail: panecutter@yahoo.com<br />

ELADÓ PEZZOLATO HORIZONTÁLIS FÛRÉSZ –<br />

Eladó Pezzolato 1000 Profi vízszintes fûrész<br />

(négykörmös rönkfogó, rönkforgató, hidraulikus<br />

szalagfeszítés, fûrészáru-kidobó). Ugyancsak<br />

eladó egy Refendino márkájú szalagélezõ és<br />

fogosztó gép.<br />

KAPCSOLAT: SERCOLOGISTIC S.R.L.,<br />

tel.: +40-745-856897,<br />

e-mail: SERCO@RDSLINK.RO<br />

ELADÓ MNF – Eladó egy Umaro normál marógép:<br />

4 kW-os, kétsebességes motor, állítható<br />

csapozóasztal és dönthetõ tengely, kiváló állapotban,<br />

mindössze 1450 euró + áfa áron.<br />

KAPCSOLAT: tel.: +40-723-993405<br />

VÁSÁROLOK FELSZERELÉSEKET – Vásárolok<br />

hobbi famegmunkáló felszerelést.<br />

KAPCSOLAT:<br />

e-mail: cipricoroma@yahoo.com<br />

FAANYAGSZÁRÍTÓK – Termékei gyártásához<br />

használjon Mignat svéd berendezésekkel és kondenz<br />

módszerrel szárított faanyagot. Például VT<br />

150-nel 7,5 m³ faanyag szárítása 3530 euróba<br />

kerül.<br />

KAPCSOLAT: MIGNAT,<br />

tel.: +40-722-841823,<br />

e-mail: mignat@mignat.se,<br />

www.mignat.se<br />

ELADÓ ASZTALOSSÁGI FELSZERELÉSEK –<br />

Sürgõs! Egyedülálló alkalom! Eladó asztalossági<br />

berendezések: simítógyalu, marógép, hasítófûrész,<br />

körfûrész stb. 13.500 euró, vagy megegyezés<br />

szerinti ár.<br />

KAPCSOLAT: M & Co,<br />

tel.: +40-745-008881,<br />

e-mail: reneero888@gmail.com<br />

ELADÓ FÛRÉSZÁRUGYÁR + GATTER – CÃIUÞI<br />

(Bákó) – Cégünk elad Cãiuþi (Bákó megye) belterületén,<br />

a DN 11A Adjud-Oneºti országút szomszédságában<br />

egy fûrészárugyárat. Területe 8838<br />

m², ebbõl beépített felület 1838 m²; GV 71 Umaro<br />

vertikális gatterrel. Ára 350.000 euró.<br />

KAPCSOLAT: PROEST INVEST SRL,<br />

tel.: +40-744-517280,<br />

+40-721-833667,<br />

e-mail: proestinvestgl@yahoo.com<br />

ELADÓ SZÉLEZÕ KÖRFÛRÉSZ – Eladó cserélhetõ<br />

vágólapos szélezõ körfûrész (3 motor, fõmotor 5<br />

kW). Ára 1600 euró.<br />

KAPCSOLAT: DAVO INDUSTRIES SRL,<br />

tel.: +40-788-574612,<br />

e-mail: davoind@gmail.com<br />

ELADÓ LAPKÁS KÖRFÛRÉSZLAPOT ÉLEZÕ GÉP –<br />

Eladó vidialapkás fûrészlapok élezésére alkalmas<br />

gép: max. lapátmérõ 500 mm. Új gyémántozott<br />

kõ. Ára 500 euró.<br />

KAPCSOLAT: DAVO INDUSTRIES SRL,<br />

tel.: +40-788-574612,<br />

e-mail: davoind@gmail.com<br />

ELADÓ SZALAGFESZÍTÕ GÉP – Eladó fûrészszalag-feszítõ<br />

gép, háromfázisos, tökéletes állapotban.<br />

250 mm szélességig dolgozik. Ára 700 euró.<br />

KAPCSOLAT: DAVO INDUSTRIES SRL,<br />

tel.: +40-788-574612,<br />

e-mail: davoind@gmail.com<br />

ELADÓ RÖNKVÁGÓ SZALAGFÛRÉSZ – Eladó<br />

rönkvágó szalagfûrész, szalagszélesség 90 mm,<br />

automata (6 motoros), lendkerekek átmérõje 850<br />

mm, fõmotor teljesítménye 18,5 kW. Ára 6500<br />

euró.<br />

KAPCSOLAT: DAVO INDUSTRIES SRL,<br />

tel.: +40-788-574612,<br />

e-mail: davoind@gmail.com<br />

ELADÓ FÛRÉSZPOR-BRIKETTÁLÓ GÉP – Olasz,<br />

2005-ös gyártmány, kevéssé használt, kiváló<br />

állapotban. Kapacitása 140 kg/óra, ára 8000 euró<br />

+ áfa, alkudható. Briketta méretei Q70 × 70 mm.<br />

Ez a fûtõanyag gazdaságos energiaforrás, 100%-<br />

ban környezetbarát, kötõanyagok vagy egyéb<br />

vegyi adalékok nélkül, fûtõértéke kétszerese annak<br />

a faanyagnak, amelybõl elõállítják.<br />

KAPCSOLAT: BONA DEA IMPEX SRL,<br />

tel.: +40-255-212140,<br />

e-mail: office@bona-dea.ro<br />

MEMBRÁNOS VÁKUUMPRÉS – Az Elportes elad<br />

egy Metalokosmetika gyártmányú membrános<br />

vákuumprést. Majdnem új. Kiválóan alkalmas<br />

ajtók furnérral vagy PVC-vel történõ borítására,<br />

szekrénytetõk laminálására stb. Ár 13.000 euró<br />

(megegyezés szerint, áfa nélkül), raktározási hely<br />

Bukarestben.<br />

KAPCSOLAT: DEHA INTERNATIONAL,<br />

tel.: +40-724-269614,<br />

+40-788-906906,<br />

e-mail: office@elportes.com<br />

ELADÓ VÉGLESZABÓ KÖRFÛRÉSZ – Eladó felszerelések:<br />

végleszabó körfûrész – 1600 euró;<br />

hasító sorozatvágó körfûrész – 6800 euró; Weinig<br />

négy<strong>oldal</strong>i munkagép – 5200 euró; tömörfa paneleket<br />

ragasztó CIF prés, ragasztófelhordó berendezéssel<br />

– 17.800 euró; kéthengeres kalibrálógép,<br />

munkanyílása 1100 mm – 11.800 euró.<br />

KAPCSOLAT: STAR MOBEL SRL,<br />

tel.: +40-728-170495,<br />

e-mail: starmobel@sermis.ro<br />

SÜRGÕSEN ELADÓ ASZTALOSSÁGI FELSZE-<br />

RELÉSEK – Eladó asztalossági felszereléskészlet:<br />

2 körfûrész (az egyik állítható asztallal), 800 mmes<br />

vastagsági gyalu, 400 mm-es simítógyalu, vertikális<br />

hasítófûrész, maró-vésõgép, ipari légsûrítõ<br />

– valamennyi mûködõképes állapotban; ráadás<br />

még két berendezés, ár megegyezés szerint.<br />

KAPCSOLAT: TFA,<br />

tel.: +40-722-314123,<br />

e-mail: ady_florin67@yahoo.com<br />

PANELGYÁRTÓ GÉPSOR – Eladó egy panelgyártó<br />

gépsor.<br />

KAPCSOLAT: STAR MOBEL SRL,<br />

tel.: +40-728-170495,<br />

e-mail: starmobel@sermis.ro<br />

FELSÕTENGELYES MARÓGÉP – 350 EURÓ! –<br />

Eladó felsõtengelyes Umaro marógép irányváltóval,<br />

mindössze 350 euró + áfa áron.<br />

KAPCSOLAT:<br />

tel.: +40-723-993405<br />

ELADÓ SIMÍTÓGYALU – Eladó 500 mm-es román<br />

gyártmányú simítógyalu, ára 1000 euró.<br />

KAPCSOLAT: ERMETIC SRL,<br />

tel.: +40-731-020772,<br />

e-mail: ermetic@email.ro<br />

ELADÓ KÉT MARÓGÉP – Eladó 2 marógép<br />

egyenként 250 euró áron.<br />

KAPCSOLAT: ERMETIC SRL,<br />

tel.: +40-731-020772,<br />

e-mail: ermetic@email.ro<br />

ELADÓ HEMAG MEGMUNKÁKÓ GÉP – Eladó egy<br />

tíztengelyes, rétegeltfa abalakok és ajtók megmunkálásához<br />

és profilalakításához szolgáló<br />

Hemag munkagép. Ára 6000 euró.<br />

KAPCSOLAT:<br />

tel.: +40-722-381282<br />

Eladó 6 fejes RECHENBACHER másoló<br />

marógép, üzemképes állapotban,<br />

számlával.<br />

Érdeklõdni a következõ telefonszámon:<br />

+40-744-348096


esemény<br />

27<br />

Zöldek a Kronospan ellen<br />

A feltételezett formaldehidkibocsájtás miatt ódzkodnak<br />

a helybeliek a forgácslapgyártól<br />

Támadások kereszttüzében áll a Kronospan Rt. brassói beruházása.<br />

A vállalat OSB lapokat kíván gyártani egy, a város határában felépítendõ<br />

üzemben, mely terv kiváltotta a környékbeli lakosok és a környezetvédõk<br />

ellenkezését. A környezetvédelmi õrség felfüggesztette<br />

az építkezést, a bíróság azonban zöld utat adott a beruházásnak.<br />

A Kronospan 2002-ben kapta meg az engedélyt egy forgácslapgyártó<br />

üzem felépítésére Brassó Segesvár felõli bejáratánál. A<br />

munkálatok csak idén tavasszal kezdõdtek meg, ám a környezetvédelmi<br />

õrség rövidesen le is állította õket, arra hivatkozva, hogy a<br />

környezetvédelmi engedélyt öt évnél régebben bocsájtották ki, tehát<br />

érvényét vesztette. Idõközben a civil szféra is támadásba lendült:<br />

környékbeli lakosok beadványban kérték a lakosságtól, hogy<br />

állítsák le a beruházást, zöld szervezetek pedig internetes aláírásgyûjtést<br />

indítottak a Kronospan gyár ellen (a http://keepitgreen.<br />

apispm.ro címen található tiltakozást mostanáig majd 6.000-en írták<br />

alá). Az osztrák tõkéjû cég sem ült ölbe tett kézzel, jogi úton támadta<br />

meg a környezetvédelmi õrség döntését, a bíróság pedig<br />

helyt adott a keresetnek, hatályon kívül helyezve a felfüggesztést.<br />

Nincs veszély<br />

A környezetvédõk és a lakosok attól félnek, hogy a gyárban az<br />

egészségre káros formaldehidet fognak használni a forgácslapok<br />

gyártásához. A tiltakozók félelme teljesen alaptalan, vélik a<br />

Kronospan képviselõi. „A vádak megalapozatlanok, sõt sértõek.<br />

Nem fogunk formaldehidet gyártani Brassóban, szó sem volt errõl.<br />

Brassóban egy ultramodern technológiát fogunk alkalmazni”, nyilatkozta<br />

Oana Bodea, a Kronospan tájékoztatási igazgatója, aki szerint<br />

az OSB egy „nagyon környezetbarát termék”.<br />

A Kronospan brassói gyárának maximális kapacitása évi<br />

350.000 köbméter farostlemez lesz. Az üzem 500 embernek fog<br />

munkát adni.<br />

Gondok Szászsebesen<br />

A brassóiak és a zöldek gyanakvását részben az táplálja, hogy<br />

a Kronospan szássebesi gyára több ízben is vétett a környezetvédelmi<br />

törvények ellen. Tavaly júliusban 200.000 lejre bírságolták az<br />

üzemet a hatályos szabályozások be nem tartása miatt, idén márciusban<br />

pedig 80.000 lejes büntetést szabtak ki a cégre, mivel nem<br />

jelentették be, hogy egy technológiai probléma miatt a formaldehidkibocsájtás<br />

ideiglenesen a megengedett érték kétszerese volt.<br />

A lakosság tüntetésen tiltakozott a történtek miatt.<br />

Pengõ Zoltán


28 esemény<br />

Kedvezõek az Elefánt Bútorház és a Vertex elsõ romániai tapasztalatai<br />

Igényes ülõgarnitúra az Elefánt Bútorház kínálatából<br />

A tavaly vásárhoz hasonlóan, az idei<br />

Bife-rõl sem hiányoztak a román piacra betörni<br />

szándékozó magyarországi cégek. Az Elefánt Bútorház<br />

és a Vertex képviselõi egyaránt optimisták<br />

a romániai kilátásokat illetõen.<br />

számára is elérhetõ árakon forgalmazunk” –<br />

mondja Polszter Gábor, hozzátéve, azért érdeklõdnek<br />

Románia iránt mivel a magyar<br />

piac telített, többszörös túlkínálat van.<br />

Showroom Bukarestben<br />

A Vertex kft. számára a Bife volt az elsõ kontaktus<br />

a romániai piaccal. A nemesnádudvari<br />

cég hazai bemutatkozása egyértelmûen kedvezõ<br />

fogadtatásra talált, a standon kiállított<br />

fürdõszoba- és konyhabútorok irán élénk volt<br />

a lakossági és a szakmai érdeklõdés egyaránt.<br />

A Vertexnek nagy tervei vannak Romániában,<br />

mire a lap az olvasóhoz kerül, valószínûleg<br />

már megnyílt a cég elsõ hazai,<br />

250 négyzetméteres showroomja, Bukarestben,<br />

a Pipera sugárúton, és további partnereket<br />

keresnek forgalmazás céljából.<br />

A négy éves múltra visszatekintõ, 80<br />

alkalmazottat foglalkoztató vállalkozás minél<br />

szélesebb ízlésvilágot próbál meg lefedni<br />

termékeivel, modern formatervezésû és<br />

rusztikus bútoraik egyaránt vannak. Románia az elsõ külföldi piac<br />

ahol a Vertex érvényesülni próbál, még Szlovákia és Szlovénia van<br />

a célkeresztben.<br />

Pengõ Zoltán<br />

Az Elefánt Bútorház idén immár második alkalommal<br />

állít ki Romániában, elõször a tavaszi<br />

aradi seregszemlén voltak jelen. „Felmérjük a<br />

piacot, meg akarjuk ismerni az itteni viszonyokat”<br />

– nyilatkozta Polszter Gábor, a cég munkatársa,<br />

hozzátéve, lassan de biztosan meg<br />

szeretnék vetni a lábukat az itteni piacon.<br />

Az 1985-ben alakult budapesti székhelyû<br />

vállalkozás a legkülönfélébb stílusú és típusú<br />

bútorok (modern és klasszikus ebédlõ-, nappalibútorok,<br />

fabetétes, magastámlás exkluzív<br />

ülõgarnitúrák) gyártásával és forgalmazásával<br />

foglalkozik. Budapesten nyolc üzlete<br />

van az Elefánt Bútorháznak, kicsitõl kezdve<br />

egészen a 8.000 négyzetméteresig. Saját<br />

termékeiken kívül importbútorral is foglalkoznak,<br />

kizárólagos forgalmazóként. A Bife-n fõleg<br />

ülõgarnitúrákkal jelentkezett az Elefánt<br />

Bútorház. „A bútoraink nem tömegcikként<br />

gyártott termékek, melyeket az átlagember<br />

Romániában is kaphatóak immár a Vertex konyhabútorok


cégismertetõ<br />

29<br />

Ében,<br />

bársony,<br />

intarzia<br />

Antik bútorokat forgalmaz<br />

a szamosújvári Arpiantik kft.<br />

Puskás Árpád<br />

Egykor nemesi, nagypolgári otthonok<br />

díszei voltak azok az antik bútorok, melyeket az<br />

Arpiantik kft. boltjában csodálhat meg a betérõ.<br />

A termékkategória iránt egyre nagyobb a<br />

kereslet, a vásárlók zöme az újgazdagok<br />

közül kerül ki.<br />

Nemes faanyag – ében és mahagóni –, tobzódó faragott díszítések,<br />

bársony és selyem kárpitok, aranyozott borítás, intarziák és márvány<br />

berakások. Kiskirálynak érezheti magát az ember ilyen bútorok között.<br />

S mindez nem egy egykori fõúri palota vagy múzeum termében tárul<br />

az ember szeme elé, hanem egy Szamosújvár-széli lerakatban. A terjedelmes<br />

kereskedés gazdája Puskás Árpád, aki nyolc éve foglalkozik<br />

régiségek adásvételével. A fiatal vállalkozó a szó szoros értelmében<br />

elleste a szakma mesterfogásait, ugyanis éveken át sofõrként dolgozott<br />

egy tapasztalt régiségkereskedõ mellett.<br />

Barokk és rokokó<br />

Az Arpiantik kft. kínálatában, egyéb régiségek (festmények, szobrok,<br />

porcelánok, órák, különféle használati tárgyak) között kiemelt helyet<br />

foglalnak el az antik bútorok. Képviselteti magát itt a neobarokk, a<br />

neorokokó, az empire stílus, javarészt francia, bécsi és magyarországi<br />

mûhelyeken készült bútorok révén. Az értékes darabok egykor<br />

szebb napokat megélt polgári családok otthonaiból kerültek a lerakatba.<br />

„Ha feladnék egy hirdetést a Piaþa-ban, biztosan nem sokan hívnának<br />

fel. Az emberek gyanakvóak, nem engednek be akárkit a lakásukba.<br />

Nekem boltom van, ahova bejöhetnek, látják, hogy komoly ember<br />

vagyok, és sok más kereskedõtõl eltérõen nem bizományiba veszem<br />

át a bútorokat, hanem készpénzzel fizetek” – mondja Puskás Árpád.<br />

Az Arpiantik kft. éveken át egy, a Dézsi úton levõ házban mûködött, a<br />

közelmúltban költözött át egy volt gazdasági épületbe, mely<br />

Szamosújvár határában áll, a Kolozsvárra vezetõ mûút szélén. A vállalkozás<br />

számára létfontosságú, hogy egy nagy forgalmú út közvetlen<br />

közelében legyen, ugyanis a potenciális ügyfelek száma nagyon szûk.<br />

„Gyûjtõk manapság már nemigen vásárolnak, a kereskedõk pedig<br />

mindent nagyon olcsón akarnak megvenni. Napjainkban inkább az<br />

újgazdagok vásárolnak, persze nekik vannak olyan házaik, hogy azokba<br />

egy Pal bútort nem lehet betenni. Ha megtetszik nekik valami, nem<br />

számít pénz, kifizetik. Szamosújváron azonban nem sok ilyen ember<br />

van, ezért kell az út mellett legyen a bolt, ahol sokan látják. Nekem<br />

nem kell sok kliens, ha hetente egy üzletet nyélbe ütök, az már jó.<br />

Sokan mondják, hogy Romániában nincs pénz. Dehogy nincs!” –<br />

mondja az Arpiantik tulajdonosa.


30 cégismertetõ<br />

300-tól 8.000 euróig<br />

A boltba nemcsak utazók térnek be, sokan az Interneten keresztül<br />

értesülnek a cég létezésérõl. Ennek megfelelõen az ügyfelek területi<br />

szórása nagy, jönnek az ország minden tájáról. „“Nemrég Piperában<br />

voltam (luxusnegyed Bukarest határában – sz.m.), Becali egyik szomszédja<br />

vásárolt tõlem”, említi, mintegy mellékesen Puskás Árpád.<br />

Antik bútorokról lévén szó, az ember csillagászati árakra gondol, ám<br />

ez nem éppen így van. Egy szépen kidolgozott, faragványokkal<br />

díszített, mintegy 100 éves szekrényt 300 euróért már vihet a kliens,<br />

s összehasonlításként érdemes megemlíteni, hogy Romániában forgalmaznak<br />

olyan ergonomikus irodai széket, mely majd 500 euróba<br />

kerül. Aki egy neobarokk vagy neorokokó garnitúrát szeretne a lakásába,<br />

természetesen már jóval mélyebben a zsebébe kell nyúljon. „Ezt a<br />

XVI Lajos stílusú garnitúrát 8.000 euróért adtam el”, mutat egy hófehér,<br />

csipkefonomságúan megmunkált bútorokat ábrázoló képet interjúalanyom,<br />

majd hozzáteszi, hogy napjainkban 30.000 euróért sem<br />

lehetne elkészíttetni a hasonmását.<br />

Szállodába empire<br />

Puskás Árpád azt mondja, még rengeteg antik bútor van Erdélyben,<br />

ám egyre nehezebb vásárolni, mivel sok tulajdonosnak a valóságtól<br />

elrugaszkodott elképzelései vannak ezek értékét illetõen, olyan árakat<br />

szabnak, melyek még a nyugat-európai szintet is meghaladják. Mivel<br />

a felvásárolható antik bútorok mennyisége véges, és messze elmarad<br />

a kereslettõl, az Arpiantik importból származó, újonnan készült, fõleg<br />

empire stílusú, korhû bronzvasalásos, intarziás termékek forgalmazásával<br />

is foglalkozik. Ezeket elsõsorban szállodáknak, vendéglátóipari<br />

egységeknek szánják, de magánszemélyek is vannak a vásárlók<br />

között.<br />

Pengõ Zoltán

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!