A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

évről évre következtek be, csak ehhez hasonló vizsgálatok révén kaphatunk reális képet minden egyes
magyarországi végvár őrségének legalább hivatalosan előírt megoszlásáról!) Szentmárton – ekkor általában
30-50 magyar gyalogból álló – őrségét ebben az időben már nem az osztrák rendek segélyéből, hanem királyi
jövedelmekből fedezték, jóllehet szükség esetén a győri katonaságból gyakran kiegészítették. Ilyen esetekben
már osztrák rendi zsoldon szolgáló gyalogok is állomásoztak az apátságban, ami – miként látni fogjuk – néha
nem csekély problémákat eredményezett. Nagyobb számú huszárságot élelmezési és takarmányozási
nehézségek miatt nem lehetett Szentmártonban tartani, amint erre Königsberg kapitány már 1551
novemberében felhívta uralkodója figyelmét. 274 43
A Veszprém eleste után életre hívott új védőzóna megszervezése és fizetése mellett a legégetőbb kérdés az
egész Balaton és Duna közötti védelmi övezet irányításának megoldása volt. 1552 végén ugyanis –
feltételezhetően a már tavasszal rajta kitört betegség és a Veszprém körüli nyári kudarcok miatt – Königsberg
távozott tisztéből, így már csak Győr védelme miatt is égető szükséggé vált utódlásának rendezése. I.
Ferdinánd ezért 1552. november 16-án végül Sforza Pallavicinit nevezte ki Königsberg és egyúttal Ebersdorf
utódjává, nevezetesen magyarországi főhadimarsallá. 275 44 Az itáliai őrgrófnak már senki sem hányhatta
szemére, hogy pusztán hírből ismeri a magyar hadszínteret és a törökök hadviselését. Pallavicini már 1534-
ben felbukkant Magyarországon, majd 1542-ben részt vett a Buda ellen indított nagy vállalkozásban. Noha
neve a magyar történetírásban ez ideig szinte csakis Fráter György meggyilkolásában való részvételével vált
ismertté, 276 45 nem feledkezhetünk meg arról, hogy török fogságából való kiszabadulását követően azonnal
elvállalta a neki felajánlott tisztséget, és az elkövetkező években mindent megtett azért, hogy a
magyarországi határvédelem ellenálljon az oszmánok fokozódó nyomásának. 277 46 Ideje lenne tehát magyar
végvári hőseink mellett Pallavicini és a hozzá hasonló idegen főtisztek nevét is megtanulnunk, hiszen ők is
gyakran áldozták életüket és vérüket az ország megmaradásáért.
Pallavicini főhadimarsall területi hatásköre – főhadparancsnok-elődeihez, illetve az őket gyakran helyettesítő
főhadimarsallokhoz hasonlóan – elvileg legalábbis jóval többre terjedt ki, mint a Balatontól északra és
Győrtől délkeletre fekvő védelmi övezet irányítására. Az őrgróf Bécsből tekintve a Dunától innen és túl
(egészen Egerig) minden magyarországi végvár védelméért felelős volt. Ez pedig nem jelentett mást,
minthogy az Erdélyben tartózkodó Castaldo főhadparancsnok a magyarországi mezei csapatok, Pallavicini
pedig a végvári őrségek, azaz az előbbi a tábori (mezei) hadügy, az utóbbi pedig a határvédelem irányítását
kapta a bécsi hadvezetéstől ez időben feladatul. Pallavicini rendelkezési jogköre a határvédelem teljes
területére vonatkozott, hiszen éppúgy felelt a 82végvárak erődítéseiért, hadianyag-ellátásáért, mint az őrségek
megfelelő létszámban való tartásáért, fizetéséért vagy a török elleni hírszerzés irányításáért. 278 47
Lényeges változást jelentett, hogy elődjével, Reinprecht von Ebersdorffal ellentétben Pallavicini székhelyéül
a bécsi hadvezetés már nem Komáromot, hanem Győrt jelölte ki, ami már önmagában is kiválóan jelezte,
hogy Győr jelentőségében fokozatosan felnőtt Komárom mellé. Az osztrák fővárosban ekkor már úgy
vélekedtek, a néhai főhadparancsnokok (Vels, Ungnad és Salm) alkalmi székhelye immáron megfelelő
központ arra, hogy onnan a többi végvár koordinálását végezhessék. 279 48 Szükség esetén az itáliai főtiszt
köteles volt akár Komáromba, akár Pápára (mint az osztrák tartományok és az egész kereszténység védelme
szempontjából kiemelt jelentőségű helyekre 280 49), vagy még távolabbi várakba is elutazni, és ott a megfelelő
27443 ÖStA KA AFA 1551/11/2. és 1551/11/4. Ehrenreich von Königsberg I. Ferdinándhoz. 1551.
november 1. és 2., Győr.
27544 ÖStA HHStA UA Fasc. 49. Konv. A. 1542. Okt. fol. 39–40. [Rossz levéltári elhelyezés alatt.]
Engedelmességre intő levél a magyarországi gyalogos és lovas végvári katonasághoz, valamint a
naszádosokhoz Sforza Pallavicini kinevezéséről.
27645 Barta, 1998. 8–18.
27746 Lásd az életrajzi lexikon adatait, valamint ÖStA KA Memoiren 28/1334/11. pp. 195–227.; Banfi–
Maggiorotti, 1932. 90. és újabban Köhbach, 1994. 214–215.: 78. jegyzet.
27847 ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 68. Konv. A. fol. 108–109. és fol. 111–112. I. Ferdinánd utasítása
Sforza Pallavicini magyarországi főhadimarsall részére. 1552. november 16., Ebersdorf. Vö. még: MOL E
210 MKA Misc., Militaria Tétel 123. No. 13.
27948 „Et primo ne longius quam convenit a fidelibus regnicolis et militibus nostris, nec non locis, quorum
curam habere debebit, absit, volumus ipsum per hanc hyemem pro maiori temporis parte Jaurini morari, ubi
quondam generales quoque nostri in regno Hungariae capitanei superioribus annis ut plurimum residere
solebant, ut in dicta tanquam et specula ad reliquarum arcium et locorum nostrorum finitimorum ultra
citraque Danubium existentium defensionem ac provisionem prospicere animumque adjicere queat.” ÖStA
HHStA Hungarica AA Fasc. 68. Konv. A. fol. 108.
28049 „Comaronium, Jaurinum et Papa, quorum scilicet locorum iactura tum nobis et regno nostro