A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

– Rum kastélyát, amely kiválóan alkalmas volt a Rába ottani hídjának és a közútnak a
védelmére; illetve mellette még három-négy kisebb átjárót
– a hídvégi (rábahídvégi) kastélyt, amelynél úgyszintén állt egy híd
– a Szecsőd (Molnaszecsőd) melletti hidat lerombolandónak ítélte, az ottani közút
védelmére viszont egy kisebb őrséget mégis szükségesnek tartott
– a Hollós (Hidashollós) melletti híddal kapcsolatban ugyanezen véleményét
tolmácsolta Nádasdy a bécsi hadvezetésnek
– Körmend várát és városát, amelynél szintén híd állt és fontos út vezetett, ezért
kiemelt jelentőségű hely volt
– Tótfalut, Iváncot, Csákányt, Cseretneket (másként Csörötneket), valamint más ottani
Rába közeli helyeket
– végül Szentgotthárdot, ahol úgyszintén híd állt és közút vezetett.
A Rábca- és Rába-átkelők mellett Nádasdy lehetségesnek vélte még a két folyótól keletre, azaz közvetlenül a
törökök torkában, néhány magánföldesúri tulajdonban lévő kastély strázsaházzá való kijelölését és
megerősítését. A Ládonyi Demeter által épített 811 5 mihályi kastély mellett a Rába felső folyásánál erre a célra
a Wathay család vági (nagyvági) kastélyát és a győri püspökök keszői várkastélyát tartotta alkalmasnak.
Délebbre 216haladva, Vas megyében az említett Asszonyfán található Ostffy-castellumot, majd Sitke
kastélyát és Vasvár „pusztán álló”, de újjáépíthető domonkos kolostorát tartotta őrséggel való ellátás esetén
ezen előretolt szerep betöltésére megfelelőnek. Zrínyi György dunántúli kerületi főkapitánnyal való hosszas
tanácskozását követően viszont a Marcal bal partvidékén Izsákfalva (Izsákfa) és Mesteri kastélyait
lerombolandónak ítélte, de hasonlóan került szóba Jánosháza kastélya is. 812 6 Végül a Marcal jobb
partvidékén még a hegyen emelkedő Choron-várat, Somlót említette tervezetében Nádasdy, amelyet az ettől
északnyugatra fekvő dömölki (celldömölki) megerősített bencés kolostorral, a vati (külsővati) Hosszútóthykastéllyal,
813 7 valamint délre a veszprémi püspök székhelyével, Sümeg várával egészíthetünk ki.
Nádasdy természetesen tisztában volt azzal, hogy mindezen kisebb-nagyobb várak, kastélyok és átkelők
királyi őrséggel való felszerelése anyagi okokból még a különleges veszély miatt sem lehetséges. Ennek
ellenére hasznosnak vélte volna azon gyakorlat követését, miszerint az elveszett végvárak őrségét, illetve a
rájuk korábban fordított költségeket, a hátországukban fekvők védelmére rendelték, illetve ellátásukra utalták
ki. Ennek a módszernek az alkalmazását a fentiekben már Veszprém 1552. évi elvesztése kapcsán részletesen
bemutattuk, de megemlíthetjük azt is, amire javaslatában maga Nádasdy utalt. Nevezetesen Veszprém
második elestét, valamint Palota elvesztését követően 1594 elején a Haditanács megparancsolta, hogy két
végvár őrségét és zsoldját Pápára rendeljék, amely részben legalább átvette ezek szerepét. Pápa elveszte után
a Fekete Bég szerint ezért lett volna tanácsos, hogy Rudolf király „az pápai és veszprémi füzetést rendelné
Sárvárra, az palotait Rumba vagy Hídvégre és az több helyekre is.” Az utóbbi két kastélyba egyaránt 50
lovast és ugyanennyi gyalogot vélt szükségesnek.
Nádasdy Zrínyi György tanácsaival együtt megfogalmazott javaslatának azután igen fontos szerepe volt a
magyaróvári–sárvári végek, sőt Kanizsa 1600. évi eleste után majd még a Kanizsával szembeni új védelmi
övezet kialakításában is, amelynek során azután ehhez hasonló javaslatok születtek, sőt Batthyány Ferenc
védelmi koncepciójának bemutatására még egy térkép is készült. 814 8 1595-ben sorra valósultak meg Nádasdy
kívánalmai. Sárvárra a Haditanács azonnal átrendelte az alsó-ausztriai rendek által korábban Pápa és
Veszprém őrségének fizetésére fordított összegeket, 815 9 aminek köszönhetően a Fekete Bég vára egy időre
királyi végvárrá lépett elő. Nádasdy családi székhelyére nem pusztán a pápai és veszprémi végváriak egykori
8115 Koppány, 1980. és Koppány, 1984.
8126 Izsákfalva esetében ez 1595 áprilisáig biztosan nem történt meg. Tóth P., 1989.11.: No. 28. A jánosházi
kastélyra: Kazáry, 1940.; Bilkei–Turbuly, 1989. 90.: No. 558/5. reg.; Ivicsics, 1993. 295. és legújabban
Kozák É., 1998.; Sitkére és Vasvárra újabban: Ivicsics, 1993. 295–298.
8137 Celldömölkre: Uo. 298.; Vatra: Koppány, 1996.
8148 Zrínyi György, Nádasdy Ferenc és Batthyány Ferenc tervezeteit nemrég Simon Éva adta ki. Simon,
1997. 67–72.; Batthány javaslatának térképmelléklete: Pálffy, 1999. 39–40. és VI. melléklet.
8159 NÖLA SA Ständ. Akt. A–VII–14. fol. 308–309.; ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 193. fol. 32. és Uo.
Exp. Bd. 192. fol. 476.; Pertl, 1939. 79. és „kik Pápábúl, Beszprémbűl valók, ott [ti. Sárvárott] tartatnak
vala” – írta utóbb Wathay Ferenc, a sárvári vár egykori lovashadnagya. Nagy Laj., 1976. 146. Vö. még Pertl,
1939. 79–80., valamint Sárvár várára és erődítményeire: Takács, 1957.; Pamer, 1964. és Sinkovics, 1978.
341–357.