05.01.2014 Views

A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

114Nádasdy Tamás nádor tervezete a Dunántúl és azon belül elsősorban<br />

a Rábaköz védelméről 1555. március 8-ról<br />

első várvonal második várvonal harmadik várvonal negyedik várvonal<br />

Tata – – –<br />

Palota – – –<br />

Győr Győr Győr Győr<br />

Szentmárton Kesző Kesző Kesző<br />

Csesznek Pápa Asszonyfalva Kapu[vár]<br />

Ugod Somló Sitke Sárvár<br />

Döbrönte Devecser Bér Rum<br />

Vázsony Szentgrót Kemend Hídvég<br />

Tihany – – Körmend<br />

Szentgyörgyvár Szentgyörgyvár Pölöske Szentgotthárd<br />

Zalavár Zalavár – Muraszombat<br />

Komár<br />

Komár<br />

Kanizsa [Radkersburg] 395 23<br />

[Kiskomárom] [Kiskomárom]<br />

Szentpéter – – –<br />

Berzence – – –<br />

Csurgó – Csurgó –<br />

A táblázat adatai Győr Nádasdy által is páratlannak ítélt jelentősége mellett vitathatatlanul tanúskodnak arról,<br />

hogy a nádor legjelentősebb birtokegyüttesének védelmének mekkora figyelmet szentelt és ennek<br />

megoltalmazása érdekében hogyan próbálta befolyásolni a bécsi hadvezetés elképzeléseit és döntéseit. Tette<br />

mindezt abban a biztos tudatban, hogy az Délnyugat-Dunántúl és Rábaköz védelmére Bécsben bármikor<br />

bátran apellálhat, hiszen e területek közvetlenül védelmezték az udvar számára oly fontos Alsó-Ausztriát és<br />

Stájerországot. 396 24 A tervezet azért is különösen tanulságos számunkra, mert ez alapján vitathatatlanul<br />

kijelenthetjük: Magánérdekei miatt a magyar rendek első embere teljesen ugyanúgy ragaszkodott saját<br />

birtokai minél hatékonyabb védelméhez és annak az ország határvédelmében kiemelt szerephez való<br />

juttatásához, miként maga a bécsi hadvezetés és az osztrák rendek a császárváros és Alsó-Ausztria<br />

biztonságát garantáló győri végvidék irányításához. Mindez persze semmit sem von le Nádasdy azon<br />

érdemeiből, amelyeket az ország védelme érdekében két periódusban dunántúli főkapitányként, majd<br />

nádorként hozott, ideje azonban, hogy a magyar történetírás mind a magyar, mind az idegen főtisztek<br />

tevékenységének és különféle érdekeiknek a bemutatásakor egyenlő mértékkel mérjen.<br />

115Nádasdy tervezete – saját védelmi koncepciója mellett – témánk szempontjából azért is igen érdekes, mert<br />

benne 1555 tavaszán számba vette a Balatontól északra és délre, a török határ közelében fekvő valamennyi<br />

fontosabb várat, sőt a bécsi hadvezetés számára megnevezte birtokosaikat is. Noha Takáts Sándor 1915. évi<br />

közléséből a nádor fogalmazványban fennmaradt jegyzékének számos adatát ismerjük, 397 25 újraközlésétől<br />

összefoglalásunkban mégsem tekinthettünk el. Egyrészt, mert Takáts adatközlése korántsem teljes és<br />

hibátlan, másrészt a piarista történész az alábbi adatokat összemosta a fent közölt táblázatba foglalt<br />

információkkal, és bizonyos várakat, várkastélyokat egészen önkényesen fortalitium-oknak nevezett, noha<br />

ezt a nádor javaslata egyetlen szóval sem állította. Mivel alig van olyan had- és vártörténeti összefoglalás<br />

vagy helytörténeti feldolgozás, amely ne Takáts hibás közlése alapján tipologizálná 16. század közepi<br />

dunántúli várainkat, az általunk kutatott témára vonatkozó fontos adalékai mellett a további hibák elkerülése<br />

érdekében is mindenképpen szükséges újra történő közzététele. Végül szeretnénk megjegyezni, hogy<br />

véleményünk szerint Nádasdy jegyzéke csak igen komoly forráskritikával használható bármiféle<br />

vártipológiához, hiszen abban például ugyanúgy a castrumok között találjuk a győri püspök keszői<br />

várkastélyát, mint Győr vagy Szigetvár erre az időre már jelentősen kiépített erődítményeit. Az alább közölt<br />

táblázatban a nádor nevezetes tervezetének adatait magunk még kiegészítettük azzal is, hogy jelenlegi<br />

ismereteink szerint megadtuk, ki fizette a javaslat elkészültének esztendejében az egyes megerődített helyek<br />

őrségét. 398 26<br />

39523 Radkersburg korabeli magyar nevét, Regedét, Nádasdy utólag kihúzta jegyzékéből.<br />

39624 A negyedik várvonal után ezért Nádasdy a következőket írta: „Ex hiis autem locis vel unico saltem<br />

amisso, statim hostis transcendet fluvium Raba et patebit illi liber aditus in provinciam Austriam et Styriam.”<br />

Uo.<br />

39725 Takáts, 1915–1917. II. köt. 56.: 3. jegyz. és 57.: 1. jegyz. Vö. újabban, de a hibás adatok helyesbítése<br />

és újraközlése nélkül: Sinkovics, 1978. 346–347.<br />

39826 A várőrségek fizetőinek megállapításához elsősorban a következő forrásokat és irodalmat használtuk:

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!