A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet
A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet
A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
magyarországi hadügy és határvédelem legfőbb irányítójának feladatkörét is ideiglenesen Ebersdorf látta el.<br />
Munkájában feladatait az ország keleti területein az Egerben hadbiztosként tevékenykedő Erasm Teufel és<br />
Bernardo de Aldana vették át. 222 26<br />
Ebersdorf 1547 és 1550 közötti tevékenységéről sajnos meglehetősen keveset tudunk. Ez elsősorban azzal<br />
magyarázható, hogy a témánk szempontjából az egyik legfontosabb forrásbázisul szolgáló és a Haus-, Hofund<br />
Staatsarchivban található Hungarica irategyüttes az 1544 és 1549 közötti időszakra vonatkozóan igen<br />
szegényesen maradt fenn. Míg a korábbi évtizedekben egy-egy esztendő anyaga kettő-öt csomót tesz ki,<br />
addig ezekből az évekből mindössze két kartonnyi irat maradt az utókorra. 223 27 Ennek ellenére a töredékesen<br />
rendelkezésünkre álló adatok azt sejtetik, Salm távollétében Ebersdorf, illetve gyakori bécsi útjai idején<br />
Erasm Teufel haditanácsos és királyi kapitány folytatták az 1546-ban megkezdett szervezőmunkát, amely<br />
Győr előterében egy Bécsből jól ellenőrizhető védelmi övezet kialakítására irányult. 224 28<br />
Ennek a védőzónának az életében 1551-ig egyetlen jelentősebb változás következett be. 1547 októberétől<br />
Alsó-Ausztria rendjei – elsősorban az éppen beköszöntő békeidőszakra tekintettel – csökkentették anyagi<br />
részvételüket a magyar határvédelemben. Ez abban nyilvánult meg, hogy Pápa várában az ott szolgáló<br />
magyar könnyűlovasság fizetését ettől kezdve 1552-ig már nem a rendek biztosították, azokat Ferdinánd<br />
király más uralkodói jövedelmeiből vagy a magyar hadiadóból próbálták fedezni. 1548-ban emiatt Győrben,<br />
Veszprémben és Szentmártonban összesen már csak mintegy 900 katonát fizettek a szomszédos osztrák<br />
tartomány rendjei a korábbi körülbelül 1120 végvári helyett. 225 29 71Mindezt azért szeretnénk különösen<br />
hangsúlyozni, mert a határvédelem későbbi működése tekintetében ismét egy meghatározó gyakorlat első<br />
komolyabb jelentkezéséről volt szó. A magyar vártörténeti kutatások ez ideig egyedül 1671–1672 tájáról<br />
tudtak a végvári katonaság létszámának csökkentéséről (Reduktion, Ringerung), pedig ilyen intézkedésekre a<br />
16–17. században tucatnyi alkalommal került sor – noha valóban ritkán akkora volumenben, mint az említett<br />
esztendőkben. A bécsi hadvezetés – miként Európa minden állama – az óriási költségeket felemésztő<br />
hadikiadásokkal igyekezett mindig takarékoskodni. Amennyiben tehát békesség köszöntött be vagy<br />
reformokat dolgoztak ki a katonaság létszámának racionalizálására, akkor tüstént sor került a lovasok és<br />
gyalogok egy részének elbocsátására vagy más jövedelmekből való fizetésére.<br />
Salm, Ebersdorf és Teufel munkáját Győr előterében az 1540-es évek második felében az is elősegítette,<br />
hogy Várday Pál helytartó mellett a dunántúli főkapitányi tisztséget másodszor betöltő Nádasdy Tamással is<br />
megfelelő viszonyt tudtak kialakítani. Az idegen főtisztek és Nádasdy valóban egymásra voltak szorulva. A<br />
magyar főkapitánynak az uralkodó idegenből érkező segélyeire a Dél-Dunántúl védelmében mindenképpen<br />
szüksége volt, hiszen ugyanezen tisztében korábban már megtapasztalhatta, hogy a magyar hadiadójövedelmek<br />
szinte semmire sem elegendőek. Ebersdorféknak szintén jól jött Nádasdy segítsége, hiszen a<br />
dunántúli főkapitány Magyarország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb főura volt. Ráadásul Sárvár<br />
urának a dunántúli végeken korábbi szolgálatának és jelentős familiárisi rendszerének köszönhetően olyan<br />
kiterjedt kapcsolatrendszere volt, 226 30 amelyet az idegen főtisztek is kamatoztathattak a Győrtől délkeletre<br />
szerveződő határvédelemben. A kérések és egyeztetések ezért az idegen és magyar főtisztek között nem<br />
hiányoztak, noha természetszerűleg akadtak nézetkülönbségek, sőt olykor még komolyabb hatásköri<br />
összeütközések is. 227 31<br />
Salm főhadparancsnok 1550 végi halála után Ebersdorf egyedül folytatta tovább a Balatontól északra fekvő<br />
terület védelmének szervezését, hiszen Teufel ettől kezdve előbb Egerben mint hadbiztos, majd mint a<br />
22226 Uo., valamint lásd a még Függelékben közzétett archontológia és életrajzi lexikon adatait. Aldana<br />
biztosságára vö.: Szakály, 1986/1. 125., Teufel egri tevékenységére pedig: MOL E 185 MKA Nádasdy cs. lt.,<br />
Missiles, Erasm Teufel Nádasdy Tamáshoz. 1551. május 23., Eger.<br />
22327 ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 54–55.<br />
22428 Lásd ezzel kapcsolatban Salm főhadparancsnok 1548–1549-ből – sajnos katasztrofális állapotban –<br />
fennmaradt leveleit I. Ferdinándhoz. ÖStA FHKA HKA HFU rote Nr. 2. 1548–1549. fol. passim.<br />
22529 „Hernach verzaichennt das Khriegsfolckh, so an der osterreichischen Grenicz ligt unnd durch ain<br />
ersame Lanndtschafft des Erczherczogthumbs Osterreich unnder der Enns bißheer besoldt worden, unnd<br />
wiewoll die Bezallung der Monnat nit gleich, so ist das die Ursach, das im vergangen [15]47 Jars im Monnat<br />
Marcii, Apprillis, Maii, Junii, Julii, Augusti und Septembris ain merrers Khriegsvokh [sic!] gehalten, und<br />
hernach in den anndern Monaten widerumben geringert werden, noch verhannden ist.” NÖLA SA Ständ.<br />
Akt. A–VII–8. fol. 5–6. Vö. még: Uo. A–VII–29. fol. 7–8.<br />
22630 Varga J., 1981. passim.<br />
22731 Vö. ezzel kapcsolatban: MOL E 185 MKA Nádasdy cs. lt., Missiles, Niklas Graf zu Salm und<br />
Neuburg levelei Nádasdy Tamáshoz. 1546–1550.