A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

főhadimarsallnak is parancsolhasson. 375 3 A nádori kinevezés egymással tartalmilag is ellentétes artikulusai
kiválóan tükrözték azt az éles konfliktust és azt a még állandó formálódó erőviszony-helyzetet, amely a
magyarországi hadügy irányításáért folyt a magyar rendek, illetve képviselőjük a nádor, valamint a bécsi
hadvezetés, illetve akkori legfőbb magyarországi képviselője, Pallavicini főhadimarsall között.
A rendek Nádasdyra esett választása a legtökéletesebb döntés volt, hiszen a nádor az elkövetkező
esztendőkben az elvileg érvényesíthető igen tekintélyes hadügyi hatáskörrel a gyakorlatban is jelentős
mértékben élni tudott. Mindez a győri főkapitányság története szempontjából is új szituációt jelentett, hiszen
kinevezése értelmében Nádasdy Pallavicininek is parancsolhatott. Ezzel a jogával pedig Nádasdy hamarosan
élt is. 1554 júliusában például arra az időre, amíg Török Ferenc pápai kapitány hitvesét, guthi Országh
Borbálát a hónap 15-én tartandó esküvőjére jelentős létszámú végvári katonaságával Pápára kísérte, a nádor
Pallavicinitől Győrből 100 lovast és 100 gyalogost rendelt az időlegesen eltávozottak pótlására. 376 4 Mindez
már egyértelmű beavatkozást jelentett a Győr szomszédságában fekvő és az osztrák rendek fizette véghelyek
irányításába. Nádasdy katonai hatáskörét tehát minél jelentősebb mértékben igyekezett bővíteni, mely
törekvésének még patronáltja, Tahy Ferenc is „áldozatul” esett. A Dunántúlon élő nádor kinevezésével Tahy
országos főkapitányi funkciója ténylegesen elvesztette létjogosultságát, hiszen 110ő az országrészen a nádor
katonai feladatkörét gyakorolta. Mivel ettől kezdve ezt maga a nádor látta el, 1554 májusától az egykori
szigetvári kapitányt már sohasem említették dunántúli főkapitánynak, azaz a tisztséget tovább már nem
töltötte be. 377 5 Feladatait Nádasdy vette át, jóllehet a főkapitányi címet külön ő sem viselte. 1554 tavaszától a
dunántúli főkapitány tisztét is ellátó Nádasdyhoz hasonló feladatkört kapott az ország Dunától északra és
keletre, azaz a Tiszától innen fekvő, főként felső-magyarországi területein Perényi Gábor, a Tiszántúlon
pedig Zaberdinus (Zabardy) Mátyás váradi püspök. Ennek köszönhetően beszélhetett már az 1555. évi diéta
három országos főkapitányról. 378 6
Pallavicini főhadimarsall már azt is nehezen viselte, hogy utasításával ellentétben területi hatásköre pusztán a
Balaton és a Duna között fekvő várakra terjedt ki. Az azonban egyenesen felháborította, hogy a nádor most
már az osztrák rendek által fizetett őrségek irányításába is beavatkozott. 1554 augusztusában ezért külön
kérte, rögzítsék írásban a nádorral való kapcsolatát. Kérelemére azután Ferdinánd király a következőket
hozta tudomására: Az elkövetkező időben Pallavicini köteles volt Nádasdyt minden olyan esetben a törökök
támadásáról értesíteni, amikor az ország csapatainak felkelése és mozgósítása a védelem érdekében
szükséges, hogy a nádor a megfelelő intézkedéseket mielőbb meghozhassa. Ilyen esetekben az általa
igazgatott várakból kirendelt csapatokkal is segítségére kellett, hogy legyen, noha a kivont katonaság miatt
nem hozhatta a végvárak védelmét veszélybe, ami utóbb Pallavicini gyakori vonakodásának egyik legfőbb
aduja lett. Nádasdy nádor ugyanakkor tartozott minden fontosabb kérdést mind Miksa főherceggel, mind a
főhadimarsallal megtanácskozni, az előbbi parancsainak pedig mindkettőjük engedelmeskedni. Ami viszont
az őrgróf által irányított győri várzóna igazgatása és ellátása szempontjából a legfontosabb volt, a végvárak
erődítéseinek, az őrségek mustráinak, fizetésének, a hadianyag- és élelem-ellátásnak a kérdéseiben
Pallavicini kizárólag a főhercegnek tartozott engedelmességgel. Mindez azt jelentette, hogy a bécsi
hadvezetés értelmezésében a nádori törvénycikkek szerint Nádasdy főparancsnoki jogköre csak a mezei
csapatok felett érvényesült, a végváriak esetében – pláne az osztrák rendek által fizetettek vonatkozásában –
nem rendelkezett jogosítványokkal. 379 7
A nádor persze tisztában volt azzal, hogy az idegen segélyekből tartott végvári katonaság felett aligha veheti
át az irányítást, amennyire csak lehetett, igyekezett most a maga és a magyar rendek számára kedvezővé vált
helyzet előnyeit kiaknázni és a rendek hadügyi jogkörét tovább erősíteni. Emiatt azonban a Nádasdy és
3753 „Quod idem palatinus, tanquam locumtenens noster et capitaneus generalis, habeat authoritatem
mandandi omnibus praefectis et officialibus nostris confinia tenentibus, ac etiam marescalco nostro bellico,
quo officio Sffortia marchio Pallavicinus pro nunc fungitur, aliisque capitaneis et exercitibus nostris… ” Uo.
3764 MOL E 185 MKA Nádasdy cs. lt, Missiles, Sforza Pallavicni Nádasdy Tamáshoz. 1554. július 21.,
Győr. Az esküvőre: Uo. Török Ferenc Nádasdy Tamáshoz. 1554. június. 10., Pápa. Vö. még: Takáts, 1926.
206.
3775 Ezt igazolja a Tahy főkapitányi fizetéséről készült elszámolás is, miszerint Tahy 300 könnyűlovasára és
200 gyalogosára 1554. május 14-ig kapott fizetést. MOL E 211 MKA Lymbus Series II. Tétel 24. fol. 50–53.
Vö. még: Szalay, 1861. 164–165.: No. CLXXX.
3786 CJH, 384–385.: 1555: 4. tc. 2–7. §.
3797 „Sed de aliis rebus militaribus, ut pote fabricis, fortificationibus, lustrationibus, solutionibus militum,
bombardis, munitionibus, victualibus et aliis provisionibus ac apparatibus bellicis ad solam Serenitatem
Regiam scribat eiusdemque mandata exequatur.” ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 73. Konv. D. fol. 15–18.
I. Ferdinánd Sforza Pallavicinihez. 1554. augusztus 8., Hely nélkül.