Népbetegségek - Varga Gábor dr.

Varga Gábor dr. • www.gvmd.hu • 11/19
betegek fázékonnyá válnak. A pajzsmirigy-túlműködésben nem ritkán észlelünk hasmenést, míg
alulműködésben székrekedési hajlammal találkozunk.
Menstruáció, fogamzó képesség
Nőknél a menstruáció gyakran rendszertelenné válik. A pajzsmirigy-túlműködés gyakoribbá, az
alulműködés ritkábbá teszi a menstruációt. A teherbeesés esélyét mind a túl-, mind az alulműködés
csökkenti, s terhesség esetén mindkét irányú változás növeli a vetélés kockázatát.
Bőr- és hajtünetek
A már említett pajzsmirigy-túlműködésre jellemző nyirkos, az alulműködésben észlelhető száraz bőr
mellett fontos tünet a hajhullás és a köröm töredezetté válása. A pajzsmirigy túlműködés egyik
formájában festékhiányos foltok is megjelenhetnek.
Helyi tünetek
Itt elsősorban a megnagyobbodott pajzsmirigy okozta nyomási tünetekre kell gondolnunk.
Gombócérzés, nyaki szorítóérzés: ez a panasz a pajzsmirigy szempontjából egészségeseken is
előfordulhat. Szorongás, stresszes állapot nagyon gyakran okoz hasonló tüneteket.
Fulladás: a megnagyobbodott pajzsmirigy a légcső szűkületét idézheti elő.
Nyelési zavar: a nyelőcső összenyomásával fokozatosan nyelési nehezítettség alakulhat ki, mely
jellemzően először a darabos ételek nyelésekor jelentkezik.
Rekedtség: a hangszalagot ellátó ideg a pajzsmirigy közelében fut. A pajzsmirigy megnagyobbodásával
a hang először mélyebbé, majd mind gyakrabban rekedtté válhat. Pajzsmirigy-alulműködésben szintén
jelentkezhet rekedtség: a hang jellegzetesen reszelős.
Fájdalom: jelentősebb fájdalom a hirtelen kialakuló folyadékgyülemre (cysta), illetve bizonyos
gyulladásos eredetű pajzsmirigy-betegségekre jellemző. A nyaki fájdalom azonban többnyire nem
pajzsmirigy eredetű: hasonló panaszokat okoznak a garat és a nyaki gerinc betegségei.
Jódhiány és a pajzsmirigy
Magyarország területének legnagyobb része jódhiányosnak számít. A jód a pajzsmirigyhormon fontos
alkotóeleme, hiányára a pajzsmirigy a hormontermelő sejtek számának növelésével reagál,
következésképpen a pajzsmirigy megnagyobbodik. Kezdetben a megnagyobbodott pajzsmirigy
göbmentes, majd göbösödés jelentkezik. Jódhiányos területeken jellemző az ún. forrógöbös pajzsmirigytúlműködés
(a „forró göb” izotópvizsgálat alkalmával használt fogalom, azt jelenti, hogy a göb a
környezetéhez képest aktívabb, több hormont termel, ennek ellentettje a hideg göb elnevezés, melyet a
környezetéhez képest kevésbé aktív, kevesebb hormont termelő göbökre alkalmazunk).
Mikor érdemes jódpótlást alkalmazni?
Terhes és szoptató anyáknál a jódszükséglet megnő, másrészt a magzat normális testi, idegrendszeri
fejlődéséhez a megfelelő jódellátottság alapvető tényező. Serdülők fejlődéséhez szintén megfelelő
mennyiségű jódra van szükség. Bizonyos pajzsmirigy-megnagyobbodások esetén, pajzsmirigyműtétek
után indokolt lehet a jódpótlás. Akiknek pajzsmirigy túlműködésük van, azoknál jódpótlás alkalmazása
tilos! Nem tanácsos jódot adagolni kimutatott forró göb esetén sem.
Terhesség és a pajzsmirigy-betegségek
A testsúlygyarapodás elmaradása hívhatja fel leginkább a figyelmet a pajzsmirigy túlműködésére a már
ismertetett egyéb jellegzetes tünetek mellett. Minden ötszázadik terhességben számíthatunk a betegség
előfordulására, azoknál gyakrabban, akik már korábban kezelés alatt álltak pajzsmirigytúlműködés miatt.
A betegség nem képezi terhesség-megszakítás javallatát. A gondosan megválasztott, lehetőség szerinti
legkisebb adagú gyógyszeres kezelés nem okoz fejlődési rendellenességet a magzatban. A gyógyszeresen
nehezen uralható – szerencsére ritka – esetekben műtét is szükségessé válhat a terhesség második