A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

86Az alsó-ausztriai rendek által a Balaton és a Duna közötti terület váraiban fizetett
katonaság 1554. március 1. és 1555. március 1. között
végvár magyar magyar naszádos tüzér egyéb összesen éves zsold
lovas gyalogos
Győr 555 293 62 376 294 63 157 13 2 1103 52 484 r. f. 30 k.
Pápa 200 200 – – – 400 18 452 r. f.
Csesznek 20 50 – – – 70 2535 r. f.
Devecser 150 100 – – – 250 11 281 r. f.
Vázsony 20 50 – – – 70 2655 r. f. 295 64
Tihany 40 50 – – – 90 3944 r. f.
Tata 60 96 – 4 8 168 7866 r. f.
Pallavicini – – – – – – 6960 r. f.
fizetése
összesen 1045 922 157 17 10 2151 106 177
r. f. 30 k. 296 65
A táblázatban alkalmazott rövidítések: r. f. = rajnai (rénes forint), k. = krajcár
A fenti adatok ragyogóan tanúskodnak arról, hogy Pallavicini hatásköre gyakorlatilag azokra a Balaton és a
Duna között fekvő várakra terjedt ki, amelyek felett korábban 87Ebersdorf, majd Königsberg is rendelkeztek,
illetve amelyekbe Veszprém elestét követően 1552 késő nyarán és őszén osztrák rendek fizette végváriakat
helyeztek. Mindez azt jelentette, hogy 1554–1555-re a főhadimarsall hatásköre az utasításában foglaltakkal
ellentétben a gyakorlatban igen leszűkült és már pusztán a Győr előterében található várakra korlátozódott.
Bár az őrgróf 1555 legvégig betöltötte a főhadimarsalli tisztséget, tényleges hatásköre elődeinél jóval
csekélyebb volt, lényegében Königsbergével egyezett meg. Az 1552 utáni években tehát Pallavicini
ténylegesen nem elődje, Ebersdorf főhadimarsall, hanem az egykori győri könnyűlovas-kapitány
szervezőmunkáját folytatta tovább, azaz tiszte inkább az utóbbiéhoz állt közelebb. Tevékenysége viszont
jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy 1556-ban úgymond már hivatalosan is létrejöhessen a győri
főkapitányság.
Az olvasó számára rögtön felmerülhet a kérdés, a fenti táblázatból miért hiányzik az 1552-ben őrséggel
ellátott és Pallavicini 1553. évi idézett tervezetében is szereplő lövöldi kolostor, a tapolcai templom, a
szentmártoni apátság és a Veszprém eleste után oly fontos Palota vára. Lövöldöt és Tapolcát 1554-ben maga
a keresztény hadvezetés iktatta ki saját védelmi rendszeréből. Miután azokban megfelelő létszámú és –
hangsúlyoznánk – állandó őrséget az osztrák rendek segélyeiből már nem tudtak fizetni, Tapolcára a
Bánffyak könnyűlovasainak kivonása után nem került őrség. Lövöldöt ugyanakkor az esztendő tavaszán
29362 Az előírt 555 lovas helyett ténylegesen csak 500 szolgált Győrben. Ezek közül a fizetésükre 1554.
március 8-án kirendelt biztosok (Georg Freiherr von Tanhausen és Leopold von Lambach) utasítása szerint
tavasszal 200 lovas Pallavicini, 100 Korlátovith Jeromos, 100 Horváth Márk, 50 Petrinjei (Horváth) Gergely,
végül szintén 50 Paksy György parancsnoksága alatt szolgált. (ÖStA FHKA HKA Inst. No. 109.) Miután
Petrinjeit hamarosan egy időre Tatára rendelték (ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 63. Konv. D. fol. 45.
1554. augusztus 16., Buda. Tojgun budai pasa Petrinjei Gergelyhez, Tatára. Vö. még ugyan Györgyként
említve: Rohrbacher, 1888. 106.), a huszárok kapitányok alatti beosztása 1554 szeptemberére jelentősen
megváltozott. Ekkor a félezer könnyűlovasból 200 továbbra is a főhadimarsall, 100 pedig Korlátovith alatt
szolgált, a maradék 200-at viszont a következő egységekbe osztották szét: Horváth Márk 60, Paksy 40,
Gregoróczy Vince 25, Horváth János 25, Sándor Ferenc 25 és Échy Egyed 25 (az utóbbi ekkor éppen Léván).
(ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 74. Konv. A. fol. 16–17. Sforza Pallavicini Miksa főherceghez írott
levelének melléklete. 1554. szeptember 17., Győr) 1558-ban Petrinjei már ismét Győrben szolgált, hiszen
ekkor egy datálatlan levelét „Petrinnyei Horvat Gergel kiral ö felsege kapytannja Gjöröt”-ként írta alá.
Szalay, 1861. 300–301.: No. CCCXIII.
29463 A 376 gyalogból 148 Nagy Balázs, 154 Tóth Bálint, 74 pedig Ifjú Kristóf kapitánysága alatt tartozott a
hivatalos előírások szerint katonáskodni.
29564 Jóllehet Cseszneken ugyanilyen létszámú és megoszlású katona szolgált, az összeírás szerint a
vázsonyiak összes havi zsoldja 10 rajnai forinttal több volt, mint a csesznekieké. (Az sem zárható ki, hogy az
összeírás készítője valamelyik esetben számolási vagy másolási hibát követett el.)
29665 Ebből az összegből maguk a rendek az általuk megajánlott segélyt (másfél Gült; a fogalomra utóbb majd
még kitérünk), azaz 103 567 r. f. 47 k. 2 J-t fizettek. A maradék összeg, valamint a 9 postaló (540 r. f.), a musta- és
fizetőmester költségei (1920 r. f.), a győri gyógyszertáros éves zsoldja (120 r. f.) és bizonyos egyéb költségek (720 r. f.)
az Udvari Kamara kiadásait terhelték.