A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

titkára, tolmácsa, valamint a budai és pécsi bírák szállították az információkat a törökök terveiről. 217 21
Mindennek pedig a még csak születőben lévő új határvédelem hatékony működtetése miatt alapvető
jelentősége volt.
Az 1546 utáni fél évtizedben Niklas Graf zu Salm ez ideig szinte teljességgel ismeretlen főhadparancsnoki
tevékenysége megteremtette a feltételeket arra, hogy az elődei által az 1526 utáni másfél évtizedben vezetett
hadjáratok biztosította magyarországi területeken megkezdődjék egy új határvédelmi rendszer alapjainak
lerakása. A bécsi hadvezetés és a határvédelembe bekapcsolódó alsó-ausztriai rendek kezdeti próbálkozásai
tehát sikerrel jártak, ami nem csekély mértékben magának Salmnak és főtiszttársainak az érdeme, továbbá a
helytartóval és a magyar rendek katonai–politikai vezetőivel való kompromisszumkészségének az
eredménye volt. De emellett még azt is vállalta, hogy éveken keresztül folyamatosan ingázzon Bécs, Prága,
Pozsony, Győr és Komárom között azért, hogy minden fontosabb ügyben Várdayval, Ferdinánd király bécsi
haditanácsosaival, valamint a végeken tartózkodó osztrák tartományi haditanácsosokkal tárgyalhasson.
Mindeközben Salm nem feledkezett meg a horvát–szlavón végek problémáinak intézéséről sem, jóllehet
ezek a bécsi hadvezetés számára a mellékfrontot jelentették. Elődjéhez, Leonhard von Vels hasonlóan Bécs
erődvárossá való kiépítése ügyében is gyakorta intézkedett, elsősorban az annak irányításáért felelős
felügyelővel (Superintendent der Gebäu in Wien), Hermes Schallauzerrel együtt. 218 22 1549-ben pedig még
egy hadjáratot is vezetett Basó Mátyás és Balassa Menyhért rablásainak megfékezésére, midőn Ferdinánd
király számára elfoglalta Murány, Léva, Szitnya és Csábrág várait, amelyek azután az 1550-as évektől a
Garam menti bányavárosokat oltalmazó védőzóna fontos elemeivé váltak. Végül az 1549 nyarán lefolytatott
hadjáratot követően szeptemberben nagy része volt a Fráter Györggyel kötött nyírbátori egyezség
kidolgozásában, majd a szolnoki vár kiépítésének megkezdésében. 219 23 Mivel a feladatainak ellátásához
nélkülözhetetlen utazásai lehetetlenné tették, hogy utasítása értelmében Győrben tartózkodjon, oda és még
inkább a közeli Komáromba, maga helyett főhadparancsnok-helyettesét, Reinprecht von Ebersdorfot küldte.
Komáromot ez időben maga a helytartóság is alkalmasabbnak tartotta erre a feladatra. 1548-ban tanácsosai
kifejtették Ferdinánd királynak, hogy a Duna-parti vár azért is megfelelőbb a főhadparancsnok állandó
székhelyének, mert Győrben a több folyón való átkelés nehézségeket okoz, Komáromból viszont rövid idő
alatt meg lehet segíteni mind Nyitrát, mind Pápát vagy magát Győrt is. 220 24
70Ebersdorfnak megvolt a kellő katonai tapasztalata és magyarországi helyismerete ahhoz, hogy
Komáromban, Győrben és előterében felettese feladatkörét ellássa, majd az 1546-ban megkezdett módon
tovább szervezze a határvédelmet. Az 1529. és az 1532. évi hadjárat idején Ebersdorf az alsó-ausztriai
rendek felkelő csapatainak kapitánya volt, négy esztendő múlva pedig 400 nehézlovas parancsnokaként V.
Károly császár zsoldján Itáliában szerzett újabb tapasztalatokat. 1540-től azután folyamatosan
Magyarországon szolgált. Előbb hadimarsall volt Vels főhadparancsnok mellett, majd 1541 elején
ideiglenesen még betegeskedő felettese tisztét is betöltötte. Innen pedig már egyenesen vezetett az út előbb a
főhadparancsnok-helyettesi tiszthez – amelyben Vels halála után Salm is megtartotta –, majd egyúttal a
főhadimarsallsághoz. Sőt Salm 1550 végi halálát követően az új magyarországi főhadparancsnok, Miksa
főherceg hadügyi helyettese, Gianbaptista Castaldo 1551 áprilisában történt kinevezéséig 221 25 a
21721 „Ich durch des Bassa zu Ofen Secretary unnd Tulmetschen unnd dem Richter daselbs zu Ofen, auch
zu Funfkhirchen bestelt.” ÖStA FHKA HKA Fam.–Akten S 12/1. fol. 94–96. Niklas Graf zu Salm und
Neuburg I. Ferdinándhoz. 1546. július 30., Pozsony.
21822 Uo. fol. 5–196. passim és ÖStA FHKA HKA HFU rote Nr. 2. 1546. fol. passim. (Velsre lásd az
életrajzi adattárat.) Schallauzerre és Bécs erődítéseire pedig: Camesina. 1881. passim; Eberle, 1911. és új
eredményekkel: Czeike, 1959–1960. különösen 75–76.
21923 Az 1549. évi expedícióra: Szakály, 1986/1. 64–92. és MOL E 185 MKA Nádasdy cs. lt., Missiles,
Niklas Graf zu Salm und Neuburg levelei Nádasdy Tamáshoz. 1549.; A nyírbátori tárgyalásokra: Gooss,
1911. 112–113.; Szolnok kiépítésére lásd Salm 1550. évi rendkívül érdekes leveleit a Nádasdy levéltárban,
valamint Illésy, 1893. passim.
22024 „Videtur, ut ipse dominus generalis continuam residenciam faciat in Komaron, quoniam Jaurini
propter difficultatem traiectus trium aut quattuor vadorum Danubii non est commoda ei residencia, nam ex
Komaron brevi temporis spacio Nittriam vel ad Papa, vel Jaurinum, vel, quo fuerit opus, proficisci poterit.”
ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 55. 1548. fol.157. A helytartóság I. Ferdinándhoz. Dátum nélkül, 1548-
ból.
22125 ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 57. Konv. B. fol. 165–173. I. Ferdinánd utasítása Gianbaptista
Castaldo Miksa cseh király és osztrák főherceg magyarországi hadügyi helyettese (Verwalter des
Kriegsgeneralats Erzherzog Maximilians in Ungarn) számára. 1551. április 27., Bécs. Kiadása: Utiešenoviæ,
1881. 24–32.: No. VII. Rövid kivonatolása: Kropf, 1896. 299–302.