A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

Geschichtswissenschaft. Heft VI.)
Logitsch, 1939. Logitsch, Hildegard: Innere und äußere Defensionsmaßnahmen des Erzherzogtums
Niederösterreich im 16. und 17. Jahrhundert. Wien, 1939. (Phil. Diss.)
Luschin, 1882–1886. Luschin, Arnold, von Ebengreuth: Oesterreicher an italienischen Universitäten zur
Zeit der Reception des römischen Rechts. I. Abt. (Separat-Abdruck aus den
BVLN, Jahrgänge 1880, 1881 u. 1882.) Wien, 1882. II. und III. Abt. (Separat-
Abdruck aus den BVLN, Jahrgänge 1883, 1884 und 1885). Wien, 1886.
Maggiorotti–Banfi,
1933/1. Maggiorotti, Leone Andrea–Banfi, Florio: Győr vára. In: HK 34. (1933) 1–45.
Maggiorotti–Banfi,
1933/2. Maggiorotti, Leone Andrea–Banfi, Florio: Pietro Ferabosco. In: HK 34. (1933)
156–173.
Maksay, 1990. Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. 1–2. köt. Szerkesztette és a
bevezető tanulmányt írta: Maksay Ferenc. Bp., 1991. (=A MOL kiadványai II.
Forráskiadványok 16.)
Marosi, 1974. Marosi Endre: Itáliai hadiépítészek részvétele a magyar végvárrendszer
kiépítésében 1541–1592 között. In: HK 21. (1974) 28–74.
Marosi–Nagy, 1985. Marosi Endre–Nagy László: Habsburg- és törökellenes harcok. In: Magyarország
hadtörténete. I–II. köt. Főszerk.: Liptai Ervin. I. köt. Bp., 1985. 179–336.
Martian, 1910. Martian Julián: Magyarok V. Károly császár udvartartásában. (1546–47.) In: EM
27. (1910) 53–54.
Matunák, 1896. Matunák Mihály: Érsek-Újvár alapítási éve. In: Sz 30. (1896) 338–341.
Matunák, 1897. Matunák Mihály: Veszprém ostroma és visszafoglalása 1566. június 30-án. In: HK
10. (1897) 266–276.
292Matunák, 1901. Matunák Mihály: Korpona várkapitányai. Korpona, 1901.
Mednyánszky, 1885. Mednyánszky Dénes: Egy kiskorú világi tihanyi apát. In: T 3. (1885) 188–189.
Meyer, 1879.
Meyer, Christian: Die Feldhauptmannschaft Joachims II. im Türkenkriege von
1542. In: ZPGL 16. (1879) 480–538.
MilitÄrgrenze, 1973. Die k. k. MilitÄrgrenze. Beiträge zu ihrer Geschichte. Wien, 1973. (=Schriften des
MilitÄrgrenze, 1982.
Heeresgeschichtlichen Museums in Wien 6.)
Die österreichische Militärgrenze. Geschichte und Auswirkungen. Hrsg.: Gerhard
Ernst. Regensburg, 1982. (=Schriftenreihe des Regensburger Osteuropainstituts 8.)
Mohl An., 1913. Mohl Antal: Győr eleste és visszavétele. 1594–1598. Győr, 1913.
Mohl Ad., 1934. Mohl Adolf: Győr elestének és visszafoglalásának irodalma. In: GySz 5. (1934)
373–387. és 447–461.
Molnár A., 1998.
Molnár L., 1989.
Muck, 1942.
Müller J., 1900.
Müller J., 1938.
Molnár Antal: A veszprémi egyházmegye a török hódoltság idején. In: Veszprém a
török korban. Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről. Szerk: Tóth G. Péter.
Veszprém, 1998. 70–90. (=VMK 9.)
Molnár László, V.: Thury György palotai és kanizsai kapitányságának története. In:
VTT 2. (1989) 48–59.
Muck, Friedrich: Die Leysser von Wildon. Wien, 1942. (Phil. Diss.)
Müller, Johannes: Die Verdienste Zacharias Geizkoflers um die Beschaffung der
Geldmittel für den Türkenkrieg Kaiser Rudolfs II. In: MIÖG 21. (1900) 251–304.
Müller, Johannes: Zacharias Geizkofler 1560–1617, des Heiligen Römischen
Reiches Pfennigmeister und oberster Proviantmeister im Königreich Ungarn.
Baden bei Wien, 1938. (=Veröffentlichungen des Wien Hofkammerarchivs III.)
Müller V., 1973. Müller Veronika: Thury György kanizsai kapitánysága. Zalaegerszeg, [1973.]
Nagy I., I–XII. köt. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. I–
XII. köt. Pest, 1857–1868.
Nagy Lá., 1987. Nagy László: Az erős fekete bég. Nádasdy Ferenc. H. n., 1987. (Korok és emberek
sorozat)
Neugebauer, 1979. Neugebauer, Gabriele: Die niederösterreichischen Landtage von 1577 bis 1592.
Newald, 1879/1.
Wien, 1979. (Phil. Diss.)
Newald, Johann: Das Grabmal des Grafen Niclas zu Salm in der Votivkirche.
Wien, 1879.
Newald, 1879/2. Newald, Johann: Niclas Graf zu Salm. Eine Historische Studie. In: BMAW 18.
(1879) 1–122.