A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

204időpont
a győri erődítésekre jóváhagyott összegek
1565. március 1.–1566. március 1. 16 000 r. f.
1566. március 1.–1567. március 1. 16 000 r. f.
1567. március 1.–1568. március 1. 16 000 r. f.
1568. március 1.–1569. március 1. 28 000 r. f.
1569. március 1.–1570. március 1. 12 000 r. f.
1573. március 1. –1574. március 1. 16 000 r. f.
1574. március 1. – 1575. március 1. 11 000 r. f.
1575. március 1. – 1576. március 1. 12 000 r. f.
1576. március 1. – 1577. március 1. 11 550 r. f.
1577. március 1. – 1578. március 1. 7450 r. f.
1578. március 1. – 1579. március 1. 48 023 r. f. 4 b 8 ϑ
1579. március 1. – 1580. március 1. 4530 r. f. 5 b 15 ϑ
összesen
198 554 r. f. 1 b 23 ϑ
A táblázatban alkalmazott rövidítések: r. f. = rajnai (rénes forint), b = schilling és
ϑ = bécsi dénár, fontdénár, pfennig
Noha a fenti igen tekintélyes végösszeg Magyarország egy éves, maximálisra becsült jövedelmének több
mint egynegyedét tette ki, biztosak lehetünk abban, hogy ez – a zsoldhoz hasonlóan – szintén csak mintegy
felerészben érkezett meg a Rába partjára. Ennek ellenére az erődítések folytatásához minden krajcár óriási
segítséget jelentett, és ezek az adatok arról tanúskodnak, az osztrák rendek – a zsold, a hadianyag, az
élelmezés biztosítása mellett – a várépítkezésekben is alapvetően kivették saját részüket. A segélyeknek nagy
részük volt abban, hogy az 1577. évi haditanácskozás résztvevői meglehetősen elégedettek voltak a
főkapitányság várainak erődítéseivel. 770 14
A korábbi mintegy két évtized intenzív munkálatainak eredményeként Győr és Tata erődítéseit már majdnem
teljesen befejezettnek tekintették. Ennek ellenére a főkapitányi központban azért még bőségesen találtak
megvalósítandó feladatokat. Elsősorban az erőd körüli várárkot kívánták kimélyíttetni, külön elővédműveket
(contrascarpa) készíteni, 771 15 a bástyákat tovább feltölteni és építésüket végleg befejezni. Emellett egy
további vizsgálat alapján kívánták meghatározni, miként kellene a várárok vizének biztosításához szükséges
duzzasztógátat elkészíteni. Végül a Rábca elterelése és folyók még tovább duzzasztása ügyében is
intézkedéseket kívántak, hogy egy esetleges török ostrom alkalmával az ellenség ne tudjon Győr közvetlen.
ezáltal mocsárrá változtatott előterében tábort verni és azt árokrendszerrel könnyen megközelíteni.
205A végvidék fontosabb várainak erődítései nagyjából szintén a Haditanács elvárásainak megfelelő
állapotban voltak. Tatán ez időben már csak a tó felőli bástyán dolgoztak, és elkészültéhez elegendőnek
véltek 4000 rajnai forintot. Pápán ugyanakkor elégségesnek ítélték a palánk javítását és újjáépítését, a
várárok kiszélesítését és az így nyert földdel a palánk belső oldalának feltöltését. Emellett a rendelkezésre
álló építési állapotrajz alapján kisebb rondellák emelését is elképzelhetőnek tartották. A munkálatok
felügyeletére Süeßnek kellett egy építkezési hivatalnokot (Bauperson) Pápára küldeni, ami hamarosan
megvalósult, hiszen az 1580-as években már külön építési írnok szolgált Pápa várában is. Veszprém, Palota,
Szentmárton, Tihany és a többi kisebb balatoni végház esetében elegendőnek ítélték az erődítések megfelelő
javítását, amelyekhez a költségeket a győri építési fizetőmester tartozott kiutalni. Végül a tanácsosok úgy
vélték, a főkapitányi székhely építéseire a továbbiakban 25 000, míg a többi végvár erődítményeinek
karbantartására 15 000 rajnai forintra van szükség. Ezzel szemben a még csak meglehetősen kezdetlegesen
kiépített Kanizsára 50 000 forintot véltek szükségesnek, melyet Alsó-Ausztriának és Stájerországnak kellett
előteremtenie. Győr 1594. évi ostromáig azután a Bécs környéki osztrák tartomány rendjei valóban egyre
jelentősebb összegekkel vettek részt Győr mellett már Kanizsa kiépítésének költségeiben is. 772 16
206f. Hírszerzés és kapcsolatok a törökökkel
A győri főkapitányoknak utasításuk értelmében a frontvonal túlsó oldalán kiépített török várrendszer
vezetőivel, mindenekelőtt a budai pasával és a fehérvári szandzsákbéggel kellett szükség esetén kapcsolatba
lépniük. A békeidőben végrehajtott várfoglalások (például török részről Fonyód vagy keresztény részről
Gesztes), a komolyabb portyázások (például Koppány 1587. évi feldúlása) vagy a tekintélyesebb rabok
kapcsán kirobbant vitákban, illetve egy-egy bajvívás engedélyezése ügyében ezért a Rába partján szolgáló
generálisok is levelezést folytattak az ellenség katonai vezetőivel. Előfordult persze, hogy egy-egy török
77014 Az alábbiakra: ÖStA KA AFA 1577/13/2. fol. 183–186. és Geőcze, 1894/1. 675–677.
77115 Ezekkel kapcsolatban vö. újabban éppen Győr kapcsán: Domokos, 1997/2. 182–183.
77216 Pertl, 1939. 33–69 a.