A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

1542 tavaszán a megválasztott országos főkapitányok között a rendek két részre osztották fel az ország
Drávától északra fekvő területét, attól délre ugyanis ottani képviselőjük, Nádasdy Tamás horvát–szlavón bán
igyekezett ellátni – az oda rendelt királyi idegen csapatok főhadparancsnokának kárára – szintén egyre
csökkenő feladatkörét. Perényi főkapitányi hatásköre az ország északkeleti felében fekvő birtokaihoz
közelebb eső, a Dunától északra és keletre elterülő területekre terjedt ki, a Somogyban és Baranyában
birtokos Báthory pedig a Dunántúlon parancsnokolt. Katonai feladatuk – elvileg legalábbis – az volt, hogy
ellássák a betöltetlen nádori tisztség hadügyi szerepkörét, saját területeiken a rendek és a vármegyék által
felfogadott csapatokkal szervezzék a határok minél hatékonyabb védelmét, valamint török elleni hadjáratok
alkalmával vezessék a nemesi felkelő és vármegyei csapatokat, miként azt az 1542. évi Buda elleni
expedícióban az akkor még egyedüli főkapitány Perényi valóban tette. 128 12 A magyar rendek tehát Buda
1541. évi elestét követően azonnal felismerték a török fenyegetés közvetlen voltát és a védelmi rendszer ily
módon történő két részre osztásával tettek kezdő lépést a hódítók elleni védekezés hatékonyabb
megszervezésére.
Az 1542 tavaszán kinevezett két országos főkapitány csak meglehetősen rövid ideig látta el együtt a rendek
által rájuk bízott katonai, valamint egyéb, elsősorban a jogtalanul elfoglalt birtokok visszaadásával
összefüggő rendfenntartó feladatokat. 129 13 Mivel Perényi – látva a hadjárat kudarcát – a budai pasával
próbált szövetséget keresni, október 10-én őt Ferdinánd király elfogatta és hat éves rabságra száműzte. 130 14
Tisztét mindenképpen be kellett betölteni, hiszen a kémjelentések napról napra arról számoltak be, hogy a
törökök újabb foglalásokra készülnek, ami 1543–1544-ben be is következett. Az 1542 novemberében
48Pozsonyban újra összegyűlt rendek javaslatára 131 15 végül I. Ferdinánd december 23-án Perényi helyére
Nádasdy Tamást nevezte ki, 132 16 aki korábban budai udvarbíróként, majd 1538-tól horvát–szlavón bánként
mind Szapolyai hívei, mind a törökök elleni küzdelmekben jelentős tapasztalatokra tett szert, és egyúttal az
ország egyik legjelentősebb birtokokkal rendelkező főura volt. Miután azonban a Kanizsai Orsolyával kötött
házasságának köszönhetően ez a birtokegyüttes szinte kivétel nélkül a Dunántúlon feküdt, a két országos
főkapitány területi hatáskörét megcserélték, hiszen Nádasdynak elvileg a letartóztatott Perényi északkeleti
területeit kellett volna igazgatnia. Erre azért volt lehetőség, mert Báthory András a Dunántúl délnyugati része
mellett az ország keleti felében is rendelkezett birtokokkal. Azaz 1542 legvégétől Nádasdy a Dunántúl
országos főkapitányaként ennek az országrésznek a védelmét kapta a rendektől feladatul, míg Báthory
fennhatósága Perényi egykori északkelet-magyarországi területeire terjedt ki.
A győri főkapitányság kialakulásának története szempontjából természetesen a dunántúli országos főkapitány
tevékenysége érdemel számunkra megkülönböztetett figyelmet. A rendek által támogatott Nádasdy
előzetesen benyújtott feltételei, majd a vele kötött uralkodói szerződés értelmében 500 könnyűlovast tartozott
feladatai ellátására felfogadni – közülük 25 kerülhetett ki saját szervitorai közül –, miközben Ferdinánd
király ígéretet tett neki, hogy más katonái közül még további 1000 könnyűlovast és ugyanennyi gyalogost
rendel parancsnoksága alá. 133 17 A tisztét 1546 tavaszáig betöltő Nádasdynak, majd utódjának a
főkapitányságot körülbelül bő fél esztendeig ellátó füzesdi Késás Pálnak, Török Bálint egykori szigetvári
et exercitus nostri generalis capitaneus” MOL E 148 MKA NRA Fasc. 336. No. 5. és No. 17., valamint 1538.
március 31.: „parcium regni superiorum ac gencium nostrarum capitaneus generalis”. Uo. Fasc. 336. No. 25.
12812 „Az magyarok között (az magyaroknak) fő hadnagya vala Prínyi Péter.” Verancsics évkönyv, 1981.
90.
12913 Lásd erre például az 1542. évi besztercebányai diéta 5., az 1542. évi pozsonyi országgyűlés 2. és az
1543. évi ugyancsak besztercebányai gyűlés 2. törvénycikkét. CJH, 60–63., 82–83. és 108–109.
13014 Sztárai, 1985. 137–178.: No. 38–59.; Détshy, 1989. 32–34. és Sugár, 1992. 189–202.
13115 „ex deliberacione universorum fidelium nostrorum, dominorum praelatorum, baronum regnique
nobilium in proxime conventu Posonii habito” MOL E 21 Ben. res. Köt. 534. (1531–1549) fol. 47 r . Az 1542.
évi novemberi diéta fennmaradt iratanyagában erre vonatkozóan – sajnos – semmilyen utalást nem találunk.
MOE, II. köt. 401–462.
13216 MOL E 21 Ben. res., Köt. 534. (1531–1549) fol. 47 r . December 26-án Ferdinánd király Nádasdy
kinevezéséről engedelmességre intő levélben értesítette magyarországi alattvalóit, egy nappal később pedig
ugyancsak külön oklevélben rendelkezett arról, hogy a 23-án kinevezett főkapitány – mintha tüstént egy
hadjáratban venne részt – fizetését már 1543. január 1-től kapja. MOL E 144 MKA Tört. eml., Belügy
(Doboz 1.) fol. 79–80. és MOL E 21 Ben. res. Köt. 534. (1531–1549) fol. 47 v .
13317 Nádasdy feltételei: „Ordinacio magnifici domini Thomae Nadasdi racione capitaneatus generalis.”
MOL E 211 MKA Lymbus Series II. Tétel 4. fol. 136–137. Vö. még: „Ordinacio domini capitanei generalis,
qui curam defensionis regni et execucionis articulorum Novisoliensium habere debebit.” Uo. fol. 143–144.