A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

1566) a tiszt elvállalásáról. Zrínyi elsősorban Károly főherceg jelöltje volt. 467 61 A tisztségre rajta kívül
felmerült még a posztot már korábban rövid ideig betöltő Bánffy István (1552 ősze) és Tahy Ferenc (1553-
1554), továbbá Bánffy László és Nádasdy Kristóf neve is. A véleményüket kifejtő magyar tanácsosok és
főurak (Oláh Miklós esztergomi érsek, Köves András veszprémi püspök, Báthory András országbíró, Mérey
Mihály személynök, Dobó István, Eger egykori kapitánya, Pethő János és Dessewffy János, valamint maguk
a jelöltek, Tahy és a Bánffy-tesvérek) többsége ugyan Tahy mellett voksolt, 468 62 az uralkodó – nyilván a
főherceg szorgalmazására – végül mégis Zrínyi mellett döntött. 469 63
A kinevezés körüli viták során Miksa főherceg egy igen érdekes problémával állt elő. A tisztség elnyerésében
ugyan maga is Zrínyit támogatta, de úgy vélte, kinevezése esetén a szigetvári kapitányság terhétől meg kell
szabadítani, egy személy ugyanis két ilyen jelentős tisztet nehezen tud ellátni. Ezért Zrínyi dunántúli
főkapitányi kinevezése esetén Tahyt javasolta Szigetvár élére. 470 64 Ferdinánd király és hadvezetése ezúttal
azonban egészen más véleményen volt, midőn kifejtette, hogy katonai szempontból egyáltalán nem
hátrányos, sőt egyenesen kedvező, ha Zrínyi a szigetvári kapitányságot is betölti. A dunántúli főkapitány
fennhatósága alá tartozó terület nagyobbik része – miként indokolták – Szigetvár környékén feküdt, így
annak védelmére a két tisztség együttes betöltése esetén nagyobb lehetőség volt. 471 65
A végső megegyezés mindezen kedvező döntések ellenére meglehetősen hosszan elhúzódott, hiszen Zrínyi
legalább olyan karakán politikus volt, mint Nádasdy, és megvoltak a saját feltételei a tisztség elvállalására.
Felfogadási szerződését (Bestallung) végül 1563 május végén állították ki Bécsben. 472 66 Szeptemberben
azután a már kinevezett főkapitányt a magyar országgyűlés is elfogadta, hiszen – miként a Verancsicsévkönyv
fogalmazott – „választák Zrény Miklóst országhadnaggyá az Dunántúl Horvátországig.” 473 67
133Döntés született emellett a Pozsony vármegyétől Zólyomig terjedő, úgynevezett dunáninenni országrész
első főkapitányának, szerdahelyi Dersffy Istvánnak a kinevezéséről is, aki 1564 tavaszától töltötte be
tisztét. 474 68
Zrínyi tényleges tisztségbe lépésére 1564 elején került sor, miután az uralkodó biztosai február elején
beiktatták hivatalába. A főúr ezt követően, a hónap utolsó napján Csurgón mustrálta meg főkapitányi
csapatait. Ezek hivatalosan előírt létszáma 100 könnyűlovas és 100 gyalogos, valamint 50 puskás lovas volt,
akiket Zrínyi főleg horvát katonái közül toborzott. őket a dunántúli vármegyék hadiadójából a pozsonyi
Magyar Kamara tartozott fizetni. 475 69 Zrínyi az uralkodó akaratának megfelelően megtarthatta szigetvári
főkapitányi tisztét is, így 1563-tól 1566-ig a dunántúli főkapitány székhelye Szigetvár lett. Ezzel – noha csak
utólag – megvalósult a rendeknek az 1547. évi 20. törvénycikkben megfogalmazott egyik fő kívánalma. Az
egykori horvát–szlavón bán ezekben az esztendőkben azután ugyanazt a tevékenységet folytatta, amelyet
még Nádasdy főkapitány kezdett el 1548-ban és végzett nádorként is az 1550-es években, nevezetesen a
Balaton és a Dráva közötti védelmi övezet irányítását, valamint alkalmilag a dunántúli vármegyék
46761 ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 86. Konv. D. fol. 49–51. Károly főherceg I. Ferdinándhoz,
Frankfurtba. 1562. november 21., Enns.
46862 „Opinio Hungarorum de capitaneis cis ez ultra Danubium, nec non de locumtenente regio et
palatinali.” Uo. Konv. A. fol. 68–71.
46963 Uo. Konv. B. fol. 31–32. I. Ferdinánd levele Oláh Miklóshoz végső döntéséről. 1562. augusztus 9.,
Prága.
47064 „Habe ich allain des underthenig bedenckhen, das er one das mit der Haubtmanschafft zu Sigeth
beladen ist.”, ill. „Die Haubtmanshafft zu Sygeth sambt und neben diser nit khundtn durch ain Person
nebenainanndern verrichtet werden.” Uo. fol. 11–12. Miksa főherceg I. Ferdinándhoz. 1562. augusztus 6.,
Linz.
47165 „Neque vero nos impedit capitaneatus Zigetti, quem ad praesens gerit …, praesertim cum maior
territorii ac regionis illius pars, quae ad capitaneatum illum ultra Danubium pertinebit, circa Zigettum sita sit,
atque inde Zigetto plus roboris et existimationis accessurum videatur.” Uo. fol. 27–28. I. Ferdinánd Miksa
főherceghez. 1562. augusztus 9., Prága.
47266 ÖStA KA Best. No. 122. és dátum nélkül: ÖStA KA HKR Akten Exp. 1564. Juni No. 24. Az utóbbi
kiadása: Barabás, 1899. 436–438.: No. CXLII. A Zrínyivel való tárgyalásokra: ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd.
142. fol. 126., fol. 130., fol. 142.
47367 Verancsics-évkönyv, 1981. 112–113.
47468 Pálffy, 1996/2. 191. és Pálffy, 1997/1. 270–271.
47569 Zrínyi beiktatására: ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 143. fol. 9. Utasítás Seifried Breuner, Karl Haiden
és Karl Sticzl királyi biztosok részére Zrínyi beiktatására. 1564. január 19.; A főkapitányi csapatok
mustrajegyzéke: Barabás, 1899. Uo. 450–456.: No. CXLIX.