A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

Augustinerkirche zu Wien. In: BMAW 7. (1864) 169–180.
Berger, 1885.
Berger, Adolf: Die Denksäulen auf die Wiedereroberung von Raab 1598. In: MAW
1885. 10. sz. (Oktober) 37–39.
Bíró, é. n.
Bíró Endre: Tata története 1526-tól az Esterházy uradalom létrejöttéig. In: Tata
várostörténete. I. köt. Az őskortól 1727-ig. Szerk.: Bíró Endre. Tata, é. n., 187–
219.
Borbíró–Valló, 1956. Borbíró Virgil–Valló István: Győr városépítéstörténete. Bp., 1956.
Borosy, 1971. Borosy András: A telekkatonaság és a parasztság szerepe a feudális magyar
hadszervezetben. Bp. 1971. (= Értekezések, Új sorozat 60.)
Bozsóky, 1993. Bozsóky Pál Gerő: Segesdi krónika. Szeged, 1993. (=A Veszprémi Egyházmegye
Múltjából 15.)
Braudel, 1996. Braudel, Fernand: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában. III.
köt. Bp., 1996.
Brichzin, 1992–1996. Brichzin, Hans: Eine Ungarnkarte von Nicolaus Angielus, sowie Grund- und
Aufrisse ungarischer Festungen aus dem Jahr 1566 im Sächsischen
Hauptstaatsarchiv zu Desden. Teil I. In: CH 2. (1992) 39–43., Teil II. In: Uo. 4.
(1994) 12–18., Teil III. In: Uo. 5. (1996) 8–11.
Brinner, 1878. Brinner, Wilhelm: Geschichte des k. k. Pionnier-Regi-mentes in Verbindung mit
einer Geschichte des Kriegs-Brückenwesens in Oesterreich. Bd. 1–2. Wien, 1878.
Broucek, 1988. Der allerhöchste Oberbefehl. Die Garden. Bearb.: Peter Broucek unter Mitarb. v.
Georg Zivkovic und Herbert Klima nach Manuskriptfragmenten von Obstlt.
Alphons Freiherr von Wrede. Wien, 1988. (=Militaria Austriaca – Geschichte der
k. u. k. Wermacht Bd. 6.)
Camesina, 1881. Camesina, Albert: Urkundliche Beiträge zur Geschichte Wiens im XVI.
Cerwinka, o. J.
Jahrhundert. Wien, 1881.
Cerwinka, Günther: Die Eroberung der Festung Kanizsa durch die Türken im Jahre
1600. In: Innerösterreich 1564–1619. Im Auftrag der Steiermärkischen
Landesregierung herusgegeben im Zusammenhang mit der Ausstellung „Graz als
Residenz–Innerösterreich 1564–1619”. Red.: Alexander Novotny und Berthold
Sutter. Graz, o. J. 409–511. (=Joannea. Publikationen des Steiermärkischen
Landesmuseums und der Steiermärkischen Landesbibliothek Bd. III.)
Clement, 1964. Clement, Alfred: Handbuch der Feld- und Militärpost in Österreich. Graz, 1964.
Czeike, 1959–1960. Czeike, Felix: Hermes Schallauczer. In: Jb. VGStW 15–16. (1959–1960) 70–81.
281Czeike, Bd. 5. Historisches Lexikon Wien. Bd. 5. Hrsg.: Felix Czeike. Wien, 1997.
Csengel–Gere, 1996.
Csorba, 1974.
Csengel Péter–Gere László: Előzetes jelentés a városlődi karthauzi kolostor
kutatásáról. In: MSz 6. (1996) 1. sz. 53–84.
Csorba Csaba: Erődített és várrá alakított kolostorok Dél-Dunántúl török kori
végvári rendszerében. In: Évk: SMM 5. (1974) 13–47.
Csorba, 1978. Csorba Csaba: Esztergom hadi krónikája. Bp., 1978.
Dávid, 1982. Dávid Géza: A simontornyai szandzsák a 16. században. Bp., 1982.
Dávid, 1992. Dávid Géza: A veszprémi szandzsák. In: Keletkutatás 1992 ősz 27–36.
Dávid, 1995.
Dávid, 1998.
Dávid Géza: Török közigazgatás Magyarországon. Bp., 1995. (Nagydoktori
disszertáció)
Dávid Géza: Török uralom Veszprémben (1552–1566). In: Veszprém a török
korban. Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről. Szerk.: Tóth G. Péter.
Veszprém, 1998. 17–29. (=VMK 9.)
Demkó, 1916–1917. Demkó Kálmán: Magyarország hadi ereje a XVI. században. In: HK 17. (1916) 1–
36., 312–348. és XVIII. (1917) 35–70., 186–218.
Dénes, 1991. Dénes József: Kastélyok, kúriák, udvarházak Vas megyében. In: VSz 45. (1991) 2.
sz. 233–244.
Détshy, 1989.
Détshy, 1994.
Domokos, 1997/1.
Domokos, 1997/2.
Détshy Mihály: Sárospatak vára és urai 1526-tól 1616-ig. Sárospatak, 1989. (=A
Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 28.)
Détshy Mihály: Adatok Joannes Maria Speciecasa hadiépítész életpályájáról. In:
Gerő László nyolcvanötödik születésnapjára. Tanulmányok. Bp., 1994. 227–234.
Domokos György: Adatok a komáromi vár 16. századi építéstörténetéhez. In:
Limes 9. (1997) 4. sz. 67–92.
Domokos György: Az olasz várépítészet alkalmazása a magyar végvári rendszer