értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

termékárakra azt eredményezi, hogy egy fedezetlen (fedezett) vállalat nyereségének
volatilitása a kockázatkezelés ágazaton belüli elterjedtségével párhuzamosan fokozódik
(csillapodik). 81
Következésképp a versenytársak fedezeti ügyleteinek a vállalat kitettségére gyakorolt
külső hatását mindig figyelembe kell venni a vállalat kockázatkezelési döntéseinek
kialakításakor. Nain [2004] elsőként veti fel elméletben, illetve igazolja empirikus
módszerekkel azt, hogy egy adott iparágban a fedezési gyakorlat elterjedtségének szintje
kihat az egyes fedezett, illetve fedezetlen cégek kitettségére. Empirikus eredményei arra
utalnak, hogy ha egy iparágban – ahol a nyersanyagok számottevő része importból ered, de
a késztermékek a hazai piacon kerülnek értékesítésre – a kockázatkezelést széles körben
alkalmazzák, akkor az árak sokkal inkább közömbösek a devizaárfolyamok ingadozásaira,
mint egy olyan ágazatban, ahol a devizakockázatokat egyáltalán nem kezelik. 82 Így ez a
tanulmány mutat rá elsőként arra, hogy a devizafedezeti ügyletek befolyásolják a
devizaárfolyam sokkok átháríthatóságát („pass-through”) az árakra.
Empirikus módszerekkel igazolja továbbá, hogy a fedezeti ügyletek valamely iparágon
belüli elterjedésével a fedezetlen vállalkozások részvényhozama volatilisebbé, míg a
fedezetteké stabilabbá válik, ami bizonyítja, hogy a kockázatkezelés szintje az adott
ágazatban befolyásolja az egyes fedezett, illetve fedezetlen cégek kitettségét.
Nain [2004] kimutatja, hogy az olyan ágazatban, ahol a kockázatkezelést ritkán vagy
egyáltalán nem alkalmazzák, a fedezett és fedezetlen vállalatok értékében nincs
különbség. Rávilágít ugyanakkor arra, hogy a fedezetlen vállalatok értéke alacsonyabb
fedezett társaikénál, ha olyan ágazatban működnek, ahol a kockázatkezelés
elterjedtebb. 83 Azon felismerését, hogy a fedezeti felár csak olyan ágazatokban
létezik, ahol a kockázatkezelés elterjedt, kétféleképpen is indokolja. Egyfelől, az olyan
ágazatokban, ahol a fedezeti ügyletek nem elterjedtek, a fedezetlen szereplők pénzügyi
nehézségei illetve ügynöki költségei vélhetően egyébként is mérsékeltek azon
természetes fedezeti hatásnak köszönhetően, amely a termékárak és a
81 Egy kizárólag fedezett társaságokból álló ágazatban – ahol ennek eredményeképpen az árak nem követik a
költségsokkot – a fedezetlen vállalatnak kell elviselnie a költségsokkot, amit a termékárak nem
ellensúlyoznak. Ezzel szemben, ha egy ágazat egyik szereplője sem kezeli kockázatait, akkor áraik a
költségeknek megfelelően változnak, aminek következtében a fedezetlen vállalatok nyeresége csekély
mértékben ingadozik, míg egy fedezett vállalat eredményét erősebb kilengések jellemzik.
82 Nain [2004] vizsgálatait a saját maga által gyűjtött, széleskörű, a deviza derivatívok USA-beli használatát
leíró adatokon végzi. Kimutatja, hogy a devizakockázatokat nem kezelő iparágakban a dollár leértékelődése a
következő hónapban a termelői árak 1.8%-os növekedését eredményezi az általános infláció felett. Ha az
ágazati szereplők 50%-a fedezett, az áremelkedés mértéke csupán 0,9%.
83 Az ágazati kockázatkezelés elterjedtségi mutatójának 25. percentilisében a vállalat azon döntése, hogy
továbbra is fedezetlen marad, értékének 2,4%-os romlását eredményezi. Az ágazati kockázatkezelés
elterjedtségének medián értékéhez 3,5%-os értékromlás tartozik.
71