A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

Teufel, Erasm 892 28
lovasai megmustrálását, de ez akkor nem történik meg, pusztán aug. 4. körül. Uo. fol. 124.,
fol. 130. és fol. 138., nov. 2. T. jelentést tesz, mi módon akar lovasaival Győrben szolgálni.
Uo. fol. 173., nov. 8. T. határozatot kér győri szolgálata ügyében. Uo. fol. 175., okt. 27. T.-
nek elrendeli a Haditanács, hogy lovasaival vonuljon Pápára és a török betörések ellen
álljon velük készenlétben. Uo. Reg. Bd. 146. fol. 209., nov. 12. T. beszámol, miként
érkezett meg Pápára. Uo. Exp. Bd. 145. fol. 179., dec. 5. T. tovább alkudozik a
Haditanáccsal győri szolgálatáról. Uo. fol. 183., dec. T. lovasait el kívánják bocsátani. Uo.
Reg. Bd. 146. fol. 226. és fol. 233.; 1567. jan. 12., 13., 28. Még folynak a tárgyalások T.
lovasainak elbocsátása ügyében. Erre végül valamikor jan. második felében kerül sor. Uo.
Reg. Bd. 148. fol. 1., fol. 3. és Uo. Exp. Bd. 147. fol. 2. és fol. 5. Vö. még Oberleitner,
1859. 309.)
1566. ápr. 24. Christoph és Georg testvéreivel együtt felveszik az alsó-ausztriai Herrenstandba
(Schimka, 1967. 230. és Glatzl, 1950. 14. és 24.)
1568. jún. királyi biztos Győr, Komárom, Tata és Surány erődítéseinek megszemlélésére (ÖStA
KA HKR Prot. Reg. Bd. 148. fol. 148.)
1575–1577 győri végvidéki főkapitány (Lásd az archontológiai részben.)
1570 k.–1592 † kamarás (A címet haláláig viseli.)
1577–1588 győri végvidéki főkapitány másodszor (Lásd az archontológiai részben.)
1541 már királyi kapitány Szlavóniában (ápr. 7. Wlcek, 1945. 44. és 105.)
2621543 továbbra is Magyarországon szolgál lovaskapitányként (MOL E 185 Nádasdy Tamás
Erasm Teufelhez. 1543. január 11., Sárvár)
1546 100 könnyűlovas kapitánya Győrben (ÖStA FHKA HKA HFU rote Nr. 2. 1546. fol. 48.
a./1–18.)
1546 királyi haditanácsos (Uo. Tisztéhez 11 nehézlovas járt. ÖStA FHKA HKA Fam.–Akt. S
12/1. fol. 188.)
1546 ideiglenesen megbízott magyarországi főhadparancsnok-helyettes (Lásd az archontológiai
részben.)
1546. márc. Győrben ellátja a távollévő Reinprecht von Ebersdorf főhadparancsnok-helyettes
feladatait (Uo.)
1547–1549 több alkalommal királyi biztos Szigetvár várában (Timár, 1989. 37–82.: passim)
1548. jan. ellátja Győrben a távollévő Reinprecht von Ebersdorf főhadparancsnok-helyettes
feladatait (Lásd az archontológiai részben.)
1548. szept. 12. magyar indigenátust kap, erről azonban a magyar országgyűlés külön
törvénycikkben nem rendelkezik (I. Ferdinánd tanúságlevele az indigenátusról. MOL A 35
1548: No. 441.; 1550. T. leteszi honfiúsítási esküjét. Nagy I., XI. köt. 122.)
1550 ismét könnyűlovas-kapitány Magyarországon („Haubtman über ain Anzall geringer
Pherdt”) (1550. máj. 29. SL SVL Oertel-gy. Lad. V. et E. Fasc. III. No. 106.)
1550–1552 † soproni kapitány (1550. máj. 29. I. Ferdinánd engedelmességre intő levele Sopron
városához T. soproni kapitánnyá és a vm. ispánjává történő kinevezéséről. Uo.; 1551. júl. 7.
előtt a Magyar Kamara megtiltja Sopron városának T. fizetését, ami ellen Miksa fhg.-nél
tesz panaszt. ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 58. Konv. B. fol. 28–31.; A címet haláláig
viseli.)
1551. jan.–jún. magyarországi hadbiztos (rerum bellicarum commissarius, Kriegskommissär)
Bernardo de Aldanával együtt, főként Eger székhellyel (Niklas Graf zu Salm 1550. dec. 26.
89228 1552 vége felé † A palásti csatában (1552. augusztus 9.) török fogságba esett, majd
Konstantinápolyban halt meg 1552 vége felé, sírfelirata szerint ugyanis ott a janicsárokkal kaszaboltatták le.
Más hírek szerint viszont zsákba varrva a Boszporusznál a tengerbe vetették (Widter, 1886. 104–105., ill.
Istvánffy, 1622. 335.). Korábban felmerült a lehetősége annak, hogy a Ferdinánd király fogságában lévő
Hamza béggel cseréljék ki. (Köhbach, 1994. 63.: 54. jegyz.) Síremlékét testvérei állították a winzendorfi
evangélikus templomban 1561-ben (Wissgrill, 1886. 132.; Widter, 1886. 104–105. és Glatzl, 1950. 14.).
Protestáns. Apja Matthäus Teufel zu Krottendorf (1540–1541 †), anyja Apollonia Mallingerin. (Uo. 12. és
213.) Neve a korabeli és közel egykorú magyar és török nyelvű forrásokban ugyan gyakran bukkan fel a
magyarra fordított, illetve torzított Ördög Mátyás alakban (Pethő, 1993. 116. Vö. még Köhbach, 1994. 62–
63.: 54. jegyz.), magunk ennek a verziónak a használatát modern összefoglalásokban nem tartjuk
elfogadhatónak.