Népbetegségek - Varga Gábor dr.

Varga Gábor dr. • www.gvmd.hu • 13/19
Műtéti kezelés
Bizonyos esetekben a műtéti megoldás a választandó megoldás. A műtét célja, hogy a
pajzsmirigylebenyek jelentős megkisebbítésével minél kisebb legyen az esélye annak, hogy a túlműködés
a műtétet követően kiújuljon.
A csökkent pajzsmirigyműködésről
A pajzsmirigyhormonszint végleges csökkenésének két leggyakoribb oka lehetséges
1. a pajzsmirigy krónikus (elhúzódó) autoimmun gyulladásos betegsége, mely a szaknyelvben
Hashimoto-thyreoiditis néven ismert
2. a pajzsmirigyen végzett beavatkozások (műtét vagy izotópos kezelés)
A csökkent pajzsmirigyműködés fokozatai
• Kezdődő (szubklinikus vagy látens) pajzsmirigy alulműködés: a vérben a pajzsmirigy hormonszint
még normális, azonban az agyalapi mirigy szabályozó hormonja (TSH) már emelkedést mutat. A
betegek többnyire panaszmentesek, de fáradékonyság, 2-3 kg-os testsúlynövekedés, a vér
koleszterinszintjének emelkedése figyelemfelkeltő lehet
• Kifejlődött pajzsmirigy alulműködés: ekkor már a TSH emelkedésen túl a vérben mérhető
pajzsmirigyhormonszintek is alacsonnyá válnak. A jellegzetes tünetek már korábban olvashatók
voltak
A pajzsmirigy-alulműködés kezelése
Az esetek túlnyomó részében a pajzsmirigyhormon-pótlás az élet végéig folytatott gyógyszeres kezelést
jelent. A rendelkezésre álló készítmények lehetővé teszik a tökéletes pótlást, semmiféle
természetgyógyászati szerrel nem helyettesíthetők. Fontos, hogy a gyógyszert mindig éhgyomorra, a
reggeli előtt fél órával kell bevenni. A gyógyszeres beállítás helyességét a TSH-szint időszakos mérésével
ellenőrizhetjük. Stabil anyagcserehelyzet esetén évenként alkalmazott vérvétel elegendő. A normális
vérszint elérését követően 3-4 hónappal a korábban észlelt tünetek többnyire teljesen visszafejlődnek.
A göbös pajzsmirigy-betegségek
A helyileg okozott tünetekről már korábban olvashattunk. Mindenképpen fokozott figyelmet és részletes
kivizsgálást érdemel a már említett nyomási tünetek észlelésén kívül, ha a beteg újonnan észlelt göb
megjelenését veszi észre, ha a korábban már tapintott göb növekedést mutat, ha a göb tapintása
kemény, ha a göbön kívül a nyakon nyirokcsomók is jelentkeznek. Mivel a pajzsmirigybetegségek jóval
gyakrabban fordulnak elő nőkben, így a férfiakon jelentkező göbösödést mindig komolyan kell venni.
Milyen vizsgálatokra lehet szükség a tapintáson kívül?
Vérvétel: többek között hormonszint-meghatározásra, autoimmun vizsgálatok céljából.
Ultrahang: fontos információt ad a pajzsmirigy nagyságáról, szerkezetéről és a göbök minőségéről.
Tudni kell azonban, hogy az ultrahangvizsgálat érzékenysége folytán számos apró, klinikai szempontból
jelentéktelennek minősíthető elváltozást is leír. A felnőtt lakosság 75%-ánál észlelhető 1 cm-nél kisebb
szerkezeti eltérés, így csak az 1 cm-nél nagyobb göböknek kell jelentőséget tulajdonítanunk. Sokan
megijednek, ha a leletben cystákról olvasnak. A cysta folyadéktartalmú üreget jelent. Apró cystáknak
egyáltalán nem kell jelentőséget tulajdonítani az esetek túlnyomó részében.
Izotópos vizsgálat: a göb működéséről szolgáltat adatokat. Attól függően, hogy a bejuttatott izotópból
a környezetéhez viszonyítva mennyit vesz fel a göb, beszélünk hideg, meleg és forró göbről. A hideg göb
a környezetéhez viszonyítva kevesebb, a forró göb a környezetéhez képest jóval több izotópot dúsít. Ez
alapján azonban nem dönthető el, hogy a göb rossz- vagy jóindulatú-e. Tény azonban, hogy
rosszindulatú elváltozás gyakrabban fordul elő hideg göbben. Rosszindulatú elváltozás szerencsére csak a
hideg göbök kis hányadában mutatható ki. A pajzsmirigy izotópos vizsgálata semmilyen veszéllyel nem
jár, terhességben természetesen azonban nem végezhető el.
Citológiai vizsgálat: a vizsgálat során a pajzsmirigyből sejtek, sejtcsoportok kerülnek leszívásra egy
vékony tű segítségével. A mintavétel apró kellemetlenségen kívül fájdalommal nem szokott járni. Az ily