napant - SACR

Leg...
A Ďumbier északi oldala
A Déményfalvi-cseppkőbarlang (Demänovská jaskyňa slobody)
A Chopok északi oldalán a Jasná - Luková síközpont
Területét tekintve az Alacsony-Tátra Szlovákia
legnagyobb hegysége
Legmagasabb csúcsa a Gyömbér (Ďumbier),
amelynek tengerszint feletti magassága
2043 méter
Leghosszabb völgye a Vajszkói-völgy
(Vajskovská dolina), amely a hegység déli
oldalán húzódik
Leglátogatottabb barlangja a Déményvölgyben
(Demänovská dolina) fekvő Déményfalvicseppkőbarlang
(Demänovská jaskyňa
slobody)
Az Alacsony-Tátrai Nemzeti Park területének
70 százalékát erdők borítják
Az Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) Szlovákia második leglátogatottabb
hegysége. Gazdag erdőségeinek és érclelőhelyeinek
köszönhetően már nagyon régóta keresett kerületnek számít. Korabeli
híradásokból tudjuk, hogy ezen a területen már a középkorban
nemesfém- és színesfém-bányászat folyt. A 11. században ezüstérc
fejtése során olyan gazdag rézérclelőhelyre bukkantak itt, hogy az
ezüst értékét vesztette. A nagyarányú ásványi nyersanyagtermelés
főként Ó-hegy (Staré Hory) és Úr-völgy (Špania Dolina) környékén,
Magurkában és Dúbravában, valamint Királybocán (Vyšná Boca) és
Szentivánbocán (Nižná Boca) összpontosult. Elsősorban rezet,
antimont, aranyat, ezüstöt és ólmot bányásztak. Magurkában, ahol
a magas aranytartalmú szilíciumtelérekben az arany rögöcskék és
erezések formájában fordult elő, 1917-ben egy 7,5 kilogrammos
aranyrögre bukkantak. A környék híres bányászati múltjára ma már
www.nizketatry.sk
2–3 oldal

Óhegy község (Špania Dolina)
csupán a német telepesek jellegzetes faházai emlékeztetnek,
valamint az erdei utak, amelyeken az ércet a hámorokba és hutákba
szállították. Az Úr-völgyben máig megtalálhatók a maradványai annak
a vízvezetéknek, amely a Prašivá hegy aljáról, 15 kilométer
távolságból vezette a vizet erre a területre.
Az idegenforgalom érdeklődése a vidék iránt a Déményfalvi
barlangok (Demänovské jaskyne) felfedezésével és azok
nagyközönség előtti megnyitásával függ össze. Az Alacsony-Tátra
természeti szépségeit a turisták tömeges arányban csak a 20. század
második felében kezdték felfedezni, amikor a Chopok északi és déli
lejtőjén drótkötélpálya épült. A hegycsúcs lábánál fekvő völgyekben
épült fel a nemzeti park két legnagyobb síközpontja – északon
a Demänovská dolina – Jasná, a déli oldalon pedig a Trangoška
–Srdiečko–Kosodrevina.
Bratislava
A Brankói vízesés 55 méter szintkülönbségű
ALACSONY-TÁTRA

Hegycsúcsok
Záhradky síközpont a Chopok északi részén
A Kosodrevina hegyi
szálló a Chopok déli részén
Az Alacsony-Tátra vonulata Szlovákia középső részén, nyugatkeleti
irányban húzódik. Főgerince csaknem 100 kilométer
hosszúságú, ormai 1500-2000 méteres magasságig emelkednek.
Három alacsony-tátrai csúcs magasodik túl ezen a felső határon –
a Gyömbér (Ďumbier – 2043 m), a Štiavnica (2025 m) és a
Chopok (2023 m), további 18 hegycsúcs meghaladja az 1800
méteres magasságot, 27 pedig az 1700 méteres magasságot.
A hegységet völgyek szegélyezik, és két bő vizű folyó, a Vág (Váh)
és a Garam (Hron) vize mossa. Északon az Alacsony-Tátra
a széles Tátraalji katlanban (Podtatranská kotlina), délen a
Felsőgarami-völgyben (Horehronské podolie) folytatódik. Nyugaton
a Nagy-Fátra (Veľká Fatra) hegységgel szomszédos, keleten pedig
a Szlovák Paradicsom (Slovenský raj) karsztos fennsíkjaival. Az
Alacsony-Tátra területének háromnegyed részét erdők borítják.
Az alacsonyabban fekvő vegetációs övezetekben az erdők
vegyesek, a magasabb övezetekben erdei és törpefenyők nőnek,
és alpesi jellegű ormokban csúcsosodnak ki.
Az Alacsony-Tátra legmagasabb csúcsa a Gyömbér (Ďumbier –
2043 m), ez a hatalmas, alpesi jellegű masszívum, amelyről a hegyvonulat
északi része is a nevét kapta: a Gyömbér-Tátra (Ďumbierske
Tatry) az Alacsony-Tátra magasabb és tagoltabb részét képezi.
A méltóségteljes Király-hegy (Kráľova hoľa – 1946 m) uralja
a keleti részt, a Király-hegyi-Tátrát (Kráľovohoľské Tatry). A határt az
Ördöglakodalma-hágó (Čertovica – 1233 m) alkotja közöttük.
A környező tájra több hegycsúcsról nyílik gyönyörű, varázslatos kilátás.
A Gyömbér csúcsáról Közép- és Észak-Szlovákia valamennyi
hegysége belátható. Falai 500 méter magasak, szakadékai a Bisztravölgy
(Bystrá dolina) és a Ludár-völgy (Ludárova dolina) gleccserkatlanaiba
torkollnak. Enyhébb déli lejtőjét gránittömbök alkotják.
A Gyömbér alatt húzódó völgyekben hajdan színesfém- és nemesfémlelőhelyek
voltak. Lejtőin, a Gyömbér és a Kralicska (Kralička) közötti
hegynyeregben a II. világháború idején, 1944-ben harcok folytak.
Erre a történelmi eseményre emlékeztet az elesett partizánok emlékére
állított emlékmű a Milan Rastislav Štefánik menedékház közelében.
4–5 oldal

A Király-hegy (Kráľova hoľa) az Alacsony-Tátra keleti bérce
A menedékház 1924-ben épült a Gyömbér csúcsának közelében,
1728 méteres magasságban, s az év valamennyi napján szállás- és
étkezési lehetőséget kínál.
Az Alacsony-Tátra harmadik legmagasabb orma a Chopok
(2023 m). Lejtői főként a síelők körében közkedveltek, de elegendő
sportolási lehetőséget nyújt a nyári hónapokban is. Északról Lukóból
(Luková) közelíthető meg, ahová a Déményfalvi-völgyből a Koliesko
menedékháztól kötélpálya vezet. Délről a Kosodrevina menedékháztól
érhető el, amelyhez a Bisztra-völgyből (Bystrá dolina) a Srdiečko
szálló elől indul ülőlift. A Chopok csúcsának megerőltető megmászása
után jutalomként a környék csodálatos panorámája tárul a túrázók
elé. Frissítővel az egész évben működő, a csúcs közelében épült Kőmenedékház
(Kamenná chata) szolgál, ahol szükség esetén szálláslehetőséget
is biztosítanak. Ez Szlovákia legmagasabban fekvő
menedékháza, 2000 méteres tengerszint feletti magasságban áll.
A Déményfalvi-völgyből, Lukóból a drótkötélpálya felső állomásától
közelíthető meg. A Kő-menedékház (Kamenná chata pod Chopkom)
jó szolgálatot tesz azoknak, akik hegyi túrára indulnak az Alacsony-
Tátrában. A Chopok csúcsának közelében meteorológiai állomás és
adóvevő-állomás működik.
A legendákkal, mondákkal övezett, népdalokban megénekelt Királyhegy
(Kráľova hoľa – 1946 m) a Chopok után a hegység második
leglátogatottabb, gyephavas csúcsa. Azok elé, akik felküzdik magukat
az ormára, a Murányi-fennsík (Muránska planina) és a Szlovák
Paradicsom (Slovenský raj) csodálatos panorámája tárul, észak felé
pillantva pedig a Magas-Tátra (Vysoké Tatry) és a Nyugati-Tátra
(Západné Tatry) hegyeiben gyönyörködhetnek. Ez az óriási, kiterjedt
gyephavas az Alacsony-Tátra ún. Király-hegyi részének a legmagasabb
csúcsa. Déli lejtőjét kis völgyek tagolják, míg az északi oldalán
hosszú, erdő borította gerincek húzódnak. A magas-tátrai Krivánnal
(Kriváň) együtt a szlovákság nemzeti szimbólumai közé tartozik.
Hegyormának évente több száz turista vág neki. 1960-ban a csúcson
televízió-adóállomást építettek, ennek épületében székel az Alacsony-
Tátrai Hegyi Mentőszolgálat is.
Királyboca (Vyšná Boca) az Ördöglakodalma-hágó alatt
ALACSONY-TÁTRA

A Király-hegy orma (Kráľova hoľa)
jó startolási lehetőséget kínál
Éghajlati
viszonyok
Anemzeti park területe, tekintettel a nagy szintkülönbségekre,
öt vegetációs övezetre osztódik. A hegygerincek klímája zord,
az átlaghőmérséklet januárban -9 C, júliusban 7-11,5 C. Az
alacsonyabban fekvő hegyi völgyek átlaghőmérséklete nyáron eléri
a 16 C-fokot. A téli sportok szempontjából a leghosszabb ideig
a Chopok lejtői használhatók, ahol átlagosan az év 130 napján van
hótakaró. Nagy veszélyt jelentenek azonban a csúcsok meredekebb
lejtőiről lezúduló lavinák. A hótakaró áprilisban és májusban már
megállapodottabb, ebben az időszakban élményszámba menő
síelést nyújtanak a Chopok lejtői. Az Alacsony-Tátrában nyáron
változékony az időjárás. Gyakran fordulnak elő helyi viharok,
amelyek azonban olyan gyorsan elvonulnak, amilyen gyorsan
érkeznek. Gyalogtúrára augusztus és szeptember a legalkalmasabb,
ilyenkor az időjárás állandóbb, szárazabb.
A sport- és turisztikai lehetőségek közül az Alacsony-Tátra lejtői
és völgyei főként a lesikláshoz, a sífutáshoz, a gyalogtúrához,
a kerékpártúrához, a hegymászáshoz, a sziklamászáshoz és a
siklóernyőzéshez (paragliding) nyújtanak kiváló feltételeket.
Leglátogatottabb síközpontjai Jasná és Donovaly.
6-7 oldal

A szlovákiai folyók
forrásánál
Az Alacsony-Tátra területén pótolhatatlan vízforrások erednek. A
Király-hegy lejtőjén négy nagy folyó forrása ered: a Fekete-Vág
(Čierny Váh), a Garam (Hron), a Hernád (Hornád) és a Gölnic
(Hnilec), ezért a Király-hegyet „Szlovákia fedelének“ is nevezik. Az
erek, csermelyek, patakok vizét két folyó gyűjti össze, a hegység
északi oldalán Szlovákia leghosszabb folyója, a Vág, a déli oldalon
a Garam, keleten pedig a Gölnic „segít be“. A folyó forrásvidékén,
a Király-hegy lejtőjén zúdul le a Martalúska lépcsőzetes vízesés.
Hasonló egyedülálló természeti jelenség, 30 méter magas
lépcsőzetes vízesés dübörög az Alacsony-Tátra déli lejtőinek
egyik leghosszabb völgyében, a Vajszkói-völgyben (Vajskovská
dolina). A Vajszkói-patakon felújították a faúsztatásra szolgáló
eredeti szerkezetet is.
Jó néhány folyó a földfelszín alatt folytatja útját a karsztvidéken
keresztül, majd főként a Déményfalvi- és a Szentiváni-völgyben
(Jánska dolina) bukkannak fel újra. Az ivóvízforrásokon kívül számos
ásványvízforrás is fakad a környéken. Koritnyicafürdőn (Korytnica) és
Szentivánban (Liptovský Ján) gyógyfürdők is létesültek. Jóízű és frissítő
források fakadnak Mosód (Moštenica), Hédel (Hiadel), Jecenye
(Jasenie), Vámos (Mýto pod Ďumbierom), Jarabó (Jarabá),
Benesháza (Beňuš), Vacok (Bacúch), Lúzsna (Liptovská Lužná),
Nemesludrova (Ludrová), Nagyselmec (Liptovská Štiavnica),
Liptovské Sliače, Királyboca (Vyšná Boca) és Maluzsina (Malužiná)
közelében is. A Magas-Tátrával ellentétben az Alacsony-Tátra
természetes tavakban nem túl gazdag. Kivételt képez a Déményfalvivölgyben,
1113 méter tengerszint feletti magasságban fekvő Verbicitó
(Vrbické pleso), amelynek területe 6,2 hektár. A fenyőerdők övezte
Koritnyicafürdő, amely Oszada (Liptovská Osada) község része,
a legmagasabban fekvő szlovákiai gyógyfürdő (825 m).
Gyógyforrásai 850 méteres tengerszint feletti
magasságban fakadnak. Gipsz-, vas- és széndioxid-tartalmú
gyógyvizét a csehországi Karlovy Vary és a franciaországi
Vichy vizéhez hasonlítják. Ivókúraként és ülőfürdőként
hatásos a gyomor-, bél- és májbetegségek gyógyításában.
Koritnyicafürdő gyógyvize már 1873-ban aranyérmet nyert
a bécsi világkiállításon, 1904-ben pedig ezüstérmet az
USA-beli Saint Louisban. A jellegzetes, savanykás ízű
koritnyicafürdői gyógyvizet a mai napig palackozzák és
kereskedelmi hálózatban árusítják.
A Verbici-tó (Vrbické pleso)
www.nizketatry.sk, www.airports.sk, www.airportsliac.sk
ALACSONY-TÁTRA

Mély
völgyekben
Golfpálya Tálén
Vízitúra a Vág folyón
Az Alacsony-Tátra leglátogatottabb völgye a 15 km hosszú
Déményfalvi-völgy (Demänovská dolina). Alsó részét
mészkőbe vájt kanyon képezi, felső részét gránitkő, számos kisebb
völggyel. Hajdan favágók és pásztorok éltek itt, akik a 18. és 19.
században pásztorszállást (salaš), pásztorkalyibákat és fakunyhókat
építettek. Az idegenforgalom számára a völgy a Déményfalvicseppkőbarlang
felfedezése után, illetve a Jasnáról a Chopokra
vezető kötélpálya felépítése után vált vonzóvá. A turisták egész évben
szívesen látogatják a Déményfalvi-völgyet. Szállóinak, panzióinak,
menedékházainak szálláskapacitása együttesen több mint 2000 fő.
Nyáron ideális feltételeket kínál a gyalogtúrázóknak. A völgyben
különböző nehézségi fokú, jelzett turistaösvényeken lehet túrázni (teljes
hosszuk az Alacsony-Tátra északi lejtőin eléri az 515 kilométert).
Az extrém sportok kedvelői a Jasná síközpontban (1102 m), a
Déményfalvi-völgy felső részében a a siklóernyőzésnek hódolhatnak,
a Machnatá hegynyereg (1450 m) környékén meghódíthatják
a 20-40 méter magas mészkősziklafalakat, a Vág 12 km hosszú
szakaszán kipróbálhatják a vadvízi evezést (rafting), vagy a
víziszlalomot a Liptószentmiklóson felépített mesterséges csatornán.
Csaknem 140 kilométert lehet hegyi kerékpáron kerekezni akár a
Liptói-víztároló (Liptovská Mara) körül, akár a vidék dombos terepének
jó minőségű aszfaltútjain és hegyi útjain. A Liptószentmiklóstól
(Liptovský Mikuláš) 5 km-re fekvő Jalovecben lovarda működik.
A tapasztalt lovasok akadálypályán lovagolhatnak, vagy akár
a szabad természetbe kirándulhatnak nyeregháton, egészen 2000
méter magasba. A kevésbé rátermettek valamennyi sportágban
tapasztalt oktatók segítségét vehetik igénybe.
Télen Jasná a leglátogatottabb szlovákiai síközpontok közé tartozik.
Kiváló feltételek vannak itt a kezdő és haladó síelők számára
egyaránt. A sípályák hosszúsága együttesen 28 km, 18 lesiklópálya
rendszeresen karbantartott, 11 km-es szakaszon hóágyúkkal tartják
karban, és 1,5 km-es szakasza kivilágított, így éjszakai síelésre
is alkalmas. A síközpont több lesiklópályáját élsport használatára is
lehetővé tették. Folytak itt a Világkupa, az Európa Kupa és a Téli
www.jasna.sk
www.tatralandia.sk
www.aquacity.sk
www.besenova.sk
8–9 oldal

Az Aquapark Tatralandia Liptovský Mikuláš mellett
Universiade versenyei is. Hasonlóan karbantartottak a sífutópályák és
a sziklamászásra kijelölt terepek. A snowboardozók és a freestyle
síelők számára újonnan megnyitott snowpark a legmodernebbek
közé tartozik 12 fémakadályával, közepes nagyságú ugrósáncaival,
sífelvonójával és kabinos kötélpályájával. Záhradky
üdülőközpontban telente 7,5 méter magas jégtornyot építenek. Az
Alacsony-Tátrai Hegyi Mentőszolgálat északi részlegével és
szakképzett hegyi oktatókkal együttműködve a Jasná üdülőközpont
lavina-, sziklamászó és hegymászótanfolyamokat is szervez az
érdeklődők számára.
Chopok észak – Záhradky (1025 m)
6 személyes és 2 személyes ülőfelvonó, négy sífelvonó
Chopok észak – Jasná Luková (1234 m)
4 személyes ülőfelvonó, két sífelvonó
Chopok észak – Otupné (1142 m)
egy fülkés kötélpálya, 4 személyes ülőfelvonó, öt sífelvonó
Chopok észak – Luková (1670 m)
két ülőfelvonó, egy sífelvonó
A karsztos Szentiváni-völgyben (Jánska dolina) fekszik Szentiván
(Liptovský Ján – 634 m) gyógyfürdő. A falut már a 13. században
említik okiratok. Keresztelő Szent Jánosról elnevezett gótikus
temploma 1380-ból származik, emellett a régebbi időkből több mint
20 nemesi kúria és kastély, valamint számos fából épült,
hagyományos parasztház is fennmaradt. Szállodák, panziók és
üdülők állnak a vendégek rendelkezésére. 2000-ben Szentivánt
Szlovákia klímafürdői közé sorolták be. Gipsz-, kén- és
széndioxidtartalmú termálvizét már nagyon régóta használják ideg-,
mozgásszervi és női betegségek gyógyítására. Az újabb vizsgálatok
további két forrás gyógyhatását is bebizonyították, ezek vizét a Máj
üdülő fedett medencéjébe, valamint a falu feletti erdő szélén épült
• Déményfalvi Hegyi Mentőszolgálat (Horská záchranná
služba Demänovská dolina), Jasná üdülőközpont,
tel.: 00421/44/5591678, 00421/903/624070
nyári gyógyfürdő medencéibe vezetik. A környék gazdag
föld alatti gyógyforrástartalékait bizonyítja, hogy
Szentivántól csupán néhány kilométerre épült fel Szlovákia
három legkorszerűbb aquaparkja – a besenyőfalvi
(Bešeňová) Termálpark, a poprádi Aquacity és a
liptószentmiklósi Tatralandia, melyeket egész év folyamán
gyógyforrások vizével üzemeltetnek. A szabadidő kellemes
és aktív eltöltéséhez a környék további lehetőségeket is
kínál a gyalogtúrázóknak, a kerékpárosoknak és a
gépjárművön érkezők számára egyaránt. A Rózsahegy
(Ružomberok) közelében fekvő Vlkolínec községben
hagyományos parasztházak egyedülálló együttese maradt
fenn. 1993-ban Vlkolínec mintegy 40 parasztházából álló,
műemlékké nyilvánított települését felvették az UNESCO
Világörökség-listájára. A Vág (Váh) folyón épült 45 méter
magas gát felépítésével jött létre a 21,6 négyzetkilométer
alapterületű Liptói-víztároló (Liptovská Mara). Víztükre alatt
8 liptói falu tűnt el. Több régi parasztházat és értékesebb
építményt a falvak elárasztása előtt szétszedtek, majd újból
felépítettek a közelben fekvő Pribylina községben kialakított
falumúzeumban (Múzeum liptovskej dediny). Az 1774-ből
származó, 5000 evangélikus hívőnek készült értékes
templomot, amely a később elárasztott Paludza községben
állt, Liptószentkeresztre (Svätý Kríž) szállították, ahol újra
eredeti küldetését tölti be. A Liptói-víztároló közelében
található Havránok szabadtéri régészeti múzeumában
egykori kelta erődítmény maradványait szemlélhetik meg a
látogatók. Keleti irányba folytatva az utat, a tátrai nemzeti
parkok gyűrűjében érdemes megállni Liptóújvárban
(Liptovský Hrádok). A település 1796-ban alapított erdészeti
iskolájával írta be a nevét az évkönyvekbe, ez volt a
történelmi Magyarország első ilyen jellegű oktatási
intézménye. A város büszkeségei közé tartozik 200
éves, védett hársfasora, valamint arborétuma, melyben
www.nizketatry.sk, www.airports.sk, www.airportsliac.sk
ALACSONY-TÁTRA

Kutyafogathajtó világbajnokság Donovalyn
Régi szánkók versenye
Turecká hegyifaluban
719 különleges fafajta nő. Akik nyáron látogatnak Szlovákiába, ne
mulasszák el a Király-hegy alatt fekvő jellegzetes szlovák községben,
Teplicska-Királyhegyfaluban (Liptovská Teplička) augusztus elején
zajló folklórfesztivált. A hegyi falu érdekességei közé tartoznak
burgonyatárolásra használt földpincéi, valamint a környékét tarkító
mezők és legelők keskeny sávjai.
Az Alacsony-Tátra déli völgyei közül idegenforgalmi szempontból
a Bisztra-völgy (Bystrá dolina) jelentős. Kiindulópontja a Sebesér
(Bystrá) nevű hegyifalu. Hajdan bányászközség volt, mára
üdülőhellyé vált. Sebesérből eljuthatunk a Bisztra-barlanghoz
(Bystrianska jaskyňa), továbbá a népszerű turistaközpontba, Táléba
és a Bisztra-völgybe. Tále (700 m) a nevét a rétek széles sávjáról
kapta, amelyek a mai turistaközpont felett húzódnak. Földrajzi fekvése
a téli és nyári sportoknak egyaránt kedvez. A közelben 18 lyukú
golfpálya, teniszpályák, ló- és pónifarm, valamint strand található. Tále
remek kiindulópont azoknak, akik a Chopok vagy a Gyömbér csúcsát
akarják megmászni. A két hegycsúcs a Trangoška (1120 m)
menedékház vagy a Srdiečko (1216 m) hegyiszállótól közelíthető
meg, ez utóbbi a Bisztra-völgy végében áll, innen indul a Chopokra
vezető libegő. A Srdiečko-Kosodrevina útvonalon közlekedő libegő
felső állomásánál ellátogathatnak a szezon jelleggel működő
Kosodrevina szállóba (1500 m). A Táléból nyugati irányba tartó
turistaút egy természetes tóhoz és Krpáčovo (730 m) üdülőfaluba
vezeti a túrázókat.
Tále (700 m) síközpont – 5 sífelvonó
Chopok dél – Kosodrevina (1489 m) – 3 sífelvonó
Chopok dél – Srdiečko (1216 m) – 1 ülőfelvonó, 1 sífelvonó
Csupán 5 kilométerre Tálétól további síközpont található
Vámos (Mýto pod Ďumbierom) hegyifalu mellett, 630
méteres tengerszint feletti magasságban, az innen induló
turistautak a Mlynná völgybe vezetnek.
5 sífelvonó, éjszakai síelési lehetőség, hóágyúkkal karbantartott
sípályák, síléc- és snowboard-kölcsönzés, síoktatás
10-11 oldal

Az ülőfelvonó végállomása Nová hoľa hegycsúcsán
Az Alacsony-Tátra Gyömbéri- és Király-hegyi-Tátra nevű részeit az
Ördöglakodalma-hágó (Čertovica) választja el egymástól. Ez
a hágó képez átjárót a Felső-Garam-völgy és Liptó között. A hágó
aljában, a Bocai-völgyben (Bocianska dolina) fekszik Királyboca
(Vyšná Boca, 951 m) és Szentivánboca (Nižná Boca, 851 m), két
egykori bányásztelepülés, amelyek határában régen gazdag vas-,
arany- és antimonlelőhelyek voltak. A bányák kimerülése után a falvak
lakói erdei munkával, állattenyésztéssel, posztókészítéssel
Dfoglalkoztak. ruhým najnavšetvovanejším A hajdani dicsőséget már pohorím csak a Slovenska fából épült, sú erkélyes Nízke
bányászházak Tatry. Svojím idézik, bohatstvom amelyeket lesov ma a štedrými idenegforgalmi náleziskami célokra rúd
használnak. boli odpradávna Az Ördöglakodalma-hágóban vyhľadávanou oblasťou. emelkedik Z dobových az azonos správ
nevű vieme, menedékház že už v stredoveku (1238 m), tu dobývali amely szállás- drahé és aétkezési farebné lehetőséget kovy. V XI.
kínál. storočí A pri Bocai-völgy ťažbe striebornej füves északi rudy lejtői sa kiváló odkryli síterepként také bohaté szolgálnak. ložiská
• Központi Hegyi Mentőszolgálat, Poprád
(Horská záchranná služba, Poprad)
tel.: 00421/18300 (valamennyi szolgáltató hálózatából)
• Hegyi Mentőszolgálat, Tále központ
(Horská záchranná služba, stredisko Tále)
tel.: 00421/48/6195326, 00421/903/624078
• Hegyi Mentőszolgálat, Donovaly központ
(Horská záchranná služba, stredisko Donovaly)
tel.: 00421/48/4199724, 00421/903/624049
nó, és 2500 méter összhosszúságú, hóágyúval karbantartott
sípályák várják a turistákat. Turecká (610 m) községben
rendszeresen juhtúrósgaluskafőző világbajnokságot rendeznek.
960 méter magasságban fekszik Donovaly, a 300 éves
múltra visszatekintő hegyi falu, amely az egyik legkedveltebb
üdülő- és sportközponttá vált az idők folyamán. A haladó
síelők számára a Nová hoľa (1370 m) alatti lejtőkön
húzódó, 2 km hosszúságú lesiklópályákat kínálja 3
személyes ülőfelvonóval és 3 sífelvonóval, az üdülőközpont
Záhradište részében családi, 4 személyes ülőfelvonó, 11
sífelvonó, snowboardpálya, valamint 25 km hosszú sífutópálya
várja a turistákat. 1999-ben az üdülőközpont a kutyafogathajtó
világbajnokság színhelye volt, többször rendeztek
itt Európa-bajnokságot is. A Donovaly környéki nem túl
megerőltető terep családi gyalogtúrákra és kerékpártúrákra
is alkalmas, a Nová hoľa csúcsáról a siklóernyőzők és
a skialpinisták a környező lejtők felé vehetik az irányt. A
barátságos szállók, panziók, teljes ellátású apartmanházak,
a szlovák és nemzetközi gasztronómiai specialitások
kínálata, a medencék, fitnessközpontok, szaunák és
masszázs a legigényesebb vendégek igényeit is kielégítik.
Az medenej Alacsony-Tátrai rudy, že Nemzeti striebro stratilo Park igazgatása svoju hodnotu. alá tartozik Intenzívna az Óhegyivölgy
nerastných (Starohorská surovín sa dolina), sústreďovala noha az do Alacsony-Tátra oblastí Starých és a Hôr Nagy-Fátra a Špa-
ťažba
(Veľká nej Doliny, Fatra) v határán Magurke húzódik. a Dúbrave, A völgy vo – Vyšnej Besztercebányától a Nižnej Boci. (Banská Ťažili
najmä a meď, Donovaly železo, hegynyergén antimón, át Rózsahegyig zlato, striebro – látnivalóban a olovo.
Bystrica)
gazdag V Magurke, vidéken kde visz sa keresztül, vysoko rýdze vonzó zlato tájakkal v kremenných és hegyi falvakkal. žilách
A nachádzalo természeti emléknek v podobe nyilvánított drobných Špania zrniek Dolina a drôtikov, bányász našli múltjával v roku
kínál 1917 érdekességeket, aj zlatú hrudu vážiacu emellett csipkekészítő 7,5 kg. Slávnu hagyománya banícku minulosť is öregbíti pripomínajú
nevét. Staré už len Hory charakteristické (470 m) község drevené búcsújáróhely, domy nemeckých a Szűz Mária-
baníc-
a
forráson kych kolonistov kívül a afaluban lesné cesty, egy eredetileg po ktorých gótikus sa zvážala templom ruda is do áll,
amelynek hámrov a1990-ben hút. V Španej a pápa doline a „Basilica sa zachovali minor“ címet pozostatky adományozta. vodovodu,
ktorý sem eljuthatunk spod vrchu a Turecká Prašivej, – Krížna z 15 síközpontba, km vzdialenosti ahol privádzal 4
A
községből sífelvo-
www.nizketatry.sk, www.airports.sk, www.parksnow.sk/donovaly
www.airportsliac.sk
ALACSONY-TÁTRA

Varázslatos föld
A Déményfalvi-cseppkőbarlang
(Demänovská jaskyňa slobody) cseppkődíszítése
alatti
A Déményfalvi-jégbarlang (Demänovská ľadová jaskyňa) jégvázái
Az évezredek során az Alacsony-Tátra vad vizei varázslatos föld
alatti világot vájtak és alakítottak ki, amely most a látogatók előtt
megnyitott barlangokban csodálható meg. A legjelentősebb a
hegység északi részén húzódó Demänovský kras, ahol a Déményfalvivölgyben
a barlangászok hatalmas, szövevényes barlangrendszert
fedeztek fel, több mint 170 folyóvizes eredetű barlanggal.
A leghosszabb barlangrendszer 9 szintjével és 173 méteres
szintkülönbségével 30 kilométer hosszú. Kilenc összefüggő barlang
alkotja, melyek közül kettő, a Déményfalvi-cseppkőbarlang
(Demänovská jaskyňa slobody) és a Déményfalvi jégbarlang
(Demänovská ľadová jaskyňa) a nagyközönség előtt is nyitva áll.
A Déményfalvi-cseppkőbarlang hatalmas cseppkővízeséseivel és
sztalagnátjaival (álló és függő cseppkövek összenövéséből keletkezett
oszlop), egyedülálló cseppkővirágaival és további változatos, bizarr
alakzataival Európa egyik legszebb cseppkőbarlangja. Folyosói,
amelyek hossza 8126 méter, számos helyen teremszerűvé
szélesednek. Ezek közül a legnagyobb a gyönyőrű cseppkődíszítésű,
ún. Nagy Dóm (Veľký dóm). A barlangséta két útvonalon tehető meg
(egyik 1200, a másik 1800 méter hosszú), mindkettő barlangtavak
mellett vezet el. A barlangot 1921-ben fedezték, fel és 1933-ban
nyitották meg a nyilvánosság előtt. A 7 C-fok körüli állandó hőmérséklet
és az aránylag magas nedvességtartalom folytán klímája alkalmas
a légúti megbetegedések és allergiák kezelésére. A Déményfalvijégbarlang
már a középkorban ismert volt. A többi szlovákiai
barlanghoz hasonlóan ez is gerincesek és barlangi medve csontjainak
lelőhelye. Írásos emlékek először 1719-ben említik a barlangot.
Jégoszlopai és jégvízesései 400 évvel ezelőtt alakultak ki. 1880-tól,
illetve 1950-től 650 méteres szakaszát nyitották meg a nyilvánosság előtt.
12-13 oldal

világ
Szpeleoterápia a Bisztrai-barlangban (Bystrianska jaskyňa)
A Vázseci Karsztban (Važecký kras), Važec község nyugati
végében a Vázseci-cseppkőbarlang (Važecká jaskyňa) várja
a látogatókat. 1922-ben fedezték fel. A nyilvánosság számára
1934-ben nyitották meg, és 20 évvel később állították helyre.
530 méter hosszú föld alatti járatai jelentős paleontológiai
lelőhelynek számítanak. A látogatók 235 méter hosszú szakaszon
tekinthetik meg. Bisztra község határában, az Alacsony-Tátra
déli részén fedezték fel 1923-ban a Bisztra-barlangot
(Bystrianska jaskyňa). Jelenlegi állapotában 1960 óta nyitott
a nagyközönség előtt 490 méter hosszú szakaszon.
Cseppkődíszítései érdekes függönyöket alkotnak, helyenként
aragonit is előfordul a barlangban.
Számos barlang évtizedek óta fogad látogatókat. Egyre nagyobb
azonban az érdeklődés az újonnan felfedezett, azelőtt nem túl
ismert és nem látogatható barlangok iránt, amelyek megtekintése
adrenalinszint-emelő kaland. E barlangok között nagyon népszerű
az 1981-ben felfedezett Holt denevérek barlangja (Jaskyňa
mŕtvych netopierov) a Kecskehát hegyeken (Kozie chrbty).
Bejárata a Trangoška és a M. R. Štefánik menedékház között
vezető, jelzett turistaösvény közelében van. Nevét az ott talált,
több ezer éves denevércsontokról kapta. A barlangnak 14 km
hosszú járata van, ezek egy része barlangász kíséretében,
speciális öltözékben, védősisakban és elemlámpával felszerelve
tekinthető meg.
A szlovákiai barlangokról még több információt kaphatnak
az érdeklődők, ha ellátogatnak a liptószentmiklósi Szlovák
Természetvédelmi és Barlangászati Múzeumba (Slovenské múzeum
ochrany prírody a jaskyniarstva).
A Déményfalvi-jégbarlang (Demänovská ľadová jaskyňa)
www.smopaj.sk
ALACSONY-TÁTRA

Alacsony-Tátrai
A Rovná hoľa (1723 m) csúcsa jól
megközelíthető a Bocianske hágó felől
Nemzeti Park
NAPANT
Az Alacsony-Tátra teljes körű védelmére irányuló első kísérletek az
1918–21-es évekből származnak. Konkrét formát azonban csak
1963 után öltöttek. Az Alacsony-Tátrai Nemzeti Park 1978-ban jött
létre 81 095 hektár területű központi résszel és 123 990 hektár
területű védőövezettel. Mai területe 72 842 hektár, melyet 110 162
hektárnyi védőövezet vesz körül. Szlovákia kilenc nemzeti parkja közül
ez a legnagyobb. A NAPANT területén 10 nemzeti természeti
rezervátum, 12 tájvédelmi körzet, 3 természetvédelmi terület, 2 nemzeti
természeti emlék és 6 természeti emlék található, melyeken a NAPANT
folyamatos tevékenységet fejt ki a táj, az élőlények, a növények,
ásványok, kőzetek megőrzése és védelme érdekében. A NAPANT
központi igazgatóságának székhelye Besztercebányán van. A nemzeti
park címerébe nem véletlenül került a barnamedve (Ursus arctos)
A jelkép azt sugallja, hogy nagy számban fordul elő a nemzeti park
területén. Az utóbbi években rendkívül elszaporodtak, és ezek a félénk
állatok a lakott területek állandó látogatóivá váltak. Ma már nem
számít ritkaságnak medvecsaláddal találkozni az erdei kirándulások
során, vagy a hegyi falvak környékén, ahol nagy élvezettel fogyasztják
az ételhulladékot, vagy a gyümölcsfák termését. A magasabban fekvő
övezetekben zerge, farkas, hiúz és egyéb kis testű ragadozó él,
továbbá szarvas-, őz- és vadkancsordák. Élvezet figyelemmel kísérni
a sas és más ragadozó madarak méltóságteljes röptét, hallgatni a
süketfajd, az örvös rigó (Turdus torquatus), a háromujjú harkály
(Picoides tridactylus) és a havasi szürkebegy (Prunella collaris) énekét.
A gránit kőzetű hegygerinceken a tavasz első hírnöke a kökörcsin
(Pulsatilla alba), de virágzik itt a tetszetős havasi gyopár (Leontopodium
www.nizketatry.sk, www.airports.sk, www.airportsliac.sk
14-15 oldal

alpinum) és a pettyes tárnics (Gentiana punctata) is. A völgyek lejtői
és az alacsonyabban fekvő rétek gyógynövényekben gazdagok, az
erdők alján erdei eper, málna, áfonya és szeder, és természetesen
jó néhány finom, ehető gombafajta terem.
Az év bármely szakában ideérkező látogatókat érintetlen, varázslatos
természet, tiszta levegő, a pihenési és sportolási lehetőségek széles
skálája fogadja. A természeti szépségeken kívül megismerkedhetnek
a környék történelmi emlékeivel, az élő népszokásokkal, és mindehhez
ráadásként finom ételek és nyugodt, zavartalan alvás járul.
Reméljük, hogy a felejthetetlen élmények, amelyekkel szlovákiai
kirándulásuk során gazdagodnak, hamarosan újabb látogatásra
csábítják önöket.
Az Alacsony-Tátra jó minőségű, I. és II. osztályú műutakon és vasúti közlekedéssel
érhető el. A falvakba, valamint néhány természeti rezervátum
területére a főútvonalakról letérve III. osztályú mellékutak vezetnek. A hegység
közvetlen közelében két, egész évben működő repülőtér található, a Besztercebánya
(Banská Bystrica) melletti Sliač, északkeleten pedig Poprad – Tatry.
A Vajszkói vízesés (Vajskovský vodopád)
www.napant.sk, www.airportsliac.sk
ALACSONY-TÁTRA

A Szlovák Idegenforgalmi Hivatal
kirendeltségei küföldön
Slovenská agentura pro cestovní ruch
Jilská 16, 110 00 Praha 1, Česká republika
tel.: +420 2 249 46 082, fax: +420 2 249 46 082
e-mail: sacrpraha@seznam.cz
Narodowe Centrum Turystyki Słowackiej
ul. Krakowskie Przedmieście 13 pok.17
00-071 Warszawa, Polska
tel.: +48 22 827 00 09, fax: +48 22 827 00 09
e-mail: sacr@poczta.onet.pl
Slowaaks Verkeersbureau
WTC Amsterdam, Strawinskylaan 623
1077 XX Amsterdam, Nederland
tel.:+31 20 575 2181, fax:+31 20 575 2182
e-mail: info@slowaaks-verkeersbureau.nl
www.slowaaks-verkeersbureau.nl
ëÎÓ‚‡ˆÍÓ ÛÔapple‡‚ÎÂÌË ÔÓ ÚÛappleËÁÏÛ
èÓÒÓθÒÚ‚Ó ëÎÓ‚‡ˆÍÓÈ PÂÒÔÛ·ÎËÍË
ÛÎ. îÛ˜Ë͇ 17/19, 123 056 åÓÒÍ‚‡
teÎ.: 007/095/251-76-31, î‡Íc: 007/095/251-76-45
e-mail: sacrmow@comail.ru
Slowakische Zentrale für Tourismus
Vertretung Österreich
Fillgradergasse 7, 4. Stock
A - 1060 Wien, Österreich
tel.: +43 1 5139569, fax: +43 1 5139763
e-mail: sacr-wien@aon.at
Slowakische Zentrale für Tourismus
Vertretung Deutschland
Zimmerstrasse 27, 10969 Berlin, Deutschland
tel.: +49 30 25 94 26 40, fax: +49 30 25 94 26 41
e-mail: sacr-berlin@botschaft-slowakei.de
e-mail: tourismus@botschaft-slowakei.de
© Szlovák Idegenforgalmi Hivatal
Slovenská agentúra pre cestovný ruch
Nám. Ľ. Štúra 1, P. O. Box 35
974 05 Banská Bystrica, Slovenská republika
tel.: +421 48 413 61 46-8, fax: +421 48 413 61 49
e-mail: sacr@sacr.sk, www.slovakiatourism.sk
Kirendeltség Bratislava
Záhradnícka 153, P.O. Box 97
820 05 Bratislava 25, Slovenská republika
tel.: +421 2 507 00 801, fax:+421 2 555 71 649
e-mail: sacrba@sacr.sk, www.slovakiatourism.sk
Szerkesztőbizottság:
Roman Žatko (elnök)
Kamila Hanáková
Daniel Kollár
Viera Dvořáková
Gabriela Užovičová
Robert Bunča
Vezető szerkesztő:
Bedrich Schreiber
Fotók:
M. Barlok, K. Demuth, M. Eliáš, A. Jiroušek,
L. Khandl, Z. Vlach, A. Vojček
Grafikai dizajn és realizáció:
REMARK/CMA s.r.o.
Rozmarínová 31, 821 04 Bratislava
tel.: +421 2 434 153 60-62, fax: +421 2 434 153 59
www.remark.sk
Fordító:
Mislay Edit
Címlap:
A Garam (Hron) folyó forrásánál
Gazdasági Minisztérium
Az Ágazati Operációs Program irányító szerve
Ipar és a Szolgáltatások
Mierová 19, 827 15 Bratislava
Slovenská republika (Szlovákia)
e-mail: soper@economy.gov.sk
www.economy.gov.sk
Ez a kiadvány az Európai Únió támogatásával jelent meg