értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

viszonylag állandó ágazati árakkal, ám véletlenszerű költségekkel kell számolnia. A
fedezetlen vállalat így rugalmasan csökkentheti kibocsátását magasabb költségek esetén,
illetve növelheti azt, ha a költségek alacsonyak. Így minél több versenytárs fedez, annál
nagyobb a fedezetlenség esetén fennálló reálopció értéke. Ugyanígy, ha egy ágazatban sok
vállalat fedezetlen marad, egy fedezett vállalatnak állandó költségekkel, de véletlenszerű
árakkal kell számolnia (feltéve, hogy az árak ingadozása követi a költségekét). Ez újfent
lehetővé teszi a fedezett vállalatnak, hogy többet (kevesebbet) termeljen, ha az árak
magasabbak (alacsonyabbak). Ilyenkor minél több versenytárs marad fedezetlen, annál
magasabb a fedezésben rejlő reálopció értéke. 85
Az Adam-Dasgupta-Titman [2004] modell
A fentiek alapozzák meg Adam, Dasgupta és Titman [2004] munkáját, akik kimutatják,
hogy lehetséges olyan ágazati egyensúly létrejötte, amelyben a kezdetben azonos
vállalatok közül egyesek fedeznek, míg mások nem. Közelebbről modelljük azt sugallja,
hogy az olyan ágazatokban, ahol több a versenyző, meredekebb a keresleti görbe és
laposabb a határköltség görbéje, ott heterogénebbek a vállalkozások fedezeti döntései,
vagyis az ágazati egyensúlyban a fedező vállalatok aránya az 50%-hoz közelít (a
maximális heterogenitás állapota). 86
Adam et al. [2004] kétlépéses Cournot-játékot vesz alapul, melyben a fedezeti döntés
Nash-egyensúly keretében határozódik meg. A szerzők szerint az, hogy a fedezés vagy
annak mellőzése a jövedelmezőbb attól függ, hogy az egyensúlyi kibocsátási ár hogyan
jellemezhető – főként, hogy mennyire érzékeny a w sokkra –, valamint attól, hogy a
kockázatok kezelésével mekkora holtteher költség csökkenés érhető el.
Az előbbi határozza meg a fedezetlenség illetve a teljes fedezettség választása esetén
adódó termelési rugalmasság mértékét egy adott kockázatkezelési heterogenitással és
költségsokk kockázattal jellemezhető iparágban. Fontos, hogy a termelési rugalmasság a
85 Ebben az esetben azonban a fedezett vállalat számára a reálopció értéke szükségszerűen alacsonyabb, mert
a termelés szüneteltetése esetén is a fedezeti ügyletből negatív pénzáramlása származik a vállalatnak.
86 Allayannis és Weston [1999] szerint az olyan ágazatokban, ahol a cégek kevesebb mint fele fedezi a
kockázatokat, az ágazati felárak (melyekkel a piaci verseny nagysága jellemezhető) korrelációja negatív a
fedező vállalatok arányával. Géczy et al. [1997] szerint a sokszereplős ágazatokban a fedezeti döntések
73