A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

főhadparancsnokok Ferdinánd király fennhatósága alatt biztosítottak. Elsősorban ennek köszönhető, hogy
nem valósultak meg Nádasdy Tamás azon sötét jövendölései, amelyeket Buda 1540. évi őszi ostroma előtt az
alábbi szavakkal fogalmazott meg uralkodójának, midőn a magyar főváros páratlan jelentőségét ecsetelve:
„Minden Buda ostromától függ; amely ha ez alkalommal nem sikerül, Szentséges Felségtek elveszít mind
minket, mind összes országát, mivel most nemcsak Szentséges Felségtek országainak, hanem az egész
keresztény köztársaságnak a sorsáról van szó.” 121 5
1. A magyar rendek kísérletei (1541–1546)
A magyar rendek az ország védelmére vonatkozóan az első jelentősebb intézkedéseket még az 1542. évi
sikertelen Buda elleni hadjáratot megelőzően, az esztendő februárjának végén–márciusának elején
Besztercebányán tartott országgyűlésükön hozták. Elsősorban abból a célból, hogy legalább a nagyobb
hadjáratok közötti kisebb török betörésekkel szemben felvehessék a küzdelmet, valamint hogy katonailag
egységes irányítás alá vonják az ország természet-földrajzilag és geopolitikailag külön régiót alkotó
területeit, – miként arról a bányaváros fennmaradt jegyzőkönyve megemlékezik – „két országos főkapitányt
választottak, nevezetesen Perényi Péter és Báthory András urakat”. 122 6 Ugyanerről számol be egy fennmaradt
memoriálé is, midőn arról tudósít, hogy miután Báthory András testvéreivel I. Ferdinánd pártjára állt, a
rendek akaratából Perényi Péter mellett magára vállalta „az ország kapitányságának terhét, mind a végek
védelmére és a hadiadó beszedésére, mind a lázadók megfékezésére vonatkozóan”. 123 7 Báthorynak azért
kellett „Perényi mellett” elvállalnia ezt a feladatot, mert Perényi már 1540 szeptemberétől úgynevezett
országos főkapitány (supremus capitaneus regni Hungariae) volt. 124 8 Perényit ugyanis, miután ő Szapolyai
János halála után Ferdinándhoz pártolt, 125 9 a Habsburg uralkodó erre a 47tisztségre is kinevezte. A főúr
átállási feltételeinek tekintélyes hosszúságú jegyzékeiben – a kancelláriai tisztségre való kinevezéssel
ellentétben – ez ugyan konkrétan nem szerepelt, 126 10 nem kell kételkednünk abban, hogy Perényi mégis
megkívánta ezzel a tiszttel való megadományozását is. Ez azért is igen valószínű, mert korábban Szapolyai
oldalán 1537-től már viselt egy hasonló katonai méltóságot, az ország felső részeinek főkapitánya (supremus
capitaneus partium regni Hungariae superiorum) középkori eredetű tisztét. 127 11
1215 „omnia stant in expugnatione Budensi, quae si hac vice non succeserit, perdet Vestra Sacra Maiestas se
et nos, et omnia regna sua, quia nunc non de Vestrae Sacrae Maiestatis solum regnis, sed de tota Republica
Christiana agitur.” ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 43. Konv. B. fol. 231–232. Nádasdy Tamás I.
Ferdinándhoz. 1540. szeptember 30., Sempte.
1226 „In diesem Jahre haben die Herrn Prelathen und andere Landt- und Schlossherrn mit gemeinem Adell
aus allen Stuhlen, auch den gemeinen Frey- und Bergstethen Versammlung aus befehlicht Kaiserlicer
Königlicher Majestät, unsers allergnedigsten Herrn, alhier im Neusohl ein Lanttag gehalten. Der Angang ist
26 Februar und gewehrt bis auf den 7 Tag Martii … und zwehn Oberste Hauptleute des Landes erwölt,
nemlich Herrn Perinus Peter und Herrn Andreas de Bathor.” Főglein, 1923–1924. 474.: 1. jegyz.
1237 „Deinde, cum dominus Andreas Bathory cum suis fratribus ad obedientiam Regie Majestatis et
fidelitatem accessit, onusque capitaneatus huius regni, tum pro defensione confiniorum et administratione
subsidiorum, tum pro domandis rebellibus, de voluntate dominorum utriusque Ordinis et aliorum Statuum,
una cum domino Petro Pereny in se assumpsit … ” MOE, II. köt. 375.: No. XIII.
1248 Az alább idézett adatok mellett vö. még: „Amikor aztán néhai János király halála után a Királyi Felség
szolgálatára tért, a Fényességes Felség … kancellárrá és országos főkapitánnyá tette … A Királyi Felségnek
Magyarországon főkapitánya és kancellárja lett.” Sztárai, 1985. 142.: No. 42.
1259 Perényi 1540. szeptember 8-án Nyitrán kelt és saját kezűleg aláírt hűséglevele I. Ferdinánd számára:
MOL E 142 MKA Act. pub. Fasc. 15. No. 43. Vö. még: A főúr szeptember 11-én Gyarmat várából már mint
Ferdinánd király híve intézett levelet Nádasdy Tamáshoz. MOL E 185 MKA Nádasdy cs. lt., Missiles,
Perényi Péter Nádasdy Tamáshoz. 1540. szeptember 11., Gyarmat.
12610 Perényi átállási feltételei Thurzó Elekhez 1540. július 3-án írott levelében: ETE, III. köt. 457–463.:
No. 472. (Lásd különösen a 6. artikulust. Uo. 460.); 1540. augusztus 10-én Ferdinánd király Oláh Miklóst
rendelte az átpártolni kész Perényivel való tárgyalásokra. ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 43. Konv. A. fol.
6–9.; Felterjesztés Perényi kívánalmairól Ferdinándhoz szeptember elejéről: ETE, III. köt. 485–487.: No.
493.; Végül Ferdinánd szeptember 14-én Bécsújhelyen tette meg végső ígéreteit az átállt főúr számára. ÖStA
HHStA Hungarica AA Fasc. 43. Konv. B. fol. 64–66. Vö. még Détshy, 1989. 31. és Sztárai, 1985. 13. és
127–128..: No. 29.
12711 1537. augusztus 6., kinevezés: MOL I 28 Gévay-hagyaték Tétel 2. fol. 132. és fol. 278. Vö. még:
1537. december 14.: „parcium regni superiorum capitaneus generalis”, ill. „parcium superiorum genciumque