Népbetegségek - Varga Gábor dr.

More documents

Recommendations

Info

Varga Gábor dr. • www.gvmd.hu • 14/19 módon nyert minta vizsgálata nagyon fontos információt ad a göb természetét illetően. Tudni kell azonban, hogy a műtét során nyert szövettani minta vizsgálatának hatékonyságát nem éri el. Helyi nyomási tünetek esetén szükség lehet gégészeti vizsgálat, valamint hagyományos röntgen végzésére, utóbbi a nyelőcső vagy a légcső oldalra nyomását, szűkületét képes kimutatni. Mellkasba terjedő („befelé növekvő”) struma esetén az izotópos vizsgálat mellett szóba jöhet komputertomográfos vizsgálat végzése is. A göbös golyva kezelése Gyógyszeres kezelés: a már kialakult göbös pajzsmirigy elváltozások jóddal, pajzsmirigyhormonnal való kezelése korlátozott lehetőségekkel jár. Utóbbi hosszantartó alkalmazását sokan vitatják, átmenetileg azonban sokszor megkíséreljük. Műtét: bizonyos nagyság feletti, vagy növekedést mutató göb, helyi nyomási tünetek esetén sebészeti megoldás szükséges. Természetesen, ha rosszindulatú folyamat gyanúja felmerül, a műtét nem kerülhető el. Izotópos kezelés: a forrógöbös pajzsmirigy-túlműködés esetén jön számításba és igen jó hatékonysággal alkalmazható, hiszen így csak a túlműködő göböt roncsolja el a bejuttatott izotóp. A pajzsmirigy rosszindulatú betegségeiről – röviden A pajzsmirigy rosszindulatú daganatai szerencsére nem túlságosan gyakoriak, másrészt többségük viszonylag jobb indulatú. Szövettanilag négy típusát különítik el. Az ún. papillaris csoporton belül elkülönítenek egy alcsoportot: az 1 cm nagyságon belüli, egygócú, épben eltávolított folyamat viselkedését tekintve jóindulatúnak tekinthető. Az 1 cm nagyságot meghaladó, vagy többgócú folyamat azonban már kiterjesztett műtétet igényel. A műtétet követően izotópos, majd gyógyszeres kezelésre kerül sor. A follicularis típusú folyamat az előbbinél kissé kedvezőtlenebb lefolyású, de az izotópra érzékeny csoportba tartozik. Kedvezőtlenebb kilátásokkal rendelkezik a medullaris forma, amely minden ötödik esetben öröklődést mutat. Igen rosszindulatú a negyedik forma: az ún. anaplasticus rák, amely az idősebb kor betegsége. Műtéttel, a műtétet követően alkalmazott besugárzással és gyógyszeres kezeléssel az élet meghosszabbítását tudjuk csak elérni. A pajzsmirigy gyulladásos betegségei Krónikus autoimmun pajzsmirigy-gyulladás: elsősorban nőket érintő betegség. Gyakran teljesen tünetmentes, máskor átmeneti pajzsmirigy-érzékenység, hőemelkedés, pajzsmirigy megnagyobbodás jelentkezhet. Sokszor csak a csökkent pajzsmirigyműködés irányítja rá a figyelmet. A Hashimotothyreoiditis az érintettek negyedében okoz tartós pajzsmirigy alulműködést. Szülés utáni pajzsmirigy gyulladás: a szülést követően 6 hónapon belül jelentkező, gyakran tünetmentesen zajló folyamat. Gyakran csak a szülést követően észlelt idegesség, fáradékonyság, szapora szívverés irányítja rá a figyelmet. Minden ötödik esetben tartós alulműködés alakul ki. Szubakut pajzsmirigy gyulladás: jellegzetesen felsőlégúti vírusfertőzést követően 3-4 héttel, elsősorban nőknél jelentkezik. A pajzsmirigynek megfelelően kifejezett, gyakran a fül felé sugárzó fájdalom lép fel. Gyakori a magas láz, igen rossz közérzet, elesettség. Típusos lefolyás esetén a folyamat kezdetén a megnövekedett hormonkiáramlás miatt túlműködésre jellemző tünetek (szapora szívverés, remegés, idegesség) jelentkeznek, majd átmeneti alulműködés alakul ki. A normális hormonszint kb. 6 hónap múlva áll helyre. Nem ritkán erőteljes gyulladáscsökkentő kezelés bevezetésére van szükség, melyet heteken át kell alkalmaznunk.
Varga Gábor dr. • www.gvmd.hu • 15/19 Dr. Gál János III. R e u m á s b e t e g s é g e k Rheumatoid arthritis Valamennyi ízületet veszélyeztető gyulladásos betegség, mely többnyire a kezek és lábak „kisízületein” és a csuklókon kezdődik és jellemző rá ezek szimmetrikus érintettsége. Egyidejűleg több ízület megbetegszik, rossz esetben több tucat is. A betegség lényege az ízületi belhártyában zajló gyulladás, melynek következményeként az ízületi porc és csont fokozatosan tönkremegy, olykor teljesen szétroncsolódik. A betegség véglegesen nem gyógyítható, de megfelelő aktív kezeléssel többnyire jól karbantartható. Hazánkban 80 ezer főre tehető a betegek száma, az enyhébb eseteket azonban többnyire csak későn, sokszor évek múltán ismerik fel. A súlyos és előrehaladott állapot felismerése könnyű, de az enyhébb eseteket csak nagy gyakorlattal lehet a kopásos és egyéb ízületi betegségektől elkülöníteni. Leggyakrabban a negyven-ötven éves nők körében alakul ki, de férfiakat is érint, és bármely életkorban kifejlődhet. Létezik gyermekkorban induló formája, mely a beteget egész életében végigkíséri. Korai tünetek Legjellemzőbb a kéz- és lábujjízületek, valamint a csuklók fájdalma, duzzanata, a főként reggelente észlelt merevség érzése, mely miatt a betegnek tornáztatnia kell ízületeit, míg azok be nem járódnak. Valamennyi előbbi tünet más betegségben is előfordulhat, de ha egyidejűleg több említett ízület megbetegszik, fellép a legalább fél óráig tartó ízületi merevség. Ha a kezek valamelyik ízülete is érintett, úgy az nagy valószínűséggel rheumatoid arthritis kialakulását jelzi. Az orvos számára is félrevezető, hogy a betegség ebben a szakában látszólag nagyon jól reagál a szokványos gyulladáscsökkentőkre, de valójában a folyamat nem áll le, az egész ahhoz hasonlít, mintha a tűz lángja kialudna, de a hamu alatt ott izzik a parázs. Hová vezet a betegség? A munkaképes korú betegek fele 5-8 év múltán rokkanttá válik, 10 év elteltével pedig minden 7. beteg életvitelében mások segítségére szorul. Az életet átlagosan 5-8 évvel rövidíti meg. Ez a riasztó perspektíva, úgy tűnik, lassanként a múlté, de csak akkor, abban az esetben, ha a betegséget már abban a szakaszban hatékonyan, sokszor úgymond agresszíven kezeljük, mikor maradandó károsodások még nem alakultak ki. A krónikusan gyulladt ízületekbe adott erős gyulladáscsökkentők lehetővé teszik, hogy a leginkább érintett ízületeket hosszabb-rövidebb időre rendbe tegyük. Ha ez nem ad tartós megoldást, szóba jöhet az ízületek izotópos helyi kezelése, mely helyettesítheti az ízületek műtéti kitakarítását. Ha az ízületek elroncsolódása már végleg kialakult, ilyenkor akár számos protézis műtét is szükségessé válhat. Mi változott az elmúlt néhány évben? Ezt a gyakran lassú lefolyású betegséget régebben aránylag jóindulatúnak tartották, mivel nem vezet el rövid idő alatt a beteg halálához. Az elmúlt évtizedben alapvető szemléletváltás következett be, az orvosok lassanként elfogadták, hogy a betegség agresszív természete a daganatokhoz hasonlóan, sok nehézséggel járó aktív és agresszív kezelést tesz szükségessé. Bizonyos daganatellenes gyógyszerek is bekerültek a terápiás arzenálba. Hatékony és megfelelő ellenőrzés mellett aránylag veszélytelenül alkalmazható gyógyszerkombinációkat fejlesztettek ki. Mekkora az agresszív gyógyszeres kezelés kockázata? Minden gyógyszernek lehet mellékhatása, okozhat allergiát, máj, vérképzőszervi vagy vesekárosodást, azonban a rheumatoid arthritiben alkalmazott gyógyszerek ritkán okoznak súlyos mellékhatásokat. A mellékhatások elkerüléséhez viszont elengedhetetlen a rendszeres ellenőrzés, mert vérvizsgálatokkal többnyire már akkor kimutatható a gyógyszerek esetleges károsító hatása, mikor még maradandó károsodások nem alakultak ki. Megfelelő ellenőrzés mellett a kezelésből származó kockázat össze sem mérhető annak előnyeivel.
Page 1 and 2: Varga Gábor dr. • www.gvmd.hu
Page 13: Varga Gábor dr. • www.gvmd.hu
Page 19: Varga Gábor dr. • www.gvmd.hu

Népbetegségek - Varga Gábor dr.

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?