A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

pénzkiutalási jogkörrel a legfelsőbb hadügy-igazgatási szerv csak korlátozott mértékben rendelkezett (150
rajnai forintig a hadi fizetőmesteri hivatalból), a határvédelemmel kapcsolatos kiadások intézése továbbra is
az Udvari Kamara feladata maradt. A megfelelő kapcsolattartás érdekében Ferdinánd király egy kamarai
tanácsost – 1556 végén az egy évtizede Győrben szolgált, Georg Teufelt – állandó jelleggel rendelte
üléseire. 412 6 A hadügyekkel szintén szorosan összefüggő keleti diplomáciára (Ostpolitik) viszont az új
kormányszervnek óriási befolyása lett, és annak irányításában alapvető szerepet játszott. 413 7
A Haditanács 1556-ban öt tanácsossal kezdte meg működését, akik élén 1560. évi haláláig nem más, mint a
győri főkapitányság kiépítésében 1551–1552-ben oly fontos szerepet játszó Ehrenreich von Königsberg állt.
Mindez jelentősen megkönnyítette az 1556 áprilisa előtt már külön kinevezéssel (Bestallung) Győr és a
hozzá tartozó végvárak élére állított Adam Gall főkapitány munkáját, hiszen – a győri védőzóna amúgy is
kiemelt jelentősége mellett – Königsberg egykori állomáshelyére megkülönböztetett figyelmet fordított. Ezt
igazolja a győri végvidéknek a következő esztendőkben való megerősítése és további kiépítése mellett az is,
hogy Tatának és vele együtt két szomszédjának, Gesztes és Vitány várainak 1557 május elején történt török
kézbe kerülését követően, 414 8 a Haditanács elnöke még azt is vállalta, hogy a budai pasa támadásáról érkező
hírekre szeptemberben hadba szálljon és a győri táborban főhadbiztosi feladatokat lásson el. 415 9
Tata eleste óriási veszteséget jelentett a bécsi hadvezetés és a győri főkapitány számára, hiszen ezzel
bekövetkezett Salm főhadparancsnok 1546. évi figyelmeztetése, a vár valóban a törökök előretolt bástyája
lett, mind Komárom, mind Győr irányában. A jelentős őrséggel ellátott várból 416 10 kiindulva annak 1566-ban
történt visszavételéig az oszmánok meglehetősen szabadon portyázhattak nyugati irányba, különösen télen,
amikor a folyók elég rendszeresen befagytak. A Csalló- és a Rábaköz lakosságára ezért betöréseikkel óriási
veszélyt jelentettek. Gall főkapitánynak, majd 1560-tól utódjának Salm főhadparancsnok fiának, Eck Graf zu
Salm und Neuburgnak (1560–1574) ezért egyik legfontosabb feladata 417 11 az ezek elleni felkészülés,
valamint Győr erődítésének mielőbbi folytatása volt. Nem véletlen, hogy a nehéz feladatok miatt Gall már
Tata eleste előtt távozni 123kívánt tisztéből, de azután többször sikerült meggyőzni maradásáról. Végül 1560.
március 1-én adta át utódának a főkapitányság kormányzását. 418 12
A Csallóköz védelmét a Pápáról 1553-ban odarendelt spanyolok kivonulását követően Gall hasonlóképpen
igyekezett megoldani, mint korábban Ebersdorf és Königsberg, hiszen ekkor sem volt lehetőség arra, hogy
állandó csapatokat fogadjanak fel a törökök által igen „kedvelt” terület védelmére. A győri főkapitány ezért
székhelyéről váltva kirendelt lovascsapatokat küldött a folyók mentére, miközben a nádor testvére, Nádasdy
Kristóf is gyakran vonult ide huszáraival, de több ízben kellett segítséget nyújtaniuk Paksy főkapitánynak
Komáromba is. Az utóbbi végvárnak ugyanis – egy 1557 tavaszán készült tervezet szerint – a Duna és a Vág
által biztosított természetes védelem miatt nyári időben nem volt szüksége lovasokra, télen ellenben a
befagyott folyók miatt gyakorta kellett jelentősebb huszárcsapatokkal támogatni. 419 13 A fegyveres
segélynyújtás mellett a korábban is jól bevált gyakorlat, a folyók jegének feltörése jelentett még lehetőséget
a védekezésre, amelyre általában a szomszédos vármegyéktől kértek a győri és komáromi főtisztek
munkásokat.
Míg a tatai törökök a Csallóköz, addig veszprémi és fehérvári társaik a Rábaköz területére igyekeztek minél
gyakrabban eljutni. Ennek a vidéknek a biztonsága szintén attól függött, mennyire tudják kihasználni a folyó
4126 Firnhaber, 1861. 139: No. XV. és Fellner–Kretschmayr, 1907/Bd 1. 239.
4137 A 17. század vonatkozásában vö.: Hiller, 1993. és Hiller, 1998.
4148 Rohrbacher, 1888. 107–109. és Bíró, é. n. 192–193.
4159 Lásd az életrajzi lexikon adatait.
41610 Az oszmán hadvezetés 465 főnyi őrséget rendelt az elfoglalt Tatára (jelen volt 445), míg Gesztesre 45,
Vitányra pedig 38 fős őrség került. ÖNB Mxt. 614.
41711 Gall levelezése oly gazdagon maradt fenn, hogy abból akár külön könyvet írhatnánk. Az uralkodóhoz
és a Haditanácshoz lásd: ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 76–77., főként 1556-ból; ÖStA KA AFA 1556–
1560.; HL TGy 1556–1560. és MOL E 185 MKA Nádasdy cs. lt., Missiles, Adam Gall levelei Nádasdy
Tamáshoz és Kristófhoz. 1556–1559. Vö. még főként a HL TGy alapján: Veress D. Cs., 1993. 39–44. Salm
levelezése viszont a fenti irategyüttesekben csak töredékesen áll rendelkezésünkre. A két főkapitány
tevékenységét a több tucatnyi levél alapján igyekeztünk az alábbiakban rekonstruálni, ezért egyes levelekre
csak konkrét személyek és különleges adatok esetében, de akkor is pusztán példajelleggel hivatkozunk.
41812 Lásd az archontológiában felsorolt adatokat.
41913 ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 78. Konv. B. fol. 33–40. Ugyanennek egy fogalmazvány
formájában fennmaradt, de datált példánya: Uo. Fasc. 63. Konv. A. fol. 185–192. (Rossz levéltári elhelyezés
alatt.)