A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

Magyarország megmaradt részei, hanem őfelsége több országa is végveszélybe jut.” 405 33
A sors furcsa ellentmondása, hogy 1562-ig tartó nádorsága idején az a Nádasdy Tamás próbált a Győrtől
délkeletre fekvő várak kormányzására is befolyást szerezni, aki mindeközben rendszeresen sürgette ezeknek
és az általa koordinált dél-dunántúli váraknak mind fegyverekkel és hadianyaggal való ellátását, mind
Ausztriából, Stájer- és Csehországból stb. újabb csapatokkal, mindenekelőtt a törökök ellen igen hasznosnak
ítélt nehézlovasokkal való megerősítését. 406 34 Nádasdy határozott személyiségének és kiváló politikájának
köszönhetően tehát a magyar rendek egy rövid időre újra erőre kaptak és a végvárak finanszírozásában való
részvállalásukhoz képest jelentősen megerősödtek. A nádor által készített, fenti táblázat adatai egyértelműen
arról tanúskodnak, reálisan tekintve 119a Balaton és a Duna közötti terület várainak ellátásában való
részvételüket, ezek irányítására (néhány csekély erőt képviselő magánföldesúri várat kivéve) ténylegesen
nem sok jogalapjuk volt. A Balatontól délre fekvő területeken ugyanekkor a határvédelemben még igen
jelentős szerepet játszottak. Elsősorban ennek köszönhetően fogadta el a bécsi hadvezetés, hogy a szigetvári
kapitányokkal együttműködve az ott fekvő várak védelmét Nádasdy igazgassa. Másodsorban pedig azért
egyezett ebbe bele, mert a Dél-Dunántúlt a győri védőzónához képest „másodfrontnak” tartották. A Bécset
oltalmazó védőzóna irányításába és a magyarországi hadügy egészét érintő legfontosabb kérdések
meghozatalába viszont egyre kevésbé tűrtek beleszólást, a magyar tanácsosok javaslatait ellenben igyekeztek
érdekeiknek megfelelően mindig hasznosítani. A végvárak irányításában azután a nádor és egyúttal a
helytartó jogkörét 1556 őszén egy új intézmény, a hadügyeket az uralkodó nevében irányító bécsi Udvari
Haditanács felállításával minimálisra korlátozták.
120V. A győri végvidéki főkapitányság első két évtizede (1556–1576)
1. Az Udvari Haditanács felállítása és ennek következményei Győr előterében
A bécsi Udvari Haditanács 1556. november 17-én történt megalapítását hosszú tárgyalások előzték meg.
1554 októberétől két esztendőn át I. Ferdinánd osztrák és magyar tanácsosai több ízben gyűltek össze
Bécsben annak a kérdésnek a megvitatására, hogy a „jövőben mi módon kell majd a hadügyeket
Magyarországon vezetni és igazgatni”, 407 1 valamint mely várakat kell királyi őrséggel ellátva véglegesen a
védelmi rendszerbe bevonni, illetve ezeket milyen bevételekből és segélyekből kell fizetni. 408 2 A
tanácskozásokat a törökök végleges magyarországi berendezkedése, valamint a budai pasa újabb expedíciói
mellett elsősorban hadszervezeti és ellátási problémák indokolták. Miután már kezdtek kiformálódni az
Adriai-tengertől a felső-magyarországi területekig húzódó határvédelmi rendszer egyes övezetei, a bécsi
udvarban egyre inkább érzékelték, hogy ezt a sok száz kilométeres és már ekkor is több tucatnyi várat
magába foglaló rendszert egyre nehezebb egységes elveknek megfelelően irányítani, továbbépíteni és ellátni.
Ezen tapasztalatokat erősítették az afféle jelentések is – mint amilyen Nádasdy Tamás fent említett 1555
márciusi beadványa volt –, amelyek a végvárak fegyverekkel és hadianyaggal való ellátását, a katonaság
időben történő mustráinak és fizetésének megszervezését, tapasztalt tisztek kinevezését, valamint a
várerődítések kiépítését sürgették.
40533 „Alioquin actum erit non solum de reliquis regni Hungariae, sed reliqua et regna Suae Maiestatis in
extremum periculum devenient.”
40634 Erre vonatkozóan lásd például: „Quamobrem nihil habeo aliud, quod Maiestati Vestrae Sacratissimae
scribam, quam quod prius scripsi, nimirum ut Maiestas Vestra Sacratissima propter omnem cunctationem ex
Austria, Styria, Bohemia, Moravia et Silesia, quando viam succurrendi aliam nullam video, copias aliquas
contrahi clementer curet, praesertim vero equites cataphractos, quorum magnus apud Thurcas est respectus,
quorum Austriaci quidem et reliqui viciniores in oppidum Kermend, locum satis securum, Styri vero inter
Dravum et Muram venire possunt, mihique et domino Sforciae postea coniuncti rerum necessitati servire.
Proh dolor, si mille illi equites in Italiam non ablegabantur, commodissime, prout suadebam, aut Thyrnaviae,
aut Jaurini mansisse potuissent, quibus si alii duo mille equites Hungari et totidem pedites additi fuissent,
securi nunc praesentium periculorum essemus.” StLA Landschaftliches Archiv, Militaria Schuber 1555/2.
(1552. Aug.–Sept.) Nádasdy Tamás Miksa főherceghez. 1555. szeptember 25., Oszkó.
4071 „Quomodo res bellicae in hoc regno in futurum dirigi et administrari debeant.” ÖStA HHStA
Hungarica AA Fasc. 74. Konv. A. fol. 164–165. Sforza Pallavicini I. Ferdinándhoz. 1554. október 11., Győr.
4082 A tanácskozásokra lásd, 1554: Uo. Fasc. 74. Konv. A. és MOL E 156 MKA U. et C. Fasc. 23. No. 7.;
1555: Uo. és MOL E 142 MKA Act. pub. Fasc. 3. No. 10.; 1556: Stülz, 1852.; ÖStA HHStA Hungarica AA
Fasc. 76. Konv. A. fol. 16–37. és ÖStA HKR Akten Exp. 1557. März No. 162.