A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet
A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet
A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
105Tervezet a dunántúli végvárakba szükséges lovas és gyalogos katonaságról 1550-ben<br />
Nádasdy Tamás dunántúli főkapitány parancsnoksága alatt<br />
végvár lovas gyalogos összesen<br />
Szigetváron és Nádasdy Tamás 865 400 1265<br />
főkapitány mellett<br />
Kaposújvár 25 25 50<br />
Lak 16 16 32<br />
Babócsa 50 32 82<br />
Pácod 12 12 24<br />
Somogyvár 32 32 64<br />
összesen 1000 517 1517<br />
Tervezet a Balaton és Duna közötti végvárakban állomásoztatandó lovas és gyalogos<br />
katonaságról 1550-ben Niklas Graf zu Salm főhadparancsnok irányítása alatt<br />
végvár lovas gyalogos összesen<br />
Salm főhadparancsnok 1070 1000 2070<br />
mellett<br />
Palota 100 80 180<br />
Veszprém 150 100 250<br />
Sümeg 50 16 66<br />
Tihany 24 16 40<br />
Csesznek 5 10 15<br />
Vázsony 6 10 16<br />
Lövöld 25<br />
361<br />
23 25<br />
Döbrönte 5 – 5<br />
Gesztes 10 20 30<br />
Vitány 3 12 15<br />
Tata 40 80 120<br />
Szentmárton 12 32 44<br />
Győr – 300 300<br />
Komárom – 500 + 500 naszádos 1000<br />
összesen 1500 2676 4176<br />
106Bár a Balaton-felvidéki várakba 1552-ig királyi őrség nem, pusztán a dikából felfogadott alkalmi csapatok<br />
kerültek, az 1548. évi és 1550. évi két tervezet adatainak ismeretében nem csodálkozhatunk azon, hogy Salm<br />
főkapitány kezdeti intézkedései után Ebersdorf, majd utódai, Ehrenreich von Königsberg és Sforza<br />
Pallavicini szinte már egyáltalán nem foglalkoztak a dél-dunántúli végekkel. A magyar rendek és az idegen<br />
főtisztek között tehát az 1550-es évek elejére megszületett a kompromisszum. Az idegenből érkező<br />
tekintélyes segélyek fejében a helytartó és a dunántúli főkapitány – ha nem is teljességgel és végleg –<br />
lemondtak a kifejezetten Bécset védelmező, a Duna és a Balaton között fekvő végvárak irányításáról. Ezek<br />
túlnyomó részét (miként megismertük) amúgy is az alsó-ausztriai rendek éves rendszeres segélyeiből<br />
fizették, és csak egy jelentéktelenebb részében, mondhatnánk a terület második védvonalában található és<br />
ezért ebben az időszakban még kevésbé fontos várakban szolgáltak hadiadóból tartott katonák, vármegyei<br />
vagy magánföldesúri csapatok. Mindezen engedmények fejében Nádasdy főkapitány meglehetősen szabad<br />
kezet kapott a Balatontól délre fekvő várak irányításában, amelyekben azonban ekkor már nem pusztán<br />
dikából tartott, azaz csak időlegesen szolgáló csapatok, hanem uralkodói jövedelmekből fizetett, állandó<br />
helyőrségek is szolgáltak.<br />
Eger nevezetes ostromának esztendeje a Győr szomszédságában fekvő várak élete mellett azután Nádasdy<br />
főkapitány pályájában is fordulatot hozott. 1551-ben királyi biztosként járva Erdélyben megtapasztalhatta,<br />
micsoda felfordulással jár a két magyar királyság egyesítésére tett kísérlet. 362 24 1552-ben aggodalmait<br />
tovább fokozta a Dunántúlon is újabb török sikereket (Veszprém elfoglalása) hozó hadjárat, valamint egyre<br />
komolyabb betegsége és mindenekelőtt katonaságának szinte teljességgel elmaradó fizetése. Noha a<br />
36123 Lövöldön a gyalogosokat ennek a tervezetnek az adatai szerint is a kolostor perjeljének kellett tartania.<br />
36224 Nádasdy erdélyi útjára és biztosi tevékenységére lásd Gooss, 1911. 116–117., valamint Nádasdynak a<br />
bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchiv Ungarische Akten (Hungarica), Allgemeine Akten iratanyaga alapján<br />
Gévay Antal másodlevéltáros által összeállított itineráriumát: MOL I 28 Gévay-hagyaték Tétel 2. fol. 129–<br />
131. és fol. 273–276.
Change language