A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

élésmesterhez hasonlóan – külön stáb segítette, amelynek 202tagjai a főkapitány után közvetlenül a
felügyelőknek tartoztak engedelmességgel. Ebbe a különböző beosztású várépítészek (Baumeister) mellett
különféle – többnyire szintén itáliai – mesteremberek (pallérok, segédek, kőfaragók, téglavetők stb.),
valamint az 1560-as évektől már egy kis építési tisztikar tartozott, úgymint az erődítésekkel kapcsolatos
írásbeli teendőket ellátó építési írnok (Bauschreiber) és az anyagi ügyeket intéző építési fizetőmester
(Bauzahlmeister). Az utóbbi, inkább adminisztratív, mint szakértő személyzet tagjai között általában
osztrákok és németek szolgáltak. Győrön kívül külön építési írnok a 16. században csak Pápán és
Veszprémben szolgált, amely már önmagában is jól jelezte e két végvár kiemelt fontosságát. 762 6
Mindezen tisztségviselők szakmai felettese – beleértve az építési felügyelőket is – az egész magyarországi
határvédelmi rendszer erődítéseit irányító főépítész vagy erődítési főbiztos (Oberstbaukommissar) volt. A
tisztséget valamikor az 1560-as évek második felében hozták létre, és azt 1578-ig előbb Franz von
Poppendorf, majd ifjabb Niklas Graf zu Salm, Eck győri főkapitány öccse töltötte be. 763 7 Ezek a főbiztosok
és az építési felügyelők voltak általában azoknak a jelentősebb végvárvizsgálatoknak (Grenzbereitung,
Grenzbesichtigung, Grenzvisitation) a vezetői, amelyek során több szakértő személy vonult ki az egyes várak
építési állapotának felmérésére, a szükséges erődítések meghatározására, illetve az ezekkel kapcsolatos tervés
alaprajzok, valamint költségvetések elkészítésére. Mindezek alapján a bécsi Udvari Haditanácsban hozták
meg a legfontosabb döntéseket.
A győri végvidéki főkapitányság 16. századi történetéből két jelentősebb végvárvizsgálatot ismerünk, noha –
miként azt bemutattuk – Győr erődítéseinek megvizsgálására az 1550-es évek elejétől az 1560-as évek
végéig szinte évente érkeztek a legtapasztaltabb várépítészek és főtisztek vezette, újabb és újabb
szemlebizottságok. Az egyikre 1564 és 1566 között, feltételezhetően több részletben került sor, 764 8 amelynek
eredményeként Nicolo Angielini itáliai várépítész számos szakértő honfitársa segítségével elkészítette, illetve
kifestette a végvidék várainak alap- és tervrajzait, 765 9 amelyek közül a Győrt ábrázoló 1597-ben Kölnben
Georgius Hoefnagel kiadásában nyomtatásban is megjelent, 766 10 miként az kötetünk címlapján is látható. A
várak tervrajzai mellett – mint arra már utaltunk – Angielini a végvidék térképét is megrajzolta a bécsi
hadvezetés számára.
Ennél is jelentősebb várvizsgálat zajlott le 1571 legvégén–1572 legelején Eck Graf zu Salm győri főkapitány
koordinálása alatt a Duna és a Dráva közötti végeken. 767 11 Ennek 203alkalmával a Haditanács által kiküldött
bizottság a főkapitányság királyi őrséggel ellátott végvárai mellett a magánföldesurak által védelmezett
várakat (Csobánc, Sümeg, Tátika, Rezi) is bejárta, elsősorban abból a célból, hogy megvizsgálhassák, majd a
jelentések alapján Bécsben eldönthessék, ezek közül melyeket kellene megerődíteni vagy legalább királyi
őrséggel ellátni. A biztosok között ott volt Giulio Turco itáliai várépítész is, 768 12 akinek legfőbb feladata az
egyes várak alap- és oldalnézeti rajzainak, illetve erődítési terveinek az elkészítése volt. A vártörténeti
irodalom által oly sokat emlegetett Turco-féle rajzok tehát nem 1569-ben, hanem 1572 január vége előtt
készültek. A bizottság jelentései biztosan hozzájárultak ahhoz, hogy a magánföldesúri várak egy részének
7626 Ezzel kapcsolatban lásd újabban: Koppány, 1997/2. 153–161. és 164–166. Vö. még Kapossy, 1956–
1976. passim.
7637 Poppendorfra: Pataki, 1931. 121.: 111. jegyz.; Salmra: Pálffy–Perger, 1998. 243.
7648 Pálffy, 1999. 29–30.
7659 Ezekből néhány esztendje Hans Brichzin közlésében több színes kiadásban látott napvilágot. Brichzin,
1992–1996.
76610 „IAVERINVM olim Anno MD LXVI a Nicolao Aginelli [sic!] Italo accuratissime delineatum ex
maiusculo in minorem tabulam traductum, Amicis Agrippinensibus id requirentibus amice communicat
Georgius Houfnaglius MD XCVII.” GyL Metszetgyűjtemény. A Győr-metszetekről és ábrázolásokról még
mind a mai napig Pfannl Jenő munkája nyújtja a legjobb összefoglalást: Pfannl, 1930.
76711 A vizsgálatot ugyan már 1571 tavaszán, majd nyarán szerették volna megtartani, Thury György
kanizsai főkapitány váratlan halála, majd Salm főkapitány betegsége miatt erre nem kerülhetett sor. A
jelentős létszámú bizottságot végül 100 puskás lovas kísérte végig a Duna és a Dráva közötti végeken. ÖStA
KA HKR Prot. Exp. Bd. 153. és Reg. Bd. 154., illetve Exp. Bd. 155. és Reg. Bd. 156. fol. passim, ill. MOL
P 235 Pethő cs. lt. Ant. Misc. No. 52. Miksa király gersei Pethő Péterhez, Zala vármegye alispánjához. 1571.
augusztus 27., Bécs. Vö. még a várszemle fennmaradt néhány jelentésével és a várrajzokkal egyidejűleg
készült inventáriumokkal: ÖStA KA HKR Akten Exp. 1572. Mai No. 77. fol. 1–86. A váralaprajzokat
kiemelték az iratok közül és a Hadilevéltár térképtárában helyzeték el. ÖStA KA Kartensammlung passim. A
legfontosabb, kifejezetten a Turco-rajzokkal és főkapitányság várainak alaprajzaival foglalkozó irodalom:
Faller, 1936.; Faller, 1937.; Dornyay, 1936.; Dornyay, 1943.; Gerő, 1955. passim és Pusztai, 1968.
76812 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 154. fol. 105–106. és fol. 133.