A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

hadereje egészített még ki. Erre az időre azonban a győri főkapitányság már teljesen újjászületett, hiszen
1598. március 29-én az erődvárost, majd azt követően a generalátus minden végvárát visszafoglalták az
Adolf von Schwarzenberg és Pálffy Miklós vezette királyi csapatok.
2214. A császárváros fellélegzik: Győr visszavétele 1598-ban
Noha a legendák szerint Mahmud győri beglerbég egy alkalommal úgy nyilatkozott, Győr vára csak akkor
lesz újra a keresztényeké, ha a Dunai- vagy Vízi-kapu tornyán megszólal az általa felállított „vaskakas”, 838 1
kereken három és fél esztendővel a végvár eleste után a császárváros kapuja ismét a Habsburg hadvezetés
birtokában volt. 1598. március 29-ének hajnalán azonban nem a „vaskakas” hangja, hanem egy a Fehérvárikapura
erősített óriási petárda robaja rázta meg az erődváros és a környék nyugalmát. 839 2 A török történetíró,
Pecsevi kissé túlzó állítása szerint a jelentős részben meglehetősen illuminált állapotban lévő oszmán
helyőrség 840 3 ugyan az utcai harcokban szinte a végsőkig ellenállt, néhány óra leforgása alatt az Adolf von
Schwarzenberg és Pálffy Miklós vezette, soknemzetiségű királyi sereg mégis teljességgel a végvár birtokába
jutott.
Az erődváros visszafoglalásában az egyre inkább állóháborúvá húzódó hadakozás miatt ugyan sokan még a
bécsi hadvezetésben sem hittek, a Németalföldet megjárt, tapasztalt katona és ez időben egyúttal a bécsi
helyőrség parancsnoka, 841 4 Schwarzenberg báró 1598 elején mégis reményt táplált egy Győr elleni
meglepetésszerűen akcióba. Optimizmusát fokozta, hogy erdődi Pálffy Miklósban, a császári udvarban
nevelkedett komáromi (1584–1589), majd érsekújvári (1589–1600), ez időben pedig egyúttal esztergomi
főkapitányban (1595–1600) 842 5 a rajtaütés végrehajtásához a legmegfelelőbb partnerre és segítőtársra talált.
Egyrészt Pálffynak Győr visszavétele – már csak tisztségei miatt is – alapvető érdeke volt, másrészt neki már
volt tapasztalata egy ilyen vállalkozás lebonyolításában. 1597 májusában ugyanis elévülhetetlen érdemeket
szerzett Tata megrohanásában és petárda segítségével történő elfoglalásában, mely esemény ekként a győri
vállalkozás főpróba volt.
Az idegen és magyar főtisztek a Duna- és Rába-parti katonai erőviszonyok, valamint a győri török őrség
szorult helyzetének ismeretében 1598 január közepén kértek engedélyt a Haditanácstól az egykori
főkapitányi székhely elleni váratlan támadás végrehajtására. Az akciót előre részletesen kidolgozott terv 843 6
szerint hajtották végre, amelyben pontosan előírták, mikor melyik kontingensnek kell majd bevonulnia a
felrobbantott Fehérvári-kapun át a várba. A félelmetes robajt keltő és óriási rést ütő petárdát 1598
februárjában a bécsi hadszertárban Jerôme la Marche francia hadmérnök tervei alapján és Hans Albrecht
Freiherr von Sprinzenstein együttműködésével készítették el. 844 7 Az akció végül március 27-én indult, midőn
Komáromból mintegy 5200 főnyi vallon, francia, spanyol, 222német, magyar gyalogos és lovas csapat kelt
útnak Győr irányába. A rajtaütést a 28-áról 29-ére virradó éjszaka az előzetes terveknek szinte tökéletesen
megfelelően sikerült megvalósítani. A petárdával berobbantott Fehérvári-kapun először a kor legjobb
zsoldosainak tartott vallonok özönlöttek be, akiket azután a különféle nemzetiségű gyalogság, majd utóbb,
mikor a városban már komoly utcai harcokká vált a küzdelem, utánpótlásként Pálffy Miklós huszársága
követett. A reggel nyolc óráig tartó véres csatározás végül meghozta a várva várt eredményt: Győr három és
fél esztendő után csekély létszámú sereg bevetésével, kevés véráldozattal (körülbelül 400-500 halott és 600-
700 sebesült) és a petárda sikeres bevetésének köszönhetően felszabadult az oszmán uralom alól. 845 8
(1598. július 22.) és Nagy Lá., 1987. 204.
8381 Uzsoki, 1961.
8392 A petárdára és jelentőségére Győr visszavételében: Kalmár, 1961.
8403 Karácson, 1905. 36.
8414 Lásd az életrajzi lexikon adatait.
8425 Pálffy életpályájára és tisztségeire: ÖStA HHStA Archiv Pálffy, elsősorban Arm. I. Lad. I. Fasc. I.
Pálffy Miklós hivatali iratai, kinevezései, utasításai.; Jedlicska, 1897. passim; Jedlicska, 1910. 489–491.;
valamint újabban Ötvös, 1989. és Szabó P., 1998.
8436 ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 133. Konv. A. fol. 96–97. A terv a vár visszavételét követően
nyomtatásban is napvilágot látott. Ennek kiadása: Kaltenbaeck, o. J. 77–88.: No. IX.
8447 Wolf Eglauer bécsi hadszertárnok „solle auf Angebung deß Ingegniers la Marche, alßbaldt zehen
Petarden gießen lassen, und in aller Still herab befürdern.” ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 201. fol. 193.
1598. február 23. Sprinzensteinre: Mohl An., 1913. 50.; Kalmár, 1961. 82. és Pálffy–Perger, 1998. 248.
8458 Győr visszavételére (időrendben): Kozics, 1891. 695–702.; Mohl An., 1913. 49–64.; Lengyel, 1959.
214–221. és újabban Veress D. Cs., 1993. 89–96. Vö. még néhány érdekesebb forrásközlés: Thallóczy, 1878.;
Jedlicska, 1897. passim; Barcza, 1932. és főként a Fugger-Zeitungok alapján több igen érdekes jelentés stb.: