értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
teljesítményértékelésére, a beruházási döntésfolyamatra, az egyesülési és felvásárlási<br />
(M&A) lehetőségek kiértékelésére, valamint a vállalat tervezési folyamatára.<br />
– a teljesítményértékelésben a CFaR az egyes üzleti egységek által generált pénzáram<br />
kockázatokkal való korrigálását segíti<br />
– a beruházási/befektetési döntéseknél a CFaR az adott beruházáshoz szükséges<br />
tőkemennyiség megállapításához nyújt támpontot, figyelembe véve a beruházásban<br />
rejlő kockázatokat valamint annak a meglévő üzleti portfólióra kifejtett diverzifikációs<br />
hatását.<br />
– az M&A területén a CFaR segítségével meghatározható egy adott felvásárlás<br />
finanszírozásához szükséges optimális hitel/sajáttőke arány tekintettel a vállalat<br />
profiljának módosulásából adódó CFaR növekmény mértékére.<br />
– a vállalat tervezési folyamatában a CFaR és annak várható alakulása segítségével<br />
jobban biztosítható a növekedés, a kockázati kitettségek változása, a<br />
többletkockázatok ellensúlyozásához szükséges tőkegyarapodás, valamint a<br />
tőkeszerkezet alakulása közötti egyensúly. 99<br />
Ezen támogató funkcióknak a mindennapos működés szerves részét kell képezniük,<br />
elősegítendő a kockázattal kapcsolatos egységes szemlélet kialakulását a vállalaton belül.<br />
Kiemelt szerephez elsősorban azonban a vállalat olyan állapotaiban jutnak, amikor az<br />
adósság saját tőkéhez mért aránya alacsony és a készpénztermelő képesség (a megszokott<br />
üzletmenethez képest) nagyobb, ekkor ugyanis az alsóági kockázatok jelentette<br />
fenyegetettség is alacsonyabb (kisebb a pénzügyi illetve üzleti nehézségek valószínűsége).<br />
Ilyen helyzetben a fő pénzügyi kockázatot a beruházási döntések fegyelmezetlen volta<br />
jelenti: a vezetés vonakodik a felesleges belső forrásokat visszajuttatni a részvényesekhez,<br />
mivel ez korlátozza a vállalat jövőbeni stratégiai és pénzügyi mozgásterét, valamint arról<br />
tanúskodna, hogy a vezetésnek nincsenek jó befektetési ötleteik. Továbbá, miután az egyes<br />
üzleti egységeknek mindig több jövedelmező ötlete van, mint amennyi az elkölthető pénz,<br />
a fent leírt helyzetben a belső forrásokat szabadon felhasználhatónak tekintik (mondván,<br />
ilyenkor a hitelkapacitás is magasabb). Következésképp, ilyen körülmények között a<br />
vállalati kockázatkezelésnek különös figyelmet kell fordítania a tőkekihelyezés<br />
döntéshozatali fegyelmére. A CFaR illetve annak alternatív mérőszámai ebben a<br />
tekintetben megfelelő támogató elemzői eszközként szolgálhatnak, mert segítségükkel<br />
mérhető, hogy az új projektek a vállalati portfolió kockázatához milyen mértékben járulnak<br />
hozzá, amely fontos adalékul szolgál a „go/no-go” megvalósíthatósági döntésekhez.<br />
99 A fentiek a MOL és a McKinsey 2003-as közös, a kockázatkezelési stratégia kialakítását szolgáló<br />
projektjének záró prezentációjában is szerepeltek.<br />
82