értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
iparági versenyt. Ugyanakkor egyik tanulmány sem teremt kapcsolatot a fedezeti politika<br />
és a termelés között. Néhány – az alábbiakban ismertetésre kerülő – újabb kutatás azonban<br />
rámutat, hogy a kockázatkezelés és a termékpiaci döntések nem vizsgálhatók egymástól<br />
elkülönülten. Egyrészt a vállalat és versenytársai fedezeti politikájának együttesének<br />
fényében határozható csak meg, hogy az alkalmazott fedezeti ügyletek milyen eredő<br />
kockázati kitettséghez is vezetnek. A termékpiaci verseny erőssége ugyanakkor<br />
befolyásolja a kockázati kitettség cégértékre gyakorolt lehetséges hatásait, és ezzel<br />
meghatározza, hogy egy adott vállalatnak a kockázatait milyen mértékben szükséges<br />
fedeznie. 80<br />
Nain [2004] modellje<br />
Nain [2004] azt vizsgálja, hogy a versenytársak fedezeti stratégiái hogyan befolyásolják<br />
egy adott vállalat devizakockázatainak fedezéséből eredő hasznot illetve a vállalat<br />
kockázatkezelési motivációját. Állítása szerint az eddigi kutatások átsiklottak egy, a<br />
vállalatok kockázatkezelési motivációját meghatározó fontos szempont felett. Egy<br />
ágazatban a fedezés elterjedtsége ugyanis befolyásolja, hogy a termékárak miként<br />
reagálnak az ágazat összes szereplőjét érintő költségsokkra, ennek következtében pedig 1.<br />
egy vállalat sokknak való kitettsége nemcsak saját kockázatkezelési döntéseitől függ,<br />
hanem a versenytársakétól is, illetve 2. a fedezett vállalatok sokknak való kitettsége nem<br />
feltétlenül kisebb, mint azoké a társaságoké, akik kockázataikat nem kezelik.<br />
A kutató egy olyan Cournot-Nash oligopólium modellt ír fel, amelyben minden egyes<br />
vállalat termelési költsége ugyanazon sokkhatásnak van kitéve. A fedezetlen vállalatok<br />
termékkibocsátása a véletlenszerű sokk mértékének függvénye, mert magas (alacsony)<br />
költségek esetén az ilyen vállalat csökkenti (növeli) termelését. Minthogy a kibocsátást<br />
érintő döntések befolyásolják az ágazat árait, az egyensúlyi ár az ágazatban működő<br />
fedezetlen vállalatok számától függ. Ha a költségsokk minden egyes vállalatra kifejti<br />
hatását (azaz egyikük sem fedez), és a vállalatok profitmaximalizáló kibocsátásukat ezt<br />
figyelembe véve alakítják, akkor az ágazat egyensúlyi ára a költségszinttel együtt fog<br />
mozogni. A sokk ellen fedező vállalatok számának növekedésével azonban a termék árak<br />
egyre kevésbé lesznek érzékenyek a sokkra. A kockázatkezelés ily módon kifejtett hatása a<br />
TP80 Mello és Ruckes [2004]<br />
70
Change language