A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet
A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet
A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
nélkülözhetetlen feldolgozások.<br />
A disszertációk szerzői meglehetősen nehéz helyzetben voltak azoknak a fejezeteknek az elkészítésekor,<br />
amelyekben az alsó-ausztriai tartomány hadügyének ismertetésekor hacsak röviden is, de szerették volna<br />
bemutatni a győri főkapitányság kialakulását és szervezetét. Pertl és Villányi említett munkája mellett<br />
gyakorlatilag semmilyen német vagy magyar nyelvű feldolgozásra nem támaszkodhattak, ezért Gottfried<br />
Stangler alábbi szavaihoz hasonlóan többször sürgették a téma feltárását: „Az elmúlt években a<br />
határőrvidékek szlavóniai és horvátországi központi területéről egészen a Földközi-tenger partjáig számos<br />
irodalom jelent meg. A Balaton és a Duna közötti magyarországi határvidékről ellenben – amely területre az<br />
irodalom nem használja a határőrvidék fogalmát – ez ideig nem készült semmiféle összefoglaló.” 27 22<br />
Jelen összefoglalásunk – a 16. századra vonatkozóan – ezt a magyar és az osztrák történetírás által egyaránt<br />
régóta szorgalmazott hiányt szeretné teljességre törekvő feldolgozással 17pótolni, elsősorban a témára<br />
vonatkozó és ez ideig alig kutatott ausztriai és magyarországi levéltári anyag lehetőleg szisztematikus<br />
feltárásával. Hangsúlyozni szeretnénk azonban, hogy a győri főkapitányság 1526 és 1598 közötti története<br />
alatt nem a hozzá tartozó végvárak, elsősorban várostromok és portyák ismertetésére szorítkozó had- és<br />
helytörténeti feldolgozásainak egymás mellé helyezését, valamint az ezekben található – sajnos – számtalan<br />
helytelen adat megismétlését értjük. Mindenekelőtt a főkapitányság létrejöttének és fejlődéstörténetének<br />
legfontosabb állomásait, működésének nehézségeit és nem utolsósorban azt a szerepkört kívánjuk bemutatni,<br />
amelyet a generalátus a császárváros védelmében töltött be. Mindezt a folyamatot pedig elsősorban mindig a<br />
hadügyet irányító bécsi központi és a főkapitányság működését koordináló helyi katonai vezetés képzeletbeli<br />
szemüvegén át vizsgálva igyekszünk nyomon követni.<br />
182. A téma forrásainak problematikája<br />
A győri végvidék történetéről ugyan jóval csekélyebb forrásanyag maradt ránk mint például a horvát, a<br />
szlavón vagy a 17. század első felében megszervezett Kanizsával szembeni főkapitányságról, mégsem<br />
állíthatjuk, hogy szűkölködtünk volna a rendelkezésünkre álló forrásokban, amit az is igazol, hogy már a 16.<br />
század története is tekintélyes terjedelmű kötetre rúg. A viszonylag jelentős iratanyagot meglehetősen sok és<br />
eltérő jellegű levéltári egységből kellett összegyűjtenünk, ami természetszerűleg megnehezítette munkánk<br />
előrehaladását. Ezzel azonban a jövőben minden olyan kutatónak számolnia kell, aki a törökkori<br />
Magyarország történetének egy-egy fontosabb kérdéskörét a bécsi levéltárakban igyekszik feltérképezni. A<br />
<strong>Habsburg</strong> központi kormányszervek ugyanis a 16–17. században még nem alkalmaztak olyan modern<br />
iktatási és archiválási rendszert, amely alapján egyértelműen megmondható lenne, hogy egy adott téma<br />
iratanyagát melyik hivatal levéltárában kell keresnünk. Miután a hadügy igazgatása és finanszírozása<br />
egyaránt érintette a <strong>Habsburg</strong> politikai, katonai és pénzügyi kormányzatot, a történetére vonatkozó források<br />
csak minden központi hivatal iratanyagának együttes átnézésével tárhatók fel, hiszen egy adott ügy aktái<br />
véletlenszerűen maradhattak fenn hol az egyik, hol a másik kormányszerv archívumában.<br />
A korabeli hadügyigazgatás egyik legfontosabb részét alkotó törökellenes határvédelem és így a győri<br />
főkapitányság esetében is ugyanez a feladat nehezedett a téma kutatójára. Az Udvari Haditanács védelmi<br />
koncepciójára, a végvidék megszervezésére és működésére vonatkozóan ezért a legfontosabbnak tekinthető<br />
Hadilevéltár (Kriegsarchiv) mellett igen jelentős irategyüttes maradt fenn – gyakran ugyanazon kérdéskörre<br />
is – a <strong>Habsburg</strong> család udvari és házi levéltárában őrzött magyar vonatkozású iratok (Haus-, Hof- und<br />
Staasarchiv, Ungarische Akten [Hungarica]) között is. Hogy csak egyetlen konkrét példát említsünk: az<br />
alább még sokat emlegetett Sforza Pallavicini főhadimarsall és Adam Gall főkapitány 1550-es évekbeli<br />
levelezésének egyes darabjait – gyakorta ugyanazon esztendőkből is – részben az előbbi, részben az utóbbi<br />
archívumban találtuk meg. Sőt, mivel az 1926. évi badeni szerződés értelmében a Hadilevéltár Alte<br />
Feldakten elnevezésű fondjából jelentős mennyiségű, úgymond magyar vonatkozású iratanyag került a<br />
budapesti Hadtörténelmi Levéltárba, ezért hozzájuk szóló parancslevelekre és egyéb iratokra ennek<br />
Törökkori Gyűjteményében is akadtunk. Hasonlóképpen tártunk fel a védelmi övezet váraiban szolgáló<br />
katonaság zsoldjának fizetésére különféle kimutatásokat a pénzügyigazgatást irányító Udvari Kamara<br />
levéltárából (Hofkammerarchiv), de nem csekély számban a Hadilevéltár különböző egységeiből, sőt még az<br />
említett Hungarica-gyűjteményből is.<br />
A központi kormányszervek iratanyaga mellett témánk szempontjából a legfontosabb forrásbázist az<br />
2722 „Über die Militärgrenze mit ihrem Kerngebiet in Slowenien [helyesebben: Slawonien] und Kroatien bis<br />
zur Küste des Mittelmeeres, ist in den letzten Jahren zahlreiche Literatur erschienen. Hingegen gibt es für<br />
den ungarischen Grenzabschnitt zwischen Plattensee und Donau – für diesen Raum ist auch der Begriff<br />
Militärgrenze in der Literatur nicht gebräuchlich – keine Gesamtdarstellung.” Stangler, 1972. 78. Vö. szinte<br />
szó szerint ugyanez: Hummer, 1976. 70–71.