A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

mesterember (pallérok, segédek, kőfaragók) munkálkodtak állandó jelleggel az erődítéseken. A biztosok
emellett további, még igen jelentős erődítésekre tettek javaslatokat, amelyek költségét mintegy 140 000
rajnai forintra, azaz Magyarország éves jövedelmeinek mintegy egyötödére becsülték. 427 21 A tetemes
költségek ellenére az 1570-es évek közepéig az erődítések jól haladtak előre, sőt 1564-re az erőd alapjaiban
már elnyerte későbbi végleges alakját.
125A bástyák és a falak kiépítésével párhuzamosan megkezdődött a város utcahálózatának az átalakítása is.
Ennek átformálását egy szerencsétlen esemény, az 1566 szeptemberi nagy tűzvész jelentősen elősegítette, 428
22 hiszen a katonai hatóságoknak kiváló alkalmat kínált arra, hogy Győr utcahálózatát a korábbi esztendők
terveinek és próbálkozásainak megfelelően a napjainkig fennmaradt, egészen szabályos rendszerré alakítsák
át. Ez alapfeltétele volt annak, hogy az erődítményben egy ostrom esetén az egyes csapatokat egyik
védműről a másikra gyorsan átvezényelhessék. Az utcák és a házak újrafelosztásával pedig a főkapitány – a
német hadbíró, a soltész segítségével 429 23 – maga vette irányítása alá a győri telek- és szállásviszonyokat,
amiről legkiválóbban a katonaság elhelyezéséről 1567-ben készült kvártélyjegyzék, az első győri telekkönyv
tanúskodik. Az egyre gyarapodó helyőrség elhelyezésére és ellátására a hetvenes évekre a szállásokon és
istállókon kívül számos egyéb katonai objektum is épült (vagy alakítottak át korábbi házakat ezekké),
úgymint több hadszertár, sütödékkel rendelkező élelmezési ház vagy maga a várépítési hivatal, az
úgynevezett Bauhof. 430 24
Miközben a főkapitányság központjában a katonai hatóságok befolyása a polgári lakossággal szemben
jelentősen megnőtt, Gall és Salm kormányzása alatt – Pallavicini főhadimarsall időszakához képest – a
védelmi övezet váraiban is megerősödött a főkapitány hatalma. Korábban jelentős problémát okozott, hogy a
földesurak – mint a szentmártoni apát említett példája bizonyította – nem minden esetben voltak hajlandóak
az idegen főtiszteknek engedelmeskedni, még akkor sem, ha várukban részben legalábbis osztrák rendi vagy
királyi fizetésű őrség szolgált. Ezt a problémát az 1560-as évekre oly módon sikerült végleg megoldani, hogy
Ferdinánd egyrészt birtokosaiktól újabb várakat vett át királyi, azaz kamarai kezelésbe, másrészt a
magánföldesúri birtoklás ellenére királyi kapitányt állított a véghely élére, aki már kizárólag az uralkodónak
tett beiktatásakor fogadalmat. Miután a királyi kapitányok a győri főkapitány és a Haditanács akaratának
helyi érvényesítői és képviselői voltak, a bécsi hadvezetés célkitűzéseit ezt követően immáron csaknem
akadály nélkül valósíthatta meg.
Ennek az újításnak a jegyében került sor előbb 1557 februárjában Szentmárton várának átvételére és Búza
Benedek királyi kapitánnyá történő kinevezésére, 431 25 majd 1559 áprilisában Palota várának királyi kézbe
vételére, amelynek első királyi kapitánya azután a nevezetes Thury György lett. 432 26 Csesznek és Vázsony
ugyanakkor továbbra is magánkézben maradt, de a birtokos családokból kikerülő Wathay Lőrinc, a neves
énekeskönyvíró, 126Ferenc édesapja, illetve vázsonykői Horváth Péter 1559-ben már a két vár teljes
hatáskörrel megbízott királyi kapitánya volt. 433 27 Hasonlóan alakult a helyzet Pápán és Devecserben is, ahol
42721 ÖStA FHKA HKA HFU rote Nr. 10. 1561. fol. 25–31. Francesco Benigno és Bernardo Gaballio
jelentése a győri építkezésekről.; Villány, 1882. 43–46.; Banfi–Maggiorotti, 1932. 16. és Maggiorotti–Banfi,
1933/2. 161–162. Az 1561. évi állapotokra vö. még: ÖStA KA AFA 1561/8/1. Francesco Benigno I.
Ferdinándhoz. 1561. július 21. Egy hasonló vizsgálatra 1560 tavaszán, amelyet Salm főkapitány, valamint
szintén Georg von Tanhausen és Hermes Schallauzer vezettek: ÖStA KA HKR Akten Reg. 1560. Apr. No.
197. I. Ferdinánd utasítása a három említett személy részére. 1560. április 15., Bécs.
42822 Jenei F., 1971. 125–126.
42923 A soltész tisztére: Pálffy, 1995/3. 35–36.
43024 A fentiekre lásd mindenekelőtt: Gecsényi, 1984. 671–673. és Gecsényi, 1991/2. 150–151. A
telekkönyv kiadása: Villányi, 1882. 126–138.; Az eddig ismert első győri hadszertárnok 1557-ben Hans
Haberfeldner volt. Veress D. Cs., 1993. 45. Az erődváros hadszertárának legkorábbi leltárai (1557 és 1560):
Uo. 45–46. és ÖStA KA AFA 1560/4/ad 1. Végül egy érdekes adalék arra vonatkozóan, hogy az útcahálózat
szisztematikus átalakításáról már 1564 tavaszán külön tervrajzot („Modell”) készített Pietro Ferabosco:
MOL E 554 MKA Vár. és kam. iratok Fol. Germ. 817. I. Ferdinánd Eck Graf zu Salmhoz. 1564. május 9.,
Bécs.
43125 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 140. fol. 15. Bestallung Búza Benedek szentmártoni királyi kapitány
számára. 1557. június 4., Bécs.
43226 Huszár, 1974. 48–59.: No. 8. Gregoróczy Vince győri lovaskapitány és Thury György összeírják
Palota hadfelszerelését. 1559. március 29. és MOL E 136 MKA Div. inst. Köt 2. pp. 222–226. Utasítás Thury
György számára tisztéről. 1559. május 8. Vö. még: Takáts, 1928/1. 76.
43327 Wathayra: Szalay, 1861. 313.: No. CCCXXII. Wathay Lőrinc Adam Gallhoz. 1559. március 8.,
Csesznek; Horváthra: ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 141. 6. März 1559, No. 42. Engedelmességre intő levél