Népbetegségek - Varga Gábor dr.

Varga Gábor dr. • www.gvmd.hu • 15/19
Dr. Gál János
III. R e u m á s b e t e g s é g e k
Rheumatoid arthritis
Valamennyi ízületet veszélyeztető gyulladásos betegség, mely többnyire a kezek és lábak „kisízületein” és
a csuklókon kezdődik és jellemző rá ezek szimmetrikus érintettsége. Egyidejűleg több ízület
megbetegszik, rossz esetben több tucat is. A betegség lényege az ízületi belhártyában zajló gyulladás,
melynek következményeként az ízületi porc és csont fokozatosan tönkremegy, olykor teljesen
szétroncsolódik. A betegség véglegesen nem gyógyítható, de megfelelő aktív kezeléssel többnyire jól
karbantartható. Hazánkban 80 ezer főre tehető a betegek száma, az enyhébb eseteket azonban többnyire
csak későn, sokszor évek múltán ismerik fel. A súlyos és előrehaladott állapot felismerése könnyű, de az
enyhébb eseteket csak nagy gyakorlattal lehet a kopásos és egyéb ízületi betegségektől elkülöníteni.
Leggyakrabban a negyven-ötven éves nők körében alakul ki, de férfiakat is érint, és bármely életkorban
kifejlődhet. Létezik gyermekkorban induló formája, mely a beteget egész életében végigkíséri.
Korai tünetek
Legjellemzőbb a kéz- és lábujjízületek, valamint a csuklók fájdalma, duzzanata, a főként reggelente
észlelt merevség érzése, mely miatt a betegnek tornáztatnia kell ízületeit, míg azok be nem járódnak.
Valamennyi előbbi tünet más betegségben is előfordulhat, de ha egyidejűleg több említett ízület
megbetegszik, fellép a legalább fél óráig tartó ízületi merevség. Ha a kezek valamelyik ízülete is érintett,
úgy az nagy valószínűséggel rheumatoid arthritis kialakulását jelzi. Az orvos számára is félrevezető, hogy
a betegség ebben a szakában látszólag nagyon jól reagál a szokványos gyulladáscsökkentőkre, de
valójában a folyamat nem áll le, az egész ahhoz hasonlít, mintha a tűz lángja kialudna, de a hamu alatt
ott izzik a parázs.
Hová vezet a betegség?
A munkaképes korú betegek fele 5-8 év múltán rokkanttá válik, 10 év elteltével pedig minden 7. beteg
életvitelében mások segítségére szorul. Az életet átlagosan 5-8 évvel rövidíti meg. Ez a riasztó
perspektíva, úgy tűnik, lassanként a múlté, de csak akkor, abban az esetben, ha a betegséget már abban
a szakaszban hatékonyan, sokszor úgymond agresszíven kezeljük, mikor maradandó károsodások még
nem alakultak ki. A krónikusan gyulladt ízületekbe adott erős gyulladáscsökkentők lehetővé teszik, hogy
a leginkább érintett ízületeket hosszabb-rövidebb időre rendbe tegyük. Ha ez nem ad tartós megoldást,
szóba jöhet az ízületek izotópos helyi kezelése, mely helyettesítheti az ízületek műtéti kitakarítását. Ha
az ízületek elroncsolódása már végleg kialakult, ilyenkor akár számos protézis műtét is szükségessé
válhat.
Mi változott az elmúlt néhány évben?
Ezt a gyakran lassú lefolyású betegséget régebben aránylag jóindulatúnak tartották, mivel nem vezet el
rövid idő alatt a beteg halálához. Az elmúlt évtizedben alapvető szemléletváltás következett be, az
orvosok lassanként elfogadták, hogy a betegség agresszív természete a daganatokhoz hasonlóan, sok
nehézséggel járó aktív és agresszív kezelést tesz szükségessé. Bizonyos daganatellenes gyógyszerek is
bekerültek a terápiás arzenálba. Hatékony és megfelelő ellenőrzés mellett aránylag veszélytelenül
alkalmazható gyógyszerkombinációkat fejlesztettek ki.
Mekkora az agresszív gyógyszeres kezelés kockázata?
Minden gyógyszernek lehet mellékhatása, okozhat allergiát, máj, vérképzőszervi vagy vesekárosodást,
azonban a rheumatoid arthritiben alkalmazott gyógyszerek ritkán okoznak súlyos mellékhatásokat. A
mellékhatások elkerüléséhez viszont elengedhetetlen a rendszeres ellenőrzés, mert vérvizsgálatokkal
többnyire már akkor kimutatható a gyógyszerek esetleges károsító hatása, mikor még maradandó
károsodások nem alakultak ki. Megfelelő ellenőrzés mellett a kezelésből származó kockázat össze sem
mérhető annak előnyeivel.