VÃz-, Gáz-, Fűtéstechnika, 2011/10 - Vaillant
VÃz-, Gáz-, Fűtéstechnika, 2011/10 - Vaillant
VÃz-, Gáz-, Fűtéstechnika, 2011/10 - Vaillant
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Alternatív > 1. ábra. A zeolit-gáz-hõszivattyú fõ alkotóelemei.<br />
a. Gázüzemû kondenzációs egység. 1: gázüzemû kondenzációs tûztér<br />
b. Moduláris szerelési rendszer.<br />
c. Zeolit-egység. 2: zeolit-modul (hermetikusan elzárt — adszorberrel/deszorberrel és<br />
kondenzátorral/párologtatóval, valamint vízzel, illetve zeolittal töltött — nemesacél tartály)<br />
3: a primer kör tágulási tartálya (zeolit körnek is nevezik); 4: a primer kör szabályozott egyenáramú<br />
szivattyúi; 5: fordulatszám-szabályozott szolár szivattyú (párologtató és kondenzátor);<br />
6: váltószelepek 1+2; 7: fordulatszám-szabályozott fûtési szivattyú.<br />
6 <strong>2011</strong>. <strong>10</strong>. Víz-, Gáz-, Fû tés tech ni ka Épü let gé pé sze ti szak lap
www.vgfszaklap.hu<br />
3<br />
2. ábra
fûtéstechnika<br />
Fördõs Norbert<br />
Új energiák zeolit kristályokkal II. Felépítés és mûködés I.<br />
4<br />
>> 4. ábra. Szolárkör.<br />
A környezet energiája a szolárkör útján jut el a párologtatóhoz (1). A környezet hõenergiája a szolár<br />
kollektorok segítségével hasznosítható. A szolár körhöz ezen kívül egy bivalens melegvíztároló (2) csatlakozik.<br />
3-4. váltószelepek. 5-7. visszacsapó szelep. 8. szivattyú.<br />
lõ re is (3-as és 4-es té tel), hogy a ké szü lék<br />
a ke let ke zõ hõ men nyi sé get (az üzem ál la -<br />
po tok sze rint) a meg fe le lõ hid ra u li kus kör -<br />
bõl fel ve hes se, va la mint le ad has sa a fû té si<br />
rend szer fe lé.<br />
Szo lár kör<br />
A kör nye zet ener gi á ja a szo lár kör út ján jut el<br />
a pá ro log ta tó hoz (1), ami a szol ár kol lek to rok<br />
se gít sé gé vel hasz no sít ha tó (4. áb ra). A szo lár -<br />
kör höz ezen kí vül egy bi va lens me leg víz tá ro -<br />
ló (2) csat la ko zik. Ab ban az eset ben, ha a hõ -<br />
mér sék le ti szint a kol lek to rok ban le he tõ vé te -<br />
szi, a nap ener gia köz vet le nül fel hasz nál ha tó<br />
hasz ná la ti me leg víz-ké szí tés re a tá ro ló ban.<br />
Eh hez a ké szü lék hid ra u li kus fel épí té sén be -<br />
lül, a szo lár kör ben egy szi vat tyú (8) ke ring tet.<br />
Az üzem ál la po tok alap ján (ad szorp ció/de -<br />
szorp ció) a vál tó sze le pek (3 és 4) el té rõ mó -<br />
don nyit nak.<br />
A „té ves” áram lá si irányt 3 db vis sza csa pó<br />
sze lep (5, 6 és 7) aka dá lyoz za meg, ahol a<br />
nap ener gi ás köz vet len fû té si üzem épp úgy le -<br />
het sé ges, mint a hasz ná la ti me leg víz-ké szí tés.<br />
De szorp ció<br />
Az 5. áb ra a rend szer hid ra u li kus kap cso lá sát<br />
egy sze rû sí tett for má ban mu tat ja be a de -<br />
szorp ci ós fá zis alatt.<br />
A két ré szes kon den zá ci ós hõ cse ré lõ el sõ<br />
há rom csõ spi rál ján a ké szü lék be in teg rált<br />
pri mer kör fû tõ vi ze áram lik ke resz tül, mi köz -<br />
ben hasz no sít ja a gáz fû tõ ér ték ét. Az eb ben<br />
a fá zis ban ke let ke zõ fû té si hõ a pri mer kör<br />
fû tõ vi zé re jut. An nak ér de ké ben, hogy a gáz<br />
8 <strong>2011</strong>. <strong>10</strong>. Víz-, Gáz-, Fû tés tech ni ka Épü let gé pé sze ti szak lap
www.vgfszaklap.hu<br />
>> 6. ábra. A „párhuzamos üzem” a gázzal<br />
és napenergiával történõ a használati melegvízkészítés<br />
közben is lehetséges.<br />
6<br />
5<br />
>> 5. ábra. Deszorpció. A folyamatábra a rendszer<br />
hidraulikus kapcsolását egyszerûsített formában mutatja<br />
be a deszorpciós fázis alatt. A kétrészes kondenzációs<br />
hõcserelõ elsõ három csõspirálján a készülékbe<br />
integrált primer kör fûtõvize áramlik keresztül,<br />
miközben hasznosítja a gáz fûtõértékét.<br />
kon den zá ci ós hõ jét hasz no sí ta ni le hes sen, a<br />
két ré szes kon den zá ci ós hõ cse ré lõ utol só<br />
csõ spi rál ján a fû té si rend szer vis sza té rõ vi ze<br />
fo lyik át.<br />
A füst gáz ok eb ben a fá zis ban ke let ke zõ<br />
kon den zá ci ós hõ je a fû té si rend szer be jut.<br />
Ezt kö ve tõ en a víz gõz el tá vo zik a ze o lit ból,<br />
így az de szor be ál.<br />
A de szorp ció 120 °C-on kö vet ke zik be.<br />
Az eh hez szük sé ges hõ mennyi sé get a kon -<br />
den zá ci ós egy ség gáz égõ je biz to sít ja, ami a<br />
ké szü lék bel sõ víz kö re (4 bar nyo más sal ren -<br />
del ke zõ pri mer kör) ál tal jut el az ad szor -<br />
ber/de szor ber hõ cse ré lõ höz. A 120 °C-os,<br />
for ró fû tõ víz az ad szor ber/de szor ber hõ cse -<br />
ré lõn ke resz tül ha lad va me le gí ti fel a ze olitgo<br />
lyó kat. A fel he vült zeolitok a pó ru sa ik ban<br />
tá rolt hû tõ kö ze get (vi zet) le ad ják, ez zel meg -<br />
tör té nik a de szorp ció. Az így ke let ke zõ for ró<br />
gõz a zeo lit-modul al só ré szé be áram lik, itt<br />
le hûl és kon den zá ló dik. A fo lya mat köz ben<br />
fel sza ba du ló kon den zá ci ós hõ a 2-es le me -<br />
zes hõ cse ré lõ se gít sé gé vel a fû té si rend szer -<br />
hez jut.<br />
Köz vet len hasz ná la ti<br />
me leg víz-ké szí tés nap ener gi á val<br />
a de szorp ci ós fá zis alatt<br />
Ab ban az eset ben, ha a de szorp ci ós fá zis köz -<br />
ben a kol lek to rok ban ta lál ha tó hõ hor do zó fo -<br />
lya dék hõ mér sék le te ele gen dõ ah hoz, hogy<br />
az zal köz vet le nül le hes sen hasz ná la ti me leg<br />
vi zet ké szí te ni, ak kor a bi va lens tá ro lót en nek<br />
meg fe le lõ en a szol ár rend szer töl ti fel. Te hát a<br />
„pár hu za mos üzem” a gáz zal és nap ener gi á -<br />
val tör té nõ a hasz ná la ti me leg víz-ké szí tés köz -<br />
ben is le het sé ges (6. áb ra). (Folytatjuk)<br />
Víz-, Gáz-, Fûtéstechnika Épületgépészeti szaklap <strong>2011</strong>. <strong>10</strong>. 9