A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

zsoldja, hanem – noha ez nem lett volna feltétlenül törvényszerű – őrségének jelentős része is átkerült. A
lovasok között szolgált Maróthy Mihály későbbi pápai, majd veszprémi főkapitány, Nádasdy korábbi
lovaskapitánya, 816 10 az 217egykori pápai lovashadnagy Thury Farkas, valamint Szlakovics Farkas, korábbi
veszprémi lovas-, majd Pápa 1597. évi visszavételét követően ottani vicekapitány. A gyalogság tisztikarában
pedig ott találjuk az 1588. évi gesztesi hőst, a rác Deli Radicsot, valamint Deli Gergely szintén egykori pápai
vajdát is. 817 11
Sárvárhoz hasonlóan az új védelmi övezet másik kulcsába, a Győr ellenvárává előlépő Magyaróvárra
ugyanekkor a bécsi hadvezetés a győri és a tatai végváriak zsoldját irányította át. 818 12 Az egész védelmi
övezet kormányzására 1595 januárjában a korábban Felső-Magyarországon, majd Győrben az osztrák
nemesi nehézlovas-kontingens kapitányaként szolgáló Sigmund Hagert nevezték ki, 819 13 aki a korábbi
jelentőségéhez képest rendkívül (mintegy 1300 fővel) megerősített Magyaróváron tartozott székhelyét
tartani, és aki Nádasdynak is felettese volt. Mindez természetesen továbbra is azzal állt összefüggésben, hogy
Sárvár királyi őrségét – amely az ottani katonaság nagyobb részét alkotta – az alsó-ausztriai rendek
fizették. 820 14
Az új védelmi övezet eltartásához a korábbi gyakorlatnak megfelelően az uralkodó is jelentősen hozzájárult.
Magyaróváron a Hager és Ulrich Görtschacher vezetése alatt álló két 300 fős német zászlóaljat, valamint a
csobánci őrség egy részét (19 lovast és 42 gyalogost) ő fizette. Hasonlóképpen néha királyi, néha osztrák
rendi jövedelmekből tartottak fenn egy néhány száz archibusierből álló lovas haderőt, amely szintén
Hagernek volt alárendelve, noha közvetlen kapitánya (Rittmeister) a magyarországi határvédelmi
rendszerben később fontos feladatokat ellátó, Seifried von Kollonitsch volt. 821 15 Ennek felállítására szintén a
török portyák elleni védekezés miatt volt igen nagy szükség, és ezáltal részben megvalósult Nádasdy Tamás
és Sforza Pallavicini 1554. évi kérelme, akik egy hasonló mezei kontingenst tartottak volna már akkor is
szükségesnek a sikeresebb védekezés érdekében. Ezt a kontingenst viszont hivatalosan sohasem sorolták az
új védelmi övezet rendes végvári katonasága közé, miként az 1594 legvégén a frontvonal szomszédságába
került Sopron városának védelmére rendelt és szintén az Udvari Kamara által fizetett 230 német lovast
sem. 822 16 Az új védelmi övezet rendes végvári katonaságát Pápa 1597. évi visszafoglalásáig mintegy 2500 fő
alkotta, miként arról a hivatalosan előírt létszámadatokat bemutató alábbi táblázat tájékoztat. 823 17
81610 Maróthy életpályájára: Pálffy, 1998. 152.
81711 Pálffy, 1997/3. 23.
81812 NÖLA SA Ständ. Akt. A–VII–14. fol. 308–309. és Pertl, 1939. 79–80., ill. Stangler, 1972. passim.
81913 Helyettese előbb Tobias Graf (1595–1597), későbbi veszprémi főkapitány, majd 1598 januárjától a
korábbi győri lovashadnagy, Izdenczy János volt. Hagerre: Pálffy, 1998. 141–142.; Izdenczy kinevezése:
ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 201. fol. 127. 1598. január 12.
82014 Stangler, 1972. passim és Stangler, 1973. 176.
82115 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 195. fol. 81. (1595. január 4.) és Uo. Reg. Bd. 201. fol. 127. 1598.
január 6., ill. Heischmann, 1925. 242. és Stangler, 1972. 89.
82216 SL SVL Oertel-gy. Lad. VI. et F. Fasc. III. No. 115. Mátyás főherceg rendelete Sopron városához.
1594. december 28., Bécs.
82317 ÖNB Cod. 10 775. fol. 17–32.