értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
erősségére, ezáltal pedig stratégiai fontosságú lehet. A szerzők szerint egy tőkepiaci<br />
tökéletlenségekkel jellemezhető duopolisztikus piacon egy adott vállalat agresszív<br />
termékpiaci stratégia alkalmazásával hatékonyabban legyőzheti versenytársát akkor, ha<br />
lényegesen több belső forrással bír. Kitettségének teljes körű fedezésével a vállalat<br />
megfoszthatja magát attól az esélytől, hogy a versenytárs piaci kivonulásának<br />
kikényszerítéséhez elégséges pénzügyi előnyt biztosítson magának. A kitettség ezzel<br />
szemben lehetővé teszi számára, hogy pénzügyi előnyét növelje akkor, ha a kockázati<br />
tényező (a szerzők példájában a devizaárfolyam) kedvezően alakul.<br />
Modelljében Mello és Ruckes [2004] rámutat arra, hogy kockázatkezelési folyamataik<br />
megtervezésekor a vállalatok nem csupán versenytársaik kockázatkezelésének mértékét (a<br />
fedezettség fokát) veszik figyelembe, hanem azt is, hogy a riválisok pontosan milyen<br />
kockázatokat fedeznek (fedezés iránya). Egyensúlyi helyzetben a vállalatok inkább úgy<br />
döntenek, hogy az ellenkező kockázatokat nem fedezik, ami minden vállalat számára adott<br />
kitettségi szint mellett a legnagyobb lehetséges pénzügyi nyereség potenciálját biztosítja. E<br />
meglátás többet állít, mint amit Adam et al. [2004] modellje állapít meg.<br />
Mello és Ruckes [2004] azonban rámutat arra a tényre, hogy ha a vállalatok belső forrásai<br />
számottevő összeggel különböznek egymástól, akkor csak az árfolyamváltozás egy igen<br />
szélsőséges realizációja esetén képzelhető el, hogy a vállalatok belső forrásai nagyságának<br />
relációja megforduljon. Egy ilyen stratégia a pénzügyileg gyengébb vállalat számára<br />
túlságosan költséges, mert volatilitással jár, amely megdrágítja a tőkepiacokhoz való<br />
hozzáférést, g()<br />
⋅ . A lényegesen több belső erőforrással rendelkező vállalatnak szintén nem<br />
érdeke, hogy kitettségét fedezetlenül hagyja. Ha így járna el, egyszerűen sebezhetővé tenné<br />
magát azzal a lehetőséggel szemben, hogy a pénzügyileg gyengébb versenytárs<br />
felzárkózik.<br />
Így ha a nyereség a vállalatok belső forrásainak nagysága közötti eltéréssel arányosan<br />
változik, akkor több tiszta stratégiai egyensúly is létrejöhet a két vállalat belső anyagi<br />
erőforrásainak eltérésétől függően. A belső források megfelelően csekély eltérése esetén<br />
mindkét vállalat részlegesen fedez az ellenkező irányban. Az eltérésnek létezik olyan<br />
tartománya, amelyben a részleges és a teljes fedezés egyaránt egyensúlyi megoldás lehet.<br />
Megfelelően nagy eltérés esetén mindkét vállalat úgy dönt, hogy teljesen fedezi magát az<br />
88 Nain [2004]<br />
75
Change language