A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

Pallavicini korábban jónak nevezhető kapcsolata rohamosan megromlott. Ráadásul Nádasdy befolyásának
kedvezett, hogy a budai pasa hadjáratai miatt 1554 és 1556 között minden esztendőben sor került
mozgósításokra, a mezei csapatok erősítése címén pedig a nádor minduntalan beleszólt a Győr környékén
fekvő várak ügyeibe. 380 8 Jóllehet – miként arra Pallavicini tevékenységének 111bemutatásakor már utaltunk –
maga Nádasdy sem vélte kivitelezhetőnek nagyobb létszámú katonaságnak a Győr környéki végvárakból
való kivonását, egy-egy jelentősebb török betörés ellen azért igyekezett az őrgróf kormányozta véghelyekről
segítséget szerezni. Csakhogy a gyakori portyák miatt a főhadimarsall sem volt abban a helyzetben, hogy –
komolyabb mezei haderő hiányában – váraiból állandóan segítséget nyújtson, így egyre gyakrabban
tiltakozott Bécsben Nádasdy ellen. A nádor rendelkezésére álló nemesi felkelés hatékonyságának
ismeretében viszont teljességgel érthető, 381 9 miért kívánta csapatait Nádasdy mindig végvárakból kivezényelt
katonasággal erősíteni.
A nádor és a főhadimarsall ellentéte 1555 nyarán érte el legválságosabb periódusát. Pallavicini újabb
sérelmeire Ferdinánd király kénytelen volt meghagyni főtisztjének, hogy amit a nádor – aki most tiszténél
fogva az ország főkapitánya/főhadparancsnoka (generalis regni capitaneus) – saját utasítása értelmében
elrendel neki, azt haladéktalanul hajtsa végre, azaz megkeresésére a kijelölt helyre katonáival időben
vonuljon oda, és ott parancsainak engedelmeskedjen. 382 10 Indoklásul az uralkodó több ízben kifejtette, hogy
Magyarországon mindig az volt a szokás, hogy a hadimarsallok a főhadparancsnokok alárendeltségében
szolgáltak és rendeleteiket vonakodás nélkül végrehajtották. Ferdinánd példaként Leonhard von Vels pályáját
emlegette fel, aki hadimarsall korában a főhadparancsnokok rendelkezéseinek mindig készségesen
engedelmeskedett. 383 11 Végül Magyarország királya reményét fejezte ki az iránt, hogy a nádor sem lépi túl
hatáskörét, azaz nem sérti Pallavicini tisztét, sőt gondoskodni fog arról, hogy a végvárak a belőlük
időlegesen kivont őrségek miatt se kerüljenek veszélybe.
Bár az uralkodó mindezek mellett mindannyiszor arra is intette a főhadimarsallt, hogy Nádasdy tisztének
respektálása mellett mindig kellőképpen tartsa szem előtt a neki alárendelt végvárak érdekeit, mégis szinte
meghökkentő, mennyire keményen utasította 1555 nyarán Ferdinánd itáliai főtisztjét. Emögött azonban nem
mást, mind a magyar rendek megerősödését és ezért a nekik nyújtott engedmények fokozódását, valamint az
éppen zajló események hatását kell felismernünk. Miként az Ferdinánd király július 9-én Pallavicinihez
intézett parancsának egyik elszólásából kiderül, az uralkodónak és a főhadimarsallnak tekintettel kellett
lennie arra, hogy a magyar rendek éppen Pozsonyban tartották országgyűlésüket. 384 12 Ez ellen pedig azonnal
szót emeltek volna abban az esetben, ha 112a nádor jogkörét még a legkisebb mértékben is korlátozás éri,
adó- és ingyenmunka-megajánlásaik megtagadásával pedig nehéz helyzetbe hozhatták volna az uralkodót.
Ráadásul az adott szituációban már csak azért is kénytelen volt Ferdinánd, majd utasítására Pallavicini
Nádasdynak engedni, mert a rendek éppen ezekben a napokban hoztak külön határozatot (1555: 1. tc. 11. §.)
arról, hogy a nádor „tisztét mind a hadseregre, mind az igazságszolgáltatásra vonatkozó dolgokban szabadon
és miként azt tisztsége megkívánja, a király személyében és tekintélyével, rendesen gyakorolhassa.” 385 13 Ezt
3808 Néhány példa: MOL E 185 MKA Nádasdy cs. lt, Missiles, Sforza Pallavicini levelei Nádasdy
Tamáshoz. 1554–1555. és ÖStA KA AFA 1555/9/12.
3819 Ezzel kapcsolatban vö. magának a főhadimarsallnak a véleményét: „Insurrectioni vero quid fidendum,
quae per longum tempus fieri solet, et si insurrexerint, quo apparatu et ordine, et experientia sint, quidve
iuvare absque aliquo iusto numero virorum militarium possint, omnibus est palam.” ÖStA HHStA Hungarica
AA Fasc. 74. Konv. A. fol. 143–144. Sforza Pallavicini Miksa főherceghez. 1554. október 6., Győr.
38210 „ea, quae dictus palatinus tibi deinceps vigore instructionis, quam habet, et officii sui tanquam
generalis regni capitaneus committet, haud gravatim exequare.” Uo. Fasc. 75. Konv. A. fol. 66–67. I.
Ferdinánd Sforza Pallavicinihez. 1555. július 9., Augsburg.
38311 „Nolumus enim te celare, antehac in regno nostro Hungariae semper observatum fuisse, quod
marescalci bellici generalibus capitaneis subessent … ipsemet quoque quondam Leonardus a Fels, qui nobis
a multis annis tam in aula nostra, quam militiae praeclare et in magnis officiis serviverat ac camerarius noster
erat, donec marescalcum bellicum gessit, capitaneis generalibus, quos tum tempore habebamus, haud
gravatim omnia, quae pro defensione regni et commodo nostro ipsi imponebantur, praestitit.” Uo. és
„hactenus vero quoque tempore usitatum fuerit in regno nostro Hungariae, quod marescalci nostri bellici post
nostram personam generali capitaneo observarint eisdemque debitam et competentem reverentiam atque
obedientiam citra tergiversationem aut gravamen ullum praestare consueverint.” Uo. fol. 75. I. Ferdinánd
Sforza Pallavicinihez. 1555. augusztus 16., Augsburg.
38412 „praesertim dum conventus Posonii celebratur” Uo. fol. 66–67. Az 1555. évi diétára: MOE, III. köt.
469–479., ill. 512–542.: No. V–IX. és Ortvay, 1912. 371–374.
38513 „Verum tam in his, quae ad militiam, quam quae ad justitiam spectant, libere, ac prout talis officii