értekezés - Budapesti Corvinus Egyetem

jelenti az egyensúlyi fedezési politikát a menedzserek számára. Ha azonban a fedezeti
pozíciók nyilvánosak, a menedzserek számára fontossá válik a kockázatkezelés további
azon hatása is, hogy általa a nyereség jobban árulkodik a vezetői képességekről. Így ha a
kockázatkezelési tevékenység külön bemutatásra kerül, a teljes körű fedezés nem
eredményez szilárd egyensúlyi helyzetet, míg a fedezés hiánya minden esetben egyensúlyi
állapothoz vezet.
Ugyanakkor a részvényesek arra törekszenek, hogy a vállalattal összefüggő minden
információhoz hozzájussanak, ezzel biztosítandó, hogy folyamatosan felül tudják vizsgálni
beruházási projektjeiket, továbbá, hogy a menedzsment szakmai kompetenciáját
megítéljék. Alapesetben ez a fedezeti tevékenység elkülönült nyilvánossá tételét igényelné,
amellyel különbség tehető a működési eredmény és a fedezés nyeresége, illetve vesztesége
között. A fenti gondolatmenet szerint azonban az efféle adatközlés eltántoríthatja a
menedzsereket attól, hogy a vállalat szempontjából hatékony – a szerzők modelljében
teljes körűnek megfeleltetett – fedezést folytassanak. Ez alapján DeMarzo és Duffie [1995]
rámutat, hogy a teljes körű fedezésből adódó információtöbblet felülmúlhatja a fedezeti
ügyletek nyilvánossá tételéből nyerhető információ mennyiségét. Ennek megfelelően a
részvényesek számára előnyösebb lehet, ha előzetesen deklarálják, hogy csak összevont, a
fedezeti ügylet és fedezett tételek együttesének eredményhatását közlő kimutatást
követelnek meg, mivel ebben az esetben a menedzserek ténylegesen a teljes körű fedezés
mellett döntenek, amellyel a részvényesek által kinyerhető információ minősége javítható.
A szerzők megállapítják azt is, hogy a vezető pályafutásának korai szakaszában a
közzétett nyereség hírnévre gyakorolt hatása jelentős lehet, mivel esetükben a
mindenkori eredmény számottevően befolyásol minden jövőbeni, a javadalmazással
kapcsolatos döntést. Feltételezik tehát, hogy a fedezeti ügyletek azon következményei,
amelyek a hírnevet és az információkat érintik, leginkább a fiatalabb vezetőkre nézve
a legerőteljesebbek, így éppen ezek a vezetők lesznek a legérzékenyebbek a számviteli
norma megválasztása iránt. A tehetséges vezetők esetében ugyanakkor arra lehet
számítani, hogy a teljes körű adatközlést alkalmazó rendszer mérsékeltebb torzító
hatást eredményez a fedezeti politikára, mivel e vezetők kisebb valószínűséggel
nyújtanak gyenge teljesítményt, így kevésbé motiváltak a teljes körű adatközlés
elkerülésében is.
68 Barnes [2001]
59