Az Ókortudományi Intézet - ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai ...

Az Ókortudományi Intézet 

tanszékei által meghirdetett szemináriumok és előadások 

KURZUSLEÍRÁSAI 1 

a 2011/12-es tanév I. (őszi) félévében 

2011. szeptember 10. 

KÉPZÉSI ÁGI ÉS ALAPSZAKOS ÓRÁK ....................................................................................................... 3 

ASSZÍRIOLÓGIAI ÉS HEBRAISZTIKAI TANSZÉK .................................................................................... 11 

ASSZÍRIOLÓGIAI ÉS HEBRAISZTIKAI TANSZÉK / MTA JUDAISZTIKAI KUTATÓKÖZPONT ..................... 43 

EGYIPTOLÓGIAI TANSZÉK .................................................................................................................... 90 

INDOEURÓPAI NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK ..................................................................................... 123 

GÖRÖG TANSZÉK ............................................................................................................................... 171 

LATIN TANSZÉK ................................................................................................................................. 201 

1 A kurzusleírásokban a bibliográfiai leírások az oktatók saját rendszerét követik.

Ókortudományi Intézet, 2011/12, I. (őszi) félév 

2


KÉPZÉSI ÁGI ÉS ALAPSZAKOS ÓRÁK 

3


ELTE BTK, FI, Ókori és Középkori Filozófia Tanszék, 2011/12, I. (őszi) félév 

BBN-XFI11-101 (=BBN-XFI11-101) 

Ruzsa Ferenc 

Filozófiatörténet 

K 

4 kr 

H,10.00–11.30 

Gólyavár, Pázmány 

terem 

Az előadás célja: 

A tantárgy keretében a hallgatók a filozófiatörténet nagy korszakaiba (kiemelten az 

ókori és a keleti filozófiai rendszerekbe), és azon belül néhány kiemelkedő filozófus 

munkásságába kapnak bevezetést. 

Az előadások várható tematikája: 

1. óra: Bevezetés: mi a filozófia? – Parmenidés 

2. óra: Hérakleitos 

3. óra: A szánkhja filozófiája 

4. óra: A Buddha tanítása 

5. óra: A tao és Platón metafizikája 

6. óra: Aristotelés etikája és Aquinói Szt. Tamás teológiája 

7. óra: Descartes dualizmusa 

8. óra: Hume szkepszise 

9. óra: Kant a tudásról 

10. óra: Nietzsche a görögségről 

11. óra: Russell a filozófiáról 

12. óra: Quine a lét fogalmáról 

A jegyszerzés feltételei: 

Az előadás nem látogatásköteles. Az előadásra legfeljebb tíz perc késéssel lehet 

érkezni. 

A számonkérés írásbeli vizsga (teszt) a vizsgaidőszakban. 

Olvasandó szövegek: 

A szövegek és segédanyagok megtalálhatóak az eLearning felületen: 

https://elearning.elte.hu 

Parmenidés töredékei. (Megtalálható pl.: KIRK—RAVEN—SCHOFIELD: A 

preszókratikus filozófusok. Atlantisz, Bp. 1998. 353–384. STEIGER Kornél: 

Parmenidész. Empedoklész. Töredékek. Gondolat, Bp. 1985. 7–13. Részletek: 

http://www.phil-inst.hu/uniworld/egyetem/filtort/eloadas/eload06p.htm ) 

Hérakleitos töredékei. (Megtalálható pl. KIRK—RAVEN—SCHOFIELD: A preszókratikus 

filozófusok. Atlantisz, Bp. 1998. 271–316. SIMON Endre (szerk., bevezetések, 

jegyz.): Filozófiatörténeti szöveggyűjtemény, I. köt. Az ókortól a XVII. század 

végéig. Tankönyvkiadó, Bp. 1966. 28–34. Részletek: 

http://www.freeweb.hu/komm-muszi/download/01/filozofia/gorog.rtf 

http://www.phil-inst.hu/uniworld/egyetem/filtort/eloadas/eload06h.htm ) 

RUZSA Ferenc: A klasszikus szánkhja filozófiája. Farkas Lőrinc Imre, Bp. 1997. 9–17., 

245–251. = http://tarrdaniel.freeweb.hu/documents/Hinduizmus/szankhja.htm (Mi a 

4


szánkhja?; A szánkhja története; A számbavétel versei (nyersfordítás), 1–50.) 

VEKERDI József (ford.): Buddha beszédei. Helikon, Bp. 1989, 2004 2 . 45., 48., 61–70., 

77–89.,104–117.,136–145., 160–163. = http://mek.oszk.hu/01900/01901/01901.doc 

(A tan kerekének elindítása, A szerzetesi élet szabályai, A szenvedések láncolata 1– 

2., Példázat a fűrészről, Példázat a kígyóról, Szaccsaka, A létszomj kioltása, Abhaja 

királyfi, Málunkjáputta, Vaccshagotta, Amit szeretünk) 

Lao Ce: Tao tö king. http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lao.html (WEÖRES Sándor 

fordítását ajánlom) 

Platón: Az állam. 476c – 480a és 505a – 518b. In Platón Összes művei. Európa, Bp. 

1984. II. kötet, 372–384. és 436–462. 

Aristotelés: Nikomakhoszi Etika, 1., 2. és 6. könyv. Európa, Bp. 1987. 

Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae. Első rész, I. kérdés, 1., 2., 5., 7. szakasz. II. 

kérdés. 

DESCARTES, René: Elmélkedések az első filozófiáról. Atlantisz, Bp. 1994. I–II. 

elmélkedés. 

HUME, David: Tanulmány az emberi értelemről. Nippon, Bp. 1995. II–VII. fejezet. 

KANT, Immanuel: A tiszta ész kritikája. Ictus, Szeged 1996. Előszó a második 

kiadáshoz és Bevezetés. 

NIETZSCHE, Friedrich: A tragédia születése. 2–8. fejezet. Európa, Bp. 1986. 31–76. 

RUSSELL, Bertrand: A filozófia alapproblémái. Kossuth, Bp. 1996. I–VI. és VIII. 

fejezet. 

QUINE, W. O.: Arról, hogy mi van. In A tapasztalattól a tudományig, Osiris, Bp. 2002. 

115–135. 

Kötelező szakirodalom: — 

Ajánlott szakirodalom: — 

Megjegyzés: 

A kurzus az ókori és keleti filológiák képzési ág közös tanegységéhez tartozik. 

5


ELTE BTK, FI, Elméleti Nyelvészeti Szakcsoport, 2011/12, I. (őszi) félév 

BBN-FLN11-101 (= BBN-FLN-101) 

Kálmán László 

Bevezetés a nyelvtudományba 

K 

3 kr 

Sz,10.00–11.30 


terem 


A kurzus bevezetés a nyelvtudományba, kezdőknek. Nem tételez fel előzetes magyar, 

illetve általános nyelvészeti ismereteket azon túl, amit a magyar gimnáziumi érettségi 

jelent. Elméleti orientációjú: megismerteti a hallgatókat a nyelvészeti alapfogalmakkal 

és elsősorban az elemzés szintjeivel (elsősorban a magyarral illusztrálva), azaz hangtan–alaktan–mondattan–jelentéstan. 

Fő témái: elméleti nyelvészet – praktikus nyelvtan 

– nyelvi illemtan (norma és változatok). Szinkrón és diakrón nyelvészet. Szintézis és 

analízis. Szabály és törvény a nyelvben. A generatív elv és az absztrakció. Fonéma és 

hang, morféma és morf, lexéma és szóalak. Jelentés és nyelvhasználat. 


1. óra – A nyelv és a nyelvtudomány. Fogalmi kérdések, a jelrendszerek fajtái. 

2. óra – A nyelv és a gondolkodás. Filozófiai nézetek a kérdésről, a nyelv 

kialakulásának elméletei. 

3. óra – A nyelv használata: jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak. 

4. óra – Jelentéstani irányzatok, fő problémák. 

5. óra – A beszédhangok; fonetika és fonológia viszonya. 

6. óra – Jelentősebb fonológiai iskolák. 

7. óra – A hagyományos alaktan alapfogalmai és fő problémái. 

8. óra – A mondattan alapfogalmai és fő problémái. 

9. óra – Jelentősebb mondattani iskolák. 

10. óra – A lexéma fogalma; a lexémaalkotás és a nyelvi kreativitás kérdése. 

11. óra – A nyelvi változások tényezői és fő típusai. 

12. óra – A nyelvtudomány története I.: Az ókor és a középkor nyelvfelfogása. 

13. óra – A nyelvtudomány története II.: A XIX. és XX. század nyelvészete. 



érkezni. 

A számonkérés írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban. A vizsga követelménye: a kötelező 

olvasmány és az előadások tartalma, nem szó szerint, hanem problémamegoldásban 

alkalmazva. 

Olvasandó szövegek: — 

Kötelező szakirodalom (tankönyv): 

KÁLMÁN László és TRÓN Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba. Tinta Könyvkiadó, 

Bp. 2007. 2. kiadás. 

Ajánlott szakirodalom: 

6


KENESEI István (szerk.): A nyelv és a nyelvek. Akadémiai Kiadó, Bp. 2004. 5. kiadás. 

http://www.nytud.hu/nyelv_es_nyelvek/ 

KIEFER Ferenc (szerk.): A magyar nyelv kézikönyve. Akadémiai Kiadó, Bp. 2003. 



7


ELTE BTK, ÓTI, Latin Tanszék, 2011/12, I. (őszi) félév 

BBN-OKE11-121 = BBN-OKE-121 

Földváry Miklós István 

Összehasonlító vallástörténet 

K 

3 (2) kr 

H,8:00–9:30 


terem 


Az Összehasonlító vallástörténet tanegység célja a XIX–XX. századi vallástudományi 

kutatás klasszikus szerzőinek, iskoláinak, módszereinek bemutatása elsődleges és 

másodlagos forrásszövegek elemzése, azok történelmi és elméleti kontextusba 

helyezése révén. 



érkezni. 

A tanegységet írásbeli vizsga zárja, amely az előadások anyagára és forrásszövegeire 

épül. 

A tervezett tanmenet: 

1–2 óra: Bevezetés, az őstípus keresése, alak és szimbólum, antikvitás (R. Otto, 

Bachofen, W. F. Otto, Kerényi, Jung) Otto 18–41; Simon 126–148; Dionysos mítoszai, 

Kerényi 181–204. 

3–4. óra: A primitív kultúrák vizsgálata (Frazer, Tylor, Van Gennep, Lévy-Bruhl, 

Lévi-Strauss) Miért érdekesek a primitívek? Simon 381–391; 301–307; Gennep 41–58; 

Simon 648–657; Lévi-Strauss I. … (az archaizmus fogalma) 

5. óra: A sémi népek vallástörténete: arab pogányság és bibliakritika (Smith, 

Wellhausen) A totemisztikus áldozat cselekménysora, templomi áldozat (Lv 8–9) és 

húsvéti bárány (Ex 12), Simon 346–358; párhuzamos hely Sámuel és a Krónikák 

szerint, Simon 328–336. 

6–7. óra: A francia szociológiai iskola (Fustel de Coulanges, Durkheim, Mauss) A 

vallás pozitív kutatása, Simon 276–289; ausztrál etnológia, Durkheim 277–299. 

8–9. óra: A német szociológiai iskola (Weber, Spengler) Egy vagy több vallás-e 

szociológiai értelemben a kereszténység? Simon 458–475; Spengler II. … 

(pszeudomorfózis) 

10. óra: Az indoeurópai összehasonlító módszer (és sémi megfeleltetése), nyelv és 

mitológia (Müller, Goldziher, Dumézil) Sámson története, Goldziher XXX; Róma 

őstörténete, Dumézil 7–43. 

11. óra: A történeti összehasonlító módszer (Pettazzoni, Brelich) Naptár és ünnepek, 

Brelich 95–125. 

12. óra: A fenomenológiai iskola és hatásai (Van der Leeuw, Eliade) Teremtés és 

időszemlélet, rítusok, Leeuw 334–342; Eliade 81–137. 

Szakirodalom: 

GOLDZIHER Ignác: Mítosz a hébereknél és történelmi fejlődése. Kairosz, Budapest 

2003. 

OTTO, Walter F.: Die Götter Griechenlands. Das Bild des Göttlichen im Spiegel des 

8


griechischen Geistes. Gerhard Schultke-Blumke, Frankfurt am Main 1934. 

(németül) 

OTTO, Rudolf: A szent. Osiris Kiadó, Budapest 2001. (Ford. Bendl Júlia) 

SPENGLER, Oswald: A Nyugat alkonya. Európa, Budapest 1994. (Ford. JUHÁSZ Anikó, 

CSEJTEI Dezső, SIMON Ferenc) 

DUMÉZIL, Georges: Mítosz és eposz. Gondolat, Budapest 1986. 

Durkheim, Emile: A vallási élet elemi formái. L’Harmattan Kiadó, Budapest 2004. 

(Ford. VARGYAS Zoltán) 

GENNEP, Arnold van: Les rites de passage. Émile Nourry, Paris 1909. 

1890–1950 

ELIADE, Mircea: Az örök visszatérés mítosza. Európa Könyvkiadó, Budapest 2006. 

KERENYI Károly: Mi a mitológia? Tanulmányok a homérosi himnuszokhoz. 

Szépirodalmi Kiadó, Budapest 1988. 

LEVI-STRAUSS, Claude: Strukturális antropológia. Osiris, Budapest 2001. 

BRELICH, Angelo: Római variációk az eredet témájára. Gondolat, Budapest 2008. 

PETTAZZONI, Raffaele: God, the Formation and Development of Monotheism in the 

History of Religions. 

LEEUW, Gerardus van der: A vallás fenomenológiája. Osiris, Budapest 2001. (Ford. 

BENDL Júlia, DANI Tivadar, TAKÁCS László) 

Szöveggyűjtemény 

SIMON Róbert (szerk.): A vallástörténet klasszikusai. Szöveggyűjtemény 

portrévázlatokkal. Osiris Kiadó, Budapest 2003. (Osiris Tankönyvek) 



9


ELTE BTK, ÓTI, 2011/12, I. (őszi) félév 

BBN-OKE11-141/a 

Ferenczi Attila (felelős) 

Szántó Iván (szervező) 

Ókori és keleti művészet I. 

K 

3 kr 

Cs,12.00–13.30 

Gólyavár Pázmány 

terem 


A kurzus célja, hogy bevezesse a hallgatókat az ókori művészettörténet tanulmányozásába. 

A bevezető jelleg azt jelenti, hogy az előadások nem a tárgyalt korszakok 

tárgyanyagát kívánják bemutatni, hanem a vizsgálat módszereit, eszközeit, fogalomrendszerét 

és jellemző kérdéseit. A félév négy, egyenként három-három előadást 

felölelő blokkból áll. Az elsőben a művészettörténet fogalmáról, a tudományterület 

születéséről és körülhatárolhatóságáról szóló előadások hangzanak el, majd az ókori 

Kelet, Görögország és Róma művészete következik, és végül az ókori formák 

továbbélésének kérdései (pl. Bizánc, iszlám). Az első egységet kivéve, minden blokk 

három előadása a következő rendet követik: építészet, szobrászat, festészet. 

Az előadások előadói és várható tematikája: 

a) bevezető előadások Rényi András 

b) az ókori Kelet művészete 

c) görög-római művészet: Bence Ágnes 

c) Bizánc és az iszlám művészete: Szántó Iván 



érkezni. 

A vizsgaidőszakban dolgozatot írnak a hallgatók az órán elhangzottakból és a kötelező 

olvasmányokból. 

Olvasandó szövegek: – 

Kötelező szakirodalom: 

Később lesz meghatározva. 


Később lesz meghatározva. 


BBN-OKE11-141/b kurzust a távol-keleti szakirányok hallgatóinak a Távol-Keleti 

Intézet hirdeti meg. 

10


ASSZÍRIOLÓGIAI ÉS HEBRAISZTIKAI TANSZÉK 

11


ELTE BTK, ÓTI, Asszíriológiai és Hebraisztikai Tanszék, 2010/11, I. (őszi) félév 

BBN-ASZ-101 

Niederreiter Zoltán 

Bevezetés az akkád nyelvbe 1. 

G 

F épület 233 

K,10:30-12:00 

P,10:30-12:00 

A szeminárium célja az akkád nyelv elsajátítása a választott szakirodalom 

feldolgozásával. Továbbá 110 „újasszír” ékjel megtanulása. A szemináriumok során a 

hallgatóknak számot kell adniuk az Alapvizsgában szereplő irodalmi és történelmi 

témájú források és szakirodalom egyes tételeinek ismeretéről. 

A jegyszerzés feltételei: A hallgatónak minden óra elején a korábban megtanult 

leckékben szereplő nyelvtani paradigmákra és glosszáriumra vonatkozó (10-15 

perces) zárthelyi dolgozatot kell írna, tovább a 110 „újasszír“ ékjelet kell ismernie. A 

dolgozatok együttes átlaga jelenti a félév végi jegyet. 


Huehnergard, John (1996): A Grammar of Akkadian. (Harward Semitic Studies, 45) 

Atlanta, Georgia: Scholars Press. 

Snell, Daniel C.: A Workbook of Cuneiform Signs. (ARTANES 3) Malibu 1979. 

Kötelező szakirodalom (irodalmi és történeti források): 

Black, Jeremy – Graham Cunningham – Eleanor Robson – Gábor Zólyomi, The 

Literature of Ancient Sumer. Oxford – New York: Oxford University Press, xixlxiii. 

Dalley, Stephanie (2000), Myths from Mesopotamia. Creation, the Flood, Gilgamesh, 

and Other. Revised Edition. Oxford: Oxford University Press. 

Harmatta, János (szerk.) (2005), Ókori keleti történeti chrestomathia. Budapest: 

Osiris Kiadó [= ÓKTCh], a III. rész szövegei. 

Komoróczy Géza (1983), "Fénylő ölednek édes örömében." A sumer irodalom 

kistükre. Budapest: Európa könyvkiadó. 

Megjegyzés: A tanegység felvétele csak azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik a 

szemináriumokon megjelennek (3 hiányzás engedélyezett). 

12



ASN-214 

BBN-ASZ-201 

BBN-ASZ-206 

Dezső Tamás 

G 

F épület 231/a 

Szerda 10:00–11:30 

Akkád szövegolvasás 12: Asszír királyfeliratok. Szín-ahhé-eriba. 

Akkád nyelv 1: Asszír királyfeliratok. Szín-ahhé-eriba. 

Akkád nyelv 6: Asszír királyfeliratok Szín-ahhé-eriba. 

A szeminárium célja: 

Bevezetés az Újasszír kor királyfelirataiba, ezek nyelvi, epigráfiai, és filológiai 

problémáiba, valamint ezeken keresztül a korszak történelmébe. A korszak 

szövegeivel foglalkozó szakirodalom megismerése. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája, rendszeres 

szakirodalmi referátumai, illetve a félév utolsó óráján írt zárthelyi dolgozata alapján 

kap jegyet. A zárthelyi dolgozat az órán vett szöveg egy adott részének segédeszköz 

használata nélküli átírása és fordítása. 


Bevezetés: 

Borger, R., Babylonisch-assyrische Lesestücke, vols. I-III, Roma, 1963, Pontificium 

Institutum Biblicum, 59-80, Taf. 43-51 

Frahm, E., Einleitung in die Sanherib-Inschriften, (Archiv für Orientforschung, Beiheft 26), 

Wien, 1997, Institut für Orientalistik der Universität Wien 

Grayson, A.K., “Assyria: Sennacherib and Esarhaddon (704—669 B.C.)”, Boardman, J., et 

al., eds., The Cambridge Ancient History III/2: The Assyrian and Babylonian 

Empires and Other States of the Near East, from the Eighth to the Sixth Centuries 

B.C., Cambridge, 1991, Cambridge University Press, 103-141 

Levine, L.D., “Preliminary Remarks on the Historical Inscriptions of Sennacherib”, in: H. 

Tadmor – M. Weinfeld, eds., History, Historiography and Interpretation. Studies in 

Biblical and Cuneiform Literatures, Jerusalem, 1983, The Magness Press – The 

Hebrew University, pp. 58-75 

Liverani, M., “Critique of Variants and the Titulary of Sennacherib”, in: F.M. Fales, ed., 

Assyrian Royal Inscriptions: New Horizons in Literary, Ideological and Historical 

Analysis, (Orientis Antiqui Collectio XVII), Roma: 1981, Istituto per L'Oriente, pp. 

225-257 

Russell, J.M., „Sennacherib (704—681 B.C.)”, in: The Writing on the Wall. Studies in the 

Architectural Context of Late Assyrian Palace Inscriptions, Winona Lake, 1999, 

Eisenbrauns, 124-143 

Szövegkiadások, fordítások: 

Bezold, C., “Inschriften Sanheribs”, in: Schrader, E., Keilinschriftliche Bibliothek, Sammlung 

von assyrischen und babylonischen Texten in Umschrift und Übersetzung, vol. 2: 

Historische Texte des neuassyrischen Reiches, Berlin, 1890, 80-119 

13


Borger, R., Babylonisch-assyrische Lesestücke, (AnOr, 54), Roma, 1963 

Cooper, J.S., “A new Sennacherib Prism Fragment”, JCS 26 (1974), pp. 

Evetts, B.T.A., “On Five unpublished Cylinders of Sennacherib”, ZA 3 (1888), 311 

Galter, H.D. – Levine, L.D. – Reade, J.E., “The Colossi of Sennacherib’s Palace and Their 

Inscriptions”, Annual Review of the Royal Inscriptions of Mesopotamia Project 4 

(1986), 27-32 

Grayson, A.K., “The Walters Art Gallery Sennacherib Insription”, AfO 20 (1963), 83-96, pls. 

I-IV 

Heidel, A., “The Octagonal Sennacherib Prism in the Iraq Museum”, Sumer 9 (1953), 117- 

188 

Jacobsen, Th., Sennacherib’s Aqueduct at Jerwan, (OIP 24), Chicago, 1935, Oriental Institute 

Publications 

King, L, W., Cuneiform Texts from the Babylonian Tablets in the British Museum, Part XXVI, 

London, 1968 2 

Layard, A.H., Inscriptions in the Cuneiform Character from Assyrian Monuments, London, 

1851 

Ling-Israel, P., “The Sennacherib Prism in the Israel Museum – Jerusalem”, in: Klein, J. – 

Skaist, A., eds., Bar-Ilan Studies in Assyriology Dedicated to Pinhas Artzi, Ramat- 

Gan, 1990, 213-248 

Livingstone, A., Court Poetry and Literary Miscellanea, (SAA III), Helsinki, 1989, 33. (The Sin 

of Sargon) 

Luckenbill, D.D., The Annals of Sennacherib, (OIP 2), Chicago, 1924, Oriental Institute 

Publications 

Meissner, B. – Rost, P., Die Bauinschriften Sanheribs, Leipzig, 1893 

Messerschmidt, L. – Ungnad, A., Vorderasiatische Schriftdenkmäler der Königlichen Museen 

zu Berlin, 1, Mit Beiheft: Die bildlichen Darstellungen auf vorderasiatischen 

Denkmälern der Königlichen Museen zu Berlin, Leipzig, 1907 

Rawlinson, H.C. – Norris, E., The Cuneiform Inscriptions of Western Asia I: A Selection from 

the Historical Inscriptions of Chaldaea, Assyria and Babylonia, London, 1861 

Rawlinson, H.C. – Smith, G., The Cuneiform Inscriptions of Western Asia III: A Selection 

from the Historical Inscriptions of Chaldaea, Assyria and Babylonia, London, 1870 

Smith, G., History of Sennacherib, London, 1878 

Smith, S., The First Campaign of Sennacherib, London, 1921 

Thompson, R.C., “A Selection from the Cuneiform Historical Texts from Nineveh (1927- 

1928)”, Iraq 7 (1940), 85sk. 

Thompson, R.C. – Hutchinson, R.W., “Excavations on the Temple of Nabu at Nineveh”, 

Archaeologia 79 (1929), 103-148 

Irodalom 

Barnett, R.D., “The Siege of Lachish”, IEJ 8 (1968), 161-164 

Bleibtrau, E., “Kulthandlungen im Zeltlager Sanheribs”, in: I. Seybold, ed., M e qor Hajjim, 

(Fs. Georg Molin), Graz: 1983, pp. 43-52 

Bleibtrau, E. – Barnett, R.D. – Turner, G., Sculptures from the Southwest Palace of 

Sennacherib at Nineveh, London, 1998 

Brinkman, J.A., “Sennacherib’s Babylonian Problem: An Interpretation”, JCS 25 (1973), 89- 

95 

Boehmer, R.M., “Aššur-taklâk, ein ‘Stadtaufseher’ von Aššur unter Sargon II. oder Sanherib”, 

BaM 15 (1984) 

Borger, R., “König Sanheribs Eheglück”, Annual Review of the Royal Inscriptions of 

Mesopotamia Project 6 (1988), 5-11 

Dalley, S. “Nineveh, Babylon and the Hanging Gardens: cuneiform and classical sources 

reconsiled”, Iraq 56 (1994), 45-58 

Dalley, S. “The Hanging Gardens of Babylon at Nineveh”, in: Waetzold, H. – Hauptmann, 

H., Hrsg., Assyrien im Wandel der Zeiten. XXXIX e Rencontre Assyriologique 

14


Internationale, Heidelberg 6.—10. Juli 1992, (Heidelberger Studien zum Alten 

Orient, 6), Heidelberg, 1997, Heidelberger Orientverlag, 19-24 

Dalley, S., “More about the Hanging Gardens”, in: al-Gailani Werr, L. – Curtis, J. – Martin, 

H. – McMahon, A. – Oates, J. – Reade, J., eds., Of Pots and Plans. Papers on the 

Archaeology and History of Mesopotamia and Syria presented to David Oates in 

Honour of his 75 th Birthday, London, 2002, NABU Publications, 67-73 

Dalley, S., “Yabâ, Atalyā and the Foreign Policy of Late Assyrian Kings”, SAAB 12 (1998), 83- 

98 

Elayi, J., “Les relations entre les cités phéniciennes et l'empire assyrien sous le regne de 

Sennachérib”, Semitica 35 (1985), 19-26 

Frahm, E., “Die Bilder in Sanheribs Thronsaal”, NABU 3 (1994), 48-50 

Gallagher, W.R., “Room I, Slabs 14-18 of Sennacherib’s Palace: Not a Depiction of Tyre”, 

N.A.B.U. 1997/2, 52-53 

Gallagher, W.R., Sennacherib’s Campaign to Judah. New Studies, (Studies in the History and 

Culture of the Ancient Near East, 18), Leiden, 1999, Brill 

Galter, H.D, “Die Zerstörüng Babylons durch Sanherib”, StOr 55 (1984), 161-173 

George, A.R., “Sennacherib and the Tablet of Destinies”, Iraq 48 (1986), 133-146 

Goossens, G., “Fragment de Relief de Sennachérib”, Bulletin des Musées Royaux d’Art et 

d’Histoire 21 (1949), 60-64 

Goossens, G., “Relief de Sennachérib”, Bulletin des Musées Royaux d’Art et d’Histoire 22 

(1950), 86-88 

Honor, L.L., Sennacherib’s Invasion of Palestine. A Critical Source Study, (Contributions to 

Oriental History and Philology 12), New York, 1966 

Horn, S.H., “Did Sennacherib Campaign Once or Twice against Hezekiah?”, Andrews 

University Seminary Studies 4 (1966), 1-28 

Knauf, E.A., “Who Destroyed Beersheba II?”, in: Hübner, U. – Knauf, E.A., Kein Land für 

sich allein. Studien zum Kulturkontakt in Kanaan, Israel/Palästina und Ebirnâri für 

Manfred Weippert zum 65. Geburtstag, (Orbis Biblicus and Orientalis, 186), 

Göttingen, 2002, Vandenhoeck & Ruprecht, 1181-195 

Levine, L.D., “The Second Campaign of Sennacherib”, JNES 32 (1973), 312-317 

Levine, L.D., “Sennacherib’s Southern Front: 704—689 B.C.”, JCS 34 (1982), 28-58 

Madhloum, T. “Excavations at Nineveh”, Sumer 23 (1967), 76-82 

Madhloum, T. “Nineveh (1967-1968)”, Sumer 24 (1968), 45-52 

Massmann, L., “Sanheribs Politik in Juda. Beobachtungen und Erwägungen zum Ausgang der 

Konfrontation Hiskias mit den Assyrern”, in: Hübner, U. – Knauf, E.A., Kein Land 

für sich allein. Studien zum Kulturkontakt in Kanaan, Israel/Palästina und Ebirnâri 

für Manfred Weippert zum 65. Geburtstag, (Orbis Biblicus and Orientalis, 186), 

Göttingen, 2002, Vandenhoeck & Ruprecht, 167-180 

Matthiae, P., Ninive. Glanzvolle Hauptstadt Assyrer, München, 1999, Hirmer 

Mazar, B., “The Campaign of Sennacherib in Judea”, in: Apud Liver, J., ed., The Military 

History of the Land of Israel in the Biblical Times, (Hebrew), Tel Aviv, 1964, 286- 

295 

Millard, A.R., “Sennacherib’s Attack on Hezekiah”, (Tyndale Biblical Archaeology Lecture, 

1984), Tyndale Bulletin 36 (1985), 61-77 

Na’aman, N., “Sennacherib’s ‘Letter to God’ on his Campaign to Judah”, BASOR 214 (1974), 

25-39 

Na’aman, N., “Sennacherib’s Campaign to Judah and the Date of the LMLK Stamps”, VT 29 

(1979), 61-86 

Na’aman, N., “Sennacherib’s Sons’ Flight to Urartu”, N.A.B.U. 2006/1, 4-5 

Nagel, W., Die neuassyrischen Reliefstile unter Sanherib und Assurbanaplu, (Berliner 

Beiträge zur Vor- und Frühgeschichte, 11), Berlin, 1967, B. Hessling 

Parpola, “The Murderer of Sennacherib”, in: Alster, B., ed. Death in Mesopotamia, (XXXVI 

RAI, Mesopotamia 8), Copenhagen, 1980, 177 skk. 

Paterson, A., Assyrian Sculptures, Palace of Sinacherib, Den Hague, 1915, Nijhof 

15


Porada, E., “Reliefs from the Palace of Sennacherib”, Bulletin of the Metropolitan Museum of 

Art 3 (1945), 152-160 

Rainey, A.F., “The Fate of Lachish during the Campaigns of Sennacherib and 

Nebuchadnezzar”, Apud Lachish V (1975), 47-60 

Reade, J.E., “Two Slabs from Sennacherib’s Palace”, Iraq 29 (1967), pp. 42-48 

Russell, J.M., Sennacherib’s ‘Palace Without Rival’, A Programmatic Study of Texts and 

Images in a Late Assyrian Palace, Chicago, 1991, The University of Chicago Press 

Russell, J.M., “Sennacherib’s Palace Without Rival Revisited: Excavations at Nineveh and in 

the British Museum Archives”, in: Parpola, S. – Whiting, R.M., eds., Assyria 1995. 

Proceedings of the 10 th Anniversary Symposium of the Neo-Assyrian Text Corpus 

Project, Helsinki, September 7-11, Helsinki, 1997, The Neo-Assyrian Text Corpus 

Project, 295-306 

Russell, J.M., The Final Sack of Nineveh. The Discovery, Documentation, and Destruction of 

King Sennacherib’s Throne Room at Nineveh, Iraq, New Haven – London, 1998, 

Yale University Press 

Russell, J.M., “Bulls for the Palace and Order in the Empire: The Sculptural Program of 

Sennacherib’s Court VI at Nineveh”, Art Bulletin 69 (1987), 520-539 

Russell, J.M., “Layard’s Description of Rooms in the Southwest Palace at Nineveh”, Iraq 57 

(1995), 71-85 

Tadmor, H., “Sennacherib’s Campaign to Judah: Historical and Historiographical 

Considerations”, Zion 50 (1985), 65-80 (Hebrew) 

Tadmor, H. – Landsberger, B. – Parpola, S., “The Sin of Sargon and Sennacheribs Last Will”, 

SAAS 3 (1989), 

Ungnad, A., “Der Ort der Ermordung Sanheribs”, ZA 36 (1924), 50-51 

Ussishkin, D., “Defensive Judean Counter-Ramp Found at Lachish in 1983 Season”, BAR 

10/2 (1984), 66-73 

Ussishkin, D., “Destruction of Judean Fortress Portrayed in Dramatic Eight-Century B.C. 

Pictures”, BAR 10/2 (1984), 48-65 

Ussishkin, D., “Symbols of conquest in Sennacherib’s reliefs of Lachish: impaled prisoners 

and booty”, in: Potts, T. – Roaf, M. – Stein, D., eds., Culture through Objects. 

Ancient Near eastern Studies in Honour of P.R.S. Moorey, Oxford, 2003, Griffith 

Institute, 207-218 

Ussishkin, D., “The ‘Camp of the Assyrians’ in Jerusalem”, IEJ 29 (1979), 137-142 

Ussishkin, D., “The ‘Lachish Reliefs’ and the City of Lachish”, IEJ 30 (1980), 174-195 

Ussishkin, D., “The Assyrian Attack on Lachish: The Archaeological Evidence from the 

Southeast Corner of the Site”, Tel Aviv 17 (1990), 53-86 

Ussishkin, D., “The Destruction of Lachish by Sennacherib and the Dating of the Royal 

Judean Storage Jars”, Tel Aviv 4 (1977), 28-60 

Ussishkin, D., “The Rectangular Fortress at Kadesh Barnea”, IEJ 45 (1995), 118-127 

Ussishkin, D., The Conquest of Lachish by Sennacherib, Tel Aviv, 1982, Tel Aviv University 

von Beckerath, J., “Ägypten und der Feldzug Sanheribs im Jahre 701 v. Chr.”, UF 24 (1992), 

3-8 

von Soden, W., “Sanherib vor Jerusalem 701 v.Chr.”, in: Fs. H.E. Stier, Münster, 1972, 

Aschendorff, 43-51 

Wiseman, D.J., “Palace and Temple Gardens in the Ancient Near East”, in: Mikasa, T., ed., 

Monarchies and Socio-Religious Traditions in the Ancient Near East, (Papers read 

at the 31 st International Congress of Human Sciences in Asia and North Africa), 

(Bulletin of the Middle Eastern Culture Center in Japan, vol. I), Wiesbaden, 1984, 

Harrassowitz, 37-43 

Zawadzki, S., “Oriental and Greek Tradition about the Death of Sennacherib”, SAAB 4 

(1990), 69-72 

SzínSzín-ahhé-eriba történeti feliratai (vázlat) 

16


Szöveg Hadjárat Dátum Duplikátum Frahm Kiadás 

Agyagtáblák 

1915-4-10 (BM 113203) 1. 702 9 (B—J) T 1 Smith 1921; Luckenbill 1924 

Rm 2, 95 + BM 134458 + 1—2. 702 2 (B—C) T 2 — (Thompson 1940, fig. 10) 

K 1680 (Bellino) 1—2. 702 11 (B—L) T3 Layard 1851, 63-; Smith 1878 

80-7-19, 1 (Rassam) 1—3. 700 63 T 4 *Evetts 1888, 311; Bezold, 1890, 

80 

K 1645 1—4. 699 — T 5 Frahm 1997, 61 

82-5-22, 24 1—4. 699 — T 6 Frahm 1997, 61-62 

91-5-9, 32 1—4. 699 — T 7 Frahm 1997, 62 

81-2-4, 46 1—4. 699 — T 8 Frahm 1997, 62-63 

Nyolclapú 

agyagprizmák 

Magánygyűjtemény, 1—4. 698 — T 9 Frahm 1997, 65-66 

Svédország 

(?) 

K 1674 + 81-2-4, 44 + 

etc. 

1—4. 697 15 (B—P) 

+ 

T 10 *King 1968 2 , 38; Smith 1878, 

Cyl. C; etc. 

BM 103214 + 1913-4-16, 

160A 

1—5. 696/695 8 (b—i) + T 11 *King Catal., Nr. 3330; Smith 

1878, Cyl. D; etc. 

BM 103000 (King 

1—5. 694 2 + T 12 King 1968 2 , pl. 1-37 

prizma) 

[IM 56578 (Heidel 

Heidel 1953, 117-] 

prizma)) 

BM 127854+ 1—8. 690 k. 10 T 13 — (Borger 1963, 66) 

Hatlapú agyagprizmák 

83-1-18, 599 1—5. 695 — T 14 — (Borger 1963, 67) 

Sm 2093 1—6. 693 (?) — T 15 Frahm 1997, Taf. V 

55-10-3, 1 (Taylor 

prizma) 

1—8. 691/689 — T 16 Rawlinson -- Norris 1861 (1 R), 

37-42; etc. 

A 2793 (Chicago prizma) 8 Luckenbill 1924, 163-187 

71.72.249 (Jerusalem 1—8. 691/689 — T 17 Ling-Israel 1990, pls. IV-XVI 

prizma) 

K 1634 (+ K 1665, BM 

134559) 

1—8. 688 — T 18 Borger 1963, 66; Bezold, 1890, 

80 

BM 121025 1—7. + 1 687(?) — T 19 Frahm 1997, 107-108 

Bika- és 

oroszlánfeliratok 

Bull 1 (ICC 59-62) 1—5. 2 T 25 Layard 1851 (ICC), 59-62 

Bull 2 (Smith 1878) 1—5. 3 T 26 Smith 1878, 3, 30, 51, 67, 86 

Bull 3 (Smith 1878) 1—6. 3 T 27 Smith 1878, 3, 30, 51, 67, 86 

Bull 4 (Smith 1878) 1—6. T 29 Rawlinson – Smith 1870 (3 R), 

12 

ICC 38-42 T 30 Layard 1851 (ICC), 38-42 

ICC 38-42, Var. T 31 Layard 1851 (ICC), 38-42 

AfO 35, 35 T 32 Galter – Scholz, AfO 35 (1988), 

35, Abb. 7 

Meissner – Rost 1893, pl. 

T 33 Meissner – Rost 1893, pl. 6-7 

6 

Meissner – Rost 1893, pl. 

T 34 Meissner – Rost 1893, pl. 8 

8 

Room LX, Door a T 35 

4 Layard-Manuskript MS. C, 56 

verso – 57 verso 

Room LXV, Door a 

(oroszlán) 

T 36 Layard-Manuskript MS. C, 55 

verso – 56 verso 

“Ostgebäude” T 37 Thompson – Hutchinson 1929, pl. 

52 

Palotadombormű 

feliratok 

T 38- 

59 

17


Ajtósarokkő felirat T 60 

Kőtábla feliratok 

Nebi-Yunus 1—8. T 61 Rawlinson -- Norris 1861 (1 R), 

43-44 

1—8. 5 T 62 Messerschmidt – Ungnad, 1907, 

Nr. 77 

T 116 – 127 

Ungnad / Winckler 

kőtábla 

Szikla- és 

csatornafeliratok 

További, kisebb feliratok T 63 – 115, T 128 – 

187 

* részleges feldolgozás 

1 + eponümosz hadjáratok 

2 kronológiai összefoglaló 

3 két eponümosz hadjárat 

4 

publikálatlan kézirat a British Museumban 

5 + hadjárat az arabok ellen 



18



BBN-ASZ-202 


Akkád nyelv 2. „Enūma eliš”. A teremtéseposz. 

G 


K,14:30-16:00 

A másodéves hallgatók számára tartott szeminárium célja az ékírásos szövegek 

olvasása, nyelvtani elemzése és értelmezése, továbbá az órára történő preparálásukhoz 

szükséges szakirodalom feldolgozásának, a jegyzetapparátus elkészítésének 

megismerése. 

A jegyszerzés feltételei: a hallgatónak minden órára az olvasandó szöveg átírását és 

fordítását nyomtatott formában (előre) el kell készítenie, továbbá az órán olvasott 

források egyikéhez kapcsolódó (4-5 oldal terjedelmű) „házi dolgozatot“ kell írnia, 

amit a szemeszter utolsó óráján nyújt be. A választott téma, felvetett kérdés lehet 

irodalmi, történelmi jellegű, melynek kidolgozását, előkészítését az órán tartott 

konzultációk segítségével készítheti el (forrásfeldolgozás, szakirodalom, szerkesztés, 

stb). 

A jegyszerzés legfőbb feltétele azonban, hogy a hallgató az adott órára kijelölt forrást 

a kópia alapján el tudja olvasni (a forrás fordításához és értelmezéséhez persze a saját 

jegyzetei a rendelkezésére állnak). 

Olvasandó szövegek (az „eredeti“ szövegkiadásokban szereplő kópiák használatával 

történnek): 

Lambert, W. G., ed. / Parker, Simon B., copy: Enuma elis. The Babylonian Epic of 

Creation, the Cuneiform Text. Birmingham 1969. 

Talon, Ph.: Enuma Elis: The Standard Babylonian Creation Myth. (State Archives of 

Assyria Cuneiform Texts, 4) Helsinki 2005. 


Bottéro, Jean (1995): „Akkadian Literature: An Overview.“ In: Jack M. Sasson, 

szerk., Civilizations of the Ancient Near East. Vol. IV. New York: Charles 

Scribner's Sons, 2293-2303. 

Bottéro, Jean (2001): Religion in Ancient Mesopotamia. (Translated by Teresa 

Lavender Fagan: La plus vieille religion: En Mésopotamie.) Chicago – London: 

The University of Chicago Press. 

Jacobsen, Thorkild (1976): The Treasures of Darkness. A History of Mesopotamian 

Religion. New Haven – London: Yale University Press. 

Röllig, W. (1987-1990): „Literatur.“ Reallexikon der Assyriologie 7, 35-66. 


King, L. W.: The Seven Tablets of Creation or the Babylonian and Assyrian Legends 

Concerning the Creation of the World and of Mankind. I.: English Translations, 

etc. London 1902. 

Labat, R.: Le poéme babylonien de la creation. Paris 1935. 

Megjegyzés: Megjegyzés: A tanegység felvétele csak azoknak a hallgatóknak ajánlott, 

akik a szemináriumokon megjelennek (3 hiányzás engedélyezett), és a könyvtári 

19


kutatómunkát igénylő feladatokat el tudják végezni. 

20



BBN-ASZ-205 

Kalla Gábor 

Akkád nyelv 5. Kassú és újbabilóni kori kudurruk 

G 

B épület 

Sz, 14.30–16.00 

A szeminárium célja, hogy a hallgatók kiválasztott kudurruk (határkövek) feliratainak 

olvasásán keresztül megismerjék a kassú kor társadalmát és gazdaságát, elsajátítsák az 

ilyen típusú szövegek formuláit, megismerkedjenek a szövegekben említett és a 

faragványok szimbólumaik révén megjelenő istenségek sajátosságaival. 


nyelvtani értelmezését nyomtatott formában (előre) el kell készítenie. A jegyszerzés 

az órai teljesítmények alapján történik. 

Olvasandó szöveg 

BBsT 6 (I. Nabú-kudurri-usur) 

Reshid Sumer32 (1976) figs. 1-9 (Marduk-sapik-zeri) 

MDP 10, 87 (Melisipak) 

BBsT 36 (Nabú-apla-iddina; Samas-tábla) 


K. E. Slanski, The Babylonian Entitlement narûs (kudurrus). A Study in their Form 

and Function. (ASOR Books 9) Boston 2003 

U. Seidl, Die Babylonischen Kudurru-Reliefs: Symbole Mesopotamischer Gottheiten 

(OBO 87) Freiburg 1989 


A tanegység felvétele csak azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik a szemináriumokon 

megjelennek (legfeljebb 3 hiányzás engedélyezett), és a könyvtári kutatómunkát 

igénylő feladatokat el tudják végezni. 

21



BBN-ASZ-211, BBN-ASZ-212 

Zólyomi Gábor 

K/G H, 9:00–10:30 

P, 9:00–10:30 

F 236/a 

Sumer nyelv, 1-2 


A sumer nyelvtan alapjainak megismerése, a sumer orthográfia szabályainak 

elsajátítása, a későbbi szövegolvasás órákhoz szükséges alapszókincs elsajátítása. 


A hallgató a félévközi kisebb dolgozatok alapján kap jegyet. Ha az így felajánlott 

érdemjeggyel a hallgató nem elégedett, akkor a félév utolsó hetében zárthelyi 

dolgozat megírásával javíthat a jegyén. 

Tematika: 

— Sumer szövegkorpuszok, “nyelvtörténet” 

— fonológia 

— főnévi csoportok 

— esetek 

— sumer ige felépítése, működése 

— ige prefixumok morfológiája és funkciói 

— a sumer kopula 


Jeremy Black — Gábor Zólyomi (2007), ‘Introduction to the Study of Sumerian’, in 

Jarle Ebeling amd Graham Cunningham, eds., Analyzing Literary Sumerian. 

Corpus based Approaches. London: Equinox, 2007, 1–32. 

Woods, Christopher (2006), ‘Bilingualism, Scribal Learning, and the Death of 

Sumerian’, in S. L. Sanders, ed., Margins of Writing, Origins of Cultures 

(Oriental Institute Seminars, 2). Chicago: The Oriental Institute of the University 

of Chicago, 91–120. [downloadable at: http://oi.uchicago.edu/pdf/OIS2.pdf] 

Zólyomi, Gábor (2007), ‘Sumerisch’ in Michael Streck, Hrsg., Schriften und 

Sprachen des Alten Orients. 3. Auflage. Darmstadt: Wissenschaftliche 

Buchgesellschaft 2007, 11–43. 

Zólyomi, Gábor, An Outline of Sumerian Grammar. Ms. 


Jagersma, Abraham Hendrik (2010), A Descriptive Grammar of Sumerian. PhD 

Dissertation. Leiden: Universiteit Leiden. 

22



BBN-ASZ-215 


G H, 12:00–13:30 

F 236/a 

Sumer nyelv, 5 


Bevezetés a koradinasztikus kor sumer nyelvű királyfeliratainak típusaiba, nyelvi, 

epigráfiai, és filológiai problémáiba. A korszak szövegeivel foglalkozó szakirodalom 



Az órák rendszeres látogatása felkészülten, a kijelölt szakaszok feldolgozásával (50 

%). Az utolsó órán témazáró írása, mely a kötelező irodalmon alapuló kérdéseket, 

valamint egy hosszabb szövegszakasz átírását és fordítását tartalmazza (30 %). A 

félév során egy szemináriumi dolgozat írása, melynek leadási ideje a szorgalmi 

időszak utolsó pénteke, du. 2 óra. A dolgozat témák listáját az első órán ismerhetik 

meg a hallgatók. 

Olvasandó szöveg: 

Gudea Cyl. A 9:5 – 12:23 (ETCSL 2.1.7) 

Szövegkiadások : 

Edzard, Dietz Otto (1997), Gudea and His Dynasty (RIME. Early Periods, 3, I). 

Toronto — Buffalo — London: University of Toronto Press. 


Suter, Claudia E. (2000), Gudea’s Temple Building. The Representation of an Early 

Mesopotamian Ruler in Text and Image (Cuneiform Monographs, 17). Groningen: 

Styx Publications. 

Oppenheim, A. Leo (1956), The Interpretation of Dreams in the Ancient Near East 

(TAPS 46), pp. 179–255. 


Zgoll, Anette (2006), Traum und Welterleben im antiken Mesopotamien. 

Traumtheorie und Traumpraxis im 3.-1. Jahrtausend v. Chr. als Horizont einer 

Kulturgeschichte des Träumens (AOAT 333). Münster: Ugarit Verlag. 

23



BBN-ASZ-216, BMA-ASZD-201 


G Cs, 8.30–10.00 

F 236/a 

Sumer nyelv, 6; Sumer szövegolvasás, 3: 


Bevezetés a koradinasztikus kor sumer nyelvű királyfeliratainak típusaiba, nyelvi, 

epigráfiai, és filológiai problémáiba. A korszak szövegeivel foglalkozó szakirodalom 



Az órák rendszeres látogatása felkészülten, a kijelölt szakaszok feldolgozásával (50 

%). Az utolsó órán témazáró írása, mely a kötelező irodalmon alapuló kérdéseket, 

valamint egy hosszabb szövegszakasz átírását és fordítását tartalmazza (30 %). A 

félév során egy szemináriumi dolgozat írása, melynek leadási ideje a szorgalmi 

időszak utolsó pénteke, du. 2 óra. A dolgozat témák listáját az első órán ismerhetik 

meg a hallgatók. 


(számozás és nevek formája Frayne 2007 alapján) 

Irikagina 1, 2, 3 (Reform Texts) 

Szövegkiadások: 

Cooper, Jerrold, S. (1986), Sumerian and Akkadian Royal Inscriptions, I (The 

American Oriental Society. Transation Series, 1). New Haven, Connencticut: The 

American Oriental Society. 

Frayne, Douglas (2007), Presargonic Period (2700–2350 BC) (Royal Inscriptions of 

Mesopotamia. Early Periods, 1). Toronto, etc.: University Press of Toronto. 

Steible, Horst (1982), Die altsumerischen Bau- und Weihinschriften, I-II (Freiburger 

altorientalische Studien, 5). Wiesbaden: Franz Steiner Verlag. 

Sollberger, Edmond (1956), Corpus de inscriptions “royales” présargoniques de 

Lagaš. Genéve: Librairie E. Droz. 


Bauer, Josef (1998), ‘Der vorsargonische Abschnitt der mesopotamischen 

Geschichte’, in Bauer, Josef et al. (1998), Mesopotamien. Späturuk-Zeit und 

Frühdynastische Zeit (OBO 160, I; Annäherungen, 1). Fribourg, Suisse: Editions 

Universitaires / Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, ), 431–585. 

Selz, Gebhard (1995), Untersuchungen zur Götterwelt des altsumerischen Stadtstaates von 

Lagaš (Occasional Publications of the Samuel Noah Kramer Fund, 13). 

Philadelphia: The University of Pennsylvania Museum 


24



BBN-ASZ-231 


G 


Sz,13:30-15:00 

Az ókori Közel-Kelet történeti földrajza 

A szeminárium célja: az ókori Közel-Kelet, elsődlegesen Mezopotámiai természeti 

földrajzának, kronológiájának, primer tárgyi és ikonográfiai forrásainak bemutatása 

az órákon történő vetítések során. A szemináriumok során a hallgatók megismerhetik 

egyrészt a főbb földrajzi térségeket (lelőhelyeket), a történeti korszakokat 

(időszámítási rendszereket), a legfontosabb történeti szereplőket és eseményeket, 

másrészt a főbb kutatási módszereket és történeti, régészeti problémákat, 

A szemináriumokon kiosztott térképek és jegyzetek segítik az előadások során 

vizsgált térségek és témák megismerését. 

A jegyszerzés feltételei: a hallgatónak a megadott szakirodalom, a kiosztott térképek 

és jegyzetek alapján kell a szorgalmi időszakban három zárthelyi dolgozat során a 

szemináriumokon tárgyalt témákra vonatkozó tesztet kitöltenie (vaktérkép, 

lelőhelyek, évszámok, fogalmak stb). 

Tematika: 

Az ókori Mezopotámia, Szíria, Libanon, Anatólia és Irán főbb földrajzi térségeinek, 

történelmének ismertetése, egy-egy téma vizsgálatakor a fontosabb természetföldrajzi, 

valamint a történeti, régészeti, kultúrtörténeti jelenségek vizsgálatával. 


Harmatta, János (szerk.) (2005), Ókori keleti történeti chrestomathia. Budapest: 

Osiris Kiadó. 

Oppenheim, A. Leo: Az ókori Mezopotámia. Egy holt civilizáció portréja. Budapest 

1982. 

Postgate, N.: Az első birodalmak. (A múlt születése) Budapest 1985. 

Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Az ókori Mezopotámia, Anatólia, Irán, 

Palesztina és Szíria. Budapest 1998. 


Hahn, István: Naptári rendszerek és időszámítás. Budapest 1998. 



25



BBN-ASZ-241 

Dezső Tamás 

K 

Gólyavár A 

K, 14.30–16.00 

Az ókori Közel-Kelet története 1: Egy birodalom genezise: Asszíria és a 

birodalmi paradigma 


A világ első birodalmi struktúráinak megismerése, a birodalmi expanzió és területi 

integráció mechanizmusainak megértése. Az Asszír Birodalom történelmének 



Az előadások rendszeres látogatása, kollokvium (írásbeli vizsga a félévanyagából). 


Kuhrt, A., Az ókori Közel-Kelet, (Studia Orientalia, 4), Piliscsaba, 2005, Pázmány 

Péter Katolikus Egyetem, BTK 

Roaf, M., A mezopotámiai világ atlasza. Az ókori Mezopotámia, Anatólia, Irán, 

Palesztina és Szíria, Budapest, 1998 

Témavázlat: 

I. Bevezetés 

Balcer, J.M., “The Processes of Ancient Imperialism”, in: Balcer, J.M., Sparda by the Bitter Sea. Imperial 

Interaction in Western Anatolia, (Brown Judaic Studies, 52), Chico, 1984, Scholars Press, 13-32 

Ferrill, A., The Origins of War. From the Stone Age to Alexander the Great, London, 1985 

Galtung, J. – Heiestad, T. – Rudeng, E., “On the Decline and Fall of Empires: The Roman Empire and Western 

Imperialism Compared”, Review IV, 1, Summer, 1980, 91-153 

Háklár, N., “Asszír világbirodalmak”, Valóság 26, I (1983), 94-99 

Kemp, B.J., “Imperialism and Empire in New Kingdom Egypt (c. 1575—1078 B.C.”, in: Garsney, P.D.A. – 

Whittaker, C.R., Imperialism in Ancient World, Cambridge, 1978 

Komoróczy, G., “Arany fej, agyaglábú szobron. Az asszír világbirodalom széthullása”, in: Komoróczy, G., 

Bezárkózás a nemzeti hagyományba, Budapest, 1992, Századvég, 108-182 

Larsen, M.T., “The Tradition of Empire in Mesopotamia”, in: Larsen, M.T., ed., Power and Propaganda, 

Copenhagen, 1979, 89-102 

Liverani, M., “The Growth of the Assyrian Empire in the Habur/Middle Euphrates Area: A New Paradigm”, 

SAAB 2 (1988), 81-97 

Liverani, M., “The Ideology of the Assyrian Empire”, in: Larsen, M.T., ed., Power and Propaganda, 

Copenhagen, 1979, 297-317 

Pecírková, J., “The Administrative Organization of the Neo-Assyrian Empire”, Archív Orientalní 45 (1977), 

211-228 

Pecírková, J., “The Development of the Assyrian State”, in: Klengel, H., Hrsg., Gesellschaft und Kultur im alten 

Vorderasien, (Schriften zur Geschichte und Kultur des alten Orients, 15), Berlin, 1982, Akademie Verlag, 

201-212 

Zimansky, P.E., Ecology and Empire. The Structure of the Urartian State, (SAOC, 41) Chicago, 1985, The 

Oriental Institute 

II. Bronzkori, “network” típusú birodalmak korszaka 

(expanziós és konszolidációs technikák) 

1. Mitanni, a Hettita Birodalom és Egyiptom az i.e. 15—13. században; a középasszír 

felemelkedés 

26


Artzi, P., “Assur-uballit I and the Sutians. A Small Chapter from the Theme: Prolegomena to Assyrian Empire”, 

in: Cogan, M. – Eph’al, Israel, Eds., Ah Assyria..., Studies in Assyrian History and Ancient Near Eastern 

Historiography presented to Hayim Tadmor, (Scripta Hierosolymitana, 33), Jerusalem: 1991, 254-257 

Artzi, P., “The Rise of the Middle Assyrian Kingdom According to El-Amarna Letters 15 & 16”, Bar-Ilan 

Studies in History (1978), 25-41 

Cassin, E., “Babylonien unter den Kassiten und das mittlere assyrische Reich”, Fischer Weltgeschichte, vol. II., 

9-101 

Drower, M.S., “Syria c. 1550—1400 B.C.”, in: Edwards, I.E.S. – Gadd, C.J. – Hammond, N.G.L. – Sollberger, 

E., eds., The Cambridge Ancient History, II/1: History of the Middle East and the Aegean Region c. 1800- 

1380 B.C., Cambridge: 1973 3 , 417-524 

Garelli, P. – Charpin, D. – Durand, J.-M., “"Role des prisonniers et des déportés a l’époque médio-assyrienne”, 

in: Klengel, H., Hrsg., Gesellschaft und Kultur im alten Vorderasien, (Schriften zur Geschichte und Kultur 

des alten Orients, 15), Berlin: 1982, 69-76 

Goetze, A., “The Hittites and Syria (1300—1200 B.C.)”, in: Edwards, I.E.S. – Gadd, C.J. – Hammond, N.G.L. – 

Sollberger, E., eds., The Cambridge Ancient History, II/2: History of the Middle East and the Aegean Region 

c. 1380-1000 B.C., Cambridge: 1975 3 , 252-273 

Goetze, A., “The Struggle for the Domination of Syria”, in: Edwards, I.E.S. – Gadd, C.J. – Hammond, N.G.L. – 

Sollberger, E., eds., The Cambridge Ancient History, II/2: History of the Middle East and the Aegean Region 

c. 1380-1000 B.C., Cambridge: 1975 3 , 1-20 

Harrak, A., Assyria and Hanigalbat, (Texte und Studien zur Orientalistik 4), Hildesheim: 1987 

Hawkins, J.D., “Assyrians and Hittites”, Iraq 36 (1974), 67-83 

Klengel, H., Az ókori Szíria története és kultúrája, Budapest: 1977 

Klengel, H., Syria 3000 to 300 B.C. A Handbook of Political History, Berlin: 1992, 84-180 

Singer, I., “The Battle of Nihriya and the End of the Hittite Empire”, ZA 75 (1985), 100-123 

Spalinger, A.J., “Egyptian-Hittite Relations at the Close of the Amarna Period and Some Notes on Hittite 

Military Strategy in North Syria”, Bulletin of the Egyptological Seminar 1 (1979), 55-89 

Weidner, E.F., “Die Kämpfe Adadnararis I. gegen Hanigalbat”, AfO 5 (1928-1929), 89-100 

2. Expanzió és konszolidáció: újasszír királyfeliratok – irodalmi megjelenítés, újasszír 

palotadomborművek – képi megjelenítés. A birodalmi ideológia és propaganda 

irodalmi és képi eszköztára. 

(Forrás: OKTCh, 169-175, 177-184, 187-191, 196-213) 

Zaccagnini, C., “The Enemy in the Neo-Assyrian Royal Inscriptions: The ‘Ethnographic’ Description”, in: 

Nissen, H.-J. – Renger, J., eds., Mesopotamien und Seine Nachbarn. Politische und kulturelle 

Wechselbeziehungen im Alten Vorderasien vom 4. bis 1. Jahrtausend v. Chr. vols. I-II, (XXV. Rencontre 

Assyriologique Internationale Berlin 3. bis. 7. Juli 1978), Berlin 1982, Dietrich Reimer Verlag, pp. 409-424 

Tadmor, H., “History and Ideology in the Assyrian Royal Inscriptions”, in: F.M. Fales, ed., Assyrian Royal 

Inscriptions: New Horizons in Literary, Ideological and Historical Analysis, Roma: 1981, Istituto per 

L’Oriente, pp. 13-33 

Levine, L.D., “Manuscripts, Texts, and the Study of Neo-Assyrian Royal Inscriptions”, in: F.M. Fales, ed., 

Assyrian Royal Inscriptions: New Horizons in Literary, Ideological and Historical Analysis, Roma: 1981, 

Istituto per L’Oriente, pp. 49-69 

Grayson, A.K., “Assyrian Royal Inscriptions: Literary Characteristics”, in: F.M. Fales, ed., Assyrian Royal 

Inscriptions: New Horizons in Literary, Ideological and Historical Analysis, Roma: 1981, Istituto per 

L’Oriente, pp. 35-47 

Fales, F.M., “A Literary Code in Assyrian Royal Inscriptions: The Case of Ashurbanipal’s Egyptian 

Campaigns”, in: F.M. Fales, ed., Assyrian Royal Inscriptions: New Horizons in Literary, Ideological and 

Historical Analysis, Roma: 1981, Istituto per L’Oriente, pp. 169-201 

3. Expanzió: III. Sulmánu-asarédu (i.e. 858—824) és a 12 király szövetsége. A 

qarqari csata (i.e. 853). Aháb és Jéhu. III. Sulmánu-asarédu és III. Adad-nirári 

hadjáratai Damaszkusz ellen (i.e. 841 és 806). 

(Forrás: 1Kir 22:1-; III. Sulmánu-asarédu feliratai (angol fordításban): Pritchard, J.B., Ancient Near Eastern 

Texts Relating to the Old Testament, Princeton, 1969, 276-282). 

Liverani, M., “The Growth of the Assyrian Empire in the Habur/Middle Euphrates Area: A New Paradigm”, 

SAAB 2 (1988), 81-97 

Lambert, W.G., “The Reigns of Assurnasirpal II and Shalmaneser III: An Interpretation”, Iraq 36 (1974), pp. 

103-109 

Pecírková, J., “The Development of the Assyrian State”, in: Klengel, H., Hrsg., Gesellschaft und Kultur im alten 

Vorderasien, (Schriften zur Geschichte und Kultur des alten Orients, 15), Berlin, 1982, Akademie Verlag, 

201-212 

Tadmor, H. – Millard, A.R., “Adad-nirari III in Syria”, Iraq 35 (1973), 57-64 

Tadmor, H., “The Historical Inscriptions of Adad-nirari III”, Iraq 35 (1973), 141-150 

27


III. A vaskori “területi” birodalom korszaka (expanziós és konszolidációs 

technikák, a birodalmiság ismérvei és eszközei) 

4. Asszíria nyugati expanziója I. 

III. Tukulti-apil-Ésarra (i.e. 745—727) és Izrael. Izrael és Júda illeszkedése az Asszír Birodalom 

tartományrendszerébe. Az első deportálások. (Forrás: 2Kir 15-16; Iz 7-9; 1Krón 5:6, 25; 2Krón 28:16-21; 

III. Tukulti-apil-Ésarra feliratai (angol fordításban): Pritchard, J.B., Ancient Near Eastern Texts Relating to 

the Old Testament, Princeton, 1969, 282-284). 

V. Sulmánu-asarédu (i.e. 726—722) és II. Sarrukín (i.e. 721—705) hadjáratai Izrael ellen. Deportálások – a 

szamaritánusok eredete. Izrael bukása. (Forrás: 2Kir 17, 18:3-8; Iz 20; II. Sarrukín feliratai (angol 

fordításban): Pritchard, J.B., Ancient Near Eastern Texts Relating to the Old Testament, Princeton, 1969, 

284-287) 

Alt, A., “Tiglathpilesers III. erster Feldzug nach Palästina”, in: Kleine Schriften, II, München, 1953, 150-162 

Bright, J., Izráel története, Budapest, 1993, 260-266, 266-274. 

Cogan, M., “Tyre and Tiglath-Pileser III”, JCS 25 (1973), 96-99 

Garelli, P., “The Achievement of Tiglath-Pileser III: Novelty or Continuity?”, in: Cogan, M. – Eph’al, I., eds., 

Ah Assyria... Studies in Assyrian History and Ancient Near Eastern Historiography Presented to Hayim 

Tadmor, (Scripta Hierosolymitana, 33), Jerusalem, 1991, Magnes Press, pp. 46-51 

Oded, B., “The Phoenician Cities and the Assyrian Empire in the Time of Tiglath-Pileser III”, ZDPV 90 (1974), 

pp. 38-49 

Shea, W.H., “Menahem and Tiglath-Pileser III”, JNES 37 (1978), 43-49 

Tadmor, H. – Cogan, M., “Ahaz and Tiglath-Pileser in the Book of Kings: Historiographic Considerations”, Bib. 

60 (1979), 491-508 

Vogt, E., “Die Texte Tiglath-Pilesers III. über die Eroberung Palästinas”, Biblica 45 (1964), 348-354 

Weippert, M., “Zur Syrienpolitik Tiglathpilesers III.”, in: Nissen, H.-J. – Renger, J., eds., Mesopotamien und 

Seine Nachbarn. Politische und kulturelle Wechselbeziehungen im Alten Vorderasien vom 4. bis 1. 

Jahrtausend v. Chr., XXV. Rencontre Assyriologiquer Internationale Berlin, 3. bis. 7. Juli 1978, Teil II, 

Berlin, 1982, Dietrich Reimer Verlag, pp. 395-408 

5. Asszíria és Fönicia: a történelem első világpiacának kialakulása 

Aubet, M.E., The Phoenicians and the West. Politics, Colonies and Trade, Cambridge, 1993, Cambridge U.P. 

Barnett, R.D., “Phoenicia and Ivory Trade”, Archaeology 9 [No 3], 87-97 

Bunnens, G., “Commerce et diplomatie phéniciens au temps de Hiram I er de Tyr”, JESHO 19 (1976), 1-31 

Carpenter, R., “Phoenicians in the West”, AJA 62 (I 958), 35-52 

Elat, M., “Phoenician Overland Trade within the Mesopotamian Empires”, in: Cogan, M. – Eph’al, I., eds., Ah 

Assyria... Studies in Assyrian History and Ancient Near Eastern Historiography Presented to Hayim 

Tadmor, Jerusalem, 1991, Magnes Press, pp. 21-35 

Elayi, J., “Byblos et la domination assyro-babylonienne”, BaM 16 (1985), pp. 393-397 

Elayi, J., “Les cités phéniciennes et l’empire assyrien … l’époque d’Assurbanipal”, RA 77 (1983), pp. 45-58 

Elayi, J., “Les relations entre les cités phéniciennes et l’empire assyrien sous le regne de Sennachérib”, Semitica 

35 (1985), pp. 19-26 

Elayi, J., “L’essor de la Phénicie et le passage de la domination assyro-babylonienne … la domination perse”, 

BaM 9 (1978), 25-38 

Elayi, J., “The Phoenician Cities and the Assyrian Empire in the Time of Sargon II”, Sumer 42 (1986), 129-132 

Frankenstein, S., “The Phoenicians in the Far West: A Function of Neo-Assyrian Imperialism”, in: M.T. Larsen, 

ed., Power and Propaganda, (Mesopotamica, Copenhagen Studies in Assyriology, 7), Copenhagen, 1979, 

pp. 263-294 

Lipinski, E., “Phoenicians in Anatolia and Assyria, 9 th – 6 th Centuries B.C.”, OLP 16 (1985), 81-90 

Liverani, M., “The Trade Network of Tyre According to Ezek. 27”, in: Cogan, M. – Eph’al, I., eds., Ah Assyria... 

Studies in Assyrian History and Ancient Near Eastern Historiography Presented to Hayim Tadmor, (Scripta 

Hierosolymitana, 33), Jerusalem, 1991, Magnes Press, pp. 65-79 

Oded, B., “The Relations between the City-States of Phoenicia and Assyria in the Reigns of Esarhaddon and 

Ashurbanipal”, in: Oded, B., et al., eds., Studies in the History of the Jewish People and the Land of Israel 

III, 31-42 

6. Konszolidáció: asszír provinciabeosztás. A birodalomelmélet. 

(Forrás: 2Kir 15-16; Iz 7-9; 1Krón 5:6, 25; 2Krón 28:16-21; III. Tukulti-apil-Ésarra feliratai (angol 

fordításban)). 

Otzen, B., “Izrael under the Assyrians”, in: Larsen, T., ed., Power and Propaganda, Copenhagen, 1979, 251- 

261. 

7. Asszíria nyugati expanziója II. 

Szín-ahhé-eriba (i.e. 704—681) hadjárata Hiszkija, Júda királya (i.e. 716—687) ellen. Izajás és Jeruzsálem 

csodálatos megszabadulása. Lákis ostroma. (Forrás: 2Kir 18-20; Iz 10:28-32; 22:8-11; 36-37; 2Krón 30; 

28


32:1-23, 27-31; Mik 1:8-16; Szín-ahhé-eriba feliratai (OKTCh, 169-175) 

Asszíria – Júda – Egyiptom. Assur-ah-iddina (i.e. 680—669) és Assur-bán-apli (i.e. 668—627) hadjáratai 

Egyiptom ellen. (Forrás: OKTCh 177-184, 187-191, 196-213). 

Bright, J., Izráel története, Budapest, 1993, 274-277, 288-298; 302-312 

8. Expanzió: az asszír hadsereg, mint az expanzió eszköze. Lákis ostroma (Szín-ahhéeriba, 

i.e. 701) – diavetítés. (Filológiai, történeti, régészeti és művészettörténeti elemzés) 

(Forrás: 2Kir 18-20; Iz 10:28-32; 22:8-11; 36-37; 2Krón 30; 32:1-23, 27-31; Mik 1:8-16; Szín-ahhé-eriba 

feliratai (OKTCh, 169-175); asszír palotadomborművek (Lákis ostroma) 

Bright, J., Izráel története, Budapest, 1993, 274-277, 288-298 

9. Expanzió vagy konszolidáció?: az újasszír államszerződések mint a birodalmi 

expanzió és konszolidáció eszközei. 

(Forrás: OKTCh 187-189; Parpola, S. – Watanabe, K., Neo-Assyrian Treaties and Loyalty Oaths, Helsinki, 

1988, 1., 2., 3., 4., 5., 6., 9.) 

Parpola, S. – Watanabe, K., Neo-Assyrian Treaties and Loyalty Oaths, Helsinki, 1988, XV-XXV 

10. Konszolidáció: a deportálások lélektana az újasszír korban. 

(Forrás: 2Kir 18:13-37, 2Krón 32:9-23; OKTCh 169-176, 177-183, 196-214. 

Oded, B., Mass Deportations and Deportees in the Neo-Assyrian Empire, Wiesbaden, 1979 

Freydank, H., “Die Rolle der Deportierten in mittelassyrischen Staat”, in: Herrman, J. – Sellnow, I., eds., Die 

Rolle der Volksmassen in der Geschichte der Vorkapitalistischen Gesellschaftsformationen, Berlin: 1975, 

55-63 

Freydank, H., “Zur Lage der deportierten Hurriter in Assyrien”, Altorientalische Forschungen 7 (1980), 89-117 

Garelli, P. – Charpin, D. – Durand, J.-M., “"Role des prisonniers et des déportés a l’époque médio-assyrienne”, 

in: Klengel, H., Hrsg., Gesellschaft und Kultur im alten Vorderasien, (Schriften zur Geschichte und Kultur 

des alten Orients, 15), Berlin: 1982, 69-76 

11. Expanzió: a katonai hírszerzés. Az újasszír kémjelentések, mint a birodalmi 

expanzió előkészítésének eszközei. II. Sarrukín kora. 

(Forrás: Kémjelentések. Parpola, S., The Correspondence of Sargon II, Part I, Helsinki, 1987, 29., 30., 31., 32., 

41., 42., 43; Lanfranchi, G.B. – Parpola, S., The Correspondence of Sargon II, Part II, Helsinki, 1990, 11., 

21., 22., 84., 85., 86., 87., 88., 89., 90., 91., 92., 93., 164., 165., 166., 167., 168. 

Lanfranchi, G.B. – Parpola, S., The Correspondence of Sargon II, Part II, Helsinki, 1990, XV-XXX. 

12. Asszíria bukása. 

(Forrás: Babilóni krónika, OKTCh, 217-226; Náhum; Szofoniás 

Balcer, J.M., “The Processes of Ancient Imperialism”, in: Balcer, J.M., Sparda by the Bitter Sea. Imperial 

Interaction in Western Anatolia, (Brown Judaic Studies, 52), Chico, 1984, Scholars Press, 13-32 

Galtung, J. – Heiestad, T. – Rudeng, E., “On the Decline and Fall of Empires: The Roman Empire and Western 

Imperialism Compared”, Review IV, 1, Summer, 1980, 91-153 

Háklár, N., “Asszír világbirodalmak”, Valóság 26, I (1983), 94-99 

Komoróczy, G., “Arany fej, agyaglábú szobron. Az asszír világbirodalom széthullása”, in: Komoróczy, G., 

Bezárkózás a nemzeti hagyományba, Budapest, 1992, Századvég, 108-182 

29



BBN-ASZ-251 

Dezső Tamás 

Az ókori Közel-Kelet régészete 1. 

Mezopotámia régészete: Újasszír nagyművészet 

K 


Szerda 8:30—10:00 


Az újasszír nagyművészet legfontosabb műfajainak (sztélé, obeliszk, 

szikladombormű, falfestészet, elefántcsontfaragás és palotadombormű) 

végigkövetése, a legfontosabb tárgyi emlékek megismerése. 


Folyamatos órai munka, előadások megtartása. 

Irodalom: 

Albenda, P., “A Mediterranean Seascape from Khorsabad”, Assur 3 (1983), 1-34 

Albenda, P., “Ashur-nasir-pal II Lion Hunt Relief BM 124534”, JNES 31 (1972), 167-178 

Albenda, P., “Assyrian Carpets in Stone”, JANES 10 (1978), 1-34 

Albenda, P., “Assyrian Sacred Trees in the Brooklyn Museum”, Iraq 56 (1994), 123-133 

Albenda, P., “Assyrian Wall Reliefs: A Study of Compositional Styles”, in: Waetzold, H. – 

Hauptmann, H., Hrsg., Assyrien im Wandel der Zeiten. XXXIX e Rencontre Assyriologique 

Internationale, Heidelberg 6.—10. Juli 1992, (Heidelberger Studien zum Alten Orient, 6), 

Heidelberg, 1997, Heidelberger Orientverlag, 223-226 

Albenda, P., “Grapevines in Ashurbanipal’s Garden”, BASOR 215 (1974), 5-18 

Albenda, P., “Landscape Bas-Reliefs in the Bit-Hilani of Ashurbanipal”, BASOR 224 (1976) 49-72 

Albenda, P., “Landscape Bas-Reliefs in the Bit-Hilani of Ashurbanipal”, BASOR 225 (1977) 29-48 

Albenda, P., “Lions on Assyrian Wall Reliefs”, JANES 6 (1974), 1-11 

Albenda, P., “Observations on Egyptians in Assyrian Art”, Bulletin of the Egyptological Seminar 4 

(1982), 5-23 

Albenda, P., “Symmetry in the Art of the Assyrian Empire”, in: Charpin, D. – Joannès, F., eds., La 

circulation des biens, des personnes et des idèes dans le Proche-Orient ancien. Actes de la 

XXXVIII e Rencontre Assyriologique Internationale (Paris, 8-10 juillet 1991), Paris, 1992, 

Editions Recherche sur les Civilisations, 297-309 

Albenda, P., “Woman, Child and Family: Their Imagery in Assyrian Art”, in: Durand, J.-M., ed., La 

femme dans le Proche-Orient antique. Compte Rendu de la XXXIIIe Rencontre 

Assyriologique Internationale (Paris, 7-10 juillet 1986), Paris, 1987?, Editions Recherche sur 

les Civilisations, 17-21 

Albenda, P., Expressions of Kingship in Assyrian Art, 1969 

Albenda, P., Monumental Art of the Assyrian Empire: Dynamics of Composition Styles, (Monographs 

on the Ancient Near East, 3/1), Malibu, 1998, Undena Publications 

Albenda, P., The Palace of Sargon, King of Assyria. Monumental Wall Reliefs at Dur-Sharrukin, from 

original Drawings made at the Time of their Discovery in 1843-1844 by Botta and Flandin, 

(Editions Recherche sur les Civilisations, “synthese” n o 22), Paris: 1986 

Andrae, W., Coloured Ceramics from Ashur and Earlier Ancient Assyrian Wall-Paintings, London: 

1925 

Andrae, W., Die Stelenreihen in Assur, (WVDOG 34), Leipzig: 1938 

Auerbach, E., “Emphasis and Eloquence in the Reliefs of Tiglath-pileser III”, Iraq 51 (1989), 79-84 

Bachman, W., Felsreliefs in Assyrien: Bawian, Maltai und Gundük, (WVDOG 52), Leipzig: 1927 

Barnett, R.D. – Falkner, M., The Sculptures of Assur-nasir-apli II (883-859 B.C.), Tiglath-pileser III 

(745-727 B.C.), Esarhaddon (681-669 B.C.) from the Central and South-West Palaces at 

Nimrud, London: 1962 

Barnett, R.D. – Forman, W., Assyrian Palace Reliefs and Their Influenceon the Sculptures of 

30


Babylonia and Persia, London: 1960 

Barnett, R.D., “More Balawat Gates: A Preliminary Report”, in: Beek, M.A., et al., eds., Symbolae et 

Mesopotamicae Francisco Maria Theodoro de Liagre Böhl Dedicatae, Leiden, 1973, 19-22 

Barnett, R.D., “The Nimrud Bowls in the British Museum”, Rivista di Studi Fenici 2 (1974), 11-33 

Barnett, R.D., “The Siege of Lachish”, IEJ 8 (1968), 161-164 

Barnett, R.D., A Catalogue of the Nimrud Ivories with other Examples of Ancient Near Eastern Ivories 

in the British Museum, London, 1957, British Museum 

Barnett, R.D., Ancient Ivories in the Middle East and Adjacent Countries, (Qedem 14), Jerusalem, 

1982, The Hebrew University 

Barnett, R.D., Assyrische Palastreliefs, Praha: 1961 

Barnett, R.D., Sculptures from the North Palace of Ashurbanipal at Nineveh (668-627 B.C.), London, 

1976, British Museum 

Barnett, R.D. – Bleibtreu, E. – Turner, G., Sculptures from the Southwest Palace of Sennacherib at 

Nineveh, London, 1998, British Museum Press 

Bersani, L. – Dutoit, U., The Forms of Violence. Narrative in Assyrian Art and Modern Culture, New 

York: 1985, Schocken Books 

Bleibtrau, E. – Barnett, R.D. – Turner, G., Sculptures from the Southwest Palace of Sennacherib at 

Nineveh, London, 1998 

Bleibtrau, E., “Kulthandlungen im Zeltlager Sanheribs”, in: I. Seybold, ed., M e qor Hajjim, (Fs. Georg 

Molin), Graz: 1983, 43-52 

Bleibtreu, E., The Flora der neuassyrischen Reliefs. Eine Untersuchung zu den Orthostatenreliefs des 

9.—7. Jahrhunderts v. Chr., (Wiener Zeitschrift für die Kunde des Morgenlandes, Sonderband 

1), Vienna, 1980, Institut für Orientalistik 

Boehmer, R.M., “Zum ‘Weißen Obelisken’ Assurnasirpals I.”, Berliner Jahrbuch für Vor- und 

Frühgeschichte 8 (1968), 207-209 

Böhl, F.M. – Weidner, E., “Die Lücke in der Reliefgruppe III von Maltai”, AfO 13 (1939-1940), 128- 

134 

Borger, R., “An additional Remark on the Kurba'il Statue of Shalmaneser III”, Iraq 26 (1964), p. 125 

Börker-Klähn, J., Altvorderasiatische Bildstelen und vergleichbare Felsreliefs, (BaF 4), Mainz: 1982 

Botta, P.E. – Flandin, E., Monuments de Ninive I-V, Paris: 1849-1850 

Brandes, M.A., “La salle dite ‘G’ du palais d’Assurnasirpal II à Kalakh, lieu de cérémonie rituelle”, in: 

Actes de la XVIIe Rencontre Assyriologique Internationale, Gembloux, 1970, 147-154 

Budge, E.A.W., Assyrian Sculptures in the British Museum: Reign of Ashur-nasir-pal, 885-860 B.C., 

London: 1914 

Callot, O., „La pose des reliefs de pierre dans le palais de Sargon”, in: Caubet, Annie, ed., Khorsabad, 

le palais de Sargon II, roi d’Assyrie. Actes du colloque organisé au musée du Louvre par le 

Service culturel les 21 et 22 janvier 1994, Paris, 1995, La Documentation Française, 213-224 

Canby, J.V., “Decorated Garments in Ashurnasirpal's Sculpture”, Iraq 33 (1971), 31-53 

Canby, J.V., “The Stelenreihen at Assur, Tell Halaf, and Massebot”, Iraq 38 (1976), 113-128 

Cifarelli, M., Enmity, Alienation and Assyrianization: The Role of Cultural Difference in the Visual 

and Verbal Expression of Assyrian Ideology in theReign of Assurnasirpal II (883-859 B.C.), 

PhD diss., Columbia University, New York 

Cornelius, I., The Lion in the Art of the Ancient Near East. Study of Selected Motives, Journal of 

Northwest Semitic Languages 15 (1989), 53-85 

Curtis, J., “Reflections on Balawat”, in: al-Gailani Werr, L. – Curtis, J. – Martin, H. – McMahon, A. – 

Oates, J. – Reade, J., eds., Of Pots and Plans. Papers on the Archaeology and History of 

Mesopotamia and Syria presented to David Oates in Honour of his 75 th Birthday, London, 

2002, NABU Publications, 54-66 

Curtis, J.E., “The Dying Lion”, Iraq 54 (1992), 113-118 

Czichon, R.M., Die Gestaltungsprinzipien der neuassyrischen Flachbildkunst und ihre Entwicklung 

vom 9. zum 7. Jahrhundert v. Chr., München, 1992, Profil 

Dalley, S. “The Hanging Gardens of Babylon at Nineveh”, in: Waetzold, H. – Hauptmann, H., Hrsg., 

Assyrien im Wandel der Zeiten. XXXIX e Rencontre Assyriologique Internationale, Heidelberg 

6.—10. Juli 1992, (Heidelberger Studien zum Alten Orient, 6), Heidelberg, 1997, 

Heidelberger Orientverlag, 19-24 

Dalley, S., “An Assyrian Stela Fragment”, Iraq 38 (1976), 107-111 

de Schauensee, M. – Dyson, R.H., Jr., “Hasanlu Horse Trappings and Assyrian Reliefs”, in: P.O. 

Harper - H. Pittman, eds., Essays on Near Eastern Art and Archaeology in Honor of Charles 

Kyrle Wilkinson, New York: 1983, Metropolitan, 59-77 

Dombart, Th., “Das Zikkurratrelief aus Kujundchik”, ZA 4 (1928), 39-64 

31


Dombart, Th., “Die Zikkurrat-Darstellung aus Ninive”, AfO 3 (1926), 177-181 

Dyson, R.H., Jr., “A Gift of Nimrud Sculptures”, The Brooklyn Museum Bulletin 18/3 (1957), 1-12 

el-Amin, M., “Die Reliefs mit Beischriften von Sargon II in Dur Sharrukin”, Sumer 9 (1953), 35-47, 

214-228 

Engel, B., Darstellungen von Dämonen und Tieren in assyrischen Palästen und Tempeln nach 

scriftlichen Quellen, Mönchengladbach, 1987 

Falkner, M., “Die Reliefs der assyrischen Könige. Zweite Reihe. 1. Zehn assyrische Reliefs in 

Venedig”, AfO 16 (1952-1953), 25-34 

Falkner, M., “Die Reliefs der assyrischen Könige. Zweite Reihe. 4. Zwe assyrische Reliefs in 

Durham”, AfO 16 (1952-1953), 246-251 

Frahm, E., “Die Bilder in Sanheribs Thronsaal”, NABU 3 (1994), 48-50 

Frame, G., “The Order of Wall Slabs with the Annals of Sargon II in Room V of the Palace at 

Khorsabad” in: Frame, G., ed., From the Upper Sea to the Lower Sea. Studies on the history 

of Assyria and Babylonia in Honour of A.K. Grayson, (Uitgaven van het nederlands Instituut 

voor het Nabije Oosten te Leiden, 101), Leiden, 2004, 89-102 

Franklin, N., “The Room V Reliefs at Dur-Sharrukin and Sargon II’s Western Campaigns”, Tel Aviv 21 

(1994), 255-275 

Gadd, C.J., “An Assyrian Camp Scene”, Antiquity 9 (1935), 209-224 

Gadd, C.J., The Assyrian Sculptures, London: 1934 

Gadd, C.J., The Stones of Assyria, the Surviving Remains of Assyrian Sculpture, their Recovery and 

their Original Positions, London: 1936 

Gallagher, W., “Room I, Slabs 14-18 of Sennacherib’s Palace: Not a Depiction of Tyre”, N.A.B.U. 

1997/2, 52-53 

Genge, H., Stelen neuassyrischer Könige – eine Dokumentation und philologische Vorarbeit zur 

Würdigung einer archäologischen Denkmälergattung. I: Die keilinschriften, Diss. Albert- 

Ludwigs-Universität Freiburg, Berlin-Weissensee, 1965 

Gerardi, P., “Cartoons, Captions and War. Neo-Assyrian Palace Reliefs”, BCSMS 30 (1995), 31-36 

Gerardi, P., “Epigraphs and Assyrian Palace Reliefs: The Development of Epigraphic Text”, JCS 40 

(1988), 1-35 

Gerardi, P., “The Arab Campaigns of Ashurbanipal: Scribal Reconstruction of the Past”, SAAB 6 

(1992), 67-103 

Gerlach, I., “Tradition – Adaptation – Innovation: Zur Reliefkunst Nordsyriens/Südanatoliens in 

neuassyrischer Zeit”, in: Bunnens, G., ed., Essays on Syria in the Iron Age, (Ancient Near 

Eastern Studies, Supplement 7), Louvain, 2000, Peeters Press, 235-258 

Ghirshman, R., “Un Mede sur les bas-reliefs de Nimrud”, Iraq 36 (1974), 37-38, pls. III-IV 

Goossens, G., “Fragment de Relief de Sennachérib”, Bulletin des Musées Royaux d’Art et d’Histoire 21 

(1949), 60-64 

Goossens, G., “Fragments de reliefs d’Assurbanipal”, Bulletin des Musées Royaux d’Art et d’Histoire 

23 (1951), 25-30 

Goossens, G., “Relief d’Assurbanipal”, Bulletin des Musées Royaux d’Art et d’Histoire 24 (1952), 50- 

54 

Goossens, G., “Relief de Sennachérib”, Bulletin des Musées Royaux d’Art et d’Histoire 22 (1950), 86- 

88 

Grace, F.R., “An Assyrian Winged Genie”, The Bulletin of the Fogg Museum of Art 9 (1940), 21-28 

Green, A., “Neo-Assyrian Apotropaic Figurines”, Iraq 45 (1983), 87-96 

Green, A., “The Lion-Demon in the Art of Mesopotamia and Neighbouring Regions”, BaM 17 (1986), 

141-254 

Groenewegen-Frankfort, H.A., Arrest and Movement. An Essay on Space and Time in the 

Representational Art of the Ancient Near East, London, 1951, Faber 

Gunter, A.C., “Artists and Ancient Near Eastern Art”, in: Gunter, A.C., ed., Investigating Artistic 

Environments in the Ancient Near East, Washington, 1990, Smithsonian Institution 

Gunter, A.C., “Representations of Urartian and West Iranian Fortress Architecture in the Assyrian 

Relief”, Iran 20 (1960), 103-112 

Guralnick, E., “A Preliminary Study of the Proportions of Some Assyrian Sculptured Figures from 

Khorsabad”, in: Waetzold, H. – Hauptmann, H., Hrsg., Assyrien im Wandel der Zeiten. 

XXXIX e Rencontre Assyriologique Internationale, Heidelberg 6.—10. Juli 1992, (Heidelberger 

Studien zum Alten Orient, 6), Heidelberg, 1997, Heidelberger Orientverlag, 265-270 

Guralnick, E., “Composition of Some Narrative Reliefs from Khorsabad”, Assur 1 (1976), 1-23 

Güterbock, H.G., “Narration in Ancient Art: Narration in Anatolian, Syrian and Assyrian Art”, AJA 61 

(1957) 62-71 

32


Hall, H.R., Babylonian and Assyrian Sculpture in the British Museum, Paris: 1928 

Hausleitner, A., “Kalhu und Dūr-Katlimmu. Zur Herkunft neuassyrischer Relieffragmente aus Tell Šēh 

Hamad”, in: Böck, B. – Cancik-Kirschbaum, E. – Richter, T., Hrsg., Munuscula 

Mesopotamica. Festschrift für Johannes Renger, (AOAT, 267), Münster, 1999, Ugarit-Verlag, 

201-216 

Hawkins, J., “The Babil Stele of Assurnasirpal”, AnSt. 19 (1969), 111-120 

Herbordt, S., Neuassyrische Glyptik des 8.—7. Jh. V. Chr., (State Archives of Assyria Studies, 1), 

Helsinki, 1992 

Herrmann, G., “The Nimrud Ivories 3. The Assyrian Tradition”, in: Waetzold, H. – Hauptmann, H., 

Hrsg., Assyrien im Wandel der Zeiten. XXXIX e Rencontre Assyriologique Internationale, 

Heidelberg 6.—10. Juli 1992, (Heidelberger Studien zum Alten Orient, 6), Heidelberg, 1997, 

Heidelberger Orientverlag, 285-290 

Herrmann, G., “The Nimrud Ivories 5: The Ornate Group”, in: al-Gailani Werr, L. – Curtis, J. – 

Martin, H. – McMahon, A. – Oates, J. – Reade, J., eds., Of Pots and Plans. Papers on the 

Archaeology and History of Mesopotamia and Syria presented to David Oates in Honour of 

his 75 th Birthday, London, 2002, NABU Publications, 128-142 

Hrouda, B., “Der assyrische Palastbau nach zeitgenössischen Darstellungen”, Bonner Jahrbuch 16 

(1964), 15-26 

Hrouda, B., “Die Grundlagen der bildenden Kunst in Assyrien”, ZA 57 (1965), 274-297 

Hrouda, B., “Zur Herkunft des assyrischen Lebensbaumes”, BaM. 3 (1964), 41-51 

Hrouda, B., Die Kulturgeschichte des assyrischen Flachbildes, (Saarbrücker Beiträge zur 

Altertumskunde 2), Bonn: 1965 

Jacoby, R., “The Representation and Identification of Cities on Assyrian Reliefs”, IEJ 41 (1991), 112- 

131 

Jastrow, M., “The Ashurnasirpal Slabs Belonging to the New York Historical Society”, American 

Oriental Society Proceedings, May, 1889, CXXXVIII-CXI 

King, L.W., Bronze Reliefs from the Gates of Shalmaneser, King of Assyria, London: 1915 

Kinnier Wilson, J.V., “The Kurba'il Statue of Shalmaneser III”, Iraq 24 (1962), 90-115 

Kolbe, D., Die Reliefprogramme religiös-mythologischen Charakters in neu-assyrischen Palästen. Die 

Figurentypen, ihre Benennung und Bedeutung (Europäische Hochschulschriften, Reihe 38, 

Archäologie, 3), Frankfurt am Main, 1981, Peter D. Lang 

Layard, A.H., Monuments of Nineveh I-II, London: 1853 

Levine, L., Two Neo-Assyrian Stelae from Iran, (Royal Ontario Museum of Art and Archaeology, 

Occasional Paper, 23), Toronto, 1972 

Linder, E., “The Khorsabad Wall Relief: A Mediterranean Seascape or River Transport of Timbers?”, 

JAOS 106 (1986), 273-281 

Madhloom, T.A., The Chronology of Neo-Assyrian Art, London: 1970, Athlone Press 

Magen, U., Assyrische Königsdarstellungen – Aspekte der Herrschaft. Eine Typologie, (BaF 9), Mainz: 

1986 

Mallowan, M.E.L. – Parker, B., “Magic and Ritual in the Northwest Palace Reliefs”, in: P.O. Harper – 

H. Pittman, eds., Essays on Near Eastern Art and Archaeology in Honor of Charles Kyrle 

Wilkinson, New York: 1983, Metropolitan, 33-39 

Mallowan, M.E.L. – Parker, B., “The Assyrian Tree”, Sumer 42 (1986), 141-145 

Marcus, M.I., “Art and Ideology in Ancient Western Asia”, in: Sasson, J.M., ed., Civilizations of the 

Ancient Near East, vol. 4, New York, 2487-2505 

Marcus, M.I., “Geography as an Organizing Principle in the Imperial Art of Shalmaneser III”, Iraq 49 

(1987), 77-90 

Margueron, J.-C., „Le palais de Sargon: réflexions préliminaires à une étude architecturale”, in: 

Caubet, Annie, ed., Khorsabad, le palais de Sargon II, roi d’Assyrie. Actes du colloque 

organisé au musée du Louvre par le Service culturel les 21 et 22 janvier 1994, Paris, 1995, La 

Documentation Française, 181-213 

Matthiae, P., “Old Syrian Ancestors of Some Neo-Assyrian Figurative Symbols of Kingship”, in: De 

Meyer, L. – Haerinck, E., eds., Archaeologica Iranica et Orientalis. Miscellanea in Honorem 

Louis Vanden Berghe, Gent, 1989, 367-391 

Matthiae, P., Ninive. Glanzvolle Hauptstadt Assyrer, München, 1999, Hirmer 

Maxwell-Hyslop, K.R., Western Asiatic Jewellery, c. 3000—612 B.C., London, 1971, Methuen 

Mayer-Opificius, R., “Die geflügelte Sonne: Himmels und Regendarstellungen im alten Vorderasien”, 

UF 16 (1984), 189-236 

Meissner, B. – Opitz, D., Studien zum Bit-Hilani im Nordpalast Assurbanaplis zu Ninive, 

Abhandlungen der Preußischen Akademie der Wissenschaften 18 (1939) 

33


Meissner, B., “Ein Relief Assurbanipals mit einer Darstellung aus dem elamischen Feldzuge”, MaoG 8 

(1934), 31-43 

Meissner, B., “Zwei Reliefs Assurbanipals mit Darstellungen von Arabern”, Islamica 2 (1927), 291- 

297 

Meuszyński, J. – Abdul-Hamid, H., “Ekal Assur-Nasir-Apli II. Room L”, Sumer 30 (1974), 114-116 

Meuszyński, J., “Contribution to the Reconstruction of the Northwest Palace in Kalhu”, Études et 

Travaux 5 (1971), 32-51 

Meuszyński, J., Die Rekonstruktion der Reliefdarstellungen und ihrer Anordnung im Nordwestpalast 

von Kalhu (Nimrūd): Raume B, C, D, E, F, G, H, L, N, P, (Baghdader Forschungen, 2), Mainz, 

1981, Zabern 

Meuszyński, J., “Die Reliefs von Assurnasirapli II. Die Sammlungen ausserhalb Irak”, ArchAnz. 28 

(1976), 423-480 

Meuszyński, J., “La façade de la salle du trôneau Palais Nord-Ouest à Nimrud”, Études et Travaux 11 

(1979), 5-13 

Meuszyński, J., “Neo-Assyrian Reliefs from the Central Area of Nimrud Citadel”, Iraq 38 (1976), 37- 

43 

Meuszyński, J., “The Assur-nasir-apli II Reliefs in the Vorderasiatisches Museum Berlin”, (Travaux du 

Centre d'Archéologie mediterranéene de l’Académie polonaise des Sciences, 16), Études et 

Travaux 8 (1975), 33-72 

Meuszyński, J., “The Representations of the Four-Winged Genies on the Base Reliefs from Assurnasir-apli 

II Times”, (Travaux du Centre d'Archéologie mediterranéene de l'Académie 

polonaise des Sciences, 13), Études et Travaux 6 (1972), 28-70 

Meuszyński, J., “The Throne-Room of Assur-nasir-apli II. (Room B in the Northwest Palace at 

Nimrud)”, ZA 65 (1975), 51-73 

Meuszyński, J., Die Rekonstruktion der Reliefdarstellungen und Ihrer Anordnung im Nordwestpalast 

von Kalhu (Nimrud), (BaF 2), Mainz: 1981 

Miglus, P., “Das Thronpodest des Salmanassars III. aus Kalhu und die damalige babylonische Politik 

der Assyrer”, in: Dittmann, R., et al., Hrsg, Variatio Delectat. Iran und der Westen. 

Gedenkschrift für Peter Calmeyer, (AOAT, 272), Münster, 2000, Ugarit-Verlag, 447-468 

Mitchell, T.C., “Camels in the Assyrian Bas-Reliefs”, Iraq 62 (2000), 187-194 

Moortgat, A., “Der Kampf zu Wagen in der Kunst des Alten Orients – Zur Herkunft eines 

Bildgedankens”, OLZ 33 (1930), 841-861 

Moortgat, A., “Die Bildgliederung der jungassyrischen Wandreliefs”, Jahrbuch der Preussischen 

Kunstsammlungen 51 (1930), 141-157 

Morandi, D., “Stele e statue reali assire: localizzazione, diffusione e implicazioni ideologiche”, 

Mesopotamia 23 (1988), 105-156 

Müller, V., “Die Raumdarstellungen der altorientalischen Kunst”, AfO 5 (1928/1929), 199-205 

Munn-Rankin, J.M., “Two Reliefs of an Assyrian King with Bowl”, Iraq 36 (1974), 169-171 

Nagel, W., “Meister- und Gesellenarbeit an neuassyrischen Reliefs”, Jahrbuch des Deutschen 

Arch„ologischen Instituts 73 (1958), 1-8 

Nagel, W., Die neuassyrischen Reliefstile unter Sanherib und Assurbanaplu, (Berliner Beiträge zur 

Vor- und Frühgeschichte, 11), Berlin, 1967, B. Hessling 

Oates, J., “Balawat: Recent Excavations and a New Gate”, in: P.O. Harper – H. Pittman, eds., Essays 

on Near Eastern Art and Archaeology in Honor of Charles Kyrle Wilkinson, New York: 1983, 

Metropolitan, 40-47 

Orthman, W., Untersuchungen zur späthethitischen Kunst, (Saarbrücker Beiträge zur Altertumskunde 

8), Bonn: 1971 

Page, S., “A Stela of Adad-nerari III and Nergal-eres from Tell al Rimah”, Iraq 30 (1968), 139-153 

Paley, S.M. – Sobolewski, R.P., “A New Reconstruction of Room Z in the North-West Palace of 

Assurnasirpal II at Nimrud (Kalhu)”, Iraq 43 (1981), 85-99 

Paley, S.M. – Sobolewski, R.P., The Reconstruction of the Relief Representations and their Positions 

in in the Northwest-Palace at Kalhu (Nimrūd) II: Rooms I, S, T, Z, West Wing, (BaF 10), 

Mainz, 1987 

Paley, S.M. – Sobolewski, R.P., The Reconstruction of the Relief Representations and their Positions 

in in the Northwest-Palace at Kalhu (Nimrūd) III, (BaF 14), Mainz, 1992 

Paley, S.M., “Assyrian Palace Reliefs: Finished and Unfinished Business”, in: P.O. Harper – H. 

Pittman, eds., Essays on Near Eastern Art and Archaeology in Honor of Charles Kyrle 


Paley, S.M., King of the World. Ashur-nasir-pal II of Assyria 883-859 B.C., New York, 1976, The 

Brooklyn Museum 

34


Parker Mallowan, B., “Magic and Ritual in the Northwest Palace Reliefs”, in: P.O. Harper – H. 

Pittman, eds., Essays on Near Eastern Art and Archaeology in Honor of Charles Kyrle 


Parpola, S., “The Assyrian Tree of Life: Tracing the Origins of Jewish Monotheism and Greek 

Philosophy”, JNES 52 (1993), 161-208 

Paterson, A., Assyrian Sculptures, Palace of Sinacherib, Den Hague, 1915, Nijhof 

Pittman, H., “The White Obelisk and the Problem of Historical Narrative in the Art of Assyria”, Art 

Bulletin 78 (1996), 334-353 

Pittman, H., “Unwinding the White Obelisk”, in: Waetzold, H. – Hauptmann, H., Hrsg., Assyrien im 

Wandel der Zeiten. XXXIX e Rencontre Assyriologique Internationale, Heidelberg 6.—10. Juli 

1992, (Heidelberger Studien zum Alten Orient, 6), Heidelberg, 1997, Heidelberger 

Orientverlag, 347-354 

Porada, E. – Hare, S., The Great King, King of Assyria. Assyrian Reliefs in the Metropolitan Museum 

of Art, New York, 1945, The Metropolitan Museum of Art 

Porada, E. – Leonard jr. A. – Williams, B.B., Eds., Problems of Late Assyrian Reliefs. Essays in 

Ancient Civilization Presented to H.J. Kantor, (Studies in Ancient Oriental Civilization, 47), 

Chicago, 1989, The University of Chicago Oriental Institute Publicatioins 

Porada, E., “Reliefs from the Palace of Sennacherib”, Bulletin of the Metropolitan Museum of Art 3 

(1945), 152-160 

Porada, E., “Problems of Late Assyrian Reliefs”, in: Leonard, A. – Williams, B.B., eds., Essays in 

Ancient Civilization Presented to Helen J. Kantor, (Studies in Ancient Oriental Civilization, 

47), Chicago, 1989, 233-248 

Porter, B.N., “Sacred Trees, Date Palms, and the Royal Persona of Ashurnasirpal II”, JNES 52 (1993), 

129-139 

Porter, B.N., Images, Power and Politics: Figurative Aspects of Esarhaddon’s Babylonian Policy, 

Philadelphia, 1993 

Ravn, O.E., “Die Relief der assyrischen Könige. Zweite Reihe. 2. Die assyrischen Reliefs in 

Kopenhagen”, AfO 16 (1952-1953), 231-252 

Reade, J.E, “Ashurnasirpal I and the White Obelisk”, Iraq 37 (1975), 129-150 

Reade, J.E., “A Glazed-Brick Panel from Nimrud”, Iraq 25 (1963), 38-47 

Reade, J.E., “Alexander the Great and the Hanging Gardens of Babylon”, Iraq 62 (2000), 195-218 

Reade, J.E., “Assyrian Architectural Decoration: Techniques and Subject-Matter”, BaM 10 (1979), 17- 

49 

Reade, J.E., “Assyrian Architectural Decoration: Techniques and Subject Matters “, BaM. 10 (1979), 

23-26 

Reade, J.E., “Elam and Elamites in Assyrian Sculpture”, AMI 9 (1976), 103 

Reade, J.E., “Ideology and Propaganda in Assyrian Art”, in: Larsen, M.T., ed., Power and 

Propaganda, Copenhagen, 1979, 

Reade, J.E., “Ideology and Propaganda in Assyrian Art”, in: M.T. Larsen ed., Power and Propaganda 

(Mesopotamia 7), Copenhagen: 1979, 329-343 

Reade, J.E., “More Drawings of Assurbanipal Sculptures”, Iraq 26 (1964), 1-13 

Reade, J.E., “Narrative Composition in Assyrian Sculpture”, BaM. 10 (1979), 52-110 

Reade, J.E., “Neo-Assyrian Monuments in Their Historical Context”, in: F.M. Fales, ed., Assyrian 

Royal Inscriptions: New Horizons in Literary, Ideological and Historical Analysis, (Orientis 

Antiqui Collectio XVII), Roma: 1981, Istituto per L’Oriente, 143-167 

Reade, J.E., “Restructuring the Assyrian Sculptures”, in: Dittmann, R., et al., Hrsg, Variatio Delectat. 

Iran und der Westen. Gedenkschrift für Peter Calmeyer, (AOAT, 272), Münster, 2000, 

Ugarit-Verlag, 607-626 

Reade, J.E., “Sargon’s Campaigns of 720, 716 and 715 B.C.E.: Evidence from the Sculptures”, JNES 

35 (1976), 95-104 

Reade, J.E., “Space, Scale and Significance in Assyrian Art”, BaM. 11 (1980), 71-74 

Reade, J.E., “Texts and Sculptures from the North-West Palace, Nimrud”, Iraq 47 (1985), 203-214 

Reade, J.E., “The Architectural Context of Assyrian Sculpture”, BaM 11 (1980), 75-87 

Reade, J.E., “The Khorsabad Glazed Bricks and their Symbolism”, in: Caubet, Annie, ed., Khorsabad, 

le palais de Sargon II, roi d’Assyrie. Actes du colloque organisé au musée du Louvre par le 


Reade, J.E., “The Neo-Assyrian Court and Army: Evidence from the Sculptures”, Iraq 34 (1972), 87- 

112 

Reade, J.E., “The Palace of Tiglath-Pileser III”, Iraq 30 (1968), 69-73 

Reade, J.E., “The Rassam Obelisk”, Iraq 42 (1980), 1-22 

35


Reade, J.E., “Twelve Ashur-nasir-pal Reliefs”, Iraq 27 (1965), 119-134 

Reade, J.E., “Two Slabs from Sennacherib’s Palace”, Iraq 29 (1967), 42-48 

Reade, J.E., Assyrian Sculpture, London, 1983 

Richardson, S., “An Assyrian garden of Ancestors: Room I, Northwest Palace, Kalhu”, SAAB 13 

(1999-2001), 145-216 

Riis, P.J., “Wie die assyrischen Reliefs in der Antiken-Sammlung Kamen”, Nationalmuseets 

Arbejdsmark (1949), 23-26 

Robins, G., “Proportions of Standing Figures in the North-West Palace of Assurnasirpal II at Nimrud”, 

Iraq 52 (1990), 107-119 

Rossner, E.P., Die neuassyrischen Felsreliefs in der Türkei. Ein archäologischer Reiseführer, 

München: 1987 

Russell, J.M., “Bulls for the Palace and Order in the Empire: The Sculptural Program of Sennacherib’s 

Court VI at Nineveh”, Art Bulletin 69 (1987), 520-539 

Russell, J.M., Sennacherib’s ‘Palace Without Rival’, A Programmatic Study of Texts and Images in a 

Late Assyrian Palace, Chicago, 1991, The University of Chicago Press 

Russell, J.M., The Final Sack of Nineveh. The Discovery, Documentation, and Destruction of King 

Sennacherib’s Throne Room at Nineveh, Iraq, New Haven – London, 1998, Yale University 

Press 

Seidl, U., “Die babylonische Kudurru Reliefs”, BaM. 4 (1968), 7-220 

Shapiro, M., “On Some Problems in the Semiotics of Visual Art: Field and Vehicle in Image-Signs”, 

Semiotica 1 (1969), 223-242 

Shukri, A., “Conservation and restoration of Assyrian Sculpture at Nimrud”, Sumer 12 (1956), 133- 

134 

Smith, S., Assyrian Sculptures in the British Museum, from Shalmaneser III to Sennacherib, London: 

1938 

Smith, W.S., “Two Assyrian Reliefs from Canford Manor”, Bulletin of the Museum of Fine Arts 58 

(1960), 44-57 

Sollberger, E, “The White Obelisk”, Iraq 36 (1974), 231-238 

Stearns, J.B. – Hansen, D.P., The Assyrian Reliefs at Dartmouth. Guide I, Hanover: 1953 

Stearns, J.B., Reliefs from the Palace of Ashurnasirpal II, (AfO Beiheft, 15), Graz: 1961 

Strommenger, E., “Zu den sogenannten Palastbaureliefs des Sanherib”, Berliner Jahrbuch für Vor- und 

Frühgeschichte 6 (1966), 111-114 

Strommenger, E., Die neuassyrische Rundskulptur, Berlin: 1970 

Strommenger, E., 5000 Years of the Art of Mesopotamia, New York, 1964, Abrams 

Tadmor, H., “A Note on the Saba'a Stele of Adad-Nirari III”, IEJ 19 (1969), 46-48 

Tadmor, H., “Notes on the Stele of Sargon II from Cyprus”, Eretz Israel 25 (1996), 286-289 

Tadmor, H., „Fragments of a Stele of Sargon II from the Excavations of Ashdod”, Eretz-Israel 8 

(1967), 241-245 

Tadmor, H., „Fragments of an Assyrian Stele of Sargon II”, Atiqot, English Series, 9-10 (1971), 192- 

197 

Tasyürek, O.A., “A Rock Relief of Shalmaneser III on the Euphrates”, Iraq 41 (1979), 47-53 

Thureau-Dangin, F. – Barrois, A. – Dossin, G. – Dunand, M., Arslan Tash, vols. I-II, (BAH 16), Paris, 

1931 

Thureau-Dangin, F. – Dunand, M., Til-Barsip, vols. I-II, (BAH 23), Paris: 1936 

Turner, G., “The State Apartments of Late Assyrian Palaces”, Iraq 32 (1970), 177-213 

Uehlinger, Chr., “’…und wo sind die Götter von Samarien?’ Die Wegführung syrisch-palästinischer 

Kultstatuen auf einem Relief Sargons II. in Horsābād/Dūr-Šarrukīn”, in: Dietrich, M. – 

Kottsieper, I., Hrsg., “Und Mose schrieb dieses Lied auf”. Studien zum Alten Testament und 

zum Alten Orient. Festschrift für Oswald Loretz zur Vollendung seines 70. Lebensjahres mit 

Beiträgen von Freunden, Schülern und Kollegen, (Alter Orient und Altes Testament, 250), 

Münster, 1998, Ugarit-Verlag, 739-776 

Unger, E., “Die Symbole des Gottes Assur”, Belleten 29 (1965), 423-483 

Unger, E., “Die Wiederherstellung des Bronzetores von Balawat”, Archäologisches Institut des 

Deutschen Reichs, Athenische Zweiganstalt, Mitteilungen 45 (1920), 1-105 

Unger, E., Der Obelisk des Königs Assurnasirpal I aus Ninive, Mitteilungen der Altorientalischen 

Gesellschaft 6/1-2 (1932), Leipzig: 1932 

Unger, E., Die Reliefs Tiglathpilesars III. aus Nimrud, (Publikationen der Kaiserlich Osmanischen 

Museen 5), Konstantinopel: 1917 

Unger, E., Die Stele des Bel-harran-beli-ussur ein Denkmal der Zeit Salmanassars IV., (Publicationen 

der Kaiserlich Osmanischen Museen 3), Konstantinopel: 1917 

36


Unger, E., Reliefstele Adadniraris III. aus Saba'a und Semiramis, (Publicationen der Kaiserlich 

Osmanischen Museen 2), Konstantinopel: 1916 

Unger, E., Zum Bronzetor von Balawat, (Inaug.-Diss. Leipzig), Leipzig: 1912 

Ussishkin, D., “The ‘Lachish Reliefs’ and the City of Lachish”, IEJ 30 (1980), 174-195 

Ussishkin, D., The Conquest of Lachish by Sennacherib, Tel Aviv, 1982, Tel Aviv University 

Van Buren, E.D., Symbols of the Gods in Mesopotamian Art, Chicago: 1964 

von Bissing, F.W., Beiträge zur Geschichte der assyrischen Skulptur, (Abhandlungen der Bayerischen 

Akademie der Wissenschaften, Phil.-hist. Klasse, 26, Band 2), München, 1912 

von Soden, W., “Zur Datierung des ‘Weißen Obelisken’”, ZA 64 (1974-1975), 180-191 

Watanabe, C., “The Depiction of Depth of Field in the Lion Hunt Reliefs of the Neo-Assyrian Period”, 

Bulletin of the Ancient Orient Museum 12 (1991), 129-160 

Wäfler, M., Nicht-Assyrer neuassyrischer Darstellungen, (Alter Orient und Altes Testament, 26), 

Neukirchen-Vluyn, 1975, Neukirchener Verlag 

Weidner, E.F. – Furlani, G., Die Reliefs der assyrischen Könige, (Archiv für Orientforschung, Beiheft 

4), Berlin, 1939 

Weidner, E.F., “Assyrische Beschreibungen der Kriegs-Reliefs Assurbanaplis”, AfO 8 (1932-1933), 

175-203 

Weidner, E.F., Die Reliefs der assyrischen Könige, (AfO Beiheft 4), Graz: 1939 

Wilson, J.V.K., “The Kurba’il Statue of Shalmaneser III.”, Iraq 24 (1962) 90-115 

Winter, I.J., “Aesthetics in Ancient Mesopotamian Art”, in: Sasson, J.M., ed., Civilizations of the 

Ancient Near East, vol. 4, London, 1995, Scribners 

Winter, I.J., “Art and Empire: The Royal Image and the Visual Dimensions of Assyrian Ideology”, in: 

Parpola, S. – Whiting, R.M., eds., Assyria 1995. Proceedings of the 10 th Anniversary 

Symposium of the Neo-Assyrian Text Corpus Project, Helsinki, September 7-11, 1995, 

Helsinki, 1997, The Neo-Assyrian Text Corpus Project, 359-381 

Winter, I.J., “Art as Evidence for Interaction: Relations between the Assyrian Empire and North 

Syria”, in: Nissen, H.-J. – Renger, J., eds., Mesopotamien und Seine Nachbarn. Politische und 

kulturelle Wechselbeziehungen im Alten Vorderasien vom 4. bis 1. Jahrtausend v. Chr., XXV. 

Rencontre Assyriologiquer Internationale Berlin, 3. bis. 7. Juli 1978, Teil II, (Berliner 

Beiträge zum Vorderen Orient, 1), Berlin, 1982, Dietrich Reimer Verlag, 355-382 

Winter, I.J., “Royal Rhetoric and Development of Historical Narrative in Neo-Assyrian Reliefs”, 

Studies in Visual Communication 7 (1981), 2-38 

Winter, I.J., “The Program of the Throneroom of Assurnasirpal II”, in: P.O. Harper – H. Pittman, eds., 

Essays on Near Eastern Art and Archaeology in Honor of Charles Kyrle Wilkinson, New 

York: 1983, Metropolitan, 15-32 

Wiseman, D.J., “A New Stela of Assur-nasir-pal II”, Iraq 14 (1952), 24-44 

Yon, M. – Malbran-Labat, F., „La stèle de Sargon II à Chypre”, in: Caubet, Annie, ed., Khorsabad, le 

palais de Sargon II, roi d’Assyrie. Actes du colloque organisé au musée du Louvre par le 


37


38



BBN-ASZ-261 

Kalla Gábor 

G 

B épület 217 

K, 16.30–18.00 

Az ókori Közel-Kelet kultúrtörténete 1. A mezopotámiai vallástörténet írásos és 

régészeti források alapján 

Az előadás célja, hogy bevezesse a hallgatókat a mezopotámiai vallás különböző 

aspektusaiba és korszakaiba, megismertesse a rendelkezésünkre álló írásos és 

régészeti forrásokat, bemutassa a két forrástípus jellegzetességeit és eltérő 

forrásértékét. 

Az előadások témakörei: 

1. A mezopotámiai vallás területei és forrásai. A világ születése (kozmogónia) és a 

világkép (kozmológia) 

2. A mezopotámiai istenvilág I. (a központi és helyi pantheonok kialakulása; 

istenlisták) 

3. A mezopotámiai istenvilág II. (a legfontosabb istenek és funkcióik, mitológia, 

istenek ábrázolásai, istenszimbólumok) 

4. A mezopotámiai istenvilág III (a legfontosabb istenek és funkcióik, mitológia, 

istenek ábrázolásai, istenszimbólumok) 

5. Az istenek kultusza I. (templomok: funkciójuk, nevük, formájuk, építésük) 

6. Az istenek kultusza II. (istenszobrok és egyéb kultikus tárgyak; az istenek ellátása, 

áldozat, papság, fogadalmi tárgyak) 

7. Személyes vallásosság (személyes és családi istenek, névadás, istenlevelek, ősök 

tisztelete) 

8. A jóslás tudománya I. (a jóslás típusai és a jósok társadalmi helyzete, 

belsőségjóslás, májmodellek, születési ómenek, füst- és olajjóslás) 

9. A jóslás tudománya II. (égi és földi jósjelek, betegségekkel kapcsolatos jóslás, a 

kedvező és kedvezőtlen napok és hónapok tudománya, a rossz jósjelek semlegesítése) 

10. A démonok világa (a jó és rossz démonok, eredetük és funkcióik, a démonok és a 

betegségek) 

11. A mágia I. A démonok elűzése (mágikus rítusok: ráolvasások, ráolvasópapok) 

12. A mágia II A démonok távoltartása és egyéb mágikus eljárások (apotropaikus 

rítusok és ábrázolások, amulettek, szerelmi varázslás) 

A jegyszerzés feltételei: Félév végi írásbeli vizsga 



J. Black – A. Green, Gods, Demons and Symbols of Ancient Mesopotamia, London 

1992 

J. Bottéro, La plus vieille religion: En Mésopotamie. Paris 1998 (angol nyelvű 

kiadása: Religion in Ancient Mesopotamia. Chicago 2001) 


39



ASN-211 

BMA-ASZD-101 


Akkád szövegolvasás 9. 

Akkád szövegolvasás 1. 

G 


Sz,15:30-17:00 

Az MA képzésben résztvevő hallgatók számára tartott szeminárium célja egy ékírásos 

szövegcsoport olvasása, nyelvtani elemzése és értelmezése, továbbá az órára történő 

preparálásukhoz szükséges szakirodalom feldolgozása és jegyzetapparátus készítése. 


fordítását nyomtatott formában (előre) el kell készítenie, továbbá az órán olvasott 

források egyikéhez kapcsolódó (4-5 oldal terjedelmű) előadást kell tartania az egyik 

szemináriumon és „házi dolgozatot“ kell készítenie, amit a szemeszter utolsó óráján 

nyújt be. A téma kidolgozását, előkészítését az órán tartott konzultációk segítségével 

készítheti el (forrásfeldolgozás, szakirodalom, szerkesztés, stb). 

A jegyszerzés legfőbb feltétele azonban, hogy a hallgató az adott órára kijelölt forrást 

a kópia vagy agyagtábláról készült fénykép alapján el tudja olvasni (a forrás 

fordításához és értelmezéséhez persze a saját jegyzetei a rendelkezésére állnak). 


A Mallanate-i archívum agyagtáblái kópiák és fényképek alapján. 


Friedrich, J. – Meyer, G. R. – Ungnad, A. – Weidner, E. F., Hrsg.: Die Inschriften 

vom Tell Halaf. Keilschrifttexte und aramäische Urkunden aus einer assyrischen 

Provinzhauptstadt. (Archiv für Orientforschung, Beiheft 6) Berlin 1940. 

Radner, K.: Die neuassyrischen Texte aus Tall Seh Hamad. (Berichte der Ausgrabung 

Tall Seh Hamad/Dur-Katlimmu 6, Texte 2) Berlin 2002. 


szemináriumokon megjelennek (3 hiányzás engedélyezett), és a könyvtári 


40



BMA-ASZD-501 

Kalla Gábor 

G 

B épület 126 

Sz, 14.30 – 16.00 

Tematikus előadás. Kassú és újbabilóni kori kudurruk 

A szeminárium célja, hogy a hallgatók kiválasztott kudurruk (határkövek) feliratainak 

olvasásán keresztül megismerjék a kassú kor társadalmát és gazdaságát, elsajátítsák az 

ilyen típusú szövegek formuláit, megismerkedjenek a szövegekben említett és a 

faragványok szimbólumaik révén megjelenő istenségek sajátosságaival. 


nyelvtani értelmezését nyomtatott formában (előre) el kell készítenie. A jegyszerzés 

az órai teljesítmények alapján történik. 



BBsT 6 (I. Nabú-kudurri-usur) 

Reshid Sumer32 (1976) figs. 1-9 (Marduk-sapik-zeri) 

MDP 10, 87 (Melisipak) 

BBsT 36 (Nabú-apla-iddina; ún. szippari Samas-tábla) 


K. E. Slanski, The Babylonian Entitlement narûs (kudurrus). A Study in their Form 

and Function. (ASOR Books 9) Boston 2003 

U. Seidl, Die Babylonischen Kudurru-Reliefs: Symbole Mesopotamischer Gottheiten 

(OBO 87) Freiburg 1989 


A tanegység felvétele csak azoknak a hallgatóknak ajánlott, akik a szemináriumokon 

megjelennek (legfeljebb 3 hiányzás engedélyezett), és a könyvtári kutatómunkát 

igénylő feladatokat el tudják végezni. 

41



BMA-ASZD-701 


Diplomamunkai szeminárium 1. 

G 


A szeminárium célja az MA képzésben résztvevő hallgatók számára a választott 

diplomamunka témájának bázisát képező források és szakirodalom megismerése. A 

szemináriumok során a hallgatóknak számot kell adniuk a kutatási témájukat képező 

ismeretanyag alapos ismeretéről, továbbá a választott forráscsoport önálló 

kutatómunka során végzett eredményeit kell ismertetnie. 

A jegyszerzés feltételei: A választott forráscsoportról készített dokumentációt kell a 

hallgatónak a félév során két alkalommal egy-egy dosszié formájában leadnia, és ezen 

kívül az utolsó órára az elvégzett kutatómunka eredményeiről kell egy dolgozatot 

készítenie. Az elvégzett munka lényegében a szakdolgozat egy fejezetét képezi. 


A szakdolgozat témájához tartozó alapmunkák. 


szemináriumokon megjelennek (3 hiányzás engedélyezett), és a könyvtári 


42


ASSZÍRIOLÓGIAI ÉS HEBRAISZTIKAI TANSZÉK / MTA 

JUDAISZTIKAI KUTATÓKÖZPONT 

43


ELTE BTK, ÓTI, Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék / MTA Judaisztikai 

Kutatóközpont, 2011/12, I. (őszi) félév 

BBN-HEB-101/1 

G 

Koltai Kornélia 

F 233 

Klasszikus héber nyelv és szövegolvasás 1. 


A kurzus bevezet a héber nyelv grammatikájának (hangtanának, alaktanának) 

ismeretébe, s a példákkal (bibliai citátumokkal), feladatokkal, gyakorlatokkal a bibliai 

szókészlet bázisát, a Biblia nyelvének alapszavait, kifejezéseit tanítja. 


A rendszeres (kisebb) írásbeli számonkérések mellett két nagy zárthelyi dolgozatot is 

írunk a félév során (az elsőt a szemeszter közepe táján, a másodikat az utolsó órán). A 

félévi osztályzatot mindenki dolgozatainak átlageredménye (70%) és órai aktivitása 

(30%) alapján szerzi. 

Tematika: 

1. Az alefbét, az írásmód; hangtani bevezetés 

2. Szótagolás, vokalizáció, hangtani szabályszerűségek 

3. Alaktani bevezetés: a főnév − nemek, számok, szabályos hangváltozások 

4. A gyökmássalhangzók: típusai, főnévi morféma-képletek 

5. A főnevek osztályzása (gemináták, szegoláták, rendhagyó többes számok) 

6. A névelő, prepozíciók, a kötőszó, a nominális mondat 

7. A melléknév: „ragozás”, mondatrész-szerep, fokozás 

8. Az ige: bevezetés (morféma-képlet, igetörzsek); Qal participium activum és 

passivum 

9. A névmás 1.: személyes névmás, a személyes névmás „ragozott alakjai” 

(névmási suffixumok, tárgyjelölés) 

10. A névmás 2.: mutató-, vonatkozó-, kérdőnévmás; partikulák; szintaktikai 

megvalósulás 

11. Birtokviszony: status constructus 

12. „Névszóragozás”: főnevekhez járuló névmási végződések 

13. „Igeragozás”: Qal perfectum: erős igék (alak- és mondattani kérdések); a 

directivus 

Kötelező tankönyv: 

Seow, Choon Leong, A Grammar for Biblical Hebrew (revised edition; Nashville: 

Abingdon Press, 1995) 

Kiegészítő tankönyv gyakorláshoz: 

Egeresi László Sándor, A bibliai héber nyelv tankönyve (2., javított kiadás; Budapest: 

Bibliophilia Kft., 2010) (könyvtári feldolgozás alatt, de a tanszéki könyvtárban 

elérhető) 

Weingreen, J., A Practical Grammar for Classical Hebrew (2. kiad., Oxford: 

44


Clarendon, 1959). 51.1.1.Wei.1. 

Ajánlott irodalom további elmélyüléshez: 

Lambdin, T. O., Introduction to Biblical Hebrew (London: Darton, Longman and 

Todd, 2003). 51.1.1.Lam.2. 

Greenberg, Moshe, Introduction to Hebrew (New Jersey: Prentice-Hall Inc., 1965). 

51.1.1.Gre.1. 

Strack, H. L. − Jepsen, A., Hebräische Grammatik mit Übungsbuch (München: C. H. 

Beck’sche Verlagsbuchhandlung, 1952). 51.1.1.Str.1. 


A tanszék tanárai-oktatói szeptember közepétől október végéig a hét 4 napján, 

alkalmanként kb. 45-60 percben “olvasásóra” keretében lehetőséget biztosítanak a 

hallgatóknak az olvasás gyakorlására. Az olvasásórán a diákok hangosan olvasnak, 

tanári kontroll mellett. A részvétel, mivel az olvasásóra tanrenden kívüli, nem 

kötelező, de javasolt a heti minimum 1x-i megjelenés. Novemberben (kötetlen 

formában) a diákok számot adnak az elsajított, kialakult olvasási készségeikről. 

45




BBN-HEB-101/2 

Balogh Katalin 

G H, 12.00–13.30 

Sze, 12.00–13.30 

F233 

Klasszikus héber nyelv és szövegolvasás 1. 


Az első év során sajátítják el a hallgatók a klasszikus héber nyelvtan alapjait. A 

képzés során C. L. Seow héber nyelvkönyvét használjuk alaptankönyvként. J. 

Weingreen nyelvkönyve kiegészítésül szolgál. Az óra célja az elméleti bevezető után, 

a tanult anyagot - feladatokkal, bibliai idézetekkel, a bibliai héber nyelv 

alapszókészletét elsajátítva - a gyakorlatba átültetni. 


Írásbeli házifeladatok, évközi témazáró dolgozat (a félév közepe táján), 

röpdolgozatok, év végi zárthelyi dolgozat (az utolsó órán). Az érdemjegy a 

dolgozatok átlagából, a beadott házifeladatokból (a féléves mennyiség ¾-e!) és az órai 

munkából tevődik össze. 

Tematika: 

1. Félévi tudnivalók; rövid nyelvtörténeti bevezető; a héber alefbét írása; a betűk 

összeolvasása; a dágés (Seow - a továbbiakban: S.: 1. lecke) 

2. Hangtani bevezetés: a héber magánhangzók rendszere; a szótagok és a szótagolás 

rendszere; szóhangsúlyok; a s e wá; a néma betűk (S.: 2. l.) 

3. A főnevek; a nemek és számok a héber nyelvben; a magánhangzó változások (S.: 

3. l.) 

4. A héber gyökök; a gyenge mássalhangzók; az előtaggal képzett főnevek típusai 

(S.: 4. l.) 

5. A főnevek fajtái: gemináták, szegoláták; a rendhagyó többesszám képzés (S.: 5. 

l.) 

6. A határozott névelő; az elöljárószók; a „wáw” kötőszó; a nominális és adverbiális 

mondatok (S.: 6. l.) 

7. A melléknevek használata és képzése; néhány elöljárószó és határozószó speciális 

használata (S.: 7. l.) 

8. A héber igék rendszere; a particípiumok: Qal aktív és passzív particípiumok (S.: 

8. l.) 

46


9. A személyes névmások; az elöljárószók ragozása; a határozott tárgy jele (S.: 9. l.) 

10. A mutató névmások; a vonatkozó névmás és a vonatkozói mellékmondat; a 

tagadószók; a kérdő mondat; a felkiáltó és óhajtó mondatok (S.: 10. l.) 

11. A birtokos szerkezet: képzése, fordítása; a felsőfok (S.: 11. l.) 

12. A birtokos főnévragozás (S.:12. l.) 

13. A héber igeragozás: a perfectum: Qal perfectum; a héber mondat felépítése; a 

helyhatározós végződés (S.: 13. l.) 


Seow, C.L., A Grammar for Biblical Hebrew, (Revised Edition, Nashville: Abingdon 

Press, 1995) 


Weingreen, J., A practical grammar for classical Hebrew, (2. kiad., Oxford: 

Clarendon Press, 1959) 

Greenberg, Moshe, Introduction to Hebrew, (New Jersey: Prentice- Hall Inc., 1965) 

Strack, H.L., - Jepsen, A., Hebräische Grammatik mit Übungsbuch, (München: C.H. 

Beck’sche Verlagsbuchhandlung, 1952) 

Lambdin, T.O., Introduction to Biblical Hebrew, (London: Darton, Longman & 

Todd, 2003) 

Joüon, P.,- Muraoka, T., Transl., Revis.,A Grammar of Biblical Hebrew, (Roma: 

Editrice Pontificio Istituto Biblico, 2000) 

Rödiger, R., Gesenius’s Hebrew Grammar with a Hebrew Reading Book, 

(London: 

Samuel Bagster and Sons) 


A tanszék tanárai-oktatói szeptember közepétől október végéig a hét 4 napján, 

alkalmanként kb. 45-60 percben “olvasásóra” keretében lehetőséget biztosítanak a 

hallgatóknak az olvasás gyakorlására. Az olvasásórán a diákok hangosan olvasnak, 

tanári kontroll mellett. A részvétel, mivel az olvasásóra tanrenden kívüli, nem 

kötelező, de javasolt a heti minimum 1x-i megjelenés. Novemberben (kötetlen 

formában) a diákok számot adnak az elsajított, kialakult olvasási készségeikről. 

47


ELTE BTK, ÓTI, Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék / MTA Judaisztikai Kutatóközpont, 

2011/12, I. (őszi) félév 

BBN-HEB-204 


G 

egyeztetés szerint 

F 233 

Klasszikus héber nyelv és szövegolvasás 4.: Szintaxis 


Az óra célja a hangtani és az alaktani ismeretek birtokában a bibliai héber nyelv 

szintaxisának az áttekintése, Arnold, Bill. T. és Choi, John H., A Guide to Biblical 

Hebrew Syntax című nyelvtana alapján. 


A félévi osztályzatot mindenki órai szereplése (30%), egy, a félév során megírandó zh 

eredménye (30%) és szemináriumi dolgozata (40%) alapján szerzi. A szemináriumi 

dolgozat egy, a félév során tárgyalt szintaktikai, mondattani jelenség részletes 

elemzését kell, hogy tartalmazza. Javasolt témakörök: a status constructus 

megjelenési formái a Héber Biblia korpuszában; rendhagyó egyeztetések; az 

aspektusok vizsgálata, az akcióminőség vizsgálata: mondat- és szövegtani vetületek; 

konkrét prepozíció vagy adverbium előfordulása egy kiválasztott szövegben: 

szintaktikai és szemantikai vizsgálatok; mondatátszövődések gyakorisága stb. 

Tematika: 

A félév alkalmainak megfelelően a következőképpen alakul a nyelvtani felosztás: 

1. bevezetés, főnevek: a nominativus; 

2. főnevek: genitivus, accusativus; 

3. főnevek: az értelmező, adjectivumok, a határozottság jelölése 1; 

4. a határozottság jelölése 2., számok; 

5. ige: az igetörzsek; 

6. ige: aspektus, mód; 

7. ige: az igenevek (igei „személyrag" nélküli igei természetű szófajok) és az 

igei „láncolat"; 

8. partikulák: prepozíciók és adverbiumok; 

9. partikulák: kötőszók, létezést kifejező partikulák, a rámutatószók; 

10. mellékmondatok és mondatok: névszói és igei mellékmondatok; 

11. mellékmondatok és mondatok: az alárendelői mellékmondatok 

12. mellékmondatok és mondatok: egyéb (sajátos jelentésárnyalatú) mondatok 


Arnold, Bill T. − Choi, John H., A Guide to Biblical Hebrew Syntax (Cambridge: 

Cambridge University Press, 2003) 

Ajánlott szakirodalom a szemináriumi dolgozathoz: 

Blau, Joshua, A Grammar of Biblical Hebrew (Porta Linguarum Orientalium. Neue 

Serie, 12; Wiesbaden: Otto Harrassowit, 1976) 

Bodine, Walter R., Linguistics and Biblical Hebrew (Winona Lake: Eisenbrauns, 

1992) 

48


Gesenius, Wilhelm / Kautzsch, E., Ed. / Cowley, A. E., Transl., Rev., Gesenius' 

Hebrew Grammar (Oxford − New York: Clarendon, é.n., reprint) 

Joüon, Paul / Muraoka, T., transl., rev., A Grammar of Biblical Hebrew, I-II. Part 

One: Orthography and Phonetics; Part Two: Morphology, Part Three: Syntax. 

Paradigms and Indices (Subsidia Biblica, 14/I-II; Roma: Editrice Pontificio 

Instituto Biblico, 2005, 5. reprint) 

Price, James D., The Syntax of Masoretic Accents in the Hebrew Bible (Studies in the 

Bible and Early Christianity, 27; Lewiston – Queenston – Lampeter: The Edwin 

Mellen Press, 1990) 

Rendsburg, Gary A., Diglossia in Ancient Hebrew (American Oriental Series, 72; 

New Haven, Connecticut, 1990) 

Waltke, Bruce K. − O'Connor, Michael [Patrick], An Introduction to Biblical Hebrew 

Syntax (Winona Lake, IN: Eisenbrauns, 1990) 

Zevit, Ziony, The Anterior Construction in Classical Hebrew (Society of Biblical 

Literature, Monograph Series, 50; Atlanta: Scholars Press, 1998) 

49




BBN-HEB-205.22 


G 


F 232 

Klasszikus héber szövegolvasás: a Krónikák könyvei (Szemelvények az 1-2 

Krónikákból) 


A bibliai szövegolvasás célja, hogy alsóbb éves hallgatók jártasságra, gyakorlatra 

tegyenek szert nagy mennyiségű bibliai szöveg feldolgozásában: a nyelvtani alakok 

biztos felismerésében, a gyors szótárhasználatban, a folyamatos, tagolt olvasásban, és 

a fordításban. A kurzus így elsősorban olvasó-fordító, szövegfeldolgozó jellegű. A 18 

fejezetnyi, főként narratív szöveg feldolgozása kellő alapozást jelent a későbbi (más 

műfajú textusokat feldolgozó) szövegolvasási stúdiumokhoz, illetve az önálló 

munkához. 

A kurzus során a Krónikák-ból azokat az elbeszéléseket olvassuk, amelyek Dávid, 

Salamon és Hizkija (Ezékiás) alakja-uralkodása köré szerveződnek. Az elsődleges 

szövegértelmezésen túl megtárgyaljuk a fogság utáni / kései bibliai héber nyelv 

helyesírási-morfológiai-szintaktikai jellegzetességeit, valamint bibliaiismereti szinten 

figyelmet fordítunk a vonatkozó párhuzamos (/eltérő) szöveghagyományokra is 

(Sámuel és a Királyok könyveiből). 


A félév végi osztályzat egyrészt az órai munka alapján tevődik össze (60%), amely a 

rendszeres felkészülést és az óra eleji zh-kat (= szódolgozat, illetve 1-1 korábban 

olvasott bibliai vers jegyzetek nélküli fordítása) foglalja magában, valami a félév végi 

szóbeli beszámolóból (40%) áll. 

Olvasandó szövegek / fejezetek: 

1Krón 13-17; 21-22 

2Krón 1; 5-10; 29-32 

Szövegkiadás: 

Elliger, K. − Rudolph, W. et. al., Biblia Hebraica Stuttgartensia (Stuttgart: Deutsche 

Bibelgesellschaft, 1984) 

Szótár: 

Brown, F. − Driver, S. R. − Briggs, C. A., A Hebrew and English Lexicon of the Old 

Testament (Oxford: Clarendon Press, 1951) 

Ajánlott szakirodalom (az egyes könyvek irodalomtörténeti, történeti, liturgiai stb. 

hátteréhez): 

Soggin, J. Alberto, Bevezetés az Ószövetségbe (Budapest: Magyarországi Református 

Egyház Kálvin János Kiadója, 1999), vonatkozó fejezetek 

Childs, Brevard S., Introduction to the Old Testament as Scripture (Philadelphia: 

Fortress Press, 1979), vonatkozó fejezetek 

50


Berman, Joshua A., Narrative Analogy in the Hebrew Bible. Battle Stories and Their 

Equivalent Non-battle Narratives (Supplements to Vetus Testamentum, 103; 

Leiden – Boston: Brill, 2004). 81.1.2.Ber.1. 

Duke, Rodney K., The Persuasive Appeal of the Chronicler. A Rhetorical Analysis 

(Journal for the Study of the Old Testament, Supplement Series, 88; Bible and 

Literature Series, 25; Sheffield: The Almond Press, 1990). 36.4.Chr.6. 

Japhet, Sara, Conquest and Settlement in Chronicles (Journal of Biblical Literature 

98, 2 [1979]). K-Jap.1. 

Japhet, Sara, The Historical Reliability of Chronicles. The History of the Problem and 

its Place in Biblical Research (Journal for the Study of the Old Testament 

33 [1985]). K-Jap.4. 

A kommentárok a tanszéki könyvtárban a 36.4-es jelzet alatt érhetők el. 

51





G 

Buzási Gábor 

F 232 

Klasszikus héber szövegolvasás (kezdő): Genesis (József története) 


- a korábban megszerzett nyelvtani ismeretek elmélyítése 

- a szókincs bővítése 

- a bibliai szövegek olvasásában és értelmezésében való alapvető jártasság 

megszerzése 

- felkészítés az önálló szövegolvasásra, amely a későbbi kurzusokhoz (és az MA 

képzésben kötelező bibliai szigorlathoz) feltétlenül szükséges. 

Az értékelés szempontjai: 

- az otthoni felkészülés alapossága és az órai aktivitás (25%) 

- dolgozatok (minden óra elején) (50%) 

- félév végi szóbeli beszámoló (25%) 

o Az olvasandó szöveg: 

Genesis 37-48 (József története), ed. O. EISSFELDT, in: K. ELLIGER – W. RUDOLPH et 

al., Biblia Hebraica Stuttgartensia, Stuttgart: Deutsche Bibelgesellschaft, 1984 

Szótárak, konkordanciák: 

BROWN, F. – DRIVER, S. R. – BRIGGS, C. A., A Hebrew and English Lexicon of the 

Old Testament, Oxford: Clarendon, 1906 (számos utánnyomás) 

CLINES, D. J. A. (ed.), The Dictionary of Classical Hebrew I-V, Sheffield: Sheffield 

Academic Press, 1993 

EVEN-SHOSHAN, A. (ed.), A New Concordance of the Bible, Jerusalem: Kiryat Sefer, 

1988 

GESENIUS, W. – ZIMMERN, H. – MÜLLER, M. – WEBER, O. - BUHL, F., Hebräisches 

und aramäisches Handwörterbuch über das Alte Testament, Lepzig: Vogel, 17 1921 

KOEHLER, L. – BAUMGARTNER, W. (neu bearbeitet von BAUMGARTNER, W. – 

STAMM, J. J. – HARTMANN, B.), Hebräisches und Aramäisches Lexikon zum Alten 

Testament I-II, Leiden – New York – Köln: Brill, 3 1995 (ill. ennek korábbi, angolnémet 

változata: Lexicon in Veteris Testamenti libros, Leiden – Grand Rapids: Brill – 

Eerdmans, 1958) 

LISOWSKY, G., Konkordanz zum hebräischen alten Testament, Stuttgart: 

Württembergische Bibelanstalt, 2 1958 

Kommentárok: 

52


SARNA, N. M., Genesis / Beresit [Be-reshit], Philadelphia etc.: The Jewish 

Publication Society, 1989 (The JPS Torah Commentary) 

WESTERMANN, C., Genesis II-III, Neukirchen-Vluyn: Neukirchener Verlag, 1981-82 

(Biblischer Kommentar: Altes Testament, I/2-3) 

53





G 


F 232 

Klasszikus héber (haladó) és rabbinikus héber (kezdő) szövegolvasás: 

A Leviticus könyve Rasi kommentárjával 

Az óra célja: 

Az óra célja egyrészt a bibliai nyelvi, filológiai és tárgyi ismeretek bővítése, másrészt 

hogy bevezetést nyújtson a (pontozatlan) rabbinikus szövegek olvasásához. 



- dolgozatok (minden óra elején) (35%) 

- félév végi szóbeli beszámoló az együtt és az önállóan olvasott szövegekből (35%) 

Az olvasandó szövegek: 

Leviticus (1-27, részben önállóan), ed. G. QUELL, in: K. ELLIGER – W. RUDOLPH et 

al., Biblia Hebraica Stuttgartensia, Stuttgart: Deutsche Bibelgesellschaft, 1984 

Pérusé Rasi al-ha-Tora, ed. H. D. SAVEL (Chavel), Jerusalem: Moszad ha-Rav Kook, 

6 1990, 320-411 (szemelvények) 

További szövegkiadások, fordítások: 

BAMBERGER, S., Raschis Pentateuchkommentar, Basel: Goldschmidt, 4 1994 ( 1 1922) 

(fordítás) 

BERLINER, A., Rasi al-ha-Tora (Raschi. Der Kommentar des Salomo b. Isaak über 

den Pentateuch), Frankfurt a. M.: Kaufmann, 2 1905 (kritikai kiadás) 

SILBERMANN, A. M. – ROSENBAUM, M. (eds.), Chumash with Targum Onkelos, 

Haphtaroth, and Rashi’s Commentary, translated into English and annotated, 5 

vols., Jerusalem: Silbermann, 1985 ( 1 1934) 

BEN ISAIAH, A. – SHARFMAN, B., The Pentateuch and Rashi’s Commentary. A linear 

translation into English, 5 vols., New York: S. S. and R, 1976 

SARNA, N. M., Genesis / Beresit [Be-reshit], Philadelphia etc.: The Jewish 

Publication Society, 1989 (The JPS Torah Commentary) 

WESTERMANN, C., Genesis II-III, Neukirchen-Vluyn: Neukirchener Verlag, 1981-82 

(Biblischer Kommentar: Altes Testament, I/2-3) 

Szótárak, lexikonok: 

54


ALCALAY, R, The Complete Hebrew-English Dictionary. New Enlarged Edition, New 

York – Tel-Aviv: Chemed Books – Yedioth Ahronoth, 1996 

ASKENAZI, S. – JARDEN, D., Ocar Rasé Tévot, Jerusalem: Rubin Mass, 7 1978 

AVINERI, J., Hékhal Rashi I-II, Jerusalem: Moszad Harav Kook, 1979-85 

EVEN-SOSAN, A., Ha-milon he-hadas I-IV, Jerusalem: Kirjat Széfer, 1987 

JASTROW, M., A Dictionary of the Targumim, the Talmud Babli and Yerushalmi, and 

the Midrashic Literature, New York, 1903 (számos utánnyomás) 

KATAN, Mose, Ocar laazé Rasi, Jerusalem: Ha-moszad le-iddud limmud ha-Tora, 

2000 [A Rasinál található ófrancia szavak átírása és héber fordítása] 

LEVY, J., Neuhebräisches und chaldäisches Wörterbuch über die Talmudim und 

Midraschim I-IV, Leipzig: Brockhaus, 1876-89 (utánnyomás: Hildesheim, 1964) 


1. A Leviticushoz: 

DOUGLAS, Mary, Leviticus as Literature, Oxford University Press, 1999 

(antropológiai szempontból) 

LEVINE, B. A., Leviticus (The JPS Torah Commentary), Philadelphia etc.: The Jewish 

Publication Society, 1989 (kommentár) 

MILGROM, J., Leviticus (The Anchor Bible), 3 vols., New York etc.: Doubleday, 

1991-2001 (kommentár) 

MILLS, W. E., Bibliographies for Biblical Research – Old Testament Series, vol. III: 

Leviticus, Lewiston etc.: Mellen Biblical Press, 2000 (szakirodalom) 

2. Rasihoz: 

AZULAI, H. J. D., „Rasi” (ford., előszó, jegyz. TURÁN Tamás), MTA Judaisztikai 

Kutatócsoport Értesítő 8 (1993) 17-29 

BANITT, M., Rashi: Interpreter of the Biblical Letter, Tel Aviv: The Chaim 

Rosenberg School of Jewish Studies, 1985 

GROSSMAN, A., “Solomon Yishaqi / Rashi (1040-1105)”, in: SAEBØ, M. (ed.), Hebrew 

Bible / Old Testament: The History of Its Interpretation, I/2: The Middle Ages, 

Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 2000, 332-346 

KAMIN, Sarah, Rasi : Pesuto sel Mikra u-midraso sel Mikra, Jerusalem: Magnes Press 

– Hebrew University, 1986 

PEARL, Ch., Rashi, London: Weidenfeld & Nicolson, 1988 (8-23. o. magyarul: „Rasi 

élete: Legendák és valóság egy nagy tudós életrajzában”, MTA Judaisztikai 

Kutatócsoport Értesítő 8 (1993) 3-16 

SHERESHEVSKY, E., Rashi: The Man and His World, New York: Sepher-Hermon, 

1982 (Northvale – London: Aronson, 1996) 

WELLESZ Gyula, Rasi élete és működése, Budapest: IMIT, 1906 

55



BMA-HEBD-315.13 


G 

Cs, 18:15-19:45 

Marossy Attila 

Klasszikus héber szövegolvasás: kispróféták 

F 234 


A kispróféták szövegének teljeskörű feldolgozása, beleértve a szövegek 

keletkezésének, szerkezetének, tanításának kérdéseit és az alapvető szövegkritikai 

problémákat. A szövegolvasás mellé ajánlott felvenni a Bevezetés a próféták 

irodalmába tanegységet is (kedd este). 


Rendszeres és aktív részvétel az órákon – 60% 

Két írásbeli dolgozat – 20-20% 


BHS Kispróféták 


ELLIGER, K. -- RUDOLPH, W., et al., ed. (1984), Biblia Hebraica Stuttgartensia. 

verkleinerte Ausg. Stuttgart. Deutsche Bibelgesellschaft. 

Ajánlott kommentárok: 

Könyvfüggő, de általában ajánlottak a The Hebrew Yale Bible sorozat kötetei és a 

Word Biblical Commentary sorozat bevezető részei. 

Javasolt szótár: 

BROWN, F., DRIVER, S. R., BRIGGS, C. A. (1951). A Hebrew and English Lexicon of 

the Old Testament. Oxford: Clarendon Press. 

Kötelező szakirodalom (a kommentáron felül): 

RÓZSA, HUBA (1996), Bevezetés az Ószövetségbe. Budapest: Szent István. II. kötet 

vonatkozó fejezetei. 

Az Encyclopaedia Judaica és a Wikipedia vonatkozó cikkei. 

További handoutként kiosztott szakcikkek. 

56




BBN-HEB-221 

K 

Komoróczy Szonja Ráhel 

Zsidó vallás és kultúra (jiddiskejt) 1. 

A kurzus célja: 

A kurzus két féléve során a diákok megismerkednek a zsidó vallás alapjaival: a 

hétköznapok és az ünnepek törvényeivel, szokásaival. Az első félévben általános 

fogalmakkal, a hétköznapokkal, a szombattal és az egyes életszakaszok ünnepeivel 

fogunk foglalkozni, a második félévben pedig részletesen foglalkozunk a naptári év 

ünnepeivel, azok forrásaival. 

A kurzus tematikája: 

∗ A zsidó naptár: évek, hónapok, hetek, napok, szombat és ünnepek 

∗ Jiddiskejt: fogalmak; források; halakha – minhag 

∗ Közösségi élet és intézmények 

∗ Mindennapi élet 

∗ Kóser / tréfli 

∗ Zsidó életút: gyerekkor, felnőttkor, halál 

∗ Sabesz elméletben és gyakorlatban 

∗ Tóraolvasás 

∗ Teológia 


Az órákon való aktív részvétel kötelező. A félév végén írásbeli vizsga lesz, a vizsga 

anyagát az órákon elhangzott anyagon kívül a handout-ok, illetve a megadott kötelező 

irodalom (a négy könyv közül legalább az egyik) releváns fejezetei képezik. A vizsga 

eredménye a félév végi érdemjegy 60%-át teszi ki. 

Az órák látogatásán kívül kötelező legalább háromszor, más-más helyre imára 

zsinagógába menni, és ennek tapasztalatairól egy rövid (kb. 2 oldal) beszámolót 

készíteni. A három alkalomból kettő az őszi ünnepek, egy szombat kell legyen, és 

legalább az egyik délelőtti ima, tóraolvasással. A dolgozat beadási határideje: október 

31 hétfő reggel 9. Ez a dolgozat az érdemjegy 20%-át teszi ki. 

Továbbá el kell olvasni legalább egy zsidó témájú regényt a félév során. A 

lentebb ajánlott regények nem kötelezőek, de amennyiben a választás nem szerepel a 

listán, azt előre egyeztetni kell! A leadandó második dolgozatban ezt a művet kell 

elemezni a zsidó vallás és hagyomány szempontjából (5-6 oldal). Leadási határidő: 

december 19. hétfő reggel 9. Ez a dolgozat az érdemjegy 20%-át teszi ki. 

Kötelező irodalom (az alábbi könyvek közül legalább az egyikből a releváns 

fejezetek): 

Donin, Hayim Halevy, Zsidónak lenni... (Interart Studio, 1991) 

57


Komoróczy Géza (ed.): A zsidó Budapest: Emlékek, szertartások, történelem, 2 vols. 

(Hungaria Judaica; Budapest: Városháza, MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 

1995) 

Lau, Israel Meir, A zsidó élet törvényei (Jerusalem: Machon Massoret Yeshivat Hayye 

Moshe, 1994) 

Oláh János, Judaisztika (Budapest: Bookmaker, 2005) 

Ajánlott irodalom, kézikönyv-szerűen: 

Encyclopaedia Judaica, 16 vols. (Jerusalem: Encyclopaedia Judaica, 1972) 

Chill, Abraham, The Minhagim: The Customs and Ceremonies of Judaism, Their 

Origins and Rationale (New York: Sepher Hermon Press, 1979) 

Klein, Isaac, A Guide to Jewish Religious Practice (New York: JTS, 1992) 

Ujvári Péter (ed.): Magyar zsidó lexikon (Budapest: Magyar zsidó lexikon, 1929) 

Ajánlott olvasmányok "irodalmi élményként": 

Abraham, Pearl, A rabbi lánya (Budapest: Ulpius, 2002) 

Kemelman, Harry, A rabbi...sorozat könyvei (Budapest: Konkrét, 2007-2010) 

Láng György, Hanele (Budapest: Magvető, 1980) 

Mirvis, Tova A betért (Budapest: Ulpius, 2004) 

Nattel, Lilian, A gettó lánya (Budapest: Ulpius, 2004) 

Potok, Chaim A kiválasztott (Budapest: Ulpius, 2001) 

Solem Alechem, Tevje, a tejesember (Budapest: Tercium, 2001) 

58




BBN-HEB-223 

BMVD-101.16 

K 

Buda Zsófia 

F 234 

Bevezetés a középkori zsidó könyvfestészetbe 


A zsidó vizuális művészet vizsgálata árnyalhatja az e kultúra természetéről és annak a 

többségi kultúrához való viszonyáról a szöveges források alapján alkotott képet. A 

kurzus célja, hogy betekintést nyújtson az egyetlen középkori zsidó 

ábrázolóművészeti ág, a héber könyvfestészet történetébe. A félév során megvitatjuk 

a zsidó művészethez kapcsolódó alapvető elméleti kérdéseket, és sorra vesszük a 

fontosabb geo-kulturális irányzatokat. 


Az órák rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája és az ez alapján szerkesztett 

dolgozata (10-12 oldal, 1.5 sorköz) alapján kap jegyet. 

Tematika: 

1. Zsidó vizuális művészet? A képi ábrázolás problematikája, a többségi kultúra 

művészetéhez való viszony: elméleti alapok 

a. Turán, Tamás. Képfogyatkozás. Vázlat az ikonofóbia történetéből a 

rabbinikus hagyományban. Budapest: Akadémia kiadó, 2004 (első két 

fejezet). 

b. Epstein, Marc Michael. “’If Lions Could Carve Stones…’: On Being a 

‘Careful Reader.’” In Dreams of Subversion in Medieval Jewish Art 

and Literature, 1-15. Pennsylvania: Pennsylvania State University 

Press, 1997. 

2. Késő antik előzmények: Dura-Europos-i zsinagóga falfestményei, a késő antik 

zsidó prototípusok kérdése 

a. Sed-Rajna, Gabrielle. “Haggadah and Aggadah: Reconsidering the 

Origins of the Biblical Illustrations in Medieval Hebrew Manuscripts.” 

In Byzantine East, Latin West: Art Historical Studies in Honor of Kurt 

Weitzmann, eds. Christopher Moss and Katherine Kiefer, 415-421. 

Princeton: Princeton University Press, 1995. 

b. Olin, Margaret. “’Early Christian Synagogues’” and ‘Jewish Art 

Historians.’ The Discovery of the Synagogue of Dura Europos.” 

Marburger Jahrbuch für Kunstwissenschaft 27 (2000): 7-28. 

c. Kogman-Appel, Katrin. “Bible Illustration and the Jewish Tradition.” 

In Imaging the Early Medieval Bible, ed. John Williams, 61-96. 

University Park: Pennsylvania State University Press, 1999. 

3. Középkori zsidó kéziratok – bevezetés: kodikológiai és paleográfiai alapvetés 

a. Beit-Arie, Malachi. The Panizzi Lectures: Hebrew Manuscripts of East 

and West: Towards a Comparative Codicology. London: The British 

Library, 1992. 

59


b. Sirat, Colette. “Part II: Books,” In Hebrew Manuscripts of the Middle 

Ages, 102-230. Cambridge: Cambridge University Press, 2002. 

c. Cohen, Evelyn. “The Decoration of Medieval Hebrew Manuscripts.” 

In A Sign and a Witness: 2000 Years of Hebrew Books and Illuminated 

Manuscripts, ed. Leonard Singer Gold, 47-60. New York and Oxford: 

The New York Public Library, and Oxford Univ. Press, 1988. 

4. Keleti kéziratok 

a. Narkiss, Bezalel. Hebrew Illuminated Manuscripts. New York: 

Macmillan, 1969, vonatkozó fejezet 

b. Gutmann, Joseph. Hebrew Manuscript Painting. New York: Braziller, 

1978, vonatkozó fejezet 

c. Ettinghausen, Richard. “Yemenite Bible Manuscripts of the XVth 

Century.” L. A. Mayer Memorial Volume, Eretz-Israel 7 (1964): 32-39. 

5. Szefárdi kéziratok 





c. Kogman-Appel, Katrin. “The Sephardic Picture Cycles and the 

Rabbinic Tradition: Continuity and Innovation in Jewish 

Iconography.” Zeitschrift für Kunstgeschichte, 60 (1997), 451-82. 

d. Kogman-Appel, Katrin. “Hebrew Manuscript Painting in Late 

Medieval Spain: Signs of a Culture in Transition.” The Art Bulletin 84 

(2002): 246-272. 

e. Shalev-Eyni, Sarit “Who are the Heirs of the Hebrew Bible? Sephardic 

Visual Historiography in a Christian Context.” Medieval Encounters 

16 (2010): 23-63. 

6. Askenázi kéziratok 





c. Stern, David. “‘Jewish Art and the Making of the Medieval 

Prayerbook.” Ars Judaica 6 (2010): 23-44. 

d. Shalev-Eyni, Sarit. Jews Among Christians: Hebrew Book Illumination 

from Lake Constance, 1-31. Turnhout: Brepols, 2010. 

7. Itáliai kéziratok 





c. Mendel Metzger, “Two Centuries (13th-14th) of Hebrew Manuscript 

Ilumination in Italy.” In Die Juden in ihrer Mittelalterlichen Umwelt, 

eds. by Alfred Ebenbauer and Klaus Zatloukal, 131-150. Vienna: 

Böhnlau Verlag, 1991. 

d. Cohen, Evelyn M. “Hebrew Manuscript Illumination in Italy.” 

In Gardens and Ghettos: The Art of Jewish Life in Italy, ed. by Vivian 

B. Mann, 93-109. Berkeley: University of California Press, 1989. 

e. Narkiss, Bezalel. “Three Jewish Art Patrons in Mediaeval Italy.” 

In Festschrift Reuben R. Hecht, 296-307. Jerusalem: Koren Publishers 

60


Ltd., 1984. 

8. Askenáz és Itália között: Joel ben Simeon 

a. Narkiss, Bezalel. “The Art of the Washington Haggadah.” In The 

Washington Haggadah: A Facsimile Edition of an Illuminated 

Fifteenth-Century Hebrew Manuscript at the Library of Congress 

Signed by Joel ben Simeon, ed. By M. M. Weinstein, 29-54. 

Washington: Library of Congress, 1991. 

b. Kogman-Appel, Katrin. “The Illustrations of the Washington 

Haggadah. In Stern, David and Katrin Kogman-Appel. The 

Washington Haggadah Copied and Illustrated by Joel ben Simeon. A 

Fifteenth-Century Manuscript from the Library of Congress. 

Cambridge, Mass.: Belknap Press of Harvard University Press, 2011 

9. Az állatfejű alakok jelensége 

a. Narkiss, Bezalel. ”On the Zoocephalic Phenomenon in Medieval 

Ashkenazi Manuscripts.” In Norms and Variations in Art. Essays in 

Honour of Moshe Barasch, 49-62. Jerusalem: Magnes Press, 1983. 

b. Buda, Zsófia. Zoocephalic Figures in the Tripartite Mahzor.” In 

Annual of Medieval Studies at CEU 12 (2006): 33-47. 

c. Epstein, Marc Michael. “Chapter I: The Birds’ Head Haggadah.” In 

The Medieval Haggadah. Art, Narrative and Religious Imagination. 

New Haven: Yale University Press, 2011. 

10. Vizuális polémia: a zsidó-keresztény ellentét megjelenése a könyvfestészetben 

a. Kogman-Appel, Katrin. “Coping with Christian Pictorial Sources: 

What Did Jewish Miniaturists Not Paint?” Speculum 75, no. 4 (2000): 

816-858 

b. Epstein, Marc Michael. “Another flight into Egypt: Confluence, 

Coincidence, the Cross-Cultural Dialectics of Messianism and 

Iconographic Appropriation in Medieval Jewish and Christian 

Culture.” In Imagining the Self, Imagining the Other, ed. Eva 

Frojmovic, 33-52. Leiden: E. J. Brill, 2002. 

11. Akedat Jichak: változatok egy témára 

a. Spiegel, Shalom. The Last Trial: on the Legends and Lore of the 

Command to Abraham to Offer Isaac as a Sacrifice: the Akedah. New 

York: Pantheon Books, 1967. 

b. Gutmann, Joseph. “The Sacrifice of Isaac in Medieval Jewish Art.” 

Artibus et Historiae 8, no. 16 (1987): 67-89. 

c. Edward Kessler, “The Sacrifice of Isaac (‘Akedah) in Christian and 

Jewish Tradition: Artistic Representations,” in Borders, Boundaries 

and the Bible, ed. Martin O’Kane (New York: Sheffield Academy 

Press, 2002), 74-98. 

12. Zsidó könyvfestészet a középkor után 1: nyomtatott Haggadák és a zsidó 

könyvfestészet másodvirágzása (ketubák, Eszter-tekercsek, etc.) 

a. Yerushalmi, Yosef Hayim. Haggadah and History: a Panorama in 

Facsimile of Five Centuries of the Printed Haggadah from the 

Collections of Harvard University and the Jewish Theological 

Seminary of America. Philadelphia, Pa.: Jewish Publication Society, 

1997. 

b. Sabar, Shalom. “The Beginnings of ‘Ketubbah’ Decoration in Italy: 

Venice in the Late 16th to the Early 17th Centuries.” Jewish Art 12-13 

(1987): 96-110. 

61


Ajánlott irodalom: 

Epstein, Marc Michael. The Medieval Haggadah. Art, Narrative and Religious 

Imagination. New Haven: Yale University Press, 2011. 

Frojmovic, Eva, ed. Imagining the Self, Imagining the Other. Leiden: E. J. Brill, 2002. 

Kogman-Appel, Katrin. Illuminated Haggadot from Medieval Spain: Biblical 

Imagery and the Passover Holiday. University Park: Pennsylvania State 

University Press, 2006 (CEU könyvtár). 

Mann, Vivian B. Jewish Texts on the Visual Arts. Cambridge: Cambridge University 

Press, 2000 (CEU könyvtár). 

Metzger, Therese and Mendel. Jewish Life in the Middle Ages: Illuminated Hebrew 

Manuscripts of the Thirteenth to the Sixteenth Centuries. New York: Alpine 

Fine Arts Collection, 1982. 

Weitzmann, Kurt and Herbert L. Kessler. The Frescoes of the Dura Synagogue and 

Christian Art. Washington D.C.: Dumbarton Oaks Research Library and 

Collection, 1989. 

62




BBN-HEB-233 

BMAD-HEB-202 

K 

Turán Tamás 

F 233 

Zsidó történelem: Késő ókor 


Az óra a makkabeus felkeléstől a talmudi kor végéig terjedő – hozzávetőleg hétszáz 

éves – időszak zsidó történetét tekinti át, elsősorban a szentföldi és a főbb diaszpórabeli 

centrumokra koncentrálva. A sűrített kurzus kilenc előadásból áll. Az órákon 

rövidebb forrásszövegek is napirendre kerülnek. 


A kövelményeknek megfelelően, melyek a következők: 

forrásszövegek olvasása óráról órára. Teszt a – később kijelölésre kerülő – kötelező 

irodalomból. 

Tematika: 

1. Keretek és források 

periodizáció 

földrajz 

demográfiai viszonyok 

a késő-ókori zsidó történelem forrásai 

2. A zsidóság a 2. Szentély korában 

A babiloni fogság utáni zsidóság, a Szentély szerepe 

Szentföld és diaszpóra 

hellenizmus 

a Makkabeus felkelés és a Hasmoneus dinasztia 

3. A zsidóság történeti helyzete a római és a perzsa birodalomban 

A zsidóság politikai és jogi státusza a 2. Szentély pusztulása előtt és után 

Szanhedrin 

Zsidó felkelések az i. sz. 1-2. sz.-ban 

4. Települési és gazdasági viszonyok 

Judea - Galilea 

város és falu 

gazdaság 

5. Ki a zsidó? 

nyelvek, ruházat 

63


'vallás' 

térítés, betérés, kitérés, asszimiláció 

6. Közösségi szerkezet, rétegződés és társadalmi feszültségek a 2. Szentély 

pusztulása után 

autonómia 

zsinagóga, archisynagogos 

a rabbinikus 'mozgalom', naszi/pátriárka 

a javnei központ és 'zsinat' 

7. A zsidóság és a zsidóságok: pártok, szekták, ideológiák 

szamaritánusok 

irányzatok, szekták a Szentély pusztulása előtt (szadduceusok, farizeusok, 

esszénusok, Qumran, stb.) 

iskolák, minim az i.sz. 2.sz.-tól 

8. A zsidó közösség Babylóniában 

a politikai és vallási közeg 

a 'rabbinikus' zsidóság tudományos központjai 

a Szentfölddel való kapcsolatok 

9. A Birodalmakhoz és a népekhez való viszony 

rabbinikus vallás és politikai eszkhatológiák 

Válogatott bibliográfia: 

(a *-gal jelölt tételek nincsenek meg a tanszéki könyvtárban) 

Atlaszok, források és forrásgyűjtemények 

Aranyszájú Szent János, Beszédek a zsidók ellen (ford. Vattamány Gyula), s.l., s.a. 

Barnavi, Elie, A zsidó nép világtörténete; A Patriarchák korától napjainkig, 

Budapest, Gemini Budapest, 1995 

Cohn-Sherbok, Dan, Atlas of Jewish History, London - N.Y: Routledge, 1994 

Grüll, Tibor, A kövek kiáltanak. 50 történeti dokumentum az Újszövetség 

tanulmányozásához, s.l.: Szent Pál Akadémia, 2009 

Hestrin, Ruth, et al. (eds), Inscriptions Reveal, Jerusalem: The Israel Museum, 1972 

(héber) 

Holladay, Carl R., Fragments From Hellenistic Jewish Authors (4 vols.), Chico, 

Calif.: Scholars, 1983-1996 (vol. 1: Historians; vol. 2: Poets *; vol. 3; 

Aristobulos *; vol. 4: Orphica *) 

Josephus Flavius, A zsidók története (ford. Révay József), Bp.: Európa, 1980 

—, [Flavius Josephus], A zsidók története (ford. Révay József), Bp.: Renaissance, 

1946 * 

—, [Flavius Josephus], A zsidók története (XI-XX. könyv) (ford. Révay József), Bp.: 

Gondolat, 1966 

—, A zsidó háború, Bp.: Bibliaiskolák közössége, 1990 

—, Önéletrajz [az előző kötetben] 

—, Apión ellen, avagy a zsidó nép ősi voltáról (ford. Hahn István), Bp.: Helikon, 

[1984] 

Schiffman, Lawrence H., Texts and Traditions. A Source Reader for the Study of 

Second Temple and Rabbinic Judaism, Hoboken, N.J.: Ktav, 1998 * 

64


Stern, Menahem, Greek and Latin Authors on Jews and Judaism (3 vols.), Jerusalem: 

The Israel Academy of Sciences and Humanities, 1974-1984 

Szakirodalom: 

Alon, Gedaliah, The Jews in Their Land in the Talmudic Age (70-640 C.E.) (tr., ed. G. 

Levi; 2 vols.) Jerusalem: The Magnes Press, The Hebrew Univ., 1980-1984 * 

Ben-Sasson, Hayim Hillel (ed.), A History of the Jewish People, London: Weidenfeld 

and Nicolson, 1976 

Bickerman, Elias J., "The Historical Foundations of Postbiblical Judaism", L. 

Finkelstein (ed.,) The Jews: Their History, Culture and Religion, New York: 

Harper, 1949, 70-114 

—, Studies in Jewish and Christian History, Leiden – Boston: Brill, 2007 (ed., intr. by 

M. Hengel, A. Tropper; 2 vols) 

Blau, Ludwig, “Early Christian Archeology From the Jewish Point of View”, Hebrew 

Union College Annual 3 ( 

Boccaccini, Gabriele, “Hellenistic Judaism: Myth or Reality”, A. Norich, Y. Z. Eliav 

(eds.), Jewish Literatures and Cultures; Context and Intertext, Providence, 

Rhode Island: Brown Judaic Studies, 2008, 55-76 * 

Boyarin, Daniel, Border Lines; The Partition of Judaeo-Christianity, Philadelphia: U. 

of Pennsylvania Pr., 2004 

The Cambridge History of Judaism; vol. 3: The Early Roman Period (eds. W. D. 

Davies, L. Finkelstein), Cambridge: Cambridge U. Pr., 1999; vol. 4: The Late 

Roman-Rabbinic Period (ed. Steven T. Katz), Cambridge: Cambridge U. Pr., 

2006 

Cohen, Shaye J. D., “The Political and Social History of the Jews in Greco-Roman 

Antiquity: The State of the Question”, Kraft, Robert A., Nickelsburg, George 

W. E. (eds.), Early Judaism and Its Modern Interpreters, Atlanta, Georgia: 

Scholars Pr., 1986, 33-56 

—, From the Maccabees to the Mishnah, Philadelphia: Fortress, 1987 

—, "The Modern Study of Ancient Judaism", S. J. D. Cohen, E. L. Greenstein (eds.), 

The State of Jewish Studies, Detroit: Wazne State Univ. Pr., 1990, 55-73 

—, The Beginnings of Jewishness: Boundaries, Varieties, Uncertainties, Berkeley, 

etc.: U. of California Pr., 1999 

—, The Significance of Yavneh and Other Essays in Jewish Hellenism, Tübingen, 

Mohr Siebeck, 2010 * 

Feldman, Louis H., Jew and Gentile in the Ancient World; Attitudes and Interactions 

From Alexander to Justinian, Princeton, N.J.: Princeton U. Pr., 1993 

Gafni, Isaiah M., The Jews of Babylonia in the Talmudic Era; A Social and Cultural 

History (héber) Jerusalem: The Zalman Shazar Center for Jewish History, 

1990 * 

Goldin, Judah, "The Period of the Talmud", L. Finkelstein (ed.,) The Jews: Their 

History, Culture and Religion, New York: Harper, 1949, 115-215 

Goodman, Martin, Rome and Jerusalem; The Clash of Ancient Civilizations, 

[London]: Allen Lane, 2007 

Grüll, Tibor, Áruló vagy megmentő? Flavius Josephus élete és művei, Pozsony: 

Kalligram, 2010 

—, Kőbe vésett emlékezet: Késő-antik zsinagógák feliratai, Bp.: Jószöveg Műhely, 

2004 

Neusner, Jacob, A History of the Jews in Babylonia (5 vols.), Leiden: Brill, 1965- 

65


1970 

Oppenheimer, Aharon, Between Rome and Babylon; Studies in Jewish Leadership 

and Society (ed. N. Oppenheimer), Tübingen, Mohr Siebeck, 2005 

Safrai, S., Stern, M., et al. (eds.), The Jewish People in the First Century. Historical 

Geography, Political History, Social, Cultural and Religious Life and 

Institutions (CRINT [=Compendia Rerum Iudaicarum ad Novum 

Testamentum]; Section One, 2 vols), Assen – Philadelphia: Van Gorcum – 

Fortress, 1974-1976 (vol. I-2*) 

Satlow, Michael L., “Beyond Influence: Toward a New Historiographic Paradigm”, 

A. Norich, Y. Z. Eliav (eds.), Jewish Literatures and Cultures; Context and 

Intertext, Providence, Rhode Island: Brown Judaic Studies, 2008, 37-76 * 

Schäfer, Peter, Judeophobia: Attitudes Toward the Jews in the Ancient World, 

Cambridge, Mass.: Harvard U. Pr., 1997 

Schiffman, Lawrence H., From Text to Tradition; A History of Second Temple and 

Rabbinic Judaism, Hoboken, New Jersey: Ktav, 1991 

Schürer, Emil, The History of the Jewish People in the Age of Jesus Christ (175 B.C. 

– A.D. 135) (rev. ed. By M. Black, F. Millar, G. Vermes; 3 parts in 4 vols.), 

Edinburgh: T.&T. Clark, 1973-1987 

Schwartz, Seth, Imperialism and Jewish Society, 200 B.C.E. To 640 C.E., Princeton 

and Oxford: Princeton Univ. Pr., 2001 

Shanks, Hershel, ed., Christianity and Rabbinic Judaism; A Parallel History of Their 

Origins and Early Development, Washington, D. C., 1992 

Simon, Marcel, Verus Israel. A Study of the Relations between Christians and Jews in 

the Roman Empire (AD 135-425) (tr. H. McKeating), London: The Littman 

Library of Jewish Civilization, 1996 

Stern, Sacha, Jewish Identity in Early Rabbinic Writings, Leiden, etc.: Brill, 1994. 

66




BBN-HEB-234 

K 

Bányai Viktória 

F 233 

Kora-újkori, újkori zsidó történelem 

A kurzus célja: nagyvonalakban áttekinteni az európai (és szentföldi zsidóság) 

történelmét a 15. századtól a 20. század kezdetéig. Az órákon – elsősorban források 

feldolgozásán keresztül – a tematikában kijelölt korszakoknak, témaköröknek csak 

egy-egy lényeges mozzanatát tudjuk tárgyalni, a tényleges áttekintést a kijelölt 

szakirodalom elsajátításával kapják meg a hallgatók. 

A jegyszerzés feltételei: A kijelölt kötelező szakirodalom elsajátítását két zárthelyi 

dolgozat (szemeszter közepén és végén) fogja ellenőrizni (40%). Elvárás az órákra 

kiadott források előzetes feldolgozása (30%), továbbá egy, az ajánlati jegyzékből 

választott emlékiratnak az elolvasása és megadott szempontok szerinti elemzése egy 

házi dolgozatban (30%). 

Tematika: 

1. Reneszánsz és reformáció társadalmi és szellemi hatása 

2-3. A szefárd diaszpóra nyugaton és keleten 

4. A Szentföld zsidósága és kapcsolatok a diaszpórával 

5-6. Kifelé a gettóból – beilleszkedés Európa társadalmába, a haszkala 

7. Napóleon és a zsidók 

8. Kelet-európai zsidóság, a haszidizmus 

9. Vallás reform, modern orthodoxia, zsidó nacionalizmus 

10-12. A magyarországi zsidóság története – törökkor, 18. sz., 19. sz. 

Szöveggyűjtemények: 

Mendes-Flohr- Reinharz, J., eds, The Jews in the Modern World (Oxford University 

Press, 1995) 

Jacob R. Marcus, The Jews in the Medieval World. A source Book: 315-1791 

(Cincinatti: Hebrew Union College Press, 1990) 

Shlomo J. Spitzer – Komoróczy Géza, Héber kútforrások Magyarország és a 

magyarországi zsidóság történetéhez a kezdetektől 1686-ig (Budapest: MTA 

Judaisztikai Kutatócsoport, 2003) 

Scheiber Sándor, A feliratoktól a felvilágosodásig: Zsidó irodalomtörténeti 

olvasmányok (Múlt és Jövő, 1997) 


Jacob Allerhand, A Talmudtól a felvilágosodásig (Budapest: Filum, 2002), ch.6-tól 

Jacob Katz, Hagyomány és válság: Zsidó társadalom a középkor végén (Hágár, 3) 

(Budapest – Jeruzsálem: Múlt és Jövő, 2005) 

Nathaniel Katzburg, Fejezetek az újkori zsidó történelemből Magyarországon 

(Hungaria Judaica, 14) (Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport – Osiris 

Kiadó, 1999) 

67



Dan Cohn-Sherbok, Atlas of the Jewish History (London – New York: Routledge, 

1994) 

Evyatar Friesel, Atlas of Modern Jewish History (Jerusalem: Carta, 1990) 

Jacob Katz, Kifelé a gettóból: A zsidó emancipáció évszázada, 1770–1870 (Hungaria 

Judaica, 8) (Budapest: MTA Judaisztikai Kutatócsoport, 1995) 

Smoel Ettinger, A zsidó nép története. A modern kor: a 17. századtól napjainkig 

(Budapest: Osiris, 2002) 

Michael A. Meyer, Response to Modernity. A History of the Reform Movement in 

Judaism (Oxford University Press, 1988) 

Liana Levi, ed., Az askenázi kultúra ezer éve (Pozsony: Kaligramm, 2003) 

Gonda László, Zsidóság Magyarországon 1526-1945 (Budapest: Századvég, 1992) 

Michael K. Silber, szerk., Magyar zsidó történelem – másképp. Jeruzsálemi antológia 

(Hágár, 6) (Budapest – Jeruzsálem: Múlt és Jövő, 2007) 

68




BBN-HEB-321, BMA-HEBD-334.1 

GY 


Jiddis nyelv 1. 


A szeminárium kezdő jiddis nyelvóra, célja a jiddis nyelv és kultúra alapfokú 

ismeretének elsajátítása, hogy a következő félévek során már jiddis irodalmat 

olvashassunk. Az órán jiddisül beszélünk, jiddis történeteket, meséket, vicceket 

olvasunk, jiddis zenét hallgatunk. 

A résztvétel feltétele: 

A héber írott és nyomtatott betűk magabiztos ismerete. 


A jegyszerzés feltétele az óra rendszeres és aktív látogatása, a szövegek preparálása és 

a házifeladatok leadása. A jegy az órai munka (30%), a félév során és a félév végén írt 

dolgozatok (40%) és a leadott házifeladatok (30%) alapján áll össze. 

Kötelező tankönyv: 

Weinreich, Uriel: College Yiddish: An Introduction to the Yiddish Language and to 

Jewish Life and Culture (5. kiad., YIVO, New York, 1971) 

Ajánlott kézikönyvek: 

Harkavy, Alexander: Yiddish-English-Hebrew Dictionary, A Reprint of the 1928 

Expanded Second Edition, with a new Introduction by Dovid Katz (Yale UP, New 

Haven, 1995) 

Niborski, Yitshok: Verterbukh fun loshn-koydesh-shtamike verter in Yidish (Medembibliotek, 

Pariz, 1999) 

Weinreich, Uriel: Modern English-Yiddish / Yiddish-English Dictionary (Schocken, 

New York, 1987) 

Sheva Zucker: Yiddish: An Introduction to the Language, Literature & Culture. A 

Textbook for Beginners, Vol. 1. (Wormen’s Circle, 1994) 

69




BBN-OKE-200/heb 

GY 


A zsidó kultúra magyarországi emlékei: Nyugat-Szlovákia 

A tanegység: 

A tanegység tanulmányi kirándulás Nyugat-Szlovákiába, a CEU Jewish Studies 

programjának diákjaival közösen. A kirándulás nyelve így az angol lesz. Az 

emlékhelyek megtekintésén túl a kirándulás célja, hogy megismerkedjünk a környék 

zsidó történelmével és kultúrájával. 

A kirándulás időpontja: 

2011. szept. 25–26. 

Tervezett állomások: 

Komarno (Komárom), Šamorín (Somorja), Bratislava (Pozsony), Malacky (Malacka), 

Trnava (Nagyszombat), Sereď (Szered), Nitra (Nyitra), Nové Zámky (Érsekújvár), 

Stupava (Stomfa), Šurany (Nagysurány) 

Kedvcsinálónak: http://www.slovak-jewish-heritage.org/ 


A kiránduláson való részvétel. A kirándulásra előre egyeztetett témában kiselőadást 

kell készíteni, angol nyelven. November utolsó péntekéig a kiselőadás témájából egy 

5–10 oldalas dolgozatot kell leadni, angolul vagy magyarul. 


Borsky, Maros (Maroš), Synagogue Architecture in Slovakia: A Memorial Landscape 

of a Lost Community (Bratislava: Jewish Heritage Foundation, 2007) 

Gruber, Ruth Ellen, Jewish Heritage Travel. A Guide to Central and Eastern Europe 

(New York–Chicester–Brisbane: John Wiley, 1992) 

Lányi Menyhért–Propperné Békefi Hermin, Szlovenszkói zsidó hitközségek története 

(Kassa, 1933) 

Mendelsohn, Ezra, The Jews of East Central Europe between the World Wars 

(Bloomington: Indiana University Press, 1987) 

Orbán, Ferenc, A zsidó kultúra nyomában a Kárpát-medencében. Útikönyv (Budapest: 

Makkabi, 2005) 

70






G 


F 232 

Görög szövegolvasás (középhaladó) / egyéb bibliai nyelvek / ókori 

bibliafordítások: 

Septuaginta (LXX): Zsuzsanna-történet 2. 


Az óra célja az ógörög, ezen belül pedig a bibliai görög nyelvi ismeretek további 

bővítése. A félév végére a hallgatóknak ismerniük kell az olvasott szöveg (a 

Zsuzsanna-történet) teljes szókincsét, az ógörög nyelv alaktanát, és a szövegben 

előforduló nyelvi sajátosságokat. Mivel az olvasott deuterokanonikus szöveg két 

változatban is fennmaradt, a kurzus egyszersmind a görög bibliaváltozatok 

összehasonlítására is kiváló lehetőséget kínál. 



- dolgozatok (minden óra elején): fordítás, szókincs, alaktan (40%) 

- félév végi dolgozat a nyelvtani anyagból (20%) 

- félév végi szóbeli beszámoló az olvasott szövegből (20%) 


Susanna, ed. A. RAHLFS, in: Septuaginta. Id est Vetus Testamentum graece iuxta LXX 

interpretes, Stuttgart: Deutsche Bibelgesellschaft, 1979 ( 1 1935), 828-834. o. 

Nyelvtanok: 

BORNEMANN, E. – RISCH, E., Görög nyelvtan, ford. MAYER Gy., Székesfehérvár: 

Lexika, 1999 (az ógörög nyelvhez általában) 

CONYBEARE, F. C., Grammar of Septuagint Greek: with selected readings, 

vocabularies, and updated indexes, [Peabody:] Hendrickson, 1995 (az 1905-ös kiadás 

utánnyomása) http://www.ccel.org/ccel/conybeare/greekgrammar/Page_Index.html 

THACKERAY, H. St. J., A grammar of the Old Testament in Greek according to the 

Septuagint, Hildesheim: Olms, 1978 (az 1909-es kiadás utánnyomása) 

Szótárak: 

LIDDELL, H. G. – SCOTT, R., A Greek-English Lexicon, Oxford: Clarendon, 1996 

( 1 1843) 

LUST, J. et al., Greek-English Lexicon of the Septuagint, Stuttgart: Deutsche 

Bibelgesellschaft, 2003 

71


MURAOKA, T., A Greek-English Lexicon of the Septuagint, Louvain – Walpole 

(Mass.): Peeters, 2009 ( 2 2002, 1 1993) 

Szakirodalom 

(1) A Septuagintához: 

DINES, J. M., The Septuagint, Edinburgh: Clark, 2004 

DORIVAL, G. – HARL, M. – MUNNICH, O., La Bible grecque des Septante. Du 

judaïsme hellénistique au christianisme ancien, Paris: Cerf – C.N.R.S., 1988 

FERNÁNDEZ MARCOS, N., The Septuagint in Context. Introduction to the Greek 

Versions of the Bible, Leiden : Brill, 2000 

JOBES, K. H. – SILVA, M., Invitation to the Septuagint, Grand Rapids – Carlisle: 

Baker – Paternoster, 2000 

LÉONAS, Alexis. L’aube des traducteurs. De l’hébreu au grec: traducteurs et lecteurs 

de la Bible des Septente, Paris: Cerf, 2007 

TOV, E., “The Septuagint”, in: MULDER, M. J., (ed.), Mikra: text, translation, reading 

and interpretation of the Hebrew Bible in ancient Judaism and early Christianity, 

Assen: Van Gorcum, 1988, pp. 161-187 

(2) A Zsuzsanna-történethez: 

BAUMGARTNER, W., „Susanna. Die Geschichte einer Legende“, Archiv für 

Religionswissenschaft 24 (1927) 259-280; „Der weise Knabe und die des Ehebruchs 

beschuldigte Frau“ Archiv für Religionswissenschaft 26 (1929) 187 (mindkettő 

utánnyomásban megjelent: Zum Alten Testament und seiner Umwelt. Ausgewählte 

Aufsätze, Leiden: Brill, 1959, 42-67. o.) 

ENGEL, H., Die Susanna-Erzählung. Einleitung, Übersetzung und Kommentar zum 

Septuaginta-Text and zur Theodotion-Bearbeitung, Freiburg (Schweiz): 

Universitätsverlag – Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 1985 (Orbis biblicus et 

orientalis 61) 

MOORE, C. A., Daniel, Esther and Jeremiah: The Additions. A New Translation with 

Introduciton and Commentary, Garden City (New York): Doubleday, 1977 (The 

Anchor Bible 44), 77-116. o. 

SPOLSKY, E. (ed.), The Judgement of Susanna: Authority and Witness, Atlanta: 

Scholars, 1996 (Society of Biblical Literature: Early Judaism and its Literature 11) 

72




BBN-KEL-241/heb 

Bányai Viktória 

G 

idő: megbeszélés 

szerint 

F 232 

Bevezetés a filológiába – Hebraisztika szakirányosoknak 


Gyakorlati ismereteket nyújtani a hallgatónak szakirányuk alapvető tudományos 

normáiról, források és szakirodalom gyújtése során használható segédletekről, 

gyűjteményekről. Mindezen ismereteket – a kronológiai, epigráfiai, történeti földrajzi 

alapvetésekkel kiegészítve – a szakos tanulmányaik során készítendő szemináriumi 

dolgozatoknál, majd a záródolgozatnál fogják tudni kamatoztani a hallgatók. 


A kurzus gyakorlat, az órákon való részvétel kötelező, az érdemjegy komponensei: 

az órai gyakorlai feladatok (segédletek, epigráfia, kronológia) megoldása a jegy 30%- 

át adja; 

beadandó irásbeli feladatok - 1. forrás- és szakirodalomgyűjtés, 2. könyvismertető 

vagy recenzó - 50%; 

a félév végi zárthelyi dolgozat 20%. 

Tematika: 

1. Szakmai könyvtárak gyűjteményei, hazai levéltárak zsidó vonatkozású anyagai 

+ Látogatás a Magyar Zsidó Levéltárban 

2.Tudományos és ismeretterjesztő munkák formai követelményei: 

Héber szavak átírása, héber v. jiddis eredetű szavak helyesírása, 

bibliográfia, lábjegyzet, hivatkozás 

szöveghelyek megadása (bibliai, rabbinikus) 

3. Alapvető segédletek 

I: Szakmai periodikák, repertóriumok (RAMBI adatbázis) 

II: lexikonok, bibliográfiák, konkordancia stb. 

III: héber könyvészet, biográfiák, archontológiák, rövidítésszótár 

IV: Digitális és internetes adatbázisok, források 

4. Segédtudományok alapvető ismeretei: 

I: Kronológia: időszámítási rendszerek, zsidó naptár; átszámítási segédletek 

II: Héber írástörténet és epigráfia: felirat-gyűjtemények, kézikönyvek 

III: Történeti földrajz: Izrael és az askenázi világ 

héber / zsidó földrajzi nevek, geográfiai adatbázisok, térképek 


Az egyes témakörök segédleteinek jegyzékét a hallgatók azz órai hand-out-okon 

kapják meg. 

Hahn István, Naptári rendszerek és időszámítás (Filum, 1998) 

Toronyi Zsuzsanna, „A magyarországi zsidó múlt dokumentumai a Magyar Zsidó 

73


Múzeum és Levéltárban” Levéltári Szemle, 57,3 (2007) pp. 27-33. 

Bányai Viktória - Komoróczy Szonja Ráhel, „A héber és a jiddis” in: Laczkó 

Krisztina – Mártonfi Attila, Helyesírás (Budapest: Osiris, 2004) pp. 261-267. 


Blau Lajos, Az óhéber könyv (Budapest: Logos, 1996) 

Scheiber Sándor, Magyarországi zsidó feliratok a III. századtól 1686-ig (Budapest: 

MIOK, 1960) 

Megjegyzés: A BA-s tanegységlista átalakítása miatt ez a tárgy kifutó tárgy, jelen 

félévben hirdetjük utolsó alkalommal! 

74





G 


F 232 

Szakmai nyelvi fejlesztés - A Biblia nyelve modern nyelvészeti megközelítésben 


A kurzus során mélyebb, sokrétűbb megközelítésben vizsgáljuk a Héber Biblia 

nyelvét, lehetőleg valamennyi nyelvi szintet vizsgálat tárgyává téve. Figyelmet 

fordítunk a Biblia nyelvének időbeli, társadalmi, és amennyire lehet, földrajzi 

tagozódására, nyelvészeti tanulmányok segítségével. A diákok óráról-órára valamely 

nyelvi jelenségről cikkeket kell, hogy elolvassanak, majd ezeket közösen 

feldolgozzuk: különböző szempontok, adatok, analógiák, esetleges ellenpéldák stb. 

alapján megvitatjuk. 

Önálló referátum, azaz előre meg nem adott, vonatkozó-“hozott” tanulmányok, 

cikkek egyéni beszámolója bár nem kötelező, de mindenképpen javasolt, s a félév 

végi jegyet is kedvezően befolyásolja! 


A feladott cikkek elolvasása, a kijelölt feladatok elvégzése (50 %), aktív órai részvétel 

(50%). 

Tematika, vonatkozó konkrét szakirodalommal: 

A (dis)kurzus az alábbi témakörök mentén épül fel: 

Bevezető gondolatok: 

Weiss, Meir, The Bible From Within. The Method of Total Interpretation 

(Publications of the Perry Foundation for Biblical Research in the Hebrew 

Univers; Jerusalem: The Magness Press, The Hebrew University, 1984), pp. 100- 

113. 

Történeti hangtan: 

Huehnergard, John, “Historical Phonology and the Hebrew Piel”, in: Bodine, W. R., 

Linguistics..., pp. 209-‐231. 

Hangváltakozások – a szótagok minősége és a hangsúlyviszonyok függvényében: 

Seow, C. L., “Changes in Nouns with Endings”, in: A Grammar for Biblical Hebrew, 

pp. 19-20. 

Greenberg, Moshe, “Vowel Changes in Noun Inflection” , in: Introduction to Hebrew, 

pp. 118-123. 

Hangtan – generatív megközelítéssel: 

Enos, Gregory, “Phonological Considerations in the Study of Hebrew Phonetics: An 

introductory Discusson”, in: Bodine, Walter R., Linguistics..., pp. 41-49. 

Alaktan – dialektológiai perspektívából: 

75


Rendsburg, Gary A., 1992, „Morphological Evidence for Regional Dialects in 

Ancient Hebrew”, in: Bodine, W. R., Linguistics..., pp. 65-88. 

Dialektológia: 

Fredericks, Daniel C., „A North Israelite Dialect in the Hebrew Bible? Questions of 

Methodology”, in: Hebrew Studies 37 (1996), pp. 7-20. 

Mondattan: 

Arnold, Bill T. – Choi, John H., “Clauses and Sentences”, in: A Guide to Biblical 

Hebrew Syntax, pp. 162-192. 

Mondattan – a diskurzusanalízis perspektívájából: 

Bandstra, Barry L., “Word Order and Emphasis in Biblical Hebrew Narrative: 

Syntactic Observations on Genesis 22 from a Discourse Perspective”, in: Bodine, 

W. R., Linguistics..., pp. 109-125. 

Diskurzuselemzés: 

MacDonald, Peter J., “Discourse Analysis and Biblical Interpretation”, in: Bodine, W. 

R., Linguistics..., pp. 153-177. 

Longacre, R. E., “Discourse Perspective on the Hebrew Verb: Affirmation and 

Restatement”, in: Bodine, W. R., Linguistics...pp. 170-191. 

Szemantika: 

Barr, James, “Hebrew Lexicography: Informal Thoughts”, in: Bodine, W. R., 

Linguistics..., pp. 137-153. 

Nyelvtörténeti megfontolások: 

Young, Ian, „Biblical Texts Cannot Be Dated Linguistically”, Hebrew Studies 46, 

(2005), pp. 341-351. 

Vö. Sáenz-Badillos, Angel, “Pre-exilic Hebrew” és “Hebrew in the Period of the 

Second Temple” (releváns részek), in: A History of the Hebrew Language, pp. 56- 

75.; 112-129. 

Az egyes témakörökhöz kapcsolódó monográfiák bibliográfiai adatai, ill. további 

szakirodalom: 

Bibliai héber nyelvészet: 

Bodine, Walter R., Linguistics and Biblical Hebrew (Winona Lake: Eisenbrauns, 

1992) 

Héber leíró és gyakorlati grammatikák: 

Blau, Joshua, A Grammar of Biblical Hebrew (Porta Linguarum Orientalium. Neue 

Serie, 12; Wiesbaden: Otto Harrassowit, 1976) 

Gesenius, Wilhelm / Kautzsch, E., Ed. / Cowley, A. E., Transl., Rev., Gesenius' 

Hebrew Grammar (Oxford − New York: Clarendon, é.n., reprint) 

Greenberg, Moshe, Introduction to Hebrew (New Jersey: Prentice-Hall Inc., 1965) 

Joüon, Paul / Muraoka, T., transl., rev., A Grammar of Biblical Hebrew, I-II. Part 

One: Orthography and Phonetics; Part Two: Morphology, Part Three: Syntax. 

Paradigms and Indices (Subsidia Biblica, 14/I-II; Roma: Editrice Pontificio 

Instituto Biblico, 2005, 5. reprint) 

Seow, Choon Leong, A Grammar for Biblical Hebrew (revised edition; Nashville: 

76


Abingdon Press, 1995) 

Szintaxis: 

Arnold, Bill T. − Choi, John H., A Guide to Biblical Hebrew Syntax (Cambridge: 

Cambridge University Press, 2003) 

Waltke, Bruce K. − O'Connor, Michael [Patrick], An Introduction to Biblical Hebrew 

Syntax (Winona Lake, IN: Eisenbrauns, 1990) 

Szemantika: 

Barr, James, The Semantics of Biblical Language (London etc.: Oxford University Press, 1962) 

Muraoka, T., ed., Semantics of Ancient Hebrew (Abr-Nahrain Supplement Series, 6; Louvain: Peeters, 

1998) 

Nyelvtörténet: 

Kutscher, E.Y. / Kutscher, R., Ed. A History of the Hebrew Language (Jerusalem – 

Leiden: The Magnes Press, The Hebrew University – E.J. Brill, 1982) 

Sáenz-Badillos, Angel, A History of the Hebrew Language (Cambridge: Cambridge 

University Press, 1996) 

77




BMA-HEBD-201 


A héber nyelv története 

K 


F 233 


Az előadás célja, hogy átfogó képet adjon a történeti nyelvészet vizsgálati tárgyairól, 

módszereiről, diszciplínáiról, körüljárja a nyelvi változás mibenlétét, a héber 

nyelvtörténet korszakait társadalmi-történeti-kultúrtörténeti dimenzióba helyezze, 

valamint, hogy áttekintse az egyes nyelvtörténeti korszakok (valamennyi nyelvi szintre 

kiterjedő) sajátosságait, a rendelkezésre álló forrásokból való válogatás alapján. 


A félév végi osztályzathoz egy írásbeli vizsgát kell tenniük a hallgatóknak. Az írásbeli 

vizsga a vizsgaidőszakban lesz, előzetes egyeztetés szerint. 

Tematika (nagyobb témakörök): 

-Nyelvészeti alapfogalmak, a történeti nyelvészet tárgya, módszerei, érintkezései más 

tudományágakkal, a nyelvtörténet forrásai 

-A héber nyelvtörténet tudománytörténete, a nagyobb korszakok-korszakhatárok 

okainak, nyelvemlékeinek, valamint a terminológiának a tisztázása 

-A rokon nyelvek tanúságtétele: a sémi nyelvcsalád, az északnyugati sémi nyelvek 

-A fogság előtti héber – a héber nyelv kezdetei, archaikus költészet, a feliratok nyelve, a 

fogság előtti próza 

-A 2. Templom korának héber nyelve – a kései héber nyelv, a Holt-tengeri tekercsek 

nyelve, a szamaritánus héber 

-Dialektológiai kitekintés: rekonstruálhatók-e dialektusok / nyelvjárások a Héber 

Bibliában? A nyelvi egységesítés, a különböző hagyományok, nyelvváltozatok 

jelenlétének kérdései – a tudománytörténet tükrében 

-A rabbinikus héber – a korszak elhatárolása a korpusz, a nyelvi jellemzők alapján 

-A középkori héber nyelv – korszakon belüli korszakolás, a héber státusza, a változások 

mibenléte, az ún. zsidó nyelvek létrejötte, funkciója, általános jellemzés 

-A modern héber nyelv – a nyelvújítás folyamata, a mai izraeli héber legfontosabb 

sajátosságai a nyelv korábbi stádiumainak jellemzői, valamint az idegen 

nyelvek perspektívájából 


Sáenz-Badillos, Angel, A History of the Hebrew Language (Cambridge: Cambridge 

University Press, 1996) 

Ajánlott szakirodalom (az egyes nyelvészeti fogalmak, ill. korszakok mélyebb 

megértéséhez): 

Blau, Jehosua, “Ha-hisztorja ha-arukha ve-ha-jehida be-mina sel ha-leson ha-ivrit” / “A 

History of the Hebrew Language”, Lesonenu 

58, 1 (1984), jelzet: K-Bla.24. 

Bodine, Walter R., Linguistics and Biblical Hebrew (Winona Lake: Eisenbrauns, 1992) 

Bynon, Theodora, Történeti nyelvészet (Budapest: Osiris, 1997) 

78


Chomsky, William, Hebrew. The Eternal Language (Philadelphia: The Jewish 

Publication Society of America, 1986) 

Crystal, David, A nyelv enciklopédiája (Budapest: Osiris, 1998) 

Daniels, Peter T. – Bright, William, eds. / Michalowski, P. – Cooper, J.S. – Gragg, 

G.B. – Englund, R.K. et al., The World's Writing Systems (New York – Oxford: 

Oxford University Press, 1996) 

Fodor István (szerk.), A világ nyelvei (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1999) 

Fredericks, Daniel C., „A North Israelite Dialect in the Hebrew Bible? Questions of 

Methodology”, in: Hebrew Studies 37 (1996), pp. 7-20. 

Hetzron, Robert, “The Semitic languages”, in.: The World’s Major Languages, ed.: 

Comrie, B. (London-Sydney: Croom Helm, 1987) 

Hoffman, Joel M., In the Beginning. A Short History of the Hebrew Language (New 

York – London: New York University Press, 2004) 

Horbury, William, ed., Hebrew Study from Ezra to Ben-Yehuda (Edinburgh: T and T 

Clark, 1999) 

Hurvitz, Avi, The Development of the Hebrew Language from its Origins until 

Rabbinic Times, Ms, a tanszéki könyvtárban megtalálható K-Hur.3. jelzet alatt 

Kutscher, E.Y. / Kutscher, R., Ed. A History of the Hebrew Language (Jerusalem – 

Leiden: The Magnes Press, The Hebrew University – E.J. Brill, 1982) 

Luzzatto, Samuel David / Rubin, Aaron D., Prolegomena to a Grammar of the Hebrew 

Language (Piscataway, NJ: Gorgias Press, 2005) 

Naveh, Joseph, Early History of the Alphabet (Jerusalem, Magnes, 1987) 

Pérez Fernández, Miguel, An Introductory Grammar of Rabbinic Hebrew (Leiden – 

Boston – Köln: Brill, 1999) 

Rendsburg, Gary A., Diglossia in Ancient Hebrew (American Oriental Series, 72; New 

Haven, Connecticut, 1990) 

Rendsburg, Gary A., Lingistic Evidence for the Northern Origin of Selected Psalms 

(Atlanta: Scholars Press, 1990) 

Rendsburg, Gary A., „The Strata of Biblical Hebrew” JNSL (1991), pp. 81-99. 

Rendsburg, Gary A., 1992, „Morphological Evidence for Regional Dialects in Ancient 

Hebrew”, in: Bodine, W. R., Linguistics and Biblical Hebrew (Winona Lake, IN: 

Eisenbrauns), pp. 65-88. 

Rendsburg, Gary A., „The Galilean Background of Mishnaic Hebrew”, in: The Galilee 

in Late Antiquity, ed. L. I. Levine (Cambridge, MA: Harvard University Press, 

1992), pp. 225-240. 

Segal, Moses Hirsch (Cvi), A Grammar of Mishnaic Hebrew (Oxford: Clarendon 

Press, 1927) 

Sanders, Seth L., The Invention of Hebrew (Traditions, 5; Urbana – Chicago: 

University of Illinois Press, 2009) 

Wardhaugh, Ronald, „A nyelvi változás”, in: Szociolingvisztika (Budapest: Osiris – 

Századvég, 1995), pp. 169-191. 

Young, Ian, „Biblical Texts Cannot Be Dated Linguistically”, Hebrew Studies 46, 

(2005), pp. 341-351. 

79




BMAD-HEB-212 

HBN-225 

G 

Turán Tamás 

F 233 

Korai rabbinikus szövegolvasás: Talmud 


Az óra célja hogy a diák gyakorlatot szerezzen a babiloni Talmud (és a Rasikommentár) 

tanulmányozásában (nyelvében, terminológiájában, érvelésmódjában), és 

fogalmat nyerjen a talmudi szöveg kritikai tanulmányozásának főbb módszereiről 

(hagyományos kommentátorok, szövegvariánsok, párhuzamos forrásokkal való 

összevetés). 


– készülés óráról-órára (30 %) 

– félév végi szóbeli vizsga (70 %) 

Szöveg: 

Talmud Bavli, Bava kamma 90a-91a 

Segédkönyvek: 

A standard szótárakon kívül (Jastrow, Levy, Krauss, stb.): 

Mielziner, M., Introduction to the Talmud, Cincinnati – Chicago, 1894, kül. 190-264: 

"Talmudical Terminology" 

Steinsaltz, Adin, The Talmud - The Steinsaltz Edition: A Reference Guide, New York, 

1989 

Strack, H. L. – Stemberger, G., Introduction to the Talmud and Midrash (tr. M. 

Bockmuehl), Minneapolis, 1992 

Frank, Y., The Practical Talmud Dictionary, Jerusalem, 1992 

80



BMVD- 101.17 

Marossy Attila 

G 

K, 18:15-19:45 

F 234 

Bevezetés a próféták irodalmába: történelem, szövegkritika, teológia 


Ismerkedés a prófétizmussal mint jelenséggel, a próféták működésével, társadalmi 

szerepével, a prófétai könyvek tanításával, szerkezetével. A tanegység elvégzéséhez 

héber nyelvtudás nem szükséges, olvasási szintű angol nyelvtudás ajánlott. 


Az interaktív szemináriumon való rendszeres és aktív órai munka (40%), három darab 

röpdolgozat a kötelezően kiadott olvasmányokból (3x10%), valamint egy félév végi 

írásbeli vizsga az elemzett szövegekből és a tankönyv anyagából (30%). 

Tervezett tematika 

1. Bevezetés. A prófétizmus. Mári szövegek elemzése. 

Olvasmány: MAYES, A. (1993). Prophecy and Society in Israel. In: Of Prophets’ 

Visions and the Wisdom of Sages. JSOT 162. Sheffield: JSOT Press. p. 25–42. 

NISSINEN, MARTI (2003). Prophets and Profecy in the Ancient Near East. Atlanta: 

Society of Biblical Literature. p. 1–12. (Introduction.) 

Tankönyv: RH 17.§. A prófétizmus Izraelben. p19-46. 

2. Ámósz, Hóseás. 

Olvasmány: RAMÍREZ, GUILLERMO (1996): The Social Location of the Prophet Amos 

in the Light of the Group/Grid Cultural Anthropological Model. Prophets and 

Paradigms. In: Prophets and Paradigms. Essays in Honor of Gene M. Tucker. (Breck 

Raid, Stephen ed.) Sheffield Academic Press. /JSOSS 229./ P. 112-124. 

Tankönyv: RH 18-19.§. Ámosz. Ozeás. p47-81. 

3. Ézsaiás. 

Olvasmány: TBD 

Tankönyv: RH 20.§. Izajás (1-39). p82-121. 

4. Mikeás. Náhum. 

Olvasmány: PREUSS, HORST DIETRICH (1996). Old Testament Theology. 

Westminster: John Knox. Vol. II. Ch. 10: The Prophets. P. 67-96. 

Tankönyv: RH 21-22.§. Mikeás. Náhum. p122-140. 

5. Zofóniás. Habakuk. Abdiás. 


Tankönyv: RH 23-25.§. Zofoniás. Habakuk. Abdiás. p141-157. 

6. Jeremiás. 

Olvasmány: MALAMAT, ABRAHAM (1951): Jeremiah and the last two kings of Judah. 

In: PEQ83 (1951), 81-87. 

81


Tankönyv: RH 26.§. Jeremiás. p158-198. 

7. Ezékiel. 


Tankönyv: RH 27.§. Ezékiel. p199-232. 

8. Deutero-Ézsaiás. 

Olvasmány: HALVORSON-TAYLOR, MARTIEN (2011). Enduring Exile. The 

Metaphorization of Exile in the Hebrew Bible. Leiden, Boston: Brill. /Supplements to 

Vetus Testamentum 141./ Ch. 3/IV: Exile and the Mission of the Servant. P. 136-150. 

Tankönyv: RH 28.§. Deutero-Izajás (40-55). p233-264. 

9. Fogság utáni próféták I. 

Olvasmány: HALVORSON-TAYLOR, MARTIEN (2011). Enduring Exile. The 

Metaphorization of Exile in the Hebrew Bible. Leiden, Boston: Brill. /Supplements to 

Vetus Testamentum 141./ Ch. 4/IV: YHWH’s renewed presence. P. 190-198. 

Tankönyv: RH 29-32.§. A fogság utáni prófétizmus kortörténeti és vallási háttere. 

Aggeus. Zakariás. Trito-Izajás. p265-288. 

10. Fogság utáni próféták II. 

Olvasmány: LINVILLE, JAMES R. (2004). The Day of YHWH and the Mourning of the 

Priests in Joel. In: The Priests in the Prophets. (Grabbe-Ogden Bellis edit.) London, 

New York: T&T Clark International. P. 98-114. 

Tankönyv: RH 33-36.§. Malakiás. Zakariás (9-14). Joel. Jónás. p292-320. 

Tankönyv: 

RÓZSA HUBA (1996) Az Ószövetség keletkezése II. Szent István Társulat. 2. átdolgozott 

kiadás. P1-320. 

Az Encyclopaedia Judaica vonatkozó cikkelyei. 

Sajnálatos módon magyar nyelven eddig nem jelent meg korszerű, a legfontosabb tudományos 

eredményeket összefoglaló átfogó mű a Héber Biblia teológiájáról. Ennek ellenére tanácsos az adott 

témákhoz az alábbi könyvekből a releváns részeknek utánaolvasni. 

SCHREINER, JOSEF (2004). Az Ószövetség teológiája. Budapest: Szent István. 

RAD, GERHARD VON (2007). Az Ószövetség teológiája. II. Budapest: Osiris. 

WESTERMANN, CLAUS (1993). Az Ószövetség theológiájának vázlata. Budapest: 

Református Teológiai Akadémia Bibliai és Judaisztikai Kutatócsoport. 

Ajánlott irodalom (angol és német nyelven): 

NISSINEN, MARTI (2003). Prophets and Profecy in the Ancient Near East. Atlanta: 

Society of Biblical Literature. 

PREUSS, HORST DIETRICH (1996). Old Testament Theology. Westminster: John Knox. 

Vol. II. 

RENDTORFF, ROLF (1999). Theologie des Alten Testaments. I-II. Neukirchen-Vluyn: 

Neukirchener. 

WALTKE, BRUCE K. (2007) An Old Testament Theology: An Exegetical, Canonical, 

and Thematic Approach. Zondervan. 

82


83








G 


F 232 

Középkori héber szövegolvasás: filozófiai szövegek 


A félév során Maimonides (RaMBaM) filozófiai főművének, A tévelygők 

útmutatójának (1190 k.) Smúél Ibn Tibbon által készített héber fordításából (1204 k.) 

olvasunk szemelvényeket, mindenek előtt azt a szakaszt, ahol a szerző Ezékiel 

látomását (Ez 1) elemzi (III 1-7). Ennek előzményei közül elolvassuk a bibliai 

szakaszt és kommentárjait, valamint az erre épülő talmudi vitákat. Cél egyrészt a 

középkori héber értekező prózában és filozófiai nyelvezetben való jártasság 

megszerzése, másrészt a zsidó filozófiai gondolkodás jellegzetességeinek és exegetikai 

beágyazottságának megismerése. 


- órai részvétel (20%) 

- évközi dolgozatok (30%) 

- félév végi beszámoló az olvasott szövegekből (20%) 

- szemináriumi dolgozat (30%) 


Széfer Moré ha-Nevuhkim le-Rabbénu Mose ben Maimon be-targumo sel R. Smuél ben 

Rabbi Jehuda Ibn Tibbon, Jerusalem: Moszad ha-Rav Kook, 1987 (42.2.1.MN.2.) 

Fordítások: 

A tévelygők útmutatója, ford., jz. Klein Mór, Budapest: Logos, 1997 (az 1978, 1887 ill. 

1890-ben megjelent kötetek utánnyomása kiegészítésekkel) (42.2.1.MN.11.) 

More ha-Nevukhim, modern héber ford., jz. Y. Qafah, Jerusalem: Moszad ha-Rav 

Kook, 1977 (42.2.1.MN.3.) 

The Guide of the Perplexed, transl., intr., Sh. Pines, 2 vols., Chicago – London: 

Chicago UP, 1963 (42.2.1.MN.4./I-II) 

The Guide of the Perplexed by Moses Maimonides, transl. From the original Arabic 

text by M. Friedländer, New York: Dover, 1904 (repr. 1956) (42.2.1.MN.6.) 

Szakirodalom: 

FRANK, D. H., „Maimonides and medieval Jewish Aristotelianism”, in: Frank, D. H. – 

84


Leaman, O. (eds.), The Cambridge Companion to Medieval Jewish Philosophy, 

Cambridge UP, 2003, 136-156 

KREISEL, H., „Moses Maimonides”, in: Frank, D. H. – Leaman, O. (eds.), History of 

Jewish Philosophy, London – New York: Routledge, 2003 (1997), 245-280 

SIRAT, C., A History of Jewish Philosophy in the Middle Ages, Cambridge UP, 1985 

(1977), 157-203 

VAJDA, G., Bevezetés a középkori zsidó gondolkodásba, Bp.: Logos, 2002 (1947), 120- 

140 

85




BMVD-101.18 

K 

Toronyi Zsuzsanna 

Magyar Zsidó Levéltár 

Zsidó történeti források elemzése, levéltári feldolgozása 


Bevezetés a zsidó közösségek irattermelési gyakorlatába, az egyes irattípusok 

jellegzetességeibe. A szeminárium során a hallgatók megismerhetik a héber betűs 

iratok transzlitterálását, a szövegeken előforduló általános rövidítések feloldását. Kér 

konkrét irat elemzése során megismerhetik a forráskritika, a forráselemzés 

módszertanát, valamint a forráskiadás lehetőségeit. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája és az általa 

feldolgozott dokumenturészek minősítése alapján kap jegyet. 

Kötelező szakirodalom és segédkönyvek: 

Bak Borbála: Magyatország történeti topográfiája a kezdetektől 1950-ig. Budapest: 

História, 1997. 

Bányai Viktória: Zsidó oktatásügy Magyarországon 1780–1850. Budapest: Gondolat, 

2005. 

Cermanova, Iveta: The Censorship of Hebrew Manuscripts in Vienna in the Early 

19th Century: The Case of Abraham Trebitsch. In: Judaica Bohemiae XXXIX 

(2003). 93–103. 

Dán Róbert: A nyomtatott héber könyv Magyarországon. Budapest: Akadémiai, 1970. 

Kepecs József, szerk.: A zsidó népesség száma településenként (1840-1941). 

Budapest: Központi Statisztikai Hivatal, 1993 

Gyalay Mihály: Magyar igazgatástörténeti helységnévlexikon 1723-1918. Budapest, 

1998. 

Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára, Pest, 1851 

Vályi András: Nagyarországnak leírása, Buda, 1796 

86




BMVD-101.19 

G 

Horváth Judit 


F 232 

Egyéb bibliai nyelvek / posztbiblikus zsidó irodalom: haladó görög szövegolvasás 

Philón, Legum allegoriae (A Törvények allegorikus magyarázata) II 


Az óra a korábban megkezdett Philón-olvasások folytatása, amely ugyanakkor nem 

kapcsolódik olyan mértékben az előzményekhez, hogy ne volna bárki számára nyitott, 

aki már haladóbb szinten olvas görögül. 

Philón tanulmányozásán keresztül nemcsak a hellénisztikus görög nyelvet ismerjük 

meg behatóbban, hanem az alexandriai zsidó szentírásértelmezést is működés közben 

tanulmányozhatjuk: hogyan ötvöződik egymással a bibliai és a görög filozófiai 

gondolkodás, miképpen közvetít Philón a két hagyomány között, és hol érhetők tetten 

olyan exegetikai megoldások, amilyenek a korabeli zsidó irodalomban, illetve később 

a rabbinikus és/vagy a patrisztikus irodalomban jelennek meg ismét. 

A mostani félévben Philón legfilozofikusabbnak tekintett kommentár-sorozata, A 

Törvények allegorikus magyarázata második értekezését olvassuk, amely a Genezisbeli 

„második teremtéstörténet“, ezen belül is az asszony teremtése és a bűnbeesés 

elbeszélését (2:18-3:1) veszi alapul, majd ebből az értelem és az érzékek viszonyának 

vizsgálatához jut el. 


- órai munka (az óralátogtás rendszeressége, az otthoni felkészülés alapossága) (70%) 

- szóbeli beszámoló a félév végén az olvasott és az önállóan feldolgozandó szövegből 

(30%) 


L. COHN (ed.), Philo, with an English transl. of F. H. COLSON, I. kötet, Cambridge 

(Mass.): Harvard UP – London: Heinemann, 1931 (számos utánnyomás) (Loeb 

Classical Library 226), 224-293. o. 

- francia fordítással: Œuvres, II: Legum allegoriae 1-3, introd., trad. & notes par C. 

MONDÉSERT; trad. sous la dir. de R. ARNALDEZ, C. MONDÉSERT & J. POUILLOUX, 

Paris: Cerf, 1962 

87




P/TÖ/HB-2 

G 

Turán Tamás 

F 233 

Héber kézirat-ismeret – Héber / zsidó könyvtörténet 


A héber könyvtörténet – ideértve a kéziratokkal kapcsolatos ismereteket is – részint 

önálló kutatási terület, részint segédtudomány a judaisztika egyéb területeivel 

foglalkozók számára. A hallgatók a középkori héber kéziratos anyag használatához 

elengedhetetlen paleográfiai, kodikológiai és könyvtörténetével kapcsolatos 

ismeretekbe kapnak bevezetést, valamint a héber könyvnyomtatás 15-18. századi – 

részint az általános könyvtörténet, részint a zsidó irodalomtörténet keretébe ágyazott 

– fejlődésével ismerkednek meg. A kurzus tematikája és követelményei részben a 

doktoranduszok kutatási területeihez igazodnak. 


Teszt a később kijelölendő kötelező szakirodalomból (50%), és egy szemináriumi 

dolgozat (50%). 

Bibliográfia: 

Beit-Arié, Malachi, , 

84-99 

—, Hebrew Codicology: Tentative Typology of Technical Practices Employed in 

Hebrew Dated Medieval Manuscripts (2nd ed.; Jerusalem: The Israel Academy of 

Sciences and Humanities, 1981) 

—, Hebrew Manuscripts of East and West: Towards a Comparative Codicology (The 

Panizzi Lectures, 1992) (London: The British Library, 1993) 

—, „Transmission of Texts by Scribes and Copyists: Unconscious and Critical 

Interferences”, Bulletin of the John Rylands University Library of Manchester 

75 (1993), 33-51 

—, The Makings of the Medieval Hebrew Book (Jerusalem: The Magnes Pr., 1993) 

—, (Tamar Leiter, ed.) עברית ופאליאוגראפיה לקודיקולוגיה מקורות (Jerusalem: School of 

Library Science [The Hebrew Univ.], 1993/94) 

—, Unveiled Faces of Medieval Hebrew Books: The Evolution of Manuscript 

Production – Progression or Regression? (Jerusalem: The Hebrew Univ. 

Magnes Pr., 2003) 

Blau Lajos, Az óhéber könyv (Bp., 1902) (repr.: Bp.: Logos, 1996) 

Cavallo, Guglielmo – Chartier, Roger, szerk. Az olvasás kultúrtörténete a nyugati 

világban (Bp.: Balassi, 2000) 

Dan, Josef – Herrmann, Klaus, eds., Studies in Jewish Manuscripts (Tübingen, 1999) 

Encyclopedia Judaica (ed. C. Roth; Jerusalem, 1972), s.v. „Books”, „Hebrew Book 

Titles”, „Printing, Hebrew”. 

כ"י קאופמן של המשנה–‏ 

מוצאו וזמנו",‏ בתוך:‏ קובץ מאמרים בלשון חז"ל 

חלק ב"‏ ‏(בעריכת בר אשר,‏ משה,‏ ירושלים,‏ תש"ם)‏ עמ"‏ 

88


Gold, Leonard S., ed., A Sign and a Witness; 2000 Years of Hebrew Books and 

Illuminated Manuscripts (New York – Oxford, 1988) 

Iakerson, Shimon, Catalogue of Hebrew Incunabula from the Collection of the 

Library of the Jewish Theological Seminary of America (2 vols; New York and 

Jerusalem, 2004) 

Richler, Benjamin, Hebrew Manuscripts: A Treasured Legacy (Cleveland / 

Jerusalem, 1990) 

—, Guide to Hebrew Manuscript Collections (Jerusalem: The Israel Academy of 

Sciences and Humanities, 1994) 

—, ed. (Palaeographical and codicological descriptions: Malachi Beit-Arié), Hebrew 

Manuscripts in the Biblioteca Palatina in Parma. Catalogue (Jerusalem: The 

Hebrew Univ. of Jerusalem – The Jewish National and University Library, 

2001) 

—, ed. (Palaeographical and codicological descriptions: Malachi Beit-Arié, in 

collaboration with Nurit Pasternak), Hebrew Manuscripts in the Vatican 

Library. Catalogue (Vatican: Biblioteca Apostolica Vaticana, 2008) 

Rashi’s Commentary to the Pentateuch, First Edition, Reggio, 1475 (The First 

Hebrew Book to Appear in Print). Facsimile of the Unique Copy in the World; 

with an Introduction on the early Hebrew press and Publishers of Italy and 

Spain, by J. Joseph Cohen (Jerusalem: Makor, s.a.) 

Roth, Cecil, Studies in Books and Booklore (Westmead, 1972) 

Sassoon, Suliman David, ם"הרמב של ידו כתב על מקיף מחקר (Jerusalem: David .S 

Sassoon, 1989/90) 

Sotheby’s – Important Hebrew Manuscripts from the Montefiore Endowment (New 

York, 2004) 

Spiegel, Jakov S., הספר בתולדות עמודים ‏,העברי vol. 1: ומגיהים הגהות (2nd ed.; Ramat- 

Gan, Bar-Ilan Univ. Pr., 2004/05); vol. 2: והעתקה כתיבה (Ramat-Gan, Bar-Ilan 

Univ. Pr., 2004/05) 

89


EGYIPTOLÓGIAI TANSZÉK 

90


ELTE BTK, ÓTI, Egyiptológiai Tanszék, 2011/12, I. (őszi) félév 

BBA-EGY-101.1 

Takács Gábor 

G 

K, 13.45–15.15 

Bevezetés a klasszikus egyiptomi nyelvbe, 1 (elmélet) 

Az előadás célja: a hieroglif írás elveinek és jeleinek, a klasszikus vagy 

középegyiptomi nyelvtan alapelemeinek elsajátítása a hangtan, alaktan és mondattan 

terén. 

A jegyszerzés feltételei: az előadás és a hozzá kapcsolódó szemináriumok rendszeres 

látogatása. A hallgató órai munkája a szemináriumokon és a félév során itt írt 

zárthelyi dolgozatok a jegy alapja. A zárthelyi dolgozatok kérdései az előadáson 

elhangzott ismeretek, illetve a szemináriumok során olvasott szövegekkel 

kapcsolatosak. A dolgozatnak alapja hieroglif szövegrészletek átírása, szófaji és 

mondattani elemzése és fordítása. 

Tematika: írásrendszer, névszói morfológia: főnév, melléknév, névmások, 

számnevek, névszói és adverbiális mondatok szerkezete. 


Nyelvtan: 

Allen, J.P.: Middle Egyptian. An Introduction to the Language and Culture of 

Hieroglyphs. Cambridge, 2000., University Press. 

Brunner, H.: Abriß der mittelägyptischen Grammatik. Tübingen, 1961., Akademische 

Druck- und Verlagsanstalt. 

Gardiner, A. H.: Egyptian Grammar. 3 London, 1957., Oxford University Press. 

Szókincs: 

Faulkner, R. O.: A Concise Dictionary of Middle Egyptian. Oxford, 1962., Clarendon 

Press. 

Erman, A. & Grapow, H.: Wörterbuch der ägyptischen Sprache. I-V. 2 Berlin, 1957- 

1971., Akademie-Verlag. 


Buck, A. de: Grammaire élémentaire du moyen égyptien. Leiden, 1952., E.J. Brill. 

Lefébvre, G.: Grammaire de l'égyptien classique. 2 Le Caire, 1955., Institut Français 

d'Archéologie Orientale. 

Schenkel, W.: Tübinger Einführung in die klassisch-ägyptische Sprache und Schrift. 

Tübingen, 1997., Universität Tübingen. 

91



BBA-EGY-101.2 


G 

K, 15.45–17.15 

Bevezetés a klasszikus egyiptomi nyelvbe, 1 (gyakorlat) 

Az előadás célja: a hieroglif írás elveinek és jeleinek, a klasszikus vagy 

középegyiptomi nyelvtan alapelemeinek elsajátítása a hangtan, alaktan és mondattan 

terén. 


látogatása. A hallgató órai munkája a szemináriumokon és a félév során itt írt 

zárthelyi dolgozatok a jegy alapja. A zárthelyi dolgozatok kérdései az előadáson 

elhangzott ismeretek, illetve a szemináriumok során olvasott szövegekkel 

kapcsolatosak. A dolgozatnak alapja hieroglif szövegrészletek átírása, szófaji és 

mondattani elemzése és fordítása. 

Tematika: írásrendszer, névszói morfológia: főnév, melléknév, névmások, 

számnevek, névszói és adverbiális mondatok szerkezete. 


Nyelvtan: 

Allen, J.P.: Middle Egyptian. An Introduction to the Language and Culture of 

Hieroglyphs. Cambridge, 2000., University Press. 

Brunner, H.: Abriß der mittelägyptischen Grammatik. Tübingen, 1961., Akademische 

Druck- und Verlagsanstalt. 

Gardiner, A. H.: Egyptian Grammar. 3 London, 1957., Oxford University Press. 

Szókincs: 

Faulkner, R. O.: A Concise Dictionary of Middle Egyptian. Oxford, 1962., Clarendon 

Press. 

Erman, A. & Grapow, H.: Wörterbuch der ägyptischen Sprache. I-V. 2 Berlin, 1957- 

1971., Akademie-Verlag. 


Buck, A. de: Grammaire élémentaire du moyen égyptien. Leiden, 1952., E.J. Brill. 

Lefébvre, G.: Grammaire de l'égyptien classique. 2 Le Caire, 1955., Institut Français 

d'Archéologie Orientale. 

Schenkel, W.: Tübinger Einführung in die klassisch-ägyptische Sprache und Schrift. 

Tübingen, 1997., Universität Tübingen. 

92



BBA-EGY-111.1 


G 

K, 17.15–18.45 

Bevezetés a kopt nyelvbe (szaidi dialektus), 1 (elmélet) 

Az előadás célja: a kopt nyelvtan alapelemeinek elsajátítása a hangtan, alaktan és 

mondattan terén. 


látogatása. A hallgató órai munkája a szemináriumokon és a félév során ott írt 

zárthelyi dolgozatok, ill. az előadás anyagából való félév végi beszámoltatás a jegy 

alapja. A beszámoltatás része szövegrészletek elemzése és fordítása is. 

Tematika: a kopt nyelv kialakulása, hangtani ismeretek, főnévi morfológia, névszói 

prefixumok, melléknevek kapcsolása, participium coniunctum, névmások, 

számnevek, névszói mondat 


Nyelvtan: 

Layton, B.: A Coptic Grammar with Chrestomathy and Glossary. Sahidic Dialect. 2 

Wiesbaden, 2004., Harrassowitz. 

Till, W.C.: Koptische Grammatik. Saïdischer Dialekt. Leipzig, 1955. 

Szótár: 

Crum, W. E.: A Coptic Dictionary. Oxford, 1939., Oxford, 1939., Oxford University 

Press. 

Westendorf, W.: Koptisches Handwörterbuch. Heidelberg, 1977., Carl Winter 

Universitätsverlag 


Černý, J.: Coptic Etymological Dictionary. London, Cambridge, 1976., Cambridge 

University Press. 

Vycichl, W.: Dictionnaire étymologique de la langue copte. Leuven, 1983., Peeters. 

93



BBN EGY-111.2 

Hasznos Andrea 

Bevezetés a kopt nyelvbe 1. (gyakorlat) 

G 

H, 14.30–16.00 

B 112 

A szeminárium/előadás célja: 

A kopt írás és nyelv bemutatása, történeti elhelyezése az egyiptomi nyelv 

történetében. A kopt alaktanba és mondattanba való bevezetés, a nyelv elsajátításának 

megkezdése egészen egyszerű, a Lambdin-grammatikában található feladatokon 

keresztül; a félév végén már egyszerű, rövid szövegek olvasása. Az alapvető 

grammatikák bemutatása (Till, Layton, Polotsky – utóbbi kettő még nem kötelező). 

Mindez a szahidi dialektusban. 


órai részvétel, félévközi grammatikai- és szódolgozatok 


szemelvény az Apophthegmata patrumból (Lambdin 12-13. szöveg), János 

evangéliuma (2,1 – 2,15) 



Apophthegmata Patrum: LAMBDIN, Th. O., Introduction to Sahidic Coptic, Mercer 

University Press, 2000 4 

János evangéliuma: HORNER, G., The Coptic Version of the New Testament in the 

Southern Dialect, vol. 3, Osnabrück 1969 

Grammatikák: 

TILL, W. C., Koptische Grammatik, Leipzig 1961 

KRAUSE, M., ‚Koptische Literatur’ in: HELCK, W. – WESTENDORF, W. (hrsg.), Lexikon 

der Ägyptologie, Band III, Wiesbaden 1986 

TAKÁCS G., ’Az egyiptomi nyelv’ Fodor I. (szerk.), A világ nyelvei, Budapest 1999 

Szótár: 

CRUM, W. E., A Coptic Dictionary, Oxford 1939 

GYÖRKÖSY A. – KAPITÁNFFY I. – TEGYEY I., Ógörög – magyar nagyszótár, Budapest 1993. 

WESTENDORF, W., Koptisches Handwörterbuch, Heidelberg 1965-1977 


ATIYA, A. S. (ed.), The Coptic Encyclopedia, vols 8, New York – Toronto, 1991 

94



BBN-EGY-201 

Irsay-Nagy Balázs 

Klasszikus egyiptomi szövegolvasás, 1 

G 

Cs, 12.00–13.30 

B 112 


Bevezetés a klasszikus egyiptomi irodalmi szövegek filológiai, nyelvészeti és 

kultúrtörténeti problémáiba egy szöveg feldolgozása révén. A nyelvi ismeretek 

elmélyítése. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. Félév során több röpdolgozat a szöveggel 

kapcsolatos filológiai, nyelvészeti és kultúrtörténeti kérdésekből. A félév végén 

szóbeli beszámolás a szerzett ismeretekről és a kötelező irodalomból. A hallgató órai 

munkájára, a röpdolgozatokra és a szóbeli beszámolásra kap jegyet. 


A hajótörött története (MES 41–48 = ER 100–106) 


BLACKMAN, AYLWARD M. 1932. Middle Egyptian Stories. I. (BAe, 2.) Bruxelles, 

Fondation Égyptologique Reine Élisabeth. Repr. 1972. 

DE BUCK, A. 1948. Egyptian Readingbook. Vol. I: Exercises and Middle Egyptian 

Texts. Leyden, NINO. 


ALLEN, JAMES P. 2000. Middle Egyptian. An Introduction to the Language and 

Culture of Hieroglyphs. Cambridge, Cambridge UP. 

BAINES, JOHN 1990. Interpreting the Story of the Shipwrecked Sailor. In: JEA 76:55– 

72. 

KURTH, DIETER 1987. Zur Interpretation der Geschichte des Schiffbrüchigen. In: SAK 

14:167–179. 

SIMPSON, WILLIAM K. 1984. s. v. Schiffsbrüchiger. In: LÄ 5:619–622. 


BURKARD, GÜNTER 1993. Überlegungen zur Form der ägyptischen Literatur. Die 

Geschichte des Schiffbrüchigen als literarisches Kunstwerk. (ÄAT, 22.) 

Wiesbaden, Harrassowitz. 

GOLÉNISCHEFF, WLADIMIR S. 1913. Les papyrus hiératiques №№ 1115, 1116A et 

1116B de l’Ermitage Impérial à St.-Pétersbourg. [St. Pétersbourg], Ermitage 

Impérial. 

QUIRKE, STEPHEN 2004. Egyptian Literature 1800 BC. Questions and Readings. Rev. 

ed. (GHP Egyptology, 2.) London, Golden House. 

95



BBN-EGY-203 


Klasszikus egyiptomi szövegolvasás, 3 

G 

Sz, 10.00–11.30 

B 112 


Bevezetés a középbirodalmi abüdoszi sztélék filológiai, nyelvészeti és vallástörténeti 

problémáiba két sztélé szövegének feldolgozása révén. A klasszikus egyiptomi 

irodalom és epigráfia irodalomelméleti kérdéseinek megismerése. 


A szemináriumok rendszeres látogatása; kiselőadás megtartása a klasszikus egyiptomi 

irodalom egyes műfajairól. Félév során több röpdolgozat a szöveggel kapcsolatos 

filológiai, nyelvészeti és kultúrtörténeti kérdésekből. Félév végén zárthelyi dolgozat 

az egyiptomi irodalomelmélet kérdéseiből. A hallgató órai munkájára, kiselőadására, 

a röpdolgozatokra és a zárthelyi dolgozatra kap jegyet. 


1. Montu-uszer sztéléje, MMA 12.184 (Lesestücke 19.) 

2. Antef sztéléje, BM EA 581 (Lesestücke 20.) 


SETHE, KURT. 1928. Ägyptische Lesestücke zum Gebrauch im akademischen 

Unterricht. Texte des Mittleren Reiches. 2. verb. Aufl. Leipzig, J. C. Hinrichs. 

Repr. Hildesheim 2005, Georg Olms. 


BARTA, WINFRIED 1963. Die altägyptische Opferliste von der Frühzeit bis zur 

griechisch-römischen Epoche. (MÄS, 3.) Berlin, Bruno Hessling. 

DOBROVITS ALADÁR 1963. A paraszt panaszai. Óegyiptomi novellák. Budapest, 

Magyar Helikon. 

LOPRIENO, ANTONIO (ed.) 1996. Ancient Egyptian Literature. History and Forms. 

(Probleme der Ägyptologie, 10.) Leiden – New York, Köln, Bill. 

MÜLLER, CHRISTA 1975. s. v. Anruf an Lebende. In: LÄ I:293–299. 


LICHTHEIM, MIRIAM 1973. Ancient Egyptian Literature. Vol. I: The Old and Middle 

Kingdoms. Berkeley – Los Angeles – London, University of California Press. 

RANSOM, CAROLINE L. 1913. The Stela of Menthu-Weser. New York, Metropolitan 

Museum of Art. 

SCOTT-MONCRIEFF, P. D. 1912. Hieroglyphic Texts from Egyptian Stelae etc. Part 2. 

London, British Museum. Pl. 23. 

SIMPSON, WILLIAM K. 1972. The Literature of Ancient Egypt. An Anthology of 

Stories, Instructions, and Poetry. New Haven – London, Yale UP. 

SIMPSON, WILLIAM K. 1974. The Terrace of the Great God at Abydos: The Offering 

Chapels of Dynasties 12 and 13. (PPYEE, 5.) New Haven – Philadelphia, 

96


Peabody Museum of Natural History of Yale University – University Museum of 

the University of Pennsylvania. 

97



BBN-EGY-211 

Bács Tamás 

Újegyiptomi szövegolvasás 1 

G 

H, 14.00–15.30 

B 112 


A szeminárium célja az ókori egyiptomi nyelv ún. újegyiptomi nyelvtörténeti 

fázisának megismertetése, ill. a hallgató általi elsajátítása. Tekintve az újegyiptomin 

belüli nyelvi rétegződést ez elsősorban válogatott újegyiptomi irodalmi szövegek 

olvasásán keresztül történik. Az óra egyben a korszak szövegeivel foglalkozó 

szakirodalom megismerését is szolgálja. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája és a félév utolsó 

óráján írt zárthelyi dolgozata alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozat egy ismeretlen 

szöveg részlet átírásából és fordításából áll. 


Igazság és Hamisság (= Papyrus Chester Beatty II = Papyrus BM EA 10682) 

Apophisz és Szekenenré (= Papyrus Sallier I) 


GARDINER, A. H. 1937. Late-Egyptian Stories. BAe VII. Bruxelles, 30-36. 

GARDINER, A. H. 1937. Late-Egyptian Stories. BAe VII. Bruxelles, 85-89. 

Fordítás: 

DOBROVITS A. (szerk. és ford.) 1963. A paraszt panaszai. Budapest, 89 - 93.) 


ČERNÝ, J. and GROLL, S. I. Assisted by C. EYRE 1984. A Late Egyptian Grammar. 

Rome. 

JUNGE, F. 1996. Einführung in die Grammatik des Neuägyptischen. Wiesbaden. 

LOPRIENO, A. 1995. Ancient Egyptian. A linguistic introduction. Cambridge. 

NEVEU, F. 1996. La langue des Ramsès. Grammaire du néo-égyptien. Paris. 


ERMAN, A. 2 1933. Neuägyptische Grammatik. Leipzig. 

FRANDSEN, P. J. 1974. An Outline of the Late Egyptian Verbal System. Copenhagen. 

HINTZE, F. 1952. Untersuchungen zu Stil und Sprache neu-ägyptischer Erzählungen. 

2. Lieferung. Berlin. 

LICHTHEIM, M. 1973–1980. Ancient Egyptian Literature. Vol. II: The New Kingdom. 

Berkeley, 224-230. 

LOPRIENO, A. (ed.) 1996. Ancient Egyptian Literature: History and Forms. PdÄ 10. 

Leiden – Boston. 

SIMPSON, W. K. (ed.) 1973. The Literature of Ancient Egypt. New Haven – London, 

142-155. 

WINAND, J. 1992. Études de néo-égyptien, I. La morphologie verbale. Aegyptiaca 

98


Leodensia 2. Liège. 

99



BBN-EGY-221 


Óbirodalmi szövegolvasás 

G 

Sz, 12.00–13.30 

B 112 


Bevezetés az óbirodalmi vallásos szövegek filológiai, nyelvészeti és vallástörténeti 

problémáiba három szöveg feldolgozása révén. 


A szemináriumok rendszeres látogatása; órai munka. Félév során több röpdolgozat a 

szövegekkel kapcsolatos filológiai, nyelvészeti és kultúrtörténeti kérdésekből. A félév 

végén szóbeli beszámolás a szerzett ismeretekről és a kötelező irodalomból. A 

hallgató órai munkájára, a röpdolgozatokra és a szóbeli beszámolásra kap jegyet. 


1. Pásztordal (DREYER 1990:243) 

2. Piramisszövegek, feltámadási liturgia A.1. (Pyr. 213–219, §§ 134–193) 

3. Piramisszövegek, Kannibálhimnusz (Pyr. 273–274, §§ 393–414) 


DREYER, GUDRUN 1990. Das Hirtenlied in den Privatgräbern des Alten Reiches. In: 

SAK 17:235–284. 

SETHE, KURT 1908–1910. Die altägyptischen Pyramidentexte nach den 

Papierabdrücken und Photographien des Berliner Museums neu 

herausgegeben und erläutert. Bd. 1–2. Leipzig, J. C. Hinrichs. 


ALLEN, JAMES P. 1984. The Inflection of the Verb in the Pyramid Texts. (Bibliotheca 

Aegyptiaca, 2.) Malibu, Undena Publications. 

EDEL, ELMAR 1955–1964. Altägyptische Grammatik. (AnOr, 34/39.) Roma, 

Pontificium Institutum Biblicum. 

DREYER, GUDRUN 1990. Das Hirtenlied in den Privatgräbern des Alten Reiches. In: 

SAK 17:235–284. 


ALLEN, JAMES P. 2005. The Ancient Egyptian Pyramid Texts. (Writings from the 

Ancient World, 23.) Leiden–Boston, Brill. 

ASSMANN, JAN 2001. Tod und Jenseits im Alten Ägypten. München, C. H. Beck. 

ASSMANN, JAN – BOMMAS, MARTIN 2002. Altägyptische Totenliturgien. Bd. 1: 

Totenliturgien in den Sargtexten des Mittleren Reiches. Heidelberg, C. Winter. 

EYRE, CHRISTOPHER 2002. The Cannibal Hymn. A Cultural and Literary Study. 

Liverpool, Liverpool UP. 

HAYS, HAROLD M. 2009. Unreading the Pyramids. BIFAO 109:195–220. 

LECLANT, JEAN et al. 2001. Les textes de la pyramide de Pépy I er . 1–2. (MIFAO, 118.) 

Le Caire, IFAO. 

100


PIANKOFF, ALEXANDRE 1968. The Pyramid of Unas. (Bollingen Series, XL.5. = 

Egyptian Religious Texts and Representations, 5.) Princeton, NJ, Princeton UP. 

101



BBN-EGY-222 

Schreiber Gábor 

Későegyiptomi szövegolvasás 

G 

K, 11.00–12.30 

B 112 


Bevezetés a görög-római kori hieroglif írásrendszer tanulmányozásába. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája és a félév során írt 

két zárthelyi dolgozat alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozatokban fordítási 

gyakorlatot kell elvégezni. 


Mendész-sztélé, részlet 

Karnak, Honszu-himnusz: Urk. VIII, No. 116 

Eszna, Részlet a Neith-kozmogóniából: Eszna No. 206 

Kom Ombo, Haroérisz-himnusz 

Philae, Abaton-dekrétum 

Edfu, Intelmek az edfui papokhoz 

El-Qal’a: Dedikációs felirat 

Részlet a Lélegzések Könyvéből 


Daumas, F. et al.: Valeurs phonétiques des signes hiéroglyphiques d’époque grécoromaine 

I-IV. Montpellier, 1988-1995. 


Chassinat, É.: Le temple d’Edfou III. Le Caire, 1928. 

De Morgan, J.: Kom Ombos II (Catalogue des monuments et inscriptions de l’Égypte 

antique, Série I, Vol. III). Wien, 1909. 

Goyon, J-C.: Le Papyrus du Louvre N. 3279. Le Caire, 1966. 

Junker, H.: Das Götterdekret über das Abaton. Wien, 1913. 

Pantalacci, L. – Traunecker, C.: Le temple d’el-Qal‘a II. Le Caire, 1998. 

Sauneron, S.: Le temple d’Esna (Esna III). Le Caire, 1968. 

Sethe, K.: Hieroglyphische Urkunden der griechisch-römischen Zeit I. Historischbiographische 

Urkunden aus den Zeiten der makedonischen Könige und der 

beiden ersten Ptolemäer (Urk. II). Leipzig, 1904. 

Sethe, K. – Firschow, O.: Thebanische Tempelinschriften aus griechisch-römischer 

Zeit I (Urk. VIII). Berlin, 1957. 

102



BBN-EGY-231 


Kopt szövegek 1. (Biblikus és liturgikus irodalom) 

G 

H, 10.00–11.30 

B 112 


Az első évben megszerzett nyelvtudás megszilárdítása és bővítése, a kopt szövegek 

egyre magabiztosabb olvasása önállóan. Ebben a félévben részletet olvasunk az 

Újszövetség kopt fordításából a szahidi dialektusban, majd megismerkedvén a bohairi 

dialektus sajátosságaival, a kopt liturgia néhány részletét olvassuk. 


Az órákon való részvétel és félévközi dolgozatok. 


Máté evangéliuma 14, 22 – 15, 1 

Liturgia: részlet az ún. Éves Pszalmodiából 



Éves Pszalmodia (a kopt egyház kiadványa) 

PEREZ, G. A., El Evangelio de San Mateo en Copto Sahidico (Texto de M 569, 

Estudio preliminar y aparato critico), Madrid 1984 

Szótár: 


GYÖRKÖSY A. – KAPITÁNFFY I. – TEGYEY I., Ógörög – magyar nagyszótár, 

Budapest 1993. 



ATIYA, A. S. (ed.), The Coptic Encyclopedia, vols 8, New York – Toronto 1991 

MEINARDUS, O. F. A., Two Thousand Years of Coptic Christianity, The American 

University in Cairo Press 1999 

ZANETTI, U., Les Lectionnaires coptes annuels. Basse-Égypte (Publications de 

l’Institut Orientaliste de Louvain), Louvain-la-Neuve 1985 

103



BBN-EGY-233 


Kopt szövegek 3. (Gnósztikus szövegek) 

G 

H, 11.30–13.00 

B112 


Az önálló szövegelemzés elősegítése, a kopt nyelvben való mélyebb ismeretek 

megszerzése. Az egyik legismertebb és legjelentősebb kopt szöveg corpus, a Nag 

Hammadi-anyag egy darabjának olvasása. 


Az órákon való részvétel, félév végi beszámoló az együtt olvasott szövegből. 


János apokrifon: a négy változatban fennmaradt szöveg két, legteljesebben 

megmaradt szövegvariánsának összehasonlításával 

NHC II 1,1-3,30 (Nag Hammadi kódex) 

BG 19,6-25,3 (Berlini kódex) 



WALDSTEIN, M. –WISSE, F., The Apocryphon of John. Synopsis of Nag Hammadi 

Codices II,1; III,1; and IV,1 with BG 8502,2 (Nag Hammadi and Manichaean Studies, 

33) Leiden-New York-Köln: Brill 1995 

LUFT U., Istenek, szentek, démonok Egyiptomban, Budapest: Kairosz kiadó 2003 

Szótár: 


GYÖRKÖSY A. – KAPITÁNFFY I. – TEGYEY I., Ógörög – magyar nagyszótár, 




RUDOLPH, K., Die Gnosis, Leipzig 1972 

JONAS, H., The Gnostic Religion. The Message of the Alien God and the Beginnings 

of Christianity, Boston 1973 2 

Az NHMS-sorozatban (Nag Hammadi and Manichaean Studies) megjelent 

tanulmányok bármelyike. 

104



BBN-EGY-251 

Bács Tamás 

A Nílus-völgy története 1. 

K 

H, 12.00–13.30 

A előadás célja: 

Az előadás áttekintést nyújt az egyiptomi történelem korai időszakaitól a 

Középbirodalom végéig. 


Az előadások rendszeres látogatása. Egy a félév végén benyújtandó szemináriumi 

dolgozat és a hallgató a félév végén tett szóbeli vizsgájának összesített eredménye 

adja ki az érdemjegyet. 

Tematika: 

Az egyiptomi állam kialakulása; az archaikus kori Egyiptom; Óbirodalom, I. 

Átmeneti kor, Középbirodalom. 


KEMP, B. J. 1983. Old Kingdom, Middle Kingdom and Second Intermediate Period c. 

2686-1552 BC, in: TRIGGER, B. G., KEMP, B., O’CONNOR, D. and LLOYD, A. 

B.: Ancient Egypt. A Social History. Cambridge, 71-182. 

LEHNER, M. 1997. The Complete Pyramids. Cairo. 

GRAJETZKI, W. 2006. The Middle Kingdom of Ancient Egypt. History, Archaeology 

and Society. London. 

REDFORD, D. B. 1992. Egypt, Canaan, and Israel in Ancient Times. Princeton, 3-70. 

SHAW, I. (ed.) 1991. The Oxford History of Ancient Egypt. Oxford, 1-136. 

TRIGGER, B. G. 1983. The rise of Egyptian civilization, in: TRIGGER, B. G., KEMP, 

B., O’CONNOR, D. and LLOYD, A. B.: Ancient Egypt. A Social History. 

Cambridge, 1-70. 

WILKINSON, T. A. H. 2001. Early Dynastic Egypt. London – New York. 


BUTZER, K. 1976. Early Hydraulic Civilization in Egypt: A Study in Cultural 

Ecology. Chicago. 

DODSON, A. and HILTON, D. 2004. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. 

London. 

GARDINER, A. H. 1964. Egypt of the Pharaohs. An Introduction. Oxford, 27-106. 

HELCK, W. 1971. Die Beziehungen Ägyptens zu Vorderasien im 3. und 2. 

Jahrtausend v. Chr. ÄA 5. Wiesbaden. 

KEMP, B. J. 1989. Ancient Egypt: Anatomy of a Civilization. London. 

MIDANT-REYNES, B. 2000. The Prehistory of Egypt. From the First Egyptians to the 

First Pharaohs. Oxford. 

WARBURTON, D. A. 2001. Egypt and the Near East. Politics in the Bronze Age. 

Neuchâtel – Paris. 

105



BBN EGY 271 

Bács Tamás 

A Nílus-völgy művészete 1. 

K 

Sz, 12.00–13.30 


Az előadás áttekintést nyújt az egyiptomi művészet predinasztikus kortól II. Átmeneti 

korig terjedő történetéről. 


Az előadások rendszeres látogatása. Egy a félév végén benyújtandó szemináriumi 

dolgozat és a hallgató a félév végén tett szóbeli vizsgájának összesített eredménye 

adja ki az érdemjegyet. 

Tematika: 

Előzmények – a késő predinasztikus kor (kb. Kr.e. 3500 – 2972); Korai dinasztikus 

kor (Kr.e. 2972 - 2647); Óbirodalom (Kr.e. 2647 - 2124) – III. dinasztia (Kr. e. 

2647 - 2573); Óbirodalom (Kr.e. 2647 - 2124) – IV. dinasztia (Kr. e. 2573 – 

2454); Óbirodalom (Kr.e. 2647 - 2124) – V. - VI. dinasztia (Kr. e. 2454 – 2140); I. 

Átmeneti kor (Kr. e. 2123 - 2040); Középbirodalom (Kr. e. 2040 - 1648). 


ALDRED, C. 1980, Egyptian Art. London. 

ARNOLD, D. 1992. Die Tempel Ägyptens. Götterwohnungen, Baudenkmäler, 

Kultstätten. Zürich, Artemis. 

HAYES, W. C. 1953–1959. The Scepter of Egypt. I–II. New York, Metropolitan 

Museum of Art. 

KEMP, B. J. 1989. Ancient Egypt: Anatomy of a Civilization. London. 

MALEK, J. 1999. Egyptian Art. London. 

MIDANT-REYNES, B. 2000. The Prehistory of Egypt. From the First Egyptians to the 

First Pharaohs. Oxford. 

LEHNER, M. 1997. The Complete Pyramids. London, Thames and Hudson. 

ROBINS, G. 1997. The Art of Ancient Egypt. London. 


D'AURIA, S., LACOVARA, P. and ROEHRIG, C. H. 1988. Mummies & Magic: The 

Funerary Arts of Ancient Egypt. Boston: Museum of Fine Arts,. 

DODSON, A. and IKRAM, S. 2008. The Tomb in Ancient Egypt. Royal and Private 

Sepulchres from the Early Dynastic Period to the Romans. Cairo. 

JAMES, T. G. H. – DAVIES, W. V. 1983. Egyptian Sculpture. London. 

RUSSMANN, E. R. 1989. Egyptian Sculpture: Cairo and Luxor. Austin. 

SCHÄFER, H. 1974. Principles of Egyptian Art. Translated and edited by EMMA 

BRUNNER-TRAUT, with an introduction by JOHN BAINES. Oxford, Aris & 

Phillips. 

SPENCER, A. J. 1979. Brick Architecture in Ancient Egypt. Warminster. 

STEVENSON SMITH, W. 1981. The Art and Architecture of Ancient Egypt, 2nd edition 

106


revised and updated by WILLIAM KELLY SIMPSON, Harmondsworth, Penguin 

Books. 

107



BMA-EGYD-101 


Az egyiptomi nyelvészet kérdései és problémái 1. 

G 

H, 13.00–14.30 

B 112 


A BA képzés három éve alatt megszerzett kopt nyelvtudás tovább bővítése; a két már 

tárgyalt dialektus (S, B) mellett ebben a félévben a másik négy leginkább ismert és 

kutatott dialketus (M, A, L, F) sajátosságaival is megismerkednek a hallgatók, és 

mindegyikben szöveget olvasnak. 


Az órákon való részvétel, félévközi dolgozat. 


M: Máté evangéliuma a közép-egyiptomi dialektusban (14, 22-15, 10) 

F: Agathonicus apologiája (S és F dialektusban) (cols 1-2) 

L: János evangéliuma a lükopoliszi dialektusban (3, 12-4,1) 

A: Főnix (a Phisiologus c. gyűjteményből) 


KAHLE, P.E., Balaizah. Coptic Texts from Deir el-Balaizah in Upper Egypt, London 

1954, 193-268. 

KASSER, R. szócikkei Coptic Encyclopedia 8 

LANTSCHOOT, A. van, “A propos du Phisiologus“ in: Coptic Studies in Honor of 

Walter Ewing Crum, The Byzantine Institute 1950, 339-365; 355. 

MALLON, A., Grammaire copte, Beyrouth 1956. 

NAGEL, P., „Lycopolitan (or Lyco-Diospolitan or Subakhmimic)“ szócikk Coptic 

Encyclopedia 8, 151-159. 

SCHENKE, H-M., „Mesokemic (or Middle Egyptian)“ szócikk Coptic Encyclopedia 8, 

162-164. 

SCHENKE, H-M., Das Matthäus-Evangelium im mittelägyptischen Dialekt des 

Koptischen (Codex Scheide), Berlin 1981. 

THOMPSON, H., The Gospel of St John according to the Earliest Coptic Manuscript, 

London 1924. 

TILL, W. C., Achmimisch-koptische Grammatik, Leipzig 1928. 

TILL, W. C., Koptische Chrestomathie für den fayumischen Dialekt mit grammatischer 

Skizze, Wien 1930. 

TILL, W. C., Koptische Dialektgrammatik, München 1961. 


FUNK, W-P., ”How closely related are the Subakhmimic Dialects?” ZÄS 112 (1985) 

108


124-130. 

FUNK, W-P., Beiträge des mittelägyptischen Dialekts zum koptischen 

Konjugationssystem in: D. W. YOUNG (ed.), Studies Presented to Hans Jakob Polotsky, 

Massachusetts 1981, 177-210. 

KASSER, R., “Les dialectes coptes et les versions coptes bibliques” Biblica 46 (1965) 

KASSER, R., “Dialectes, sous-dialectes et dialectule dans l’Egypte copte” in ZÄS 92 

(1966) 106-115. 

SHISHA-HALEVY, A., “Achmimoid Features in Shenoute’s Idiolect” Le Muséon 89 

(1976) 353-66. 

109



BMA-EGYD-103 


Az egyiptomi nyelvészet kérdései és problémái III 

G 

K, 12.15–13.45 

A szeminárium célja: az óegyiptomi szókincs történeti vizsgálata a külső rokonítás 

fényében 

A jegyszerzés feltételei: részvétel a konzultáción, a szakirodalom megismerése és a 

kiadott feladat teljesítése 

Tematika: történeti-összehasonlító nyelvészet, etimológia 


Calice, F. von: Grundlagen der ägyptisch-semitischen Wortvergleichung. Wien, 

1936., Selbstverlag des Orientalischen Institutes der Universität Wien. 

Ember, A.: Egypto-Semitic Studies. Leipzig, 1930., The Alexander Cohut Memorial 

Foundation. 

Takács, G.: Etymological Dictionary of Egyptian. Volume One: A Phonological 

Introduction. Leiden, 1999., E. J. Brill. 

Vycichl, W.: Dictionnaire étymologique de la langue copte. Leuven, 1983., Peeters. 


Cohen, M.: Essai comparatif sur le vocabulaire et la phonétique du chamitosémitique. 

Paris, 1947., Librairie Ancienne Honore Champion. 

Osing, J.: Die Nominalbildung des Ägyptischen. I-II. Maiz/Rhein, 1976., Verlag 

Philipp von Zabern. 

Rössler, O.: Das Ägyptische als semitische Sprache.= Altheim, F. & Stiehl, R. (eds.): 

Christentum am Roten Meer. Band I. Berlin, New York, 1971., Walter de Gruyter. 

Pp. 263-325. 

110



BMA-EGYD-201 


Irodalmi és történeti szövegek I. 

G 

Cs, 10.30–12.00 

B 112 


Késői és görög-római kori hieroglif irodalmi és történeti szövegek olvasása, elemzése. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája és a félév második 

felében írt zárthelyi dolgozat ill. az órán bemutatott kiselőadás alapján kap jegyet. A 

zárthelyi dolgozatban egy fordítási gyakorlatot kell elvégezni (átírással). 


Mendész-sztélé 

Bentres-sztélé 




Lichtheim, M.: Ancient Egyptian Literature. A Book of Readings III. The Late Period. 

Berkeley – London, 1980. 

Simpson, W. K. (szerk.): The Literature of Ancient Egypt. Cairo, 2003. 


Broze, M.: La princesse de Bakhtan. Essai d’analyse stylistique. Bruxelles, 1989. 

Sethe, K.: Hieroglyphische Urkunden der griechisch-römischen Zeit I. Historischbiographische 

Urkunden aus den Zeiten der makedonischen Könige und der 

beiden ersten Ptolemäer (Urk. II). Leipzig, 1904. 

111



BMA-EGYD-221 


Az egyiptomi vallás forrásai I. 

G 

Cs, 13.00–14.30 

B 112 


Késői és görög-római kori egyiptomi teológiai szövegek olvasása, elemzése. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája és a félév második 

felében írt zárthelyi dolgozat ill. az órán bemutatott kiselőadás alapján kap jegyet. A 

zárthelyi dolgozatban egy fordítási gyakorlatot kell elvégezni (átírással). 


Dendarai Khoiakh-szövegek: Gabonaozirisz készítése 

Eszna: A pi-netjeri rítusok 


Cauville, S.: Le temple de Dendara: Les chapelles osiriennes I-III. Le Caire, 1997. 



Sauneron, S.: Le temple d’Esna (Esna III). Le Caire, 1968. 


Coulon, L. (szerk.): Le culte d’Osiris au Ier millénaire av. J.-C. Découvertes et 

travaux récents. Le Caire, 2010. 

Sauneron, S.: Les fêtes religieuses d’Esna aux derniers siècles du paganisme (Esna 

V). Le Caire, 1962. 

112



BMA-EGYD-241 

Bács Tamás 

Bevezetés a hieratikus írásba 

G 

Sz, 14.00–15.30 

B 112 


Bevezetés a hieratikus írásrendszerbe, időbeni (óbirodalmi, középbirodalmi, 

újbirodalmi) és funkció szerinti (irodalmi/vallási, praktikus) változásainak bemutatása 

válogatott szövegek olvasásán keresztül. 






pLouvre E. 2516c+Cairo Museum 602, frame X verso 

(=POSENER-KRIÉGER, P. and DE CENIVAL, J. L. 1968. Hieratic Papyri in the British 

Museum. 5th Series: the Abu Sir Papyri. London, pls. 13-14. 

III. Szenuszert himnusz 

(=MÖLLER, G. 1961. Hieratische Lesestücke für den akademischen Gebrauch. I. 

Berlin, 4) 

pAnastasi II 1,1-2,5 

(=MÖLLER, G. 1961. Hieratische Lesestücke für den akademischen Gebrauch. II. 

Berlin, 37-38) 

pAmhherst 2,2-10 

(=MÖLLER, G. 1961. Hieratische Lesestücke für den akademischen Gebrauch. III. 

Berlin, 25) 


Paleográfiák: 

MÖLLER, G. Hieratische Paläographie. Die ägyptische Buchschrift in ihrer 

Entwicklung von der 5. Dyn. Bis zur römischen Kaiserzeit. I.-III. Leipzig 

2 1927-1936. 

WIMMER, S. 1995. Hieratische Paläographie der nicht-literarischen Ostraka der 19. 

und 20. Dynastie. Teil 1: Text. Teil 2: Tafeln. ÄAT 28. Wiesbaden. 


ČERNY, J. 1952. Paper and Books in Ancient Egypt. London. 

POSENER, G. 1974. L’écriture hiératique. In: Textes et langages de l’Égypte 

pharaonique. BdÉ LXIV/1. Le Caire, 25-30. 

MALININE, M. 1974. L’hiératique anormal. In: Textes et langages de l’Égypte 

pharaonique. BdÉ LXIV/1. Le Caire, 31-35. 

PARKINSON, R. and QUIRKE, S. 1995. Papyrus. London. 

113


SCHLOTT, A. 1989. Schrift und Schreiber im Alten Ägypten. München. 

114


BMA-EGYD-321 

Bács Tamás 

Egyiptom történetének kérdései – I 

G 

P, 12.00–13.30 

B 112 


Különböző, az ókori Egyiptom faraónikus (óbirodalmi, középbirodalmi, újbirodalmi, 

későkori), hellénisztikus, római és későantik történetéhez kapcsolódó témák 

megvitatása elsődleges és másodlagos források olvasásán keresztül. A kurzus 

betekintést nyújt a historiográfia elméleti problémáiba, ill. ezek specifikusan 

egyiptológiai vonatkozásaiba és azoknak az általános elméleti hatásoknak 

áttekintésére tesz kísérletet, amelyek az ókori Egyiptom historiográfiájára hatottak. 






BAGNALL, ROGER S. 1993. Egypt in Late Antiquity. Princeton, Princeton UP. 

DAVIS, S. J. 2004. The Early Coptic Papacy. The Egyptian Church and Its Leadership 

in Late Antiquity. Cairo, AUC Press. 

HÖLBL, GÜNTHER 1994. Geschichte des Ptolemäerreiches. Darmstadt, 

Wissenschaftliche Buchgesellschaft. 

KIENITZ, F. K. 1953. Die politische Geschichte Ägyptens vom 7. bis zum 4. 

Jahrhundert vor der Zeitwende. Berlin, Akademie-Verlag. 

MIDANT-REYNES, BÉATRIX 1992. Préhistoire de L’Égypte. Paris, Armand Colin. 

TÖRÖK LÁSZLÓ. 1997. The Kingdom of Kush. Handbook of the Napatan-Meroitic 

Civilization. Leiden – New York – Köln, Brill. /Handbuch der Orientalistik, 

Abt. 1: Der Nahe und Mittlere Osten, 31./ 

TRIGGER, B. G. – KEMP, B. – O’CONNOR, D. – LLOYD, A. B. 1983. Ancient Egypt. A 

Social History. Cambridge, Cambridge UP. 

REDFORD, D. B. 1992. King-Lists, Annals and Day-Books. A Contribution to the 

Study of the Egyptian Sense of History. Mississauga, Benben Publications. 

SHAW, IAN (ed.) 1991. The Oxford History of Ancient Egypt. Oxford, Oxford UP. 


Az egyéni szemináriumi beszámoló témájától függően személyre szabott. 

115



BMA-EGYD-401.1 


G 

K, 10.00–11.30 

B 112 

Kutatási perspektívák az egyiptomi kultúra korszakaiban 1. 


A Hallgató megismertetése a kutatási témájához lazábban kapcsolódó aktuális 

kutatási perspektívákkal, amelyekben szakmája jeles képviselői ütköztetik 

álláspontjaikat. Bizonyos egyszerűbb témákról a Hallgató is kutatásokat végez és 

kialakítja, majd bemutatja saját álláspontját. 


Az órákon való részvétel, mikro-kutatás és eredmények bemutatása a félév végén. 

Olvasandó szövegek/Tematika: 

A továbbiakban személyre szabott. 





116



BMA-EGYD-401.2 


G 

Cs, 15.00–16.30 

B 108 

Kutatási perspektívák az egyiptomi kultúra korszakaiban I. 


A perzsa korra vonatkozó új forrásanyag megismerése, elemzése – különös tekintettel 

a temetői anyagra. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája ill. a félév során 

elkészített szemináriumi dolgozat alapján kap jegyet. 

Tematika: 

A manawiri ásatás 

A thébai temetői anyag 

Az abuszíri szaito-perzsa temető és a memphizi nekropolisz 

Új adatok a Deltából 


Kienitz, F. K.: Die politische Geschichte Ägyptens vom 7. bis zum 4. Jahrhundert vor 

der Zeitwende. Berlin, 1953. 

Posener, G..: La première domination perse en Égypte. Le Caire, 1936. 


Aston, D. A.: Dynasty 26, Dynasty 30, or Dynasty 27? In search of the funerary 

archaeology of the Persian Period. In Leahy, A. – Tait, J. (szerk.): Studies on 

Ancient Egypt in Honour of H. S. Smith. London, 1999, 17-22. 

Bares, L. – Smolárikova, K.: The Shaft Tomb of Iufaa. Vol. 1: Archaeology. Prague, 

2008. 

Coppens, F. – Smolárikova, K.: Lesser Late Period Tombs at Abusir. Prague, 2009. 

117



BMA-EGYD-601 


Kutatási szeminárium 

G 

K, 11.30–13.00 

B 112 


A hallgató szakdolgozatához és érdeklődéséhez kapcsolódó, de azzal nem egyező 

témákban specializált szakirodalmi tájékozódást és kutatási/feldolgozási munkát kínál 

a kurzus azzal a céllal, hogy elősegítse a hallgató képességeinek, tudományos 

gondolkodásának, kutatási módszerének és íráskészségének fejlesztését a 

meghatározott tudományterületen. 


Az órákon való részvétel; beszámolók a kutatási témához tágabban kapcsolódó 

témákból. 


Személyre szabott. 





118



BMA-EGYD-611/a 


Diplomamunka szeminárium 1. 

G 

K, 13.00–14.30 

B 112 


A kurzus hozzásegíti a hallgatót, hogy megszerezze azokat az elméleti és kutatásmódszertani 

ismereteket, és egyben feldolgozza választott témájának fontosabb régi 

és újabb szakirodalmát, amelyek segítségével kialakíthatja benyújtandó 

szakdolgozatát. Ennek során fejlesztheti az elsajátított ismeretek szintetizálásának 

képességeit, tudományos kérdések megértését és ilyenek önálló felvetését, 

megoldását, az értekezésben megkívánt módszertani és stilisztikai eljárások 

alkalmazását. 


Az órákon való részvétel; beszámolók a kutatási témához tágabban kapcsolódó 

témákból. 







119



BMA-EGYD-611/b 


Diplomamunka szeminárium 

G 

K, 15.00–16.30 

B 108 


A későegyiptomi kőszarkofágokra vonatkozó forrásanyag és a szekunder irodalom 

részletes megismerése, elemzése. 




Tematika: 

A kőszarkofágok tipológiai fejlődése az Újbirodalomtó a Ptolemaiosz-korig 

A memphiszi temető a későkorban 

Szövegrepertoár 


Buhl, M.-L.: The Late Egyptian Anthropoid Stone Sarcophagi. København, 1959. 

Manassa, C.: The Late Egyptian Underworld: Sarcophagi and Related Texts from the 

Nectanebid Period. Wiesbaden, 2007. 


Ikram, S. – Dodson, A..: The Mummy in Ancient Egypt. Cairo, 1998. 

120



BMA-EGYD-701 


Az egyiptomi filológia szövegkiadási gyakorlata 1. 

G 

K, 14.30–16.00 

B 112 


A Hallgató kutatási témájának megfelelően típusú szövegek kiadásának módszerével 

ismerkedünk meg a félév folyamán. 


Az órákon való részvétel; adott szövegek preparálása a megadott szempontok szerint. 







121



BMA-EGYD-703 


Dokumentáció az egyiptológiában I. 

G 

K, 13.00–14.30 

B 108 


Bevezetés az egyiptológiában alkalmazott régészeti és epigráfiai dokumentáció 

módszertanába. 




Tematika: 

Az egyiptomi epigráfia története, főbb jellemzői, módszerei 

Sematikus és facsimile másolat (vonalrajz, Chicago Method, színkódolt rajz) 

A relief en-creux és a bas relief dokumentációja 

Festett falfelületek dokumentációja 

A kéziratos (papirusz) anyag dokumentációja 

Tárgydokumentáció 

Kerámiadokumentáció 

Építészeti dokumentáció 

Rajz, fotó és modell viszonya 

Tárgyleírás és regisztráció 

Kutatási adatbázis kiépítése és karbantartása 


Assmann, J. – Burkard, G. – Davies, V. (szerk.): Problems and Priorities in Egyptian 

Archaeology. London, 1987. 

Caminos, R.: Ancient Egyptian Epigraphy and Paleography. New York, 1976. 

Malek, J.: Egyptian Epigraphy as Practiced in Memphis. EES Newsletter 3 (1988), 4- 

6. 

Orton, C. – Tyers, P. – Vince, A.: Pottery in Archaeology. Cambridge, 1993. 

Parkinson, R. – Quirke, S.: Papyrus. London, 1995. 

122


INDOEURÓPAI NYELVTUDOMÁNYI TANSZÉK 

123


ELTE BTK, ÓTI, Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszék, 2011/12, I. (őszi) félév 

BBN-IND-101 

Ittzés Máté 

Szanszkrit leíró nyelvtan 1. 

K 

2 kr 

H, 12.30–14.00 

Ifj. fszt. 4. 


Az előadás célja, hogy a hallgatók gazdag példaanyag és egyszerűbb összefüggő 

szövegek révén megismerjék és elsajátítsák a szanszkrit nyelv leíró nyelvtanának a 

tematikánál részletesebben kifejtett részeit. 


A jegyszerzés a félév végén kollokvium formájában történik, melynek témája a félévi 

anyag. 

A kurzus látogatásköteles előadás, a hallgató összesen legfeljebb három alkalommal 

hiányozhat. Háromnál több hiányzás esetén a hallgató semmiféleképpen nem kap 

jegyet. Az órai jelenlét nyilvántartása katalógus segítségével történik, melyet a hallgató 

az óra elején (az óra kezdetétől számított 5, azaz öt percig) sajátkezűleg írhat alá. 

Tematika: 

W. H. Maurer alább megnevezett könyvének 1–9. (a csoport haladásától függően 

esetleg további) leckéi az ide tartozó olvasmányokkal és nyelvtannal együtt. 

Nyelvtani tematika: Hangtani alapok, magánhangzófokozás; magánhangzós tövű 

névszók ragozása; thematikus imperfectumi igeosztályok; absolutivum, participium 

perfectum passivi; tad és idam névmások; mondatrészek és a szanszkrit szórend; az 

egyenes idézet és az iti partikula használata; a medium. 


W. H. MAURER: The Sanskrit Language. An Introductory Grammar and Reader. 

Revised ed. London–New York, 2009. 

KÖRTVÉLYESI T.: Szanszkrit nyelvtan. Bp., 1998 (és újabb kiadások). 

(a vonatkozó fejezetek a vizsga anyagát képezik) 


W. D. WHITNEY: Sanskrit Grammar. Delhi, 1969 (és régebbi és újabb kiadások). 

A. A. MACDONELL: A Sanskrit Grammar for Students. Oxford, 1927 (és újabb 

kiadások). 

L. RENOU: Grammaire sanscrite. I–II. Paris, 1930. 

A. F. STENZLER: Elementarbuch der Sanskrit-Sprache. Berlin–New York, 2003 19 . 


124



BBN-IND-102 

Dezső Csaba 

Szanszkrit nyelvgyakorlatok 1. 

G 

2 kr 

ómb. 

A szeminárium célja, 

hogy a hallgatók nyelvtani gyakorlófeladatok révén, illetőleg példamondatok 

magyarról szanszkritra és szanszkritról magyarra történő fordítása során elmélyítsék és 

a gyakorlatba ültessék át a szanszkrit nyelv alak- és mondattanával kapcsolatos 

ismereteiket, és bővítsék szanszkrit lexikális tudásukat. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató a minden óra elején írt zárthelyi 

dolgozatai alapján kap jegyet. 


Az órán fordított mondatok. 


KÖRTVÉLYESI Tibor, Szanszkrit nyelvtan, Budapest, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, 

1998. 


Az órán fordított mondatok forrásai: 

COULSON, Michael, Sanskrit. An Introduction to the Classical Language (Teach 

Yourself Books), revised by Richard GOMBRICH and James BENSON, Hodder & 

Stoughton, 2 1998 (repr.). 

GONDA, Jan, A Concise Elementary Grammar of the Sanskrit Language, Leiden, E. J. 

Brill, 1966. 

MAURER, P., The Sanskrit Language, Routledge, 2009. 

PERRY, Edward Delavan, A Sanskrit Primer, New Delhi, Cosmo Publications, 1977 

(repr.). 

STIEHL, Ulrich, Sanskrit-Kompendium. Ein Lehr-, Übungs- und Nachschlagewerk, 

Heidelberg, 1990. (Devanagari-Ausgabe, 3. überarbeitete Auflage, 3 2004). 


125



BBN-IND-121 

Négyesi Mária 

Hindí leíró nyelvtan 1. 

K 

2 kr 

K, 10.00–11.30 

Ifj. fszt. 4. 


A dévanágarí írásrendszer elsajátítása. Hindí leíró nyelvtani ismeretek elsajátítása. Az 

olvasmányok alapján a hindí írás- és beszédkészség fejlesztése. 


Az órák rendszeres látogatása. Az írásbeli házifeladatok elkészítése. A hallgató a 

kollokviumon szerez jegyet, amely írásbeli és szóbeli részből áll. A teszt jellegű 

írásbeli a tanult morfológiai ismereteket és az olvasmányok szóanyagát kéri számon. 

Tematika: 

Az 1-5. olvasmány és a hozzá kapcsolódó nyelvtani anyag: 

a dévanágarí rás, a főnév, a melléknév, a baRā melléknév adverbiális használata, a 

névmás, a névutó, az ige (a főnévi igenév, a befejezetlen melléknévi igenév, az 

egyszerű jelen, múlt és jövő idő, a határozói igenév ), a vālā használata, a birtokos 

viszony és a kellés, szükségesség kifejezési formái, az egyszerű mondat szórendje 


Négyesi Mária: Hindí nyelvkönyv kezdőknek. (Kézirat) 


Michael C. Saphiro: A Primer of Modern Standard Hindi. Motilal Banarsidass, Delhi 

1989. 

Annie Montaut: A Grammar of Hindi. Lincom Europa, München 2004. 

Shaligram Shukla: Hindi Morphology. Lincom Europa, München 2001. 


126



BBN-IND-122 


Hindi nyelvgyakorlatok 1. 

G 

2 kr 

Sz, 14.00–15.30 

Ifj. fszt. 4. 


A hindí írás- és beszédkészség fejlesztése: 

Gyakorlatok a dévanágarí írásrendszer elsajátítására. A hindí leíró nyelvtani 

ismereteket közlő órák anyagának gyakorlása az olvasmányok és írásos gyakorlatok 

alapján. 


Az órák rendszeres látogatása. A hallgató a félév során nyújtott teljesítménye (írásbeli 

tesztek, órai munka, a házi feladatok minősége) alapján szerez jegyet. Az írásbeli 

tesztek a tanult morfológiai ismereteket és az olvasmányok szóanyagát kérik számon. 

Tematika: 

Az 1-5. olvasmány és a hozzá kapcsolódó nyelvtani anyag. 





1989. 




127



BBN-IND-201 


Szanszkrit leíró nyelvtan 3. 

K 

2 kr 

H, 14.00–15.30 

Ifj. fszt. 4. 


Az előadás célja, hogy a hallgatók gazdag példaanyag és egyszerűbb összefüggő 

szövegek révén megismerjék és elsajátítsák a szanszkrit nyelv leíró nyelvtanának a 

tematikánál részletesebben kifejtett részeit. 



anyag. 





Tematika: 

W. H. Maurer alább megnevezett könyvének 17–26. (a csoport haladásától függően 

esetleg további) leckéi az ide tartozó olvasmányokkal és nyelvtannal együtt. 

Nyelvtani tematika: a mássalhangzós tövű névszóragozás ismétlése és elmélyítése; az 

összetételek további típusai; futurum; személyes névmások; perfectum; imperativus; 

további szandhi-szabályok; a passivum; az athematikus igeragozás; a 

melléknévfokozás. 


W. H. MAURER: The Sanskrit Language. An Introductory Grammar and Reader. 

Revised ed. London–New York, 2009. 

KÖRTVÉLYESI T.: Szanszkrit nyelvtan. Bp., 1998 (és újabb kiadások). 

(a vonatkozó fejezetek a vizsga anyagát képezik) 


W. D. WHITNEY: Sanskrit Grammar. Delhi, 1969 (és régebbi és újabb kiadások). 

A. A. MACDONELL: A Sanskrit Grammar for Students. Oxford, 1927 (és újabb 

kiadások). 

L. RENOU: Grammaire sanscrite. I–II. Paris, 1930. 

A. F. STENZLER: Elementarbuch der Sanskrit-Sprache. Berlin–New York, 2003 19 . 


128



BBN-IND-202 

Dezső Csaba 

Szanszkrit nyelvgyakorlatok 3. 

G 

2 kr 

ómb. 

A szeminárium célja, 

hogy a hallgatók nyelvtani gyakorlófeladatok révén, illetőleg példamondatok 

magyarról szanszkritra és szanszkritról magyarra történő fordítása során elmélyítsék és 

a gyakorlatba ültessék át a szanszkrit nyelv alak- és mondattanával kapcsolatos 

ismereteiket, és bővítsék szanszkrit lexikális tudásukat. A félév során egyszerűbb 

összefüggő szövegeket is olvasunk. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató a minden óra elején írt zárthelyi 

dolgozatai alapján kap jegyet. 


Az órán fordított mondatok. 

Hitópadésa (részlet) 


KÖRTVÉLYESI Tibor, Szanszkrit nyelvtan, Budapest, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, 

1998. 


Az órán fordított mondatok forrásai: 

COULSON, Michael, Sanskrit. An Introduction to the Classical Language (Teach 

Yourself Books), revised by Richard GOMBRICH and James BENSON, Hodder & 

Stoughton, 2 1998 (repr.). 

GONDA, Jan, A Concise Elementary Grammar of the Sanskrit Language, Leiden, E. J. 

Brill, 1966. 

MAURER, P., The Sanskrit Language, Routledge, 2009. 

PERRY, Edward Delavan, A Sanskrit Primer, New Delhi, Cosmo Publications, 1977 

(repr.). 

STIEHL, Ulrich, Sanskrit-Kompendium. Ein Lehr-, Übungs- und Nachschlagewerk, 

Heidelberg, 1990. (Devanagari-Ausgabe, 3. überarbeitete Auflage, 3 2004). 

TÖRZSÖK, Judit: Friendly Advice by Naráyana & King Víkrama’s Adventures. Clay 

Sanskrit Library, New York Univ. Press – JJC Foundation, 2007. 


129



BBN-IND-211 


Hindi leíró nyelvtan 3. 

K 

2 kr 

K, 13.00–14.30 

Ifj. fszt. 4. 


Hindí leíró nyelvtani ismeretek elsajátítása. A 10-15. olvasmány alapján a hindí írásés 

beszédkészség fejlesztése. 


Az órák rendszeres látogatása, a házi feladatok megfelelő minőségű elkészítése. A 

hallgató a kollokviumon szerez jegyet, amely írásbeli és szóbeli részből áll. A teszt 

jellegű írásbeli a tanult morfológiai ismereteket és az olvasmányok szóanyagát kéri 

számon. 

Tematika: 

Az 10-15. olvasmány és a hozzá kapcsolódó nyelvtani anyag: 

Az összetett igék. Naptárrendszerek, az idő kifejezése. A coniunctivus. A 

conditionalis. A passivum. A műveltető igék. A frequentativum, habitualis, 

intensivum. 





1989. 




130



BBN-IND-212 

Vijaya Sati 

Hindi nyelvgyakorlatok 3. 

G 

2 kr 

ómb. 

The goal of the seminar / lecture: 

To improve the grammatical and conversational skills of the students. 

The conditions of getting a mark: 

Preparing homeworks regularly. Oral examination on the last class of the semester. 

Students will be asked to converse among themselves and with the teacher on different 

topics discussed in the class. 

Topics to be studied: 

Text Book developed by the department for students of the first two years, lessons 10- 

15. 


Négyesi Mária: Hindí nyelvkönyv kezdőknek. (kéziratban) 


Reading and Listening to Hindi newspapers, TV serials, movies, news, songs etc. on 

the internet (e.g. दूरदश%न, एनड$ट$वी, दैिनक जागरण, नवभारत टाइ$स, !हंदु#तान) 


131



BBN-IND-223 

Kiss Csaba 

G 

2 kr 

ómb. 

Szanszkrit szövegolvasás 3. 

Bölcs mondások/szép mondások (szubhásiták) az indiai irodalomban 


A szubhásiták (bölcs/szép mondások) az ind irodalom egyik csúcsteljesítménye. 

Népszerűek, szórakoztatóak, és mivel 2-4 sorban, tömören fejtenek ki sokszor 

bonyolult és szellemes gondolatokat, relatíve gyors sikerélménnyel kecsegtetik a 

fordítót. A kurzus fő célja a nyelvfejlesztés, a rendkívül tömör szanszkrit nyelvezet 

gyakorlása, valamint a mondások által érintett ind kulturális témák (vallási, szerelem, 

jóga, helyes életmód stb.) tárgyalása. 


Órai aktivitás + 3 zh. 

Tematika: 

Bhartrihari, Amaru versei, gyűjtemények (pl. a Szubhásitanuktávalí), eposzi bölcs 

mondások, buddhista szubhásiták 


WINTERNITZ, Moritz. History of Indian Literature. vol. III. 148-173. old. 


Kosambi, D. D. „On the authorship of Śatakatrayī.” The Journal of Oriental Research. 

Madras. Vol. XV. 1945-46. 64-77. old. 


132



BBN-IND-224 

Hidas Gergely 

Szanszkrit szövegolvasás 4. 

G 

2 kr 

ómb. 


A kurzus célja a szanszkrit nyelvtan gyakorlása, a szókincs bővítése, valamint a 

szövegértési, elemzési és fordítási képességek fejlesztése az ind mitológia klasszikus 

szövegei, a Puránák alapján. 


Az órák rendszeres látogatása folyamatos készüléssel. A félév végén szóbeli 

beszámoló az olvasott szövegek alapján. 


Részletek a Márkandéja-, Visnu-, Kúrma-, Bhágavata-, Agni és Siva-puránákból 


Vekerdi, J. (2008) Puránák. A hindu legendairodalom gyöngyszemei. Corvina, 

Budapest. 


Dimmitt, C. & van Buitenen, J. (1978) Classical Hindu Mythology. A Reader in the 

Sanskrit Puranas. TUP, Philadelphia. 

Doniger, W. (1975) Hindu Myths. Penguin, New York. 

Mani, V. (1975) Puranic Encyclopaedia. Motilal Banarsidass, Delhi. 

Rocher, L. (1986) The Puranas. Harrasowitz, Wiesbaden. 


133



BBN-IND-232 


Hindi szövegolvasás 2. 

G 

2 kr 

Sz, 10.00–11.30 

Ifj. I/1. 


Az auktorolvasás típusú órán 20. századi hindí irodalmi szemelvények olvasása és 

fordítása történik. 


Az órák rendszeres látogatása. A hallgató rendszeres felkészülése, órai munkája és 

házi feladatai alapján, valamint a félév végén egy könnyebb, ismeretlen irodalmi 

szöveg szótár segítségével történő írásbeli fordítása alapján szerez jegyet. 

Tematika: 

Prémcsand: A thákur kútja. 

Praszád: A kis bűvész. 

V. Varmá: A mogul udvar írnoka. 

Dzs. Kumár: A feleség. 

Jaspál: A vihar istene. 


Hindí nyelvű irodalmi lexikonokból a megfelelő szócikkek (Prémcsand, Kumár, 

Praszád, V. Varmá, Jaspál és műveik): 

Dr. Nagendra (ed.): Bharatiy Sahitya Kosh. National Publishing House, New Delhi 

1981 1 . 

Dh. Varma (ed.): Hindi Sahitya Kosh. Gyanmandal Limited. Varanasi 1986 2 . 


R. S. McGregor: Hindi Literature of the Nineteenth and Early Twentieth Centuries. 

Harrassowitz, Wiesbaden 1974. 

P. Gaeffke: Hindi Literature in the 20 th Century. Harrassowitz, Wiesbaden 1978. 

Bacchan Singh: Hindi sahitya ka dusra itihas. Radhakrsna, Delhi 1996. 


134



BBN-IND-242 

Vijaya Sati 

Hindi beszédgyakorlatok 2. 

G 

2 kr 

ómb. 






topics discussed in the class. 

Texts to be read / Topics to be studied: 

Ravi Prakash Gupta: Text book of Hindi conversation (At Airport, In the Bank, House 

on rent, Hiring a taxi or auto, In the clinic, In Hotel, In a Restaurant, Inquiring about a 

train, Visit to a temple or church, In a Party, Discuss A film or play, In the Market, 

conversation in a police station, etc.) 

Other topics selected by the teacher from Hindi textbooks. 


Ravi Prakash Gupta: Text book of Hindi conversation 


Reading and Listening to Hindi newspapers, TV serials, movies, news, songs etc. on 

the internet (e.g. एनड$ट$वी, दैिनक जागरण, नवभारत टाइ$स, !हंदु&तान) 


135



BBN-IND-251 

Dezső Csaba 

Ind kultúrtörténet (ókor és középkor) 

K 

2 kr 

ómb. 


bevezetés az indológia történetébe és módszertanába, valamint a muzulmán hódítás 

előtti India kultúrájának tanulmányozásába. 


Az előadások rendszeres látogatása. A szóbeli vizsga anyagát az előadásokon 

elhangzottakon kívül a kötelező szakirodalom képezi. 

Tematika: 

(I.) India és Európa: tudománytörténeti bevezetés. Az orientalizmus. Az inkluzivizmus 

Indiában. Tradicionális és neo-hinduizmus. 

(II.) Alapfogalmak: dharma, karma. 

(III.) India története az ókorban és a korai középkorban. Az indiai történetírás 

problematikája. 

(IV.) A hagyományos indiai társadalom: varna és dzsáti. 


BASHAM, A. L.: The Wonder That Was India. Third revised edition, Picador, 2005, 

Chapters I, II, III, V, VII. 



136



BBN-IND-261 

Dezső Csaba 

Óind irodalomtörténet 

K 

2 kr 

ómb. 


A szanszkrit irodalom történetének átfogó bemutatása, a hallgató szövegolvasási 

órákon megszerzett irodalomtörténeti ismereteinek rendszerezése. 


Az előadások rendszeres látogatása. A szóbeli vizsga anyagát az előadásokon 

elhangzottakon kívül a kötelező irodalom képezi. 

Tematika: 

A védikus irodalom. Epikus irodalom. A meseirodalom. A regényirodalom. A lira. A 

drámairodalom. 

Kötelező irodalom: 

VEKERDI József (vál.): Mahábhárata. Csíkszereda 2007. 

VEKERDI József (ford.): Rámájana. Terebess, Budapest 1997. 

ASVAGHÓSA: Buddha élete (ford. Vekerdi József). Terebess, Budapest 1999. 

TÖTTÖSSY Csaba (ford.): Sukaszaptati. A papagáj hetven meséje. Holnap, Budapest 

2007. 

VEKERDI József (vál. ford.): Szanszkrit líra. Európa, Budapest 1988. 

VEKERDI József (vál. ford.): Kálidásza válogatott művei. Európa, Budapest 1961. 

VEKERDI József (vál. ford.): Vágyzuhatag. Amaru és Bhartrihari verseiből. Terebess, 

Budapest, 1997. 

DANDIN: A tíz herceg története (ford. Wojtilla Gyula). Édesvíz, Budapest 1998. 

SCHMIDT József (ford.): Az agyagkocsika (Mrcs-cshakatika). Súdraka király drámája. 

Gyoma 1925. 

DZSAJADÉVA: Gíta Govinda. Weöres Sándor fordítása. Magvető, Budapest 1982. 

BASHAM, A. L.: The Wonder That Was India. Third revised edition, Picador, 2005, 

Chapter IX. 

A Világirodalmi lexikon szanszkrit irodalommal kapcsolatos szócikkei. 

SCHMIDT József: A szanszkrit irodalom története. Pallos, Budapest 1923 (repr. 1995). 


MAJOR István (vál. ford.): A tamil irodalom kistükre. Európa, Budapest 1978, 9–212. 

LIENHARD, Siegfried: A History of Classical Poetry: Sanskrit – Pali – Prakrit. 

Wiesbaden 1984. 


137



BBN-IND-301.01, BBN-IND-311 

Hidas Gergely 

Páli nyelv 1. 

G 

2 kr 

ómb. 


A kurzus bevezetést ad a páli nyelvtan és szókincs világába a Buddha 

születéstörténetein keresztül. A páli mint középind nyelv jellegzetességeinek 

bemutatása a klasszikus szanszkrittal egybevetve. Páli szövegértési, elemzési és 

fordítási képességek elsajátítása alapfokon. A páli irodalmi korpusz áttekintése. 





Pali Reader: Jataka 1-5. 


Andersen, D. (1901-1907) A Pali Reader with Notes and Glossary. 

London/Copenhagen. 


Cowell, E.B. (1895-1907) The Jataka. Oxford. 

Hinüber, O. (1996). A Handbook of Pali Literature. Berlin. 

Oberlies, T. (2001) Pali: A Grammar of the Language of the Theravada Tipitaka. 

Berlin. 

Perniola, V. (1997) Pali Grammar. Oxford. 


138



BBN-IND-301.02, BBN-IND-313 

Hidas Gergely 

Páli nyelv 3. 

G 

2 kr 

ómb. 


A kurzus alapvető célja a szövegértési, elemzési és fordítási képességek elmélyítése. 

Az egyszerűbb nyelvezetű buddhista narratív irodalom két félévnyi olvasása után a 

hallgatók már komplexebb nyelvi és gondolati világgal rendelkező szövegeket 

fordítanak és elemeznek. Ezekből megismerhetők a vallásalapító életére vonatkozó 

különböző legendák, továbbá a buddhizmus alaptanításai és eszméi. Az órákon a páli 

mint középind nyelv jellegzetességei továbbra is összehasonlításra kerülnek a 

klasszikus szanszkrittal. 





Pali Reader: Nidanakatha, Vinayapitaka, Samyuttanikaya, Majjhimanikaya, 

Anguttaranikaya. 


Andersen, D. (1901-1907) A Pali Reader with Notes and Glossary. 

London/Copenhagen. 


Cowell, E.B. (1895-1907) The Jataka. Oxford. 

Hinüber, O. (1996). A Handbook of Pali Literature. Berlin. 

Oberlies, T. (2001) Pali: A Grammar of the Language of the Theravada Tipitaka. 

Berlin. 

Perniola, V. (1997) Pali Grammar. Oxford. 


139



BBN-IND-301.03 

Kiss Csaba 

Bevezetés India vallásaiba 2. 

K 

2 kr 

ómb. 


Az előadás az ind vallásokkal (főként a hinduizmussal, a buddhizmussal, a 

dzsainizmussal és a szikh vallással) kapcsolatos alapvető, de alapos ismereteket kíván 

nyújtani, folytatva az előző félévben megkezdett munkát. 


írásbeli vizsga 

Tematika: 

a hinduizmus az upanisadok után; az eposzok vallásossága; a trimúrti és egyéb istenek 

ikonográfiája; az ortodox filozófiai rendszerek; a mahájána buddhizmus; a hindu, 

buddhista és dzsaina tantra; a szikh vallás; a jóga a tantrától napjainkig; modern 

hinduizmus. 


1. BROCKINGTON, John L. A szent fonál. A hinduizmus folytonossága és 

változatossága. Budapest: General Press, 2007. 60-64. old. 

2. ELIADE, Mircea. A jóga. Halhatatlanság és szabadság. Budapest: Európa, 1996. 

3. SANDERSON, Alexis. „Śaivism and the Tantric Traditions.” In: The World’s 

Religions/Religions of Asia. Ed. Friedhelm Hardy. London: Routledge, 1988. 

[Reprint: 1990.] 

4. SKILTON, Andrew. A buddhizmus rövid története. Budapest: Corvina, 1997. 

5. BAKTAY Ervin. India művészete. Budapest: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalat, 

1963. 

6. SANKARA. A Brahma-szútra magyarázata. Ford. Ruzsa Ferenc. Budapest: Kossuth, 

1996. 

7. RADNÓTI Alice. India oroszlánjai—A szikhek. Budapest: Kelet Kiadó, 2008. 


MICHAELS, Axel. Hinduism. Past and Present. Translated by Barbara Harshav. 

Princeton, NJ: Princeton University Press, 2004. 

DASGUPTA, S. N. A History of Indian Philosophy. 5 vols. Delhi: MLBD, 2000. [1922-] 


140




Kiss Csaba 

Upanisadok 

G 

2 kr 

ómb. 


A kurzus segítséget nyújt a védikus szanszkrit vallásos irodalom filozófiailag 

legfontosabb szövegeinek, az Upanisadoknak önálló olvasásához; fő célunk a 

nyelvfejlesztés, de emellett a szövegek filozófiai tartalmának megértésére is nagy 

hangsúlyt fektetünk. 


Órai aktív részvétel + 3 zh. 

Tematika: 

részletek a Katha-upanisadból; a Cshándógja-upanisad legfontosabb részei; az Ísáupanisad; 

részletek a Svétásvatara-upanisadból. 


8. OLIVELLE, Patrick. Upanisads. Oxford: Oxford University Press, 1996. 


9. KUNST, Arnold. ”Some notes on the Interpretation of the Śvetāśvatara Upanisad.” 

Bulletin of the School of Oriental and African Studies, Vol. 31, No. 2 (1968), 

309-314. 


141





Országismeret 

K 

2 kr 

K, 14.45–16.15 

Ifj. fszt. 4. 


India mai kulturájának, mindennapjainak a megismertetése. 


Az órák rendszeres látogatása. Legalább két kiselőadás tartása és egy szemináriumi 

dolgozat megírása választott témából. A hallgató a szóbeli kollokviumon szerez jegyet, 

elsősorban az órákon elhangzott ismeretek alapján. 

Tematika: 

India földrajza, közigazgatási, társadalmi, politikai rendszere. Az indiai államok. 

Hagyományok és modernség. Vallások és ünnepek. 

A család, a nők helyzete. Iskoláztatás. 

Viselkedési normák, etikett. Öltözködés, ruházat, indiai ételek. Közlekedés. 

Nevezetességek (világörökség). 

Az indiai diaszpóra. 


J. Nehru: India fölfedezése. Európa, Budapest 1981. 

M. K. Gandhi: Kísérleteim az igazsággal. Etalon, Budapest 2009. 

G. Johnson: Az indiai világ atlasza. Helikon-Magyar Könyvklub, Budapest 1998. 

M. Albanese: Észak-India. Kelet olvasztótégelye. Gabo, Budapest 1999. 


India Today folyóirat (hindí vagy angol kiadása) 

R. Pandey: Hindu Samskaras. Socio-religious Study of the Hindu Sacrements. Motilal, 

Delhi 1969. 

A. Roy: Az apró dolgok istene. Európa, Budapest 2005. 

R. Mistry: India, India. Ulpius-ház, Budapest 2007. 

A. Adiga: A fehér tigris. Cartaphilus, Budapest 2008. 

Kh. Singh: Át, Pakisztánba. Európa 1975. 

Volk Gy.: India – a végletek birodalma. HVG könyvek, Budapest 2007. 

a tanszéki videokönyvtárban található ismeretterjesztő filmek 

internet, pl. http://timesofindia.indiatimes.com/ és más angol vagy hindí nyelvű online 

napilapok, folyóiratok 

https://www.cia.gov/library/publications/the-world.../IN.html 

http://asi.nic.in/ 


142




Vijaya Sati 

Hindí beszédgyakorlatok 

G 

2 kr 

ómb. 






topics. 


Négyesi: Hindí nyelvkönyv kezdőknek. 1-5. lesson 





143




Vijaya Sati 

Szituációs gyakorlatok 

G 

2 kr 

ómb. 




Oral examination on the last class of the semester. Students will be asked to converse 

among themselves and with the teacher on different topics discussed in the class. 


Text Book developed by the department for students of the first two years, lessons 10- 

15 and Vartalap pustika. 




Reading and Listening to Hindi newspapers, TV serials, movies, news songs etc. on 

the internet, films from the videolibrary 


144




Vijaya Sati 

Hindí esszéírás 

G 

2 kr 

ómb. 


To develop the creative writing skills by writing short essays, memoirs, and research 

article etc. 


The students will prepare short essays during the semester. They also have to write a 

longer essay on a selected topic of their choice and approved by the teacher. The final 

mark will be based on the marks given on the essays, specially on the long essay. 

Topics to be studied: 

In choosing the topics for the essay writing the interest of the students will be 

considered. 




145




Vijaya Sati 

A hindí nyelv regiszterei 

K 

2 kr 

ómb. 


To show the different registers of Hindi language to the students. 


Oral examination based on the topics and texts read in the class. 


Texts will be selected by the teacher and given to the students from class to class. 

Compulsory special literature: 

Ramsvroop Chaturvedi: Hindi Gadya - Vinyas aur vikas. Lokbharti Prakashan, 

Allahabad 2002. 

Akashvani Vividha (ed.): Prakashan Vibhag, Delhi 1959. 

Vedpratap Vaidik: Hindi Patrkarita vividh ayam. Part 1-2. Hindi Book Centre, New 

Delhi 1992. 

A. Kuczkiewicz-Fras: Perso-Arabic Hybrids in Hindi. The Sociolinguistic and 

Structural Analysis. Manohar, New Delhi 2003. 


Recommended special literature: 

Premchand: Mansarovar. Sarasvati Press, Allahabad 1960. 

Some NCERT Text Books 

Hindi text book: Doorva. NCERT, New Delhi 2008. 


146




Renner Zsuzsanna 

Az indiai művészet története 

K 

2 kr 

ómb. 


Az indiai szubkontinens hagyományos művészetének – építészetének és 

képzőművészetének – forrásai, története főbb korszakai, tipológiája, vallási és 

mitológiai háttere vonatkozásában az alapvető ismeretek megszerzése. 


órák látogatása, szakirodalom ismerete, dolgozat vagy vizsga 

Tematika: 

Az indiai művészet sajátosságai, forrásai; főbb korszakai; hindu és buddhista 

építészet; hindu és buddhista ikonográfia. 


Renner Zsuzsanna: Indiai művészet. Internetes oktatási segédanyag az "Ókori és keleti 

művészet" című tantárgyhoz. ELTE BTK 2006. 

Renner Zsuzsanna: Indiai címszavak. Fajcsák Györgyi (szerk.) Keleti művészeti 

lexikon. Corvina, Budapest, 2007. 

Ions, Veronica: Indiai mitológia. Corvina, 1983. 

Rawson, Philip: Az indiai civilizáció. Helikon, 1983. 

Az alábbi művek közül az egyik: 

Harle, J. C.: The Art and Architecture of the Indian Subcontinent. Penguin, 1990. 

Huntington, Susan: The Art of Ancient India. Weatherhill, 1985. 

Dehejia, Vidya: Indian Art. Phaidon, 1997. 


Rao, T. A. G.: Elements of Hindu Iconography. 2 Vols. Motilal Banarsidas, 1985 

(1914). 


147




Vajdovich Györgyi 

G 

2 kr 

H, 10.30–12.00 

MúK 6–8., -137 

Filmtörténet / Filmtörténet II. 

Kulturális identitás, narráció és műfaji kérdések az indiai filmben 


India a világ legnagyobb filmgyártó nemzete, azonban az évente itt készülő mintegy 

800-1000 filmnek csak egy része (átlag évi 150-200 film) tartozik abba a csoportba, 

amit Bollywood elnevezéssel illetnek, vagyis a Bombayben készülő, hindi nyelvű, 

zenés-táncos jelenetekkel tűzdelt szórakoztató filmet, mely rendkívül nagy hangsúlyt 

helyez a sztárrendszerre. A képzés célja ezen filmgyártás vázlatos bemutatása, a 

gyártási, narratív és műfaji sajátosságok elemzése, a fontosabb tematikák és mítoszok 

tárgyalása, valamint az indiai film kortárs globalizációs folyamatának áttekintése. A 

kurzus célja továbbá ennek a filmtípusnak az elhelyezése az indiai film tágabb 

kontextusában, összevetve más nyelvek filmgyártásával, a művészfilmes tradícióval és 

az új, „középutas” tendenciával. 


A kurzus teljesítésének feltétele a filmek ismerete. A hallgatók minden óra elején írnak 

az aznapra feladott filmből egy rövid filmismereti tesztet, a kurzus teljesítésének 

feltétele max. 3 hiányzás és/vagy hiányzó filmismereti teszt. (A filmekhez, egy-két 

kivétellel, van magyar felirat, a többi angol felirattal nézhető). 

Vizsga: Otthon írandó házidolgozat megadott témák alapján. 

Tematika: 

1, Az indiai filmgyártás területi, nemzetiségi és nyelvi jellegzetességei, az indiai film 

kulturális gyökerei 

2, Az indiai film gyártási, forgalmazási és vetítési sajátosságai 

3, A kulturális és vallási tradíciók beépülése a tömegfilmbe 

4, Bollywood szerepe a hagyományok megőrzésében, Bollywood jelentősége az NRIközösségek 

életében 

5, Az indiai tömegfilm alapmítoszai 

6, A szerelemmítosz modernizálódása napjainkban, a modern női szerepek 

megjelenítése 

7, A társadalmi problémák megjelenítése és elhallgatása a filmekben, az indiai 

társadalom reprezentációja az egyes korszakokban 

8, Az indiai sztárrendszer sajátosságai, Bollywood szerepe a toleranciára nevelésben 

9, A maszálá-film sajátosságai, narratív és műfaji jellemzői; a filmműfaj fogalmának 

problematikussága az indiai film esetében 

10, A musical és a bollywoodi film, a zenés film mint az egyéb műfajokat magába 

olvasztó metaműfaj 

11, A globalizáció hatása Bollywoodra, újfajta gyártási és forgalmazási technikák, 

Bollywood növekvő népszerűsége a világban 

12, A nyugati műfajok beépülése az indiai filmbe, elmozdulás a „tiszta műfajok” felé 

13, Az intertextualitás és az önreflexió speciális szerepe az indiai filmben 

148


14, Az indiai művészfilmes hagyomány és a „középutas filmek” új tendenciája 


Metropolis 11 (2007) no. 1 Bollywood-összeállítás 

Vajdovich Györgyi: Műfajváltozat és műfajkeveredés. A bollywoodi film és a musical. 

Metropolis 12 (2008) no. 3. 70-89. 


Datta, Sangeeta: Globalisation and Representations of Women in Indian Cinema. 

Social Scientist 28. no. 3-4. (March-April 2000) pp. 71-82. 

Deshpande, Sudhanva: The Consumable Hero of Globalised India. In: Kaur, Raminder 

– Sinha, Ajay J.: Bollyworld. Popular Indian Cinema through a Transnational 

Lens. New Delhi – Thousand Oaks – London: Sage Publications, 2005. pp. 186- 

203. 

Dudrah, Rajinder Kumar: Bollywood. Sociology Goes to the Movies. New Delhi – 

Thousand Oaks – London, Sage Publications, 2006. 

Ganti, Tejaswini: A Guidebook to Popular Hindi Cinema. New York – London, 

Routledge, 2004. 

Gopinath, Gayatri: Queering Bollywood. Alternative Sexualities in Popular Indian 

Cinema. In: Grossman, Andrew: Queer Asian Cinema. Shadows in the Shade. 

Special Issue of Journal of Homosexuality 39 no. 3-4. pp. 283-297. 

Kavi, Ashok Row: The Changing Image of the Hero in Hindi Films. In: Grossman, 

Andrew: Queer Asian Cinema. Shadows in the Shade. Special Issue of Journal of 

Homosexuality 39 no. 3-4. pp. 307-312. 

Mehta, Monika: Globalizing Bombay Cinema. Reproducing the Indian State and 

Family. Cultural Dynamics 17 (2005) no. 2. pp. 135-154. 

Schramm, Harold: Musical theatre in India. Asian Music 1 no. 1. (Winter 1968-1969) 

pp. 31-40. 

Skillman, Teri: The Bombay Hindi Film Song Genre: A Historical Survey. Yearbook 

for Traditional Music 18 (1986) 

Uberoi, Patricia (1998) : The diaspora comes home: Disciplining desire in DDLJ. 

Contributions to Indian Sociology 1998 no. 32. pp. 305-336. 


A kötelezően megtekintendő filmek listáját a félév elején kapják meg a hallgatók. 

149




Dezső Csaba 

Ind kultúrtörténeti szeminárium (ókor és középkor) 

G 

2 kr 

ómb. 


A szeminárium szorosan kapcsolódik az Ind kultúrtörténet (ókor és középkor) előadás 

anyagához. A hallgatók az előadáson elhangzottakkal kapcsolatban megadott 

tanulmányokat elolvasva az órán a tanár közreműködésével megvitatják a témában 

felmerülő kérdéseket, problémákat, és egy választott témáról szemináriumi dolgozatot 

írnak. 


Az órák rendszeres látogatása, a megadott szakirodalom feldolgozása (ennek 

ellenőrzése az órákon felvetett kérdések megvitatása során történik), szemináriumi 

dolgozat elkészítése a szorgalmi időszak utolsó hetére. A félév végi érdemjegy 

egyrészt az órai munkára, másrészt a szemináriumi dolgozatra adott jegyből áll össze 

(1/3 – 2/3 arányban). 

Tematika: 

(ld. az előadás anyagát) 

Témajavaslatok a szemináriumi dolgozathoz: 

1. Inkluzivizmus Baktay Ervin és A. Coomaraswamy műveiben 

2. Az indológia mint „orientalizmus” kritikája és a lehetséges válaszok 

3. Kőrösi Csoma Sándor és Stein Aurél Indiában: a két tudományos pálya 

összevetése 

4. A hagyományos és a neo-hinduizmus összevetése 

5. Az indoárja migráció és a szubsztrátum-elméletek 

6. Varna és dzsáti: ideológiai keret és társadalmi valóság 

7. stb. 


MURTI, M. S., Methodology in Indological Research, Delhi, 1991, Chapter 6. 

SONKOLY Gábor: “India-kutatásunk kezdeteinek tanulságai”, in Tattva, 2001.1: 57-65. 

SAID, Edward: “Orientalizmus (részlet a könyv bevezetéséből)”, in Lettre, 2000 nyár, 

37. szám 

STEIN Aurél: Ázsia halott szívében, Helikon, Budapest, 1986. A Szünidei utazás 

Szrínagarba és a Nagy Sándor nyomában Indiába c. fejezetek. 

HALBFASS, W.: “Dharma in the Self-Understanding of Traditional Hinduism”, 

“Reinterpretations of Dharma in Modern Hinduism” in India and Europe: An Essay 

in Philosophical Understanding. Motilal Banarsidass : Delhi, 1990. 

BROCKINGTON, John: A szent fonál, Budapest, 2007. 9. és 10 fejezet 

RUZSA Ferenc: "Johannes Bronkhorst: Greater Magadha. Studies in the Culture of 

Early India" (recenzió) in: Keréknyomok 2007/nyár, 142–151. 

POLLOCK, Sheldon: “Mimamsa and the problem of history in traditional India” in 

JAOS 109.4 (1989), pp. 603-610. 

150


DUMONT, Louis: “Az indiai kasztrendszerről”, in Lettre, 1996 nyár, 21. szám 

APPANDURAI, Arjun: “Helyretenni a hierarchiát (Homo hierarchicus)”, in Lettre, 2008 

nyár, 69. szám 

A dolgozatok választott témájához külön-külön fogok irodalmat ajánlani. 


CLIFFORD, James: “Said orientalizmusáról”, in Lettre, 2000 ősz, 39. szám 

HACKER, Paul: “Dharma in Hinduism” in Journal of Indian Philosophy 34 (2006), pp. 

479–496. 

GETHIN, Rupert: “He Who Sees Dhamma Sees Dhammas: Dhamma in Early 

Buddhism” Journal of Indian Philosophy 32 (2004), pp. 513–542. 

MICHAELS, Axel: Hinduism: Past and Present. Princeton, 2004: The Social System (pp. 

159–200.) 


151




Dezső Csaba 

Óind irodalomtörténeti szeminárium 

G 

2 kr 

ómb. 


A szeminárium szorosan kapcsolódik az Óind irodalomtörténet előadás anyagához. A 

hallgatók az előadásokon tárgyalt irodalmi művek magyar fordításait (lásd az előadás 

irodalomjegyzékét) és az elhangzottakkal kapcsolatban megadott tanulmányokat 

elolvasva az órán a tanár közreműködésével megvitatják a témában felmerülő 

kérdéseket, problémákat, és egy választott témáról szemináriumi dolgozatot írnak. 


Az órák rendszeres látogatása, a megadott szakirodalom feldolgozása: ennek 

ellenőrzése az órákon felvetett kérdések megvitatása során történik (a kötelező 

irodalom olvasása a félév során folyamatos, az ajánlott szakirodalomból minden diák 

egy-egy tanulmányt választ, amelyet vitaindítóként az órán összefoglal), szemináriumi 

dolgozat elkészítése a szorgalmi időszak utolsó hetére. A félév végi érdemjegy 

egyrészt az órai munkára, másrészt a szemináriumi dolgozatra adott jegyből áll össze 

(1/3 – 2/3 arányban). 

Tematika: 

(ld. az előadás anyagát) 

Témajavaslatok a szemináriumi dolgozathoz: 

10. A szanszkrit metrika 

11. A szanszkrit négysorosok tematikája 

12. A klasszikus indiai dráma cselekményének szerkezete 

13. Sakuntalá története a Mahábháratában és Kálidásza drámájában 

14. A Rámájana mint Asvaghósa Buddhacsarita című eposzának modellje 

15. Szerelmes nők a szanszkrit lírában 

16. Kurtizánok a szanszkrit irodalomban 

17. stb. 


Az Óind irodalomtörténet kurzushoz megadott irodalmi művek fordításainak, valamint 

ezen kötetek elő- és utószavainak folyamatos olvasása. 

A Világirodalmi lexikon szanszkrit irodalommal kapcsolatos szócikkei. 

GOODWIN, Robert E.: „Aesthetic and Erotic Entrancement in the Śakuntalā” in: 

Goodwin, Robert E.: The Playworld of Sanskrit Drama. Motilal Banarsidass, Delhi 

1998, pp. 25–65. 

INGALLS, Daniel H. H.: „Sanskrit Poetry and Sanskrit Poetics” in: Indiana university 

conference on oriental-western literary relations, papers edited by Horst Frenz and 

G.L. Anderson, Chapel Hill, N.C. : University of North Carolina Press, 1955, pp. 1- 

22. 

LIENHARD, Siegfried: “The Making of a Poet” in: Indologia Taurinensia VII (1979), 

pp. 309-321. 

152


LIENHARD, Siegfried: “On the Textual Structure of Kāvya” in: The Adyar Library 

Bulletin, Dr. Kunjunni Raja Felicitation Volume, Vols. 44-45, 1980-81, pp. 161- 

178. 

TÖTTÖSSY Csaba: „Cintāmanibhatta szerzősége” in: Antik tanulmányok 1976/2, 223– 

232. 


GEROW, Edwin, “Sanskrit Dramatic Theory and Kālidāsa’s Plays” in Barbara Stoller- 

Miller, Edwin Gerow, David Gitomer (eds.), Theater of Memory: The Plays of 

Kālidāsa. Columbia Univ. Press 1984. 

GEROW, Edwin, “Abhinavagupta’s Aesthetics as a Speculative Paradigm” in JAOS 

114.2, 1994, pp. 186–208. 

GEROW, Edwin, “Rasa and Katharsis: A Comparative Study, Aided by Several Films” 

in JAOS 122.2, 2002, 264–277. 

GOODWIN, Robert E.: „Carudatta in Love” in: Goodwin, Robert E.: The Playworld of 

Sanskrit Drama. Motilal Banarsidass, Delhi 1998, pp. 163-175. 

INGALLS, Daniel H. H.: “A Sanskrit Poetry of Village and Field: Yogesvara and his 

Fellow Poets” in: JAOS 74/3, 1954, pp. 119-131. 

INGALLS, D. H. H., "Kalidasa and the Attitudes of the Golden Age," in Journal of the 

American Oriental Society, Vol. 96, No. 1, January-March, 1976, pp. 15-26. 

POLLOCK, Sheldon: “The Death of Sanskrit” in: Comparative Studies in History and 

Society, 43.2, 2001, pp. 392-426. 

POLLOCK, Sheldon, “Sanskrit Literary Culture from Inside Out” in Sheldon Pollock 

(ed.), Literary Cultures in History. Reconstructions from South Asia. Univ. of 

California Press 2003, pp. 39–130. 


153


ELTE BTK, ÓTI, Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszék, 2011/12, II. (tavaszi) félév 



Óind nyelvtörténeti elemzések 

K 

2 kr 

ómb. 

Ifj. I/1. 


Az előadás célja, hogy a hallgatók megismerjék egyes (leíró szemszögből gyakran 

rendhagyónak tekintett) szanszkrit nyelvtani jelenségek nyelvtörténeti hátterét, és 

ennek révén betekintést nyerjenek az óind történeti hang- és alaktan, illetve az 

indoeurópai összehasonlító nyelvészet legfontosabb területeire. 


A jegyszerzés a félév végén kollokvium formájában történik, melynek anyagát a félév 

során tárgyalt témák alkotják, elsősorban az előadás anyagára támaszkodva. 

Az előadás látogatásköteles, a hallgató összesen legfeljebb három alkalommal 




Tematika: 

Az előző félévi hasonló című kurzus elsősorban hangtani kérdései után ebben a 

félévben olyan alak- és mondattani problémákat veszünk sorra, mint pl. a 

névszóragozási típusok a szanszkritban, a védikus nyelvben és az idg. alapnyelvben; 

„rendhagyó“ névszóragozási paradigmák; az imperfectumi igeosztályok alapnyelvi 

háttere; Wackernagel-jelenségek stb. (a tematika a hallgatók érdeklődésétől függően 

változhat, ill. bővülhet). 


M. MAYRHOFER: Sanskrit-Grammatik mit sprachvergleichenden Erläuterungen. 

Berlin–New York, 1978 3 . 


T. BURROW: The Sanskrit Language. Delhi, 2001. 

J. GONDA: Old Indian. Leiden–Köln, 1971. 

M. KOBAYASHI: Historical Phonology of Old Indo-Aryan Consonants. Tokyo, 2004. 

A. THUMB – R. HAUSCHILD: Handbuch des Sanskrit. 2 Bde. Heidelberg, 1959 3 . 

J. WACKERNAGEL – A. DEBRUNNER: Altindische Grammatik. 3 Bde. Göttingen, 1896– 

1957. 

M. MAYRHOFER: Etymologisches Wörterbuch des Altindoarisches. 3 Bde. Heidelberg, 

1986–2001. 

B. W. FORTSON: Indo-European Language and Culture: An Introduction. Malden– 

Oxford, 2004, 2009 2 . 

M. MEIER-BRÜGGER: Indogermanische Sprachwissenschaft. Berlin–New York, 2002 8 . 


154



BBN-IND-321 

Szemerics Ágnes 

Egyéb indiai nyelvek (urdú, pandzsábi, stb.) 1. 

G 

2 kr 

ómb. 


az urdú írás- és olvasáskészség elsajátítása, ismerkedés az urdú arab és perzsa eredetű 

nyelvi elemeivel 


az órákon való aktív részvétel 

Tematika: 

a módosított arab ábécé elsajátítása, az urdú írás és olvasás gyakorlása, ismerkedés az 

urdú arab és perzsa eredetű nyelvi elemeivel 


az Encyclopaedia Iranica Urdu szócikke 

Shakeel Akhtar Farooqi: Āsān urdū 


a The Encyclopaedia of Islam Urdu szócikke 

Shamshad Zaidi: An Intensive Course in Urdu 


a hindí nyelvtudás előfeltétel 

155



BBN-KEL-241/IND 

Dezső Csaba 

Bevezetés a filológiába 

G 

2 kr 

ómb. 


A tantárgy keretében a hallgató megismerkedik az indiai nyelvek és kultúra megismeréséhez 

és műveléséhez szükséges legfontosabb lexikonokkal, kézikönyvekkel, bibliográfiákkal, 

szótárakkal, valamint az adott kultúrával foglalkozó periódikákkal és 

internetes segédeszközökkel, adatbázisokkal. Ezen felül bevezetést nyer a filológia és 

azon belül a szövegkritika történetébe, elméletébe és gyakorlatába általában, illetve 

szűkebben az indológia tudományára vonatkoztatva; betekintést kap a hagyományos 

indiai szöveghagyományozásba és -értelmezésbe, valamint alapszinten az indiai 

paleográfiába és epigráfiába is. 


Az órák rendszeres látogatása, a megadott szakirodalom feldolgozása, utolsó héten ZH 

a félév során elhangzottakból és a kötelező szakirodalomból. 

Tematika: 

Ld. fentebb 


ADAMIK Tamás: “A szöveg értelmezése” in: Havas – Tegyey (szerk.): Bevezetés az ó- 

kortudományba I. Debrecen 1996, 37-65. o. 

COLAS, Gérard: “The Criticism and Transmission of Texts in Classical India” in: 

Diogenes, No. 186, Vol. 47/2, 1999, pp. 30-43. 

HAVAS László: “A szövegkritika” in Havas – Tegyey (szerk.): Bevezetés az ókortudományba 

I. Debrecen 1996, 67-100. o. 

POLLOCK, Sheldon: “Future Philology? The Fate of a Soft Science in a Hard World” 

in: Critical Inquiry 35 (Summer 2009), 931–961. 

ROCHER, Ludo: “Sanskrit Literature” in: D. C. Greetham (ed.): Scholarly Editing. A 

Guide to Research. New York 1995, 575–599. o. 


GADAMER, Hans-Georg: “Szöveg és interpretáció” in: Bacsó Béla (szerk.): Szöveg és 

interpretáció. Cserépfalvi, Budapest é.n. [1991], 17-41. o. 

KATRE, S. M.: Introduction to Indian Textual Criticism. Poona 1954. 

LARIVIERE, R. W.: Protestants, Orientalists, and Brahmanas. Reconstructing Indian 

Social History. Royal Academy of Arts and Sciences, Amsterdam 1995. 

SAID, Edward: “The Return to Philology” in Edward Said: Humanism and Democratic 

Criticism. New York 2004. 

SZILÁGYI János György: “Mi, filológusok” in: Antik Tanulmányok XXXI/2, 1984, 

167–198. 

TANSELLE, Thomas: A Rationale of Textual Criticism. Philadelphia: University of 

Pennsylvania Press, 1989; second edition, 1992. 

156



157



BMA-INDD-106 


Az indiai irodalmak története 

K 

3 kr 

ómb. 

Ifj. I/5. 


A modern indiai irodalmak (különösen az urdú) áttekintő bemutatása. 


Az órák rendszeres látogatása. Egy szemináriumi dolgozat elkészítése. A hallgató 

rendszeres felkészülése, órai munkája és házi feladatai alapján, valamint a félév végén 

egy nehezebb, ismeretlen irodalmi szöveg szótár segítségével történő írásbeli 

fordítása alapján szerez jegyet. 

Tematika: 

A modern indiai irodalmak (különösen az urdú) áttekintő bemutatása. 


N. Natarajan (ed.): Handbook of Twentieth-Century Literatures of India. Greenwood 

Press, London, 1996. 

K.M. George(ed.): Modern Indian Literature. An Anthology. 1-3. Sahitya Akademi, 

New Delhi 1992. 

S. K. Das: A History of Indian Literature. 1800-1910: Western Impact: Indian 

Response. Sahitya Akademi, New Delhi 2005. 

S. K. Das: A History of Indian Literature. 1911-1956: Struggle for freedom: Triumph 

and Tragedy. Sahitya Akademi, New Delhi 2006. 


Huszadik századi indiai novellák. Szerk. Greskovits E. Noran, Budapest 2007. 

Tea a Tádzs Mahalban. Mai indiai elbeszélők. Szerk. Négyesi Mária. Ford. Bangha 

Imre, Dezső Csaba, Greskovits Endre, Négyesi Mária, Törzsök Judit. 

Argumentum Kiadó, Budapest 1998. 

Harisankar Parszáí: Négy fal között. Modern indiai szatírikus novellák. Ford. Borbély 

Judit. L’Harmattan, Budapest 2011. 

Nagyvilág. Világirodalmi folyóirat. Kortárs indiai irodalom: 2010/10. Budapest. 

Prémcsand: Nirmalá. Elbeszélések. Szerk. Aradi Éva. Ford. Aradi Éva, Göncz Árpád, 

Rubin Péter. Európa Könyvkiadó, Budapest 1980. 

Prémcsand: Az áldozati tehén. Európa Kiadó, 1959. 

Mohan Rakesh: Tétova árnyak. Ford. Balabán Péter. Európa Könyvkiadó, Budapest 

1975. 

Khushwant Singh: Át, Pakisztánba. Ford. Balabán Péter. Európa Könyvkiadó, 


Chaman Nahal: Miénk a szabadság. Ford. Rozsnyai Bálint. Európa Könyvkiadó, 


A tökéletes feleség. XX. századi indiai elbeszélések. Szerk. Puskás Ildikó. Ford. 

Puskás Ildikó, Sinka Erika. Európa Könyvkiadó, Budapest 1985. 

158


Függöny az ajtón. Mai indiai elbeszélők. Szerk. Gáthy Vera. Ford. Gáthy Vera, Major 

István. Európa Könyvkiadó, Budapest 1975. 

U. R. Ananthamurthy: A halotti szertartás. Ford. Rozsnyai Bálint. Európa 

Könyvkiadó, Budapest 1984. 

Manik Bandjópádhjája: Bábuk tánca. Ford. Balabán Péter. Európa Könyvkiadó, 


B. Banerdzsi: Ének az útról. Pathér Páncsálí. Rozsnyai Bálint. Európa Könyvkiadó, 


Kiran Desai: Ribillió a gyümölcsösben. Ford. E. Gábor Éva. Helikon Kiadó, Budapest 

1999. 

Jhumpa Lahiri: Mrs Sen. Ford. Graskovits Endre. Holmi 13 (2001) aug. 

Jhumpa Lahiri: Beceneve: Gogol. Illia kiadó, 2007. 

Kamala Markandaya: Aranycsapda. Ford. Gathy Vera. Magvető Könyvkiadó, 


Gita Mehta: A mahárání. Ford. Kada Júlia. Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest 2002. 

R. K. Narayan: A pénzügyi szakértő. Ford. Balabán Péter. Európa Könyvkiadó, 


Raja Rao: Kanthapura. Ford. Balabán Péter. Európa Könyvkiadó, Budapest 1979. 

Arundhati Roy: Az apró dolgok istene. Ford. Greskovits Endre. Európa Könyvkiadó, 


Joydeep Roy-Bhattacharya: A Gábriel Klub. Ford. Sóvágó Katalin. Európa 

Könyvkiadó, Budapest 2000. 

Fakirmóhan Szénápati: Lótusz és sakál. Ford. Csikós András. Európa Könyvkiadó, 


A tamil irodalom kistükre. Szerk. Major István. Ford. Major István, Tótfalusi István. 

Európa Könyvkiadó, Budapest 1978. 

Tárásankar Bandjópádhyáj: A zeneszalon. Ford. Bangha Imre. 18 (2005) febr. 

Raszakhán versei az Isten-Pásztor imádására. Ford. Bangha Imre és Déri Balázs. 

Lyukasóra 2000/6. 

Ánandghan. A jótudásúhoz, a nőhöz és istenhez. Szerk. Bangha Imre. Ford. Bangha 

Imre, Déri Balázs. Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ, Delhi 1996. 

Bangha Imre – Déri Balázs: Távollét. Mírá hercegnő misztikus versei és legendája. 

Argumentum kiadó 1997. 


159



BMA-INDD-107 

Renner Zsuzsanna 

Az indiai művészet története 

K 

3 kr 

ómb. 


Az indiai szubkontinens hagyományos művészetének – építészetének és 

képzőművészetének – forrásai, története főbb korszakai, tipológiája, vallási és 

mitológiai háttere vonatkozásában az alapvető ismeretek megszerzése. 


órák látogatása, szakirodalom ismerete, dolgozat vagy vizsga 

Tematika: 

Az indiai művészet sajátosságai, forrásai; főbb korszakai; hindu és buddhista 

építészet; hindu és buddhista ikonográfia. 


Renner Zsuzsanna: Indiai művészet. Internetes oktatási segédanyag az "Ókori és 

keleti művészet" című tantárgyhoz. ELTE BTK 2006. 

Renner Zsuzsanna: Indiai címszavak. Fajcsák Györgyi (szerk.) Keleti művészeti 

lexikon. Corvina, Budapest, 2007. 

Ions, Veronica: Indiai mitológia. Corvina, 1983. 

Rawson, Philip: Az indiai civilizáció. Helikon, 1983. 

Az alábbi művek közül az egyik: 

Harle, J. C.: The Art and Architecture of the Indian Subcontinent. Penguin, 1990. 

Huntington, Susan: The Art of Ancient India. Weatherhill, 1985. 

Dehejia, Vidya: Indian Art. Phaidon, 1997. 


Rao, T. A. G.: Elements of Hindu Iconography. 2 Vols. Motilal Banarsidas, 1985 

(1914). 


160


ELTE BTK, ÓTI, Indoeurópai Nyelvtudományi Tanszék, 2011/12, II. (tavaszi) félév 

BMA-INDD-301 


Újind történeti nyelvtan és nyelvtörténet 

K 

3 kr 

ómb. 

Ifj. I/1. 


Az előadás célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a közép- és újind nyelvek 

történetének fontosabb nyelvtörténeti fejleményeivel és ezek óind előzményeivel. 



anyag, azaz az órán elhangzott ismeretek kiegészítve a kötelező olvasmányokkal. 



jegyet. Az órai jelenlét nyilvántartása katalógus segítségével történik, melyet a 

hallgató az óra elején (az óra kezdetétől számított 5, azaz öt percig) sajátkezűleg írhat 

alá. 

Tematika: 

Az óind hang- és alaktan rövid áttekintése; a védikus nyelv prákritizmusai; a 

szanszkrit és a prákrit nyelvek kölcsönhatása; a prákrit nyelvek és az apabhramsa 

áttekintése és történeti hang- és alaktana; az újind nyelvek kialakulása 


von Hinüber, Oskar: Das ältere Mittelindisch im Überblick. Wien, 2001 2 . 

Oberlies, Thomas: A historical Grammar of Hindi. Graz, 2005. 

Tagare, G. V.: Historical Grammar of Apabhraśa. Poona, 1948. 


Bloch, J.: L’Indo-aryen du Veda aux temps modernes. Paris, 1934. 

van den Bossche, F.: A Reference Manual of Middle Prākrit Grammar. Gent, 1999. 

Bubenik, V.: The Structure and Development of Middle Indo-Aryan Dialects. Delhi, 

1996. 

Burrow, T.: The Sanskrit Language. Delhi, 2001. (reprint) 

Emenau, M. B.: The dialects of Old Indo-Aryan. In: Ancient Indo-European Dialects, 

ed. H. Birnbaum–J. Puhvel. Berkeley & Los Angeles, 1966, 123–138. 

von Hinüber, Oskar: Das ältere Mittelindisch im Überblick. Wien, 2001 2 . 

Mayrhofer, M.: Etymologisches Wörterbuch des Altindoarisches. I–III. Heidelberg, 

1986–2001. (EWAia) 

Mehendale, M. A.: Historical Grammar of Inscriptional Prakrits. Poona, 1948. 

Peterson, John M.: Grammatical Relations in Pāli and the Emergence of Ergatitvy in 

Indo-Aryan. München, 1998. 

Pischel, R.: A Grammar of the Prākrit Languages. Delhi, 1981. (reprint) 

Renou, L.: Histoire de la langue sanskrite. Lyon, 1956. 

Renou, L.: J. Wackernagel: Altindische Grammatik. Introduction générale. Nouvelle 

édition du texte paru en 1896, au tome I [IX–LXXIV]. Göttingen, 1957. 

161


Tagare, G. V.: Historical Grammar of Apabhraśa. Poona, 1948. 

Turner, R. L.: A Comparative Dictionary of the Indo-Aryan Languages. London, 

1962–1966 + Indexes, 1969. 


162



BMA-INDD-312 


G 

3 kr 

H, 14.30–16.00 

Ifj. I/5. 

Modern és középkori hindí szövegek olvasása és elemzése II. 


Az auktorolvasás típusú órán 20. századi hindí irodalmi szemelvények olvasása és 

fordítása történik. 


Az órák rendszeres látogatása. Egy szemináriumi dolgozat elkészítése. A hallgató 

rendszeres felkészülése, órai munkája és házi feladatai alapján, valamint a félév végén 

egy nehezebb, ismeretlen irodalmi szöveg szótár segítségével történő írásbeli 

fordítása alapján szerez jegyet. 

Tematika: 

Drámák: 

A. Wajahat: Jisne lahaur… 

Bh. Sahni: Kabira khara bazar men 

Dh. Bharati: Andhayug 


P. Gaeffke: Hindi Literature in the 20 th Century. Harrassowitz, Wiesbaden 1978. 

Dr. Nagendra (ed.): Hindi sahitya ka itihas. Delhi 198. 

B. Narayan: Hindi Drama and Stage. Bansal, Delhi 1981. 

Bacchan Singh: Hindi natak. Radhakrisna, Delhi 2001 2 . 

Vasudha Dalmia: Poetics, Plays and Performances. The Politics of Modern Indian 

Theatre. Oxford Univ. Press, New delhi 2006. 

G.D. Deshpande (ed.): Modern Indian Drama. An Anthology. Sahitya Akademi. New 

Delhi 2000. 

A tanszéki videokönyvtárban található valamennyi felvétel a National School of 

Drama, Delhi előadásairól. 


Bacchan Singh: Hindi sahitya ka dusra itihas. Radhakrsna, Delhi 1996. 

Dasharath Ojha: Hindi natak. Udbhav aur vikas. Rajpal and Sons, Delhi 1991. 

Kathryn Hansen: Grounds for play. The Nautanki Theatre of North India. Manohar, 

Delhi 1993. 

D. Dimitrova: Western Tradition and Naturalistic Hindi Theatre. Peter Lang, New 

York 2004. 

Somnath Gupta: Parsi thiyetar. Udbhav aur vikas. Lokbharati, Ilahabad 1981. 

Angolra ford. Kathryn Hansen: The Parsi Theatre. Its origin and development. 

Seagull, Calcutta-Delhi 2005. 

U. Talwar – B. Chakrabarty (ed.): Contemporary Indian Drama. Astride Two 

Traditions. Rawat Publications, Jaipur 2005. 

Habib Tanvir: Tin khel. Vani, Delhi 2004. 

163



164



BMA-INDD-315 

Vijaya Sati 

G 

3 kr 

ómb. 

Modern és középkori hindí szövegek olvasása V. (Modern hindí költészet) 


To make students aware of modern Hindi poetry and related issues. To develop 

mastery to comprehend the language of modern Hindi poetry, to become acquainted 

with its special trends. 


Oral examination on the last class of the semester based on the lectures, the texts read 

in the class and the compulsory literature. 


Selections from modern Hindi poetry: 

- Dvivedi yug ki kavita 

- Chayavad: Nirala, Prasad, Pant, Mahadevi 

- Pragativad: Nagarjun, Kedarnath Agrawal 

- Prayogvad aur Nayi kavita: Agyey, Kunwar Narain, Kedarnath Singh, 

Trilochan, Shamsher, Raghuvir Sahay 

- Sathottari kavita: Vishnu Khare, Dhumil 

- Contemporary Hindi poetry 

Compulsory special literature: 

Vishvnath Prasad Tiwari: Samkaaleen Hindi Kavita . Rajkamal Prakashan, New Delhi 

1982 

Namvar Singh: Chhayaavaad. Lokbharti Prakashan,Allahabad 2003. 

Nand Kishor Naval: Samkaaleen Kaavy Yaatra. Kitabghar, Delhi 1994. 

Aleksandr Senkevich: Samkaaleen Hindi Sahitya. Prakashan Sansthan, New Delhi 

1984. 

Ramsvaroop Chaturvedi: Aadhunik Kavitaa Yaatra. Lokbharti Prakashan. Allahabad 

1998. 


Ramdarash Mishr: Hindi Kavitaa Aadhunik Aayaam. Vani Prakashan, New Delhi 

1978. 

Malayaj: Kavitaa Se Saakshaatkaar. Sambhavana Prakashan, Hapur 1979. 

Asha Mehta: Shamsher Kaa Kaavyalok. Sanjay Prakashan, Delhi (no date given) 

Namvar Singh: Kavitaa Ke Nae Pratimaan. Rajkamal Prakashan, New Delhi 2003. 

Parmanand Sreevastav: Samkaaleen Hindi Kavita. Sahity Akadami, New Delhi 1990. 


165



BMA-INDD-333 

Kiss Csaba 

Szanszkrit nyelv III. 

G 

3 kr 

ómb. 


a BA szinten elért szanszkrit nyelvtudás elmélyítése, különböző típusú, közepesen 

nehéz szövegek fordítása és elemzése. 


Feltétel a szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató a félév során írt három 

zárthelyi dolgozat átlaga alapján kap jegyet. A dolgozatokban az órán olvasott 

szövegekből vett részleteket kell magyarra fordítani. 

Tematika: 

szanszkrit szépirodalom 


Az olvasott szövegek standard kiadásai. 



166



BMA-INDD-402 

Dezső Csaba 

Klasszikus indiai színház és dráma II. 

G 

2 kr 

ómb. 


A hallgatók érdeklődésének és az oktató kutatási témáinak megfelelő kurzus a 

klasszikus indiai színház és dráma tárgykörében (szanszkrit drámaelméleti munkák, 

klasszikus ind esztétika, szcenika, drámatörténet, a klasszikus indiai dráma műfajai, 

stb.) 


Két zárthelyi dolgozat az órák anyagából és a kötelező szakirodalomból. 

Tematika: 

Ld. fentebb 


Az órán olvasott szanszkrit drámák és elméleti művek részletei. 


Keith, A. B.: The Sanskrit Drama in its Origin, Development, Theory and Practice. 

Oxford 1924. 

Marasinghe, E. W.: The Sanskrit Theatre and Stagecraft. Delhi, 1989. 


167



BMA-INDD-411 

Kiss Csaba 

Indiai vallások (forrásismeret) I. 

Az ind rituálé 

G 

2 kr 

ómb. 


A kurzus az ind rituálék rendkívül bonyolult és szerteágazó világába nyújt betekintést 

részben szanszkrit szövegolvasáson keresztül, részben vizuális anyagok (filmek, 

fotók, rituális tárgyak, ábrák) elemzésén keresztül 


órai aktív részvétel + félévvégi zh. 

Tematika: 

védikus rítusok; a szanszkára-rítusok forrásai; a hindu tantra mint hiperritualisztikus 

irányzat; jóga és rituálé a tantrában; buddhista rítus; modern rítusok. 


18. MICHAELS, Axel. Hinduism. Past and Present. Translated by Barbara Harshav. 

Princeton, NJ: Princeton University Press, 2004. 

19. Rigvéda. Teremtéshimnuszok. ford. Fórizs László. [Budapest:] Farkas Lőrinc Imre 

Kiadó, 1995. (Előszó!) 

20. Ritual and Speculation in Early Tantrism. Studies in honor of André Padoux. ed. 

Teun Goudriaan. Albany: SUNY, 1992 


21. KISS, Csaba. ”Notes on the Matsyendrasamhitā.” in: DEZSŐ, Csaba ed. Indian 

languages and texts through the ages. Essays of Hungarian indologists in 

honour of Prof. Csaba Tottossy. New Delhi: Manohar, 2007. 


168



BMA-INDD-442 

Vajdovich Györgyi 

K 

2 kr 

H, 10.30–12.00 

MúK 6–8., -137 

Filmtörténet / Filmtörténet II. 

Kulturális identitás, narráció és műfaji kérdések az indiai filmben 


India a világ legnagyobb filmgyártó nemzete, azonban az évente itt készülő mintegy 

800-1000 filmnek csak egy része (átlag évi 150-200 film) tartozik abba a csoportba, 

amit Bollywood elnevezéssel illetnek, vagyis a Bombayben készülő, hindi nyelvű, 

zenés-táncos jelenetekkel tűzdelt szórakoztató filmet, mely rendkívül nagy hangsúlyt 

helyez a sztárrendszerre. A képzés célja ezen filmgyártás vázlatos bemutatása, a 

gyártási, narratív és műfaji sajátosságok elemzése, a fontosabb tematikák és mítoszok 

tárgyalása, valamint az indiai film kortárs globalizációs folyamatának áttekintése. A 

kurzus célja továbbá ennek a filmtípusnak az elhelyezése az indiai film tágabb 

kontextusában, összevetve más nyelvek filmgyártásával, a művészfilmes tradícióval 

és az új, „középutas” tendenciával. 


A kurzus teljesítésének feltétele a filmek ismerete. A hallgatók minden óra elején 

írnak az aznapra feladott filmből egy rövid filmismereti tesztet, a kurzus teljesítésének 

feltétele max. 3 hiányzás és/vagy hiányzó filmismereti teszt. (A filmekhez, egy-két 

kivétellel, van magyar felirat, a többi angol felirattal nézhető). 

Vizsga: Otthon írandó házidolgozat megadott témák alapján. 

Tematika: 

1, Az indiai filmgyártás területi, nemzetiségi és nyelvi jellegzetességei, az indiai film 

kulturális gyökerei 

2, Az indiai film gyártási, forgalmazási és vetítési sajátosságai 

3, A kulturális és vallási tradíciók beépülése a tömegfilmbe 

4, Bollywood szerepe a hagyományok megőrzésében, Bollywood jelentősége az NRIközösségek 

életében 

5, Az indiai tömegfilm alapmítoszai 

6, A szerelemmítosz modernizálódása napjainkban, a modern női szerepek 

megjelenítése 

7, A társadalmi problémák megjelenítése és elhallgatása a filmekben, az indiai 

társadalom reprezentációja az egyes korszakokban 

8, Az indiai sztárrendszer sajátosságai, Bollywood szerepe a toleranciára nevelésben 

9, A maszálá-film sajátosságai, narratív és műfaji jellemzői; a filmműfaj fogalmának 

problematikussága az indiai film esetében 

10, A musical és a bollywoodi film, a zenés film mint az egyéb műfajokat magába 

olvasztó metaműfaj 

11, A globalizáció hatása Bollywoodra, újfajta gyártási és forgalmazási technikák, 

Bollywood növekvő népszerűsége a világban 

12, A nyugati műfajok beépülése az indiai filmbe, elmozdulás a „tiszta műfajok” felé 

13, Az intertextualitás és az önreflexió speciális szerepe az indiai filmben 

169


14, Az indiai művészfilmes hagyomány és a „középutas filmek” új tendenciája 


Metropolis 11 (2007) no. 1 Bollywood-összeállítás 

Vajdovich Györgyi: Műfajváltozat és műfajkeveredés. A bollywoodi film és a 

musical. Metropolis 12 (2008) no. 3. 70-89. 


Datta, Sangeeta: Globalisation and Representations of Women in Indian Cinema. 

Social Scientist 28. no. 3-4. (March-April 2000) pp. 71-82. 

Deshpande, Sudhanva: The Consumable Hero of Globalised India. In: Kaur, 

Raminder – Sinha, Ajay J.: Bollyworld. Popular Indian Cinema through a 

Transnational Lens. New Delhi – Thousand Oaks – London: Sage Publications, 

2005. pp. 186-203. 

Dudrah, Rajinder Kumar: Bollywood. Sociology Goes to the Movies. New Delhi – 

Thousand Oaks – London, Sage Publications, 2006. 

Ganti, Tejaswini: A Guidebook to Popular Hindi Cinema. New York – London, 

Routledge, 2004. 

Gopinath, Gayatri: Queering Bollywood. Alternative Sexualities in Popular Indian 

Cinema. In: Grossman, Andrew: Queer Asian Cinema. Shadows in the Shade. 

Special Issue of Journal of Homosexuality 39 no. 3-4. pp. 283-297. 

Kavi, Ashok Row: The Changing Image of the Hero in Hindi Films. In: Grossman, 

Andrew: Queer Asian Cinema. Shadows in the Shade. Special Issue of Journal of 

Homosexuality 39 no. 3-4. pp. 307-312. 

Mehta, Monika: Globalizing Bombay Cinema. Reproducing the Indian State and 

Family. Cultural Dynamics 17 (2005) no. 2. pp. 135-154. 

Schramm, Harold: Musical theatre in India. Asian Music 1 no. 1. (Winter 1968-1969) 

pp. 31-40. 

Skillman, Teri: The Bombay Hindi Film Song Genre: A Historical Survey. Yearbook 

for Traditional Music 18 (1986) 

Uberoi, Patricia (1998) : The diaspora comes home: Disciplining desire in DDLJ. 

Contributions to Indian Sociology 1998 no. 32. pp. 305-336. 


A kötelezően megtekintendő filmek listáját a félév elején kapják meg a hallgatók. 

170


GÖRÖG TANSZÉK 

171


ELTE BTK, ÓTI, Görög Tanszék, 2011/12, I. (őszi) félév 

BBN-KLF-121/a 

Bolonyai Gábor 

Gy Kedd 12.00 – 13.30, 

F 212. 

Bevezetés az ógörög nyelvbe 1 


Az ógörög nyelv leíró nyelvtanának (legalapvetőbb alak- és mondattani 

jelenségeinek), valamint alapszókincsének megtanítása, néhány fontosabb irodalmi 

részlet olvastatása, a szövegekhez kapcsolódó kultúrtörténeti ismeretek átadása, 

előkészítés az auktorok olvasására. 


A szemináriumok rendszeres látogatása, a házifeladatok és dolgozatok megírása. 

A számonkérés formái és időrendje: 

Az órák elején ismétlő kérdések az előző óra anyagából, szóban vagy írásban. 

Ha az így felajánlott érdemjeggyel a hallgató nem elégedett, vagy órai munkája és 

dolgozatai alapján nem egyértelmű az érdemjegye, akkor szóbeli beszámolón javíthat 

jegyén, illetve felelhet jobb jegyért a szorgalmi időszak végéig. 


A tankönyv 1-11. olvasmánya. 

A kurzuson használt tankönyv: 

Bolonyai G. – Forró O. – Kulin V.: Istenek párbeszédei. Bevezetés az ógörög nyelvbe. 

Bp. 2006. 

Interneten hozzáférhető: 

https://christal.elte.hu/curriculum2/Okor-kelet/Gorog.nyelvkonyv/ 

Ajánlott nyelvtankönyv: 

E. Bornemann – E. Risch: Görög nyelvtan. Lexika Kiadó, Székesfehérvár, 1999. 

Maywald J. – Vayer L. – Mészáros E.: Görög nyelvtan.Tankönyvkiadó, Bp. 1981 11 . 

172



BBN-KLF-122/a 

K Péntek 8 30 – 10, 


F 212. 

Bevezetés az ógörög nyelvbe 2 






A jegyszerzés feltételei, a számonkérés formái és időrendje: 

A félév során átvett szövegek fordítása és a hozzá kapcsolódó nyelvtani ismeretek 

kikérdezése szóbeli vizsgán. 


A tankönyv 1-11. olvasmánya. 

A kurzuson használt tankönyv: 

Bolonyai G. – Forró O. – Kulin V.: Istenek párbeszédei. Bevezetés az ógörög nyelvbe. 

Bp. 2006. 

Interneten hozzáférhető: 

https://christal.elte.hu/curriculum2/Okor-kelet/Gorog.nyelvkonyv/ 

Ajánlott nyelvtankönyv: 

E. Bornemann – E. Risch: Görög nyelvtan. Lexika Kiadó, Székesfehérvár, 1999. 

Maywald J. – Vayer L. – Mészáros E.: Görög nyelvtan.Tankönyvkiadó, Bp. 1981 11 . 


173



BBN-KLF-121/b és 122/b 

Horváth László 

Bevezetés az ógörög nyelvbe, 1 és 2 

G és 

K 

H, 17.30–19.00, 

P, 14.00–15.30 

Múk 4/F II./217. és 

ELTE Eövös Collegium 







A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató a félévközi kisebb dolgozatok 

alapján kap jegyet. A dolgozatok kérdései a kötelező olvasmányokkal, illetve a félév 

során olvasott szövegekkel kapcsolatosak. Ha az így felajánlott érdemjeggyel a 

hallgató nem elégedett, vagy órai munkája és dolgozatai alapján nem egyértelmű az 

érdemjegye, akkor szóbeli beszámolón felelhet jobb jegyért a szorgalmi időszak 

végéig. 

A tervezett tanmenet Ógörög gyakorló és olvasókönyv-ből (az elvégzendő anyag 

részletezése heti beosztásban): 

szept. 12. és 16. – 1. olv. Grammata gignóskó 

szept. 19 és 23. – 2. olv. 

szept. 26. és 30. – 3. olv. 

okt. 3. és 7. – 4. olv. 




okt. 31 és nov. 7 — 8. olv. 

nov. 11. és 14. — 9. olv. 

nov. 18. és 21. — 10. olv. 

dec. 2. és 5. — 11. olv. 

dec. 9. és 12. — 12. olv. 

dec. 16. — általános ismétlés; számonkérés 


Farkas Z. – Horváth L. – Mayer Gy.: Ógörög gyakorló és olvasókönyv. Typotex. Bp. 

1998 

Maywald J. – Vayer L. – Mészáros E.: Görög nyelvtan. Tankönyvkiadó. Bp. 1981 11 . 


Farkas Z. – Horváth L. – Mayer Gy.: Ógörög nyelvtan és mondattani gyakorlatok. 

Typotex. Bp. 2000. 

E. Bornemann – E. Risch: Görög nyelvtan. Lexika Kiadó. Székesfehérvár 1999. 

Bolonyai Gábor (főszerk.): Digitális görög nyelvkönyv. Budapest 2006. (Antiqua et 

orientalia). 

174



KLF-213/a 


G Sz, 8.00–9.30 

ELTE Eötvös 

Collegium F 19 

Ógörög leíró nyelvtan, 3 


A tantárgy célja a szakirányos hallgatók ógörög nyelvi képzettségének elmélyítése, 

aktív nyelvi kompetenciájuk növelése. A nyelvi képzés egyik fő elemeként a kurzus 

során a hallgatók elsajátítják az ógörög nyelv (elsősorban az attikai, másodsorban az 

ión nyelvjárás, valamint az epikus nyelv) alapvető mondattani jelenségeit. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató összesen 3 alkalommal 

hiányozhat. A hallgatók az órai munkában való részvétel mellett minden héten írásos 

formában is számot adnak tudásukról (nyelvtan, szókincs); az így szerzett részjegyek 

matematikai átlaga adja a félév végén javasolt osztályzatot. Ha az így felajánlott 

érdemjeggyel a hallgató nem elégedett, vagy órai munkája és dolgozatai alapján nem 

egyértelmű az érdemjegye, akkor szóbeli beszámolón javíthat jegyén, illetve felelhet 

jobb jegyért a szorgalmi időszak végéig. Nem szerez jegyet az a hallgató, akinek 

három (vagy annál több) dolgozata hiányzik. 

A tervezett tanmenet Ógörög nyelvtan és mondattani gyakorlatok című tankönyvből 

(az elvégzendő anyag részletezése heti beosztásban): 

szept. 14. – Kijelentő alanyi és tárgyi mellékmondatok 

szept. 21. – Kérdő alanyi és tárgyi mellékmondatok, függő kérdések 

szept. 28. – Időhatározói mellékmondatok I. 

okt. 5. – Időhatározói mellékmondatok II. 

okt. 12. – Időhatározói mellékmondatok III. 

okt. 19. - Feltételes mellékmondatok I. 

okt. 26. – Feltételes mellékmondatok II. 

nov. 9. — Feltételes mellékmondatok II. 

nov. 16. – Feltételes mellékmondatok IV. 

nov. 23. – Feltételes mellékmondatok V. 

nov. 30. – Megengedő mellékmondatok 

dec. 7. – összefoglalás, ismétlés 

dec. 14. – általános számonkérés 


Maywald József – Vayer Lajos – Mészáros Ede: Görög nyelvtan. Tankönyvkiadó, 

Bp. 1981 11 . 

Farkas Z. – Horváth L. – Mayer Gy.: Ógörög nyelvtan és mondattani gyakorlatok. 

Typotex. Bp. 2001. 


E. Bornemann – E. Risch: Görög nyelvtan. Lexika Kiadó. Székesfehérvár 1999 (ford. 

Mayer Péter) 

175



BBN-KLF 201 


Gy Kedd 8.30-10.00 

F 217 

Ógörög szövegolvasás 1 (Homéros: Ilias 24. könyv ) 


Ismerkedés a homérosi nyelv sajátosságaival és az epikus költészet világával. 


1. Az órák elején ismétlő kérdések az előző óra anyagából, szóban vagy írásban. 

2. Két időpontban (október 18-én és december 6-án) nagydolgozat: kb. 10-15 soros 

szövegrészlet fordítása az addig átvett anyagból. 

3. 4-5 oldalas szemináriumi dolgozat (témáját egyénileg beszéljük meg); leadási 

határidő: november 11. 

A számonkérés csak az órákon közösen átvett szövegekre vonatkozik. 


Az olvasott szöveg az Ilias 24. könyvének mintegy 350 sora. 

A kurzus során mintegy 25-30 soronként haladunk, de a mindenkori hallgatóktól 

függ, hogy a tényleges tempó ennél gyorsabb vagy lassabb lesz. Az elsődleges cél az 

órán átvett mondatok minél pontosabb megértése, valamennyi szó és alaktani jelenség 

tisztázása, a homérosi formák rögzítése. 


A szemináriumi dolgozat témájának megfelelően. 


Kommentárok: 

Általában bármely 19-20. század eleji német iskolai kommentár sokat segít a 

grammatikában, de kiemelkedik közülük. K. F. Ameis (– C. Hentze – P. Cauer): 

Homers Ilias (első kiadás: Leipzig 1868). 

A modern kommentárok közül legjobban használható: C. W. Macleod: Homer: Iliad 

24 (Cambridge 1982) és 

N. Richardson kommentárja: G. S. Kirk et al.: The Iliad: A Commentary VI. 

(Cambridge 1993) 

Ma is kiválóan használható két szerzői szótár: 

G. Ch. Crusius: Vollständiges Griechisch-Deutsches Wörterbuch über die Gedichte 

des Homeros und der Homeriden (első kiadás: Leipzig 1835) 

G. Autenrieth: Wörterbuch zu den Homerischen Gedichten; angol fordítása (R. Keep): 

Homeric Dictionary (első kiadás: London 1877) 

Marót Károly: A görög irodalom kezdetei (Bp. 1954) 

Devecseri Gábor: Kalauz Homéroszhoz (Bp. 1972) 

Ritoók Zs.-Sarkady J.-Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora (Bp., 1968) 

Homéros-fejezete. 

Jasper Griffin: Homer on Life and Death (Oxford 1980) 

Irene J. F. De Jong (szerk.): Homer: Critical Assessments (London 1999) 

176


BBN-KLF 202 

Gy Szerda 14.00-15.30 


Ógörög szövegolvasás (szemelvények) 

Mitológiai tárgyú rövid prózai és költői szemelvények 


Ismerkedés a görög irodalommal és mitológiával rövid szemelvények nyelvi és 

tartalmi elemzésével 


A hallgatók részben a féléves munkájuk, részben – ahol szükséges - a félév végi 

szóbeli beszámoló alapján kapnak jegyet. A beszámoló anyaga a félév során közösen 

elolvasott és feldolgozott elolvasott szemelvények. 


Válogatott szemelvények a korai eposzokból (Homérosz, Hésziodosz) és Lukianosz 

műveiből 

Kötelező szakirodalom (az órai munkához): 

Az elolvasott szöveggel kapcsolatos részletek Kerényi Károly: Görög mitológia c. 

művéből (Budapest, 1977.) 


G. S. Kirk: A mítosz. Budapest, 1993. 


177


BBN-KLF 208.45., TANM-GR-111. 


Gy péntek 12.30-14.30 

(minden második hét) 

Hely Szépművészeti 

Múzeum 

Ógörög szövegolvasás 8., Esztétikai szempontok a göög és latin szövegek 

tanításához 


Bevezetés a szövegek és tárgyak párhuzamos elemzésének módszerébe. 


A hallgatók a félévi munkájuk, illetve a félév végi szóbeli beszámoló alapján kapnak 

jegyet. A beszámoló anyaga a félév során elolvasott szövegek, illetve a megtekintett 

tárgyak. 


Válogatott irodalmi szemelvények olvasása és képek elemzése Héraklész 12 

munkájáról (Homérosz, Euripidész, Lukianosz, stb.) 

Kötelező szakirodalom (a beszámolóra): 

Németh György – Ritoók Zsigmond – Sarkady János – Szilágyi János György: Görög 

művelődéstörténet. Budapest 2006. A félév során szóba kerülő szövegekhez és 

tárgyakhoz kapcsolódó fejezetek 

Ajánlott szakirodalom: (A félév során megtekintett tárgyakhoz) 

Szilágyi János György: Antik művészet. Vezető az Antik Gyűjtemény állandó 

kiállításához. Budapest, 2002. 


A kurzust bármilyen nyelvi szinten álló hallgató fölveheti. Ezt az egyes órákon és a 

beszámolón is tekintetbe fogjuk venni. 

178



BBN-KLF-208.44 


G P, 8.00–9.30 

ELTE Eötvös 

Collegium F 19 

Ógörög szövegolvasás 8. (Görög szerelmi regény), Xenophón, Ephesiaka 


az MA- illetve kredites képzésben résztvevő hallgatók ógörög nyelvi képzettségének 

erősítése, aktív nyelvi kompetenciájuk növelése. A nyelvi képzés egyik fő elemeként 

a hallgatók ephesosi Xenophón Ephesiaka című regényének részletét olvassák. A 

szöveg értelmezését beható nyelvi elemzés egészíti ki. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató összesen 3 alkalommal 

hiányozhat. A hallgatók az órai munkában való aktív részvétel mellett összesen két 

alkalommal írásos formában is számot adnak tudásukról; az így szerzett részjegyek 

matematikai átlaga adja a félév végén javasolt osztályzatot. Ha az így felajánlott 

érdemjeggyel a hallgató nem elégedett, vagy órai munkája és dolgozatai alapján nem 

egyértelmű az érdemjegye, akkor szóbeli beszámolón javíthat jegyén, illetve felelhet 

jobb jegyért a szorgalmi időszak végéig. Nem szerez jegyet az a hallgató, akinek 

három (vagy annál több) dolgozata hiányzik. 

A tervezett tanmenet (az elvégzendő anyag részletezése heti beosztásban): 

szept. 15. – bevezető, I/1-2 

szept. 23. – I/3-6 

szept. 30. – I/7-10 

okt. 7. – I/11-14 

okt. 14. – I/15 - II/2 

okt. 21. ― II/3-6 

okt. 28. – II/7-10 

nov. 11. — II/11-14 

nov. 18. – III/1-4 

nov. 25. – III/5-8 

dec. 2. – III/9-12 

dec. 9. – IV/1-4 

dec. 16. ― IV/5-6 



Szepessy Tibor, Héliodóros és a görög szerelmi regény (Budapest, 1987) 

179



BBN-KLF-208.46 és BMA-KLFD-GÖR-462/1 


Gy Kedd 13.45 – 15.15, 

F 212. 

Ógörög szövegolvasás 8. Fordítói műhelyszeminárium (Plutarchos: Erótikos) 


Bevezetés a prózai szövegek fordításának gyakorlatába. 


A szemináriumok rendszeres látogatása, a házifeladatok és dolgozatok megírása. 

A számonkérés formái és időrendje: 

Egy-egy részlet minél tökéletesebb, műfordítói igényű lefordítása otthoni munkával 

az órai közös olvasás és megbeszélések alapján. 


Plutarchos: Erótikos (Beszélgetés a szerelemről) című művének mintegy első néhány 

fejezete (748E-752A). 

A kurzuson használt szövegkiadás: 

M. Cuvigny kiadása (1980 Paris, a Budé-sorozatban). 

Ajánlott olvasmány: 

D. A. Russell, Plutarch (London 1973). 

180



BBN-KLF-401 


K Hétfő 14:00-15:30 

F 217 

Ógörög irodalomtörténet 


A görög irodalom legfontosabb műfajainak és műveinek áttekintése a kezdetektől a 

császárkorig. Az előadások során egyes művekről esik majd szó, mindig valamilyen 

meghatározott szempont alapján, az adott mű értelmezéstörténetével együtt. 

1. Homéros: Ilias 

2. Homéros: Odysseia 

3. Hésiodos 

4. Lírai műfajok 

5. Aischylos 

6. Sophoklés 

7. Euripidés 

8. Aristophanés 

9. Kallimachos 

10. Theokritos 

11. Longos: Daphnis és Chloé 

12. Lukianos 


Kollokvium a megadott irodalomjegyzék alapján. 

A kollokvium két részből áll: a vizsgázónak egyrészt ismertetnie kell egy-egy irodalmi 

szöveg legfontosabb jellemzőit, másrészt be kell mutatnia egy-egy szerző életművét, 

saját olvasmányai, a megadott szakirodalom és az előadásokon elhangzott szempontok 

alapján. 


Homéros: Ílias és Odysseia, 4-4 tetszőlegesen választott könyv 

Hésiodos: Istenek születése 

Sapphó, Alkaios, Archilochos, Pindaros művei a Görög költők antológiája (Szerk. 

Szepessy T., Bp. 1982) c. kötetben, 

Aischylos, Sophoklés, Euripidés 2-2 tragédiája, 

Aristophanés, Menandros 1-1 komédiája, 

Kallimachos művei (GKA), 

Theokritos: 1., 7. és 15. idill, 

Longos: Daphnis és Chloé, 

Lukianos: A tragikus Zeus, 


1. Az egyes életművekhez tartozó háttérinformációkat, életrajzi adatokat a 

Világirodalmi Lexikon egyes szócikkei vagy az ajánlott irodalomtörténetek 

valamelyike alapján tekintsék át. Internetes adatbázisokat kérem csak akkor 

használjanak (kiegészítésül), ha meggyőződtek arról, hogy információik megbízható 

181


forrásból származnak. A wikipédia cikkei például (főleg a magyar nyelvűek) az esetek 

többségében nem megbízhatóak. 

2. Homéroshoz: O. Taplin Homéros-fejezete az O. Taplin (szerk.): Literature in the 

Greek World (Oxford 2000) c. irodalomtörténeti áttekintésből. A szöveg kéziratos 

formában magyarul is olvasható, és a kurzus hallgatói számára hozzáférhető lesz. 

3. Ritoók Zs. irodalomtörténeti fejezetei a négy 5. századi drámaíró egyes műveiről a 

Ritoók Zs. – Sarkady J. – Szilágyi J. Gy (– Németh Gy.): A görög művelődéstörténet 

(Bp., 2006, korábbi címén: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984 2 ) c. kötetben. 

4. Lukianoshoz: Szilágyi J. Gy. utószava a két kötetes Lukianosz összes műveihez 

(Bibliotheca Classica, Budapest, 1974). 


O. Taplin (szerk.): Literature in the Greek World (Oxford 2000) 

A. Lesky: Geschichte der griechischen Literatur (Bern 1963) 

Αz ókori görög irodalom. Nestle – Liebig műve alapján írta Kapitánffy I. – Szepessy 

T. – Tegyey I. (Kéziratos jegyzet, Budapest 1991). 


182



BMA-KLFD-GÖR.-101 

Gy szerda 16.00-17.30 


Ógörög nyelvtan 1. 


A görög mondattan alapelemeinek elsajátítása egy görög dráma (Szophoklész: 

Oidipusz király) szövege alapján, a tragédia szövegéből kigyűjtött mondatok görögről 

magyarra fordításának és mondattani elemzésének segítségével 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgatók az órai munkájuk alapján 

kapnak jegyet. 


Szophoklész: Oidipusz király, a mondattani szempontok alapján kiválasztott részletek 


E. Bornemann-E. Risch: Görög nyelvtan. Lexika Kiadó. Székesfehérvár, 1999. 


Farkas Z. – Horváth L. – Mayer Gy. :Ógörög nyelvtan és mondattani gyakorlatok. 

Typotex Kiadó. Budapest, 2000. 

183



BMA-KLFD-GÖR.-122.02 

Gy Csütörtök 14.-15.30 


Ógörög szövegolvasás (Próza, Thuküdidész-szemelvények) 


Ismerkedés a thuküdidészi történetírással 


A hallgatók részben a féléves munkájuk, részben – ahol szükséges - a félév végi 

szóbeli beszámoló alapján kapnak jegyet. A beszámoló anyaga a félév során közösen 

elolvasott és feldolgozott elolvasott szemelvények. 


Válogatott szemelvények A peloponnészoszi háborúból (leíró részek és beszédek) 

Kötelező szakirodalom (az órai munkához): 

Muraközy Gyula utószava A peloponnészoszi háború magyar fordításához (Budapest, 

1985.) 


Hegyi D. – Kertész I. – Németh Gy. – Sarkady János: Görög történelem a kezdetektől 

Kr. E. 30-ig. Budapest, 1995. 


184



BMA-KLFD-GÖR 122.03 

Gy Csütörtök 10.00-11.30 

Bene László, Horváth Judit 

Ógörög szövegolvasás (Platón Állam 4. könyv) 


A Platón olvasás terén korábban szerzett jártasság elmélyítése tartalmi (filozófiai) és 

nyelvi oldalról 


A hallgatók a félévi munkájuk és – ahol szükséges - a félév végi szóbeli beszámoló 

alapján kapnak jegyet. A beszámoló anyagát a félév során együtt elolvasott és 

feldolgozott szövegek alkotják. 


Állam 4. könyv 


Az Államról szóló fejezet A. E. Taylor: Platón c. monográfiájából. 

Budapest, 1997. 


Thomas A. Szlezák: Hogyan olvassunk Platónt? Atlantisz, 2000 

185



BMA-KLFD-GÖR-122.01 és TANM-GR-103 


G kedd 10.15– 11.45, 

F 212. 

Ógörög szövegolvasás: Aristophanés: Békák 


Ismerkedés Aristophanés és a görög ókomédia világával. 

A jegyszerzés feltételei, a számonkérés formái és időrendje: 

A hallgatók a féléves munkájuk, a félév végi szóbeli beszámoló, valamint egy cikk 

ismertetése alapján kapnak jegyet. 

A beszámoló anyaga a teljes dráma szövege. 


A teljes dráma szövege. 

Ajánlott cikkek: 

C. G. Brown, Empousa, Dionysus and the Mysteries: Aristophanes, Frogs 285ff. CQ 

41 (1991), 41-50. 

D. A. Campbell, The Frogs in the Frogs. JHS 104 (1984),163-165. 

M. Habash, Dionysos' Roles in Aristophanes' "Frogs".Mnemosyne 55 (2002), 1-17. 

R. F. Moorton, Rites of Passage in Aristophanes' "Frogs". CJ 84 (1989), 308-324. 

R. M. Rosén, Aristophanes' "Frogs" and the "Contest of Homer and Hesiod".TAPhA 

134 (2004) 295-322. 

C. F. Russo, The Revision of Aristophanes' 'Frogs’. Greece & Rome, 13 (1966), 1-13. 

Garry Wills, Why Are the Frogs in the Frogs? Hermes 97 (1969), 306-317. 

I. Worthington, Aristophanes' 'Frogs' and Arginusae. Hermes 117 (1989), 359-363. 

Ajánlott szövegkiadás: 

N. G. Wilson (OUP 2007) 

F.W. Hall – W. Geldart (OUP 1901) 


K. Dover, Aristophanes: Frogs (Oxford 1993) 

186



BMA-KLFD-412.05 


K Kedd 12.00-13.30 

F 217 

Ógörög, római és középkori irodalomtörténet 


Bevezetés a görög irodalom világába 


A kurzus vizsgaköteles. 


1. óra: a homéroszi eposzokkal (Iliasz, Odüsszeia) kapcsolatos általános kérdések, a 

műfaj későbbi története (Argonautika) 

2. óra: az eposz műfajának kérdése. A héróikus világ 

3. óra: a homéroszi kor fogalmának tisztázása 

4. óra: az Iliasz és az Odüsszeia szerkezete 

5. óra: eposz és mítosz 

6. óra: az istenek szerepe a két eposzban 

7. óra: a homéroszi elbeszélés sajátosságai 

8. óra: eposz és mese: Odüsszeusz kalandjai 

9. óra: A hésziodoszi költemények műfaji kérdése. 

10. óra: Néhány szempont Az istenek születése illetve a Munkák és napok 

tanulmányozásához 

11-12. óra: Szempontok a korai epika és az Argonautika összehasonlításához. 

Kötelező szakirodalom (a vizsgára): 

A. Lesky: Geschichte der griechischen Literatur. Bern-München, 1971. 3. kiad. vagy: 

P. E. Easterling-B. Knox (szerk.): Cambridge History of Classical Literature I. 

Cambridge, 1981. 


Trencsényi-Waldapfel Imre: A görög irodalom. in Zolnay Béla (szerk.): A 

világirodalom története I. Az ókor irodalma. 93-240. 


Kötelező olvasmányok: Iliasz, Odüsszeia, Az istenek születése, Munkák és Napok, az 

első előadáson kijelölendő szemelvények a korai görög lírából és az Argonautikából. 

187



ÚJG-101 

G 

Nakos Konstantinos 

Újgörög nyelv kezdőknek 1. 


Az újgörög nyelv alapjainak elsajátítása 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája és a félév utolsó óráján írt 

zárthelyi dolgozata alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozat kérdései a tankönyv anyagával és 

az órai magyarázatokkal kapcsolatosak. 


Τα Νέα Ελληνικά για ξένους. Thessaloniki: University Studio Press, 1999 

Irodalom: 

[Σχολείο Νέας Ελληνικής του Α.Π.Θ.] Τα Νέα Ελληνικά για ξένους. Thessaloniki: 

University Studio Press, 1999 

Mohay A., Újgörög-magyar kéziszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó 1988. 

[Koós E.] Ουγγροελληνικό - Ελληνοουγγρικό Λεξικό. Athén: Καλοκάθης, 2003. 

Davies H. + Kállay G., Kezdők görög nyelvkönyve. Budapest: Holnap Kiadó – Usborne Publishing, 

2000. 

Berki F., Újgörög társalgási zsebkönyv. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. 

188



ÚJG-131 

G 


Újgörög szöveginterpretációk 1. 


Az újgörög nyelv alapjainak elmélyítése költői szövegeken keresztül és ismerkedés a mai 

görög kultúrával. 


A szemináriumok rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája és a félév utolsó óráján írt 

zárthelyi dolgozata alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozat kérdései a tankönyv anyagával és 

az órai magyarázatokkal kapcsolatosak. 

Irodalom: 

Hadzisz, Dimitriosz (1966), Kövek. Újgörög líra. Budapest: Európa. 

Hadzisz, Dimitriosz (1971), Az újgörög irodalom kistükre. Budapest: Európa. 


A szakirány saját fejlesztésű tananyagai, valamint Újgörög irodalomgyűjtemény, Újgörög 

Szakcsoport - Budapest 2009. 

189



UJG-211 

Solti Dóra 

G H, Sz 8.00-9.30 

Ifj. épület fsz. 1 

Újgörög nyelv haladóknak 1. 


A tantárgy az “Újgörög nyelv kezdőknek 1-2” c. kurzus folytatása. Célja az eddig 

megszerzett ismeretek elmélyítése, rendszerezése, valamint fejlesztése. A kurzus a 

négy készség (írásbeli szöveg értése ill. létrehozása, valamint szóbeli szöveg értése ill. 

létrehozása) egyidejű fejlesztésére törekszik. 


A szeminárium rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája és a félév utolsó óráján 

írt zárthelyi dolgozata alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozat kérdései az alább 

megadott olvasmányokkal, illetve a félév során olvasott szövegekkel kapcsolatosak. 

Tankönyvek/Olvasandó szövegek: 

[Συνεργασία διδακτικού προσωπικού ΑΠΘ], Τα Νέα Ελληνικά για ξένους, 

Thessaloniki: ΑΠΘ 2009 

Δημητρά, Δ. —Παπαχειμώνα, Μ., Ελληνικά τώρα 2+2, Athén: Νόστος, 2002 

Αρβανιτάκης Κ.— Αρβανιτάκη Φ., Επικοινωνήστε ελληνικά 1-3. (Νέα έκδοση) 

Athén: Δέλτος, 2002-2009 

Αρβανιτάκη, Φ. — Παντελόγλου, Λ. — Καραδήμος, Γ. — Νέλλα, Γ., ΆΆκου να 

δεις 1-3. (Νέα έκδοση) Athén: Δέλτος, 2006-2007 



Koós E., Magyar-görög, görög-magyar kisszótár. Budapest: Kossuth 2009 

Davies H.— Kállay G., Kezdők görög nyelvkönyve. Budapest: Holnap Kiadó – 

Usborne Publishing, 2000. 

Purosz A., Kompakt útiszótár – Görög. Budapest: Maxim, 2006 


Karagiannidou, E. — Kouptsidis, C., Καλημέρα: Griechisch für Anfänger. Lehrbuch 

und Arbeitsbuch. Berlin et al: Langenscheidt, 2006 


Ruge, H., Grammatik des Neugriechischen: Lautlehre, Formenlehre, Syntax. Köln: 

Romiosini 2001 

190



UJG-213 

Solti Dóra 

G H, Sz 10.00-11.30 


Újgörög nyelv haladóknak 3. 


A tantárgy az “Újgörög nyelv haladóknak 1-2” c. kurzus folytatása. Célja az eddig 

megszerzett ismeretek elmélyítése, rendszerezése, valamint fejlesztése. A kurzus a 

négy készség (írásbeli szöveg értése ill. létrehozása, valamint szóbeli szöveg értése ill. 

létrehozása) egyidejű fejlesztésére törekszik. 


A szeminárium rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája és a félév utolsó óráján 

írt zárthelyi dolgozata alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozat kérdései az alább 

megadott olvasmányokkal, illetve a félév során olvasott szövegekkel kapcsolatosak. 

Tankönyvek/Olvasandó szövegek: 

[Συνεργασία διδακτικού προσωπικού ΑΠΘ], Τα Νέα Ελληνικά για ξένους, 

Thessaloniki: ΑΠΘ 2009 

Αρβανιτάκης Κ.— Αρβανιτάκη Φ., Επικοινωνήστε ελληνικά 1-3. (Νέα έκδοση) 

Athén: Δέλτος, 2002-2009 

Αρβανιτάκη, Φ. — Παντελόγλου, Λ. — Καραδήμος, Γ. — Νέλλα, Γ., ΆΆκου να 

δεις 1-3. (Νέα έκδοση) Athén: Δέλτος, 2006-2007 

A Μικρές ιστορίες σε απλά ελληνικά/Greek easy readers (Deltos kiadó, Athén) egy, 

a félév elején kiválasztásra kerülő kötete 



Koós E., Magyar-görög, görög-magyar kisszótár. Budapest: Kossuth 2009 

Davies H.— Kállay G., Kezdők görög nyelvkönyve. Budapest: Holnap Kiadó – 

Usborne Publishing, 2000. 

Purosz A., Kompakt útiszótár – Görög. Budapest: Maxim, 2006 


Δημητρά, Δ. —Παπαχειμώνα, Μ., Ελληνικά τώρα 1-2. Athén: Nostos, 2002 


Ruge, H., Grammatik des Neugriechischen: Lautlehre, Formenlehre, Syntax. Köln: 

Romiosini 2001 

191



UJG-222 

Solti Dóra 

G Sz 12.00–13.30 


Újgörög nyelvészeti gyakorlatok 2. 


A szeminárium célja az alapvető görög nyelvészeti ismeretek elsajátításása. A leíró 

nyelvtan komplexebb kérdései mellett a görög fonetika, morfológia és szintaxis 

alapvető kérdéseibe is betekintést nyernek a hallgatók. 


A szeminárium rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája, valamint a félév utolsó 

óráján írt zárthelyi dolgozata alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozat kérdései a félév 

során előadott tananyaggal kapcsolatosak. 


Az oktató által erre a célra összeállított tananyag. 

192


ELTE BTK, ÓTI, Görög Tanszék, Görög Tanszék 2011/12, I. (őszi) félév 

UJG-233 

G . 




Az újgörög irodalmi, filozófiai, antropológiai, történelmi, politikai és művészeti források 

közelebbi megismerése és interpretálása. A „szöveg” a szó legtágabb értelmében értendő, tehát 

szépirodalmi szövegeken kívül számos egyéb szövegtípust is magában foglalhat, ideértve 

például az újgörögségre vonatkozó külföldi forrásokat vagy a görög filmművészetnek a film 

sajátos nyelvén írt alkotásait. 


A szeminárium rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája és a félév utolsó óráján írt 

zárthelyi dolgozata alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozat kérdései az alább megadott 

olvasmányokkal, illetve a félév során olvasott szövegekkel kapcsolatosak. 


Ταχτσής Κώστας, Το τρίτο στεφάνι. 

Σαμαράκης Αντώνης, Το λάθος. 

Mindkét mű magyar fordításban is hozzáférhető. 






193


ELTE BTK, ÓTI, Görög Tanszék, Görög Tanszék, 2011/12, I. (őszi) félév 

UJG-233 

G 




Az újgörög irodalmi, filozófiai, antropológiai, történelmi, politikai és művészeti források 

közelebbi megismerése és interpretálása. A „szöveg” a szó legtágabb értelmében értendő, tehát 

szépirodalmi szövegeken kívül számos egyéb szövegtípust is magában foglalhat, ideértve 

például az újgörögségre vonatkozó külföldi forrásokat vagy a görög filmművészetnek a film 

sajátos nyelvén írt alkotásait. 


A szeminárium rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája és a félév utolsó óráján írt 

zárthelyi dolgozata alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozat kérdései az alább megadott 

olvasmányokkal, illetve a félév során olvasott szövegekkel kapcsolatosak. 


Ταχτσής Κώστας, Το τρίτο στεφάνι. 

Σαμαράκης Αντώνης, Το λάθος. 

Mindkét mű magyar fordításban is hozzáférhető. 






194



UJG-241 

Solti Dóra 

G Cs 9.00-10.30 

(kéthetente) 


Bevezetés az újgörög tanulmányokba 


A szeminárium megismerteti a hallgatókat az újgörög tanulmányok főbb kutatási 

irányaival, módszereivel, segédtudományaival és a legfontosabb szakirodalommal, 

valamint betekintést nyújt a magyarországi görögség és a magyar neogrécisztika 

történetébe. A félév során a hallgatók elsajátítják a tudományos munka alapjait is. 

Tematika: 

1. óra: Általános bevezetés 

2. óra: Szakirodalmi áttekintés: a legfontosabb szakkönyvek, lexikonok, valamint 

bibliográfiák 

3. óra: Áttekintés az újkori görög történelemről 

4. óra: Áttekintés az újkori görög irodalomról 

5. óra: Az újgörög nyelvészet kutatási irányai 

6. óra: A neogrécisztika segédtudományai I.: Újkori görög paleográfia 

7. óra: A neogrécisztika segédtudományai II.: A görög könyvnyomtatás kezdetei 

8. óra: A neogrécisztika segédtudományai III.: Szövegkritika, szövegkiadás 

9. óra: A magyar neogrécisztika története, a neogrécisztika nemzetközi helyzete 

10. óra: Görögök Magyarországon I.: Az első és a második diaszpóra 

11. óra: Görögök Magyarországon II.: A görög kisebbség intézményrendszere és 

kultúraszervező tevékenysége 

12. óra: Görögök Magyarországon III.: A Zaviras-életmű 

13. óra: Görög irodalom magyarul 

14. óra: Összefoglalás 


A szeminárium rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája, a félév során beadandó 

három rövidebb írásbeli feladat, valamint a félév utolsó óráján írt zárthelyi dolgozata 

alapján kap jegyet. A zárthelyi dolgozat kérdései a félév során előadott tananyaggal, 

valamint az alább megadott kötelező olvasmányokkal kapcsolatosak. 


Πολίτης, Α., Εγχειρίδιο του Νεοελληνιστή, Ηράκλειο: Πανεπιστημιακές 

Εκδόσεις Κρήτης, 2005 (a beadandó írásbeli feladatok megoldásához) 

Szidiropulosz A., Ithaka partjai: A kisebbségi lét dimenziói, Budapest: Eötvös Kiadó, 

1990 

Szidiropulosz A., „A magyarországi görög kisebbség szocio-kulturális 

jellegzetességei”. In: Tanulmányok a magyarországi bolgár, görög, lengyel, 

örmény, ruszin nemzetiség néprajzából 2 (1998), 62-76. 


Clogg, R., A Concise History of Greece. Cambridge: UP, 2002. 

Eideneier, H.—Moenning, U. —Toufexis, N., Θεωρία και πράξη των εκδόσεων 

της υστεροβυζαντινής, αναγεννησιακής και μεταβυζαντινής δημώδους 

γραμματείας, Ηράκλειο: Πανεπιστημιακές Εκδόσεις Κρήτης, 2001 

195


Kapitánffy I. et al., A bizánci és az újgörög irodalom története. Budapest: Gondolat, 

1989. 

Μαστροδημήτρης, Π., Εισαγωγή στη νεοελληνική φιλολογία, Αθήνα: Δόμος, 

2005. 

Mioni, E., Introduzione alla Paleografia greca, Padova: Liviana, 1973 (Görögül: 

Εισαγωγή στην ελληνική παλαιογραφία, Αθήνα: ΜΙΕΤ, 1985) 

Szidiropulosz A., 1956 – görögök a forradalomban, Budapest: Flaccus, 1997 

West, M. L., Szövegkritika és szövegkiadás, Budapest:Typotex, 1999 

196



UJG-252 

Solti Dóra 

K K 10.15-11.45 


Görög és ciprusi országismeret 2. 

Az előadés célja: 

Az előadás célja a mai Görögország és Ciprus politikai, gazdasági, földrajzi és 

művelőséstörténeti szempontú bemutatása. 


Félév végi írásbeli vizsga az előadás anyagából, illetve a kötelező szakirodalomból. 


Cs. Tompos Erzsébet: Görögország építészete, Budapest 1976 

Berki F. – Berki Z. – Imrényi T. – Patacsi G. – Pikó M.: Az orthodox kereszténység, 

Budapest 1975 

Hill, R., Mi, európaiak, Budapest 1999, pp. 267-279 

Koronczai M. [szerk.], Görögország nyitott szemmel, Budapest 2007, pp. 1-125 


Βενετσάνος, Μ., Ελλάδα: ΈΈνας σύγχρονος άτλας, Αθήνα 2002 

Βίνης, Τ., Πολιτικός και γεωγραφικός χάτρης της Ελλάδας, Αθήνα 1999 

Clogg, R., A Concise History of Greece. Cambridge 2002 

Forgács A. – Szabó M., Görögország (Panoráma útikönyvek), Budapest 1991 

Iorga, N., Byzance après Byzance, Bukarest 1935 

Η Ελλάδα σε Χάρτες και Αριθμούς. Γεωφυσικός-Πολιτικός, Αθήνα 1995 

Milona, M., Görög kulinária, Budapest 2007 

A Papyros-Larrousse-Britannica enciklopédia “Görögország” tematikus kötete 

Α Καφενείο folyóirat néprajzi tárgyú publikációi (N. Szabó Antigoné). 

197


ELTE BTK, ÓTI, Görög Tanszék, 2011/12, II. (őszi) félév 

UJG-262 

G 


Az újkori görögség története 2. 


A görög 20. század: a megosztottság százada. Hellászi és ciprusi görögség az Unió 

keleti peremvidékén. Görögország legfontosabb 20. századi politikai és társadalmi 

eseményeinek bemutatása. 


Az óra rendszeres látogatása. A hallgató órai munkája a félév utolsó óráján a hallgató 

által kiválasztott téma bemutatása, valamint egy szóbeli beszámoló. 



Clogg, R., A Concise History of Greece. Cambridge: UP, 2002. 

Pintér A., Görögország (Az Európai Unió a változó világban – Változó Világ 45.). 

Budapest: Press Publica, 2001. 

Fokasz N., Istenek nélkül: Politikai táborok születése Görögországban. Budapest: 

Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. 


Mazower, M., A Balkán. Budapest: Európa Könyvkiadó, 2004 

Fokasz Nikosz, Politika Csodaországban, Új Mandátum Kiadó 


198



UJG-271 

Solti Dóra 

K K 8.30-10.00 


Az újgörög nyelv történeti áttekintése 


Az előadás válogatott szövegrészletekkel illusztrálva mutatja be a görög nyelv történetét a 

koinétól napjainkig. A nyelv fejlődésének nyomonkövetése mellett annak történetikultúrtörténeti 

háttere is bemutatásra kerül. 


Félév végi írásbeli vizsga az előadás anyagából, illetve a kötelező szakirodalomból. 


Browning, R., Medieval and Modern Greek, Cambridge: Cambridge University Press 1983 


Adrados, F. R., Geschichte der griechischen Sprache von den Anfängen bis heute. 

Tübingen/Basel: A. Francke Verlag 2002 

Βlass, F. – Debrunner, A., Grammatik des neutestamentlichen Griechisch. Göttingen: 

Vandenhoeck & Ruprecht 1961 

Debrunner, A, Grundfragen und Grundzüge des nachklassischen Griechisch. Geschichte 

der griechischen Sprache II, Sammlung Göschen, Band 114, Berlin: de Gruyter 1954 

Eideneier, H., Von Rhapsodie zu Rap. Aspekte der griechischen Sprachgeschichte von 

Homer bis heute. Tübingen: Narr, 1999 

Gignac, F. T., A Grammar of the Greek Papyri of the Roman and Byzantine Periods. 

Milano: Ist. Ed. Cisalpino - La Goliardica 

Hinterberger, M., How should we define vernacular literature? Paper given at the 

conference “Unlocking the Potential of Texts: Interdisciplinary Perspectives on Medieval 

Greek” at the Centre of Research in the Arts, Social Sciences and Humanities, University of 

Cambridge, 18-19 July 2006. In: 

http://www.mml.cam.ac.uk/greek/grammarofmedievalgreek/unlocking/pdf/Hinterberger.pdf 

Ηorrocks, G., Greek: a History of the Language and its Speakers. London and New York: 

Longman 1997 

Μπαμπινιώτης, Γ., Συνοπτική ιστορία της ελληνικής γλώσσας. Αθήνα: Ελληνικά 

Γρἀμματα 2000 

Psaltes, S. B.: Grammatik der byzantinischen Chroniken. Göttingen: Vandenhoeck & 

Ruprecht 1913 

Tonnet, H, Histoire du grec moderne: la formation d'une langue. Paris: Langues & 

Mondes, L’Asiathèque 2003 

Toufexes, N., Diglossia and register variation in Medieval Greek, In: Byzantine and 

Modern Greek Studies 32 (2008), 203-217 

http://www.early-modern-greek.org/ 

valamint a “Neograeca Medii Aevi” sorozat kötetei. 

199


200


LATIN TANSZÉK 

201


A klasszika-filológia (BA) szakirány órái 

202



BBN-KLF11-131–132 = BBN-KLF-131–132 

Kozák Dániel 

G 2 kr 

K 2 kr 

K,16:00–17:30, 

Cs,14:00–15:30 

F 212 

Bevezetés a latin nyelvbe 1. (szeminárium) és 2. (előadás) 

Az előadás és szeminárium célja: A latin nyelv alapjainak (nyelvtan, lexika) 

elsajátítása. A kurzus a félév végére eljut a névszó- és igeragozás teljes rendszerének, 

valamint a mondattan egyszerű jelenségeihez az ismeretéhez. Az olvasott szövegekhez 

kapcsolódó tárgyi, művelődéstörténeti és filológiai magyarázatok megfelelő bevezetést 

kell nyújtsanak a klasszika-filológiai tanulmányok megkezdéséhez. 


Az előadás és szeminárium rendszeres látogatása. (Mind az előadás, mind a 

szeminárium látogatásköteles. Az órákról legfeljebb háromszor lehet hiányozni. Az 

órára legfeljebb tíz perc késéssel lehet érkezni.) Aktív órai részvétel. 

A szemináriumokon hetente általában egy kb. 15 perces nyelvtani vagy szódolgozatot, 

három alkalommal pedig hosszabb (kb. 30 perces) nyelvtani dolgozatot írnak a 

résztvevők. Az előadás anyagából szóbeli vizsga van a vizsgaidőszakban. 


Tematika: A megadott tankönyv 1–10. leckéi. 

Kötelező szakirodalom (tankönyv): 

FERENCZI Attila — MONOSTORI Martina: Latin nyelv. Bp. 1997. 


NAGY F. — KOVÁTS GY. — PÉTER GY.: Latin nyelv középiskolák számára. Bp. 1978. 


A kurzus a klasszika-filológia szakirány vagy a latin minor alapozó tanegysége, de 

általános tárgyként is végezhető. 

203



BBN-KLF-133 (keresztféléves csoport) 

Krupp József 

Bevezetés a latin nyelvbe 3. 

G 

2 kr 

H,16:00–17:30 

F 217 


Bevezetés a latin nyelvbe és a római kultúrába. Az alaktani ismeretek gyakorlása. Az 

igeneves szerkezetek és a mellékmondatok megismerése. 


Mint szeminárium a kurzus látogatásköteles. Az óráról legfeljebb háromszor lehet 

hiányozni. Az órára legfeljebb tíz perc késéssel lehet érkezni. 

A hallgató a félév során írt négy zárthelyi dolgozata alapján kap jegyet. A dolgozatok 

anyagát a latin nyelvtanról tanultak és az olvasmányokhoz kapcsolódó szókincs 

alkotják. 

A szeminárium várható tematikája:: 

Szept. 12.: ismétlés, II/3/A olvasmány 

Szept. 19.: II/3/B olvasmány 

Szept. 26.: ZH, II/4. olvasmány 

Okt. 3.: II/5. olvasmány 

Okt. 10.: ZH, II/6. olvasmány 

Okt. 17.: III/1. olvasmány 


Nov. 7.: ZH, III/3. olvasmány 

Nov. 14.: III/4. olvasmány 


Nov. 28.: ZH, III/6. olvasmány 

Dec. 5.: IV/1. olvasmány 

Dec. 12.: Összefoglalás, értékelés, IV/2. olvasmány 

Kötelező szakirodalom (az órákon és az otthoni munka során használt tankönyv): 

FERENCZI A.–MONOSTORI M.: Latin nyelvkönyv. Bp. 1998. 


NAGY F. – KOVÁTS Gy. – PÉTER Gy.: Latin nyelv középiskolák számára. Bp. 1978. 


A szeminárium szorosan kapcsolódik a BBN-KLF-134 kódú előadáshoz, ezért a két 

tanegységet együtt kell felvenni. 

Az előző és a következő kurzust szükség esetén (ilyen igénnyel föllépő újonnan 

fölvett hallgató esetén) új kóddal (BBN-KLF11-133, -134) is meghirdetjük. 

204



BBN-KLF-134 (keresztféléves csoport) 

Krupp József 

Bevezetés a latin nyelvbe 4. 

K 

2 kr 

P,8:15–9:45 

Helyszín: egyeztetés alatt 


Bevezetés a latin nyelvbe és a római kultúrába. Az alaktani ismeretek gyakorlása. Az 

igeneves szerkezetek és a mellékmondatok megismerése. 


Az előadás rendszeres látogatása; az előadások során végzett gyakorlatokban való aktív 

részvétel. Az óráról legfeljebb háromszor lehet hiányozni. Az órára legfeljebb tíz perc 

késéssel lehet érkezni. 

A hallgató szóbeli kollokvium során kap jegyet. A kollokvium anyagát a latin nyelvtanról 

tanultak, az olvasmányok fordítása és a hozzájuk kapcsolódó szókincs alkotják. 


Szept. 16.: ismétlés, II/3/A olvasmány 

Szept. 23.: II/3/B olvasmány 

Szept. 30.: II/4. olvasmány 








Dec. 2.: III/6. olvasmány 

Dec. 9.: IV/1. olvasmány 

Dec. 16.: Összefoglalás, IV/2. olvasmány 

Kötelező szakirodalom (az órákon és az otthoni munka során használt tankönyv): 

FERENCZI A.–MONOSTORI M.: Latin nyelvkönyv. Bp. 1998. 


NAGY F. – KOVÁTS Gy. – PÉTER Gy.: Latin nyelv középiskolák számára. Bp. 1978. 


Az előadás szorosan kapcsolódik a BBN-KLF-133 kódú szemináriumhoz, ezért a két 

tanegységet együtt kell felvenni. 

205



BBN-KLF-301/a (= BBN-KLF11-301/a) 


G 

2 kr 

H,12:00–13:30 

F 218 

Cicero: In Catilinam Or. I. (Latin szövegolvasás 1.) (kezdő csoport) 


A Latin szövegolvasás 1. tanegység elsődleges célja, hogy Cicero Catilina elleni 1. beszédének 

olvasása és feldolgozása révén a hallgatók növeljék fordítási és szövegértési 

készségüket, szókincsüket. 

A szöveg megértéséhez kapcsolódóan különös hangsúlyt kap a teljes latin névszói 

alaktan (kivételekkel, sajátosságokkal), illetve ehhez kapcsolódóan az esettan ismétlése 

és gyakoroltatása. 


A szeminárium rendszeres látogatása. (Mint szeminárium a kurzus látogatásköteles. Az 

órákról legfeljebb háromszor lehet hiányozni. Az órára legfeljebb tíz perc késéssel 

lehet érkezni.) Aktív órai részvétel. Minden órán röpdolgozat (szavak és nyelvtani 

ismeretek), illetve két záródolgozat (szövegértés és szövegismeret) sikeres teljesítése. 

A szemináriumhoz kapcsolódóan nem kötelező, de lehetőség van szemináriumi 

dolgozat írására a tanár által ajánlott vagy elfogadott témákból. 


1. óra: Bevezetés, munkamenet megbeszélése CIC., Cat. 1–3. 

2. óra: CIC., Cat. 4–6; I–II. declinatio 

3. óra: CIC., Cat. 7–9; III. declinatio 

4. óra: CIC., Cat. 10–11; IV–V. declinatio 

5. óra: CIC., Cat. 12–14; névmások, számnevek ragozása 

6. óra: CIC., Cat. 15–17; melléknévfokozás, adverbiumképzés 

7. óra: CIC., Cat. 18–20; negyedévzáró dolgozat 

8. óra: CIC., Cat. 21–22; accusativus 

9. óra: CIC., Cat. 23–25; genitivus 

10. óra: CIC., Cat. 26–28; dativus 

11. óra: CIC., Cat. 29–31; instrumentalis értelmű ablativusok 

12. óra: CIC., Cat. 32–33; locativus és helyhatározói értelmű ablativusok 

13. óra: félévzáró dolgozat 

A szövegbeosztás tájékoztatásul szolgál, a csoport teherbírásának megfelelően 

módosulhat. 


Ajánlott szövegkiadás kommentárral: 

Cicero Catilina elleni első beszéde, szöveggond., bev., jegyz. HAVAS László, Bp., 

Tankönyvkiadó, 1991 2 . (Auctores Latini I.), 

illetve lehetőség szerint jobb régebbi magyar vagy idegen nyelvű kommentált kiadás; a 

tanszék tervezi új kommentált szövegkiadás első változatának kísérleti használatát. 

Nyelvtan: 

206


NAGY Ferenc – KOVÁTS Gyula – PÉTER Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára. 

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest é. n. (számos kiadás) 

Ajánlott kommentár: 

Cicero. Catilinarians. (ed. Andrew R. DYCK.) Cambridge 2008. 


Plutarchos: Cicero. Párhuzamos életrajzok. MÁTHÉ Elek ford. Bp. 1978. II. 363–417. 

Az Auctores Latini I. bevezetője: 5–25. 

ADAMIK Tamás: Római irodalom az aranykorban. Pécs 1994. 11–35. 


BÜCHNER, K.: Cicero. Bestand und Wandel seiner geistigen Welt. Heidelberg 1964. 

GELZER, M.: Cicero. Ein biographischer Versuch. Wiesbaden 1969. 

GRIMAL, P.: Cicéron. Párizs 1986. 

HABICHT, Chr.: Cicero the Politician. Baltimore 1990. 


A kurzushoz csak hiteles szövegű, kommentált, beírásoktól mentes kiadás használható. 

A kurzus szaktanári ajánlás szerint olyan hallgatóknak van meghirdetve, akiknek nem 

célszerű vállalniuk a KLF-301/b kurzus emelt szintű követelményeit. 

207



BBN-KLF11-301/b (=BBN-KLF-301/b) 


G 

2 kr 

Cs,12:00–13:30 

F 218 

Cicero: In Catilinam Or. I. (Latin szövegolvasás 1.) (haladó csoport) 


A Latin szövegolvasás 1. tanegység elsődleges célja, hogy Cicero Catilina elleni 1. beszédének, 

illetve De imperio Cn. Pompei c. beszéde egyes részleteinek olvasása és 

feldolgozása révén a hallgatók növeljék fordítási és szövegértési készségüket, 

szókincsüket. 

A szöveg megértéséhez kapcsolódóan különös hangsúlyt kap a teljes latin névszói 

alaktan (kivételekkel, sajátosságokkal), illetve ehhez kapcsolódóan az esettan ismétlése 

és gyakoroltatása. 




lehet érkezni.) Aktív órai részvétel. Minden órán röpdolgozat (szavak és nyelvtani 

ismeretek), illetve két záródolgozat (szövegértés és szövegismeret) sikeres teljesítése. 

A szemináriumhoz kapcsolódóan nem kötelező, de lehetőség van szemináriumi 

dolgozat írására a tanár által ajánlott vagy elfogadott témákból. 


1. óra: Bevezetés, munkamenet megbeszélése CIC., Cat. 1–4. 

2. óra: CIC., Cat. 5–8; I–II. declinatio 

3. óra: CIC., Cat. 9–12; III. declinatio 

4. óra: CIC., Cat. 13–16; IV–V. declinatio 

5. óra: CIC., Cat. 17–20; névmások, számnevek ragozása 

6. óra: CIC., Cat. 21–24; melléknévfokozás, adverbiumképzés 

7. óra: CIC., Cat. 25–28; 1. zh 

8. óra: CIC., Cat. 29–33; accusativus 

9. óra: CIC., Pomp. 1–5; genitivus 

10. óra: CIC., Pomp. 6–10; dativus 

11. óra: CIC., Pomp. 11–16; instrumentalis értelmű ablativusok 

12. óra: CIC., Pomp. 47–48, 52–55; locativus és helyhatározói értelmű ablativusok 

13. óra: 2. zh 

A szövegbeosztás tájékoztatásul szolgál, a csoport teherbírásának megfelelően 

módosulhat. 



Cicero Catilina elleni első beszéde, szöveggond., bev., jegyz. HAVAS László, Bp., 

Tankönyvkiadó, 1991 2 . (Auctores Latini I.), 

illetve lehetőség szerint jobb régebbi magyar vagy idegen nyelvű kommentált kiadás; a 

tanszék tervezi új kommentált szövegkiadás első változatának kísérleti használatát. 

208


Cicero: De imperio Cn. Pompei (Pro lege Manilia), szöveggond., bev., jegyz. MARÓTI 

Egon, Bp., Tankönyvkiadó, 1968. (Auctores Latini VII.) 

Nyelvtan: 

NAGY Ferenc – KOVÁTS Gyula – PÉTER Gyula: Latin nyelvtan a középiskolák számára. 

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest é. n. (számos kiadás) 


Cicero. Catilinarians. (ed. Andrew R. DYCK.) Cambridge 2008. 

Kötelező szakirodalom: Plutarchos: Cicero. Párhuzamos életrajzok. MÁTHÉ Elek ford. 

Bp. 1978. II. 363–417. 

Az Auctores Latini I. bevezetője: 5–25. 

ADAMIK Tamás: Római irodalom az aranykorban. Pécs 1994. 11–35. 


BÜCHNER, K.: Cicero. Bestand und Wandel seiner geistigen Welt. Heidelberg 1964. 

GELZER, M.: Cicero. Ein biographischer Versuch. Wiesbaden 1969. 

GRIMAL, P.: Cicéron. Párizs 1986. 

HABICHT, Chr.: Cicero the Politician. Baltimore 1990. 


A kurzushoz csak hiteles szövegű, kommentált, beírásoktól mentes kiadás használható. 

A kurzus szaktanári ajánlás szerint olyan hallgatóknak van meghirdetve, akik latinból 

érettségiztek vagy latin nyelvvizsgájuk van, és nagyobb szövegfordítási gyakorlattal 

rendelkeznek. 

209


ELTE BTK, ÓTI, Latin Tanszék, 2011/12, 1. (őszi) félév 

BBN-KLF-303/a (kezdő) 

Simon Zoltán 

Auctorolvasás: Római történetírók 

G 

2 kr 

K,10:00–11:30 

MÚK 4/F 218. 


A szeminárium elsődleges célja a résztvevők latin nyelvtudásának megszilárdítása, a 

szókincs és a fordítási készség fejlesztése. A szeminárium jelentős, de az 

alapképzésben másutt nem olvasott történeti művekből vett szemelvények 

földolgozása által betekintést nyújt a latin próza különféle stílusváltozataiba, ezáltal 

segítséget nyújt a történelmi ismeretek elmélyítéséhez, a szövegek forrásként való 

olvasása mellett azonban fontos szerepet kap – a műfaj ókori fölfogásával 

összhangban – a szemelvények irodalmi szövegként való elemzése, az egyes 

elbeszélő technikák, történetírói stratégiák megfigyelése is. 


A jegyszerzés föltétele az órák rendszeres látogatása a HKR szerint (a órára legfeljebb 

tíz perc késéssel lehet érkezni), a szemelvények alapos földolgozása, a kötelező 

olvasmányok ismerete. A hallgatók a félév folyamán három – fordítást, valamint a 

kötelező olvasmányokra vonatkozó kérdéseket magába foglaló – dolgozatot, ezentúl 

kéthetente a szókincs elsajátítását ellenőrző röpdolgozatot írnak. 

A tantárgyhoz szemináriumi dolgozat kapcsolódik, melynek tárgya a római történetírás 

köréből megbeszélés szerint szabadon választható, a javasolt témák csak ötletadásul 

szolgálnak. 

Javasolt témák: 

1. Sallustius és a Res Publica Libera válsága 

2. Sallustius és Caesar stílusának összehasonlító vizsgálata 

3. Racionalizmus a Kr. e. I. század történetírásában 

4. Mondavilág és történelem Liviusnál 

5. Az augustusi restauráció és a történeti múlt újraértelmezése 

6. A tragikus történetírás hatása 

7. A történeti-politikai életrajz 


C. Sallustius Crispus: Bellum Iugurthinum 5–13. 

C. Iulius Caesar: Bellum civile III. 88–97. 

T. Livius: Ab urbe condita I. 4–16. 


BREISACH, E.: Historiográfia. Bp. 2004. 1–104. 


A történetírás elméletéhez: 

KOSELLECK, R.: Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Bp. 2003. 

A római történetírásról általában: 

210


BORZSÁK I.: A római történeti hagyomány kialakulása. Bp. 1990. 

KRAUS, Chr. S.: Latin Historians. Oxford 1997. 

MOMIGLIANO, A.: Essays in Ancient and Modern Historiography. Middletown 1982. 

Caesarról: 

ALFÖLDI, A.: Caesariana: gesammelte Aufsätze zur Geschichte Caesars und seiner 

Zeit. Bonn 1984. 

CHRIST, K.: Caesar. Annäherungen zu einen Diktator. München 1994. 

MUTSCHLER, F–H.: Erzählstil und Propaganda in Caesars Kommentarien. Heidelberg 

1975. 

ZECCHINI, G.: Cesare e il mos maiorum. Stuttgart 2001. 

Sallustiusról: 

HELDMANN, K.: Sallust über die römischen Weltherrschaft. Stuttgart 1993. 

LA PENNA, A.: Sallustio e la rivoluzione romana. Milano 1968. 

SYME, R.: Sallust. Berkeley 1964. 

Liviusról: 

BURCK, E.: Das Geschichtswerk des Titus Livius. Heidelberg 1992. 

FORSYTHE, G.: Livy and Early Rome. A Study in Historical Method and Judgment. 

Stuttgart 1999. 

CHAPLIN, J.: Livy’s Exemplary History. Oxford 2000. 


A kurzushoz csak a szaktanár megszabta kommentált auktorkiadás használható. 

211



BBN-KLF-303/b (haladó) 

Simon Zoltán 

Auctorolvasás: Római történetírók 

G 

2 kr 

P,8:00–9:30 

MÚK 4/F 218. 


A szeminárium elsődleges célja a résztvevők eleve haladó szintű latin nyelvtudásának 

megszilárdítása, a szókincs és a fordítási készség fejlesztése. A szeminárium jelentős, 

de az alapképzésben másutt nem olvasott történeti művekből vett szemelvények 

földolgozása által betekintést nyújt a latin próza különféle stílusváltozataiba, ezáltal 

segítséget nyújt a történelmi ismeretek elmélyítéséhez, a szövegek forrásként való 

olvasása mellett azonban fontos szerepet kap – a műfaj ókori fölfogásával 

összhangban – a szemelvények irodalmi szövegként való elemzése, az egyes 

elbeszélő technikák, történetírói stratégiák megfigyelése is. 


A jegyszerzés föltétele az órák rendszeres látogatása a HKR szerint (az órára 

legfeljebb tíz perc késéssel lehet érkezni), a szemelvények alapos földolgozása, a 

kötelező olvasmányok ismerete. A hallgatók a félév folyamán három – fordítást, 

valamint a kötelező olvasmányokra vonatkozó kérdéseket magába foglaló – 

dolgozatot, ezentúl kéthetente a szókincs elsajátítását ellenőrző röpdolgozatot írnak. 

A tantárgyhoz szemináriumi dolgozat kapcsolódik, melynek tárgya a római történetírás 

köréből megbeszélés szerint szabadon választható, a javasolt témák csak ötletadásul 

szolgálnak. 

Javasolt témák: 

1. Sallustius és a Res Publica Libera válsága 

2. Sallustius és Caesar stílusának összehasonlító vizsgálata 

3. Racionalizmus a Kr. e. I. század történetírásában 

4. Mondavilág és történelem Liviusnál 

5. Az augustusi restauráció és a történeti múlt újraértelmezése 

6. A tragikus történetírás hatása 

7. A történeti-politikai életrajz 


C. Sallustius Crispus: Bellum Iugurthinum 1–13. 

C. Iulius Caesar: Bellum civile III. 88–97. 

T. Livius: Ab urbe condita Praefatio; I. 4–21. 


BREISACH, E.: Historiográfia. Bp. 2004. 1–104. 


A történetírás elméletéhez: 

KOSELLECK, R.: Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Bp. 2003. 

A római történetírásról általában: 

212


BORZSÁK I.: A római történeti hagyomány kialakulása. Bp. 1990. 

KRAUS, Chr. S.: Latin Historians. Oxford 1997. 

MOMIGLIANO, A.: Essays in Ancient and Modern Historiography. Middletown 1982. 

Caesarról: 

ALFÖLDI, A.: Caesariana: gesammelte Aufsätze zur Geschichte Caesars und seiner 

Zeit. Bonn 1984. 

CHRIST, K.: Caesar. Annäherungen zu einen Diktator. München 1994. 

MUTSCHLER, F–H.: Erzählstil und Propaganda in Caesars Kommentarien. Heidelberg 

1975. 

ZECCHINI, G.: Cesare e il mos maiorum. Stuttgart 2001. 

Sallustiusról: 

HELDMANN, K.: Sallust über die römischen Weltherrschaft. Stuttgart 1993. 

LA PENNA, A.: Sallustio e la rivoluzione romana. Milano 1968. 

SYME, R.: Sallust. Berkely 1964. 

Livius: 

BURCK, E.: Das Geschichtswerk des Titus Livius. Heidelberg 1992. 

FORSYTHE, G.: Livy and Early Rome. A Study in Historical Method and Judgment. 

Stuttgart 1999. 

CHAPLIN, J.: Livy’s Exemplary History. Oxford 2000. 

Suetoniusról: 

GASCON, J.: Suétone historien. Róma 1984. 

GUGEL, H.: Studien zur biographischen Technik Suetons. Bécs–Köln 1977. 

WALLACE-HADRILL, A.: Suetonius: The Scholar and his Caesars. London 1983. 



213



BBN-KLF-306/a (kezdő csoport) 

Krupp József 

Latin szövegolvasás 6. (Ovidius) 

G 

2 kr 

H,10:00–11:30 

F 217 


megismerkedni az Augustus-kor irodalmának egyik emblematikus művével; megismerni a 

szövegértelmezés problémáit, az irodalomtudomány egyes elméleti alapvetéseit, 

kérdésfeltevéseit; fejleszteni a nyelvtudást és a fordítási készséget, bővíteni a szókincset. 

A szeminárium azon hallgatóknak ajánlott, akik a középiskolában nem tanultak latinul. 


Mint szeminárium a kurzus látogatásköteles. Az óráról legfeljebb háromszor lehet hiányozni. 

Az órára legfeljebb tíz perc késéssel lehet érkezni. A készületlenül (illetve a kötelezően 

használandó szövegkiadás nélkül) való jelenlét fél hiányzásnak számít. 

A hallgató két zárthelyi dolgozata, szemináriumi dolgozata és órai munkája alapján kap 

jegyet. A zárthelyi dolgozatok anyagát elsősorban a feldolgozott szöveg értő fordítása, kommentálása 

és értelmezése alkotja, kiegészülve a kötelező olvasmányok anyagával. 

A hallgatók a szemináriumhoz kapcsolódóan elemző–értelmező jellegű szemináriumi 

dolgozatot írnak, melynek témáját – a kurzusvezetővel konzultálva – maguk választják ki. 


Szept. 12.: Bevezetés; 1, 1–20 

Szept. 19.: 1, 21–88 

Szept. 26.: 1, 452–503 

Okt. 3.: 1, 504–567 

Okt. 10.: 3, 138–199 

Okt. 17.: 3, 200–252 

Okt. 24.: I. ZH 

Nov. 7.: 6, 1–69 

Nov. 14.: 6, 70–145 

Nov. 21.: 8, 183–259 

Nov. 28.: 10, 238–297; 15, 871–879 

Dec. 5.: II. ZH 

Dec. 12.: Összefoglalás, értékelés 

Kötelezően használandó szövegkiadás: 

ANDERSON, W. S. (ed.): Ovidius: Metamorphoses. Leipzig 1977. [Bibliotheca Teubneriana] 

Ajánlott további szövegkiadás: 

TARRANT, R. J. (rec.): P. Ovidi Nasonis Metamorphoses. Oxonii 2004. [Scriptorum 

Classicorum Bibliotheca Oxoniensis] 


ANDERSON, W. S. (ed., intr., comm.): Ovid’s Metamorphoses. Books 1–5. Norman, 1997. 


214


BARCHIESI, A. (comm.): Ovidio. Metamorfosi. Libri I–II. Fondazione Lorenzo Valla, 2005. 

[Scrittori Greci et Latini] 

BARCHIESI, A.–ROSATI, G. (comm.): Ovidio. Metamorfosi. Libri III–IV. Fondazione Lorenzo 

Valla, 2007. [Scrittori Greci et Latini] 

BÖMER, F. (komm.): P. Ovidius Naso: Metamorphosen. 1969–1986. 

HOLLIS, A. S. (ed., intr., comm.): Ovid. Metamorphoses. Book VIII. Oxford 1970. 

ROSATI, G. (comm.): Ovidio. Metamorfosi. Libri V–VI. Fondazione Lorenzo Valla, 2009. 


SZABÓ K. (jegyz.): Szemelvények Ovidius műveiből. Bp., 1968. [Auctores Latini V.] 

Kötelező olvasmányok (a ZH-k részét képezik): 

ADAMIK T.: Római irodalom az aranykorban. Bp., 1994. vagy: 

ALBRECHT, M. v.: A római irodalom története. Ford. Tar I. Bp., 2003–2004. vagy: 

CONTE, G. B.: Latin Literature: A History. Transl. SOLODOW, J. B. Baltimore–London, 1994. 

Ovidius-fejezete (I. ZH) 

SZILÁGYI J. Gy.: „Arachné”, Antik Tanulmányok 24 (1977) 125–138. [= Paradigmák. Bp., 

1982. 217–233.] (II. ZH) 

Ajánlott olvasmányok: 

A szemináriumi dolgozatok témájának megfelelően. 



215



BBN-KLF-306/b (haladó csoport) 

Krupp József 

Latin szövegolvasás 6. (Ovidius) 

G 

2 kr 

H,12:00–13:30 

F 212 


megismerkedni az Augustus-kor irodalmának egyik emblematikus művével; megismerni a 

szövegértelmezés problémáit, az irodalomtudomány egyes elméleti alapvetéseit, 

kérdésfeltevéseit; fejleszteni a nyelvtudást és a fordítási készséget, bővíteni a szókincset. 

A szeminárium haladó (elsősorban a színvonalas gimnáziumi latintanulmányok után 

érettségit tett) hallgatóknak ajánlott, akik képesek nagyobb szövegmennyiség önálló 

feldolgozására. 


Mint szeminárium a kurzus látogatásköteles. Az óráról legfeljebb háromszor lehet hiányozni. 

Az órára legfeljebb tíz perc késéssel lehet érkezni. A készületlenül (illetve a kötelezően 

használandó szövegkiadás nélkül) való jelenlét fél hiányzásnak számít. 

A hallgató két zárthelyi dolgozata, szemináriumi dolgozata és órai munkája alapján kap 

jegyet. A zárthelyi dolgozatok anyagát elsősorban a feldolgozott szöveg értő fordítása, kommentálása 

és értelmezése alkotja, kiegészülve a kötelező olvasmányok anyagával. 

A hallgatók a szemináriumhoz kapcsolódóan elemző–értelmező jellegű szemináriumi 

dolgozatot írnak, melynek témáját – a kurzusvezetővel konzultálva – maguk választják ki. 


Szept. 12.: Bevezetés; 1, 1–4 

Szept. 19.: 1, 5–88 

Szept. 26.: 1, 452–567 

Okt. 3.: 3, 138–252 

Okt. 10.: 3, 339–401 

Okt. 17.: 3, 402–510 

Okt. 24.: I. ZH 

Nov. 7.: 6, 1–145 

Nov. 14.: 8, 183–259 

Nov. 21.: 10, 1–85; 238–297 

Nov. 28.: 15, 745–879 

Dec. 5.: II. ZH 


Kötelezően használandó szövegkiadás: 

ANDERSON, W. S. (ed.): Ovidius: Metamorphoses. Leipzig 1977. [Bibliotheca Teubneriana] 

Ajánlott további szövegkiadás: 

TARRANT, R. J. (rec.): P. Ovidi Nasonis Metamorphoses. Oxonii 2004. [Scriptorum 

Classicorum Bibliotheca Oxoniensis] 


216




BARCHIESI, A. (comm.): Ovidio. Metamorfosi. Libri I–II. Fondazione Lorenzo Valla, 2005. 


BARCHIESI, A.–ROSATI, G. (comm.): Ovidio. Metamorfosi. Libri III–IV. Fondazione Lorenzo 

Valla, 2007. [Scrittori Greci et Latini] 

BÖMER, F. (komm.): P. Ovidius Naso: Metamorphosen. 1969–1986. 

HOLLIS, A. S. (ed., intr., comm.): Ovid. Metamorphoses. Book VIII. Oxford 1970. 

ROSATI, G. (comm.): Ovidio. Metamorfosi. Libri V–VI. Fondazione Lorenzo Valla, 2009. 


SZABÓ K. (jegyz.): Szemelvények Ovidius műveiből. Bp., 1968. [Auctores Latini V.] 

Kötelező olvasmányok (a ZH-k részét képezik): 

ADAMIK T.: Római irodalom az aranykorban. Bp., 1994. vagy: 

ALBRECHT, M. v.: A római irodalom története. Ford. Tar I. Bp., 2003–2004. vagy: 

CONTE, G. B.: Latin Literature: A History. Transl. SOLODOW, J. B. Baltimore–London, 1994. 

Ovidius-fejezete (I. ZH) 

SZILÁGYI J. Gy.: „Arachné”, Antik Tanulmányok 24 (1977) 125–138. [= Paradigmák. Bp., 

1982. 217–233.] (II. ZH) 


A szemináriumi dolgozatok témájának megfelelően. 



217





Latin szövegolvasás 8. (Bibliai szövegolvasás) 

G 

2 kr 

H,10:00–11:30 

F 218 


A Latin szövegolvasás 8. tanegység eme kurzusának célja a latin szövegértési 

készségek fejlesztése, sajátosan pedig a latin Biblia történetének, fontosabb 

változatainak, nyelvi sajátosságainak megismerése. 




lehet érkezni.) Aktív órai részvétel. Minden órán szódolgozat, illetve két záródolgozat 

(szövegértés és szövegismeret, bibliai nyelvi jellegzetességek, elméleti-történeti 

ismeretek) sikeres teljesítése. A szemináriumhoz kapcsolódóan nem kötelező, de 

lehetőség van házi dolgozat írására a tanár által ajánlott vagy elfogadott témákból. 


1. Gn 1–2 (teremtéstörténetek); a latin Biblia keletkezése, főbb változatai 

2. Gn 3 (bűnbeesés); héber és görög háttér, vulgáris latin, középlatin 

3. Gn 7,17–9,17 (vízözön); a fordítások elméleti háttere, kommentárok 

4. Gn 12,1–13,4; 22,1–19 (Ábrahám elhívása és áldozata); Vetus Latina 

5. Gn 37,1–36; 40,1–23 (József és az álmok); Vulgata 

6. Ex 12,37–14,31 (kivonulás Egyiptomból); a latin Biblia liturgikus használata 

7. Jdc 14,1–20; 15,1–20 (Sámson házassága és bosszúja); negyedévzáró dolgozat 

8. 1Rg 18,16–19,21 (Illés a Kármelen és a Hóreben); hebraizmusok 1. 

9. Ps 1; 62; 103; 109; 149; hebraizmusok 2. 

10. Mt 1,18–2,23 (az angyali üdvözlettől az egyiptomi menekülésig); grecizmusok 1. 

11. Mc 4,1–34; L 15,11–32 (példázatok: magvető, tékozló fiú); grecizmusok 2. 

12. J 18,1–19,42 (János-passió); a passiók fogalma, előadásmódja, jelentősége 

13. 1K 13,1–13 (szeretethimnusz); félévzáró dolgozat 


WEBER, Robertus OSB (ed.): Biblia sacra iuxta Vulgatam versionem I–II. Deutsche 

Bibelgesellschaft, Stuttgart 1969. 

Az interneten megbízható: www.drbo.org 

Használható még, sőt ajánlott az Editio Clementina bármely kiadása. 


Ancient Christian Commentary on Scripture. InterVarsity Press, Downers Grove 

(Illinois USA) 


COLLINS, John F.: A Primer of Ecclesiastical Latin. The Catholic University of 

America Press, Washington D.C. 1985. 

218


HERMAN József: Vulgáris latin. Az újlatin nyelvek kialakulásának útja. Tinta 

Könyvkiadó, Budapest 2003. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 21) 

(eredetije: HERMAN, Joseph: Le Latin Vulgaire. Presses Universitaires de France, 

Paris 1967. Ford. Szijj Ildikó) 

KIESLER, Reinhard: Einführung in die Problematik des Vulgärlateins. Max Niemeyer 

Verlag, Tübingen 2006. (Romanistische Arbeitshefte 48) 

LEITL, Emmeramm: Das Latein der Kirche. Natürliche und kurze Einführung in das 

Kirchenlatein für alle, die mit der Kirche beten wollen. Verlag Kösel & Pustet, 

München 1927. 

NORBERG, Dag: Manuel pratique de latin médiéval. Éditions A. & J. Picard & C ie , 

Paris 1968. 

NUNN, H. P. V.: An Introduction to Ecclesiastical Latin. Alden & Blackwell Ltd., Eton 

1922 1 , 1952 4 . 

PLATER, W. E. — WHITE, H. J.: A Grammar of the Vulgate. An Introduction to the 

Study of the Latinity of the Vulgate Bible. Clarendon Press, Oxford 1926 1 . 1997 2 . 

SCHMID, Joseph: Kurzes Handwörterbuch des Kirchenlateins zum Codex iuris 

canonici, Missale, Breviarium … Steffen Verlag, Limburg 1948 3 . 

SLEUMER, Albert: Kirchenlateinisches Wörterbuch. Verlag von Gebrüder Steffen, 

Limburg an der Lahn 1926. = Georg Olms Verlag, Hildesheim—Zürich—New York 

2002. 

STOTZ, Peter: Handbuch der lateinischen Sprache des Mittelalters I–IV. Verlag C. H. 

Beck, München 1998–2002. 


A kurzus elvégzése ajánlott hebraista, középkori történelem és régi magyar irodalom 

iránt érdeklődő hallgatóknak. 

219




Ferenczi Attila 

Petronius: Satyricon 

G 

2 kr 

Sz,12:00–13:30 

F 218 


A szeminárium hallgatói megismerkednek a ránk maradt római irodalom egyik 

legszokatlanabb művével, amely évszázadok óta értelmezési nehézségek elé állítja a 

filológusokat, mégis felmérhetetlenül nagy hatást gyakorolt az európai irodalom 

fejlődésére. A szeminárium résztvevői megismerik az interpretáció problémáit, 

fejlesztik a nyelvtudásukat, gazdagítják ismereteiket az ókori világról. 


A szemináriumok rendszeres látogatása a HKR szerint (az órára legfeljebb tíz perc 

késéssel lehet érkezni); a ránk maradt teljes szöveg ismerete, ami azt jelenti, hogy a 

latinul nem olvasott részeket magyar műfordításban kell elolvasni; egy otthon készülő 

szemináriumi dolgozat, amelyben egy, a művel kapcsolatos értelmezési vagy filológiai 

problémát kell bemutatni idegen nyelvű szakirodalom feldolgozása alapján; az órákon 

két alkalommal írt fordítási dolgozat (ld. a haladási tervben). 

Olvasandó szövegek, tematika: 

1. óra: Bevezetés 

2. óra: I–IV 

3. óra: V–VIII 

4. óra: CXI–CXIII 

5. óra: LXXXV–LXXXII 

6. óra: LXI–LXIV (dolgozat) 

7. óra: LIV–LVI 

8. óra: LVII–ILX 

9. óra: CVI–CVIII 

10. óra: CXXVI–CXXVII 

11. óra: CXXXI–CXXXII 

12. óra: Összefoglalás (dolgozat) 


Petronius Satyricon Reliquiae. K. MÜLLER (hrsg.) Leipzig 1995. 


A Companion to Petronius (ed. E. COURTNEY). Oxford 2002. 

CONTE, G. B.: The Hidden Author: An Interpretation of Petronius’ Satyricon. 

Berkeley, Los Angeles, and London 1996. 

Megjegyzés: — 

220




Adamik Béla 

Latin szövegolvasás 8. (Terentius) 

G 

2 kr 

Cs,14:00–15:30 

F 218 


Terentius Adelphoe c. komédiájának olvasása, fordítása, metrikai nyelvi és tárgyi 

értelmezése. Alapvető ismeretszerzés a római színjátszásról és a Terentius-életmű főbb 

kérdéseiről. 


A szeminárium rendszeres látogatása a HKR szerint (Az órára legfeljebb tíz perc 

késéssel lehet érkezni). A hallgató órai munkája és a zárthelyi dolgozatok. A félév 

során három fordítási zárthelyi dolgozatot kell írni, az elsőt az 1–330., a másodikat a 

331–660, a harmadikat pedig a 661–997. sorok alapján (10–12 soros részlet fordítása 

egy zárthelyi témája). A szemináriumhoz tematikailag kapcsolódó szemináriumi 

dolgozat írása és leadása legkésőbb a szorgalmi időszak végéig. 


Adelphoe 1–997. Heti olvasandó anyag: kb. 75 sor. 

Tankönyv: 

Auctores Latini XVII. Terentius, Adelphoe (ed. Tegyey Imre). Bp. 2004 2 . 


Auctores Latini XVII. 5–37. (Bevezetés). 

ADAMIK Tamás: Római irodalom a kezdetektől a Nyugatrómai Birodalom bukásáig. 

Pozsony 2009. 133–146. (= Adamik Tamás: Római irodalom az archaikus korban. 

Budapest 2001 2 . 152–165. = Budapest 1993. 165–183.) 


ALBRECHT, Michael von: A római irodalom története 1. Bp. 2003. 161–180. 

TEGYEY Imre: „Terentius és közönsége”, In: Havas László (szerk.). Műalkotás — 

esztétikum — közönség az antikvitásban. Debrecen 1988. 

TEGYEY Imre: „Terentius Adelphoe-ának befejezése és az új Menandros”, AUSz Acta 

Ant. et Arch. Suppl. 6 (1987) 113–117. 

DÉR Katalin: „Terence and Luscius Lanuvinus”, Acta Ant. Hung. 32 (1989) 283–297. 


A kurzushoz csak hiteles szövegű kommentált kiadás használható. 

221




Simon Zoltán 

Latin szövegolvasás 8. (Suetonius: Nero) 

G 

2 kr 

Cs,10:00–11:30 

F 218 


Az egyik legnagyobb hatású római író, C. Suetonius Tranquillus rendkívül tömör 

tudományos-értekező prózája (közép)haladó szinten kiválóan alkalmas a hallgatók 

fordítási készségének fejlesztésére, nyelvi és stilisztikai ismereteik elmélyítésére. A 

szeminárium betekintést nyújt az ókori életrajz műfaji-irodalmi kérdéseibe, a 

principátus korai történetébe, a forráskritikába, történetiség és fikcionalitás 

viszonyának problematikájába, valamint választ keres arra kérdésre is, hogy miként 

válhatott Nero az európai művelődéstörténet paradigmatikus alakjává. 


A jegyszerzés föltétele az órák rendszeres látogatása a HKR szerint (Az órára 

legfeljebb tíz perc késéssel lehet érkezni), a szöveg alapos földolgozása, a kötelező 

olvasmányok ismerete. A hallgatók a félév folyamán három – fordítást, valamint a 

kötelező olvasmányokra vonatkozó kérdéseket magába foglaló – dolgozatot, ezentúl 

kéthetente a szókincs elsajátítását ellenőrző röpdolgozatot írnak. 

Óráról órára kb. öt caputot dolgozunk föl. 

A tantárgyhoz szemináriumi dolgozat kapcsolódik, melynek tárgya megbeszélés 

szerint szabadon választható. 


Kötelező szövegkiadás: C. Suetoni Tranquilli De vita Caesarum liber VI. Nero. 

Recensuit M. IHM. Lipsiae in aedibus B. G. Teubneri MCMVII. (és további 

utánnyomások) 


Suetonius: Nero. Ed. with Introduction, Notes and Bibliography by B. H. 

WARMINGTON. Bristol Classical Press 2003. 


GASCON, J.: Suétone historien. Róma 1984. 

GRIFFIN, M. T.: Nero: The End of a Dynasty. London 1984. 

GUGEL, H.: Studien zur biographischen Technik Suetons. Bécs–Köln 1977. 

STEIDLE, W.: Sueton und die Antike Biographie. München 1951. 

WALLACE-HADRILL, A.: Suetonius. The Scholar and his Caesars. London 1983. 

WARMINGTON, B. H.: Nero, Reality and Legend. London 1969. 


222


BBN-KLF-308.24 = BMA-KLFD-LAT-461.02 

Latin szövegolvasás 8. (Latin szerelmi elégia) Ferenczi 

A bakonybéli nyári latintábor résztvevőinek meghirdetett tanegység. 

223



BBN-KLF-311 (kezdő) 

Simon Zoltán 

Latin leíró nyelvtan 1. 


G 

2 kr 

K,12:00–13:30 

F 218 

A szakirányos hallgatók latin nyelvi képzettségének elmélyítése, aktív nyelvi 

kompetenciájuk növelése. A nyelvi képzés egyik fő elemeként a kurzus során a 

hallgatók elsajátítják a latin mondattant, amelynek alrendszereivel mind elméletileg, 

mind gyakorlatilag – a kurzusvezető által összeállított bő latin példaanyag révén – 

megismerkednek. 

Az első félév anyaga: az egyszerű mondatra vonatkozó ismeretek (részletesen ld. 

alább). 



késéssel lehet érkezni). Aktív órai részvétel. 

A számonkérés formái és időrendje: a hallgatók a félév során három alkalommal 

zárthelyi dolgozatban adnak számot tudásukról; a dolgozatok anyagát elsősorban az 

órán elhangzottak alkotják, kiegészítve a névszó- és igeragozásra vonatkozó 

ismeretekkel, amelyeket a hallgatók otthon ismételnek át. 

Tematika: 

1. óra: a latin kiejtés kérdései; a mondatrészek 

2. óra: az ún. fordított jelzős szerkezet 

3. óra: az abl. absolutus, a part. coniunctum 

4. óra: a gerundium és a gerundivum; a gerundivumos szerkezet – 1. dolgozat 

5. óra: az infinitivus és a supinum 

6. óra: az accusativus és nominativus cum infinitivo 

7. óra: a participiumok; a coniugatio periphrastica – 2. dolgozat 

8. óra: az indicativus igeidői 

9. óra: az ún. indicativus irrealis; az imperativus 

10. óra: a coniunctivus főmondati használata 1. 

11. óra: a coniunctivus főmondati használata 2. 

12. óra: 3. dolgozat 

13. óra: jegybeírás, pótlás 

Tankönyvek (az alaktani ismeretek elsajátításához): 

NAGY F. – KOVÁTS GY. – PÉTER Gy.: Latin nyelv középiskolák számára. Bp. 1978. 

M. NAGY I. – TEGYEY I.: Latin nyelvtan. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. é.n. 


P. MAYER E. — TÖTTÖSSY Cs.: Latin mondattan és stilisztika. Kézirat. Bp. 1988. 

VAYER L.: Latin stilisztika 1. A beszédrészek használata. Bp. 1925. 

224


HOFMANN, J. B. – SZANTYR, A.: Lateinische Syntax und Stilistik. München 1972 2 . 

KÜHNER, R. – STEGMANN, C. – THIERFELDER, A.: Ausführliche Grammatik der 

lateinischen Sprache. II. Satzlehre (1–2). Darmstadt 1962 4 . 

MENGE, H.: Lehrbuch der lateinischen Syntax und Semantik. Völlig neu bearbeitet von 

Th. BURKARD und M. SCHAUER. Darmstadt 2000. 


225



BBN-KLF11-311 



K 

3 kr 

Sz,14:00–15:30 

F 218 


Az előadás célja a hallgatók latin nyelvi képzettségének elmélyítése, aktív nyelvi 

kompetenciájuk növelése. A nyelvi képzés egyik fő elemeként a kurzus során a 

hallgatók elsajátítják a latin mondattant, amelynek alrendszereivel mind elméletileg, 

mind gyakorlatilag – a kurzusvezető által összeállított bő latin példaanyag révén – 

megismerkednek. 


1. órai részvétel: A kurzus látogatásköteles előadás, a hallgató összesen legfeljebb 

három alkalommal hiányozhat. Háromnál több hiányzás esetén a hallgató 

semmiféleképpen nem kap jegyet. Az órai jelenlét nyilvántartása katalógus 

segítségével történik, melyet a hallgató az óra elején (az óra kezdetétől számított 5, 

azaz öt percig) sajátkezűleg írhat alá. 

2. felmérés: A második óra elején a korábban tanult és az első órán átismételt 

alaktanból felmérő dologozatot írnak a hallgatók, amelyet legalább 60%-osan kell 

teljesítenie annak, aki a kurzust el kívánja végezni. 

3. A számonkérés fajtája B típusú kombinált vizsga, melynek írásbeli részét az 5., 8. 

és 11. héten írandó írásbeli zárthelyi dolgozatok alkotják, a félév végén pedig szóbeli 

kollokviumra kerül a sor, melynek anyaga az egész féléves anyag kiegészítve az 

alaktannal. 

Tematika: 

Az első félév fő témája: az egyszerű mondatra vonatkozó mondattani ismeretek. 

A latin kiejtés (klasszikus és erasmusi) és hangsúlyozás; alaktani ismétlés; a 

mondatrészek; esettan; az ún. fordított jelzős szerkezet; az igenevek és igeneves 

szerkezetek (participiumok, ablativus absolutus, participium coniunctum; gerundium 

és gerundivum, gerundivumos szerkezet; infinitivus és supinum; accusativus és 

nominativus cum infinitivo); a coniugatio periphrastica; az igeidők és igemódok 

főmondati használata. 


NAGY F. – KOVÁTS Gy. – PÉTER Gy.: Latin nyelvtan a középiskolák számára. Bp., 

1990 26 . (és további kiadások) 


P. MAYER E. – TÖTTÖSSY Cs.: Latin mondattan és stilisztika. Kézirat. Bp. 1988. 




MENGE, H.: Lehrbuch der lateinischen Syntax und Semantik. Völlig neu bearb. von 

226


Th. Burkard u. M. Schauer. Darmstadt 2000. 


227



BBN-KLF-313/a 

Adamik Béla 


G 

2 kr 

K,14:00–15:30 

F 212 


A szakirányos hallgatók latin nyelvi képzettségének elmélyítése, nyelvtani 

tudatosságuk, aktív nyelvi kompetenciájuk növelése. 



késéssel lehet érkezni). 

A hallgató órai munkája, írásbeli házi feladatok, a zárthelyi dolgozatok és a témazáró 

dolgozat sikeres teljesítése. A hallgatók a félév során legalább három alkalommal 

zárthelyi dolgozatban adnak számot alaktani tudásukról. A hallgatók legalább hat 

írásbeli házi feladat teljesítésével bizonyítják folyamatos otthoni munkájukat. A kurzus 

végén a hallgatók a latin mondattani ismereteket számon kérő témazáró dolgozatot 

írnak, amelynek sikeres teljesítése a kurzus sikeres teljesítésének alapfeltétele. 

Tematika: 

A félév témája a latin mondattanon belül az igenemek, igeidők és igemódok 

használata, a mellérendelő és alárendelő összetett mondatok tárgyalása, a consecutio 

temporum, a kérdő, ill. célzatos alanyi és tárgyi, a célhatározói, a következményes, az 

okhatározói és az értelmezői mellékmondatok. 


NAGY F. – KOVÁTS Gy. – PÉTER Gy.: Latin nyelvtan a gimnáziumok számára. Bp. 

1971 (és későbbi kiadások) 


M. NAGY I. – TEGYEY I.: Latin nyelvtan. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. é.n. 

M. NAGY I. – NAGYILLÉS J. – TAR I.: Cicerótól az élő latinig 1. Szeged 1997. 


VAYER L: Latin stilisztika 1. A beszédrészek használata. Bp. 1925. 

R. KÜHNER — C. STEGMANN — A. THIERFELDER: Ausführliche Grammatik der 



228



BBN-KLF-313/b 



G 

2 kr 

Sze,14:00–15:30 

F 212 


A szeminárium hallgatói főképp a latin leíró nyelvtan egyszerű mondattanra vonatkozó 

részét ismerik meg alaposabban és gyakorolják a félév során. Az órák azonban 

holisztikusan közelítik meg a latin leíró nyelvtant, és minden olyan jelenséget 

gyakoroltat és ismétel, amely az órán előforduló szövegekben megjelennek. Az órán 

egy-egy nyelvtani jelenséget közelebbről megvizsgálnak a diákok, és szöveget 

olvasnak, amelyben megfigyelhető a nyelvtani elemek kommunikációs működése. 

Ennek megfelelően minden órán egyaránt van nyelvtani összefoglalás és 

szövegolvasás. 


Az órák rendszeres látogatása a HKR szerint (az órára legfeljebb tíz perc késéssel lehet 

érkezni), aktív órai szereplés, és minden nyelvtani dolgozat megírása. 

Tematika: 

1. óra: A latin igenevek rendszere – gerundium, gerundivum 

2. óra: Az igeneves szerkezetek 

3. óra: Az igeneves szerkezetek (1. dolgozat) 






9. óra: Esettan (accusativus) 

10. óra: Esettan (genitivus) 

11. óra: Esettan (dativus) 

12. óra: Esettan (ablativus) (4. dolgozat) 


M. NAGY Ilona, TEGYEY Imre: Latin nyelvtan. Budapest 1992. 


M. NAGY I. – NAGYILLÉS J. – TAR I.: Cicerótól az élő latinig 1. Szeged 1997. 


VAYER L: Latin stilisztika 1. A beszédrészek használata. Bp. 1925. 

R. KÜHNER — C. STEGMANN — A. THIERFELDER: Ausführliche Grammatik der 



229


A klasszika-filológia és a latintanár mesterképzés (MA) órái 


BMA-KLFD-412.06 = TANM-LAT-113 


K 

3 (2) 

kr 

H,16:00–17:30 

F 212 

Irodalomtörténet: A zsarnok képe az ezüstkori irodalomban 


Az előadás az ezüstkori római irodalom egyik legnagyobb témáját választja az 

irodalomtörténet megismerésének szempontjául. Tárgyalja Seneca (Thyestes, 

Hercules furens, Phoenissae, De clementia), Lucanus, Tacitus és Valerius Flaccus 

műveit. Az óra célja nem társadalomtörténeti megfigyelések megfogalmazása, hanem 

annak bemutatása, hogy ennek a fontos, és a korszak politikai elitjét személyesen 

érintő kérdésnek az irodalmi megjelenítése is a műfaji, irodalmi, kulturális tradíciók 

által megteremtett formában történhet meg. Másfajta zsarnokképet mutat a dráma, a 

filozófiai esszé és a történetírás. 


Az előadás rendszeres látogatása a HKR szerint. (Az órára legfeljebb tíz perc késéssel 

lehet érkezni.) 5–8 oldalas házi dolgozat készítése idegen nyelvű szakirodalom 

felhasználásával, és kötelező olvasmányok ismeretét ellenőrző írásbeli vizsga. 

Tematika: 

A hallgatók a félév első óráján kapják kézhez a félév tematikáját, egyben a vizsgára 

elolvasandó művek listáját. 


A hallgatók a félév első óráján kapják kézhez a kötelező szakirodalmat. 


CONTE, G. B.: Latin Literature. Baltimore 1999. 

HUTCHINSON, G. O.: Latin Literature from Seneca to Juvenal. Oxford 1993. 


230



BMA-KLFD-452.02 

Ritoók Zsigmond 

G 

3 kr 

P,9:00–10:30 

F 217 

Ógörög-latin szövegolvasás (Horatius és a görög költészet) 


A szeminárium célja az, hogy – a BA-képzés latin és ógörög nyelvi stúdiumaira 

építve –bemutassa a klasszikus antikvitás legnagyobb lírai teljesítménye, Horatius 

költészete, mégpedig elsősorban az ódák ógörög intertextuális hátterét, azaz az aiol 

lírával és a kardalköltészettel, továbbá a hellenisztikus költészettel való kapcsolatát. A 

hallgatók a szaktanár vezetésével, értelmezően elolvassák a filológiai kutatás által 

föltárt kapcsolatok szempontjából leginkább releváns ógörög szövegeket (számos 

esetben fragmentumokat), összeolvassák az adott Horatius-versekkel, megkísérlik 

megragadni azokat a költészettani eszközöket és gondolati struktúrákat, amelyek 

révén a régi görög anyag új, horatiusi minőséggé alakul át. 


A kurzus mint szeminárium látogatásköteles, a hallgató összesen legfeljebb három 

alkalommal hiányozhat. Az órai jelenlét nyilvántartása katalógus segítségével 

történik, melyet a hallgató az óra elején (az óra kezdetétől számított 5, azaz öt percig) 

sajátkezűleg írhat alá. 

A hallgatók a félév végén zárthelyi dolgozatban adnak számot tudásukról. A dolgozat 

anyagát az órán elhangzott és megtárgyalt témákra vonatkozó kérdések alkotják. 

Tematika: 

A hallgatók a félév első óráján kapják kézhez a félév során feldolgozandó szövegek 

listáját. 

Szövegkiadás jegyzetekkel és metrikai függelékkel a korai görög lírához: 

SZEPESSY Tibor: Korai görög líra. (Auctores Graeci et Latini.) Piliscsaba, 2000. 

További kiadásokat a félév folyamán javasol a szaktanár az adott szövegrészletekhez. 

Szövegkiadások kommentárral (tankönyv) Horatiushoz: 

Ódák és epódoszok. Szöveggond., bev., jegyz. BORZSÁK István. Bp., Tankönyvkiadó, 

1975 2 . (Auctores Latini XVIII.), illetve a Szatírák és a Levelek kötetei. 

Ajánlott szövegkiadások: 

KLINGNER, F.: Q. Horati Flacci Opera. Lipsiae, Teubner 1959. 

BORZSÁK, S.: Q. Horati Flacci Opera. Leipzig, Teubner 1984. 

SHACKLETON BAILEY, D. R.: Horatius Opera. Monachii et Lipsiae, Saur 1984. 


KIESSLING, B. – HEINZE, R.: Q. Horatius Flaccus, Oden und Epoden. Zürich 1966 12 

(vagy korábbi, a változatlan utánnyomásokból) 

NISBET, R. G. M. – Hubbard, M.: A commentary on Horace: Odes. Book I–II. Oxford 

1970–1978. Nisbet, R. G. M. – RUDD, N.: A Commentary on Horace, Odes, Book 

231


III. Oxford 2004. 


ALBRECHT, M. von: A római irodalom története. (Ford. Tar Ibolya). I. Bp. 2003. 479– 

491; 530–552. 

HUTCHINSON, G.: Horace and archaic Greek poetry. In: HARRISON, St. (ed.): The 

Cambridge Companion to Horace. Cambridge 2007. 36–49. 

THOMAS, R.: Horace and Hellenistic poetry. In: HARRISON, St. (ed.): The Cambridge 

Companion to Horace. Cambridge 2007. 50–62. 


FRAENKEL, E.: Horace. Oxford 1957. 

LEFÈVRE, E.: Horaz. Dichter im augusteischen Rom. München 1993. 

PASCHALIS, (M.): Horace and Greek Lyric Poetry. Rethymnon Classical Studies. Vol. 

I. 2002. 


Csak bejegyzésmentes auktorkiadás-példányok használhatók az órákon. 

232



BMA-KLFD-ANT-101 = BMA-KLFD-LAT- 

462.04 / LAN 371.49 = LAN-381.51 

Adamik Béla 

A vulgáris latin nyelv 

K 2 kr 

/ G 3 

(1) kr 

Sze,15:00–16:30 

F 216 

Az előadás/szeminárium célja: 

A tanegység célja az, hogy a hallgatókat megismertesse a vulgáris latin nyelvváltozat 

fogalmával, legfontosabb nyelvi jellegzetességeivel és főbb szövegtípusaival. 


A kurzust előadásként fölvevő hallgatóknak: az előadás látogatásköteles, a HKR-ben 

megadott feltételek szerint. (Az órára legfeljebb tíz perc késéssel lehet érkezni.) A 

kurzust kollokvium zárja. 

Szemináriumként a szokásos feltételek a HKR szerint (az órára legfeljebb tíz perc 

késéssel lehet érkezni): folyamatos órai munka és a témazáró zárthelyi dolgozat 

sikerese teljesítése. 

Tematika: 

A vulgáris latin fogalmának meghatározása, a vulgáris latin nyelvváltozat alrendszerenkénti 

(fonológia, morfoszintaxis, lexiko-szemantika) jellegzetességeinek bemutatása 

(Herman 2003 alapján), vulgáris latin hatást mutató szövegtípusok elemzése 

(válogatott szemelvények a Kr. u. I–VIII. század szöveganyagából Rohlfs 1969 3 és 

Iliescu — Slusanski 1991 alapján: feliratok, átoktáblák, papiruszok, grammatikák, 

irodalmi források, keresztény szövegek, szakírók, jogi szövegek, késő ókori krónikák 

stb.). 

Tankönyv (kötelező): 

HERMAN J.: Vulgáris latin. Az újlatin nyelvek kialakulásának útja. Budapest 2003 (= J. 

HERMAN, Vulgar Latin. Penn State University Press 2000. = El latín vulgar. Barcelona 

1997; első kiadás: Le latin vulgaire. Paris 1967, japán kiadás: Tokyo 1971). 

Szöveggyűjtemények: 

ROHLFS, G.: Sermo Vulgaris Latinus. Vulgärlateinisches Lesebuch. Tübingen 1969 3 . 

ILIESCU, M. — SLUSANSKI, D.: Du latin aux langues romanes. Choix de textes traduits et 

commentés (du II 2 siècle avant J.C. jusqu'au X e siècle après J.C.). Wilhelmsfeld 1991. 


ADAMIK B.: A latin nyelv története az indoeurópai alapnyelvtől a klasszikus latinig. 


BATTISTI, C.: Avviamento allo studio del Latino volgare. Bari 1949. 

HOFMANN, J. B.: Lateinische Umgangsprache. Heidelberg 1964 3 . 

KISS S.: Bevezetés a kései latin kutatásába. In: Bevezetés az ókortudományba IV. 

HAVAS L. — TEGYEY I. (szerk.) Budapest 2001. 7—26. 

KRAMER, J.: Vulgärlateinische Alltagsdokumente auf Papyri, Ostraka, Täfelchen und 

Inschriften. Berlin 2007. 

LÖFSTEDT, E.: Late Latin. Oslo 1959. 

233


TAMÁS L.: Bevezetés az összehasonlító neolatin nyelvtudományba. Budapest 1978 3 . 

VÄÄNÄNEN, V.: Introduction au latin vulgaire. Paris 1981 3 . 

A nemzetközi kutatás legfontosabb fórumának, a „Vulgáris latin” konferenciáknak 

anyagai (Latin vulgaire, latin tardif címmel). 


Az előadás felvétele latin tanári mesterszakosoknak is javasolt. Erősen ajánlott, hogy a 

hallgatók Herman József tankönyvét saját példányként beszerezzék. 

Az interaktív előadás szemináriumi formában is meg van hirdetve. 

234



BMA-KLFD-ANT-122.01 

Déri Balázs 

G 

3 kr 

Sze,17:00–18:30 

F 216 

illetve ha a szaktanárnak 

úgy tartja kedve és meg 

akarja járatni a 

hallgatókat, akkor a 

közelben levő, Vas u. 5. 

szám alatti (IV. em. 17) 

lakása; ilyenkor teát 

vagy más frissítőt is 

kaphatnak 

Késő ókori keresztény és kora középkori latin szövegek 


A szeminárium célja az, hogy rövid, tartalmilag és nyelvileg jellemző szemelvények 

olvasása révén irodalom- és nyelvtörténeti áttekintést adjon a keresztény késő 

antikvitás és a kora középkor legfontosabb prózai műfajairól, szerzőiről, műveiről. 

A verses anyag áttekintése a BMA-KLFD-ANT-461.02 (A középkori latin vers) 

kurzus célja. Az érett középkor irodalmi anyagának áttekintése egy második félévi 

kurzusban történik. 


A jegyszerzés feltétele a HKR szerinti jelenlét (az órára legfeljebb tíz perc késéssel 

lehet érkezni), alapos készülés óráról-órára, órai aktivitás és a témazáró zárthelyi 

dolgozat sikeres teljesítése. 

Tematika (Harrington, Medieval Latin c. tankönyve szerint haladva, általában, ha 

nincs másként jelölve, annak szemelvényeiből válogatva): 

1) A kései latin formálódása a késő ókorban 

A patrisztikus szentírásmagyarázat és homiletika (Ambrosius: Expositio Ev. Luc., prol. 

1. 7–8; Augustinus: Enarr. Ps. 63, részletek); Augustinus: Confessiones (a kertjelenet; 

magyarul: az I. könyv) — A bibliafordítás (Vetus Latina, Jeromos: zsoltárfordításrészletek 

összehasonlítása R. Weber kiadásából) — A keresztény filozófiai 

gondolkodás (történelemfilozófia: Augustinus, De civitate Dei, 1., praef., és Retract. 

69.) — A hagiográfiai irodalom kialakulása: mártírakták, Szent Jeromos 

remeteéletrajzai, Sulpicius Severus — A keresztény útleírás (Peregrinatio Egeriae; 

magyarul elolvasandó a nagyheti szertartásrend: 30–39) 

2) A kései latin a kora középkorban 

Történetírás (Jordanes; magyarul: praef. és I; Tours-i Szent Gergely, magyarul: I, 36– 

48; Beda Venerabilis, magyarul: részlet a Középkori egyetemes történeti 

szöveggyűjtemény-ben, szerk. Sz. Jónás I., 93–96) — A késő antik–kora középkori 

műveltség és oktatás rendszere (különös tekintettel a septem artes liberales-ra); kora 

235


középkori enciklopedisták: az ókori kultúra áthagyományozói (Boëthius; Isidorus; 

Cassiodorus, I., praef. 1.; II., praef. 4–5) — A szerzetesi életideál kialakulása 

(anachoréták, koinobiták); a keresztény szerzetesség alapelveinek korai 

megfogalmazásai (Szent Benedek: Regula 15–16. 19. 48) 

3) A kései latintól a középkori latinig 

Történetírás (Paulus Diaconus. Einhard) — Alcuin, a művelődésszervező (a 

szöveggyűjtemény levelén kívül: Grammatica, bevezetés és a betűkrőlhangokról) 

— Filozófiai gondolkodás (Johannes Scottus Eriugena). 

Tankönyv (szöveggyűjtemény): 

HARRINGTON, K. P. (ed.), Pucci, J. (rev.): Medieval Latin. Chicago, The University of 

Chicago Press. 1925, 1962 2 , 1997. (Az egyes szemelvények alaposan földolgozandó 

bevezetői egyben a kötelező szakirodalom része.) 

A további szövegeket a hallgatók általában digitális formában kapják meg. 

A vulgáris és kora középkori latin nyelvi jelenségekre vonatkozó ajánlott bibliográfiát 

ld. a BMA-KLFD-ANT-101 (A vulgáris latin nyelv) kötelező ill. ajánlott szakirodalmi 

tételeinél. 

Ajánlott alapvető irodalomtörténeti összefoglalások: 

MANITIUS, M.: Geschichte der lateinischen Literatur des Mittelalters. I. München 

1911. 

CURTIUS, E. R.: Europäische Literatur und lateinisches Mittelalter. Bern 1948. 

BRUNHÖLZL, Fr.: Geschichte der lateinischen Literatur des Mittelalters. I. Band.: 

Von Cassiodor bis zum Ausklang der karolingischen Erneuerung. München 1975. 

Az igen kiterjedt tematika miatt a további ajánlott szakirodalmat hallgatói kérésre a 

következő félévi „Bevezetés a középkortudományba“ kurzus bibliográfiai 

mellékletéből biztosítja a szaktanár. 


Az előadás felvétele latin tanári mesterszakosoknak is javasolt. 

236



BMA-KLFD-ANT-142.02 = BMA-KLFD-LAT- 

462.05 

Tóth Gergely 

Magyarországi humanista történetírás 

A szeminárium tematikája: 

1. Bevezető óra 

G 

3 kr 

K,16:00–17:30 

F 218 

Humanista történeti irodalom Magyarországon Mohács után. A téma általános 

ismertetése, a félév tematikájának megbeszélése, a fordítandó szövegek és az 

elolvasandó szakirodalom jegyzékének kiosztása. 

Irodalom: 

BARTONIEK Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás 

történetéből. Bp. 1975. (A továbbiakban: BARTONIEK: Fejezetek.) Különösen: 5–7. 

2. Brodarics István 

Forrásszöveg: 

BRODERICUS, Stephanus: De conflictu Hungarorum cum Solymano Turcarum 

imperatore ad Mohach historia verissima. Ed. Petrus KULCSÁR, Csaba CSAPODI. 

Budapest 1985. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum 

[továbbiakban: BSMRAe] Series Nova 6.) Később kijelölendő mennyiség. 

Irodalom: 

KASZA Péter–PÁLFFY Géza: Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a 

mohácsi csata után. Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd 

királyhoz (1527. március 18., Dévény). Budapest 2011. Különösen: 32–36. 


BARTONIEK: Fejezetek 8–23. 

KASZA Péter: „Mert látom, hogy néhányan [...] az eseményeket másképp mesélik, mint 

megtörténtek...”. Megjegyzések Brodarics István Historia verissimájának 

keletkezéstörténetéhez. In: Irodalomtörténeti Közlemények (továbbiakban: ItK) 111 

(2007) 3–4. sz. 323–342. 

3. Oláh Miklós: Hungaria 


OLAHUS, Nicolaus: Hungaria – Athila. Ed. Colomannus EPERJESSY et Ladislaus 

JUHÁSZ. Budapest 1938. (BSMRAe saec. XVI.) 1–34. (Fordítandó szöveg: 11–12. 

Narratur res… silentio praeterire.) 

237


Irodalom: 

KULCSÁR Péter: Utószó. In: Oláh Miklós: Hungária – Athila. Ford. KULCSÁR Péter – 

NÉMETH Béla. Bp. 2000. (Millenniumi Magyar Történelem. Források.) 131–143. 



4. Oláh Miklós: Athila 


OLAHUS i. m. 35–72. (Fordítandó szöveg: 71–72. Post pugnam… semilaceris 

redeuntibus) 

Irodalom: 

L. előző óra 



5. Zsámboky János 


SAMBUCUS, Johannes: Invictissimo Potentissimoque Caesari… [Dedicatio] In: 

BONFINIUS, Antonius: Rerum Ungaricarum Decades quatuor cum dimidia. His 

accessere Ioan. Sambuci aliquot appendices, et alia: una cum priscorum regum 

Ungariae decretis, seu constitutionibus, quarum narrationes Bonfinii obiter 

meminere: et quae pagina 16 indicat. Omnia nunc denuo recognita, emendata, et 

aucta per Ioan. Sambucum… Francofurti, 1581. 3–8. (Fordítandó szöveg: 7–8. De 

Bonfinii nostri… mihi polliceor.) 

Irodalom: 



ALMÁSI Gábor: Két magyarországi humanista a császári udvar szolgálatában: Dudith 

András (1533–1589) és Zsámboky János (1531–1584). In: Századok 2005 (139) 4. 

sz. 889–922., 5. sz. 1131–1167. 

ALMÁSI, Gábor: The uses of humanism. Johannes Sambucus (1531–1584), Andreas 

Dudith (1533-1589), and the Republic of letters in East Central Europe. Leiden 

2009. 

6. Forgách Ferenc 


FORGÁCH Ferenc: Ghymesi Forgách Ferenc nagyváradi püspök magyar historiája. 

1540–1572. Forgách Simon és Istvánfi Miklós följegyzéseikkel együtt. Közl. MAJER 

Fidél, bev. TOLDY Ferenc. Pest 1866. (Monumenta Hungariae Historica – Magyar 

Történelmi Emlékek. II. Írók. XVI.) Fordítandó szöveg: 241–243. Per idem 

tempus… poenas luit) 

238


Irodalom: 

PIRNÁT Antal: Forgách Ferenc. Irodalomtörténet 1955. 17–32. 

BORZSÁK István: Forgách Ferenc és Tacitus. ItK 81 (1977) 51–60. 



7. Zárthelyi dolgozat; Baranyai Decsi János 


Joannes DECIUS BAROVIUS Joanni Telegdio […] Ex foro Siculorum. In: Sebestyén 

Gyula: A magyar rovásírás hiteles emlékei. Budapest, 1915. 96–98. 

Irodalom: 

BALÁZS Mihály–MONOK István: Történetírók Báthory Zsigmond udvarában. In: R. 

VÁRKONYI Ágnes (szerk.): Magyar reneszánsz udvari kultúra. Bp. 1987. 


KOMLÓSSY Gyöngyi: Ősi betűk– Mitikus történelem. In: ItK 110 (2006) 529–538. 

8. Szamosközy István 


[Szamosközy István:] Analecta lapidum vetustorum, et nonnullarum in Dacia 

antiquitatum. Patavii 1593. (Fordítandó szöveg: ff. 10r–12r. Caput III. … indolis 

habeant.) 

Irodalom: 

SZAMOSKÖZY István: Analecta lapidum (1593) – Inscriptiones Romanae Albae Juliae 

et circa locorum (1598). S. a. r. BALÁZS Mihály, MONOK István. Szerk. MONOK 

István. Szeged 1992. (Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink 

történetéhez 33.) 

OBORNI Teréz: „…quem historiae Transilvanicae patrem merito dixeris…”. Az erdélyi 

történetírás atyja: Szamosközy István. In: Korunk 22 (2011) 5. sz. 16–21. 



9. Joannes Bocatius 


BOCATIUS, Ioannes: Relatio vel epistolica commentatio conventus inter serenissimum 

Hungariae Transylvaniaeque principem Bochkay et inter Machumetum Vezirium 

habiti in campo Rakos…In: UŐ: Opera quae exstant omnia. III. Prosaica. Ed. 

Franciscus CSONKA. Budapest 1992. (BSMRAe Series Nova Tom. XII/3.) 87–110. 

(Fordítandó szövegrész: 102–103. Adfertur Corona… modo alii.) 

Irodalom: 

CSONKA Ferenc: Utószó. In: Bocatius János: Öt év börtönben. 1606–1610. Kiad. 

CSONKA Ferenc. Bp. 1985. 

239



TESZELSZKY, Kees: A Bocskai-korona mítosza. A koronázás körülményeinek leírása a 

fikció és a valóság tükrében. In: Magyarország védelme – Európa védelme. Szerk. 

PETERCSÁK Tivadar – BERECZ Mátyás. Eger 2006. 239–246. 

10. Istvánffy Miklós 


ISTHVANFI, Nicolaus: Historiarum de rebus Ungaricis libri XXXIV. Coloniae 

Agrippinae, 1622. (Fordítandó szövegrész: 72,2–20. Georgius… terga daturos.) 

Irodalom: 

NAGY Gábor: „Tu patriae, illa tuis vivet in historiis”. Előkészület egy új Isthvánffi 

Miklós életrajzhoz. In: Századok 142 (2008) 1209–1248. 

Ajánott irodalom: 


11. Istvánffy Miklós 


ISTHVANFI: i. m. (Fordítandó szövegrész: 847,4–31. Is verum… non potuit) 

Irodalom: 




12. Zárthelyi dolgozat 

A jegyszerzés feltételei: A szemináriumok rendszeres látogatása a HKR szerint. (Az 

órára legfeljebb tíz perc késéssel lehet érkezni.) Aktív órai munka. 

Számonkérés a félév közepén és végén: két zárthelyi dolgozat az órán 

elhangzottakból, a szakirodalomból és egy rövid forrásszöveg fordítása szótárral. 

Olvasandó szövegek, szakirodalom: 

Ld. az egyes órák leírásában. 


240




Déri Balázs 

A középkori latin vers 

G 

2 kr 

Sze,18:45–19:30 

F 216, 

illetve ha a szaktanárnak 

úgy tartja kedve és meg 

akarja járatni a 

hallgatókat, akkor a 

közelben levő, Vas u. 5. 

szám alatti (IV. em. 17) 

lakása; ilyenkor teát 

vagy más frissítőt is 

kaphatnak 


A kurzus célja az, hogy rövid, tartalmilag és nyelvileg jellemző szemelvények olvasása 

révén metrikai, irodalom- és nyelvtörténeti áttekintést adjon a keresztény késő 

antikvitás és a középkor legfontosabb verses műfajairól, szerzőiről, műveiről. 


A jegyszerzés feltétele a HKR szerinti jelenlét (az órára legfeljebb tíz perc késéssel 

lehet érkezni), alapos készülés óráról-órára, órai aktivitás és a témazáró zárthelyi 

dolgozat sikeres teljesítése. 

Tematika és szövegek: 

A féléves kurzus három egységre tagolódik. Az órákon bevezetőként általában a 

szaktanár vázolja az elméleti ismereteket, majd az otthon igen alaposan feldolgozott 

szövegek általában szövegrészletek) metrikai, lexikai, grammatikai jellemzőit, nehezen 

érthető szakaszait beszélik át. 

1) Késő ókori és középkori európai latin vallásos költészet (7–8 óra) 

A keresztény latin irodalmi nyelv kialakulása — A késő ókori és középkori latin 

nyelv hangtani, lexikai és mondattani változásainak hatása a kora keresztény 

költészetben — A kora keresztény költészet irányzatai — A keresztény latin 

költészet műfajai és azok története — Vallásos és liturgikus költészet; a liturgikus 

költészet az istentisztelet közegében — A liturgikus költészet a liturgikus 

könyvekben (fő források: hymnariumok, sequentionalék, tropáriumok) — 

Középkori latin metrika — Vers és dallam — Latin és anyanyelvi költészet 

(fordítások). 

Szövegek (a hallgatók haladási sebességétől függően válogatással): 

A Szent Ambrus előtti vallásos és liturgikus költészet (Te Deum; a miseordinárium; 

Hilarius) — Szent Ambrus: a sajátos latin liturgikus himnusz műfaji sajátosságai — 

Prudentius: a klasszikus költői formák meggyökereztetése a keresztény latin 

költészetben — A post-ambrozián korszak (Ennodius, Sedulius) — A kora 

középkori Gallia (Avitus, Venantius Fortunatus, Theodulf) — Az ír 

241


himnuszköltészet (Sechnall, Columba) — Az átmeneti kor („ambrozián” 

himnuszok) — A tropizálás megjelenése; a sequentia kezdetei (St-Martial-i 

sequentia) — A karoling kor: klasszicizáló irányzat (Alcuin) — A dél-német 

liturgikus költészet (Notker, Hermann) — A trópus-költészet virágkora — A X–XI. 

századi sequentia — A rímes offíciumok — A „szentviktoriánus” szekvencia —A 

conductus — A liturgikus dráma — Hroswitha — Hildegard von Bingen — Késő 

középkori liturgikus költészet — Kisebb műfajok (kanciók stb.). 

2) Középkori magyarországi latin vallásos költészet (2–3 óra) 

A magyarországi latin vallásos (elsősorban: liturgikus) költészet műfajai: 

himnuszok, sequentiák, trópusok, verses officiumok (históriák), rímes „próza”, 

cantiók, kisebb műfajok — Európai minták, magyar alakítás — A liturgikus 

költészet és a legenda-, ill. történeti irodalom összefüggései — Vers és dallam. 

Szövegek (szemelvények): 

A magyar szentek zsolozsmáinak antifónái és responzóriumai („próza”) — A 

magyar szentek zsolozsmáinak és miséinek verses anyaga — Késő középkori 

kanciók — Csanádi Adalbert versei. 

3) Középkori világi költészet (2–3 óra) 

Források — Műfajok — Világi költészet a kora középkorban — Az ún. karoling 

reneszánsz klasszicizáló költészete (Paulus Diaconus, Alcuin, Theodulf, Hrabanus 

Maurus) — Ovidius és az antik szerelmi líra hatása a kora középkori szerelmi lírára 

— Vágánsköltészet, goliardok — Egyház és világ; politika, szatíra és irónia a világi 

lírában — A latin és a népnyelvű líra összefüggései — A világi líra nagy középkori 

gyűjteményei — A magyarországi középkori világi költészet. 

Szövegek (szemelvények): 

Boethius — Karoling-kori világi költészet — Carmina Cantabrigiensia — 

Archipoeta — Carmina Burana — Kisebb gyűjtemények (Ripoll, Arundel) versei 

— Eposzok; Châtilloni Walter : Alexandreis — Középkori ars poeticák 

(versificatoriák) — Magyarországi középkori latin versek: Planctus; kisebb 

költemények. 

A szövegek forrásai: 

HARRINGTON, K. P. (ed.), Pucci, J. (rev.): Medieval Latin. Chicago, The University of 

Chicago Press. 1925, 1962 2 , 1997. (Az egyes szemelvények alaposan földolgozandó 

bevezetői egyben a kötelező szakirodalom része.) 

A Missale Strigoniense 1484 szentháromnapi verses anyaga. Ld. Missale Strigoniense 

1484 (Monumenta Ritualia Hungarica 1.). Argumentum Kiadó, Bp., 2009. 

A további szövegeket a hallgatók általában digitális formában kapják meg. 


Ld. az előző pontban. Továbbá a metrikához: 

Egy teológia téma feldolgozásai a különböző középkori latin „himnuszműfajokban”: 

SZÖVÉRFFY, J.: Hymns of the Holy Cross : an annotated edition with introduction. 

(Medieval Classics: Texts and Studies 7.) Classical Folia Editions, Brookline [Mass.] – 

Leyden. 1976. 

242


A késő ókori latin himmnusz műfajához: 

DÉRI Balázs: A részek és az egész. Prudentius Cathemerinon című himnuszciklusának 

szerkezete (Apollo Könyvtár 22) Argumentum Kiadó, Bp. 2001. 171–196. 

Egy magyar verses zsolozsmáról: 

MEZEI László: Szent István XIII. századi verses históriája. In: Magyar századok. Irodalmi 

műveltségünk történetéhez. Horváth János emlékkönyv. Bp. 1948. 41–51. = in UŐ: 

Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Eötvös Füzetek, 

Bp. 1988. 5–14. 

Az Ómagyar Mária-siralomról: 

„Világnak világa, virágnak virága…” [Ómagyar Mária-siralom] Bemutatja VIZKELETY 

András. Európa Könyvkiadó, Budapest 1986. 

Ismerni kell továbbá a legfontosabb magyar nyelvű antológiákat (BABITS M.: Amor 

sanctus; MADAS EDIT szerk.: Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalom történetéhez. 

Középkor; szerk. KARDOS Tibor: Carmina Burana. Középkori diákdalok; szerk. 

MEZEY László: Deákok és lovagok. Versek a XI–XIII. századból) 


A vulgáris és kora középkori latin nyelvi jelenségekre vonatkozó ajánlott bibliográfiát 

ld. a BMA-KLFD-ANT-101 (A vulgáris latin nyelv) kötelező ill. ajánlott szakirodalmi 

tételeinél. 

0) Metrika: 

NORBERG, D.: Introduction à l’étude de la versification latine médiévale. 1958. (A főbb 

metrikai sémák áttekintése.) 

1) Késő ókori és középkori európai latin vallásos költészet 

Szövegkiadások és antológiák: 

COUSSEMAKER, E.: Drames liturgiques du Moyen Age. Paris 1861. 

DREVES, G. M. (és mások): Analecta Hymnica I–LII. (1886–1922). 

CHEVALIER, U.: Repertorium hymnologicum. I–VI. Párizs 1892–1920. 

DREVES, G. M. —BLUME, Cl.: Ein Jahrtausend lateinischer Hymnendichtung I–II. 

1909. 

Sacre rappresentazioni nel manoscritto 201 della Bibliothèque Municipale de 

Orléans. (Ed. Tintori). Cremona 1958. 

RABY, F. J. E.: The Oxford Book of Medieval Latin Verse. Oxford 1959. 

Corpus Troporum I– . Stockholm 1975–. 

SZÖVERFFY, J.: Lateinische Conductus-Texte des Mittelalters (Medieval Latin 

conductus texts). The Institute of Mediaeval Music in Ottawa (Canada) 2000. 

Szakirodalom: 

WALPOLE, A. S.: Early Latin Hymns. Cambridge 1922. 

RABY, F. J. E.: A history of Christian-latin poetry from the beginnings to the close of the 

Middle-Ages. Oxford 1927. 1953 2 . 

YOUNG, K.: The Drama of the Medieval Church. I–II. Oxford 1933. 1951 2 . 

SPANKE, H.: Beziehungen zwischen romanischer und mittellateinischer Lyrik, mit 

besonderer Berücksichtigung der Metrik und Musik. Göttingen 1936. 

PELLEGRINO, M.: Innologia cristiana latina. Torino 1964. 

SZÖVÉRFFY, J.: Die Annalen der lateinischen Hymnendichtung. Ein Handbuch. I. 

Lateinischen Hymnen bis zum Ende des 11. Jahrhunderts. Berlin 1964. 

UŐ: A concise history of medieval Latin hymnody : religious lyrics between antiquity and 

243


humanism. Classical Folia Editions, Leyden. 1985. 

SPITZMÜLLER, H.: Poésie latine chrétienne du Moyen Age. Párizs 1971. 

HELIN, M.: La littérature latine au moyen âge. Párizs 1972. 

MICHEL, A.: In hymnis et canticis. Culture et beauté dans l’hymnique chrétienne latine. 

Louvain 1976. 

IVERSEN, G.: Chanter avec les anges. Poésie dans la messe médiévale: interprétations et 

commentaires. Les éditions du cerf, Párizs 2001. (Laus angelica. Poetry in the 

Medieval Mass. Brepols, Tournout 2010) 

2) Középkori magyarországi latin vallásos költészet 

Kiadás: 

DANKÓ József: Vetus hymnarium ecclesiasticum Hungariae. Bp. 1893. 

Ld. még Missale Strigoniense 1484 (Monumenta Ritualia Hungarica 1.) Argumentum 

Kiadó, Bp., 2009. verses művek. 

Összefoglalás: 

A magyar irodalom története 1600-ig. (Főszerk. Klaniczay Tibor). Bp. 1964. 

3) Középkori világi költészet 

Kiadások: 

Boethius, De consolatione philosophiae, Opuscula theologica. C. MORESCHINI (ed.). 

(Bibliotheca Teubneriana). K. G. Saur, München/Leipzig 2000. 

Poetae Latini Aevi Carolini (ed. E. DÜMMLER, L. TRAUBE, P. von WINTERFELD, K. 

STRECKER). 4 kötet (Monumenta Germaniae Historica/Poetae Latini Medii Aevi I– 

IV). Hannover 1881–99. (Új kiadás 1978.) 

Die lateinischen Dichter des deutschen Mittelalters. V. Bd. Die Ottonenzeit. (ed. K. 

STRECKER, G. SILAGI) (Monumenta Germaniae Historica/Poetae Latini Medii Aevi 

V). München 1937–1979. 

Die lateinischen Dichter des deutschen Mittelalters. VI. Nachträge zu den Poetae aevi 

Carolini I. Teil (ed. K. STRECKER). 1951 (Új kiadás 1978.) 

Die Cambridger Lieder (Carmina Cantabrigiensia) (ed. K. STRECKER) (Monumenta 

Germaniae Historica: Scriptores rerum Germanicarum in usum scholarum separatim 

editi, vol. 40) Berlin 1926 (Új kiadás 1955). 

Carmina Burana (ed. A. HILKA – O. SCHUMANN). Heidelberg 1930–1941. 

Die Gedichte des Archipoeta (ed. H. WATENPHUL—H. KREFELD). Heidelberg 1958. 

Moralisch-Satirische Gedichte Walters von Châtillon (ed. K. STRECKER). Heidelberg 

1929. 

Hymnen und Vagantenlieder (ed. K. LANGOSCH). Bázel 1954. 

Planctus destructionis Regni Hungariae per Tartaros (ed. L. JUHÁSZ). In: Scriptores 

rerum hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum (SRH), 

I–II, edendo operi praefuit E. SZENTPÉTERY. Bp. 1937–1938. II, 591–598. 

Szakirodalom: 

RABY, F. J. E.: The Oxford Book of Medieval Latin Verse. Oxford 1959. 

DRONKE, P.: Medieval Latin and the rise of European love-lyric. II. Oxford 1968 2 . 

Ars poeticák: Les Arts poétiques du XII e et du XIII e siècle (ed. E. FARAL). Párizs 1924. 

BRINKMANN, H.: Geschichte der lateinischen Liebesdichtung im Mittelalter. Halle/Saale 

1925 (2, kiadás Darmstadt 1979. 

RABY, F. J. E.: A History of Secular Latin Poetry in the Middle Ages. Oxford 1955. 

244


EBERLE, J.: Psalterium profanum, weltliche Gedichte des lateinischen Mittelalters. Zürich 

1962. 

LEHMANN, P.: Die Parodie im Mittelalter. 1922, Stuttgart 1963 2 . 

DRONKE, P.: Medieval Latin and the rise of European love-lyric. I–II. Oxford 1968 2 . 

UŐ: The Medieval Lyric. London–New York 1968 (Németül: Die Lyrik des Mittelalters. 

Eine Einführung. München 1973.) 

UŐ: The Medieval Poet and his world. Róma 1984. (Az utóbbiakból a latin vonatkozású 

fejezetek) 

SZÖVÉRFFY, J.: Secular Latin Lyrics and Minor Poetic Forms of the Middle Ages. 

Volume one: A Historical Survey and Literary Repertory from the Tenth to the Late 

Fifteenth Century. Volume two: A Historical Survey and Literary Repertory from the 

Tenth to the Late Fifteenth Century. Volume three: A Historical Survey and Literary 

Repertory from the Tenth to the Early Thirteenth Century. (Medieval Classics: Text 

and Studies 22–27). Classical Folia Editions, Concord, New Hampshire 1992–1993. 

(Bőséges szövegközlésekkel.) 

A Planctus-hoz: 

HEGEDŰS I.: Legrégibb magyar tárgyú latin költemény. It 2 (1913) 505–517. 


Az előadás felvétele latin tanári mesterszakosoknak is javasolt. 

245



BMA-KLFD-ANT-461.03 = BMVD-106.11 


A latin liturgia zsidó és római elemei 

G 

2 kr 

H,16:00–17:00 

F 218 


A Latin liturgia zsidó és római elemei kurzus célja két jól körülhatárolt liturgikus 

cselekménysor, az őszi kántorböjt és a Szent Márk napi búzaszentelő (Litania maior) 

részletes tanulmányozása során kimutatni a középkori latin liturgia kapcsolódásának 

mértékét és módját zsidó, illetve pogány római előzményekhez, egyben betekintést 

adni a liturgiakutatás eszközeibe, módszertanába. 


Az óra rendszeres látogatása. (A kurzus látogatásköteles. Az órákról legfeljebb 

háromszor lehet hiányozni. Az órára legfeljebb tíz perc késéssel lehet érkezni.) Aktív 

órai részvétel, az előzetes műhelymunkában (szövegek előkészítése, adatgyűjtés) való 

közreműködés. Két záródolgozat sikeres teljesítése. A szemináriumhoz kapcsolódóan 

nem kötelező, de lehetőség van házi dolgozat írására a tanár által ajánlott vagy 

elfogadott témákból. A kurzus értékelése előadásként is a két záródolgozat alapján 

történik. 


I. Az őszi kántorböjt 

1. Az őszi nagyünnepek bibliai forrásai 

2. Ugyanezek zsidó liturgiája 

3. A kántorböjt intézménye, eredete 

4. A szertartások fölépítése 

5. A szövegválogatás jellege, célja, kölcsönhatások 

6. E mozzanatok zsidó és keresztény értelmezése, kapcsolatuk 

7. Negyedévzáró dolgozat 

II. A Litania maior 

8. óra: A terület megszentelése az antik Rómában, ambarvalia, amburbalia 

9. óra. Az antik Róma kultikus topográfiája, középkori maradványok 

10. óra: A Litania maior „órómai” forrásai 

11. óra: A processzió és tételanyaga 

12. óra: A búzaszentelő szertartása 

13. óra: Félévzáró dolgozat 

Szakirodalom: 

RADÓ Polikárp OSB: Enchiridion liturgicum complectens theologiæ sacramentalis et 

dogmata et leges iuxta novum codicem rubricarum I–II. Herder, Roma—Fribourg— 

Barcelona 1961. 

KLAUSER, Theodor: Kleine abendländische Liturgiegeschichte. Peter Hanstein Verlag, 

Bonn 1965. 

VOGEL, Cyrille: Medieval Liturgy. An Introduction to the Sources. Revised and 

246


Translated by William Storey and Niels Rasmussen. Pastoral Press, Portland— 

Oregon 1986. 

HUGHES, Andrew: Medieval Manuscripts for Mass and Office. A Guide to their 

Organization and Terminology. University of Toronto Press, Toronto—Buffalo— 

London 19821, 20044. 

FÖLDVÁRY Miklós István: „A Litania maior és a Szent Márk-napi búzaszentelés 

szokása”, Magyar Egyházzene XVII (2009/2010) 343–360. 

VRIES, Simon Philip de: Zsidó rítusok és jelképek. Talentum, Budapest 2000. 

(eredetije: Jüdische Riten und Symbole. Fourier Verlag, Wiesbaden 1984. Ford. 

Jólesz László) 


Erősen ajánlott az őszi zsidó nagyünnepeken hagyományhű zsinagógában való 

részvétel, amelyre közösen is lehetőség van a tanszék által szervezett módon. 

A kurzus a vallástudományi mesterképzésben is meg van hirdetve. 

247


ELTE BTK, Történeti Intézet/ÓTI, Latin Tanszék, 2011/12, I. (őszi) félév 


Thoroczkay Gábor 

G 

3 kr 

Cs,14:00–15:30 

6–8 I/119 

Magyar történeti forrásolvasás (elbeszélő források), forráskritika 

A szeminárium tematikája: 

1. Bevezető óra (tematika kiosztása, megbeszélése, általános tudnivalók a kurzussal 

kapcsolatban) 

2. Filológia, forráskritika, történetírói műfajok 

• HÓMAN Bálint: Történetírás és forráskritika I. (Hóman Bálint munkái II. – 

Historia Incognita). Máriabesnyő–Gödöllő 2003. 241–249., 363–408. 

• KŐFALVI Tamás – MAKK Ferenc: Forrástani ismeretek történelemből. 

Segédkönyv a történelem forrásközpontú tanításához. (Tanári tudástár) Bp. 

2007. 39–62., 67–96. 

• KRISTÓ Gyula – MAKK Ferenc: Filológia. In: A történelem segédtudományai. 

Szerk. Bertényi Iván. (A történettudomány kézikönyve) Bp. 1998. 216–232. 

• Scriptores rerum Hungaricarum. Edendo operi praefuit Emericus 

SZENTPÉTERY. II. Bp. 1999. 2 723–726. 

3. A középkori magyar történetírás kutatói a XIX–XX. században 

• GLATZ Ferenc: Nemzeti kultúra – kulturált nemzet (1867–1987). Bp. 1988. 

242–274. 

• GERICS József: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a 

középkorban. (METEM-könyvek 9.) Bp. 1995. 8–22. 

• KRISTÓ Gyula: Mályusz Elemér: A krónikakutató. In: Levéltári Közlemények 

70 (1999) 174–179. (Megjelent még: Mályusz Elemér emlékezete 1898–1989. 

[A Makói Múzeum füzetei 92.] Makó 1999. 174–179.) 

• THOROCZKAY Gábor: Írások az Árpád-korról. Történeti és historiográfiai 

tanulmányok. (TDI-könyvek 9.) Bp. 2009. (A továbbiakban: THOROCZKAY: 

Írások az Árpád-korról) 233–245. 

4. A történetírás előzményei, a magyarországi legendairodalom 

• Forrásszöveg: A nagyobbik Gellért-legenda Ajtony vezérről (Scriptores rerum 

Hungaricarum. Edendo operi praefuit Emericus SZENTPÉTERY. I–II. Bp. 1937– 

1938. [A továbbiakban: SRH] II. 489–492.) 

• KRISTÓ Gyula: Írások Szent Istvánról és koráról. Szeged 2000. 175–194. 

• KRISTÓ Gyula: Magyar historiográfia I. Történetírás a középkori 

Magyarországon. (A történettudomány kézikönyve) Bp. 2002. 9–27. (A 

továbbiakban: KRISTÓ: Historiográfia) 

248


• THOROCZKAY: Írások az Árpád-korról 67–87., 171–214. 

5. A magyarországi történetírás Anonymus munkájának megszületéséig (őskrónika, 

krónikafolytatások, Pozsonyi Évkönyv) 

• Forrásszöveg: A XIV. századi krónikakompozíció I. András király 

uralkodásáról (SRH I. 343–353.) 

• GERICS József: Legkorábbi gesta-szerkesztéseink keletkezésrendjének 

problémái. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 22.) Bp. 

1961. 7–83. 

• KRISTÓ: Historiográfia 28–49. 

• THOROCZKAY Gábor: A magyar krónikairodalom kezdeteiről (kézirat). 

• VESZPRÉMY László: Megjegyzések korai elbeszélő forrásaink történetéhez. In: 

Századok 138 (2004) 325–347. 

6. Anonymus gesztája 

• Forrásszöveg: Anonymus előszava és 8. fejezete (Die Gesta Hungarorum des 

anonymen Notars. Hrsg. v. Gabriel Silagi unter Mitarbeit v. László 

VESZPRÉMY. [Ungarns Geschichtsschreiber 4.] Sigmaringen 1991. 28–30., 44– 

46.) 

• BENKŐ Loránd: Név és történelem. Tanulmányok az Árpád-korról. Bp. 1998. 

11–27., 28–39. 


• VESZPRÉMY László: Utószó. In: Anonymus: A magyarok cselekedetei. Ford. 

VESZPRÉMY László. – Kézai Simon: A magyarok cselekedetei. Ford. BOLLÓK 

János. (Millenniumi magyar történelem. Források) Bp. 1999. 73–80. 

7. A XIII. századi történetírás (Rogerius, Ákos mester, Kézai Simon) 

• Forrásszöveg: Rogerius a IV. Béla király és alattvalói közötti ellentét okairól 

(SRH II. 554–559.) 

• GYÖRFFY György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Bp. 1948. 152–180. 

(Újabb kiadása: Régi kérdések – új válaszok alcímmel. Bp. 1993.) 

• KÖRMENDI Tamás: A Gertrúd királyné elleni merénylet a magyar 

gestaszerkesztményben. In: Auxilium historiae. Tanulmányok a 

hetvenesztendős Bertényi Iván tiszteletére. Szerk. KÖRMENDI Tamás – 

THOROCZKAY Gábor. Bp. 2009. 195–205. 


• SZŰCS JENŐ: Teoretikus elemek Kézai Gesta Hungarorumában (1282–1285). 

Adalék az eszmei struktúrák „európai szinkronjának” kialakulásához. In: 

Valóság 17 (1974: 8. sz.) 1–24. 

8. A XIV. századi krónikakompozíció létrejötte 

249


• Forrásszöveg: A XIV. századi krónikakompozíció Záh Felicián merényletéről 

és I. Károly király havasalföldi vereségéről (SRH I. 492–500.) 

• HORVÁTH, János: Die ungarischen Chronisten der Angiovinenzeit. In: Acta 

Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae 21 (1971) 321–355. [Magyar 

fordítása a Történeti Könyvtárban] 

• KRISTÓ Gyula: Anjou-kori krónikáink. In: Századok 101 (1967) 457–504. 


9. Küküllei János és a Névtelen Szerző (Minorita) 

• Forrásszöveg: Küküllei János Erzsébet anyakirályné itáliai utazásáról 

(Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum I. Textus. Edd. Elisabeth 

GALÁNTAI – Julius KRISTÓ. [Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque 

Aevorum. Series Nova VII.] Bp. 1985. [A továbbiakban: Chronica 

Hungarorum] 162–165.) 


• KRISTÓ Gyula: Utószó. In: Küküllei János: Lajos király krónikája – Névtelen 

szerző: Geszta Lajos királyról. Ford. KRISTÓ Gyula. (Millenniumi magyar 

történet. Források) Bp. 2000. 89–117. 

10. Thuróczy János krónikája 

• Forrásszöveg: Thuróczy János Hunyadi Mátyás királlyá választásáról 

(Chronica Hungarorum 282–284.) 


• MÁLYUSZ Elemér: A Thuróczy-krónika és forrásai. (Tudománytörténeti 

tanulmányok 5.) Bp. 1967. 79–199. 

11. Itáliai humanista történetírók Magyarországon (Galeotto Marzio, Antonio Bonfini, 

Pietro Ransano) 

• Forrásszöveg: Galeotto Marzio Báthori Miklós püspökről (Galeottus Martius 

Narniensis: De egregie, sapienter, iocose dictis ac factis regis Mathiae. Ed. 

Ladislaus JUHÁSZ. [Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum] 

Lipsiae 1934. 33–35.) 


• KULCSÁR Péter: Humanista történetírás Magyarországon. Tanulmányok. 

(Kisebbségkutatás könyvek) Bp. 2008. 7–48., 60–93., 94–107. 


A szemináriumok rendszeres látogatása a HKR szerint. Aktív órai munka. 

Számonkérés a félév végén: zárthelyi dolgozat (esszé) az órán elhangzottakból, a 

feldolgozandó szakirodalomból és egy rövid forrásszöveg fordítása szótárral. 

Olvasandó szövegek, szakirodalom: 

250


Ld. az egyes órák leírásában. 


Ekvivalens a BMA-TÖRD-MED-12M kurzussal. 

251




Körmendi Tamás 

G 

3 kr 

X, XX:XX–XX:XX 

F 216 

Szakszeminárium: Kézai Simon: Gesta Hungarorum 


A hallgatók megismerkednek a magyar gestaszerkesztmény legkorábbi, egészében 

ránk maradt redakciójának szövegével (különösen a prológussal, a hun–magyar 

történettel és a szolgaság eredetét tárgyaló részekkel) és a művet mint irodalmi 

alkotást, ill. mint történeti forrást értékelő szakirodalommal; külön is vizsgáljuk Kézai 

nyelvét és történetírói koncepcióját. 


A szemináriumok rendszeres látogatása a HKR szerint (az órára legfeljebb öt perc 

késéssel lehet érkezni), a szemináriumi munkában való aktív részvétel, a gesta 

tartalmának ismerete és magabiztos tájékozottság a gestával kapcsolatos nyelvi, 

irodalomtörténeti és történeti kérdésekben. A félév során a hallgatók két röpdolgozatot 

írnak a korábban elolvasott részek szóanyagából és fordításából, ill. további két 

terjedelmesebb zárthelyi dolgozatot, amelyekben a fordítás mellett a gestára 

vonatkozó (és az órán megbeszélt) szakirodalommal kapcsolatos kérdéseket is meg 

kell válaszolniuk. 

Olvasandó szövegek, tempó: 

A félév első felében hetente 3–5 caputot olvasunk el és dolgozunk fel közösen (azért 

nem mindig ugyanannyit, mert részint a caputok terjedelme is jelentősen eltérő, részint 

pedig az egyes tematikus egységek sem egyforma hosszúak), a félév második felében 

a hallgatók munkabírásának mértékében emelhetjük a heti mennyiséget. 

Szövegkiadás kommentárral (tankönyv): 

VESZPRÉMY, L. – SCHAER, F.: Simonis de Kéza Gesta Hungarorum. Bp. – New York 

1999. 

Ajánlott szövegkiadás: 

DOMANOVSZKY, A.: Simonis de Kéza Gesta Hungarorum. In: SZENTPÉTERY, E. (ed.): 

Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae 

gestarum. I. Bp. 1937. [reprint: Bp. 1999.] 145–194. 


VESZPRÉMY L.: Kézai Simon, A magyarok cselekedetei. In: VESZPRÉMY L. (szerk.): 

Anonymus: A magyarok cselekedetei – Kézai Simon: A magyarok cselekedetei. 

Bp. 2001. (Millenniumi magyar történelem – Források) 125–161. 

Kötelező szakirodalom (az alábbi könyvek vonatkozó részei): 

HORVÁTH J.: Árpádkori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái. Bp. 1954. 

KRISTÓ Gy.: Magyar historiográfia I. Történetírás a középkori Magyarországon. Bp. 

252


2002. 


DOMANOVSZKY, A.: Simonis de Kéza Gesta Hungarorum. Praefatio. In: 

SZENTPÉTERY, E. (ed.): Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque 

stirpis Arpadianae gestarum. I. Bp. 1937. [reprint: Bp. 1999.] 131–139. 

GYÖRFFY Gy.: Az Árpád-kori magyar krónikák. Századok 127 (1993) 391—412. 

KRISTÓ Gy.: Volt-e a magyaroknak ősi hun hagyományuk? In: Uő: Tanulmányok az 

Árpád-korról. Bp. 1983. (Nemzet és emlékezet) 313–329. 

SZŰCS J.: Kézai-problémák. In: HORVÁTH J. – SZÉKELY Gy. (szerk.): Középkori 

kútfőink kritikus kérdései. Bp. 1974. (Memoria saeculorum Hungariae I.) 187–202. 

SZŰCS J.: Társadalomelmélet, politikai teória és történelemszemlélet Kézai Simon 

Gesta Hungarorumában. I–II. Századok 107 (1973) 569–643., 823–878. 


253



BMA-KLFD-LAT-101 = TANM-LAT-117 


Latin nyelvtan 1., Mondattan 

G 

2 kr 

Sze,12:00–13:30 

Ifj. I/1. 


A szeminárium célja az, hogy – a BA-képzés Latin leíró nyelvtan kurzusain 

megismert és elsajátított hagyományos mondattani ismeretekre építve, de azokon 

túllépve – a hallgatók megismerkedjenek a latin szintaxis transzformációs-generatív 

szemléletű elemzésének elméleti alapjaival, szempontjaival, módszereivel és 

alkalmazásának lehetőségeivel. 



alkalommal hiányozhat. Háromnál több hiányzás esetén a hallgató semmiféleképpen 

nem kap jegyet. Az órai jelenlét nyilvántartása katalógus segítségével történik, melyet 

a hallgató az óra elején (az óra kezdetétől számított 5, azaz öt percig) sajátkezűleg 

írhat alá. 

A hallgatók a félév során három alkalommal zárthelyi dolgozatban adnak számot 

tudásukról. A dolgozatok anyagát az órán elhangzott és megtárgyalt témákra 

vonatkozó kérdések alkotják. 

Tematika: 

Bevezetés, alapfogalmak; összetevők, közvetlen összetevős elemzés, ágrajz; az igés, 

főneves, mellékneves, határozószós, prepozíciós kifejezések és a mondatok szerkezete 

az X-vonás-elméletben; kiinduló és felszíni szerkezet, szintaktikai transzformációk; 

thematikus szerepek és théta-elmélet; az eset-elmélet; a passzív mondatok és a 

kiegészítendő kérdések elemzése; az infinitivusos szerkezetek. 


ONIGA, R.: Il latino. Breve introduzione linguistica. Milano 2007 2 . 


CALBOLI, G. (ed.): Papers on Grammar. I– vol. Bologna 1980–. 

PINKSTER, H.: Lateinische Syntax und Semantik. Tübingen 1988. [angol fordítás: 

Latin Syntax and Semantics. London, 1990.] 

É. KISS K. (ed.): Universal Grammar in the Reconstruction of Ancient Languages. 

Berlin–New York 2005. 

PINKER, S.: A nyelvi ösztön. Bp., 1999, 2006 2 . 

É. KISS K. – KIEFER F. – SIPTÁR P.: Új magyar nyelvtan. Bp. 1999 2 . [Mondattan: 15– 

184.] 





MENGE, H.: Lehrbuch der lateinischen Syntax und Semantik. Völlig neu bearb. von 

254


Th. BURKARD u. M. SCHAUER. Darmstadt 2000. 


255



BMA-KLFD-LAT-122.06 = TANM-LAT-101.02 = 

TANM-LAT-106.02 / LAN-381.52 

Krupp József 

G 

3/2 

kr 

H,14:00–15:30 

F 217 

Latin auktorolvasás/Auctorolvasás. A szövegközöttiség alakzatai a római 

irodalomban 


A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a legfontosabb modern 

intertextualitás-elméletekkel és a klasszika-filológia terén a szövegközöttiség 

kutatásában született újabb jelentős teljesítményekkel; szövegértelmezések révén 

fogalmat alkossanak a római irodalom néhány jelentős művének intertextuális 

létmódjáról. Az óra alapját az auktorolvasásokon megszokott kommentáló–értelmező 

szövegolvasás alkotja, mely során elsősorban arra fogunk figyelni, milyen eljárásokkal 

írják bele a szerzők műveiket a római irodalom intertextuális hálójába s hogy ez 

miként befolyásolja a művek jelentését. A párhuzamos szöveghelyek értelmezése 

során megvizsgáljuk, hogyan befolyásolja egy-egy motívum alakváltozásait a műfaj és 

az irodalmi környezet. Mint szövegolvasásnak a kurzusnak az is célja, hogy a 

hallgatók fejlesszék nyelvtudásukat és fordítási készségüket, bővítsék szókincsüket. 


Mint szeminárium a kurzus látogatásköteles. Az óráról legfeljebb háromszor lehet 

hiányozni. Az órára legfeljebb tíz perc késéssel lehet érkezni. A hallgató (negyedórás) 

referátuma, szemináriumi dolgozata, órai munkája és zárthelyi dolgozata alapján kap 

jegyet. A zárthelyi dolgozat anyagát elsősorban a feldolgozott szövegek értő fordítása, 

kommentálása és értelmezése alkotja, kiegészülve az intertextualitás-elméletekre 

vonatkozó kérdésekkel. 

Az órák várható tematikája: 

Szept. 12.: Bevezetés. Intertextualitás-elméletek 

Szept. 19.: Szövegközöttiség és klasszika-filológia 

Szept. 26.: A költő mint papagáj (OV. Am. 2, 6 – STAT. Silv. 2, 4) 

Okt. 3.: Callimachi Manes – Propertius & co. a költészetről (PROP. 3, 1) 

Okt. 10., 17.: Az Orpheus-történet alakváltozásai (VERG. Georg. 4, 453–527 – OV. 

Met. 10, 1–85; 11, 1–66) 

Okt. 24.: Inter- és intratextualitás – egy persona a műfajok között (HOR. sat. 1, 8 – ep. 

17) 

Nov. 7.: Az epigramma mint architextus (Martialis-epigrammák) 

Nov. 14.: Horatiusi mintázatok Petroniusnál (HOR. c. 2, 13 és a „Cena Trimalchionis”) 

Nov. 21.: Citátum és blaszfémia? (PETR. Sat. 126–132) 

Nov. 28.: Intertextualitás és intermedialitás. Actaeon (AP. Met. 2, 4) 

Dec. 5.: Zárthelyi dolgozat 


Kötelezően használandó szövegkiadások: 

Az órán kötelező a mérvadó kritikai kiadások használata. 

256


Kötelező olvasmány: 

GENETTE, Gérard: „Transztextualitás”, Helikon 1996/1–2, 82–90. (A zh részét képezi.) 


FOWLER, Don: „On the Shoulders of Giants. Intertextuality and Classical Studies”, 

Materiali e Discussioni 1997. 13–34 (újabban a szerző Roman Constructions c. 

kötetében). 

HINDS, Stephen: Allusion and Intertext. Dynamics of Appropriation in Roman Poetry. 

Cambridge, Cambridge University Press 1998. 

GENETTE, Gérard: Palimpsestes. La littérature au second degré. Paris, Éd. du Seuil 

1982. 

KULCSÁR-SZABÓ Zoltán: „Intertextualitás: létmód és/vagy funkció?”, Irodalomtörténet 

1995/4. 495–541. 

Helikon 1996/1–2 (tematikus szám az intertextualitás elméleteiről) 


Referátumukhoz és szemináriumi dolgozatokhoz a hallgatók – a kurzusvezetővel konzultálva 

– maguk gyűjtenek szakirodalmat. 

257



BMA-KLFD-LAT-122.07 = TANM-LAT-104.03 = 

TANM-LAT-108.02 = LAN-381.53 

Tamás Ábel 

G 

3 kr 

Cs,16:30–18:00 

F 217 

Latin auktorolvasás/Auctorolvasás (Narratív olvasatok a római irodalomból) 

A szeminárium célja és tematikája: 

A szeminárium célja egyfelől a narratív olvasás módszertanának, pontosabban 

módszertanainak bemutatása, másfelől a klasszikus latin irodalom bizonyos narratív 

jellegzetességeinek vizsgálata. 

A kurzus során a klasszikus latin irodalom különféle műfajaiból – az eposztól a 

történetíráson át a költői szatíráig – választott szemelvények elemzése révén 

mindenekelőtt az alábbi klasszikus narratológiai kérdésekre keressük a választ: 

miképpen jön létre az elbeszélő szövegekben a narratív autoritás, illetve ennek milyen 

formái vannak; milyen típusú narrátorokkal számolhatunk; a különféle narratív szintek 

milyen viszonyban állnak egymással; milyen szerepet játszanak a különféle beszédközlési 

módok a narrációban; miképp ragadható meg narratíva és idő viszonya; „ki 

beszél” és „ki lát/érzékel” egy adott narratívában. 

Sor kerül azoknak a sajátos, az antik irodalomban is gyakran előforduló formáknak az 

elemzésére, mint amilyen a narratív ekphraszisz vagy éppen a „térbeli” elbeszélés. 

Elkerülhetetlen továbbá az olyan, a klasszikus narratív elemzést magát is 

elbizonytalanító problémák felvetése, mint narratíva és fikció viszonya, illetve a 

narratív határsértés (metalepszis) példái; illetve, másfelől, a klasszikus narratológián 

kívül eső olyan kérdések bevonása, mint a narratív identitás vagy a kulturális 

narratívák kérdése. 


Az órák rendszeres látogatás a HKR szerint (az órára legfeljebb tíz perc késéssel lehet 

érkezni), folyamatos órai aktivitás; a félév során egy rövid szakirodalmi referátum; a 

félév végén egy rövid (kb. 5 oldalas) szemináriumi dolgozat. 

Olvasandó szövegek (szemelvények): 

Alapvetően latintanár-szakos óráról lévén szó, az elemzendő szemelvények kb. fele a 

gimnáziumi curriculumból választatik ki (szükség esetén a tágabb szövegösszefüggés 

bevonásával); másik fele a klasszikus latin irodalom más fontos szövegeiből. 


A kiválasztott szemelvények (a tágabb szövegösszefüggés helyenként elég magyar 

műfordításban); valamint a félév elején megbeszélt, legalapvetőbb szakirodalom. 


A narratológiához: 

BAL, Mieke: Narratology. Introduction to the Theory of Narrative. Toronto 1997 2 . 

GENETTE, Gérard: Narrative Discourse. An Essay in Method. Ithaca, Cornell UP 1980. 

RIMMON-KENAN, Shlomith: Narrative Fiction. London, Routledge 1983. 

258


További narratív elméletek: 

Narratívák-sorozat (Narratív beágyazás és reflexivitás; Elbeszélés, kultúra, történelem 

stb.) 

Alkalmazások antik szövegekre: 

FOWLER, Don: Deviant Focalization in Vergil’s Aeneid; Narrate and Describe: The 

Problem of Ecphrasis = UŐ, Roman constructions: readings in postmodern Latin. 

Oxford, Oxford University Press 2000. 40–63; 64–85. 

GRETHLEIN, J. – RENGAKOS, A.: Narratology and Interpretation. The Content of 

Narrative Form in Ancient Literature. De Gruyter, Berlin–New York 2009. 

DE JONG, Irene J. F., et al. (szerk.): Narrators, narratees, and narratives in ancient 

Greek literature. Vol. 1. Mnemosyne Supplement 257. Brill, Leiden 2004. 

LAIRD, Andrew: Powers of Expression, Expressions of Power: Speech Presentation 

and Latin Literature. Oxford, Oxford University Press 2000. 

ROSATI, Gianpiero: Narrative Techniques and Narrative Structures in the 

Metamorphoses = WEIDEN BOYD, Barbara (szerk.): Brill’s Companion to Ovid. 

Brill, Leiden 2002. 271–304. 


259



BMA-KLFD-LAT-122.08 = TANM-LAT-105.02 / 

LAN-328 


Horatius: Szatírák, levelek (Latin auktorolvasás) 

G 

3 (2) 

kr 

Cs,10:00–11:30 

F 212 


A szeminárium hallgatói megismerkednek a római irodalom egyik legnagyobb hatású 

művével, megismerik az interpretáció problémáit, fejlesztik a nyelvtudásukat. 


A kurzus mint szeminárium látogatásköteles. Az órára legfeljebb tíz perc késéssel lehet 

érkezni. A számonkérés formái: az órai munka, illetve három zárthelyi dolgozat 

(fordítás). 


A hallgatók a félév első óráján kapják kézhez a félév tematikáját, egyben az 

elolvasandó művek listáját. 

Kötelező szövegkiadás kommentárral: 

Horatius Epistulae (ed. BORZSÁK István). Budapest 1969. Auctores Latini X. 

Horatius Sermones (ed. BORZSÁK István). Budapest 1971. Auctores Latini XI. 


A hallgatók a félév első óráján kapják kézhez a kötelező szakirodalom listáját. 


A hallgatók a félév első óráján kapják kézhez az ajánlott szakirodalom listáját. 



260



BMA-KLFD-LAT-122.09 = BMA-KLFD-LAT- 

462.06 


Ezüstkori epika: Statius (Latin auktorolvasás) 

G 

3 kr 

Sz,10:00–11:30 

F 216 


A hagyományos klasszika-filológiai képzés legfontosabb óratípusa az auktorolvasás. 

Az ilyen típusú órák elsődleges célja a hallgatók szövegolvasási és -fordítási készségének 

kialakítása vagy továbbfejlesztése. A szöveg fordítása, grammatikai, stilisztikai és 

tárgyi értelmezése mellett a hallgatók megismerkednek a művek irodalmi interpretációjával 

és a munkásságukra vonatkozó tudományos kutatások legfontosabb kérdéseivel, 

s ezeken az órákon sajátítanak el más, a szöveghez kapcsolódó szakmai ismereteket is. 

A kurzuson Statius Achilleis című, az epikus narrátor terve szerint a hős teljes életét, 

ténylegesen azonban csak a gyermekkorát elbeszélő eposzát olvassuk. A mű (vélt vagy 

valós) befejezetlensége, alig 1200 soros terjedelme lehetővé teszi, hogy a szöveget 

kihagyások nélkül, teljes egészében feldolgozzuk a félév során. A viszonylag nehéz, az 

aranykori irodalomban megszokott nyelvi normáktól több tekintetben is eltérő szöveg 

fordítása mellett nagy hangsúlyt helyezünk a mű irodalmi interpretációjára is. 


A kurzus mint szeminárium látogatásköteles. Az órára legfeljebb tíz perc késéssel lehet 

érkezni. A számonkérés formái: az órai munka, illetve három zárthelyi dolgozat 

(fordítás). 


Az Achilleis szövegében átlagosan hetente kb. 100 sorral haladunk, a következő 

beosztás szerint: 

1. óra: bevezetés; I. 1–51. 

2. óra: I. 51–158. 

3. óra: I. 158–241. 

4. óra: I. 242–362. 

5. óra: I. 363–466. 

6. óra: I. 467–559. 

7. óra: I. 560–674. 

8. óra: I. 675–805. 

9. óra: I. 806–920. 

10. óra: I. 921–II. 48. 

11. óra: II. 49–II. 167. 

12. óra: az Achilleis befejezetlenségének kérdése az ókorban, a középkorban és a 

modern klasszika-filológiában; olvasandó latin szövegrészletek (előre kiosztott 

„szöveggyűjteményként”): Statius, Silvae IV. 7. 21–8, V. 2. 160–3, V. 5. 36–7; 

Anth. Lat. 189 S–B utolsó sorai; középkori kommentár-részletek; Dante, 

Petrarca és más humanisták megjegyzései. 

261


Szövegkiadás kommentárral: 

Statius, Achilleid. Ed. With Introduction, Apparatus Criticus and Notes by O. A. W. 

DILKE. Cambridge 1954. 

Stace, Achilléide, edd. RIPOLL, F. – SOUBIRAN, J. Louvain–Paris 2008. 

További (a tanszéki könyvtárban elérhető) szövegkiadások: 

P. Papinius Statius: Thebaid and Achilleid, I–III, ed. HALL, J. B. – RITCHIE, A. L. – 

EDWARDS, M. J. Newcastle 2007. 

Achilleis P. Papini Stati (ed. A. MARASTONI). Leipzig 1974. 

Stace, Achilléide (ed. J. MÉHEUST). Paris 1971. 


A Dilke-féle kommentár (l. fent), melyet a hallgatók fénymásolatban/pdf-ben kapnak 

meg. 


ARICÒ, G.: „L’Achilleide di Stazio. Tradizione letteraria e invenzione narrativa”, in 

Aufstieg und Niedergang der römischen Welt 2.32.5. 2925–64. 

BARCHIESI, A.: „Masculinity in the 90’s. The Education of Achilles in Statius and 

Quintilian”, in PASCHALIS, M. (ed.): Roman and Greek Imperial Epic Poetry. 

Herakleion 2005. 47–72. 

FEENEY, D.: „Tenui … latens discrimine: Spotting the Differences in Statius’ 

Achilleid”, MD 52 (2004) 85–105. 

HESLIN, P.: The Transvestite Achilles. Gender and Genre in Statius’ Achilleid. 

Cambridge 2005. 

HINDS, S.: Allusion and Intertext. Dynamics of Appropriation in Roman Poetry. 

Cambridge 1998. 

HINDS, S.: „Essential Epic: Genre and Gender from Macer to Statius”, in DEPEW, M. – 

OBBINK, D. (edd.): Matrices of Genre. Authors, Canons, and Society. Cambridge, 

Mass. 2000. 221–244. 



262



TANM-LAT-109 = LAN-412 

Imre Flóra 

Szakmódszertan 

G 

2 kr 

Időpont: megbeszélés 

szerint 

Eötvös József 

Gimnázium 


A szeminárium célja az, hogy a hallgatók megismerkedjenek a latin nyelv tanításával 

kapcsolatos dokumentumokkal, feladatokkal, módszerekkel – elméleti beszélgetés és 

óralátogatás segítségével. 


Tanmenetrészlet és óravázlat írása megbeszélt témából és módon, részvétel az 

óralátogatásokat követő beszélgetéseken. 


alkalommal hiányozhat. Az óráról a sajátos gimnáziumi körülmények miatt nem lehet 

késni. 

Tematika: 

Bevezetés, A latintanítás törvényi környezete, A latintanítás elméleti és gyakorlati 

céljai és haszna, A tankönyvek, A kultúrtörténet tanítása, A lexika tanítása, Nyelvtani 

problémák tanítása, A metrika tanítása, A tanáregyéniség hatása a tanulókra, 

Gyakorlati kérdések, Felmerülő érdekességek (A tematika nem feltétlenül tükrözi a 

témák sorrendjét és súlyát.) 


A latin nyelvi érettségi leírása és követelményei (www.oh.gov.hu) 


NAT, Kerettanterv (jelenleg átmeneti állapotban van) 


263


ELTE BTK, Latin Tanszék, 2011/2012, I. (őszi) félév 

TANM–LAT-111 = LAN-414 

Acél Zsolt 

K 

2 kr 

K,16:00–17:30 

F 217 

Esztétikai szempontok a görög és latin szövegek tanításában (TANM–LAT 111) 

= Latin irodalmi szövegek elemzésének módszertana (LAN-414) 


A kurzus az elmélet (esztétikai szempontok) és gyakorlat (tanítás) érintkezési 

területét érinti, ahol a kutatás és oktatás kérdései kölcsönösen föltételezik egymást. 

Sem az oktatás nem lehet meg önálló kutatói képesség nélkül, sem a kutatás nem 

lehet termékeny az értelmes közölhetőség és taníthatóság igényét mellőzve. A tanári 

képzésnek megfelelően erősen interaktív órák egyrészt szöveg-, másrészt 

feladatközpontúak. Szövegközpontúak, mert a fokozatosan megszerzendő kritikai 

érzékenység segítségével latin szövegeket elemzünk otthon és órán; ugyanakkor 

feladatközpontúak is: a munkafolyamat pontos és egyértelmű részekre oszlik. 


A kurzus rendszeres, késés nélküli látogatása, legfeljebb háromszor lehet hiányozni. 

Aktív órai részvétel. 

Minden órára egy szöveget jelöltem ki. Ezt (miként a középiskolai gyakorlatban is) 

alaposan föl kell dolgozni, a szavakat megtanulni, stb. Minthogy megfelelő 

kommentárok, segédkönyvek állnak rendelkezésre, ezért a föladott szövegek az adott 

órán nem jelenthetnek megoldhatatlan feladatot. 

A félévi jegy a következő részekből áll össze: 

1) minden óra elején megírt kisdolgozat; 

2) a szabadon választott szöveg elemzése: három oldalas vázlat készítése és 

bemutatása. 

1) beugró kisdolgozat: 

Minden óra 5–6 perces dolgozattal kezdődik az adott napra kijelölt anyagból. 

A rövid dolgozat két részből áll: 

– beugró / szövegben kijelölt öt szó; legalább három esetben a hibátlan alak, 

jelentés megadása; 

– fordítás / az aznapra föladott szövegből fordítás; sikeres beugró esetén ez 

utóbbi képezi a jegy alapját. 

A kurzus teljesítéséhez minden dolgozatnak legalább elégségesnek kell lennie. A 

hiányzó vagy elégtelen dolgozatokat az utolsó órán pótolni kell. 

2) szabadon választott szöveg elemzése: írásos vázlat készítése és bemutatása 

A kurzus létszámától függően az utolsó két vagy három óra a hallgatók önálló 

munkájára épül. Mindenkinek ki kell választania egy rövid, érettségi/nyelvvizsga 

méretű szöveget (ez prózából kb. 7–8 sor, hexameterből kb. 12–14 sor), és azt 

középiskolai tanítás számára elő kell készítenie. 

a) Az őszi szünetig le kell adnia, hogy mely szövegből kíván készülni. A választott 

szövegeket az adott órára mindenkinek el kell olvasnia, ki kell szótáraznia, stb. 

b) Az adott órára el kell készítenie a három oldalas vázlatot; első oldalon a szöveget 

kell közölni, a középiskolások számára szükséges rövid fölvezető szöveggel, 

grammatikai és reáliához kötődő magyarázó jegyzetekkel (vigyázat, nem könnyű 

264


elkészíteni!); a második oldalon a szöveghez kapcsolódó grammatikai, 

kultúrtörténeti, szókincset érintő, stb. kérdés- és feladatsort kell mellékelni; a 

harmadik oldalon (ez a legfontosabb) a szövegről adjon egy rövid „esztétikai” 

elemzésvázlatot, hogy miről beszélne középiskolásoknak. 

c) Az órára megfelelő példányszámban sokszorosítania kell a vázlatot, hogy minden 

résztvevő megkaphassa. Utána ennek alapján rövid, kb. 20 perc „gyakorlótanítást” 

kell tartania, vagy szóban be kell mutatnia, meg kell védenie. 

Tematika: 

1. (szept. 13.) Bevezető óra: Verg. Georg. 4, 559–566. 

2. (szept. 20.) Hor. Carm. 1, 4. (Solvitur acris hiems) 

3. (szept. 27.) Hor. Carm. 4, 8 (Donarem pateras) 

4. (okt. 4.) Cat. 11 és 51. (Furi et Aureli; Ille mi par esse videtur) 

5. (okt. 11.) Ov. Met. 15, 622–682 (Aesculapius I.) 

6. (okt. 18.) Ov. Met. 15, 683–744 (Aesculapius II.) 

7. (okt. 25.) Verg. Georg. 3, 1–48 (prooemium) 

8. (nov. 8.) Prop. 4, 6 (Actium) 

9. (nov. 15.) Liv. 26, 19 („fuit enim Scipio”-tól végig) 

10. (nov. 22.) Tac. Agr. 29–32. (Calgalus beszéde) / vagy gyakorlati óra (a kurzus 

létszámától függ) 

11. (nov. 29.) gyakorlati óra: előre választott, földolgozott szöveg elemzése, a 

vázlatok bemutatása 

12. (dec. 6.) gyakorlati óra: előre választott, földolgozott szöveg elemzése, a 

vázlatok bemutatása 

13. (dec. 13.) az elmaradt dolgozatok pótlása, a vázlatok kiértékelése, jegybeírás 

Kötelező szakirodalom: — 


A választott téma szerint egyedi. 


265

Az Ókortudományi Intézet - ELTE Assziriológiai és Hebraisztikai ...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?