A Hódoltság Kora - Habsburg Történeti Intézet

Apja ugyan Salmhoz hasonlóan 1550-ben már magyar „honpolgár” volt, 532 2 a honfiúsítás fiaira – eddigi
ismereteink szerint – nem vonatkozott. De ha örökölte volna is Teufel főkapitány a magyar nemességet,
akkor sem tölthette volna be 1575 tavaszától Salm mindkét főkapitányi tisztét. Az előző esztendő nyarán
ugyanis olyan alapvető változások zajlottak le a dunántúli hadügy irányításában, amelyek ezt már nem tették
lehetővé.
1574 augusztusában a győri végvidéki és a dunántúli kerületi főkapitányi tiszt mellett a kanizsai
főkapitányság is megüresedett. Az éppen egy esztendővel korábban Bécsben elhunyt Bánffy Bálint
főkapitány utóda, nagykemleki Alapy Gáspár lemondott tisztéről, 533 3 így a Dunántúlon egyidejűleg
mindhárom főkapitányi poszt betöltetlen volt. Mivel a Haditanács ebben az időben nem rendelkezett
megfelelő számú tapasztalt főtiszttel, 534 4 a győrihez hasonlóan meglehetősen nehezen talált a másik két
tisztre is megfelelő utódokat. A kerületi főkapitányságra elsőként természetesen a tisztségre már 1572-ben is
javasolt, ekkor huszonöt esztendős Zrínyi György jött szóba, aki az ország és a Dunántúl egyik
legjelentősebb birtokosa volt. A magyar rendek Salm halála után már magától értetődően teljes befolyásukkal
támogatták ennek elnyerésében, jóllehet Zrínyi nemigen lelkesedett azért, hogy elvállalja a posztot. A rendek
és az uralkodó nyomására végül mégis kötélnek állt, hiszen felismerte azt, hogy a kerületi főkapitányi
csapatokat saját birtokai, mindenekelőtt a Muraköz védelmére is kiválóan felhasználhatja. 535 5
A Haditanács persze egyáltalán nem ellenezte Zrínyi kinevezését, hiszen ezáltal a főúr apja örökébe
léphetett, aki a Dél-Dunántúlon – egyúttal szigetvári kapitányként – 1564 és 1566 között már ellátta a
tisztséget. Azt azonban, hogy Zrínyi pusztán önmagában viselje a kerületi főkapitányságot, nem támogatta,
hiszen eközben Alapy lemondása miatt a Muraköz közvetlen szomszédságában fekvő kanizsai végvidéki
főkapitányi tisztséget sem tudta még betölteni be. A bécsi hadvezetés javaslatára ezért Miksa király csak
abban az esetben volt hajlandó Zrínyit kerületi főkapitánynak kinevezni, ha egyúttal elvállalja 148a kanizsai
tisztet is. A rendek és az uralkodó ezúttal közös szorítására a megegyezésre végül hosszas tárgyalásokat
követően augusztus közepén került sor, 536 6 miként arról maga Zrínyi tudósította a Dunántúl másik jelentős
birtokosát, Batthyány Boldizsárt: „Magam dolgárúl kegyelmednek azt írhatom, eleget itt vesződöm az ország
hadnagyságában [azaz a kerületi főkapitánysággal – P. G.]; abban vég vagyon. Kanizsának is ma vagy
holnap – úgy vélem – vége lészen. Mely tiszteket kénytelen is, fejedelem haragjátúl félvén, fel kellett
vennem.” 537 7 A dunántúli kerületi főkapitány a megegyezésnek köszönhetően, valamint Zrínyi utasításának
megfelelően ettől kezdve több mint egy esztendőn át Kanizsán tartotta székhelyét. 538 8
Jelen kötetben persze nincs terünk Zrínyi kanizsai végvidéki és dunántúli kerületi főkapitányságának
bemutatására, 539 9 a Dunántúlon 1566 után kialakult főkapitányságok rendszerének átszervezéséről mégis
5311 A tisztségre a rendek az alábbi személyeket javasolták: Karl Ludwig von Zelking, Hans Rueber, ifjabb
Niklas Graf zu Salm, Wilhelm von Hofkirchen, Hans Rottal, Bernhard von Hadregg, Heinrich von Puchaim
és Andreas Teufel. NÖLA SA Ständ. Akt. A–VII–27. fol. 3–7.
5322 Mindezekre lásd az archontológia és az életrajzi lexikon megfelelő részeit.
5333 Alapy kanizsai főkapitányi instukciója: ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 157. fol. 58. 1573. november
17.; Lemondására: ÖStA KA Best. No. 242.; Alapy hamarosan a horvát–szlavón bán tisztébe lépett elő
Draskovich György mellé. Fallenbüchl, 1988. 74. és ÖStA KA HKR Prot. Bd. 158. fol. 17. „Bstallung über
das Bhannambt in Windischlandt.” 1574. november 16. Vö. még Takáts, 1928/2. 390.: 65. jegyz.
5344 Erre a jelenségre: Pálffy, 1998. 95–96.
5355 Ezzel kapcsolatban lásd Zrínyi második dunántúli kerületi főkapitánysága (1582–1598) alatt, 1589
őszén a Haditanácsnak benyújtott egyik kérelmét: „Auf des Graven von Serin Begern per Bewilligung 5000
Taller oder des Khriegsvolkhs zur Craißhaubtmanschafft gehörig zu Versicherung der Inßl Muraakeöz.”
ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 185. fol. 8. 1589. szeptember 13.
5366 Zrínyi kerületi főkapitányi utasítását augusztus 15-én állították ki Bécsben, amelynek egy példánya
fennmaradt az utókorra. (ÖStA KA HKR KlA IX.c. 1.) Ennek betartására ugyancsak a császárvárosban
augusztus 18-án tette le esküjét. (ÖStA HHStA Hungarica AA Fasc. 104. Konv. E. fol. 11–12. ) Zrínyi
kanizsai főkapitányi utasítása a kerületinél mintegy három héttel később készült el: „Instruction über die
Obersthaubtmanschafft zu Kanischa.” 1574. szeptember 4. ÖStA KA HKR Prot. Bd. 158. fol. 15. Vö. még
Takáts, 1928/2. 399–401.
5377 MOL P 1314 Batthyány cs. lt, Missiles No. 53 613. Zrínyi György Batthyány Boldizsárhoz. 1574.
augusztus 15., Bécs. A Zrínyivel való tárgyalásokra vö. még: ÖStA KA HKR Prot. Bd. 158. fol. 224.
5388 „Octavum est, quod supraemus noster capitaneus tam praescriptis, quam subsequentibus negociis rite
peragendis pro maiori parte in Canisa resideat.” ÖStA KA HKR KlA IX.c. 1.
5399 Erre lásd mindekelőtt: Vándor, 1994. 314–316.