A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

fenti elképzelések kialakulásához. Az utóbbi évtizedek várostörténeti kutatásaiból pedig Gecsényi Lajos
tanulmányait forgattuk nagy haszonnal, elsősorban Győr városának Mohács utáni történetéről, valamint a
királyi katonaság, a városi polgárság és vármegyei nemesség együttélésének vizsgálatáról. 20 15 Külön kell
szólnunk Gecsényi azon munkájáról, amelyben győri városi, káptalani, vármegyei és bécsi központi
hivatalokban keletkezett források együttes felhasználásával a főkapitányi központ erődvárosi (Festungstadt)
jellegét mutatta ki. 21 16 Ez a tanulmány azért is különösen nagy jelentőséggel bír jelen összefoglalás
megszületése szempontjából, mert 1992-ben – mint ismertetőjének 22 17 – felhívta figyelmünket a Balaton és
Duna között fekvő főkapitányság történetének feltáratlanságára, megállapításai pedig mindig szilárd
kiindulópontokként szolgáltak levéltári kutatásaink során.
Végezetül nem feledkezhetünk meg azokról az ugyancsak jelentős eredményekről sem, amelyeket a győri
főkapitányság fizetésében részt vevő Alsó-Ausztria korújkori történetének feltárása kapcsán az osztrák
történetírás produkált, főként a II. világháború első esztendeiben, majd az 1970-es években. A magyar
feldolgozások ez ideig – kivéve egyedül Gecsényi újabb írásait – megfeledkeztek ezekről a fontos
munkákról, és erre még az sem szolgálhat mentségül, hogy azok kivétel nélkül gépelt doktori disszertációk
formájában láttak napvilágot. 23 18 Különösen Franz Pertlnek 1939-ben az alsó-ausztriai rendeknek a török
elleni határvédelemben 1564 és 1601 közötti szerepvállalásáról írott munkájára szeretnénk felhívni a
figyelmet, 24 19 amely bár a magyarországi helyi viszonyokba természetszerűleg nem nyújt részletes
betekintést, ugyanakkor a végvidék ellátásáról és mindenekelőtt a rendek által megszavazott éves segélyekről
sokkal több helytálló információval szolgált már fél évszázaddal ezelőtt, mint bármely azóta készült magyar
történeti összefoglaló. Ugyancsak érdekes a harmincéves háború vonatkozásában Franz 16Stundner 1949. évi
dolgozata, illetve Liselotte Seeger néhány évvel ezelőtt a rendek által megszavazott adók 1500 és 1584
közötti történetéről írott munkája, amelyben egy rövid fejezetet szentelt a győri főkapitányság
finanszírozására fordított segély bemutatásának. 25 20
Hasonlóképpen szükséges felhívnunk a magyar kutatások figyelmét arra, hogy az alsó-ausztriai tartomány
történetének egyik legkiválóbb ismerője, Karl Gutkas egyetemi professzor szorgalmazására az 1970-es
években csaknem a teljes 16–17. századra elkészült a Magyar Országgyűlési Emlékek alsó-ausztriai
megfelelője. Gutkas tanítványai ugyanis egy-két évtizednyi periódusokat kiválasztva a tartományi
gyűléseknek fennmaradt iratanyaga alapján doktori disszertációk formájában, tematikus bontásban
bemutatták, milyen főbb kérdésekkel és problémákkal foglalkoztak az osztrák tartomány rendjei az adott
alkorszakokban. 26 21 A gondosabban elkészített kötetek pedig függelékeikben bő regeszták formájában még
magukat a tárgyalási iratokat (uralkodói előterjesztések, rendi replikák, sérelmek, határozatok,
költségvetések stb.) is közzétették. Mivel – miként azt az alábbiakban részletesen bemutatjuk – Alsó-
Ausztria rendjei a 16. század közepétől a törökkor szinte minden egyes esztendejében, ha kényszerűségből is,
de meglehetősen sokat foglalkoztak a győri főkapitányság ellátásának kérdésével, ezért ezek az
összefoglalások a magyar történeti kutatások számára is becses, témánk szempontjából pedig
sorok még 1993-ban is alapvetően hatottak Veress D. Csaba idézett véleményére.
2015 Mindenekelőtt lásd: Gecsényi, 1976., Gecsényi, 1984., Gecsényi, 1990/1. és Gecsényi, 1994.
2116 Gecsényi, 1991/2.
2217 Pálffy, 1992. 223.
2318 Valamennyi megtalálható a két legnagyobb bécsi könyvtárban, az Osztrák Nemzeti Könyvtárban
(Österreichische Nationalbibliothek) és az Egytemi Könyvtárban (Universitätsbibliothek), sőt még
kölcsönzésükre is van lehetőség.
2419 Pertl, 1939.
2520 Stundner, 1949. és Seeger, 1995. 147–149. Mindezeken túl még négy disszertációt tartunk említésre
érdemesnek: Johann Graf munkáját a nyugat-magyarországi végek 15–17. századi történetéről, Hildegard
Logitsch vázlatát az alsó-ausztriai rendek részben törökellenes koraújkori védelmi intézkedéseiről, Andreas
Schneider feldolgozását a rendek I. Ferdinánd és II. Miksa császárok idején a török elleni határvédelemben
betöltött szerepéről, végül pedig Wilhelmine Herle dolgozatát a kelet-ausztriai területekre irányuló 15–16.
századi török és magyar betörésekről. Ezek a disszertációk azonban forrásfelhasználásuk és feldolgozásuk
színvonalát tekintve meglehetősen gyengék és messze elmaradnak Pertl dolgozatának használhatóságától.
Graf, 1926., Logitsch, 1939., Schneider, 1939. és Herle, 1941.
2621 1530–1564: Hametner, 1970.; 1564–1576: Herold, 1970., 1577–1592: Neugebauer, 1979., 1593–1607:
Stangler, 1972., valamint a 17. századra: 1635–1648: Ortner, 1975. és 1683–1705: Hummer, 1976.
Ismereteink szerint Bernhard Springer (1608–1618) és Friderike Garnitschnig (1618–1634) nem készültek el
a rájuk eső korszakok feldolgozásával. Vö. ezzel kapcsolatban Stangler, 1972. 1.